Koordináták: é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 16° 22′ 21″ (https://geohack.toolforge.org/geohack.php?

language=hu&pagename=B%C3%A9cs&params=48_12_30_N_16_22_21_E_region:AT_type:city(1867960))

Bécs
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az  A településen világörökségi helyszín
ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és található 
közlekedési központja. 2013-ban a regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,75 millió főt, és ezzel Ausztria
legnépesebb, valamint az Európai Unió 5. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb Bécs (Wien)
német ajkú települése, mára a második a német főváros, Berlin után. A város közel fekszik a cseh, a szlovák és a
magyar határokhoz, és három nagyobb városhoz, Pozsonyhoz, Brnóhoz és Győrhöz.

Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentős várost, Vindobona néven. A város a
középkorban sem vesztett jelentőségéből, majd később az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa lett Budapest mellett,
egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig. Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az
ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, továbbá itt székel még az EBESZ, az OPEC és számos egyéb
nemzetközi és társadalmi szervezet, továbbá több nemzetközi rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, valamint
elismert vásárváros is. Itt székel az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya, az államfő, a Legfelső Bíróság és az
Alkotmánybíróság is.

Történelmének, számos kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb

idegenforgalmi célpontjainak, a 2011-es adatok alapján Bécs a világ 31. és a kontinens 11. leglátogatottabb városa.[2]
2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.[3] A Mercer ranglistája szerint évek óta a
világ legélhetőbb városa. Fentről, balról jobbra: a Bécsi
Szépművészeti Múzeum, a Városháza,
a Szent István-székesegyház, az Állami
Tartalomjegyzék Operaház és a parlament épülete

Nevének eredete
Földrajz
Éghajlat
Története
Bécs zászlaja
Népesség
Bécs címere
Vallás
Becenév: császárváros
Önkormányzat és közigazgatás
Közigazgatás
Turizmus
A Kärntner Straße környékén Ország  Ausztria
A Ring Rang főváros és
A városközponton kívül szövetségi
Vásárlás tartomány
Közlekedés Kerületei 23 kerület
Kultúra Járás Ausztria (1955.
Oktatás, művelődés július 27. – )
Zene
Alapítás éve i. e. 1. század
Képzőművészet
Színházak Polgármester Michael Ludwig
Film Irányítószám 1010–1239, 1400,
Tartományi ünnepek 1450

Panorámák Körzethívószám 01

Híres emberek Forgalmi W

rendszám
Díszpolgárok és tiszteletbeli polgárok
Jegyzetek Testvérvárosok Lista
Bern
Források
Pozsony
További információk
Budapest
Moszkva
Nevének eredete Zágráb

Bécs, eredeti német nyelven: „Wien”, több ezer éves folyamat során alakult ki, egy kelta település nevéből. Egyes Kijev
kutatók szerint a város neve az i. sz. 4. század kelta La Tène-korszakának Vedunia, azaz „erdei patak” elnevezésből Brno
vezethető le. Ennek bizonyítékaként a Wien folyó jobb partján, a 3. kerületben elhelyezkedő településre hivatkoznak.
Belgrád
A gondolatmenetet folytatva a Vedunia elnevezésből alakult ki a Veidina név, majd ebből a későbbi Venia, Wenia
vagy Wennia, és végül Wienne. Ha ezt a nézetet fogadjuk el, akkor a Vindobona, azaz a rómaiak által itt létrehozott Tel-Aviv
város névnek semmi köze sincs Bécs ma használatos elnevezéséhez. Isztambul
Varsó
Szófia
A másik magyarázat ennek némiképp ellentmond, hiszen azt állítja, hogy a Leopold-hegyen lévő kelta kisváros Ljubljana
viselte a Vindobona nevet, melynek jelentése „fehér föld” vagy „fehér birtok”, és amely több névváltozáson ment
Vaduz
keresztül (Vindovona, Vindovina, Vindomina, Videnica, Vidunji, Viden, Weinne és végül a ma használatos Wien).[4]
Tunisz
Körmendi Ferenc szerint a város magyar neve avar eredetű: becs jelentése őrzőhely.[5] Kiss Lajos szerint az ómagyar Póla
„bécs” (szénégető kemence) szóból származik, ami a maga részéről egy régi török nyelvű, azonos jelentésű szó
átvétele volt.[6] Odessza
Brazíliaváros
Földrajz Népesség
Teljes népesség 1 973 403 fő
Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati [1]
végében fekszik. (2022. okt. 1.) +/- (h
ttps://www.wikidata.org/
Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő wiki/Q1741?uselang=h
(Wienerwald). A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt u#P1082)
keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-
medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli borostyánút, amely Népsűrűség 3 931,3 fő/km²
A Régi Duna – Alte Donau – délkeleti kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a
partja
Földrajzi adatok
szlovák, 60  km-re a magyar és 90  km-re a cseh határtól, ennek jelentősége
különösen az 1989-es változások után növekedett meg. Tszf. magasság 190 m
Legmagasabb Hermannskogel
A város legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb pedig Lobau (151 m).
pont 543 m
A 414,9 km²-en elterülő városnak 98,6%-a szárazföld, 1,4%-a pedig vízfelület. Terület 414,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Éghajlat Térkép
Bécs éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év

Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,9 5,1 10,3 15,2 20,5 23,4 25,6 25,4 20,3 14,2 7,5 4,0 14,6

Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,0 −0,9 2,4 5,8 10,5 13,5 15,4 15,3 11,7 7,0 2,4 −0,5 6,8

Átl. csapadékmennyiség (mm) 37 39 46 52 62 70 68 58 54 40 50 44 620

Havi napsütéses órák száma 56 79 127 171 220 220 245 229 171 136 63 53 1771

Forrás: worldweather.org (http://www.worldweather.org/006/c00017.htm)

Elhelyezkedése

Elhelyezkedése

Története
Bécs
Bécs természetes utak csomópontjában alakult ki. A rómaiak előtti időben Vianomina néven volt ismert, a római
korban Vindobona néven légiós tábort alapították itt. A Duna menti Pannonia-limes, valamint a Borostyánút
csatlakozási pontjaként hadászati jelentősége mellett politikai, közlekedési, kereskedelmi jelentősége révén
folyamatosan lakott polgári településsé fejlődött.
Pozíció Ausztria térképén
Wien nevén csak 1030-ban említik először. A 12. században a Babenberg hercegek székhelyükké tették. II.
Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szent István-székesegyház (Stephansdom) alapkövét, 1160-ban pedig é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 16° 22′ 21″ (htt
megépíttette az első hercegi palotát. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert, 1237-ben szabad német birodalmi várossá ps://geohack.toolforge.org/geohack.ph
emelték. IV. Rudolf herceg 1365-ben alapította meg a bécsi egyetemet. 1480-ban Bécs püspöki székhely lett. 1485- p?language=hu&pagename=B%C3%
ben Mátyás király foglalta el, az ő haláláig a magyar király székhelye volt,[7] I. Ferdinánd pedig a német császárok
A9cs&params=48_12_30_N_16_22_2
székhelyévé tette.
1_E_region:AT_type:city(1867960))
Bécs 1529. évi ostroma szeptember 27-től október 16-ig tartott. A főváros ekkor szenvedte el az első török ostromot, Bécs weboldala (https://www.wien.gv.
amely császári győzelemmel végződött. A védőket Wilhelm von Roggendorf és Niklas Salm irányította. Salm a harc at/)
közben megsebesült, és az ostromot követően meghalt.
A Wikimédia Commons tartalmaz
A város csak a 16. századtól kezdett rohamos fejlődésbe, amikortól a Habsburgok lakhelyükké választották. Bécs témájú médiaállományokat.

1683-ban Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták; Ernst Rüdiger von Starhemberg Sablon • Wikidata • Segítség
13  000  katonával és 7000 polgárral addig tartotta magát a városban, amíg Lotaringiai Károly herceg és Sobieski
János lengyel király meg nem érkeztek seregeikkel Bécs segítségére. A kahlenbergi csatában elszenvedett súlyos
vereség után a török elvonult város alól. A bécsi Udvari Haditanács a következő másfél évtizedben Magyarország visszahódítását irányította. 1704-ben épültek a
még a 19. század végén is fennállt külvárosi sáncok, melyeket a kurucok támadásai miatt emeltek. A török fenyegetések elmúltával ragyogó barokk korszakát élte
a város egészen az 1770-es évekig. Legendás kulturális központtá vált.

Bécs a történelemben sokszor játszott fontos szerepet azzal, hogy békekötéseknek, szerződéseknek, kongresszusoknak adott helyet. 1809-ben Napóleon győztes
francia csapatai vették be Bécset, itt írták alá a schönbrunni békeszerződést is. A legjelentősebb nemzetközi konferencia minden bizonnyal az 1814–15-ös bécsi
kongresszus volt, ahol Európa újrafelosztására került sor. 1848. október 6-án Bécsben forradalom tört ki, és Windisch-Grätz tábornok ostrommal vette be a várost.

A „manufaktúrák időszaka” után, az 1840-es évektől Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg. 1858-ban kezdték a glacis lerombolását és a Ringstrasse
kiépítését. 1866-ban a poroszok fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszűnt a Német Szövetség fővárosa lenni. 1873-ban tartották a bécsi
világkiállítást; végül 1890-ben olvasztottak be Bécsbe 51 közeli falut és helységet. A 20. század elejére a lakossága már meghaladta a kétmillió főt.

Az 1920-as évektől erősödő ausztrofasizmust támogató és azt ellenző csoportok között 1934 februárjában Bécsben (és több iparvárosban) súlyos harcok törtek ki,
melyeket az állami hadsereg vert le. 1934 júliusában osztrák nemzetiszocialisták, a Német Birodalom támogatásával puccsot kíséreltek meg, melynek során
hivatalában meggyilkolták Dollfuß kancellárt. 1938. március 13-án bekövetkezett az Anschluss, Ausztriát német csapatok szállták meg, a Bécsbe bevonuló Hitlert
ünneplő tömegek fogadták. Az országot Ostmark néven besorolták a Német Birodalom tartományai közé.
A második világháborúban a Vörös Hadsereg (Magyarország területének elfoglalása után) 1945. április 12–13-án rövid ostrommal elfoglalta Bécset. A győztes
hatalmak a fővárost négy megszállási zónára osztották, a belvárost közös katonai járőrök ellenőrizték. Bécsben összpárti ideiglenes kormány alakult, amely
kimondta Ausztria függetlenségét és kikiáltotta a Második Köztársaságot. Még abban az évben a Schwarzenberg téren felépült a ma is látható szovjet hősi
emlékmű. A rossz gazdasági helyzet miatt az Osztrák Kommunista Párt támogatásával 1950 őszén általános sztrájk tört ki Bécsben és Linzben, ezt a szocialista
pártot támogató szakszervezetek erőszakkal leverték. 1955. május 15-én a Belvedere kastélyban írták alá és hirdették ki az osztrák államszerződést, amelyben
Ausztria örökös semlegességre kötelezte magát, a szovjet csapatok pedig elhagyták Ausztriát.

2013-ban népszavazáson a lakosság 72%-a utasította el a 2028. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázat elkészítését. A fejlesztésre
fordítandó költségeket inkább az élhetőbb város kialakítására kívánják fordítani.[8]

Népesség
 
Az osztrák tartományok közül a legnépesebbnek számító Bécs lakossága 1 867 960 fő (2017) +/- (https://hu.wikipedia.org/
Lakosságszám
w/index.php?title=Sablon:N%C3%A9pess%C3%A9g/B%C3%A9cs&action=edit), elővárosokkal együtt 2 600 000 fő (2017).
Év Népesség Átl. vált.(%)  
Az első világháború elején Bécsnek mintegy 2,1 millió lakosa volt. 1910 és 1918 között, Bécs volt az ötödik 1830 401 200 —    
legnagyobb város a világon, mielőtt Berlin megelőzte. Az első világháború után a lakosság mintegy 300 ezer emberrel 1840 469 400 1,57%
csökkent, sok köztisztviselő és más nemzetiségűek visszatértek a származási országukba. Az évek során, mint a 1850 551 300 1,61%
többnemzetiségű állam fővárosa, tartós nyomot hagyott Bécsen. Abban az időben a város különböző eredetű, kultúrájú 1857 683 000 3,06%
és vallású emberek "olvasztótégelye" volt. A következő évtizedekben a lakosság tovább csökkent, majd a 90-es évektől 1869 900 998 2,31%
újra emelkedésnek indult és bevándorló várossá vált. Az előrejelzések szerint 2020-ig a lakosság száma elérheti a 2 1880 1 162 591 2,32%
millió főt. 1890 1 430 213 2,07%
1900 1 769 137 2,13%
2006-ban a legtöbb külföldi Fünfhaus kerületben élt (31,8%), majd Leopoldstadt (27,5%), Margareten (26,4%), 1910 2 083 630 1,64%
Brigittenau (26,2%) és Ottakring (25,8%) következett.[10] 1916 2 239 000 1,20%
2007-ben a város lakosaiból 538  246  fő volt külföldi származású, közülük 293  448 külföldön született külföldi 1923 1 918 720 −2,21%
állampolgár, 38  752 Ausztriában született külföldi állampolgár, valamint 206  056 külföldön született osztrák 1934 1 935 881 0,08%
állampolgár. Az összes külföldi származású közül 434  787 európai, 61  512 ázsiai, 22  137 afrikai, 12  322 amerikai, 1939 1 770 938 −1,78%
valamint 941 fő óceániai származású.[11] 1951 1 616 125 −0,76%
1961 1 627 566 0,07%
2012-ben a bécsi lakosság 22,3%-a nem volt osztrák állampolgár. Osztrák állampolgárság nélküli 386 ezer lakosnak a 1971 1 619 885 −0,05%
9%-a Németországból, 27,2%-a az EU többi tagországából, 31%-a a volt Jugoszlávia utódállamaiból és 11,5% 1981 1 531 346 −0,56%
Törökországból származott. Különösen az EU országaiból származó bevándorlók száma növekedett, míg a volt 1991 1 539 848 0,06%
Jugoszlávia lakosságának száma 2002 óta csaknem állandó.[12] 2001 1 550 123 0,07%
2011 1 794 770 1,47%
2016-ban 1 840 226 ember élt Bécsben, közülük 504 197 fő (27,4%) külföldi (azaz nem osztrák) állampolgár. A
2021 1 920 949 0,68%
legnagyobb migráns csoportok a szerb 99 082 fő (5,4%), a török 76 363 fő (4,1%), a német 55 361 fő (3%), a lengyel
51 639 fő (2,8%) és a bosnyák 40 387 fő (2,2%). A nem európai származású emberek közül a legnagyobb migráns
[9]
csoportok az ázsiaiak 101 512 fő (5,5%), afrikaiak 27 657 fő (1,5%), amerikaiak 14 666 fő (0,8%) és 1 008 fő Jelentős nemzetiségi csoportok
(0,05%) eredetileg Ausztráliából vagy Óceániából származik.[13] Nemzetiség Népesség (2021)
Szerb 101 597
ENSZ Habitat tanulmányának alapján Bécs 2010 és 2025 között 4,65%-os népességnövekedéssel Európa Török 76 025
leggyorsabban növekvő városi területe lehet.[14]
Német 64 182
Lengyel 55 267
Román 44 584
Bosnyák 40 409
Magyar 31 107
Horvát 29 294
Szír 27 716
Bolgár 22 967

Vallás
2001-es népszámlálási adatok szerint Bécs lakosságának felekezeti megoszlása:[16]

49.2%-a katolikus
25.5% ateista vagy agnosztikus
7.8% muszlim
6.0% ortodox keresztény
4.7% protestáns
0.5% izraelita
 6.3% egyik felekezethez sem tartozott, vagy nem nyilatkozott

Önkormányzat és közigazgatás
Bécs 23 kerületből (Gemeindebezirk) áll, melyeket római számokkal jelölnek.

A város központja az Innere Stadt, amely a Duna-csatorna (Donaukanal) és a várfal között (középületek, bankok, műemlékek)
terül el. A központban húzódik a Ring félgyűrűje. A belvárost a belterületi elővárosok veszik körül, itt igénytelenebb negyedek
is vannak. A Gürtelen túl helyezkednek el a külső elővárosok (lakások, villanegyedek, munkásnegyedek).

Turizmus
2016-os adatok szerint
Bécs lakosságának
A Kärntner Straße környékén felekezeti megoszlása:[15]

Szent István-székesegyház (Stephansdom): 97 m magas tornyával a város jelképe. Méretei: 137 m hosszú,    katolikus (35%)
37 m széles, 28 m magas a főhajó, 22 m magas a mellékhajó.    ortodox keresztény (10%)
   protestáns (4%)
Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft): 1622–1633 között épült,
kívül-belül szerény megjelenésű templom. A kolduló szerzetesek csak az 1670-es években telepednek meg    muzulmán (14%)
a városban, ekkor kapják meg az épületet. A kripta 1633 óta a Habsburgok temetkezési helye. A termeket    egyéb vallású (6%)
1622–1909 között alakították ki, a restaurálás 2002–2003 között zajlott. 144 szarkofágot rejt, köztük 12    ateista vagy agnosztikus
császár és 16 császárnő sírját. Nem nyugszik itt: II. Ferdinánd (Graz) és II. Rudolf (Prága). (30%)
   nincs adat (1%)

A Ring

1857–58: lerombolták a Ring helyén álló bástyákat és megkezdődött a várfalak előtti füves tér beépítése. Maga a Ring
(Ringstraße) kb. 3,5–4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna (Donaukanal) zárja le. Az épületeket a
nemesi és pénzarisztokrácia tagjai építtették a kor jelentős művészeivel. Stílusuk: romantika, eklektika, neoreneszánsz,
neoklasszicista, azaz Ringstraßen-stílus (Ringstraßenstil).

Stubenring

Urania Csillagvizsgáló: 1910, Ferenc József idején létesült, tetején kis Csillagvizsgáló áll.
Kormányépület: Ludwig Baumann tervezte, 8 udvara van. A Monarchia Hadügyminisztériuma volt, elején Bécs kerületei
osztrák katonaszobrok állnak, előtte Radetzky marsall (1766–1858), K. von Zumbusch alkotása.
Posta-takarékpénztár: 1904–06, Otto Wagner építette a bécsi szecesszió stílusában.
Iparművészeti Múzeum: 1868-ban H. von Ferstel alkotta itáliai reneszánsz stílusban. Hozzátartozik az
Iparművészeti Főiskola. Gyűjteménye: keleti szőnyegek, bécsi porcelánok, üveg- és dísztárgyak.
Városi Park (Stadtpark): a Wien folyó választja ketté, közepén tavacska fekszik. 1862-ben nyitották meg a
nagyközönség számára, főbejáratát 1906-ban F. Ohmann készítette. Szobrai: Schubert (1872 Kundmann), J.
Strauss (1923 Hellmer), Hans Makart (1898)…
Állami Operaház (Staatsoper): a nemzetközi zenei élet központja. 1861–69 között August Sicard von Kohlmarkt – Advent, 2014
Sicardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült, francia neoreneszánsz stílusban. 1869. május 25-
én: Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit. Ferenc József a nyitóceremónián megkritizálta
az épület homlokzatát, ezért Nüll felakasztotta magát. 1945–ben súlyos légitámadások érték, romba dőlt,
külsejét az eredeti szerint restaurálták, de belsejét modern technikai eszközökkel újították fel. 1955-ben
Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Nézőterén 2200 látogató fér el, minden februárban a Bécsi
Operabál (Wiener Opernball) színhelye (csak itt nyitják balról a keringőt!). A színház két oldalán látható
szökőkutak a turisták és szerelmesek találkozóhelye.
Goethe emlékmű: Edmund von Hellmer 1900-ban készült alkotása. Az ülő alakot tehetség, tudomány,
költészet és igazság megtestesítői veszik körül. Goethe akarata szerint ül a szobor, mert nem kívánt több
száz évig állni.
Schiller emlékmű (vele szemben áll) a Képzőművészeti Akadémia (Akademie der bildenden Künste) olasz
neoreneszánsz stílusú épülete előtt. Az Akadémia 1692-ben alakult, a legrégebbi német művészeti főiskola.
Várkert (Burggarten): 1818–20 között kialakított kert, hajdan a császári család pihenőhelyéül szolgált. 1919
óta nyilvános park, közepén mesterséges tóval, északkeleti peremén pálmaházakkal. A kert legszebb
szobrai: Mozart (1896 márvány), I. Lotaringiai Ferenc lovasszobra, I. Ferenc József, Herkules az oroszlánnal
csoport.

Heldenplatz
A Szent István-székesegyház
Hofburg: az épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. A mai
épület 800 éven keresztül alakult ki, 1215–1913 között készült el, de még folytatták volna. Sok helyen
átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal Ferenc
József. Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn. Reneszánsz
emlékek: Svájci-kapu és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár. Barokk emlékek: a Lipót-szárny, illetve a VI.
Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).

Maria-Theresien-Platz

Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum): 1872–1881, Gottfried Semper és Carl von

Iszlám Központ Bécs - Ausztria
Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. 1891–ben Ferenc József nyitotta meg a közönség előtt.
legnagyobb mecsete Bécs
Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum): 1872–1881, G. Semper és K. Hasenauer északkeleti részén,
alkotása, olasz neoreneszánsz palota. Földszintjén: kőzetek, meteoritok, ásványtani kiállítás, őslénytani Floridsdorfban található.
gyűjtemény látható. Emeletén állat- és növénytani részleg van.
 Mária Terézia szobra: a tér közepén a császárné emlékműve áll, 20 m magas, kezében jogarral és a
Pragmatica sanctióval. A művet K. Kundmann és Caspar von Zumbusch 1887-ben emelte.
Vásárpalota (Messepalast): 1723-ban épült, eredetileg udvari istállónak és kocsitárolónak (Hofstallungen),
id. J. B. Fischer von Erlach tervezte. 1922-től a bécsi Nemzetközi Vásárok egyik kiállítási színhelye volt,
később már csak szakmai jellegű vásárokat tartottak itt. 1989 és 2001 között az épületben és udvarán
alakították ki az új múzeumi negyedet (MuseumsQuartier, MQ).
Népszínház (Volkstheater): 1889, a Fellner és Helmer cég alkotása.
A Burgtheater

Dr.-Karl-Renner-Ring

Parlament: épült 1873–1883 között görög klasszicista stílusban, építője: Theophil Hansen. Előtte Pallas
Athéné-kútja áll, és egy 5 m magas Pallas Athéné istennő (Kundmann alkotása). Az épület közepén, a
főbejárat mögött helyezkedik el a 40 m x 23 m alapterületű, nagy oszlopcsarnok. Két oldalán a Szövetségi
Gyűlés ülésterme és a Szövetségi Tanács ülésterme található.
Népkert (Volksgarten): két épülete a Cortisches Kaffeehaus (1820) és a Tézeusz-templom (1821, Pietro
Nobile, athéni minta után).[17] Emlékművei: Grillparzer (1898), Erzsébet királyné (1907, F.Ohmann-H.
Bitterlich), és Canova: Tézeusz-szoborcsoport. Graben
Városháza (Rathaus): épült 1872–83, Friedrich Schmidt alkotása, Kajetan Felder polgármester
kezdeményezése alapján. Mintája a késő középkori holland vásárcsarnok, a brüsszeli városháza.
Neogótikus palota, 100 m magas, óratornyos, tetején az ún. Rathausmann szobra (3 m, Alexander Nehr).
Előtte a Rathausplatz az adventi vásár (Christkindlmarkt) hagyományos helyszíne. Nyolc szobor áll itt, a teret
régen katonai parádék számára tartották fenn.

Dr.-Karl-Lueger-Ring

Burgtheater: 1874, G. Semper és K. Hasenauer műve a drezdai operaház reneszánsz és barokk

formaelemeivel. Nézőterét 1945-ben bombatalálat érte.
Bécsi Egyetem (Universität Wien): 1873–1883 között épült, H. von Ferstel munkája. A neoreneszánsz Az Urania Csillagvizsgáló
épülettömb könyvtára kétmillió kötetet őriz. kupolája

Rooseveltplatz

Fogadalmi templom (Votivkirche): 1853-ban, egy Ferenc József elleni merénylet után keletkezett terve. A
császárt egy csákvári Libényi János nevű szabólegény akarta leszúrni. I. Miksa mexikói császár kérésére
épült templom a bécsi nép adományaiból. Készült 1856–1879, Ferstel alkotása.
A Hofburg éjszakai kivilágításban
Schottenring

Börze: 1847–1877, Theophil Hansen műve, reneszánsz hatású, négyszögletes tömb. Belseje 1956-ban
kiégett, át kellett alakítani.
Ringturm: 1953–1955 között emelték E. Boltenstern tevei alapján. A 20 emeletes magas ház zárja a Ringet.

A városközponton kívül
Belvedere kastély (Schloss Belvedere): 1700–1723 között épült ki Eugen von Savoya (Savoyai Jenő) herceg
nyári rezidenciájaként. Ő nem lakta, csak fogadásokra használta. Építésze: Johann Lukas von Hildebrandt. Mária Terézia királynő szobra
Hundertwasser-ház (Hundertwasserhaus): Friedensreich Hundertwasser osztrák építész és festő egyik
leghíresebb műve, amely 1983 és 1986 között épült.
Schönbrunni kastély (Schloss Schönbrunn): nevét egy közeli jóvízű forrásról kapta. A mai palota 1695–1713
között keletkezett Fischer von Erlach tervei szerint. 1918-ig Schönbrunn volt a Habsburgok állandó nyári
rezidenciája.
Gasometer: a Simmering (11.) kerületben 1896-ban épült négy, a városi gáz tárolására szolgáló gáztartály. A
használaton kívül helyezett tartályokat 1999 és 2001 között revitalizálták, belsejükben szórakoztató- és
üzletközpontot, lakásokat, diákszállásokat és irodákat alakítottak ki.

Vásárlás

Bécs híres bevásárlórésze a Mariahilfer Straße, ami egy szélesebb főút a belváros és Schönbrunn között, de a frekventált része
csak Wien Westbahnhofig (Nyugati pályaudvar) tart. Az út két oldalán üzletek, áruházak sorakoznak, de sok környező
utcában is nagyszámú kiskereskedelmi egység, bolt található. Ezen kívül a belváros is rengeteg üzlettel, étteremmel,
kávéházzal várja a látogatókat, de több nagyobb bevásárlóközpont is létesült, többségük a várostól távolabb, széles Pallasz Athéné szobra a
árukínálattal. Az üzletek átlagosan reggel fél tíztől este hétig tartanak nyitva, szombaton négyig vagy hatig. Fontos tudni, hogy Parlament épülete előtt
vasárnap viszont (ahogy egész Ausztriában) egész nap minden zárva tart.

A városháza épülete
 Bécsi Gasometer
A schönbrunni A Belvedere kastély A Népkert Erzsébet királyné
kastély (Volksgarten) szobra a
Tézeusz temploma Népkertben

Az óriáskerék a
Práterben

Közlekedés
Bécs közlekedése több ágra tagolódik: a vasútra, a közútra, a légi- és a vízijáratokra, és természetesen a városon belüli
közösségi közlekedésre. Bécsben ezek mindegyike igen fejlett.

Bécsben a legtöbb ember a helyi tömegközlekedéssel utazik, és számuk évről évre nő. A városban metróhálózat, gyorsvasút és
villamoshálózat működik, ezek műkdötetik a városi közlekedés legfőbb vonalait, továbbá kiegészül autóbuszos közlekedéssel.

A városnak egy repülőtere van, ami a várostól 22  km-re található. A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér, német nevén
Flughafen Schwechat, amely mind utas-, mind pedig teherforgalom szempontjából fontos légikikötő.
Bécs legfontosabb vasútállomása Wien Hauptbahnhof, mely a korábbi Südbahnhof vasútállomás helyén épült. Ez az állomás
nem fejpályaudvar, így komoly átmenőforgalma van. A Budapest felől érkező Railjet vonatok áthaladnak a Hauptbahnhofon,
továbbá a Budapest felől érkező EuroCity járatoknak ez a végállomása. További fontos vasútállomás még a Westbahnhof és
Meidling.
A közlekedés megoszlása
Bécsben (2014-es adat)[18]

   autó (27%)
   tömegközlekedés (39%)
   kerékpár (7%)
   gyalogos (26%)
   motoros (1%)

A Bécs–Schwechati A bécsi A bécsi A bécsi

nemzetközi metróhálózat villamoshálózat főpályaudvar
repülőtér 78,4 km hosszú teljes hossza
172 km

Kultúra

Oktatás, művelődés

Bécs a következő felsőfokú oktatási intézmények központja:

Österreichische Akademie der Wissenschaften

Universität Wien
Technische Universität Wien
Universität für Bodenkultur
Veterinärmedizinische Universität Wien
Wirtschaftsuniversität
Akademie der bildenden Künste
Hochschule für Musik und darstellende Kunst A Hundertwasser-ház

Hochschule für angewandte Kunst

Pädagogische Akademie des Bundes Wien

A város emellett felnőtt képzési intézmények központja. (Verband Wiener Volksbildung, ún. Volkhochschulék, azaz népfőiskolák)
Bécsi könyvtárak:

Österreichische Nationalbibliothek
Wiener Stadt- und Landesbibliothek

illetve ezeken kívül még az egyetemek, az Akadémia és a városi könyvtárak, illetve a Pedagógiai Központi Könyvtár (Pädagogische
Zentralbücherei). A városi könyvtárak szinte minden kerületben megtalálhatóak, a főkönyvtár az Urban Loritz Platzon helyezkedik
el.

Zene

Bécs mint a „zene városa” vált világhírűvé. E hírét az Állami Operaház (Staatsoper), a Bécsi Filharmonikusok (Wiener Messe Wien, a kortárs
Philharmoniker) és a Bécsi Szimfonikusok (Wiener Symphoniker) öregbítik. A Népszínház (Volksoper) a klasszikus bécsi operett művészek híres
hagyományait őrzi. Koncerteket tartanak még a Konzerthaus (Konzerthausgesellschaft) és a Musikverein (Gesellschaft der Wiennafair aukciós vására
Musikfreunde) intézményeiben. A művészek utánpótlásának neveléséről olyan oktatási intézmény gondoskodik, mint a
Konzervatórium vagy a Wiener Sängerknaben iskolája, ahol a világhírű bécsi fiúkórus tanul. Híres még a bécsi újévi koncert.

A színházi, zenei élet csúcspontja a Bécsi Ünnepi Hetek (Wiener Festwochen) rendezvénysorozata.

Képzőművészet

A képzőművészet fontosságát tekintve Bécsben világhírű, sok látogatót vonzó múzeumok állnak a nagyközönség rendelkezésére:

Albertina
Bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum)
Österreichische Galerie (Belvedere kastély)
Bécsi Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum)
Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum)
Néprajzi Múzeum (Museum für Völkerkunde)
Österreichisches Museum für angewandte Kunst
Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig
Technisches Museum Wien
Historisches Museum der Stadt Wien
Leopold-Museum
A 220 m magas DC Tower
Wiennafair kortárs képzőművészeti vásár, amelyet évente rendeznek meg 1 Ausztria második
legmagasabb épülete

Színházak

A bécsi színházaknak jelentős szerepük van a város kulturális életében, a város jelentősebb intézményei:

Burgtheater (Várszínház), valamint kisebb játszóhelyei, az Akademietheater, a Kasino, a Vestibül, évi mintegy 20
bemutatóval
Theater in der Josefstadt, valamint kamaraszínháza, a Kammerspiele
Volkstheater, amely 2007 folyamán felszámolta kisebb játszóhelyeit (Hundturm)
Schauspielhaus
Európai jelentőségű dalszínház a Staatsoper
Theater an der Wien, Mozart hajdani operaszínháza, amely 2006. január óta ismét operaszínpadként működik,
Raimundtheater, a musicalekre specializálódott színház
A 171 m magas
Ronacher (varietészínház) Millenniumi torony Ausztria
valamint különféle kabarészínpadok, illetve kis színpadok (Rabenhof, Kabarett Niedermair, Kabarett Simpl) harmadik legmagasabb
épülete
A bécsi Max Reinhardt Szeminárium (Max Reinhardt-Seminar), a színművészeti főiskola a Hochschule für Musik und Darstellende
Kunst tagintézménye, Európában igen nagy hírű színiiskola.

A Bécsi Ünnepi Hetek (Wiener Festwochen) rendezvényein számos színház vesz részt. Ilyenkor járulékos helyszínként a Museumsquartierban is láthatóak
előadások.

Film

Bécsben a filmszínházak fénykorához képest visszaesést jelent a jelenlegi 97 mozi. A Ringen található a Burg-mozi, amely állandóan műsorán tartja A harmadik
ember (Der dritte Mann, The third Man) c. filmet angol nyelven.

Az osztrák rádió és televízió (ORF) csatornájának a központjai a Funkhaus az Argentinierstraßén és az ORF-Zentrum a Küniglberg dombján. A 23. kerületben
nagy filmváros (Filmstadt Wien) stúdiói szolgálnak több népszerű sorozat helyszínéül. Híres bécsi televíziós személyiség Thomas Brezina, aki több műsort is
forgat ezeken a helyszíneken.

A Viennale minden évben megrendezett nemzetközi filmfesztivál. Ősszel gyermekfilmfesztivált is rendeznek. Híres bécsi filmrendező Michael Haneke.
Bécsben forgatták a „Rex felügyelő” (Kommissar Rex) című sorozatot.
Tartományi ünnepek
Szent Lipót nov. 15. (hl. Leopold, Festtag des Landespatrons), azonos Alsó- és Felső-Ausztria védőszentjével
Panorámák
Panorámakép a Schönbrunnal
A város panorámaképe
Híres emberek
Díszpolgárok és tiszteletbeli polgárok
Jegyzetek
1. Bevölkerung zu Jahres-/Quartalsanfang (https://www.statistik.at/st
atistiken/bevoelkerung-und-soziales/bevoelkerung/bevoelkerungs
stand/bevoelkerung-zu-jahres-/-quartalsanfang) (osztrák német
nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2023. január
7.)
2. Top 100 Cities Destination Ranking (http://blog.euromonitor.com/2
013/01/top-100-cities-destination-ranking.html) (angol nyelven)
(html). Euromonitor.com, 2013. január 21.
3. Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (Western
Segment). (https://whc.unesco.org/en/list/1608/multiple=1&unique
_number=2398) whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. aug. 10.)
4. http://www.wieninternational.at/de/node/3855
5. Körmendi Ferenc (2006): Földrajzi neveink és jövevényszavaink
más megközelítésben. I. Avar szavak a Tisza mente földrajzi
neveiben. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Szarvas Gábor
Nyelvművelő Egyesület. (http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.ht
m)
6. Kiss Lajos 96. o.
7. 1485. június 1. | Mátyás király elfoglalja Bécs városát (http://www.r
ubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1485_junius_1_matyas_kir
aly_elfoglalja_becs_varosat/), Rubicon
8. Schadenfreude bei Opposition (http://wien.orf.at/news/stories/257
5225/). http://wien.orf.at.+(Hozzáférés: 2013. március 13.)
9. Statistisches Jahrbuch der Stadt Wien 2014 (https://web.archive.o
rg/web/20150202031628/http://www.wien.gv.at/statistik/publikatio
nen/jahrbuch.html). Stadt Wien. [2015. február 2-i dátummal az
eredetiből (https://www.wien.gv.at/statistik/publikationen/jahrbuch.
html) archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 31.)
10. Minden ötödik bécsi lakos külföldi állampolgár (https://web.archiv
e.org/web/20090112080338/http://www.stop.hu/articles/article.ph
p?id=256056#) (magyar nyelven). Stop.hu, 2008. január 11.
[2009. január 12-i dátummal az eredetiből (http://www.stop.hu/artic
les/article.php?id=256056) archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február
22.)
11. Bevölkerung mit Migrationshintergrund nach Herkunftsländern (htt
ps://web.archive.org/web/20101011224705/http://www.wien.gv.at/
statistik/daten/pdf/einwohner-migrationshintergrund.pdf) (német
nyelven). ST.AT Bevölkerungsregister / MA 5.. [2010. október 11-i
dátummal az eredetiből (http://www.wien.gv.at/statistik/daten/pdf/e
inwohner-migrationshintergrund.pdf) archiválva]. (Hozzáférés:
2009. február 22.)
12. Bevölkerung am 1.1.2012 nach detailliertem Geburtsland und
Bundesland (https://www.statistik.at/web_de/statistiken/bevoelker
ung/bevoelkerungsstruktur/bevoelkerung_nach_staatsangehoerig
keit_geburtsland/023841.html). STATISTIK AUSTRIA, 2012.
május 14. (Hozzáférés: 2012. december 7.)
13. Wiener Bevölkerung 2016 nach Herkunft (https://www.wien.gv.at/
menschen/integration/grundlagen/daten.html). Stadt Wien,
Abteilung Wirtschaft, Arbeit und Statistik (MA 23), via Wien.at,
2016. január 1. (Hozzáférés: 2016. augusztus 29.) Archiválva (http
s://web.archive.org/web/20151222125628/https://www.wien.gv.at/
menschen/integration/grundlagen/daten.html)
2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
14. City population by country (http://www.unhabitat.org.jo/en/inp/Uplo
ad/1052216_Data%20tables.pdf). (Hozzáférés: 2015. augusztus
26.) Archiválva (https://web.archive.org/web/20150925074331/htt
p://www.unhabitat.org.jo/en/inp/Upload/1052216_Data%20tables.
pdf) 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
15. Demographie und Religion in Österreich/Religious
Denominations in Austria (p. 32: figures for Vienna in English) (htt
ps://web.archive.org/web/20190926150935/https://www.integratio
nsfonds.at/fileadmin/content/AT/Fotos/Publikationen/Forschungsb
ericht/Forschungsbericht__Demographie_und_Religion_inkl_Vor
wort_Web.pdf). ÖIF-Österreichischer Integrationsfonds. [2019.
szeptember 26-i dátummal az eredetiből (https://www.integrationsf
onds.at/fileadmin/content/AT/Fotos/Publikationen/Forschungsberi
cht/Forschungsbericht__Demographie_und_Religion_inkl_Vorwo
rt_Web.pdf) archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
16. Volkszählung. Hauptergebnisse I – Wien (ftp://www.statistik.at/pu
b/neuerscheinungen/vz01wien_web.pdf) (német nyelven).
Statistik Austria (2003). Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 23.
17. Architektenlexikon (http://www.architektenlexikon.at/de/1196.htm)
18. Tömegközlekedés Bécsben: a csúcsra jutottak? (http://www.regio
nalbahn.hu/2015/02/wiener-linien-2014.html)
Források
Pethő Tibor–Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1983)
Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest)
Dr. Hans Jalta: Ausztria (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Budapest, 1989)
Dr. Alois Brunnthaler, Thorben J. Meyer, Dr. Gerhard Sailer: Bécs (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Budapest, 1989)
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2

További információk
A bécsi közlekedési vállaltat hivatalos weboldala (https://www.wienerlinien.at/eportal3/)
Hivatalos honlap (http://www.wien.gv.at/) (német, angol, szerbhorvát, török)
Bécs (http://www.your-friend.info/vienna/map.html) (németül, angolul …)
google maps (http://maps.google.com/maps?ll=48.213844,16.366882&spn=0.161705,0.253372&t=k&hl=en)
Bécsi fotók (http://hu.earth-photography.com/Countries/Austria/Vienna_photos.html) Archiválva (https://web.archive.org/web/2007030218471
9/http://hu.earth-photography.com/Countries/Austria/Vienna_photos.html) 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nagykövetségek listája (https://web.archive.org/web/20051215114310/http://www.vho.at/embassy.hu.html)
Térkép Kalauz – Bécs (http://www.terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=479&Itemid=95)
Bécs (Képek) (https://web.archive.org/web/20070530054720/http://www.albumom.com/image/Becs_Ausztria_907.aspx)
Bécs képek (http://becs.utazni.info/)
Bécs - fényképgaléria (http://www.earthinpictures.com/hu/világ/ausztria/bécs/)
Bécs hírek, linkek, szállás (https://web.archive.org/web/20071012232835/http://www.infonline.hu/wien.becs.html)
Bécs: klasszicizmus, kastélyok, kávéházak (https://web.archive.org/web/20080908132505/http://www.impulzus.ro/Becs_klasszicizmus_kastel
yok_kavehazak/hirek/2777)
Vienna. Pleasure and Melancholy (http://willypuchner.com/en/wien/wien/wien_index1englisch.htm) Eine Sammlung außergewöhnlicher
Fotos von Wien
www.wienkultur.info Panoramic-Pictures Becs (http://www.wienkultur.info/)
Linkválogatás Bécsről (http://becs.lap.hu)
Bécsi napló (wordpress.com) (https://wienertagebuch.wordpress.com/)
Wienertagebuch (blogspot.se) (http://wienertagebuch1.blogspot.co.at/)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bécs&oldid=25714679”

A lap utolsó módosítása: 2023. január 11., 17:19

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási
feltételeket.