Gazdaságpolitika

11. A kínai átalakulás

gazdaságpolitikája
Dr. Székely-Doby András
Nemzetközi és Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszék

1 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Történelmi örökség
▪ A 18. századig a kínai gazdaság a
világ élvonalába tartozott
▪ Fokozatos technológiai lemaradás
▪ Elzárkózás a világtól, befelé fordulás
▪ Túlterjeszkedés, korrupció, az
államhatalom végletesen meggyengül
▪ 19. század: összeomlás, Kína
felosztása

2 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A Kínai Köztársaság
▪ 1912. január 1.: Kínai Köztársaság, első
elnök Szun Jat-szen (Sun Wen)
▪ Az utolsó császár, Puyi lemond a trónról:
„hadurak” országlása
▪ Szun sógora, Csang Kaj-sek (Jiang Jieshi)
leszámol a hadurakkal és megalakítja új
kormányát Nankingban (1927)
▪ Pártja a Guomindang (Kuomintang),
Nacionalista Párt

3 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Világháború és polgárháború
▪ Egypártrendszer, erős hadsereg és
politikai rendőrség
▪ Megkésett iparosítás
▪ Japán fokozatosan megszállja Kínát
▪ 1946-49: polgárháború
▪ Mao Ce-tung (Mao Zedong) győz,
1949. október 1-jén megalakul: a
Kínai Népköztársaság
▪ Csang Kaj-sek Tajvanra menekül

4 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Az újjáépítés évei
▪ Hatalmas nehézségek + hiperinfláció
▪ Cél: a szovjet modell átvétele
▪ 1952-re sikerül normalizálni a gazdaságot
▪ Földosztás, tulajdoni kiegyenlítődés
▪ A kormány átvesz számos nagyvállalatot
▪ „Új Demokrácia”: az együttműködőket egyelőre nem bántják

5 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Az első ötéves terv 1956-ig
▪ Első ötéves terv (1953-1957)
▪ Erőltetett iparosítás kezdete, hatalmas beruházások
▪ Szovjet gépek, tanácsadók, segítség
▪ 1955-től kiterjedt államosítások
▪ Vidéken magántulajdon helyett szövetkezetek
▪ 1956-ra szocialista tervgazdaság

6 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

„Virágozzék száz virág” (1956-57)
▪ 20. kongresszus a Szovjetunióban, megindul az enyhülés
▪ Fokozódik a belső migráció: milliók áramlanak a városokba
▪ A mezőgazdasági termelés stagnál
▪ 8. kongresszus: szabad vélemény-nyilvánítás a reformról,
politikai viták
▪ Gyors ipari növekedés, jelentős oktatási és egészségügyi
kiadások

7 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A nagy ugrás (1958-60)
▪ 1957: visszarendeződés, százezrek kerülnek börtönbe
▪ Kommunák alakulnak vidéken
▪ Megszűnik az ösztönzőrendszer
▪ Decentralizált gazdasági döntéshozatal
▪ Vidéki források elvonása, kötelező beszolgáltatás növelése
▪ További 30 millió fő áramlik a városokba

8 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A nagy éhínség (1960-61)
▪ A vidék nem
tudja tovább
ellátni a
városokat:
éhínség tör ki
▪ Mintegy 25-30
millió halott

9 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A Kulturális Forradalom (1967-69)
▪ A fiatalok politikai mobilizációja
▪ Generációs „leszámolás”
▪ „Vörös gárdista” osztagok
▪ Kulturális „ámokfutás”
▪ Bebörtönzések (Teng Hsziao-ping)
▪ Gazdasági hatása csekély
▪ Új ellenség: a Szovjetunió

10 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Mao halála és az átmeneti időszak
▪ „Négyek bandája”, Mao halála (1976)
▪ Hua Kuo-feng: grandiózus 10 éves terv (1975-85)
▪ Nehézipari súlypont
▪ Kérdés: lesz-e elég olajbevétel
▪ A terv megbukik
▪ A 3. plénum: új korszak kezdődik
▪ Reform és nyitás: Teng Hsziao-ping

11 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A kínai reformszocializmus
▪ Miért voltak szükségszerűek a reformok?
▪ Gazdasági indíttatás: kitörni a szegénységből, helyrehozni a Kulturális
Forradalom által okozott károkat
▪ Politikai indíttatás: megragadni a vezető szerepet a párton belül,
leszámolni a konzervatívokkal
▪ Lépések a legkisebb ellenállás irányába
▪ Háztartás-felelősségi rendszer
▪ Vidéki vállalatok (TVE-k)
▪ Különleges gazdasági övezetek
▪ Kettős vágányú rendszer – reformszocializmus

12 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Vidéki reformok
▪ Megengedik a szövetkezeteknek, hogy saját – kísérleti –
modelleket dolgozzanak ki
▪ Új megoldás: a földeket művelésre bérbeadják a
háztartásoknak – meghatározott mennyiséget kell ennek
fejében beszolgáltatniuk
▪ Háztartás-felelősségi rendszer (Household Responsibility
System): Vitatott megoldás, de 1980 után olyan széles
körben terjed el, hogy hagyják
▪ 1984-re egyharmadával nő a termelés

13 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Vidéki Vállalatok
▪ Felszabaduló munkaerő
▪ Vidéki vállalatok
(Township and Village
Enterprises – TVEs)
alakulnak
▪ Nő a jövedelem
▪ Megindul a vidék
újraiparosítása – de
immár szerves módon

14 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Külgazdaság
▪ Külgazdasági nyitás –
külföldi tőke beengedése
▪ Különleges Gazdasági
Övezetek (Special
Economic Zones – SEZs)
létrehozása
▪ Inkubátor terepek
▪ Vegyes vállalatok jönnek
létre

15 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A reformfolyamat első szakasza
▪ Az első szakasz (1979-1992) főbb jellemzői:
▪ Kettős vágányú rendszer: egymás mellett él a terv és a piac,
a bürokratikus és piaci koordináció
▪ Marad az állami tulajdon túlsúlya, de: az állami
monopóliumok az új (magán-) vállalatok megjelenésével
fokozatosan teret vesztenek
▪ Kétszintű árrendszer – a terven felüli termelést a vállalatok
piaci viszonyok között értékesíthetik
▪ A gazdaság azonban lassan kezdi „kinőni” a tervet

16 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Eredmények és következmények
▪ „Reform vesztesek nélkül”
▪ A fokozódó infláció és a korrupció felerősítik az elégedetlen
hangokat - remény: mélyebb reformok
▪ 1989. június 4.: Megmozdulások Pekingben
▪ A katonaság közbelép: több száz halott
▪ 1991-ig konzervatív megközelítés
▪ 1992: Teng déli látogatása, rehabilitálja a reformot
▪ 1993-tól: „szocialista piacgazdaság”

17 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A második szakasz
▪ Második szakasz 1993-tól
▪ Makrogazdasági stabilitás
▪ Eltörlik a tervutasításokat
▪ Költségvetési és adóreform
▪ Centralizáció
▪ „Reform vesztesekkel”
▪ Végbemegy a gazdasági rendszerváltás

18 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A második szakasz
▪ Vállalati reformok
▪ „Ragadd meg a nagyot, engedd el a kicsit!”
▪ Elbocsátások, fokozódó jövedelmi egyenlőtlenségek
▪ Finanszírozási reform
▪ A nagy állami vállalatok szerepe nő!
▪ Pénzügyi rendszer
▪ Kétszintű bankrendszer
▪ Értéktőzsdék
▪ Megmarad azonban az állami tulajdon és ellenőrzés

19 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Államkapitalizmus
▪ Az állampárt ellenőrzi
▪ A pénzügyi rendszert
▪ A stratégiailag fontos (állami) nagyvállalatokat
▪ Az iparpolitikát és a kutatás-fejlesztést
▪ A földtulajdont és az energiaellátást
▪ Állam által vezérelt kapitalizmus (Japán)? Nem!
▪ Nincs visszacsatolás, nincsenek szabad választások, nincs politikai
pluralizmus
▪ Autoriter rendszer állami ellenőrzés alatt tartott gazdasággal:
államkapitalizmus

20 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Honnan – hová?
Befogadó Demokratikus
politikai piacgazdaság
intézmények Demokratizálódás

Kizsákmányoló Folytonos
politikai Szocialista átmenet Autoriter
intézmények rendszer kapitalizmus

Kizsákmányoló gazdasági Befogadó gazdasági

intézmények intézmények

Forrás: Székely-Doby (2014)

21 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS
Csapdák
▪ Hellman (1998)
▪ A győztesek megakadályozhatják a
reformok kiteljesedését
▪ Részleges reformegyensúly
▪ Járadékkoncentráció – jelentős
költségek
▪ Pei (2006)
▪ Az uralkodó elit a status quo
fenntartására törekszik
▪ Tranzíciós csapdahelyzet alakul ki

22 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Köszönöm a figyelmet!

Székely-Doby András
szekely-doby.andras@sze.hu

23 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS