GAZDASÁGI MATEMATIKA II.

MINTAFELADATSOR
MEGOLDÁSSAL

1. a) Egy raktárból vasúton és teherautón is szállíthatnak árut. Jelentse A azt az eseményt,

hogy egy adott napon van vasúti szállítás, B pedig azt, hogy teherautón van szállítás.
- Mit jelentenek a következő események?
A  B; B \ A; A  B; A  B.
- Írja fel A és B esemény segítségével az alábbi eseményeket!
I. {vasúton is, teherautón is szállítanak árut}
II. {vasúton szállítanak árut, de teherautón nem}
III. {vasúton nem fuvaroznak árut}
IV. {pontosan az egyik eszközön szállítanak árut}
b) Értelmezze két esemény szorzatát!
c) Mit értünk teljes eseményrendszer alatt?

MEGOLDÁS
a) Mit jelentenek a következő események?
A  B ={legalább egyféle módon szállítanak árut}={vagy vasúton, vagy teherautón, vagy
vasúton is és teherautón is szállítanak árut}
B \ A = B  A ={teherautón szállítanak árut, de vasúton nem}
A  B = A  B ={ha vasúton szállítanak, akkor teherautón is szállítanak}

B
A

A  B = {egyszerre nem szállítanak vasúton és teherautón is}

Írja fel A és B esemény segítségével az alábbi eseményeket!

I. AB
II. AB
III. A
IV.  
A  B)  A  B 

2. a) Ismertesse a valószínűségszámítás axiómáit!

b) Egy eseménytér két eseményéről ismert: PA   , PB  és PA  B 
1 1 1
4 2 12
Határozza meg az alábbi események valószínűségét!
A; A  B; B \ A; A  B.
MEGOLDÁS

b)
 
P A  1  PA  
3
4
PA  B  PA   PB  PA  B 
1 1 1 8
  
4 2 12 12
PB \ A   PB  PA  B   
1 1 5
2 12 12
 
P A  B  PA  P B -  P AB

  
=P(A)+ P B  P(A)  PA  B =
P A \ B  P A  P AB 
1 1 7
  
2 12 12

3. a) Ismertesse a visszatevés nélküli mintavétel modelljét!

b) Egy urnában 10 fehér és 30 fekete golyót helyeztünk el. Visszatevéssel kiválasztunk
közülük 6 db-ot. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a kiválasztottak között:
I. nincs fehér,
II. mind fehér,
III. 3 db fehér van,
IV. legfeljebb 3 db fehér van,
V. legalább 3 db fehér van?

MEGOLDÁS

10 1 3
b) p =  q= n=6
40 4 4
 6  1   3 
0 6
I. k=0 p 0           0,1780
 0  4   4 
 6  1   3 
6 0
II. k=6 p 6           0,0002
 6  4   4 
 6  1   3 
3 3
III. k = 3 p 3           0,1318
 3  4   4 
IV. k = 0 +1 + 2+ 3
p 0  p1  p 2  p3  ...  0,1780  0,3560  0,2966  0,1318  0,9624
V. k=3+4+5+6
p3  p 4  p5  p 6  1  p0  p1  p 2   0,1318  0,0330  0,0044  0,0002  0,1694

4. a) Egy gyárban két gépsor gyárt cipőket. Az első gépsor, mely háromszor annyit gyárt,
mint a másik, 4%, a második 3% selejtet gyárt. Mennyi annak a valószínűsége, hogy ha egy
találomra kiválasztott cipő selejtes, azt az első gépsor gyártotta?
b) Mondja ki és bizonyítsa be a teljes valószínűség tételét!
MEGOLDÁS
a) Jelentse A azt az eseményt, hogy a kiválasztott cipő selejtes, legyen Bi (i = 1,2) az, hogy a
kiválasztott cipőt az i-edik gépsor gyártotta. A Bi események valószínűségei:
P(B1)=0,75, P(B2)=0,25.
A feltételes valószínűségek:
P(AB1)=0,04, P(AB2)=0,03.
A Bayes-tételt alkalmazva:
0,75  0,04
P(B1A)= =0,8.
0,75  0,04  0,25  0,03

5. a) Legyen  diszkrét valószínűségi változó az alábbi eloszlással:

xi –2 0 1 5
pi 0,1 … 0,4 0,2
A hiányzó adat meghatározása után számítsa ki a változó várható értékét és szórását!
Írja fel és ábrázolja a  eloszlásfüggvényét!
b) Mikor nevezünk egy valószínűségi változót diszkrétnek?

MEGOLDÁS
a)
p2=1 – (0,1 + 0,4 +0,2) = 0,3

4
M(ξ) =  xi  p i =  2  0,1  0  0,3  1  0,4  5  0,2  1,2
i 1
4
M(ξ2) =  xi 2  p i =  22  0,1  0 2  0,3  12  0,4  52  0,2  5,8
i 1

 
D   M  2  M 2    5,8  1,2 2  2,088

0, ha x  2
0,1, ha  2  x  0

F x   0,4, ha 0  x 1
0,8, ha 1 x  5

1, ha 5 x
 y


0,8

0,4

0,1 x
          

6. a) Ismertesse az eloszlásfüggvény tulajdonságait!

b) Egy folytonos valószínűségi változó sűrűségfüggvénye az alábbi:
1
2 , ha 1  x  1

f x   
 0, egyébként


Határozza meg az F(x) eloszlásfüggvényt és a várható értékét!

MEGOLDÁS

 0, ha x  1
x
1
b) Fx    f t dt   x  , ha  1  x  1
1
 2 2
 1, ha x 1

x x
x  1 Fx    f f  dt   0 dt  0
 
x -1 x x
1 
Fx    f t  dt   0 dt   dt  0   t   x 
1 1 1
1  x  1
 - -1
2  2  1 2 2
x 1 1 x 1
1 
Fx    f t  dt   0 dt   dt   0 dt   t   1
1
x 1
  1
2 1  2  1

 1
1
x2 
Mξ    xf x  dx   x dx       0
1 1 1
 1
2  4  1 4 4

7. a) 150 db termék közül 30 első osztályú. Egyszerre kiválasztunk 3 terméket. Jelentse ξ a

mintában lévő első osztályúak számát!
1. Írja fel és ábrázolja ξ eloszlását!
 2. Számítsa ki ξ várható értékét és szórását!
3. Mennyi a valószínűsége, hogy a mintában lévő selejtesek száma legalább 2?
b) Mikor nevezünk egy valószínűségi változót Poisson eloszlásúnak?

MEGOLDÁS
a) A ξ hipergeometrikus eloszlású valószínűségi változó.
n=3; N=150; M=30.
1. pk = P(ξ = k) = ? (k = 0, 1, 2, 3)
 30 120 
  
 0  3 
p0= = 0,5094
150 
 
 3 
 30 120 
  
 1  2 
p1= = 0,3885
150 
 
 3 
 30 120 
  
 2  1 
p2= = 0,0947
150 
 
 3 
 30 120 
  
 3  0 
p3= = 0,0074
150 
 
 3 
 pi  1
M 30
2. M=30 (első osztályúak száma!)  p =  = 0,2; q = 0,8
N 150
30
M(ξ)=n p = 3   0,6.
150

N-n 150  3
D(ξ)= n  p  q   3  0,2  0,8   0,688.
N -1 150  1
3. első osztályú: 0 1 2 3
selejtes: 3 2 1 0
P  1 = ?
P  1 = P  0 + P  1 = p0 + p1 = 0,5094 + 0,3885 = 0,8979
8. Egy valószínűségi változó normális eloszlású m = 10 várható értékkel és σ = 0,5 szórással.
a) Hol van a sűrűségfüggvénynek maximuma, hol vannak az inflexiós helyei?
b) Határozza meg az alábbi valószínűségeket!
I. Pξ 10 
II. Pξ 11 
III. P9,5  ξ  11 

MEGOLDÁS
a) max. h: x = 10

infl: 10 – 0,5 = 9,5

10 + 0,5 = 10,5
 10  10 
b) I. Pξ  10  F10       0  0,5
 0,5 
 11  10 
II. Pξ 11  1  Pξ  11  1  F11  1      1   2 
 0,5 
 1  0,9772  0,0228
 11  10   9,5  10 
III. P9,5  ξ  11  F11  F9,5     
 0,5   0,5 
  2   1   1   2 1  0,8413  0,9772 1  0,8185
1-  (1)

9. A ξ és η valószínűségi változók együttes eloszlása a következő:

ξ\ η -1 0 2
0 0,1 0,3 0,1

1 0,2 0,2 0,1

a) Határozza meg a peremeloszlásokat!

b) Határozza meg ξ és η várható értékét és szórását!
c) Írja fel az F(x, y) eloszlásfüggvényt!
d) Független-e ξ és η ?
e) Mikor mondjuk, hogy  és  korrelálatlan?

MEGOLDÁS

b)
ξ\ η -1 0 2
0 0,1 0,3 0,1 0,5

1 0,2 0,2 0,1 0,5

0,3 0,5 0,2 1
 Mξ   0  0,5  1 0,5  0,5
 
M ξ 2  0,5
 
Dξ   M ξ 2  M 2 ξ   0,5  0,25  0,25  0,5
Mη  1 0,3  0  0,5  2  0,2  0,1
 
M η2  1 0,3  0  0,5  4  0,2  1,1
 
Dη  M η2  M 2 η  1,1  0,01  1,09  1,04

c)
 0, ha x0 vagy y  1
0,1 ha 0  x  1 és 1  y  0

0,4 ha 0  x  1 és 0 y2

F x, y   0,5 ha 0  x  1 és y2
0,3 ha x 1 és 1  y  0

0,8 ha x 1 és 0 y2

1 ha x 1 és y2

d) Nem, mert pl.: p11  p1.  p.1

0,1  0,5  0,3