Személyi jövedelemadó

Célja, hogy a magánszemélyek és magánvállalkozók kivegyék a részüket az adóteherviselésből,

ezáltal bevételt biztosítsanak az államnak és a helyi önkormányzatoknak.

Jellemzője, hogy a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles, közvetlen adó, kedvezmény,

adókedvezmény kapható rá, általános adó, valamint naptári évenként számolják.

Tárgya a magánszemélyek bevétele/az adóévben elvégzett tevékenység ellenértéke/fizetés.

Csoportosítása 3 féleképpen történhet:

1. Adóköteles bevétel
a. Készpénz
b. Számlapénz
c. Értékpapír
2. Adómentes bevétel
a. Ösztöndíj
b. Kölcsön, hitel
c. GYES
d. Adomány
e. Örökség
3. Nem bevétel
a. Visszatérített adó
b. Vállalkozásból kivont adó
c. Kifizető által adott költségtérítés
Mértéke 2022-ben 15%.

A 2021.évi jövedelmek bevallásának határideje 2022. május 20. (2022.évi jövedelmeknek 2023. május
20.)

Jövedelem (a magánszemély által (más személytől) megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek 
elismert költséggel, költségátalánnyal csökkentett része, vagy a bevétel SZJA szerint meghatározott
hányada) megállapítása 3 féleképpen:

1. Bevétel egésze jövedelem

2. Bevétel és a tényleges költség különbsége a jövedelem
3. Bevétel és a költség-hányad (a bevétel 10%-a) különbsége a jövedelem
 Az adófizetői kötelezettség keletkezésének az időpontja a jövedelem megszerzésének a napja.
Ha a jövedelem munkaviszonnyal kapcsolatos és készpénzben fizetik, akkor amikor átadják. Ha a
postán küldik, akkor amikor a postás átadja. Ha átutalják, akkor amikor a számlán jóváírják. Ha
munkaviszonnyal kapcsolatos fizetés az évet követő jan. 15-ig megtörténik, akkor a jövedelem
megszerzésének időpontja dec. 31.

Ha nem munkaviszonyból származik és készpénz kifizetés, akkor amikor átadják. Ha postai

kifizetés akkor amikor postára adják és ha utalás, akkor amikor a fizetésre kötelezett számláját terhelik.

Adózó jövedelmek:

1. Nem önálló tevékenység / költséget nem lehet elszámolni

a. Bérjövedelmek (jóváírást lehet igénybe venni)
 a belföldi munkáltatóval munkaszerződés alapján létesített munkaviszonyból
származó jövedelem
 Ide tartozik még: az adóköteles TB ellátás, a táppénz, GYED, álláskeresési
támogatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély, átképzési támogatás
b. Képviselői juttatás (országgyűlési, helyi, önkormányzati)
c. Társas vállalkozásban a magánszemély tagjának a személyes közreműködéséért járó
juttatás
d. A választott tisztviselő juttatása
e. Segítő családtag juttatása (pl. egyéni vállalkozásban, BT beltagnak)

2. Önálló tevékenység / a bevétellel szemben költséget lehet elszámolni

 a költségelszámolás vagy tételes vagy pedig a bevétel 10%-a
a. Vállalkozói kivét: az egyéni vállalkozó elvesz a vállalkozásból fizetésként
b. Őstermelő jövedelme (kivéve az átalány adós őstermelőt)
c. Választott könyvvizsgáló
d. Egyéb önálló tevékenységek (pl. tanítás, ingatlan bérbeadás)

3. Egyéb jövedelem / költséget nem lehet elszámolni

a. Adóterhet nem viselő jövedelem (a rájutó adót nem kell befizetni)
i. nyugdíj
ii. ösztöndíj
iii. GYES
iv. GYET
v. szociális ápolásért járó juttatás évi 180.000 Ft-ot meg nem haladó része
b. Borravaló
c. Tudományos fokozatért adott juttatás
d. Önkéntes nyugdíjpénztárból származó jövedelem
e. Külföldről származó jövedelmek
f. Ingó bérbeadásból származó jövedelem
Külön adózó jövedelem: jövedelem fajtánként kell adózni utánuk

 Fajtái:
o Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem
o Ingó bérbeadásból származó jövedelem
o Egyéni vállalkozó általányadós jövedelme és osztalék jövedelme
o Őstermelő általányadós jövedelme
o Árfolyamnyereség jövedelme
o Tőzsdei ügylet jövedelme
o Kamatjövedelem
o Ingatlan bérbeadás jövedelme

Adómentes jövedelmek:

 Szociális és más ellátások körében adómentes pl. temetési segély

 Lakáshoz kapcsolódó mentességek (szerez vagy bérel)
 Tevékenységhez kapcsolódó mentességek
 Költségtérítésből adómentes jövedelmek mentessége
 Kártérítés jellegű jövedelmek mentessége
 Adományok mentessége
 Egyéb jövedelem mentessége

Számított adó: az összevont jövedelem adótábla szerinti kiszámított adója

 Külföldön megfizetett adó meghatározott összege

 adójóváírás
 adóterhet nem viselő járandóság adója
 önkéntes nyugdíjpénztár nem nyugdíjszerű ellátása

Adókedvezmények sorrendje:

1. 4 vagy többgyermekes anyák kedvezménye (NÉTAK)

2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. betegség után járó kedvezmény / személyi adóalap kedvezmény
4. első házasok kedvezménye
5. családi adókedvezmény
1. NÉTAK
a. E kedvezmény feltétele, hogy az igénylő 4 vagy több gyermeket nevelő anya legyen aki:
i. Vér szerinti vagy örökbefogadó
ii. családi pótlékra jogosult
iii. vagy családi pótlékra nem jogosult, de jogosultsága 12 éven keresztül fentállt
iv. vagy akinek a családi pótlékra való jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt
meg 12 évnél korábban
b. ez a kedvezmény tehát 0-ra csökkenti az SZJA-t

2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye

a. 25 év alatt 433.700 Ft-al csökken az adóalapunk, azaz 15% SZJA-val számolva 65.055
SZJA-t nem kell megfizetnünk.

3. Személyi adóalapkedvezmény
a. súlyos fogyatékosság/betegség után jár (pl. laktózintolerancia)
b. havonta a minimálbér egyharmada azaz 66.667 Ft-al csökkel az adóalap, ez 10.000 Ft
SZJA csökkentést jelent

4. Első házasok kedvezménye

a. Ezt a kedvezményt nem veszíti el a magánszemély, ha családi kedvezményre válik
jogosulttá (pl. terhesség)
b. Jogosultsági feltétel a 2014.12.31-e utáni házasságkötés, valamint az egyik félnek ez
legyen az első házassága
c. Havi 5.000 Ft-tal magasabb nettó kereset áll a házaspárok rendelkezésére. A „házastárs”
fogalmába – Mint ahogy a családi kedvezmény nyilatkozatban – itt is beletartozik a
bejegyzett élettárs fogalma

5. Családi adókedvezmény
a. A kezdeményezett eltartottak után havonta igénybe vehető kedvezmény mértékét – a
családi kedvezmény igényelhető keretösszegét – az SZJA törvény határozza meg, így az:
i. egy eltartott esetén 66. 670 Ft
ii. két eltartott esetén 133.330 Ft
iii. három (és minden további) eltartott esetén 220.000 Ft
b. Ha a jogosult a családi kedvezmény keretösszegét az összevont adóalapból (pl.
munkabérből) nem tudja érvényesíteni – mert a kedvezménykerete több mint az összevont
adóalapba tartozó jövedelme – akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó
rész 15%-át családi járulékkedvezményként igénybe vegye, ha a magányszemély
biztosítottnak minősül (pl. munkaviszonyban áll).