Babits Mihály

Élete
- 1883 – Szekszárd – értelmiségi család, mély vallásosság
- Apja: bíró – szigorú
- Anyja: Kelemen Auróra – humán műveltség, versszeretet
- Iskola – Budapest, Pécs
- 1901 – Budapesti Egyetem – bölcsészkar (Magyar – francia tanár -> latin tanár)
- Négyesy – féle stílusgyakorlat – Juhász Gyula, Kosztolányi
- Tanított – Szegeden, Baján, Szekszárdon, Fogarason, Újpesten, Budapesten
- 1908 – Holnap c. antológia – 5 vers – irodalmi ismerettség
- 1909 – Nyugat állandó munkatársa - Levelek Iris koszorújából (1. kötet)
- 1908 – 1911 – „Száműzetés” – Fogaras (Erdély) – rendes tanári kinevezés (54 vers)
- 1913 – A gólyakalifa
- 1921 – Házasság – Tanner Ilona (Török Sophie)
- 1929 – Nyugat főszerkesztője
- 1937 – gégerák
- 1941 – Halála, Budapest

Költői - Irodalmi munkái

- XX. sz. legműveltebb magyar költője, poeta doctus (tudós költő), homos moralis (erkölcsi ember – Kosztolányi
szerint), pacifista költészet
- Költő, író, fordító, tanulmányíró (pl.: Dante – Isteni színjáték, Baudelaire)
- 1911 – Herceg, hátha megjön a tél is – 2. kötet
- Siker, elismertség
- Irodalomtörténeti tanulmányok – pl.: Petőfi és Arany – Az ifjú Vörösmarty
- 1913 – Pokol fordítás (1920 – Purgatórium, 1923 - Paradicsom)

- 1915 – Játszom a kezével c. vers – hecckampány, meghurcolások ellene

- 1916 – Recizatív – 3. kötet – Ady-t köszöntötte verssel
- 1920 – Nyugatalnság völgye – 4. kötet

- 1927 – Halálfiai – családregény

- 1927 – Baumgartner Ferenc halála – alapítvány létrehozása – Babits a vezetője (1929 – 1949)
- Haláláig Nyugat szerkesztője – nagyhatalmú irodalmi tekintély
- 1938 – Jónás könyve, 1939 – Jónás imája
Korszakai
- I. Korszak – formaművész (1908 - 1912) – forma > tartalom
- Szimbolizmus, szecesszió, impresszionizmus – francia modemek
- Individualizmus – személyiségközpontúság – A lírikus epilógja c. vers
- Aprólékos, mersteri, vitruóz formák – tökéletes rímek, versformák – pl.: szonett
- Antikvitás iránti rajongás – Horatius – In Horatium c. vers -> Horatiust idézi benne
„Gyűlöllek, távol légy alacsony tömeg”
- „Elefántcsont – torony szemlélet” – A költő különb a tömegnél, erkölcsileg magasabb elhelyezkedés

- Gazdag téma és képi világ

- Fontosabb a forma mint a tartalom
- Műfordítói munkák – pl.: Dante – Isteni színjáték
- Konzervatív szemlélet – kultúra – szemben áll az akadémikus maradisággal
- pl.: Levelek Iris koszorújából – sokszínűség
- Fekete ország, A lírikus epilógiája (záróvers)

- II. Korszak – Háborúellenes (pacifista) költészet (1914 - 1919)

- I. Vh. kitörése – politika felé fordulás
- Harcos, pacifista hang – békevágy versei
- Erkölcsi kiállás versei – Humanista értékek védelme
- Húsvét előtt
- III. Korszak – Elkomoruló költészet (1920 - 1930)
- Hangi + tartalmi komorság – trinaon + zaklatások
- Elzárkózó magatartás, félelem a háborús ideológiáktól – diktatúra, elnyomás, elszigetelődés
- 1925 – Sziget és tenger c. kötet
- Prófétai szerepvállalások
- Új témavilág – szociális érzékenység felerősödése
- Mások iránti szánalom – szegények, munkásrétegek, elesettek
- Tartalmi elmélyülés – formai klasszicizálódás (egyszerűsödik)

Cigány a siralomházban
- Ars poetica – 1926
- Az istenek halnak, az ember él c. kötet
- Idő és értékszembersítő költemény
- Ihletői:
- Munkácsy – Siralomház c. festménye
- Vörösmarty – A vén cigány
- Cím
- Cigány = költő
- Siralomház = Magyarország / Világ egésze
- Műfaj
- Ars poetica – öntükröző jelleg – (I. – II. versszak)
- Számvetés – mérlegkészítés, áttekintés

- Szerkezet
- I. – III. vsz. – 3 hasonlat kibontása – 3 korszakának jellemzése
- I. – „hajdan” – ifjúkor, szecessziós forma
- Vers – szárnyas, fényes, páncélos ízeltbogár
- II. – „késöbb” – háborús költészet, tiltakozás
- Vers – trombitahang
- III. – „de ma” – „halkan”, „remegve jön…”
- Vers – könny, ellentétes az első két korszakkal
- IV. – VI. vsz. – szomorúság indoklása
- Külső okok – emberiség boldogtalansága, szegénysége
- Kilátástalanság – öngyilkosok
- „Testvérem van millió” – szállóige – felelősség, humánum, közösségvállalás
- VII. – VIII. vsz. – összegzés
- Felkiáltás – „Szomorú világ ez!”
- Cím megjelenése – újabb hasonlat – könnyhasonlat értelmezése (vers = könny)
- Cigány, siralomház
- Versindító képek visszatérése – 1, 2. korszakát elutasítja – értelmetlen
- Verszárlat – 3. korszakának megkérdőjelezése (költői kérdés)

- Prófétai szerepvállalás – 1930-as évek – „Mint különös hírmondó…”

- Nemzeti + társadalmi problémák
- Fasizmus elleni hang
- Humanista értékek -><- Fasizálódó világ
- Testi szenvedés – halállal való szemberkerülés gondolata
- Balázsolás (Szent Balázs – torok védőszentje)
- 1938 – Anschluss – új háború réme
- Jónás könyve
Jónás könyve - 1938
- Keletkezési körülmények
- I. VH + Trianon
- Fasizmus előretörése + német ideológia
- 1936 – Spanyol polgárháború
- 1938 – Ausztria bekebelezése + Csehország megszállása
- Gégerák tudata
- 1937-ben kezdi el írni
- I. közlés – Nyugat
- 1940 – könyvalak

- Műfaja
- Műnemkeveredés – epika + líra
- Parafrázis – újramesélés – ószövetségi történet átdolgozása
- Elbeszélő költemény – 4 rész
- Számadás – saját + művészi fejlődésének összefoglalása
- Példázat – parabola – isteni irgalomról

- Szerkezeti alapegységek – ellentétek + késletetés

- I. – II. rész – menekülés (külső történések – ellentétes a III. IV. résszel)
- III. – IV. rész – Ninive, prófétálás, küldetés beteljesedése (belső történések, lélektaniság)

- Cselekmény
- Jónás menekülése az Úr elől, bűnhődés a cethal gyomrában. Prófétálás a romlott Ninivében, szégyenvallás
a pusztában

- Főhős
- Jónás – Babits párhuzam
- 20. sz. – Babits alteregója
- Ellentét – 19. sz. – Petőfiék prófétaszerepe
- Címből kimarad a „próféta” szerepmegjelölés – emberi kiemelése (tragikus hős)
- Magasztos, komikus egyszerre
- Grotesztk alak – önirónikus mű
- Jónás túlértelmezi a szerepét – ítélkezik, de nem csak közli Isten akaratát
- Objektív önítélet – E/3-ban szemlélődik
- 2 hiba – félénkség, hiúság
- Felülemelkedés eszköze – humor, irónia

- Cselekmény szintű ellentétek

- Úr elhívja – Jónás megszökik
- Úr megbünteti – Úr megmenti
- Cél: Ninive pusztulása – Ninive nem pusztul el

- Késleltetések
- Jónás megszökik – hajóút
- Cethal – 3 nap
- 40 napos várakozás
- 3-szori prófétálása Jónásnak

- IV. -rész – kiemelkedő

- Történet magyarázata - keretes költemény (Jónás lázadása)
- Istenkáromlás – Isten elleni beszéd
- Ez miatt bünteti az Úr – tök példázat (parabola)
- Tök példázat – ember helyzetének + feladatának ábrázolása
- Kijelölés, „A szó tiéd, a fegyver az enyém”
- Költő feladata – azonos Jónáséval – Babits viszi a feladatot
- Küldetés szükségessége

- Különbségek a bibliai történettel

- Bővítések – vihar leírása, cethal, vásár
- Tartalmi különbség – Jónás kéri hogy vessék a tengerbe (Biblia), Ninivei lakók megtérnek (Biblia)
- Naturalisztikus elemek – cethal kiköpi Jónást
Stílus, nyelvezet
- Archaikus, régi szavak – szóalakok (latinizmus)
- Pátosz erősítése
- Elbeszélő múlt használata – pl.: „méne”, „lőn”
- Latinizmus – „Hajóra szállott, mely elvinné őket”
- Nyelvi humor – archaikius + köznyelvi szavak egymás mellé kerülése
- Naturalisztikus képek – pl.: Cethal kiköpi
- Komplex sítlus – pátosz, irónia, groteszk humor

- Bibliai Jónás célja – megbocsájtás térítése, Úr – Ninive viszony

- Babits Jónása – Jónás – Úr viszonya – költő feladata

Jónás imája - 1939

- Utólagos hozzátoldás a műhöz
- Műfaj – epilógus – befejező rész, összefoglaló vagy kiegészítő utolsó rész (utószó)
- Önvallomás – E/3 Jónás megjelenése
- Lírai én – nem Jónás, hanem a költő
- Ima, könyörgés – Istenhez szól
- Műfajmegjelelő cím (imádság)
- Életét kívülről szemléli: 2 fő hiba – féléknkség (meghurcolások), hiúság (szellemi önéletrajz)
- Bravúros szerkezet – egy kétfelé bontható többszörösen összetett mondat
- I. – 1. – 6. sor
- II. – 7. – 26. sor
- I. – Patak hasonlat – mindent elsodor, medertelen, kaotikusság
- II. – Cél: régi hang megtalálása - halálfélelem (egyéni / közösségi – VH.)

- Formai sajátosság – hiányos központozás (írásjelhasználat)

- Indulatosság, szenvedély – egyéni értelmezés lehetősége
- Világ kaotikussága – ars poeticai vonások
- Számos hasonlóság a bibliai történettel, azonban az az Úr és Ninive kapcsolatára épül, ahol Jónás csak egy
mellékszál – Babits történetében a Jónás féle küldetés van a középpontban