Balassi Bálint és a reneszánsz

I. Reneszánsz és humanizmus:
A 13. század elején a gazdasági fejlődés lehetővé tette egy új osztálynak, a polgárságnak a kialakulását és
fokozatos megerősödését. Ez a folyamat legkorábban az Észak-itáliai városállamokban
(Velence,Padova,Genova) bontakozott ki. Ezekben a városállamokban a meggazdagodott, saját sorsát
irányítani tudó polgárság, új életformát alakított ki, új eszméket kezdett magáévá tenni. Ez az új
életszemlélet a reneszánsz volt. A reneszánsz irodalmi és művészettörténeti korszak. Maga a szó
újjászületést jelent. Újjászületésen az antik (ókori görög és római) kultúra, művészet és tudomány
feltámasztását értették. Az ember újra felfedezte önmagát, tehetségeit és képességeit, s épp ezért megnőtt az
egyéniség szerepe, az egyén, az ember újra a művészet központjába került. A reneszánsz kezdetén, illetve
végén nincs éles törésvonal, sőt a középkor és a renszánsz között nagy mértékű a folyamatosság, az
átmenet. Ez azt bizonyítja, hogy a reneszánszban a középkor világi törekvései erősödtek fel. A reneszánsz
fő képviselői: Botticelli,Giotto(korai reneszánsz), Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello,
Tiziano(érett reneszánsz).
Míg Itáliában az 1400-as évek elején a reneszánsz kultúra második százada volt, addig Magyarországon
csak a reneszánsz csirái jelentek meg. Ennek oka az, hogy még nem volt erős, fejlett városi polgárság.
Majd Hunyadi Mátyás műveltsége , illetve felesége Beatrix révén adódik lehetőség a reneszánsz
magyarországi kibontakozására.
A humanizmus a reneszánsz szerves része: a reneszánsz polgárság világi ideológiáját, emberközpontú
világnézetét jelenti. Ez a világnézet az emberi élet értelmét a tudományokkal és a művészetekkel, való
foglalkozásban látja. Tanulmányozni és utánozni a latin és görög klasszikusokat, az emberrel foglalkozó
tudományokban.(irodalom, grammatika, retorika, régészet, antik mitológia)

II. Reformáció:
A XVI. század a magyar történelem szinte legviharosabb időszaka, törökdúlás, független államiság
elvesztése, az ország három részre szakadása. A szellemi élet ennek ellenére pezsdülést mutat, melynek
hátterét a reformáció adja. A reformáció vallásos mozgalom, melynek célja a keresztény egyház
megújítása. A szó jelentése hitújítás. A reformáció csak a Bibliát fogadja el, a vallásos hit egyetlen
alapjának, ellentétben a katolikus felfogással. Nem hisz a tisztító tűz létében, a szentek tiszteletében és az
úgynevezett szenthagyományokban. Fő céljának azt tűzte ki, hogy mindenki saját nyelvén olvashassa a
Bibliát. A reformáció ideje alatt számos névtelen prédikátor új irodalmi műfajok megteremtésével hirdette
eszméit. Ilyen új műfajok; a bibliai históriák, a zsoltárfordítások, a hitvitázó drámák, a fabulák(tanító
mesék), a prózai dialógusok és a prédikációgyűjtemények.
A magyar reformáció két kiemelkedő alakja, Sylvester János, aki magyarra fordította az Újszövetséget
1541-ben, és Károli Gáspár, aki pedig lefordította a teljes Bibliát 1590-ben.

. Balassi Bálint(1554-1594)
Balassit tekinthetjük a magyar irodalom első klasszikusának. Zólyom várában született 1554-ben,
főúri családban. Az elemi ismeretekre Bornemissza Péter oktatta, középfokú tanulmányait
Nürnbergben, főiskoláit pedig Padovában végezte. Életét 15 éves korától a menekülés, a szerelem
és a katonaság jellemezte. Mivel apját letartóztatták így a család Lengyelországba menekült, majd
követte őket a megszökött Balassi János is. Apja halála után elég zavaros anyagi ügyeket és
bonyolult pereket hagyott maga után. Ezeket Balassi András nógrádi főispán vette kézbe, aki a
családot minden vagyonából kiforgatta. Balassi 1578-ban ismerkedett meg Losonczy Annával,
akit szerelmes verseiben Júliának nevez. A nagy szerelem hat évig tartott. 1584-ben anyagi
helyzetének rendezése érdekében elvette feleségül első unokatestvérét, Dobó Krisztinát, azonban
házasságukat érvénytelenítették.
1589-től ismét Lengyelországban bujdosik, és újabb szerelmi kalandba keveredik. Ekkor
keletkeztek a Célia-versek. 1591-ben hazatér majd 1594-ben Esztergom ostromakor megsebesült
és meghalt. Balassi megteremtette a magyar szerelmi lírát, s emellett korának egyik legműveltebb
embere volt. A magyar mellett nyolc nyelven beszélt még, s kitűnően ismerte és fordította a 15. és
16. századi újlatin költészeteket. Legfontosabb témakörei közé tartoznak a szerelmes, az istenes és
a vitézi versek.

1. Vitéz versek

A vitézi témakör az életélvező, a természettel együtt lézengő, a hazáért vitézkedő dicsőítő

versekben mélyül el. Sok hosszú év élményét foglalják magukba, Balassi sikeres katonai
pályafutását tükrözik. Ezekre a versekre általában jellemző a dinamika, gyakoriak bennük a
magyar harcmódot leró sorok.

Egy katonaének

A búcsú, az emlékezés és a távlatot teremtő visszatekintés az ihletforrása ennek a versnek. A vers

felépítésében a mellé- és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje,
törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Balassi strófában
íródott, azaz a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre
tagolódik. Emellett az egész vers 3*3, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak a külső, hanem a
belső kompozícióban is a hármas szerkezeti elv érvényesül. Vagyis az Egy katonaének
hárompillérű verskompozíció, a három pillér az 1., az 5. és a 9. versszak.
1.vsz. I.pillér: A végvári életnél nincs szebb dolog a világon. A költemény "címzettjei" a vitézek:
nemcsak róluk, hozzájuk is szól a vers.
2-4. vsz.: Az első vsz. állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozatában ábrázolja a
végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, az ellenség elé vonulást, a párviadalokat,
majd a csata elmúlásával a letáborozást. Nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és
veszélyességét.
5. vsz. II.pillér: A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Balassi tudatos
szerkesztésére vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a versszakot, melyben a halál
kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti. Balassi szerint: A szép tisztesség és
humanista hírnév övezi a katonákat, hiszen harcuk egyszerre jelenti az édes haza és a
kereszténység védelmét.
6-8. vsz.: Ismét mozzanatos képek jelennek meg előttünk a katonaéletből: a színhely, a képek és az
események is hasonlóak az előzőkhöz, de már más szinten térnek vissza , s átszínezi őket egy
magasztosabb célért az élet szépségeiről való lemondásnak gyászosabb hangulata. A csillogás,
tavaszi verőfény övezi a vitézek török elleni küzdelmeit, de ennek az életnek természetes végső
állomása a hősi halál.
9. vsz. III.pillér: A költemény záró strófája, melyben Balassi elragadott felkiáltással zengi a
végvári vitézek hírnevét.

2. Szerelmes versek

A költő állandóan az egymást kergető és keresztező indulatok, feszültségek, lángolások, letörések,

szerelmek és izzó dühök viharában élt. S ezek a folyvást lobogó tüzek életét ugyan fölégették,
költészetének azonban elsődleges ösztönzői, táplálói voltak. Balassi a reneszánsz ember
öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Két nagy reménytelen
szerelem, ihlette az Anna, Júlia és Célia verseket. Ezekben a versekben rendkívül sok az allegória
és sok mitológiai utalás is található bennük. Sok vers dallamra készült, s ez kihat olvasásukra is. E
versek majdnem mindegyikében megtalálható a Balassi strófa: 3*3-as egység(3*3-as
versszerkezet, 3 soros versszakok, 1 versszak is 3 részre oszlik fel).
Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Ezt a verset Losonczy Annához írta, akit Júliának nevez. Azonban a hölgy kezét nem ő nyeri el,
így a vers fő mondanivalója az elérhetetlen boldogság utáni vágyakozás. Szerelmi költészetének
egyik legismertebb alkotása ez a vers. A költemény hat versszakból áll, amelyek elragadtatott,
ujjongó bókok sora. Az 1. versszak boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés.
Az öröm erőteljes túlzása a költő értékrendjét fejezi ki: Júlia nélkül értéktelen és értelmetlen a
világ.
"Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül"
A 2-4. versszakok Júlia testi és lelki szépségét dicsérik. A költő túláradó bókokkal udvarol
Júliának, ennek érdekében metaforák egész halmazát használja fel.
"Én drágalátos palotám, jóillatú piros rózsám,"
Az 5. versszak összefoglalása az előző négynek, de a fokozásos halmozás és a vallásos
himnuszokból kölcsönzött üdvözlés még magasabb szintre emeli a verset. Ez a versszak a szerelmi
vallomás csúcsa.
A 6. versszak a lovagi szerelem lírából jól ismert helyzetet rögzíti. A szerelmes lovag és az úrnő
között végtelen a távolság és Júlia csak fölényesen, hidegen mosolyog az előtte hódoló lovagra.
"Térdet fejet neki hajték, kin ő csak elmosolyodék."
A középkör udvarlóköltészetének elemei a versben:
- nemes, udvari ember világa: palotának, fejedelemnek nevezi a költő Júliát.
- virág metaforákkal nevezi meg: viola(fiatalság), rózsa(szerelem).
- ütemhangsúlyos verstechnika: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos
váltakozása alkotják a ritmust.
- felsorolások, fokozások, ellentétek.
- alliterációk.

Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

Ez a vers szintén Júliához íródott. A vers szervező elvei: ellentét az idő és időtlenség, valamint a
múlandóság és a maradandóság között; túlzások; halmozás. A költemény csúcspontja a negyedik
versszak végén olvasható; a mindenen uralkodó változás alól csak egyetlen dolog kivétel, a költő
szerelme: mert annak sohasem lehet vége. Ez az érzés azonban már nem önfeledt boldogságot ad,
hanem a reménytelenség miatt, pokoli gyötrelmeket és örökké tartó kínokat. A mű mondanivalója
tehát az, hogy az örök szerelem a halállal is dacol.
"Csak én szerelmemnek mint pokol tüzének nincs vége, mert égten ég."

Kiben a kesergő Céliárul ír

A Célia-versek Lengyelországban keletkeztek, de azt pontosan nem tudhatjuk, hogy kihez szolnak.
Az viszont biztos, hogy valódi élmény húzódik meg ezeknek a verseknek a háttérében. Ezekből a
művekből hiányoznak a nagy indulatok és az érzelmi háborgások. Az egyes költemények már
csupán Célia szépségéről, a viszonzott csendes boldogságról szolnak. Az egyik legszebb ilyen vers
a Kiben a kesergő Céliárul ír. A hasonlatok mennyiségileg is a versszöveg nagyobb részét teszik
ki. Egy-egy versszak kétharmadát foglalják el, s a költő nem fűz hozzájuk megjegyzést. A
reneszánsz szimmetria törvényszerűsége érvényesül a versben. Az 1. és a 3. versszak részletesen
kibontott hasonlatai főként Célia keserű fájdalmát érzékeltetik, míg a közbezárt 2. szakasz
hasonlata elsősorban a bánatban, könnyei záporában még vonzóbbá váló asszony harmatos
szépségében való költői gyönyörködést fejezi ki. A 3. versszak szerkezete megváltozik, itt nem
kettő, hanem három hasonlat található. A verset záró kép(a tavasz harmatja), visszautal a 2.
strófára. A vers lírai tartalma: ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit a
zokogás még szebbé varázsol.

3. Istenes versek

Ezek a versek a költő legérettebb költeményei. Ezekben a művekben nem utánoz senkit. Balassi
istenes verseiben nincs nyoma egyházhoz tartozásának. Nem közösségi megmozdulásban, hanem
egyéni lelkiállapotában keresi Isten megnyilvánulási terét, ellentétben a zsoltárversekkel. Vallásos
lírája tipikusan reneszánsz, legnagyobb témája a bűnbánat. Balassi Bálint a magyar irodalom
legnagyobb vallásos költője volt, ezt bizonyítják utolsó szavai is: "Te katonád voltam Isten!"