A dualizmus gazdasága

(Tk. 3. lecke, 22-27.)

1. A gazdasági kiegyezés
– 1867, gazdasági kiegyezést is kötöttek
1. a közös ügyek anyagi alapjának megteremtése → kvóta bevezetése
2. közös vámterület és egységes piac megteremtése:
▪ Mo. a bir. államadósságának egy részét átvállalta
▪ vámok eltörlése
▪ tőke és munkaerő szabad áramlása
3. közös fizetőeszköz (valuta) megteremtése → korona, a jegybank bocsátja ki (Osztrák-Magyar Bank)
2. Az állami gazdaságpolitika 1867 után
– az ipari forradalom hazai kibontakozásához hiányzott a pénztőke
– az állami beavatkozás mértéke nőtt
↓
– fő cél az ipar fejlesztése → ipartámogató törvények
– céljai:
1. felzárkózás Eu-hoz
2. lemaradó területek fellendítése
– módszer: a Monarchia körüli védővámok bevezetése → ipar, mzg. védelme
– főleg infrastrukturális beruházások (vasút, gátak, kikötők építése)
↓
– a külföldi tőke beáramlása
I. hitelek formájában → eladósodás kezdődött, de a Tisza-kormány idején egyensúlyba hozták a
költségvetést
II. külföldi tőkések alapítanak bankot Magyarországon
↓
– a 19. sz. végére nőtt a hazai tőke aránya
– hazai tőke működtette a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot
– a bankok részt vettek az iparban → részvénytársaságok
– iparpártolás ↔ agrárius mozgalom (a mzg. fokozottabb támogatását célzó mozgalom)
– közös valuta: korona → segíti a tőke szabad áramlását
– 1892, aranyalapra való áttérés → Wekerle Sándor pénzügymin. (arany = gabonaexport + hitelek)
3. A vasút fejlődése
– a kiegyezés után a vasútépítés üteme gyorsult
– cél:
1. gabonatermesztő helyek gyors elérése
2. nyersanyaglelőhelyek (szén + vas) elérése
3. bekapcsolódás a világkereskedelembe
4. katonai szempontok
– a kamatbiztosítási törvény: az állam veszteség esetén biztosította a nyereséget
– létrehozták a Magyar Államvasutakat (MÁV) → Baross Gábor
↓
– alacsony szállítási tarifák
↓
– hatalmas megrendelések → eladható termények + beszerezhető nyersanyagok
↓↓
– európai színvonalú közlekedés + egységes piac kialakulása
+ Fiume → tengerhajózás fellendülése
4. A mezőgazdaság fejlődése
– nőtt a gabonatermelés → nőtt a gabonaexport
– az amerikai búza megjelenése → védővámok bevezetése + a Monarchia piaca megmaradt
– a fellendülés okai:
1. termőterületek bővülése
2. termelékenység növekedése (gabonakonjunktúra)
3. állattenyésztés fejl. → fajtanemesítések
4. gépesítés
5. fejlett módszerek
↓
– külterjes → belterjes termesztés
– kapásnövények termesztése (burgonya, kukorica)
– zöldség- és gyümölcstermesztés
– állattenyésztés fejlődése (istállózó állattartás)
– ipari növények (pl. cukorrépa)
– a vetésforgó megjelenése
– a fejlődésben a nagybirtok jár az élen
– nagy mennyiségű olcsó munkaerő
– folyók szabályozása + ármentesítés → gazdaság, közlekedés fejlesztése
↓
– eredmény: hatalmas gátrendszer (árvízveszély csökkentése) + folyók hajózhatóvá tétele
– hátrány: szikesedés + élővilág pusztulása
– módszer: kézi erővel → kubikosok
5. Iparfejlesztés
– 1867 után az ipari termelés növekedése tartós
– okai:
1. az állam iparpártoló politikája
2. olcsó munkaerő
3. gabonaexportból származó hazai tőke
4. külföldi tőke
– keretei: kisipar jelentős, de a fejlődés motorja a közepes és nagyvállalatok
– két kiemelkedő ágazat:
– 1. élelmiszeripar:
– a leggyorsabban a malomipar fejlődött → a gépesítés, a búza minősége és az új találmányok bevezetése
↓
– Budapest a világ legnagyobb malomipari központja lett
– 2. nehézipar
– szénbányászat, vaskohászat, gépgyártás ugrásszerű növekedése
– ipari központok: Budapest, Borsod, Szörény, Vajdahunyad környéke
– budapesti gépgyárak: Óbudai Hajógyár, Ganz Gyár, Láng Gépgyár
– 1890-es évektől gyorsuló fejlődés
– ipari központok → iparvidékek
– új hazai találmányok → könnyűipar fejlődésnek indult, pl. textilipar
↓
– világszínvonalú gépgyártás, elektromos ipar, vegyipar alakult ki:
• Ganz-gyár (Mechwart András irányításával) → villamosenergia-ipar vezető üzeme, pl. transzformátor
• Kandó Kálmán → villamosított vasútvonal építése
• Weiss Manfréd → csepeli nehézipari vállalata (hadiüzem is egyben)
• Csonka János-féle gépkocsi