A virágzó középkor irodalma-XI-XIII.

század

- érett középkomnak is nevezik

A vallásos irodalom

A kor egyházi irodalma azokban a műfajokban érte el tetőpontját, amelyek a legközvetlenebb módon
kapcsolódtak Isten, Jézus, Mária és a szentek személyéhez.

Meghatározó műfajok: imádságok, zsolozsmák (a szerzetesek állandó szövegű és dallamú, folymatosan

ismételgetett imádsága ), vallásos elmélkedések, tanítások, szentbeszédek prédikációk. passió; Krisztus
kinszenvedését és halálát mutatta meg, megverselt szerzetesi szabályok, énekek, látomások-víziók. A
szerzők legtöbbje névtelenségbe burkolódzik, nekik nem a hírnév, hanem az Istennek tett szolgálat az
elsődleges.

További müfajok: példázat parabola: tanulságos történetek a hívők meggyőzésére, nevelésére szolgált,
legenda - olvasandó a jelentése: olvasásra szánt erkölesi cézatú elbeszélés, a keresztény szentek
életének eseményeit, csodás tetteit meséli el prózában vagy versben, legnépszerübbek a Mária-
legendák, korabeli szentekről szóló történetek: Assisi Szent Ferencról szóló legendák.

Assisi Szent Ferenc - az ő követői már a földön a paradicsomban érzik magukat. A természet számukra az
Úr kertje. Az egyik legszebb költeménye az olasz nyelvű költészet első legszebb alkotása: Naphimnusz.

A ferences líra következő kiemelkedő alakja Jacopone Da Todi, ö a szerzője a középkori fájdalomkultusz
egyik legszebb Mária-planctusának - planctus: siralom, siratóének: Stabat Maternak: Allt az anya- a vers
címét két első szava után kapta.

A kor himnuszköltői közül az egyik legkiválóbb Pierre Abélard francia filozófus, teológus, Héloise-hoz
fűződő szerelme a középkor legnépszerűbb érzelmi kapcsolata volt.

Szent Gergely rögziti a liturgiát, az istentiszteletek szertartási rendjét. Ambroziánus himnuszokat ir és

megteremti a katolikus egyházi zenét. Aróla elnevezett gregorián énekeket a pápasága alatt gyüjtötték
össze és egységesitették. Ezek az egyszólamú, latin szövegů. hangszerkíséret nélkül előadott dallamok
nagy hatással voltak az európai zene fejlődésére.
 A világi irodalom

Szerzői laikusok, nem egyházi személyek.

A lovagi irodalom: a keresztes háborúk következtében a XI. században az eszmény.ck átalakulnak,

kialakul a lovagság, amely intézmény és eszmény egyszerre. A lovaga keresztény hit bátor védelmezője,
eszményi szerelmes egy személyben, miközben a szerelem nemcsak a forró érzelmet, hanem viselkedési
formát is jelent.

A lovagi epika legjelentősebb alkotásai: a spanyol irodalomban a Cid-románcok, a francia irodalomban

a Roland-ének, az orosz irodalomban az Igor-ének, a német-germán hiedelemvilágban Nibelung-ének, a
kelta eredetű lovagi epikában az Artus királyról és a Kerekasztal lovagjairól szóló történetek, Trisztán és
Izolda valamint Lancelot lovag története.

A lovagi líra-trubadúrköltészet - délkelet-franciaországi Provance tartományból indul - Isten és a

hűbérúr iránti hűség mellett lovagi erénnyé válik a kiválasztott hölgy szolgálata. A trubadúrok Provance-
ban, német földön minnesängerek, Itáliában trovatorék tudatos mesterségükre büszke alkotók. A hűbéri
viszony tükröződik a nó és a férfi kapcsolatában. A szerelmes lovag ideálja előkelő férjes asszony-a
korabeli felfogás szerint a házasság pusztán gyakorlati dolognak számított. A hölgy nem szerelmes, de
igenló vagy visszautasitó választ ad az epekedó lovagnak. Az igenlő válasz nem kötelezi a hölgyet
semmire a lovaggal kapcsolatban. A férfi viszont húséges és teljesíti a hölgy által kirótt feladatokat
áldozatkészségét a nõ megjutalmazza.

A lovagi költészet: megalkotja a hódolat költői eszközeit, ezek később sablonként vándorolnak egyik
versböl a másikba. Legjelentősebb mûfaj az alba - hajnali dal, amely a hajnalt, a szerelmes éjszaka
végének közeledtére figyelmezteti a lovagot.

Walther von der Vogelweide ö életművében összefoglalta a lovagi költészet eredményeit, költészete
sablonoktól mentes. A hársfaágak... c. költeményében a viszonzott, a kölcsönös érzelem a kiindulópont.

A vágánsköltészet a XII-XIII. században keletkezett, latin nyelven íródott. Művelői a vándorló, csavargó
vágánsok voltak. Ok Európa egyik egyeteméről a másikra vándorló diákok, volt szerzetesek, egyházi
személyek voltak. Ez a költészet lázadó költészet, amely clutasítja a középkori társadalmi rend és az
egyház által alkotott korlátokat és a pénz hatalmát. Ezek a versek az ifjúságot, szerelmet, mulatozást
magasztalják és életörömöt árasztanak. Legismertebb gyüjtemény: Carmina Burana, amely kb. 200
verset tartalmaz, pl. Gaudeamus igitur... kezdetű diákéneket is.