Papfalvy Bori Janka 12.

Vörösmarty Mihály kései költészete

XIX. tétel
Életútja, irodalmi jelentősége
1800-1855

Az egyik legnagyobb romantikus költő Petőfi mellett (akit később ő karol fel)

Köznemesi, katolikus családban született

Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak, elnöke a Nemzeti

Körnek

Felesége Csajághy Laura, de házasságuk nem olyan jó

Haladó gondolkodó, a szabadságharc híve

A bukás után meghasonlott emberré válik, elvonultan él

Élete első felében főként epigrammákat, episztolákat, pásztorelégiákat ír és kedveli az olyan

műfajokat, mint az eposz és a dráma

Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője, felhasznál régieket is (pl. Zalán
futása), de alkot ő maga is (legfőképpen a Csongor és Tünde)

1836-ban írja a Szózatot, híres művei közé sorolható még a Zalán futása (eposz) és a Csongor
és Tünde (5 felvonásos színjáték)

Az első költő, aki önálló szimbólumrendszert alkalmaz

Kései korszaka
Fiatalon sokat írt, jogi és bölcsészkarra járt

A szabadságharc bukása és egyik lányának halála testileg-lelkileg megviseli

Sokáig bujdosik, majd Pesten, a katonai törvényszéken feljelenti magát

1850-ben perét felfüggesztik, és Haynau kegyelemben részesíti

Életének utolsó szakaszában alkotói válságban szenved, de ekkor íródik életművének több
kiemelkedő műve

Két legfőbb műve ebben a korszakban: Előszó és A vén cigány

1
Papfalvy Bori Janka 12. B

Előszó

1850-ben, Baracskán írta

Keletkezésének háttere

 A bukott szabadságharc
 Lánya halálából fakadó személyes megrázkódtatás
 A reformkor ígéreteinek elvesztése

Időszembesítő verstípus

 régmúlt
 múlt
 jelen
 jövő

A vers nagyszabású vízió, a világosi katasztrófát kozmikus méretűvé fejleszti, túlmutat

a konkrét szituáción

Minden egyes sor külön, szimbolikus jelentést kap

A természet változásait a magyar nép, illetve a föld történelmére vetíti rá

Régmúlt:

A „midőn” időhatározóval érzékelteti a múltat, a jelentől való eltávolodást

Az aranykor szerű ideális régmúltat a tavasz, a nyár színeivel érzékelteti: „Zöld

ág virított a föld ormain”

A békés, dolgos ember képét festi fel, kiemeli a lelkiismeretes munka és a

szárnyaló kultúra kapcsolatát: „Küzdött a kéz, a szellem működött”

Leírja, hogy a boldog világban az őszinte szív elérhette az üdvözülést

A szépségben, örömben, ünnepben, reményben, dicsőségben gazdag valaha

volt világ tárul az olvasó elé

Múlt:

Hirtelen bekövetkező változást, a forradalmat, a lázadó embereket, a háborút

jeleníti meg

A vihar előtti fezültséggel teli csend után kirobban a háború, s annak

szörnyűségei egyfajta gyönyörűséggel jelennek meg a műben

2
Papfalvy Bori Janka 12. B

„Mély csend lön, mint szokott a vész előtt.

A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel lapdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.”

A szabadságharc eszméiben való személyes csalódás is megnyilvánul

A romantikus líra metaforáival, megszemélyesítéseivel ábrázolja a háborút és

az emberi könyörtelenséget: a megszakadt szíveket, a fiaiktól, férjeiktől
elszakított anyákat, a porrá égett városokat, eltiport kultúrákat

A vers e szakaszának évszaka az ősz

Jelen:

„Most tél van és csend és hó és halál”

Az emberiség végjátéka ez: kiábrándító fordulatot vesz a föld, megreked önmagában

Az ember elállatiasodik, önpusztító, szomorú gyilkos lesz

A hirtelen fordulat, a váratlanság is szerepet kap: isten öreg lett

„Elborzadott a zordon mű felett

És bánatában ősz lett és öreg.”

Jövő

Kietlen, igaztalan jövőt jósol

A megújulásba egy kesernyés nem-igaziságot ad

A virágok, az olvadás, az illatok itt nem a reményteli jövő hírnökei, hanem egy
hazug világ álruhája

„Jókedvet és ifjuságot hazud:

Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?”

A vén cigány

1855-ben írta, ez utolsó befejezett verse

A sikertelen szabadságharc után születik a mű, az élethez, az irodalomhoz való

hozzáállását fogalmazza meg

Jelenetkeret: Sírva vigadás, kocsmai jelenet

Címben szereplő cigány:

3
Papfalvy Bori Janka 12. B

 Jellegzetes nemzeti motívum

 Magyar mulatozás résztvevője, ki muzsikájával elfeledteti a bánatot
 Az idős költő metaforája, akivel azonosulni tud

Keserű hangulatú rapszódia

Megfordul a sorrendiség: a vers vége felé a jövő nem egy hamis látszat, hanem a
megbékélés, a megtisztulás utáni újjászületés

A kései látomásos költészet keveredik benne a bordalok világával:

 a pátosz szerűség (Szemed égjen mint az üstökös láng; Háború van most a
nagyvilágban, Isten sírja reszket a szent honban; És hadd jöjjön el Noé bárkája,

Mely egy uj világot zár magába)

 egyszerű köznapiasság (Húzd rá cigány; Ne lógasd a lábadat; ne gondolj a
gonddal; Mindig így volt e világi élet) sajátos elegye

A költő ars poeticáját fogalmazza meg: önmagát is zenére, írásra buzdítja

Szerkezete:

 7 versszakból áll
 Minden versszak végén refrén

A refrén

 4 sor
 Mindig más jelentéstartam
 Egyre fokozódó hangulat kifejeződése
 Utolsó versszakban megváltozik

Bor és kenyér: Biblikus utalás, áldozat, táplálékforrás

1. versszak
Belső monológ, önmagát készíti alkotásra
Történelem körforgásos menetének megfogalmazása
2. versszak
Megrendülés fájdalma, önmardosó szenvedélyesség
Erőteljes képeket használ a világ életéből, önmagát pörgeti fel
3. versszak
Önmagának instrukciókat ad: a természettől vegyen mintát
Erős, romboló mintákból kell tanulni
4. versszak

4
Papfalvy Bori Janka 12. B

Itt már nem a természeti törvényszerűség árnyoldalai, hanem az emberi

kegyetlenség következményei jelennek meg
A jó költőnek még ezekből is fejlődnie kell
5. versszak
Már az emberi kapcsolatok keserves útjait is elemzi, ebből is ihletet merít
A prometheuszi képpel az örök kínnak és szenvedésnek az okát és
érthetetlenségét mondja el
6. versszak
A tragikus, végletes ábrázolás itt csúcsosodik ki: kiábrándul a világból s annak
minden szennyéből
S ismét egy biblikus képet hív segítségül: Noé bárkája az elzüllött világnak
esetleges újjáteremtője lehet
7. versszak
Húzd, de mégse – e szavakkal a költő újragondolja a megfogalmazott
gondolatokat és kiteljesíti azokat
Egy reménytelibb, ünnepibb időt jósol: felhívja a figyelmet arra a költői
feladatra is, hogy jelen kell lenni nemcsak a megtört világ szószólójaként, de
az újraébredő emberiség születésekor is

Vörösmarty kései költészetének üzenete:

Vörösmarty a szabadságharc bukása után értelmet keres, és az emberiség szörnyűségeinek

miértjét kutatja

Jövőképét az általános 1850-es évekbeli magyar rezignáltság, fásultság, megfáradtság

jellemzi

A harcoknak, a létnek értelmet adó reménység utolsó művében mégis felsejlik: talán lesz
majd egy igazibb, békésebb világ, ahol szükség van a költőre és a kultúrára