A gazdasági infrastruktúra

változása

A modern bankrendszer, közlekedés és

kereskedelem kiépülése
• A gazdasági infrastruktúra kiépítése K-Eu-ban az
átalakulások legfontosabb részét képezte.
• Ny-Eu-ban a fejlődés fő mozgatója a nagymértékű
iparosítás volt.
• Kelet-Közép-Eu-ban a tőkés átalakulás legdinamikusabb
ágazatai a bankrendszer, a közlekedés és a kereskedelem
• Ezek kiépülése 1867 után, a külföldi tőke beáramlásával
indul
A modern bankrendszer kialakulása

• Mo.-on alacsony a belső tőkefelhalmozási szint

• Az átalakulások és az iparosodás finanszírozása a
modern bankrendszer révén
• Feladata: a külföldi tőkék beáramlását és a gazdasági
életbe juttatását biztosítani
 A 17-18. sz. hitelrendszerei:
• térben és társadalmilag is igen zárt
• lokális, helyi alapon szerveződő hitelfolyamatok
o azonos társadalmi csoportba tartozók, személyes ismerősök
adtak kölcsönt egymásnak. (Széchenyi hitelei)
• „intézményi” hitelezés (egyházi alapítványok,
árvapénztárak, városok)
• Ezek a hitelek esetlegesek, kiszámíthatatlanok, magas
kamatozásúak, rövid lejáratúak, s a szükségesnél
kevesebb tőkét biztosítanak
 A modern bankrendszer felépítése:
• A legfelső szint: a központi jegybank funkciója
o pénzkibocsátás, árfolyam-szabályozás.
o A birodalom központi bankja: 1816: Osztrák Nemzeti Bank.
Pesti fiók megnyitása: 1851. 1878: Osztrák-Magyar Bank
• Második szint:
• Szakosodott pénzintézetek (kereskedelmi és hitelbankok
(Credit Mobilier), jelzáloghitel-intézetek)
• Áruhitel, váltóleszámítolás, értékpapír kibocsátás
• takarékpénztárak, hitelszövetkezetek
o lakossági megtakarítások (1840: Pesti Hazai Első
Takarékpénztár)
A felhalmozódó tőkék összegyűjtése
 1867-1873:
• 1867 Magyar Általános Hitelbank (Creditanstalt,
Rotschildok)
• 1868 Angol-Magyar Bank
• 1869 Franco-Magyar Bank
• 1871 Magyar Általános Földhitel Rt.
• 1872 Municipális Hitelintézet
• Sajátosság: nagybankok, felülről, külföldi tőkével
(hiányos szerkezet)
A bankalapítások jellemzői:
• Jelentős tőkeerő, koncentráltság
• Az 5 nagybank együttes tőkeereje: 280 millió K (az
összes hazai pénzintézet tőkeerejének 50%-a!!!)
• Spekulatív eszközök, bankalapítási láz (gründolás)
• 1873-ban 637 bank működött Mo-n!!!
• Csak a bankrendszer felső szintje épül ki
1873. május 9.
• A bécsi tőzsdekrach: az európai hitelélet összeomlása
• A külföldi tőke elhagyja az országot
• Tőkekivonás – bankcsőd
• Bankok sora jut csődbe:
o 26 bank és takarékpénztár, 74 pénzintézet tűnik el
• Egyedüli túlélő: Magyar Általános Hitelbank
• Újabb fellendülés: 1880-as évektől
A bankrendszer fejlődése a válság után
• Új tendenciák: ismételt tőkebeáramlás, vidéki
fiókhálózat kiépítése
• Kevesebb új bank alapítása, tőkeemelések a már
meglévő bankoknál
• Eredmény: univerzális nagybankok – jelzáloghitel,
áruhitel, váltókibocsátás, váltóleszámítolás, vállalati,
személyi kölcsönök
• 1900-as évek: a bankok a vállalati szféra felé is nyitnak
(részvényjegyzés, személyes kapcsolat)
• Mezőgazdasági nagybirtok finanszírozása:
agrárcentrikus bankrendszer
A Magyar Kereskedelmi Bank székháza
 A magyar biztosításügy:
• Előfeltétel: magángazdaság megerősödése
• 1857 - Első Magyar Általános Biztosítótársaság (Lévay
Henrik)
• 1867 után: külföldi (osztrák, olasz) tőkével
• Eleinte a mezőg.-hoz kapcsolódóan (jég-, tűzkár,
állatállomány biztosítása)
• Az ált. társadalombiztosítás hiánya: az ipari munkásság
köreiben az önsegélyezés (baleseti, árvasági és
rokkantpénztárak)
• Társadalombiztosítás csupán 1928-tól
• A biztosítások modernebb formái csak 1900 után
(életbiztosítás, vagyonbiztosítás)
Munkás segélyező pénztár épülete
 Gazdaságpolitika, állami
gazdaságszabályozás
• 1873 előtt: liberális gazdaságpolitika – szabad verseny,
szabad kereskedelem
• A válság után: igény az állami szabályozásra –
piacszabályozás, versenykorlátozás, állami szerepvállalás
• Gazdaságpolitikai vita: agrárius-merkantil ellentét
(érdekcsoportok)
• Érdekképviseletek: GYOSZ, OMGE
Lónyai Menyhért – az
Andrássy-kormány
pénzügy-minisztere
A GYOSZ alapítói - 1903

• Chorin,
Weiss,
Hatvany-
Deutsch,
Wodianer
…
A közlekedés fejlődése
• A közlekedés szerepe: infrastruktúra, áruforgalom,
kereskedelem, mezőg.-i termékek piacra jutása (külső
piacokra alapozott agrárfejlődés)
• A változás motorja: vasúthálózat kiépülése
• Vasút és gazdaság kapcsolata (szénbányászat, vas- és
fémipar, gépgyártás, stb.) – továbbgyűrűző hatás
Képeslap a századfordulóról: jövőkép
Valóság: gőzmozdony a 19. sz. végéről
A modern vasúthálózat kiépülése
• 1838-tól: részvénytársaságok
• 1846. júl. 15.: Pest-Vác
• 1847. szept. 1.: Pest-Szolnok (Szolnok város
napja)
• Széchenyi: Pest-centrikus vasúthálózat
• 1850-től: birodalmi érdekek, Pest-Bécs vonal
• 1867 után: fő- és szárnyvonalak kiépítése
A szolnoki vasútállomás a 19. sz. végén
A vasútépítés jellemzői a Dualizmus időszakában:

• Állami támogatás: kamatbiztosítási garancia

[spekuláció]
• 1867-73 között 4000 km vasút (évente 600 km!)
• 1900-ra európai szinten is fejlett, 17.000 km-es hálózat
• mellékvonalak: magántársaságok
• 1880-tól a veszteséges vonalak állami kézbe kerülnek
(Baross Gábor, MÁV)
o új zónatarifa és árudíjszabás
Baross Gábor
(1848-1892)
a „Vasminiszter”
Karikatúra a vasút-államosításról
Gőzmozdony a századvégről
A közlekedés más ágai:

• Hajózás:
o tengeri hajózás: Fiume fejlesztése
o balatoni hajózás (Széchenyi)
o folyami hajózás: folyamszabályozás Vásárhelyi Pál tervei
alapján (Al-Duna 1832, Tisza: 1846. majd 1890-ig 112
átvágás 500 km rövidítés), gőzhajózás elterjedése
• úthálózat fejlesztése
Folyamszabályozási munkálatok (kubikosság)
Lapátkerekes folyami gőzhajó
A Szent István tengeri gőzös
A városi közlekedés fejlődése
• Az urbanizációval párhuzamosan
• Villamoshálózat
• 1896: Millenniumi földalatti kéregvasút (a
kontinens első földalattija)

• Hidak építése
 A hírközlés fejlődése a 19. sz-ban

• a királyi postaszolgálat fejlődése (közlekedési

viszonyok javulása), levelek, csomagok növekvő száma
• távíró
• telefon (központ) 1891.
Morse távíró és manuális
telefonközpont
Bell-féle őstelefon és
asztali telefonkészülék a
századvégről
 A magyarországi
kereskedelem átalakulása
Deák-Ébner
Lajos:
Baromfipiac
(1885)
Alföldi iskola (Szolnok)
Bihari Sándor, Mészöly
Géza, stb.
Aba-Novák Vilmos – Csíkszeredai vásár
 A belkereskedelem jellemzői 1867 előtt:
• Hagyományos formák
• Az árupiacokra
• a regionális árkülönbségek
• a helyi árképződés sajátosságai jellemzőek
• Korlátozás: céhek és megyei limitatio-k
• Agrárnépesség önellátó
• Kereskedelmi formák (áruforgalom):
• házaló vándorkereskedő – szatócs
• Vásárok - évente 6-700 helyen, 2500-3000 alkalommal
• 1851: császári pátens a kereskedelem szabadságáról
Szatócsbolt
Drótostót és
házaló
A kereskedelem modern formái 1867 után
• A kereskedelem új színterei:
o 1855. Pesti Borcsarnok
o 1858. Gabonacsarnok
o 1864. Pesti Tőzsde (áru- és értéktőzsde)
• A századforduló után:
• elterjed a szakosodás
• megjelenik a hálózati kereskedelem
• 20. század: szaküzletek, áruházak
• 1911 Párisi Nagyáruház
A központi vásárcsarnok
A pesti Áru- és Értéktőzsde a Duna-parton
• Foglalkoztatási szerkezet változása:
o Bp. a lakosság 7%-a,
o Vidék 3%-a foglakozik kereskedelemmel
• Szövetkezeti kereskedelem
• értékesítési, fogyasztási szövetkezetek
o 1898. Hangya Szövetkezet
o 1904. Általános Fogyasztási Szövetkezet
A külkereskedelem alakulása
• Jelentősége nagyobb (agrárexportra utalt ország)
• A Monarchia eltérő adottságú és fejlettségű részek
közös vámterülete
• a gazdasági kapcsolatok a komparatív előnyök alapján
• A külker. áruforgalom döntő része a birodalmon belül!
• Import 85%-a, export 75%-a
• Egységes vámterület, közös valuta
A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete:
100%
90%
32,1%
80%
77,0%
70%
8,2%
60%
50%
40%
30%
59,7% 4,8%
20%
10% 18,2%
0%
Export Import

mezőgazdasági termékek ipari nyersanyagok iparcikkek

• Export: döntően feldolgozatlan mezőgazdasági termékek

• Import: kb. 70%-a kész termék, iparcikk
A magyar külkereskedelem sajátosságai:

• Nem valódi értelemben vett külker.!

• Az áruforgalom szerkezete aránytalan
• Az áruforgalom mérlege zömmel passzívum
• Tényleges vámkülföld: a századforduló után
Németország (kb. 10%)
Pesti Tőzsdepalota a Szabadság téren
 A magyarországi
mezőgazdasági termelés a
19-20. században
A fejlődést meghatározó tényezők:

• A ny-eu-i iparosodás és népességnövekedés

• A Mo-hoz közeli agrárpiacok kiszélesedése
• Jó értékesítési lehetőségek, szállítás, vasút
fejlődése
• Termelékenység és termőterület növelése
A feudalizmus és a jobbágyság rendszere
1848 előtt
• Mo-n 1848-ig ez a szerkezet
• Fő jellemzők:
• minden földterület a nemesség kezében van
• a jobbágyok csak művelésre kapják a földesúr földjeit
(úrbéres földek)
• Ezek után állami adót és földesúrnak járó
szolgáltatásokat kell fizetni (kilenced, robot, ajándék)
• nemesi földek saját kezelésű része (jobbágyi
robotmunkával műveltetve)
• közös haszonvételek
A szabad, polgári földtulajdon 1848 után
• Jobbágyfelszabadítás: személyi szabadság igen,
művelhető föld nem
• Csak az aktuálisan művelt területet kapják meg a volt
jobbágyok (50%-uk föld nélküli)
• Következmények:
• Nagybirtokrendszer tovább élése
• Aránytalan birtokszerkezet
• Érdemi birtokforgalom nem jellemző
• Földnélküli parasztok nagy létszáma (agrártúlnépesedés,
agrárproletariátus)
• Nagy mennyiségű, olcsó munkaerő
 Az 1853-as Úrbéri pátens
• A birtokviszonyokat rendeleti úton 1853-ban rendezik
• Úrbéri Pátens kimondja:
• a földesúri kárpótlást, a földtehermentesítést
• közös haszonvételű földek elkülönítését (Urbárium alapján) –
telekarányos megosztás
• Következmények:
• Gyors végrehajtás, a földbirtokviszonyok az egész dualizmus
időszakára konzerválódnak
• Nincs számottevő birtokforgalom, sok a kötött birtok)
• Kevés a rendelkezésre álló föld, nagy a földigény, nő a föld ára,
mindez agrár-túlnépesedéssel párosul (földosztás nincs!)
• Fennmarad a nagybirtokrendszer (a művelhető földek több
mint 50%-án 100 h-nál nagyobb birtokok terülnek el)
 Földbirtokmegoszlás Magyarországon 1895-ben

32,3%
1000- kat.h.
0,2%
15,4%
100-1000 kat.h. 0,8%
22,9%
20-100 kat.h.
10,1% 23,6%

5-20 kat.h. 35,3%

5,8%
0-5 kat.h. 53,6%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

A gazdaságok területe az összes terület %-ában

A gazdaságok száma az összes birtok %-ában
 A mezőgazdasági üzemszervezet
átalakulása a 19. sz. második felében
• A feudalizmus • 1848 után megszűnik a robot
üzemszervezete: • Feladat: korábbi
• a nemesi művelésű birtokközpontok átalakítása
földeken a munkaidő (uradalmak fejlesztése)
50%-a jobbágyi robot • Gépek, eszközök, épületek
• Jobbágy munkaereje és fejlesztése
munkaeszközei • Megnövekvő költségek (adó,
• Másik rész: bérmunka munkabér)
(pl. betakarítás) • Külső hitelek
 A tőkés agrárnagyüzem gazdálkodása

• A megszűnő jobbágyi munka pótlása (úradalmak új

alkalmazottai)
• konvenciós cselédek (állandóan, fix bér) (pl. béres, juhász,
kocsis)
• Summások (idénymunkákra) földnélküli bérmunkások
• A bérmunka ára a korszak folyamán alacsony
• Mindez negatívan befolyásolja a technikai fejlődést
• Új üzletforma: a bérleti rendszer (20%)
• Nagy szerepet kap a munkaeszközök, a mezőgazdasági
technika fejlesztése, a művelhető terület növelése
A paraszti birtokok gazdálkodása
• Jelentős eltérés a nagybirtoktól
• A paraszti birtokok adják a gazdaságok
legnépesebb csoportját
• Apró (5-10 kat. hold) birtokok: megélhetést igen,
árutermelést nem biztosítják
• Az üzemszervezet típusa: családi- nagycsaládi
• Önellátásra berendezkedő
• A családi munkaerőre építő
• Az állatállomány itt koncentrálódik (igavonó erő)
• Átalakulás: század végi tanyásodás
A fejlődés jellemzői:
• Javuló értékesítési lehetőségek – külső piacok
• Az előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének
növelése:
• a művelés alá vont területek növelése
• (1873-1913 között 3,2 m Ha)
• Eddig nem művelt területek bevonása (folyamszabályozás)
• modernebb művelési technikák meghonosítása (vetésforgó)
• Ugar arányának látványos csökkenése (22%-ról 8%-ra)
• technológiai fejlődés (gépesítés, vetőmagnemesítés)
 Főbb növények terméseredményei (millió q)

43,3
2
pa
rré

54,9
ko

7,3
Cu

ya

48,5
on
rg

13,4
Bu

ca

16,8
ri
ko

6,7
Ku

pa

49,1
Ár

17,2
za
Bú

0 10 20 30 40 50 60

1864-66 1911-13
A termelés technológiai fejlődése
(gépesítés)
• A gépek megjelenése főleg a nagybirtokokra jellemző
• Ny-Eu: az iparosodás visszahat a mezőg-ra is
• Mo-on ez a folyamat lassú, a technikai színvonal a
korszakban alacsony marad:
• faeke-vaseke eszközváltás, gőzeke alig
• vetőgép csupán néhány nagybirtokon
• a cséplés (1900-ra döntően gépesített lesz)
 A mezőgazdasági gépek elterjedése a 19. sz. végén
49352 45934
50000
45000
40000
35000
30000
25000
9509 20000
3347 6878 4964
179 15000
1927 2467 7
10000
5000
0
Állati erővel Állati erővel Állati erővel Gőzcséplőgép Gőzeke
hajtott hajtott vetőgép hajtott aratógép
cséplőgép

1870 1895
A mezőgazdasági termelés
átalakulásának eredményei:

• Jelentősen nőtt az előállított termékek mennyisége

• búza: 2,5; kukorica: 2; árpa, zab, rozs kb. 50%-kal
• Nőtt a termőterület (főleg a szántóföld)
• Növekednek a termésátlagok is
• jobb vetőmagvak, növénynemesítés
• talajerő-pótlás, trágyázás
• Nőtt az ágazat jövedelmezősége
• Átalakul a vetésterület struktúrája (kenyérgabona:
búza)
• Legfőbb kiviteli cikk: búza (monokultúra)
• Megjelennek új növények:
• takarmánynövények (kukorica, répafélék)
• Burgonya
• ipari növények (cukorrépa, repce, kender, dohány)
• Csökken az ágazat kiszolgáltatottsága az időjárással
szemben.
• Modernebb technikák – több betakarított növény, a
növekvő lakosságszám élelmezése és az export is
lehetővé válik.
 Az állattenyésztés fejlődése

• Állattenyésztés: a mezőg.-ból származó nemzeti

jövedelem 40%-át az állattartás adja!
• Az állatállomány összetétele: fele szarvasmarha,
negyede ló, hetede sertés, kisebb jószágok
• Átalakul az állatállomány szerkezete: szarvasmarha,
sertés mennyisége nő, a lovak száma stagnál, a juhoké
csökken (főleg az uradalmakon)
• A „lábasjószágok” döntő része a paraszti gazdaságokban
koncentrálódott.
 A fejlődés tendenciái:
• Elterjed az istállózó állattenyésztés
• modern tejgazdaságok az uradalmakon
• modernebb szarvasmarha fajták (1880: szarvasmarha-állomány
80%-a magyar szürke marha, 1910-re arányuk 30% alá csökken)
• Talajerő-pótlás: trágyázás
• Állami segítség:
• nemesített állatok behozatala
• állategészségügy: állatorvosi hálózat
• Az ágazat fejlettsége eltérő a különböző országrészek
között (Sopron, Vas megye)
 Az állatállomány alakulása (millió db)
8,55
juh

2,2 15,08
ló
1,67 7,32

szarvasmarha
5,28
7,58
sertés
4,44

0 2 4 6 8 10 12 14 16

1866-70 1911-13
Összefoglalva:
• A magyar mezőgazdaság növekedése vontatott, de
továbbra is a legmeghatározóbb ága marad a
nemzetgazdaságnak
• mind a foglakoztatási szerkezetet
• mind a nemzeti jövedelem előállítása szempontjából
A magyarországi gyáripar
kialakulása és fejlődése
1867 - 1918
Az ipari forradalom sajátosságai:
• 100-150 éves késés
• eltolódások az ágazati struktúrában
• aránytalan iparszerkezet
• kisipar szerepe és aránya
• külföldi tőke befolyása jelentős
Mindez kihat:
• a társadalom szerkezetváltozása
• foglalkoztatási szerkezet
• iparszerkezet
A feudalizmus iparának jellemzői:
A gyáripar kialakulásának feltételei: a 19. sz. második felében
(Ipar szó: nyelvújítás)
A korábbi ipar: feudális jellegű, kiváltságos, céhes ipar
műhely és háztartás nem különül el, érdekvédelmi
szervezetek, de erősen korlátozó a szerepük (árak,
módszerek, alapanyagok, mennyiség)
A céheket csak 1872-ben számolják fel (1884: Ipartestületek)
Ezután: szabad magánvállalkozás és munkaerő-áramlás
A kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik
Nincs vámvédelem: kiszolgáltatottság
1867 előtt: 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép
1848: összesen 9 gőzgép a magyar iparban
A gépi nagyipar kialakulása 1867 után

• Főszerepet kap a külföldi tőke

• Alacsony a belső felhalmozás
• Más ágazatokban felhalmozott tőke ritka
(gabonakereskedelem)
• A gépi-nagyipari fejlődés első ágazatai:
• a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar,
szénbányászat
• az 1860-as évektől a malomipar
A vas- és fémipar fejlődése

Fő ösztönző: a vasútépítések
1852: Rimamurányi Vasmű
(1865-re 1 millió mázsa nyersvas)
Technológiai fejlődés:
a vasöntésben: (fatüzelés→szén, koksz)
az acélgyártásban: keverés, befúvás, hengerlés
(Martin- és Bessemer-féle eljárás)
A nehézipar más ágazatai

Gépgyártás, járműipar (közlekedési eszközök

gyártása)
Ganz-művek (1844) (kéregöntés, vasúti
kerekek)
Mezőgazdasági gépgyártás
(ekék, kéziszerszámok, cséplőgépek)
Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr &
Scrantz
A Győri Magyar Waggon és Gépgyár
A Láng Gépgyár
 A szén-, vasérc-, nyersvas és acéltermelés növekedése 1880-1913
között (ezer tonna)

12000 10247
10000

8000 6575
1880
6000
1900
4000 1818 1666 2059 623 800 1913
456 427
2000 586 140 16
0
szén vasérc nyersvas acél
Az élelmiszeripar ágazatainak fejlődése

A malomipar:
Az első gőzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti
Hengermalom Rt (Gr. Sz. I.)
1867-ig Pesten már 14 nagy gőzmalom működik
Pest-Buda, ill. az alföldi gabonatermő központok:
malomipari Rt.-k (Pannónia, Concordia)
Malomalapítások főleg a kiegyezés után
A malomipar fejlődésének összetevői:
részvényügy fejlődése
közlekedés fejlődése
értékesítési feltételek javulása
az ágazat termelési vertikuma a mo-i alapanyagokra épít:
nagy mennyiségű és jó minőségű búza
a liszt elhelyezése: Monarchia felvevőpiaca, Ny-Eu
gőzgépek elterjedése (hengerszék, Mechwart András)
a beépített gőzgépek 60%-a az ágazatban koncentrálódott
1880: a mo.-i búza 57%-át gőzmalmok őrölték
Az élelmiszeripar más ágazatai:

Cukoripar: 1880-as évektől (hazai nyersanyag,

termelők megszervezése)
Hatvani Cukorgyár, Szolnoki Cukorgyár (1914)
Szeszipar (korábban földesúri kiváltság, főleg az
uradalmakon)
Söripar (Dreher Antal – Kőbányán, Haggenmacher)
 A gőzgépek térhódítása az ipar ágazataiban
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
1863 1884
egyéb 0,90% 2,80%
textilipar 1,40% 2,90%
vegyipar 2,80% 2,40%
faipar 6,50% 7,60%
gépipar 2,80% 2,90%
vasipar 30,40% 23,40%
élelmiszeripar 55,30% 58,10%
 Az 1873-as válság

1873: visszaesés, de nem túltermelés!

pénzügyi és hitelezési válság: leállnak a vasútépítések
(csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak
föl)
A vasipart érintett leginkább
Új fellendülés, legdinamikusabb fejlődés az 1880-as
évektől
Oka: állami ipartámogatás és ipari forradalom
 Az állami ipartámogató törvények:

• Cél: a hiányzó „előfeltételek” megteremtése

• Önálló vámvédelem hiányának kiküszöbölése
• Versenyelőny kialakítása
• Külföldi tőkebeáramlásának növelése
• Az iparfejlődés ösztönzése
 Az ipartámogató törvények:
1881: 15 év adómentesség (legújabb technikát alkalmazó,
Mo-on addig nem gyártott terméket előállító vállalatoknak)
236 új gyár épül, 187-et felújítanak
1890: szélesedő kedvezmények (kamatmentes kölcsönök,
állami szubvenciók)
1899: szubvenciók kiterjesztése (textilipar, vegyipar, gépipar)
1907: minden eddig Mo-on nem gyártott termék
kedvezményeket kaphat (Az adómentességet újabb 15 évre
lehet meghosszabbítani.)
Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország
területén az 1860-as években
Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország
területén az 1890-es években
Az ipartámogató törvények hatásai:

Közvetett hatás: nem állami alapítás, csupán kedvezmények!

Kedvező a külföldi tőkére és a hazai felhalmozásokra is
A külföldi tőkebeáramlás hatására koncentrációs folyamatok
kezdődnek az ipar egyes ágazataiban.
Néhány jelentős vállalkozás kezén az ágazati termelés döntő része
bányászat →Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, Magyar Általános
Kőszénbánya Rt, Észak-Magyarországi Egyesített Kőszénbánya
Rt.
vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű (osztrák tőkés
csoportok) alaptőke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális
üzemszervezet, 16.000 alkalmazott)
A fejlődés új tendenciái a 19. sz. végén

Jelentős fejlődés az 1890-es évekre a vasúti járműiparban:

Mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: első mozdony,
1893-ig 500 db, majd 1893-1896 között újabb 500 db!
1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix
Ganz gépgyár
Hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár
A vas- és fémipar sikertörténete:
Weiss Manfréd Művek (1884-ben konzervgyárként
alapították)
Weiss
Manfréd és
családja
Az Óbudai Hajógyár
 A magyar ipar ágazati szerkezetének mutatószámai 1898-1913

3314,5

1465

307

302 886

532
1898-ban 1913-ban
munkáslétszám (ezer fő) termelési érték (ezer K)
erőgépek lóerőszáma (ezer LE)
A magyar iparfejlődés néhány problémája:

A szakképzett munkaerő kérdése

Az iparban dolgozók számának gyarapodása
Az ágazati szerkezet problémája (aránytalanságok)
Erős koncentráltság
Kisipar szerepe
Az ipari forr. újabb hulláma a századfordulón
A 19. sz végén, 20. sz elején új ágazatok fejlődése bontakozott ki
villamossági, elektrotechnikai ipar
fontos magyar találmányok!
transzformátor: Bláthy-Zipernowsky-Déri
árammérő: Bláthy
villanymozdony: Kandó Kálmán
kripton védőgázos izzólámpa: Bródy Imre
Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár
(áramtelepek)
Déri Miksa-Bláthy Ottó-Zipernowski Károly
Ganz-féle transzformátor
Ganz-féle egyenáramú dinamó
Kandó-féle
villamos
mozdony
robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki
Donát (porlasztó)
20. sz. eleje: vegyipar, műtrágya gyártás,
olajfinomítás (kőolajlelőhelyek feltárása)
technológiai megújulás az élelmezési iparban
(modernebb, hatékonyabb gőzgépek)
a magyar gazdaság erősödése az ipari részvénytőke
megoszlásában is megmutatkozik
 Az ipari részvénytőke megoszlásának változása 1900-1913
100%
18,2% 7,1%
90%

80%
28,9%
70%
41,9%
60%

50%

40%
64,0%
30%
39,9%
20%

10%

0%

1900 1913
magyarországi tőke vállalatai külföldi tőke vállalatai
külföldi-magyar tőke közös vállalatai
Bánki Donát és Csonka János porlasztója (1892), illetve
Csonka János autója 1904-ből
 A magyar ipar fejlettségi szintje:
A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az
európai színvonalat
Ilyen:
a gépgyártás
mezőgazdasági gépek
közlekedési eszközök
a villamossági ipar
a malomipar.
Általánosan elterjed a gőzgép alkalmazása.
Mo. átveszi a technika legújabb vívmányait, maga is
hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalomhoz.
A folyamatok során Mo. gazdasága gyökeresen átalakul.
Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan
nő, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább
hozzájárul.
1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente!
(igen gyenge alapokról indul a fejlődés).
Az ország agrár jellege a későbbiekben is megmarad