3.

tétel
Gazdasági élet jellegzetességei a Rákosi korban
Bevezetés
A II. világháborús pusztítás, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek
következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. A szovjet ellenőrzés
alá került térség állmai (köztük Magyarország) az amerikai Marshall- terv európai újjáépítési
programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. A keleti
tömb országainak gazdasági együttműködését (egyben szovjet ellenőrzés alá vonását) az
1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) valósította meg.
I. A II. világháború utáni gazdasági helyreállítás fő eredményei
 Az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok
megvalósítását (földosztás, 1945. március)
o Az új pénz, a forint bevezetésével (1946. augusztus. 1.) sikerült stabilizálni a
gazdaságot.
o A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú
piacgazdaság fenntartását.
o A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan
megszerezte a politikai- gazdasági hatalmat (Belügyminisztérium, Gazdasági
Főtanács), és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés
visszaszorításával kötötte össze.
o Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert, s
mivel Nagy Imre volt a miniszter, ezért a földosztás a magyarországi
kommunisták támogatottságát növelte.
 Az újjáépítés gyorsan haladt, de a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás
fenntartásával, a hidegháborús nemzetközi légkör, a feszült kelet- nyugati viszony
pedig felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését.
o 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák,
erőművek, külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása.
o A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100, majd 10 főnél
több embert foglalkoztató üzemeket is.
o Megszüntették a tőzsdét, felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is.
o Az államosítás és a Dinnyés- kormány idején elfogadott, az újjáépítést
meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági
rendszerváltást, a sztálini típusú gazdasági fordulatot, például arányeltolódás
következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására.
 A terv végrehajtása mindezzel sikeres volt
o Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet
 1949-ben Magyarországon is végbement a kommunista hatalomátvétel, elfogadta az
országgyűlés a szovjet típusú alkotmányt, ami lehetővé tette a pártállam
megszervezését
o Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja vezetőjeként kiépítette a sztálini
típusú diktatúrát
II. A szocialista gazdálkodás alapelvei és magyarországi megvalósulása
 A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és
újraelosztása, amit az állami ellenőrzés biztosított.
o A tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági
szervezetvégletesen centralizált felépítése, az ötéves tervről (az első ötéves terv
1950-1955) is a pártkongresszus döntött, ha kellett, menet közben emelték a
tervszámokat.
o A gazdasági prioritások közül is kiemelkedett a magánszektor felszámolása és
az iparosítás.
 Utóbbi gyakorlatilag nem jelentett mást, mint a nehézipar egyoldalú és
erőltetett ütemű fejlesztését
o A mezőgazdaságban a cél a szövetkezetesítés, azaz az állami ellenőrzés alá
vonás, hiszen így biztosítható az előírt növekedési ütem és a lakosság ellátása
o Az állam lett a legnagyobb munkaadó, ezáltal a munkahelyeken is
ellenőrizhetővé vált az egyén.
 A központi tervezés igen gyakran végrehajthatatlan tervszámokat eredményezett. A
gazdasági folyamatokban a politikai akarat háttérbe szorította a racionalitást, az
önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették.
o Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján
szerveződött, a folyamatos áru-, nyersanyag- és munkaerőhiány a szocialista
gazdaság működésének természetes velejárójává vált.
 A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást, a
költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították.
o A gazdaságpolitikáért is felelős Gerő Ernő kijelentette, hogy Magyarország
nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő, a vasércet importálni kellett
 Ennek a változtatásnak fontos helyszíne a vaskohászati művek miatt
Sztálin városa (mai Dunaújváros) lett.
 Hasonló célokkal épült a diógyőri vasgyár számos üzeme, a
nehézipai fejlesztések következtében kialakultak az új
úgynevezett „szocialista” városok (pl.: Ajka, Várpalota)
o A tervgazdálkodás fontos (jelentős részben propagandaként használt eleme) a
munkaverseny- mozgalom vagy sztahanovizmus.
 A tervteljesítés, sőt túlteljesítés ösztönzésére indított kampányszerű
termelési versenyek a szovjet sztahanovista mozgalom mintájára
valósultak meg Magyarországon.
 A cél a megadott tervszámok, a dolgozókra fejenként lebontott normák
túlteljesítése volt.
 A Sztahanov- mozgalom jelszavai közé tartozott a kiváló minőség is
eredetileg, ez azonban a mennyiségcentrikus termelés során nem
valósulhatott meg.
 Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést.
 A nehézipar fejlesztéséhez szükséges tőkét a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az
életszínvonal rovására csoportosították át.
o Ehhez a mezőgazdasági tulajdonviszonyokat jelentősen át kellett alakítani,
megkezdődött a kollektivizálás.
 o 1950-ben a nemzeti jövedelemnek még csak a 2/3-a származott a szocialista
szektorból, ami azt jelenti, hogy jelentős volt a magánszektor, azaz a paraszti
gazdaságok aránya
 Ezen próbáltak változtatni a téeszesítéssel, de annak erőszakos volta
miatt jelentős eredményt nem értek el, a parasztság ellenállása miatt a
téeszek szervezése lassan haladt.
 A létrejövő téeszek önállósága formális volt, vezetőiket az állam
politikai úton nevezte ki, s a mezőgazdasági ismeretnél,
tapasztalatnál gyakran fontos volt a politikai megbízhatóság, a
mi még tovább rontotta a teljesítményt
o Az állami mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam
monopolhelyzetét erősítette, egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta.
 A kollektivizálást próbálták ösztönözni a kötelező beszolgáltatás rendszerével.
o Ez minden magángazdát érintett (nem csak a kulákokat), s tulajdonképpen
évente meghatározott mennyiségű mezőgazdasági termék rögzített áron
történő, kötelezővé tett állami felvásárlását jelentette.
o A beszolgáltatás mértékét a birtoknagyság alapján számolták ki, a kulákok
esetén azonban magasabb szorzókat alkalmaztak.
o A begyűjtési versenyekkel a túlteljesítést akarták ösztönözni.
o A terménybeadás erőszakos végrehajtása a padlássöprés, amikor nemcsak a
begyűjtésben előírt mennyiséget vették el, hanem a termelői fejadagot és a
következő évi vetőmagot is.
III. A terror szerepe a gazdasági átalakításban
 A kötelező beszolgáltatás, a kulákok üldözése, a kitelepítések, internálások (az ún.
osztályellenségek kilakoltatása és fogva tartása pl. Recsken, Hortobágyon), a
tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat), a
koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet
eredményeztek, ami miatt szükség volt az állampárt akaratát mindenek felett
képviselő erőszakszervezetre is
o Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) szovjet mintára létrejött szervezet, 1949-ig
a Belügyminisztériumhoz tartozott, ezután önálló lett.
 Kiemelt feladata az ún. belső reakció, a belső árulók elleni harc, a
terrorgépezet működtetése.
 Közvetlenül Rákosi Mátyás felügyelete alatt működött és az MDP
rettegett eszköze lett.
 Az ÁVH besúgói mindenhová beépültek, erőszakkal sokakat rávettek
az együttműködésre.
IV. A tervgazdaság hatása az életszínvonal alakulására
 A Rákosi- korszak gazdaságpolitikája elviselhetetlen állapotokat teremtett.
o Ennek alapvető okai, hogy a lakosság ellátása másodlagos lett, az ország
adottságainak jobban megfelelő élelmiszer- és textilipar fejlesztését
elhanyagolták.
o Az erőszakos átalakítás, a nagy- és középbirtokos paraszti réteg
ellehetetlenítése, a veszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt
zavar alakult ki az élelmiszerellátásban, holott a ahivatalos propaganda szerint
emelkedettaz életszínvonal
  Magyarország a Rákosi- korszakban kenyérgabona és bor importjára
kényszerült
o 1951-ben bevezették a jegyrendszert is.
o Az életszínvonal nem érte el a háború előtti szintet sem
o A fogyasztás visszafogását szolgálta a hiánygazdálkodás, komoly elmaradás
alakult ki a lakásépítésben, a szociális és egészségügyi fejlesztésben.
o A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv- és békekölcsönkampányok (a
lakosság vásároljon kötvényt pl. a hidegháborús fegyverkezés
finanszírozására), melyek hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás
drasztikus visszaeséséhez.
 1953-ra az ipar dinamikus fejlődésnek indult, ami a falvakból az ipari központokba
csábította a fiatalokat.
o A mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt szintén több százezren felhagytak
a gazdálkodással.
o Az 1950-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte, általánossá vált a női
munkások alkalmazása is.
o Jelentősen megnövekedett tehát az önkéntes vagy kényszerű társadalmi
mobilitás
V. Propaganda és mindennapok
 Rákosi személye körül is személyi kultusz bontakozott ki.
o Alapja Sztálin kultusza volt: Rákosit „Sztálin legjobb magyar tanítványának”
nevezték.
o Képei és szobrai megjelentek mindenhol, a kultúrában és a tudományban is rá
hivatkoztak, születésnapja hatalmas állami ünnep volt. Hatvanadik
születésnapján még a miniszterelnöki pozíciót is magához ragadta.
 A diktatúra nemzeti és vallási hagyományok eltörlésére és újak bevezetésére is
törekedett
o A háború után a köztársaság kikiáltásával hivatalossá vált, Kossuth- címer
helyett minden nemzeti jelleget nélkülöző, a többi kommunista diktatúráéra
emlékeztető címert vezettek be.
o A hagyományos ünnepnapokat munkanappá nyilvánították, helyettük új,
kommunista ünnepeket vezettek be: tanácsköztársaság, a második világháború
végi felszabadulás vagy a bolsevik hatalomátvétel emléknapja.
 A diktatúra forradalmi ígéreteivel szemben elviselhetetlen állapotokat teremtett.
o A tömeg propaganda mindent átitatott, minden sikert a rendszer majának
igyekezett elkönyvelni. Ennek részévé váltak a korszak kiemelkedő
sporteredményei, pl.: az aranycsapat focigyőzelmei vagy a helsinki olimpia
érmei.
Befejezés
A Sztálin halála (1953. március 5.) utáni szovjet politikai változásai tették lehetővé a Rákosi-
féle diktatúra felszámolását, a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz
politikájának” megvalósítását.