2.

A középkori város és a céhes ipar

A városok kialakulása: 11-13. század
- Az V-VIII. sz. Ny.- Európában a „nagy visszaesés kora”
- IX. sz.-tól elterjednek az új mezőgazdasági eszközök és módszerek
- Nő a termőterület nagysága
- Nő a termésátlag = megjelent a felesleg, ami értékesíthető
- Megszűnik az önellátó gazdálkodás (Á-Á)
- Kialakult az egyszerű árutermelés (Á-P-Á)
- Felélénkült a pénzforgalom
- A helyi kereskedelem mellett kialakult a távolsági kereskedelem
- Kialakultak a piaci központok
- A piacok köré települések szerveződtek
Hol jöttek létre városok?
- Az V-VIII. sz. Ny.- Európában a „nagy visszaesés kora”
- IX. sz.-tól elterjednek az új mezőgazdasági eszközök és módszerek
- Nő a termőterület nagysága
- Nő a termésátlag = megjelent a felesleg, ami értékesíthető
- Megszűnik az önellátó gazdálkodás (Á-Á)
- Kialakult az egyszerű árutermelés (Á-P-Á)
- Felélénkült a pénzforgalom
- A helyi kereskedelem mellett kialakult a távolsági kereskedelem
- Kialakultak a piaci központok
- A piacok köré települések szerveződtek
Kik telepedtek le ezeken a helyeken?
- Kereskedők
- Iparosok
- Szerzetesek
- Szökött jobbágyok
- A társadalom marginális csoportjai
A kommunamozgalom:
- Az árutermelés nyomán megerősödtek a kereskedők és kézművesek
- Ún. KOMMUNÁKAT (közösségeket) alapítottak
- Ezek a KOMMUNÁK jogokat és kiváltságokat (önigazgatási jogokat) szereztek a
földesuraiktól
- Hogyan?
1. megegyezéssel (egyösszegben megváltották)
2. harccal, erőszakkal
- A kiváltságokat/jogokat a király adományozta
- A kiváltságok típusai:
- privilegiumok (előjogok) pl. bíróválasztás, vásártartás joga
- Immunitas (mentességek) pl. évi egyösszegű adófizetés a királynak, vámmentesség
Városi jogok és kiváltságok:
- Önigazgatás/önkormányzat joga (KOMMUNA=ÖNKORMÁNYZAT)
- Önállóan választhattak:
Bírót/polgármestert
Városi tanácsot (a gazdag patríciusok közül)
Plébánost 
Saját jogszabályokat(„törvényeket”) alkothattak
- Piactartási jog
- Vásártartási jog
- Árumegállító jog
- Vámmentesség (az adott város kereskedőinek)
- Városfalat építhetett
- Évente egyösszegű adózás a királynak (vagy földesuruknak)
- A nagyobb városok csak a királytól függtek!!!
A középkori város felépítése:
A legalsó réteg a városi nép volt, vagy másnéven a plebejusok, felettük álltak a polgárok,
azon belül pedig a kereskedők és kézművesek. Ebből a rétegből választották a városi tanács
tagjait, innen pedig szintén választással került ki a polgármester vagy bíró.
A városi társadalom:
Jogi szempontból: patríciusok és plebejusok
I. A patríciusok:
- Kereskedők és céhmesterek
- Vagyonosok
- Politikai jogokkal rendelkeztek
- Közülük választották: a bírót, polgármestert, a városi tanács tagjait
- Házaik a város központjában
II. Plebejusok:
- Alkalmazott munkások
- Szegények („köznép”)
- Politikai jogokkal NEM rendelkeztek
- Létszámukat a beköltöző jobbágyok gyarapították 
- „a városi levegő szabaddá tesz” (1 év+1 nap)
- Házaik a városfal közelében
- A városi polgárság „zárványt képez” a középkori társadalomban („nem
jobbágy, nem nemes”)
Foglalkozási szempontból: kereskedők és iparosok
- Különböző klerikális csoportok: zarándokok, szerzetesek, papok
- Szökött jobbágyok
- Kisebb városok: 3-5 ezer fős lakossággal
- Nagyobb városok: 10-15 ezer fős lakossággal
- Európa legvárosiasabb régiói (XIII.sz.): É-Itália és Flandria
- Közép-Európában a 13. sz.-ban jelentek meg a városok
A város külső képe:
- Általában valamilyen vízfolyás közelében
- Városfal vette körül (akadályozta a terjeszkedést! = emeletes házak + alsóvárosok)
- Emeletes házak = sötét sikátorok
- Zsúfolt, szűk utcák = tűzveszély
- Csatornázás hiánya = járványveszély
- Központban: templom, városháza, piactér, pellengér, kolostor, kutak, ciszternák,
csorgók, patríciusok házai, üzletei
- Peremen: plebejusok házai, ciszternák, ipari létesítmények (pl. malom, vágóhíd)
Céhek:
- Fogalma: a 10-13. században, a Nyugat-Európai városokban létrejött, azonos szakmát
űző iparosokat tömörítő ipari és érdekvédelmi szerveződés.
- Tagjai:
Céhmester (patrícius!)
Céhlegény
Céhinas
- A mesterré válás állomásai:
1. A céhszabályzat által előírt tanulóévek teljesítése
2. Külföldi tanulmányút
3. Mesterremek (mestermű) elkészítése (+lakoma!)
A céhek jellemzői és feladatai:
- A céh működését a céhszabályzat határozta meg
- Az azonos foglalkozást űző iparosok egy utcába települtek (vö. Aranyművesek utcája-
Prága)
- Egy céh = több műhely 
I. A termeléssel összefüggő szabályok:
- Korlátozták a termelést (oka: város = szűk piac = mindenkinek biztosították a
megélhetést!)
- Akadályozták a céhen belüli versenyt
- Szabályozták a munkaidőt
- Előírták a termelőeszközök/szerszámok számát
- Meghatározták az alkalmazható tanulók/munkások számát
- Tiltották a reklámot és a másik termékének „ócsárlását” (vö. cégér)
- Előírták a felhasználható nyersanyagok minőségét
- A munkafolyamatot nem osztották fel
- Meghatározták az előállított termékek minőségét
- Magas képzettség + minőségi áru + kevés termék = magas árak!!!
- Üldözték a kontárokat (céhen kívüli iparosokat)
II. A termeléshez nem kapcsolódó feladatok:
- Érdekvédelem
- Özvegyek és árvák támogatása (céhláda)
- Védelmi feladatok ( vö. Halászbástya)
- Tűzvédelmi (-megfigyelő) feladatok
- A városi templom/egyház támogatása
 - Városrendészeti szerep
- A piac bővülését a specializálódó szakmák kiválásával követték (pl. a kovács
céhből „önállósodtak”: a páncélkészítők, patkolókovácsok, fegyverkészítők stb.)

A középkori távolsági kereskedelem:

A kereskedelem fellendülésének okai:

- A XI.-XIII. sz. a mezőgazdaság forradalma: új eszközök és új módszerek

- Megnőtt a termésátlag = kialakult a felesleg = értékesíthető a piacon
- 1096-1291: A keresztes hadjáratok kora: szállítások, kereskedelmi kapcsolatok
erősödése (pl. antik kultúra, arab számok, arab tudományok Európába!)

A Levantei kereskedelmi hálózat:

- A Távol-keletet kötötte össze Dél-Európával

- Színtere a Földközi,- és a Fekete-tenger
- Távol-Keletről karavánok szállították az árut a Földközi-tg. keleti medencéjének
kikötőibe
- Keleti városai: Konstantinápoly, Alexandria, Beirút, Jaffa, Kherszon
- Nyugati városai: Genova, Velence, Barcelona, Marseille, Valencia, Nápoly
A forgalmazott termékek:
- Keletről-Nyugatra: luxuscikkek, festék, fűszer, selyem, porcelán, rabszolga,
brokát, elefántcsont
- Nyugatról-Keletre: posztó, fémáru, arany, fegyverek, bársony
- Jellegzetes hajója: a velencei gálya
- A kereskedelem haszna É-Itália városait gazdagította (polgársága erősödött)

A Hanza kereskedelmi hálózat:

- ÉK-Európát kötötte össze ÉNY-Európával 

- 1161-ben Hamburg és Lübeck szerződése (a kalózok ellen)
- Színtere: a Balti és az Északi -tengerek
- ÉK városai: Novgorod, Reval, Riga, Stockholm, Danzig
- ÉNY városai: Bréma, Gent, Rostock, Brugge, Lübeck, Hamburg
A forgalmazott termékek:
- K-Ny-ra: fa, méz, viasz, borostyán, gabona, hal, prémek
- Ny-K-re: posztó, levantei termékek, fémáru, fegyverek
- Jellegzetes hajója: a Hanza kogg (öf.!)
- A kereskedelem haszna az észak-német és németalföldi városokat gazdagította
(polgársága erősödött)

Az É-D irányú szárazföldi összekötő útvonal:

- Az ÉNY-Európai Hanza városokat kötötte össze az É-Itáliai levantei kikötővárosokkal

- FRO K-i régióin haladt át: Champagne tartományon keresztül= vásárvárosok (pl.
Liége)
- A champagne-i városok meggazdagodtak!
A távolsági kereskedelem következményei:

- Felélénkült az európai pénzforgalom (- ezüstpénzek - font, shilling - 13.sz. aranypénz,

firenzei forint, velencei dukát)
- Gildék alakultak: kereskedők érdekvédelmi szervezete (vö. céh!)
- kereskedelmi lerakatok, váltók, folyószámla, pénzváltók - pénzváltó asztal (banka)
- Meggazdagodtak az érintett É-Itáliai városok: kulturális központok (a 14. sz-ban
kialakult a reneszánsz: öf.)
- Kulturális érintkezés az arab/szeldzsuk és a keresztény világ között (ker. hadjáratok)