Professional Documents
Culture Documents
Irodalom Szovegelemzés Tizennegyedik Rész
Irodalom Szovegelemzés Tizennegyedik Rész
vitézeket hatotta át, és olykor legendás hőstettekre ösztönözte, keresve sem talál hitelesebb
kalauzt Balassinál, aki nem idealizálja ezt az életformát, hiszen a halálról is szól, de érezteti
erkölcsi magasrendűségét, melyben egybeforr a virtus és a humanitás.” (Rónay László)
A 16. századi Magyarország helyzete: a törökellenes harcok, a végvári vitézek szerepe a haza
védelmében. Balassi katonaélete: vitézkedett és harcolt is (Eger, Esztergom).
Balassinál a költészet és a vitézi életforma egységet képez. Költő és katona volt egy
személyben. (Pannonius még szembeállítja a költőt és a katonát.) Balassi részt vett a török
elleni harcokban, de nem azért, mert az erőszak híve, hanem mert a reneszánsz ember számára
fontos a haza és ő azt védi a hódítókkal szemben.
3. Műfaja: életkép (az élet jellegzetes, gyakran vidám jelentét ábrázoló lírai vagy epikai
mű). A végvári vitéz önvallomása és búcs.
4. Kompozíció (felépítés) – a 3-as szám határozza meg. A 3-as szám a Szentháromságra
is utal.
a) szerkezete
Szimmetrikus, pilléres szerkezetű.
Pillérei:
1. pillér: „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?”
(1. vsz, 1. sor)
Megszólítással, kérdéssel indul, amely tulajdonképpen állítás
1. pillérköz: az első kijelentés bizonyítása. Mozgalmas képek: harcok,
párviadalok szépsége, vidám, szabad, de kemény végvári élet.
2. pillér: „Emberségről példát, vitézségről formát, mindeneknek ők adnak”
(5. vsz. 2. sor)
A vitézek a legmagasabb értékrend megtestesítői.
2. pillérköz: Komor képek. Az életforma nehézségei kerülnek előtérbe. A halál
beárnyékol mindent.
3. pillér: „Mint sok fát gyümölccsel sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe!”
(9. vsz. 3. sor)
Jókívánságok.
b) Versforma
Balassi-strófában íródott. A versszakok 3 sorból állnak, amelyeket a belső rímek további
3 részre tagolnak. Képlete