A kádári diktatúra

1. Stabilizáció
- Megtorlással párhuzamosan helyreállították a pártállami struktúrát:
▪ Jelentéktelen országgyűlés, csak a Hazafias Népfront listájára lehetett sza-
vazni.
▪ Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztálya → elnyomó szerv
▪ 1957. febr – Munkásőrség létrejötte
▪ KISZ, kisdobos, úttörő- mozgalom
▪ A pártot a Központi Bizottság irányította. Legszűkebb testület a Politikai Bi-
zottság volt, ezeket Kádár vezette.

2. Konszolidáció
- Kétfrontos harc a dogmatizmus (sztálinista gyakorlat) és a revizionizmus (állampári
gyakorlat) ellen.
- A hatalom nem igényelte az emberek azonosulását a rendszerrel → „Aki nincs el-
lenünk, az velünk van”.
- Paternalizmus: társadalmi jólétet, biztonságot növelő politika
- Újrakezdődött a kollektivizálás, létrejöttek az állami mintagazdaságok, megmaradt a
háztáji gazdálkodás (földek 5-10%, termelés 20%-a)
- Ipari célok :
▪ energiaprogram: szén- kőolajbányászat növelése
▪ importhelyettesítő alapanyaggyártás
▪ ipar korszerűsítése

3. Társadalompolitika
- Nőtt a munkásság aránya, falusiak fele dolgozott mezőgazdaságban. A szellemi
foglalkozásúak állami és vállalati adminisztrációban dolgoztak. A diplomások fi-
zetése alacsony volt.
- 2 osztály és 1 réteg létezett
- Lecsökkent a társadalmi és vagyoni különbség

4. Szociálpolitika
- A kisiparosok kiskereskedők rétegét megtűrte a rendszer. Az életszínvonal a ’60-as
évektől növekedi kezdett.
- Kiterjesztették a nyugdíjbiztosítást a termelőszövetkezetekre, magánkisiparra, kiske-
reskedőkre.
- Nők foglalkoztatása érdekében kiépítették az óvodai- és bölcsődei hálózatot.

5. Egyházpolitika
- 1959 – Állami Egyházügyi Hivatal – nyomásgyakorlás az egyházra
- 1963 – Elismeri az állam az egyház kinevezési jogát, cserébe a papoknak hűséges-
küt kellett tenniük az alkotmányra.

6. 1968-as reformok
- 1968. jan. 1. – új gazdasági mechanizmus, beépítették a piacgazdaság egyes elemeit:
▪ nagyobb tér az egyéni kezdeményezéseknek
▪ önállóságot kaptak a vállalatok
▪ könnyeb működési feltételek a termelőszövetkezeteknek
- =sikerek, felpezsdült a gazdaság
- 1972 – leállnak a reformok → prágai tavasz után egyedül marad a magyar reformkísér-
let, ideológiai támadások, belső támadás
- Olajárrobbanás után megindult technikai fejlődésben a szocialista országok alul marad-
tak a nyugati országokkal szemben.

7. A puha diktatúra, kádári alku

- Kádár célja a megbékéltetés volt
- Új címer, Népszabadság a párt lapja, Lenin-szobor
- Átlagembertől politikai közömbösséget vártak el az egyre jobb életszínvonalért
cserébe („kádári alku”).
- Ellenséges személyek ellen a Belügyminisztérium III/III-as Csoportfőnöksége
gyűjtött adatokat.

8. Kultúrpolitika
- Aczél György volt az irányítója: támogatás, tűrés, tiltás (3T)
- A veszélytelen műveket közreadták
- Fontossá vált a filmgyártás
9. A ’legvidámabb barakk’
- Gulyás kommunizmus
- Elterjedtek a magánvállalkozások
- Sok új lakás épült, elterjedt a televízió és a háztartási gépek használata.
- Sokan vásároltak gépkocsit, ami átformálta a szokásokat, a tájat és a városokat:
▪ az emberek hétvégi telket vásároltak
▪ új utak, felüljárók épültek
- 3 évente lehetett nyugatra utazni
- Javult a viszony az USA-val (1978: koronázási ékszerek hazatérése)

10. A valós szocializmus

- A vezető elit előnyöket élvezett, miközben a hiánygazdaság miatt hosszú várakozás
után, vagy protekcióval lehetett termékekhez hozzájutni.
- Egészségügy nem tudott mindenkinek minőségi ellátást biztosítani.
- Az iskolák tovább növelték a társadalmi különbségeket.
- Felgyorsult az eladósodás

11. Az 1970-es évek

- 1968:
▪ lazítottak a tervgazdaságon -nagyobb önállóságot kaptak a vállalatok
▪ az árakat piachoz igazították
▪ új bérrendszert vezettek be
- Egyre hangosabbá vált a reformellenzék a fizetéskülönbségek miatt.
- Látványos eredmények: 1970 budapesti metró, 1975 balatoni autópálya, 1961-75
között 1 000 000 új lakás építése
- Az olajválság bekövetkeztével a cserearányok romlottak, az energiahordozók árá-
nak emelkedése elérte Magyarországot is, elkezdődött az eladósodás.
- 1976 – „Eocén-program” – barnaszénbányászat fellendítése, 1977 – bős-nagyma-
rosi erőmű → nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket
- 1979 – megszorítások – élelmiszerárak növekedtek, importkorlátozásokat vezettek be
- 1982 – IMF, Világbank belépés
- 1979 – lehetetlenné vált fenntartani az életszínvonal növekedését, a korábbi társadalmi
igényeket nem lehetett már kielégíteni.
- 1984 – intézkedések előkészítése a vegyes tulajdonra épülő, piaci gazdaság kiépítésé-
hez
- Reformokra kedvező hatások:
▪ Reagen elnök csillagháborús elképzelésével a SzU már nem tudta felvenni
a versenyt.
▪ 1985 – Miahil Gorbacsov lesz a SzU első embere:
➢ teret engedett a bírálatoknak
➢ gazdasági reformokat tervezett
➢ szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából