6.

tétel
Sztálini diktatúra (bolsevik)
Sztálin grúz származású, neve jelentése: acélember
1900-as évek elején belépett a bolsevik pártba, 1917-ben már a párt egyik vezetője, a
bolsevik újság, a Pravda (Igazság) szerkesztője.
Modern ipari államot akar.
Előzmény: a Marx ideológiát használta fel.
Proletár forradalom: 1917.október 25. győzelem, megszerzi a hatalmat Lenin.
Proletár diktatúra: mindent állami kézbe vonni, munkások legyőzik a rendszert,
magántulajdon megszűnik, egyenlőség elvén alapuló társadalom.
1918. elején Breszt-Litovszki béke (Német-Orosz béke)
Polgárháború (1918-1922) oka: gazdasági válság, politikai válság, bolsevik (munkások,
Lenin) és mensevik (kisebbség, régi rend hívei) közötti szembenállás.
Hadi kommunizmus: 1918. piaci viszonyok felszámolása, élelmiszerek kötelező beszolgálása

1921. NEP (új gazdaságpolitika)

-piacgazdaság, gyors fejlődés, nincs kötelező beszolgálás
-kidolgozója Trockij (főpolitikus)
1922. Szovjetunió (CCCP, Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége)
-főváros: Moszkva
1924. Lenin halála, agyvérzés
Sztálin és Trockij között hatalmi küzdelem, Sztálin az erősebb, ő a győztes.
Sztálin pártfőtitkár, kommunista (egyenlőség) 1927-től. Trockijt száműzi.

Szocialista tervgazdálkodás rendszere

1928-tól 5 éves tervek formájában
A mezőgazdaságot, ipart átszervezték
Nehézipar túlzott fejlesztése: gyárak
Sztahanovista mozgalom: munkaversenyek, ha nem sikerül akkor meghamisítják
A minőség rovására ment a mennyiség
Könnyűipar, mezőgazdaság háttérbe szorul, életszínvonal csökken
Mezőgazdaság átszervezése:
KOLLEKTIVIZÁLÁS történik: magántulajdon megszűnik, állami tulajdonba kerülnek a földek.
Kolhoz → termelőszövetkezet
Szovhoz → állami gazdaság → teljesen lemond saját földjéről, a paraszt bérért műveli a
földet
Az állam meghatározza, hogy miből mennyit kell termelni.
A gazdag parasztok→ kulák sok esetben tiltakoztak, ezért kényszermunkatáborba (Gulag)
kerültek.
Gulag (Szibériában) → szovjet munkatáborok hálózata, rabok ingyenmunkája,
mezőgazdaság visszaesett, súlyos éhínség tört ki, az ipar óriási ütemben fejlődött
Kialakult a totális diktatúra: az állam az élet minden területét szigorú ellenőrzés alatt
tartotta, még a magánéletét is.
A rendszer jellemzői: terror, személyi kultusz, nyílt ateizmus

Terrort alkalmaznak, keresik a rendszer ellenségeit. Besúgóhálózat, titkos rendőrség.

Sztálin meggyilkoltatta a népszerű Kirovot, akiben vetélytársat látott, erre hivatkozva
elrendelte a párt megtisztítását, elindult a tisztogatási hullám 1935-1939
Koncepciós perek indultak: hamis (koholt) vádak alapján ítélték el az embereket.
Személyi kultusza: mindenhol rendkívüli módon dicsőíteni kellett (több órás taps, szobrok,
plakátok ünneplik, mert ő a „bölcs” vezér) véleményei, gondolatai szentírásnak számítottak.
Hogy az igazságot eltitkolják az emberek előtt, meghamisították a történelmi tényeket pl.
fényképek retusálásával.
Egypártrendszer → csak a bolsevik párt működhetett, semmibe vették a szabadságjogokat.
Nyílt ateizmus → az egyházat üldözték, templomokat romboltak le, papokat gyilkoltak meg.
1930-as években kiteljesedik a rendszer, Sztálin haláláig (1953) tart.
II. világháború után 1945-től a Sztálini Szovjetunió kiépíti hatalmi tömbjét.
A másik hatalmi tömb USA → hidegháború