A középkori Európa

A polgárok világa
 A középkor társadalma – 1 / 68

A nemesség, a papság, a polgárság és a rendiségen kívüli jobbágyság

A középkor társadalma – 3 / 68

A középkori társadalmi csoportok arányai

 A városok újjászületése – 5 / 68

A városok hanyatlása a kora középkorban

 a Ró mai Birodalom vá rosai elnéptelenedtek,
jelentő ségü ket vesztették - az ellátás, a közbiztonság
romlott + a kereskedelmi forgalom visszaesett
= az önellátás dominált

Vikingek – Arabok – Magyar (?) harcos – Fosztogató katonák egy városban

 A városok újjászületése – 7 / 68

 az ezredforduló után változott a helyzet -a

mezőgazdasági termelés fejlődése miatt több volt az
értékesíthető felesleg - fellendült az árucsere

HEGYVIDÉ
K

ALFÖLD
 A városok újjászületése – 8 / 68

- megnőtt az állandó vásárok, piacok szerepe

Piac Párizsban
 A városok újjászületése – 9 / 37

A régi római
városok
helyén

Síkság és Nemesi
hegység várak mellett
találkozásán
ál

Hol alakultak ki
piacok a
középkorban?

Folyami Templomok,
átkelők, egyházi
hidak mellett központok
körül

Útkeresztező
-déseknél

Krakkó
 A városok újjászületése – 10 / 68

- nö vekedésnek indult Euró pa népessége

Európa népessége
 A városok újjászületése – 11 / 68

 térben egyenlőtlen volt a városok eloszlása

Európa városai, 1300 k.

 A városok újjászületése – 12 / 68

Az európai városok  Nyugat-Euró pá ban tö bb, nagyobb

vá ros volt

Európa városai, 1300 k.

 A városok újjászületése – 13 / 68

A városok lakói  főleg kézművesek és kereskedők

települtek a városokba

Szállítás szekéren – Középkori utcakép kereskedőkkel, mesterekkel

 A városok lakói – 17 / 68

A polgárság  szabad jogállás  szabadon

rendelkezhettek tulajdonukkal

Zürich polgárai a középkorban, 16. sz. – Augsburg városi tanácsa

 A városok lakói – 18 / 68

A polgárság  „a vá rosi levegő szabaddá tesz”

„Ha pedig valaki idegen az említett vá rosba kö ltö zik, ott egy évet és egy napot
eltö lt, és ezenkö zben senki azzal nem vá dolta és rá nem bizonyította, ő maga
pedig be nem vallotta, hogy elő ző leg szolgaá llapotú volt, a tö bbi polgá rral
kö zö s szabadsá got élvezzen; halá la utá n pedig hagyatékával senki ú gy ne
bá njon, mint a szolgá kéval szoká s […].”
(II. Frigyes kivá ltsá glevele Goslar vá ros részére, 1219)

Középkori életkép Bruegeltől, 16. sz.

 A városok lakói – 19 / 68

A városi társadalom rétegei  a vezető réteg: kereskedő

patríciusok és céhes mesterek kizárva a politikából: a
plebejusok (vá rosi szegények)

„Sok kivá ltsá gos vá rost lá ttunk, ahol a szegényeknek és a kö zrendű eknek a
vá ros kormá nyzá sá ban semmi részü k sincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok
kezében van, akik aká r vagyonuk, aká r szá rmazá suk révén a polgá rjoghoz
jutottak. Ha egyik évben eskü dt vagy vá rosgazda valamelyikü k, a kö vetkező
évben testvérü ket, unokaö ccsü ket vagy má s kö zeli rokonukat teszik meg
ilyenné, ú gyhogy tíz vagy tizenkét év leforgá sa alatt minden vagyonos polgá r
részt vesz a vá ros igazgatá sá ban. Ha azutá n a kö zségbeliek el akarjá k
szá moltatni, azzal védekeznek, hogy ezt má r a tö bbiek megtették. Azonban az
ilyen eseteket nem szabad tű rni. A kö zvagyonró l megkö vetelt elszá molá st ne
azok ellenő rizzék, akik maguk is elszá molá sra vannak kö telezve.”
(Philippe de Beaumanoir jogszoká sgyű jteményébő l, 13. szá zad)

Középkori kereskedők – Középkori kéregető, 15. sz.

 A városok jogállása – 14 / 68

A városok függetlenek voltak  az uralkodótól kaptak

kiváltságokat - nem á llt felettü k fö ldesú r, csak az uralkodó
- gazdasági és jogi kiváltságokkal rendelkeztek
 A városok jogai – 20 / 68

 kollektív kiváltságok - heti piactartás, évente

vásártartás - árumegállító jog

Piac Bolognában, 1470 k. – Kereskedők, 16. sz.

 A városok jogai – 21 / 68

- a városok egy összegben adóztak

Adófizetés Bruegel festményén, 17. sz.

 A városok jogai – 22 / 68

falat építhettek

Carcassone, Franciaország – Monteriggioni, Olaszország

 A városok jogai – 23 / 68

 önkormányzati jog: saját vezetők + saját szabályok -

polgármester / bíró
- városi tanács
- igazságszolgáltatás

Bristol polgármesterének beiktatása, 15. sz. – Városi tanács – Augsburg tanácsa, 15. sz.
 A városok jogai – 25 / 68

A középkori város működése és jogai – A városi társadalom a középkorban

 A céhek – 29 / 68

A céhek
 városok: nagyobb kereslet, specializáció

Középkori gyógyszertár és pékség

 A céhek – 30 / 68

A céhek Ácsokazcéheazonos szakmá t mű velő , ö ná lló an Ácsodolgozó

k Hentesek céhe
kézmű
Stb. vesek, kereskedő
Hentesek céhek érdekvédelmi
Stb. szervezeteket
céhe

hoztak létre
- ezeket
PASSA a testü leteket nevezzü k céheknek
U MÜNCHE Vargák
céhe
Kovácsok céhe Varg N
ák Kovácsok céhe
céhe

Takácsok céhe
Szabók Takácsok
céhe céhe Szab
ók
céhe

Ácsok
céhe
Passaui
Ácsok céhe
Hentesek céhe
Hentesek hentesek
Stb. Passaui céhe Stb.
céhe
ácsok céhe

BRÉMA
NÜRNBE
Kovácsok RG Vargá
céhe k céhe Vargák céhe
Kovácsok
céhe

Szabók céhe
Szabók céhe Takácsok céhe
Takácsok céhe
 A céhek – 31 / 68

A céhek  a mesterek gyakran azonos részén (egy utcá ban)

éltek a vá rosnak

A középkori London utcái

 A céhek – 32 / 68

A céhek  a céhek sajá t maguk szabá lyoztá k a mű kö désü ket

- vezető ket vá lasztottak, sajá t pénztá ruk volt -
céhgyű léseket tartottak

Céhgyűlés, 17. sz.

Céhcímerek – Velencei halárusok céhgyűlése, 14. sz.

 A céhek – 33 / 68
„1. Pá rizsban senki sem lehet taká cs, csak ha ipart vá sá rol a kirá lytó l.
2. A pá rizsi kerü let hatá rain belü l sem taká csnak, sem má snak nem lehet mű helye, ha maga
nem ért ipara mű veléséhez, és ha nem mesternek a fia.
3. Minden pá rizsi taká cs két széles és egy keskeny szö vő széket tarthat a há zá ban, de há zon
kívü l egyet sem, [...].
5. Minden taká cs há zá ban tarthatja egy testvérét és egy unokaö ccsét. Mindegyikü k szá má ra
két-két széles és egy-egy keskeny szö vő széket tarthat a há zá ban, hogy így testvérei és
unokaö ccsei a maguk kezével dolgozzanak, és mihelyt nem dolgoznak, a mester nem tarthat
szö vő széket. […]
8. Minden taká csmester csak egy tanuló t tarthat a há zá ban [...].
17. Az atyamester és két, há rom vagy négy eskü dt […] kö teles ellenő rizni, hogy a mester
elegendő vagyonnal és tudá ssal rendelkezik-e, hogy tanuló t fogadhasson [...].
31. A posztó készítésekor senki sem vegyítheti ö ssze a való di gyapjú t a bá rá ny gyapjával. Ha
valaki mégis ezt teszi, 10 sou bü ntetést fizet minden csomó utá n: ennek a fele a kirá lyt, má sik
fele az atyamestert és az eskü dteket illeti munká jukért és fá radozá sukért.
32. Minden posztó nak tiszta gyapjú bó l kell lennie, és ugyanolyan jó nak az elején, mint a
kö zepén. Ha nem ilyen, akkor készítő je minden vég posztó ért 5 sou bü ntetést fizet, bá rmilyen
szö vő székrő l kerü lt is le; ennek a fele a kirá lyt, fele a céhmestert és az eskü dteket illeti
munká jukért és fá radozá sukért.
47. A fent említett céh tagjai kö zü l senki sem kezdheti a munká t napkelte elő tt, kü lö nben a
mester 12, a segéd 6 déná r bü ntetést fizet, ha nem forgott fenn az a kö rü lmény, hogy a vég
posztó t be kellett fejezni. Ebben az esetben a segéd [korá bban] bemehet, de csak aznap.”
(A pá rizsi taká csok 13. szá zadi céhszabá lyzatá bó l)
 A céhek – 34 / 68

Egy adott szakmá ban csak az dolgozhatott, aki a céh tagja volt
- megbüntették azt a mestert, aki megszegte a szabá lyokat
- a kontárokat, azaz a céhen kívü li iparosokat ü ldö zték

Cégérek
Céhek címere: 1. Cipész; 2. Halász; 3. Hentes; 4.
Posztókészítő; 5. Takács; 6. Festő; 7. Molnár; 8.
Kőműves; 9. Ács; 10. Tetőfedő; 11. Szabó; 12. Pék; 13.
Szíjgyártó; 14. Kovács; 15. Szűcs; 16. Tímár
 A céhek – 35 / 68

- szabályozták a termelést és az értékesítést - mennyiségi

és minőségi szabályok + árszabás - munkakörülmények,
munkavégzés szabályai (munkaidő , eszkö zö k stb.)

Céhmester és legényei munkában

 A céhek – 36 / 68

 a céhtagok szá má nak korlá tozá sa, a termelés szabá lyozá sa

és a tú ltermelés megelő zése eredményes volt

Céhszabályzat
Egy céhmester háza,
Ulm
Egy kereskedő háza,
Southampton
 A céhek – 37 / 68

A céhes termelés jellemzői  a műhely / bolt tulajdonosa a

mester / kereskedő volt - a termelésben nem volt
munkamegosztás - a munkafolyamatot nem osztották
részekre  drágán, jó minőségben, kevés terméket állítottak
elő

Céhmester, céhlegény és inas munkában

 A céhek – 38 / 68

Az utánpótlást a céhmesterek nevelték ki  hosszú,

gyakorlatias képzés - inasok, legények: szerző dés -
képzés: munka (+ vá ndorú t) - mestermunka / remekmű
elkészítése

„[...] Fortono Arribat, ki Villa-Franche helységbő l, a rhodezi

egyhá zmegyébő l szá rmazik, ö nként elszegő dö tt a jelen levő , s
erre kezet adó Jean de Camps-hoz, ki fű szerkereskedő
Toulouse-ban; éspedig a mai naptó l egymá s utá n kö vetkező
két esztendő re, s megígérte, hogy ez alatt az idő alatt szolgá l
neki a fű szerkereskedésben is, de má s, nem tiltott és
tisztességes ü gyeiben is, nappal és éjjel egyará nt; azt cselekszi
majd, ami hasznos, s el fogja kerü lni azt, ami haszon nélkü l
való ; a há zi titkokat meg fogja ő rizni, s a ká rokat, amelyeket
okoz, aká r idő vesztegetéssel, aká r má sként, azt mind
megtéríti; [...]. É s Jean de Camps megígérte, hogy gondoskodik
nevezett Fortonó ró l, és kitanítja ő t a fű szerkereskedés
mesterségére, mégpedig nemcsak az ü zlethelyiségbeli, de a
vá ndorkereskedés mesterségére is [...].”
(Inasszerző dés, 1407)

Vándorkönyv, igazolás
és mesterlevél, 19. sz.
 A céhek – 39 / 68

A céhek működése
 A céhek – 40 / 68

A céhek fontos szerepet játszottak a városok életében

biztonság - katoná skodá s, ő rjá rat  vallási élet -
adomá nyozá s  szociális élet - segélyezés, temetés

Hagyományőrző felvonulása ma – Céhláda

Tűzoltás
Őrizetbe vétel a középkorban
 A kereskedelem – 42 / 68

A kereskedelem típusai  helyi kereskedelem - hetipiac:

falvak és vá rosok termékei cseréltek gazdá t

Áruval megrakott szekér – Középkori vásár

 A kereskedelem – 43 / 68

A kereskedelem típusai  távolsági kereskedelem - éves

vásárok - kereskedő utak: Selyemú t, Tö mjénú t stb.

Távolsági kereskedelem: Ázsiából Európába

 A kereskedelem – 45 / 68

Európa fő kereskedelmi útvonalai

 A kereskedelem – 46 / 68

A Hanza és a Hanza-városok  északi kereskedelmi út

- Flandriá bó l: posztó , iparcikkek - Baltikumbó l:
nyersanyag (fa, prém, fémek, borostyá n, viasz),
élelmiszerek (hal, gabona)
 A kereskedelem – 47 / 68

A levantei kereskedelem  itáliai kereskedővárosok -

keletrő l: luxuscikkek (selyem, porcelá n, fű szerek,
illatszerek) - nyugatró l: nemesfém
 A kereskedelem – 49 / 68

A szárazföldi kereskedelem  a vá rosok, régió k ö sszekö tése

A középkori kereskedelmi utak

 Észak-Itália a középkorban – 50 / 68

Az észak-itáliai régió volt a kereskedelem és a kultúra egyik

központja  megerősödtek a város(állam)ok - Genova,
Velence, Milá nó , Firenze stb.

Velence a 14. században

 Észak-Itália a középkorban – 51 / 68

Az észak-itáliai régió volt a kereskedelem és a kultúra egyik

központja  gazdag vá rosá llamok - kereskedelem
(Velence, Genova) - pénzü gyi kö zpontok, bankok
(Firenze) - textilipar (Milá nó )  erős polgárság

Genova és flottája a 15. században – A velencei flotta, 14. sz.

Észak-Itália a középkorban – 52 / 68

Velence és Genova a középkorban

 Észak-Itália a középkorban – 53 / 68

Velence, 1486
A város szimbóluma, az oroszlán
és Szent Márk
 Észak-Itália a középkorban – 54 / 68

Velence  a dózse irá nyította - a kereskedő i arisztokrá cia

korlá tozta hatalmá t

Andrea Gritti dózse

portréja, 16. sz.
A nagytanács
Velencében, 17. sz.
 Észak-Itália a középkorban – 55 / 68

Firenze  textilipar, bankhá ló zat - a Medici csalá d

egyeduralmat (signoria) épített ki - reneszá nsz vá ros

Cosimo Medici
portréja, 16. sz.
Firenze
 A reneszánsz és a humanizmus – 57 / 68

A megújuló Itália az antikvitá s ö rö ksége megmaradt  az

életö rö mö k felé fordultak  a keresztes hadjá ratok és az
iszlá m terjeszkedés nyomá n szá mos mű , tudó s jutott
Itá liá ba

Krisztus megkorbácsolása, 9. sz.

Piero della Francesca korai reneszánsz
festménye, a Krisztus ostorozása, 15. sz.
 A reneszánsz és a humanizmus – 58 / 68

A reneszánsz  korábbi évszázadok szemléletének elutasítása

- sivá r fö ldi lét, tú lvilá gra vá gyakozá s helyett:
életöröm, evilági boldogság - emberközpontú, humanista
szemlélet - egyéni teljesítmény, névvel vá llalt alkotá sok

Dante Alighieri, Giovanni Boccaccio és Rotterdami Erasmus

 A reneszánsz és a humanizmus – 59 / 68

A reneszánsz  művészek és tudósok - a kö zépkori

ismeretek bírá lata, meghaladá sa - az antik szerző k,
mű vek elismerése

Leonardo da Vinci rajzai a

testről
A reneszánsz és a humanizmus – 60 / 68
 A reneszánsz és a humanizmus – 61 / 68

Az információrobbanás alapja: a könyvnyomtatás 

Johannes Gutenberg, 1450 k. - tökéletesítette a technikát
 A reneszánsz és a humanizmus – 62 / 68

Az ember a világban  ember és természet viszonya a

kö zéppontban - nem vallá sellenes irá nyzat -
természet = Isten alkotá sa = meg kell ismerni -
ismeretbő vítés igénye: alkotá s + anyagi tá mogatá s -
természettudomá nyok

Rembrandt: Dr. Tulp anatómiája, 1632 – Galilei rajza a Hold felszínéről, 17. sz.
 A reneszánsz és a humanizmus – 63 / 68

Az ember a világban  Niccoló Machiavelli: A fejedelem -

gyakorlati politizá lá s: egyéni tö rekvések + hatalom

„Az uralkodó nak nem kell attó l félnie, hogy

kegyetlennek tartjá k és megrá galmazzá k, ha
egységben és biztonsá gban tartja alattvaló it.
Mert alig pá r példa statuá lá sa á rá n még mindig
irgalmasabb lesz a fejedelem, mint akik szabad
folyá st engednek a rendetlenségnek. A
rendetlenség ugyanis az egész kö zö sséget
veszélyezteti, az uralkodó á ltal elrendelt
kivégzések pedig egy-egy személy ellen
irá nyulnak. […] A bö lcs uralkodó ne legyen
szó tartó , ha ez a magatartá s ká rá ra vá lik, s ha az
okok, melyek miatt ígéretet tett, megszű ntek. […]
Az emberek cselekedeteiben, de kü lö nö sen a
fejedelemében, akivel szemben nincs helye a
jogos szá monkérésnek, a végcélt kell tekinteni.
Győ zzö n tehá t a fejedelem, és tartsa fenn
hatalmá t, s eszkö zeit tiszteletre méltó nak fogjá k
ítélni.”
(Machiavelli: A fejedelem, 1513)
A firenzei Machiavelli
 A reneszánsz és a humanizmus – 64 / 68

A reneszánsz építészet  templomok  világi épületek:

paloták, kastélyok, lakóházak stb.

Certosa di Pavia temploma

A ferrarai Palazzo dei Diamanti, az Este
család lakhelye, 16. sz. eleje
 A reneszánsz és a humanizmus – 65 / 68

A reneszánsz építészet  harmó nia, szimmetria (vízszintes

tagolá s)  antik építészeti formá k ú jjá éledése (pl. kupola)
 kellő szakértelem (céhmesterek), erőforrás: polgárság

A vatikáni Szent Péter-

bazilika és kupolája
 A reneszánsz és a humanizmus – 66 / 68

A római Palazzo Farnese és a Palazzo Massimo alle Colonne – A krakkói Wawel

 A reneszánsz és a humanizmus – 67 / 68

Lőcsei házak – A Thurzó-kastély Bethlenfalván – A sopronkeresztúri Nádasdy-kastély

A középkor

Vége!