A gazdasági világválság hatásai Magyarországon

https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_05_042

1. Kormánypolitika a gazdasági válság felszámolására

a) A gazdasági világválság nem sokkal a kirobbanása (1929) után már nálunk is éreztette hatását.

A túlkínálat miatt:

 a mezőgazdasági termények világpiaci ára zuhanni kezdett

 megszűnt a nemzetközi hitelezés, 

 nem volt újabb fedezet a gazdasági fejlődést szolgáló beruházásokra.

A világválság hatásait Bethlen István kormánya nem tudta hatékonyan kezelni, ezért lemondott.

Károlyi Gyula csak egy évig volt kormányfő (1931-32)

A Bethlen- és Károlyi-kormány a gazdaságot sújtó problémákat az állami kiadások csökkentésével

(vagyis gazdasági megszorítással) próbálta orvosolni.

 átszervezték az állami hivatalokat,

 és jelentős számú elbocsátásra került sor

 csökkentették a fizetéseket is.

 leépítést és fizetéscsökkentést hajtottak végre a mezőgazdaságban és az iparban is.

Családok megélhetése került veszélybe. Ekkor terjedt el a „hárommillió koldus országa” kifejezés.

A városi munkásság sztrájkokat és tüntetéseket szervezett.

A biatorbágyi merénylet miatt (1931) statárium és halálos ítéletek. Fellépés a kommunisták ellen.

b.) 1932 őszén a kormányzó a jelentős reformokat ígérő Gömbös Gyulát nevezte ki

miniszterelnöknek

Az új kormány 95 pontban foglalta össze programját. Minden társadalmi csoportnak javulást ígért.

Lépések:

 új piacok a magyar mezőgazdaság számára Németországban és Olaszországban 

  állami csődvédelem az eladósodott mezőgazdasági termelőknek  (adósságaik jelentős részét
csak a válság után kell visszafizetni)

Probléma: a Magyar Nemzeti Bank (hiperinfláció félelme miatt) nem értékelte le a pengőt, ami
javíthatta volna a magyar termékek versenyképességét a nemzetközi piacokon.

Gömbös Gyula – az olasz fasizmus mintájára – az állam és a kormánypárt szerepét akarta növelni az
élet minden területén. (Példaképe Hitler és Mussolini. )

A miniszterelnöki jogkörét akarta bővíteni az új parlamentre támaszkodva.

1935-ös választásokon hozzá hű képviselőt juttatott be az országgyűlésbe, de Gömbös diktatórikus

elképzeléseivel sem Bethlen, sem Horthy nem értett egyet.

A válságos helyzetet Gömbös halála oldotta meg 1936-ban.

HÁZI FELADAT

2. A népi mozgalom

Az 1930-as évek szellemi világához tartozott a népi írók mozgalma (írók, költők, értelmiségiek)

A parasztság nyomorúságos életkörülményeire és a népi kultúra értékeire kívánták felhívni a

figyelmet.

Arra törekedtek, hogy hitelesen mutassák be a magyar falvak életét és problémáit.

Követeléseik:

 radikális földreformot

 paraszti szövetkezetek alapítását

 belterjes farmgazdálkodás elterjesztését

Politikai programot 1937. március 15-én hirdettek Márciusi Front néven.

Nem szerveződtek párttá, hanem a korszak meglévő pártjait támogatták.

 kormánypártiak,

 az ellenzéki kisgazdapárt hívei

 a legradikálisabbak a kommunista vagy a nyilaskeresztes mozgalmat támogatták

Az 1939-ben saját pártot alapítanak Nemzeti Parasztpárt néven.

3.A liberálisok

A korszakban a liberális-demokrata pártok nem tudtak erős politikai tényezővé válni. 

Határozottan tiltakoztak a különböző szélsőjobboldali eszmékkel szemben, de politikai súlyuk csekély

maradt, a parlamentben néhány képviselő.