IV.

Tétel Balassi Bálint vitézi versei (Egy Katonaének)

BEV:
A reneszánsz szó jelentése: „újjászületés”. Az angol reneszánsz Angliában jelent meg és a
16. század végétől, a 17. elejéig tartott. Fejlődött a gazdaság, valamint politikai és
társadalmi átalalkulás is történt. I. Erzsébet idején belső nyugalom, a gazdasági sikerek
kedveztek a tudományok és az irodalom fejlődésének.
Jellemzője az e világi élet élvezete, a boldogságkeresés, a tudományok és művészetek
tisztelete.
Eszmei alapja a humanizmus (emberközpontúság) az emberi méltóság iránti tisztelet, az
emberek javáról, sokoldalú fejlődésükről, a társadalmi élet kedvező feltételeinek megteremtéséről
való gondolkodást kifejező nézetek összessége. Legfőbb értéknek az embert tartja.
Emberideálja polihisztor, olyan ember, aki a tudomány több területéhez is értett.
Balassi Bálint volt az első magyar nyelven író költő. Művelt, több nyelven is beszélt,
számos reneszánsz vonás megfigyelhető műveiben. Verseit 3 típusba soroljuk: istenes,
szerelmi és vitézi.
TÁRGY:
A vitézi költészet jellemzői: a „haza” kifejezés Balassinál először jelent meg, személyes
tapasztalatokból írt, ő maga is katona volt (katona költő), érinőlegesen más témájú verseiben
is megjelenik.
Az Egy katonaének 1589-ben keletkezett, műfaja dal+életkép  az életkép a mindennapi
élet valamilyen alakját, eseményét, élethelyzetét ábrázolja. A versben kiemelt szerepe van a
természetnek, ez az egyik érv a katonaéletnek.
Szimmetrikus szerkesztésű és 3 pillérű versszerkezet Balassi legtöbbet használt
kompozíciótípusa, több mint 10 verset írt ilyen felépítésben.
Fő pillérek: 1, 5, 9 versszak. Pillérköz: 2-4. strófa, 6-8. strófa.
1 pillér: (1. vsz.)  legfőbb érték a katonaének/haza, formája: költői kérdés, amelyet meg
is válaszol, érvek: a természet szépsége pl. madárfütty és kikelet.
1 pillérköz (2-3-4. vsz.)  vitézi élet mozgalmassága pl. lovaglás, vívás, párviadalok, nem
elriaszt, hanem értékként fogalmazza meg.
2 pillér (5. vsz.)  a vers szimmetriatengelye, a legfontosabb gondolatot itt közli a beszélő,
a kor legmagasabb eszménye: vitézség/katonaének, legfőbb erény: a haza és a kereszténység
érdekében vívott önfeláldozó harc.
2 pillérköz (6-7-8. vsz.)  árnyoldalak: csatán való éhség/szomjúság, sokszor megvernek,
fáradtság, látvány, sebesedés, halál.
1 pillérköz  2 pillérköz ellentét: tartalmi és hangulati.
3 pillér (9. vsz.)  áldást kér istentől, jó kívánság, fájdalmas búcsú.
A verszárást ódai emelkedettség jellemzi, áldást kér a végvári vitézekre.
A Balassi-strófa Balassi Bálint költészetében kialakult versforma, leggyakrabban az ún.
Júlia-versekben használja. A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, a 6+6+7
szótagos sorok a belső rímek (egy verssoron belül, szabályosságot követve, a-a rímképletű
rímek helyezkednek el ) által három egységre tagolódnak. Rímképlete: a-a-a, b-b-b.
BEF:
Balassi Bálint Európa szerte ismert költő poeta doctus (tudós, költő, aki tanulmányaival
ismeri ki az irodalom összes rejtelmét ) és poeta natus (született tehetségű költő )is volt
egyben. Versei újszerűsége hatással volt későbbi korok költőire pl. Ady Endre.