2 BUDAPEST

Egy nagyváros mindennapjai –

Budapest és az agglomeráció
Budapest nemcsak hazánk első számú gazdasági, közigazgatási és
kulturális központja, de Közép-Európa egyik legnagyobb – sőt, egyre
nemzetközibbé váló – városa is. A főváros és az azt körülvevő tele-
pülések alkotta agglomeráció szerepe és jelentősége meghatározó
hazánk életében: Magyarország lakosai közül minden negyedik itt él.
Ide érkezik a legtöbb turista, de az ország gazdasági teljesítményének is egy jelentős hányadát itt
állítják elő. A munkalap feladatain keresztül nemcsak a Budapest múltját és jelenét alakító folyama-
tokba nyerhettek bepillantást, de megismerhetitek az agglomerációt összetartó sokrétű kapcsolat-
rendszert is.

Miért fekszik Budapest ott, ahol? MF

Az alábbi fogalmak segítségével magyarázzátok el, miért épp ezen a helyen jött létre
Budapest!
folyó síkság hegység hőforrások

Kárpát-medence közlekedés kereskedelem

Keressetek példákat Budapest római kori és közép-

kori emlékeire! Használjátok a történelmi atlaszt!
Nyissátok meg a mapire.eu external-link gyűjteményét, és keres-
setek legalább 10 különbséget a két QR 1
térkép között, majd indokoljátok meg 1
azokat! (Figyeljétek a városszerkezetre,
az utca­hálózatra, a beépítettségre!)
QR 1 mapire.eu

Kétmillió előtt/után: Budapest lakossága MF

A grafikon melyik részére helyezhetők az alábbi események?
 A szocializmus időszakában Budapest lakossága megközelíti a 2 millió főt.
 A nagy városegyesítéshez kötődő intézkedések miatt a főváros lakossága jelentősen gyarapszik.
 Többen felhagynak a mezőgazdaság-
Budapest népességének alakulása 1870-től 2018-ig
gal, és családjukkal az iparosodó fővá-
3 000 000
rosba költöznek.
2018
 A jómódú polgári Jakab család úgy Népesség: 1 749 734
2 250 000
dönt, kiköltözik a városból egy közeli
településre.
1 500 000
 A béke időszakának gyors ütemű fej-
lődése miatt sokan költöznek a fővá-
750 000
rosba.
 A II. világháború hatalmas veszteségei­
0
nek hatása megmutatkozik. 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010
 Az I. világháború miatt fogy a népesség. nepesseg.com

Dolgozzatok atlasszal, és kutassatok az interneten! Hány kerülete van Budapestnek? Keressétek meg a terü-
let és népesség alapján legnagyobb és legkisebb kerületeket!
Nézzetek utána, mely nemzetiségek és egyéb népcsoportok vannak jelen nagyobb számban a mai Buda-
pesten! Kötődnek-e ezek a csoportok a város bizonyos kerületeihez, városrészeihez?
Budapest igazi nagyváros. Melyek lehetnek a nagyvárosi élet előnyei és hátrányai?
 2 BUDAPEST

Utazás a boldog békeidők Budapestjére MF

Az 1873-ban Budapest néven egyesült Pest, Buda és Óbuda a dualizmus időszakában hatal-
mas fejlődésen ment keresztül, ekkor vált világvárossá. Tegyünk egy képzeletbeli utazást az
akkori utcákon! Nézzétek meg a filmrészlet első 5 percét QR 2 , majd válaszoljatok a kérdésekre!
Mikor és milyen esemény kapcsán történt a legnagyobb volumenű építkezés? Milyen építke- QR 2
zések, infrastrukturális beruházások valósultak még meg ebben az időszakban?
A következő képeken ennek a korszaknak az épületei láthatók. Nevezzétek meg őket az inter-
net segítségével! Miből épültek és miért?
Társítsátok az épületeket a munkafüzet térképén bejelölt helyekkel!

Vasúti pillanatképek MF
Az ipari forradalom hatására kialakuló vasútépítési hullám Anglia után fokozatosan tova-
gyűrűzött Európa más térségeibe is. Magyarországon a reformkor egyik nagy törekvése is
ez volt, ami a dualizmus korában felgyorsult és az egyik húzóágazattá vált.

„F. hó julius 15-én a magyar középponti vasut Pest és Vácz közötti vonala Petőfit is megihlette vasúti uta-
meg fog nyittatni és következő napon a közönséges közlekedésnek zásának élménye.
adatik által, mely napon a mindennapi személymenetek elkezdődnek” „Száz vasútat, ezeret!
– állt a meghívón. Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mikor került sor az első gőzüzemű vonal megnyitására?  Melyik Mint a testet az erek.”
mai pályaudvar helyéről indult?  Milyen sebességgel közlekedett?  (Petőfi Sándor: Vasuton, 1847)
­Mennyi volt a menetidő? Ma meddig juthattok el ugyanennyi idő alatt?
 Mikor és melyik volt a következő átadott szakasz?  Milyen okok miatt akadhatott meg a lendület? Több
szempontból járatok körbe a kérdést (feltételek, történelmi események)!  Mely iparágak fejlődését húzta
magával a vasútépítés?
Oldjátok meg a Gyermekvasúttal kapcsolatos feladatokat a munkafüzetben!

Fogalomtár MF
agglomeráció alvóváros bolygóváros
Meglévő ismereteitek segítségével „tegye- előváros HÉV ingázás közösségi
tek rendet” az alábbi kifejezések között!
 2 BUDAPEST

Budapestről Vácra – az agglomeráció átalakulása MF

Ebben a feladatban a budapesti agglomeráció kialakulását és legjellemzőbb folyamatait ismerhetitek meg
az észak-déli irányú Budapest–Vác tengely mentén haladva. Kövessétek a térképen pirossal jelölt tengelyt, és
válaszoljatok az egyes „állomásokhoz” kapcsolódó kérdésekre!

Vác – bolygóváros komoly QR 3

VÁC történelmi múlttal MF

Vác az agglomeráció legészakabbi tele-
pülése. Talán a legkomolyabb történelmi múlttal
rendelkezik Budapest környezetében, egyúttal a
településegyüttes egyik legnépesebb és funkcionálisan legös�-
szetettebb tagja.
Milyen városi funkciókkal rendelkezik Vác? Gyűjtsétek össze a mun-
kafüzetben! Használjátok az alábbi cikket! QR 3

Dunakeszi – gyorsuló szuburbanizáció MF

DUNAKESZI Dunakeszi és Alag egykor paradicsomtermesztéséről
és lóversenypályájáról voltak nevezetesek, majd több
ipari üzem telephelyévé váltak. Dunakeszi az ezredforduló után
a településgyűrű második legnépesebb városává vált, miközben
erősödött alvóvárosi karaktere.
ÚJPEST
Nézzétek meg a munkafüzet ábráit, és hasonlítsátok össze a kiválasz-
tott települések lakosságszámának változását! Milyen okai lehetnek a
települések (időben is) eltérő népesedési dinamikájának? Hol foglalnak 3
helyet a kiemelt települések az agglomeráció településhálózatában?
ANGYALFÖLD

Újpest – elővárosból külső fővárosi

kerület MF
Újpest sokáig Budapest legnagyobb ipari elővárosa
(1910-ben Budapest, Pozsony és Temesvár után az ország negye-
dik legnagyobb ipari központja) volt, mely már a fővároshoz csato-
lása előtt 70 ezres népességet tömörített, és városi rangra emelke-
dett. Nagy-Budapest 1950. évi kialakításakor a főváros kerületévé
vált. Mai lélekszáma meghaladja a 100 ezer főt.
Végezzetek kutatómunkát! Mely budapesti iparvállalatok működtek
vagy működnek (legalább részben) Újpesten? Milyen termékekről
(voltak) nevezetesek?

Angyalföld – a gyáripar főutcájából irodaház-folyosó MF

Angyalföld Budapest egyik legnépesebb kerülete, a közlekedési ten- QR 4
gelyét képező Váci utat valaha a magyar gyáripar főutcájaként emle-
gették. Az elmúlt évtizedek gazdasági szerkezetváltása nyomán az ipar szinte teljesen
eltűnt a kerületből: a múltra legfeljebb utcanevek és a Vasas SC emlékeztetnek.
A cikk alapján foglaljátok össze a Váci út gazdaságának fontosabb jellemzőit! QR 4
A funkcionális megújulás az épített környezet átalakulását eredményezi.
Ennek egyik meghatározó eleme a magasházak építése, mely különösen QR 5 QR 6
aktuális kérdés Angyalföld új városközpontjában.
Olvassátok el az alábbi írásokat, és vitázzatok arról, hogy kellenek-e felhő-
karcolók Budapestre! QR 5 QR 6
Milyen érvek szólhatnak mellettük, illetve ellenük?
 2 BUDAPEST

A növekvő agglomeráció települései MF

Az agglomerációs övezetet bemutató KSH-ábra segítségével keressetek példákat az
egyes agglomerációs településtípusokra!
Olvassátok el az alábbi cikkeket az agg- QR 7
Az agglomerációs övezet településeinek tipizálása
lomeráció növekedésével kapcsolatban! a természetes szaporodás/fogyás és
QR 7 QR 8 Mi az oka annak, hogy a vándorlási nyereség szerint
az agglomeráció lassan „megtelik”? Hol
vannak a növekedés korlátai?
Gyűjtsétek össze az agglomeráció kisebb QR 8
településeire költözés szempontjából
vonzó és taszító tényezőket!
Véleményetek szerint melyik város emel-
kedik ki a Budapestet körülvevő telepü-
lésgyűrűből? Miért?
A településgyűrű 80 települése közül kiválogattunk
néhány, gazdasági, kulturális vagy turisztikai szem-
pontból jelentősebb települést és érdekesebb látniva-
lót. Nézzetek utána, hol találhatók ezek a helyek!

Forma-1 versenypálya    hazánk legnagyobb

olajfinomítója   medveotthon   királyi palota, természetes fogyás – alacsony vándorlási nyereség
természetes fogyás – magas vándorlási nyereség
fellegvár és nyári bobpálya    vadaspark és
természetes szaporodás – alacsony vándorlási nyereség
arborétum    dobogókői turistaház 
természetes szaporodás – magas vándorlási nyereség
 Rám-szakadék   földrengésben rommá vált
ksh.hu
4 középkori templom   marcipánmúzeum 
  Magyar Földrajzi Múzeum   Grassalkovich- Tervezzétek meg, milyen útvonalon és közleke-
kastély    német költőről elnevezett dési eszközzel lehet megközelíteni a fenti helye-
nemzetiségi gimnázium    híres amerikai ket! Kiindulópontnak válasszatok egy budapesti
üdítőitalgyártó üzeme    a Dera-patak szurdoka  fejpályaudvart (Nyugati, Keleti, Déli) vagy autó-
  honvéd emlékmű az 1849-es csata helyszínén  busz-pályaudvart (Stadionok, Népliget, Árpád-
  az MLSZ edzőcentruma híd)! Alternatív útvonalakon is gondolkodjatok!

A közeljövő nagy beruházásai MF

Az alábbi feladat a fővároshoz és agglomerációjához kötődő öt, régóta
tervezett infrastrukturális nagyberuházást állítja a középpontba.

a szentendrei és ráckevei HÉV összekötése metróként

a Hungaroring bővítése új Duna-híd építése

a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér bővítése

?
az M0 nyugati szakaszának megépítése

Csoportokban dolgozva gyűjtsetek információkat, Indokoljátok meg az egyes fejlesztések helyi és nem-
és fogalmazzatok meg érveket az egyes nagyberu- zetgazdasági jelentőségét, mérlegeljétek a környe-
házások megvalósítása mellett és ellen! Mely prob- zeti szempontokat, a fejlesztés várható időtartamát,
lémákra jelenthetnek megoldást ezek a fejlesztések? költségeit és a felmerülő akadályokat!

Budapest – a tudományos, kulturális,

gazdasági és politikai élet központja MF
Készítsetek gondolattérképet! Milyen tudományos, kulturális, gazdasági és politikai
tényezők játszanak szerepet Budapest kiemelkedő központi szerepkörében?