Babits Mihály

Születési helye és ideje, szülei

-1883. november 23. Szekszárd
-Köznemesi család
-Apja: törvényszéki bíró
-Anyja: Kelemen Auróra

Iskolái
-Elemi iskolái: Budapesten
-Pécs
-budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar magyar-
francia
-Magyar-latin szakon szerzett tanári diplomát 1916-ban

Pályakezdés, tanárkodás és írás

-Baján kezdett gimnáziumi tanárként
-Szeged
-Szekszárd
-Fogaras
-Budapest
-Országos hírnevet 1908-ban szerzett (A Holnap c. antológia)
-1908-ban a Nyugat
-Itt jelent meg 2 verseskötete (Levelek Iris koszorújából 1908, Herceg, hátha
megjön a tél is! 1911)
-Lefordította Dante Isteni színjáték c. művét
Magánélete
-Tanner Ilona (1921) (költőnő, Török Sophie álnéven)
-Közös gyermekük: Ildikó

A történelem viharában
-Többször is élesen szót emelt a háború ellen
-Epikai alkotásai (Timár Virgil fia 1922, Kártyavár 1923, Halálfiai 1927)

Irodalmi munkásságáról
-1929-től haláláig a Nyugat egyik szerkesztője (1933-ig Móricz Zsigmonddal
közösen)

Utolsó évek, halála

-1941. augusztus 4-én halt meg Budapesten
-Babits Mihályt tudós költőnek (poeta doctusnak) nevezik
 Levelek Iris koszorújából

-Műfaja: ars poetica, óda

-Alkaioszi strófa
-Iris:
 a görög mitológiában a sokszínű szivárvány istennője
 szem szivárványhártyája
-Koszorús költő: elismerés
-Koszorú: teljesség, kerekség
-Levelek: az egész megragadhatatlanságára utal
 A versek maguk sokszínűek, tarkák
-A fiatal költő ars poeticajaként olvasható (témák, hangnemek, stílusok,
versformák gazdagsága jellemzi)
-Egyszerre hagyományőrző és újító
-Nem ciklusokba rendezi verseit, hanem dőltbetűs részek vannak a versekben
(ezek vezetik az olvasót)
-Stílusjegyei: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió

In Horatium
-Utalás Horatiusra
-Cím: Horatius ellen/ Horatiussal szemben
-Astrófikus vers
Szerkezete
 I. 1-4. sor
-Utalás a pontifexek szertartására
-Csak a kiválasztottak lehetnek részesei a szertartásnak
-Értő olvasókhoz szól

 II. 5-16. sor

-Témája: a görögök természetfilozófiai elgondolása
-Kozmosz: az őselemek folyamatos egymásba alakulásaként létezik
-A beszélő az állandó mozgást tartja a világ lényegének

 III. 17-24. sor

-Kettős ars poetica

 IV. 25-40. sor

-Utal a horatiusi arany középszerre (szembeszegül ezzel a gondolattal)
-Utolsó alliteráló sor egyben visszautal a kötet címére is
 A lírikus epilógja
(1903)

-Lírikus: költő
-Epilógja: végső összegzés
-A kötet utolsó verse
-Formája: szonett
-Rímképlete: a b a b (keresztrím)
-Műfaja: elégia

Szerkezet
-Első versszak
 Felhangzik a hiábavaló erőfeszítés panasza
 A mindenséget megverselni vágyó költő csak önmagáról tud énekelni
-Második versszak
 Csak önmagát ismerheti meg
-Harmadik versszak
 Határozottan tagadja az énen kívüli világot
-Negyedik versszak
 Inverzió (szócsere)
 Magányos, elszigetelt a versei világában is
 A világmindenség szimbólumai
 Ön és világértelmezés
Esti kérdés
-Második kötetnek a verse
-53 soros astrófikus vers
-Műfaja: filozófiai költemény
-Stílusa: impresszionista, szimbolizmus, szecesszió (az ábrázolt természeti világ
motívumai)
-Versbeszélő: monológszerű
-Önmegszólító vers
-Bergson időszemlélete hatással volt rá
-Szerkezetileg 3 egységre bontható

Szerkezet
-1-12. sor
 Tavaszi, nyári este impressziója
 Csak látszólag az est leírása
 A lírai én lélekállapotának kivetítéseként olvasható
 Egy metafora kibontása (az est a dajka)
-13-34.sor
 Különböző élethelyzetek kapcsolódnak egymáshoz
 Az én meghatározó szerepet kap
 A múlt emlékei elevenednek meg
-35-53.sor
 Jövőt mutatja be
 Költői kérdéseket tesz fel
 Az élet értelme foglalkoztatja
 Anaforikus kezdés jellemzi
 Születés és a halál motívuma
 Ősi kérdések, melyekre nem lehet válaszolni
-Motívumok:
 dajka – gyermekkor
 sziszifusz- értelmetlen munka
 fűszál –
-Verselés:
 Midőn az est, e lágyan takaró
u -I u - Iu -I - u I - u
 Ötöd és hatod fele jambikus sorok
-Rímképlete:
 a a b b páros
 a b a b kereszt
 a b b a ölelkező
 Húsvét előtt
(1916)

-Az emberi élet, a humanista értékek védelme érdekében tiltakozott az élet- és

értékpusztítás miatt
-Cím: utalhat a keletkezés időpontjára, utalhat a feltámadás misztériumára,
béke eljövetele
-Eddigi költészetétől távol állt, hogy a közösség szó szólójaként áll elénk
-Műfaja: rapszódia, közösségi óda
-A szenvedély szétfeszíti a formákat
-Rímtelen sorok (a vers üzenete a lényeg)
-Témája: békevers, állásfoglalás, tiltakozás
- Értelmetlen öldöklés élet védelme
-Expresszionista hangulat
-Malom = háború jelképe (bedarálja, megöli az embereket)
-Bor és búza = béke (élet, élelem)

Szerkezet
-(I) 1-8. vsz.
 Egyetlen hatalmas versmondat
 In medias res
 E/1 beszél a lírai én
 Körülötte pusztulás, de nem magasztalja a hősöket
 Tetőpont: elég, elég volt
-(II) 9-10.vsz
 T/1 azonosul a közösséggel
-Kapcsolatba hozható más művekkel (rájátszás)
 Vörösmarty: Vén cigány
 Petőfi: Egy gondolat bánt engemet
 Berzsenyi: A magyarokhoz II.

Fortissimo
(1917)

-A nyugat 1917 márciusi számát elkobozták és a költő ellen istenkáromlás

vádjával eljárást indítottak
-Fortissimo: zenei szó = hangosabban
-Műfaj: rapszódia
-Stílus: expresszionizmus
-Hangnem: szenvedélyes, dühös, kétségbeesett, himnikus
-Téma: tiltakozás a háború embert és értéket pusztító szörnyűsége ellen
-Rímtelen (a téma a lényeg)
-Soráthajlásokat alkalmaz
-Szöveggé formálja a költeményt
Szerkezet
-(I) 1-30. sor
 Felhívás
 Megszólították: anyák, akiknek a könnyeit követeli
 Anaforikus kezdés
 Érték szembesítő vers
-(II) 31-44. sor
 Istenhez intézett fenyegetés
 Miért van, ha nincs? Miért nincs, ha van? – Nietzche
 Férfiak közösségével azonosul
 Itt van a durva istenkáromlás: tagadjuk meg Istent
 Érzéketlen, közönyös istenkép
-(III) 45-58. sor
 A süket szó monoton ismétlése
 Isten mellett a természet is süket
 Egyetlen megoldás az öntudatlanságba való visszatérés
 Cigány a siralomházban
(1926)

-Az Istenek halnak, az ember él c. kötetében jelent meg

-A költészetében új témák jelennek meg
-Felerősödött a szociális érzékenysége és a mások iránti szánalom
-Műfaja: ars poetica
-Típus: idő és érték szembesítő
-Téma: a költői szerep változása
-Hangulata: melankolikus, meditatív, sajnálat, együttérzés
-Stílus: modern klasszicizmus

Szerkezet
-(I) 1-3. vsz.
 3 hasonlat köré építkezik
 időhatározószók költészetének egy-egy korszakát jelölik
 hajdan ifjúkori szecessziós formaművészet
 később a háború elleni tiltakozása expresszionista
 ma közösségvállalás
-(II) 4-6. vsz.
 jelen állapotát részletezi
 emberek millióinak nyomorúságos körülményeiről ír
 kiúttalanság az öngyilkosságig fajul
-(III) 7-8. vsz.
 felkiáltással kezdődik
 visszatér az indítóképhez és elutasítja pályakezdő alkotásait
 zárlat: csak a szánalom, a részvéten alapuló költészet az, amit választhat
-Verselése: egyenetlen szótagszámú (a lényeg a tartalom)
-Rímképlete: a x a

Mint különös hírmondó…

(1930)

-A harmincas évek Babits költői szerepváltozása

-A próféta küldetéses alakja
-Műfaja: ars poetica
-Cím: archaizál a költő
-Hírmondó: próféta, hírközlő
-A problémakör összetett
 személyes vonás: a közeledő halál megérzése
 emberiség felé: közeledő háború előrejelzése
-Egyetlen versmondatból áll
-Hasonlatra épül
-Hetedik versszakban derül ki, hogy a lírai én a hírmondó
-A költő is nagy hírtudója, de nem az emberi világ híreivel törődik, hanem a
természet rendjét figyeli
-(I) 1-6. vsz.
 egyedül Esztergomban
 Kert motívum jelenik meg, itt boldogan él, de elzártan mindentől
-(II) 7-10. vsz.
 a hasonlat feloldása
 itt közli velünk a hírt, hogy ősz van
 az évszakváltás jelentőségével az őrült világ történéseit állítja szembe
-Az emberi és természeti világ törvényei szembe kerülnek egymással
-A hírnök hírmondása a lírai én ars poeticájává válik
-A közlés a prófétai kinyilatkoztatásra hasonlít
-Hangulata: felfokozott, zaklatott, himnikus
-Típusa: értékszembesítő vers
-Témája: profétai szerepvállalás

Betegség versek

Balázsolás
-Szent Balázs: IV.sz. eleje – Örményországban püspök
-316-ban lefejezték
-Ő védi a gyermekeket a torokbajtól
-Ünnepe: február 3.
-1937-ben, a gégerákja miatti operáció előtt Babits is megkapta a Balázs-áldást
-Műfaja: könyörgés, litániaszerű ima
-Téma: a halálfélelemtől való megszabadulás
-A vers beszélője: Babits, a lírai én
 Vallomásos jellegű személyesség
 Életrajzi események – gyermekkori emlékek
-A halálfélelem indítja könyörgésre a költőt
-Kérdés: hogyan kell és hogyan lehetséges elviselni a szenvedést, hogyan kell
viselkedni a halál árnykában?
-Elégikus költemény, de a humor, az irónia eszközei sem hiányoznak
-Van benne humor és irónia
-Elégikus költemény

Szerkezete
-Astrofikus
-(I) 1-18. sor
 gyerekszertartásokra való visszaemlékezés
 gyermeki ima
-(II) 19-32.sor
 elmélkedés az ember természetéről
 segítséget kér, bár nem hisz benne úgy, mint gyerekkorában
 önvád gyötri, hálátlan volt
-(III) 33-43.sor
 leírja az őt fenyegető veszélyt, a betegség tüneteit
 felgyorsul a ritmus
 testi-lelki szenvedés
 haláltól való rettegés
-(IV) 44-56.sor
 indokolja, bajával miért Szent Balázshoz fordult
 párhuzamot von Szent Balázs és saját sorsa közt
 lassan belenyugszik a halál gondolatába
 nem arra kéri már, hogy óvja meg a haláltól, hanem csak a halállal való
megbékéléshez kér segítséget
-Verselése: időmértékes
-Jambusi sorok
-Rímtelen sorok
-Gyakori az áthajlás
-Az áthajlások és váltakozó tempó és szaggatott versbeszéd a levegőért
kapkodást sugallja

Ősz, és tavasz között

-Költemény témája: az elmúlással való szembenézés
-Cím: A természeti ciklust a meghalástól az újjászületésig fogja át; a természet
ciklikusságát szembe állítja az emberi lét egyszerűségével
-A szerkezeti egységeket a refrének határozzák meg
-Hangulata: elégikus, lemondó
-Hangulata: elégia
-Stílusa: változatos (impresszionista, naturalista, szecessziós, klasszicista)
-A vers tele van fájdalommal, mert a lírai én nem készült fel a halálra

Szerkezete
-(I) 1-2. vsz.
 szüret utáni ősz természeti képe
 idő kérlelhetetlenségét magyarázza
-(II) 3-4.vsz.
 gyermekkori emlékek tűnnek fel, de a költő erről is a halálra asszociál
-(III) 5-6.vsz.
 a szilveszter nem kelt vidám hangulatot, mert az újév jövetele az idő
múlását juttatja az eszébe
 inkább a múltba néz vissza
 szomorú, vigasztalan
 sok mindent akart, de már nincs rá ideje
-(IV) 7-8.vsz.
 vers hangneme személyessé, mélyen elégikussá válik
 neki a tavasz nem újjászületést, hanem az élet pusztulását jelenti
-(V) 9-10.vsz.
 elmagányosodást hangsúlyozza ki
 fél, hogy az alkotásai is halálra vannak ítélve
-Záró metafora visszautal az első természeti képre
-Egyetlen vigasza az asszonyi jóság
-Időmértékes, ugyanakkor ütemhangsúlyos magyaros verselésű
-Végére a lírai én a halálba belenyugszik

Messze… messze…

-Képeslap szerűen mutatja be az országokat

-Nominális stílust alkalmaz (főnevek és melléknevek vannak hangsúlyban)

Stílushatások
-Archaizáló: „Monda az Úr”
-Köznapi: „betámolgyott”
-Népies, bizalmas: „rühellé”
-Patetikus: „Ne szánjam Ninivének ormát mely lépcsőt emel jövőnek?”
-Humoros: „Egyetemed fenekébe hulltam”
-Ironikus: „olyat bődült bozontos szája”

Jónás alakja
-Kezdetben gyáva, komikus és szánalmas figura
-Groteszk alak
-Nevetséges és esetlen
-De mélységesen emberi

Az Úr alakja
-Az Úr a hatalom és a tekintély jelképe: bölcs, képes úrrá lenni bosszúvágyán
-A várost meg akarja menteni, a türelem vezérli

Verselése
-Időmértékes
-Gyakori soráthajlások
-A rímekre sem fordít különösebb gondot

Jónás imája
-Műfaja: ima, fohász
-Cím: műfajmegjelölő
-Lírai én az E/1-ben megszólaló Babits, aki Jónás alakja mögül beszél
-Közvetlen megszólítottja nincs, de E/3-ban emlegeti őt
-Gazda = Isten
-Cethal = halál

Szerkezete
-(I) 1-6. sor
 a patak egy természeti kép (jelképezheti az életet, beszédfolyam, kezdet)
 régi szavak hűtlenségéről panaszkodik
-(II) 7-26. sor
 bevallja lustaságát, de a közeli halál tudata sürgeti, hogy kövesse Isten
parancsait
 még egyszer felemeli hangját az emberi értékek védelmében proféta
szerep vállalása
-Gazdagon alkalmaz soráthajlást
-Verselés: párosrím
-Időmértékes