Adózási ismeretek

Személyi jövedelemadó:
 belföldi illetőségű magánszemély (korlátlan adókötelezettség – világjövedelme után)
- belföldi és
- külföldi jövedelem
 külföldi illetőségű magánszemély (korlátozott adókötelezettség)
- belföldről származó jövedelem
 nem kell, hogy Magyarországra hozzák a jövedelmet.
Adóköteles jövedelem:
az adó alapja:
 az adóköteles bevételből megállapított,
 e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és
 az adóalap-növelő tételek összege.
Nem pénzben megszerzett bevétel:
 az utalvány (kereskedelmi utalvány, bón, kupon)
 dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
 kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes
használata, igénybevétele.
 elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés
Adóalapba nem tartozó (nem bevétel):
adóalapba nem tartozik különösen:
 Adómentes bevétel (1. sz. melléklet)
– Pl. ösztöndíj, GYES, ápolási díj, gyermeknevelési támogatás
 az a kapott vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (pl. kölcsön, hitel)
 Tagdíj fizetésére tekintettel egyesület által a magánszemélynek nyújtott szolgáltatás
 Visszatérített adó, adóelőleg
Adó mértéke:
 az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka
Személyi jövedelemadó – nem önálló tevékenység jövedelmének adózása:
nem önálló tevékenység - különösen:
 a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
 a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
 a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
 a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (pl. felügyelőbizottság tagja)
 az országgyűlési képviselői tevékenység
nem önálló tevékenységből származó bevétel:
 minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben megszerez, pl.:
– munkabér, közfoglalkoztatási bér,
– tiszteletdíj, illetmény, jutalom,
– költségtérítés
nem önálló tevékenységből származó bevétel számítása:
 a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem,
 kivéve a költségtérítés címén kapott bevétel
– legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig, a 3. számú melléklet rendelkezései
szerint elismert költség

Munkát terhelő kötelezettségek:

 SZJA – 15%
 Járulékok: 18,5 % ebből
– Nyugdíjjárulék: 10%
– Egészségbiztosítási járulék: 7% (természetbeni 4% + a pénzbeli 3%)
– Munkaerő-piaci járulék: 1,5%
Minimálbér, bérminimum:
 Minimálbér: alkalmazottnak kötelezően fizetendő legkevesebb bruttó bér–2019-ben 149 000 Ft/hó
 Garantált bérminimum: legkisebb munkabér összege minimum középfokú képzettséghez kötött
munkakör betöltése esetén – 2019-ben 195000 Ft/hó
Összevonandó jövedelmekkel kapcsolatos kedvezmények:
első házasok kedvezménye:
 házaspár - legalább az egyik házastárs első házasságát köti.
 együttesen érvényesíthető - 33 335 forint/hó
 24 hónapig
 saját döntés szerint elosztásban érvényesíthető
családi kedvezmény:
 a családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként
és jogosultsági hónaponként
– egy eltartott esetén 66 670 forint,
– kettő eltartott esetén
• 2016-ban 83 330 forint,
• 2017-ben 100 000 forint,
• 2018-ban 116 670 forint,
• 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
három és minden további eltartott esetén 220 000 forint
családi járulékkedvezmény:
 a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi
kedvezmény összegéből ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg
15 százaléka, de legfeljebb a meghatározott járulékok együttes összege.
 igénybe vehető kedvezmény: fel nem használt családi kedvezmény x 0.15
– először az egészségbiztosítási járulékból (elsőként a természetbeni (4%), majd a pénzbeni
(3%) járulékból vonja le a fennmaradó részt,
– az egyéni nyugdíjjárulék (10%) terhére vonja le
– 1,5 % munkaerő-piaci járulék terhére nincs lehetőség a családi járulékkedvezmény
érvényesítésére

A munkaadót terhelő munkabérrel kapcsolatos közterhek:

munkaadói kötelezettségek:
 szociális hozzájárulási adó: az adóalap 17,5%
 szakképzési hozzájárulás: 1,5%
a munkát terhelő egyéb hozzájárulások:
rehabilitációs hozzájárulás: 1 341 000 Ft/fő/év összegre módosult (hiányzó létszám)
 az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és
 az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5
százalékát (kötelező foglalkoztatási szint)
 minimum napi munkaidő 4 óra
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.
cafeteria:
béren kívüli juttatások:
 Rekreációs keretösszeg (évi 200 000 Ft államigazgatásban, 450 000 Ft gazdálkodó szervezet)
 Széchenyi Pihenő kártya
– Szálláshely 225 ezer Ft
– Vendéglátás 150 ezer Ft
– Szabadidő 75 ezer Ft
 az adófizetési kötelezettség a magánszemély helyett a kifizetőt terheli
 adóalap: a juttatás szokásos piaci értéke (és nem az 1,18-szorosa!)
 – SZJA - 15%
– Szocho - 17,5%
egyéb meghatározott juttatás:
 Béren kívüli limitösszeg feletti juttatások
– egyes meghatározott juttatásnak, és nem munkaviszonyból származó jövedelemnek
minősülnek
 Adó alapja a juttatás piaci értékének 1,18- szorosa
– 15% Szja
– 17,5% Szocho

Vagyonátruházás adózása

Személyi jövedelemadó:
külön adózó jövedelmek:
 Ingó vagyontárgy eladása
 Ingatlan, vagyoni értékű jog eladása
 Egyéni vállalkozói jövedelem
 Osztalékból származó jövedelem
 Kamatból származó jövedelem
 Tőzsdei ügyletből származó jövedelem
Ingó vagyontárgy eladásából származó jövedelem:

bevétel:
 a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez:
az eladási ár, a cserében kapott dolognak szokásos piaci értéke nem pénzbeli hozzájárulásként
(apport) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben meghatározott
értéke
megszerzésére fordított összeg:
 a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta szerinti érték
 csereszerződésben rögzített érték
 öröklés esetén hagyatéki eljárásban megállapított érték
 ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték (ill. ilyen hiányában szokásos piaci
érték)
Ingó vagyontárgy átruházása:
 ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a lesz a jövedelem
adókedvezmény:
 Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó
jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét.
adómentes ingóértékesítés:
Nem kell a jövedelmet megállapítani ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600
ezer forintot.
adósságrendezési cél:
 nem kell jövedelmet megállapítani
 az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt
 az adózó teljes egészében
 a tartozásai megfizetésére fordítja.
 Csak részben – arányos bevétel adóköteles
Ingatlan eladásából származó jövedelem:

bevétel:
 a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez:
o az eladási ár, a cserében kapott dolog szokásos piaci értéke, az ingatlan nem pénzbeli
hozzájárulásként (apport) történő szolgáltatása esetén - társasági szerződésben
meghatározott értéke
o Részletfizetésnél is a teljes vételi ár! (bevétel megszerzésének időpontja az ing.-nyilv.
benyújtás)

szokásos piaci ár feletti értékesítés:

 szokásos piaci érték – külön adózó jövedelem
 a fölötti rész – egyéb jövedelem (összevonandó)
költségek:
 igazolt költségek:
– a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
– az értéknövelő beruházásokat;
– a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos
kiadásokat
 KIVÉTEL azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben
költségként elszámolt (ÉCS!)
 megszerzésre fordított összeg:
 Átruházásról szóló szerződés szerinti érték
 Illeték-kiszabáshoz figyelembe vett összeg
– Ha nem állapítható meg szerződésből
– Örökléssel, vagy ajándékozással szerezte
– Ha nem szabtak ki illetéket, akkor hagyatéki leltárban feltüntetett összeg
 Ha nem állapítható meg – akkor 75%-kal kell csökkenteni (jövedelem = bevétel x 0.25)
Értéknövelő beruházások:
1. az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás
2. Állagmegóvás is, de csak akkor, ha
– 24 hónapon belül, legalább bevétel 5%
Lakó és nem lakó ingatlan:
 számított összeg meghatározott része lesz a jövedelem

A szerzés éve A számított összeg %

1. év 100%
2. év 100%
3. év 90%
4. év 60%
5. év 30%
6. év és utána 0%

Példa:
 Illetékek
 Vagyonszerzési illeték:
– Öröklés,
– ajándékozás és
– visszterhes vagyonátruházás esetén
 Eljárási illeték:
– a közigazgatási hatósági és
– bírósági eljárásért
Az öröklési és az ajándékozási illeték:
adókötelezettség keletkezése:
 az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.

az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezése

– Ingatlan - ajándékozási szerződés megkötése
– Ingó
- a szerződésről kiállított okirat aláírása napján
- nem állítottak ki okiratot - a vagyonszerzéskor
öröklési illeték tárgya:
 az örökség
 a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés,
 a kötelesrész szerzése
 a halál esetére szóló ajándékozás.
öröklésről való lemondás:
 Ingyenesen – nincs illeték
 Ellenérték fejében – ez alapján kell öröklési illetéket
ajándékozási illeték tárgya:
 ingatlan ajándékozása,
 ingó ajándékozása,
 vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,
továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha:
 arról okiratot állítottak ki, vagy
 ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó
ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja
az öröklési és az ajándékozási illeték alapja:
 Adó alapja - az örökség és az ajándék tiszta értéke:
– megszerzett vagyon forgalmi értéke
– adóalapot csökkentő tételek
• a hagyatékot terhelő tartozás (IGAZOLT!)
– örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei igazolás nélkül
 • terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg
megajándékozottra eső része
• a kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja
vagyoni értékű jog értéke:
 egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20
részét kell tekinteni.
– Több évre – az egyévi érték szorzata
– Élethosszig tartó – életkorhoz kötődik a mértéke
• 25 évesnél fiatalabb = egyévi érté 10-szerese,
• 25-50 éves = az egyévi érték 8-szorosa,
• 51-65 éves = az egyévi érték 6-szorosa,
• 65 évnél idősebb = az egyévi érték 4-szerese.
Öröklési és ajándékozási illeték mértéke:
 Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke az egy-egy örökösnek, hagyományosnak
juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
 A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az
öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.
Öröklési illetékmentesség:
rokoni kapcsolat:
 az örökhagyó egyenes ági rokona (örökbefogadás is) és túlélő házastársa által megszerzett
örökrész
 örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész
tiszta értékéből 20 000 000 forint;
lakóházépítés:
 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az öröklése, ha
 az örökös 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete
eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
 lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál
 állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése
 az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része
Ajándékozási illetékmentesség:
mentes az ajándékozási illeték alól:
 olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi
jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési
kötelezettség terheli (pl. üzleti ajándék)
 lakóház építésére alkalmas telektulajdon (FENTI SZABÁLYOK – 4 év, beépíthető 10%)
 termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi
gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként
rokoni kapcsolat:
 az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is),
illetve házastársa által megszerzett ajándék
 a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés
A visszterhes vagyonátruházási illeték:
illetékkötelezettség keletkezése:
A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
 a szerződés megkötése napján,
 árverési vétel esetében az árverés napján,
 bírósági határozattal történő megszerzés –határozat jogerőre emelkedése napján
 nem említett esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik.
Illeték tárgya:
vagyonátruházási illeték alá esik:
 ingatlannak visszterhes megszerzése
 ingónak és vagyoni értékű jognak visszterhes megszerzése (tv.-ben meghatározott ingóság)
 más módon
– öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése
visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.
Illetékköteles ingóságok:
 ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
 gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának megszerzése;
 közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának megszerzése
Illetékköteles vagyoni értékű jogok:
 az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, ill. megszüntetése
 az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése
 praxisjog
 belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész,
szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére
Vagyonátruházási illeték mértéke:
 4%
 Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) megszerzés esetén
– ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%,
– a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%,
– de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Lakástulajdon megszerzésére vonatkozó szabályok:
 Csere esetén
– az elcserélt lakások
– értékének különbözete után az illeték mértéke 4%.
 Lakás
– 3 éven belüli vétele és 1 éven belüli eladása esetén
– a két lakás értékének különbözete után 4% illetéket fizet a magánszemély
Visszterhes vagyonátruházás mentesség:
A vagyonszerzés, ha
– egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás
közötti vagyonátruházásából,
– házastársak egymás közötti vagyonátruházásából,
– a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (FENTI SZABÁLYOK – 4 év, 10% beépítés)
 új lakás - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás
tulajdoni hányadának megvásárlása
– nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor a 15 millió Ft-ra jutót nem kell megfizetni
 a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve,
 ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó
napjától számítva 5 évig:
– a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
– a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja
 a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik
lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett
lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb
Illetékkedvezmény:
 Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal
 az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén
 az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult,
 ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15.000.000 forintot nem haladja meg.
Részletfizetési kedvezmény:
 A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése
esetén
 az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de
legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra –
 havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
 Társasági adó
TAO alanya:
• gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet,
• kivéve, ha
– az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanyának minősül, vagy
– az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) alanya, vagy
– a kisvállalati adó (KIVA) alanya.
adó mértéke: 9%
a társasági adó alapja:
• főszabály:
– a számviteli szabályok szerint meghatározott adózás előtti eredmény,
– módosítva a Tao tv-ben meghatározott adóalap módosító tételekkel,
• KIV, ha az adózó a jövedelemminimum szerinti adóalapot tekinti a társasági adó alapjának.

adófizetési kötelezettség:
Adózás előtti eredmény (éves beszámolóból)
+/- Adóalap módosító tételek
+/- Tranfszer árak miatti módosítás
- Elhatárolt veszteség felhasználása
= Számított adó
- Adókedvezmények
- Külföldön fizetett adó beszámítása
= Fizetendő adó

értékcsökkenés/állományból kivezetés – növelő/csökkenő tételek:

• a tárgyi eszközre a számviteli törvény szerint terv szerinti vagy terven felüli értékcsökkenésként
elszámolt ráfordítás
• a tárgyi eszköz eszköz-állományból való kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értéke (csökkentve
a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékével);
• a tárgyi eszközre a Tao tv szerint értékcsökkenésként megállapított összeg
• tárgyi eszköz eszköz-állományból való kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartás szerinti
értéke (csökkentve a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékével);

céltartalék – növelő/csökkentő tételek:

• a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg
következtében az adóévben elszámolt ráfordítás
• a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg
következtében az adóévben elszámolt ráfordítás
ÉCS - példa:
Egy társaság egy 10 millió Ft bekerülési értékű gépsort helyezett üzembe 2011. április 1-jén. A gépsor
várható élettartama 5 év, várható maradványértéke 1 millió Ft. A gépsor értéke egy értékelés alapján
2013-ban tartósan a könyv szerint érték alá csökken, ezért a társaság 2 millió Ft terven felüli
értékcsökkenést számol el. A gépsort a társaság 2014. június 30-ával értékesíti és kivezeti az eszközt a
könyveiből. A Tao tv szerinti értékcsökkenési kulcs 14,5%.

egyéb adóalapot növelő tétel:

• nem a vállalkozás érdekében felmerült költség
• a jogerős határozatban megállapított bírság
• kamatlevonhatósági korlát
• ellenőrzött külföldi társaság
adóalapot csökkentő tételek:
• a legfeljebb 5 főt foglalkoztató mikrovállalkozások esetében a foglalkoztatottak átlagos
állományi létszáma növekedésnek (előző adóévhez viszonyítva) és az adóév első napján
érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata
• saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
közvetlen költsége
• jogdíjból származó jövedelem 50%-a (csak olyan arányban, ahogy a kutatás Mo-on történt)
támogatási szerződés:
• a közhasznú szervezetnek, […] vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási
megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
bekerülési értékének
– 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú
szervezet,
– 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,
– 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján
történő
• támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,
kapcsolt vállalkozások:
• kapcsolt vállalkozás: közvetett vagy közvetlen többségi vagy meghatározó befolyás, ügyvezetés
egyezősége;
• szokásos piaci ár: amelyet független felek egymással kötött ügyleteikben alkalmaznának
• Arms` length principle (függetlenség elve): A kapcsolt vállalkozásoknak egymás közötti ügyleteiben
szokásos piaci árat és feltételeket kell alkalmazniuk
transzferárazás:
• eltérés lehetséges: ha mindkét fél megcsinálja a korrekciót és teljesítik az adminisztratív feltételeket
• Szokásos piaci ár meghatározás módszerei:
– összehasonlító árak, viszonteladási árak, költség és jövedelem, ügyleti nettó nyereség,
– nyereségmegosztás, egyéb
elhatárolt veszteség:
• negatív társasági adóalapját egy társaság elhatárolhatja, max 5 év
• (az adott adóévben) MAX. az elhatárolt veszteség figyelmen kívül hagyásával számított társasági
adóalap 50%-ának megfelelő összegig
a tárgyévi beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény:
a kis- és középvállalkozások csökkenthetik társasági adóalapjukat:
– a korábban még használatba nem vett ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek értékével
ha tulajdonosok kizárólag magánszemélyek
max az adózás előtti eredmény mértékéig, de legfeljebb 30 millió Ft
jövedelemminimum szabály:
ha nem éri el az elvárt minimális összeget
– adózás előtti eredménye vagy a társasági adóalapja
• közül a magasabb összeg, akkor
– megfizeti a társasági adót az elvárt minimális adóalapra, vagy
– a társasági adóbevallással együtt egy nyilatkozatot tesz az adóhatóságnak.

minimális adóalap:
• a társaság számviteli törvény szerint meghatározott összes bevétele
• módosítva törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel
• így számított összeg 2%-a
(2015-től az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke nem csökkenti)
növelő tételek (különösen)
- magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség
(tárgyévi kötelezettség összege – előző évi kötelezettség) x 0,5
 Társasági adó kedvezmények

Adókedvezmények:
 Fejlesztési adókedvezmény
 Látványcsapatsport támogatás
 Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
Adókedvezmény mértéke:
A számított adó, legfeljebb annak
 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és
 az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más
adókedvezmény.
 (Rendelkezés az adórólól)
(Nincs tehát 100 százalékos mértékű adókedvezmény; a számított adó nullára nem csökkenthető.)
Számított társasági adóból igénybe vehető, a fizetendő adó 80%-ig:
- fejlesztési adókedvezmények (nagyberuházás; elmaradott térség előny; környezetvédelem, kutatás-
fejlesztés, munkahelyteremtés előny, eszköz és munkaerő tartási feltételek) (TAO 22/B)
70%-ig:
- Látvány csapatsport támogatás és kiegészítő sportfejlesztési támogatás (TAO 22/C. §)
- A filmalkotás támogatásának adókedvezménye (TAO 22. §)
- Szövetkezeti közösségi alap képzés (TAO 22.§ (14) bek)
- Olimipai pályázat támogatása (TAO 22/D. §)
- Energiahatékonysági beruházás (TAO 22/E. §)
- Élőzenei szolgáltatás (TAO 22/F. §)
- KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény (TAO 22/A. §)
Fejlesztési adókedvezményre jogosulttá válás:
 Bejelentés/ engedély (100meur/ KKV 7,5meur fölött) a beruházás megkezdése előtt
 Beruházási feltételek teljesítése
 Legalább 25% saját forrás
 Támogatás intenzitás (Art 25(1)) nem haladja meg a plafont
 Beruházás összeszámítási szabály
 Jelenérték számítás forintban
üzemeltetési követelmények:
 Valamennyi a bejelentésben felsorolt tárgyi eszközt üzembe kell helyezni
 5 év (KKV esetén 3 év) kötelező üzemeltetési időszak
 A beruházással létesül új munkahelyeket legalább 3 évig fenntartsák
 Az adókedvezmény igénybevételének teljes ideje alatt nincs nyilvántartott adótartozás vagy
be nem jelentett foglalkoztatás miatti bírság
 munkaerő kritériumok:
 Az 1 és a 3 milliárd Ft-os beruházás fejlesztési adókedvezményénél plusz feltétel az igénybe
vétel első 5 évében:
 átlagos állományi létszáma legalább 50 fővel (kedvezményezett települési önkormányzatnál
legalább 25 fővel) meghaladja
– a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy
– a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagában
– a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát,
vagy
 bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének
háromszázszorosával, (kedvezményezett településen) százötveszeresével meghaladja
– a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy
– a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagának megfelelő bérköltségét.
munkaerő kritériumok – KKV beruházás:
 Legalább 500 millió forint KKV által megvalósított beruházás esetén plusz feltétel az igénybe
vétel első 5 évében:
 átlagos állományi létszáma legalább 5 fővel (középvállalkozásnál legalább 10 fővel) meghaladja
– a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy
– a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagában
– a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát,
vagy
 bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének
tízszeresével, (középvállalkozásnál huszonötszörösével) meghaladja
– a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy
– a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagának megfelelő bérköltségét
Látványcsapatsport támogatás és rendelkezés az adóról:
látványcsapasport: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong
támogatási cél:
 Utánpótlás nevelés
 Személyi jellegű ráfordítás
 Tárgyi eszköz beruházás, felújítás
 Biztonsági infrastruktúra fejlesztés
 Képzés
 Versenyeztetés költségei
kedvezményezettek:
 Sportági szövetség
 Tagként működő amatőr szervezet, sportiskola
 Országos sportági szakszövetség tagjaként működő hivatásos sportszervezet
 Közhasznú alapítvány
 Sport köztestület
igénybevétel feltételei:
 Támogatási igazolásban szereplő összegig,
 Kiegészítő támogatást is nyújt,
 Nincs köztartozás,
 Támogatás összegének átutalását a NAV-nak 8 napon belül be kell jelenteni
 Az adókedvezmény igénybe vétele nyolc évre elhatárolható!
alaptámogatás és kiegészítő támogatás:
 Alaptámogatás: a támogatás összege az adóból levonható a korrigált számított adó 70%-ig
 Kiegészítő támogatás: kötelező az igénybevett sporttámogatási adókedvezmény összegének
75%-t a sportági szakszövetségnek, sport-köztestületnek átutalni (lehet szponzori szerződés
keretében is)
 A kiegészítő sporttámogatás adóalap növelő tétel!
 Támogatásból származó megtakarítás tehát (2,25%)
rendelkezés az adóról:
 Adófelajánlás: maximum az adókedvezményekkel csökkentett fizetendő adó 80%-ig
(adóelőleg 50%-ig), plusz
 Adójóváírás:
– Adóelőlegből juttatott felajánlás esetén 6%
– Fizetendő adóból juttatottnál: 2%
KKV adókedvezmény:
 Adófelajánlás: maximum az adókedvezményekkel csökkentett fizetendő adó 80%-ig
(adóelőleg 50%-ig), plusz
 Adójóváírás:
– Adóelőlegből juttatott felajánlás esetén 6%
– Fizetendő adóból juttatottnál: 2%

Transzferárazás

A transzferárak a kapcsolt felek között alkalmazott elszámoló árakat jelentik.

Amikor egy multinacionális vállalkozás
– termékeket, szolgáltatásokat értékesít,
– immaterális javakat ruház át, vagy akár
– pénzt kölcsönöz egy,
 a multinacionális cégcsoporton belüli másik vállalatnak, az eladó félnek
 olyan árat vagy szolgáltatási díjat kell felszámítania, amelyet
 független felekkel szemben is alkalmazna („szokásos piaci ár”)
szokásos piaci ár elve: („Arms’ Lenght Principle”)
 Egymás közötti viszonyukban
 lyan feltételeket teremt vagy köt ki, amelyek különböznek a független vállalkozások között
alkalmazottaktól,
 hozzászámítandó a vállalkozás nyereségéhez (adóalap növelő tétel)
Szokásos piaci ár megállapítása:
A független felek között kötött ügyletek feltételeinek összehasonlításán alapul.

Transzferár képzési módszerek:

 hagyományos módszerek:
- Összehasonlítható független árak módszere
- Viszonteladási árak módszere
- Költség és haszon módszer
 ügyleti nyereségen alapuló módszerek:
- Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer
- Ügyleti nyereségmegosztás módszere
 egyéb módszerek

Összehasonlító független árak módszere:

Egy kapcsolt és egy független vállalkozási ügyletet akkor lehet összehasonlítani, ha a két ügylet
közti különbségek nem befolyásolják az árat, vagy a befolyásoló tényezők korrekciókkal
módosíthatóak.
Kétféle összehasonlító árat lehet alkalmazni,
 belső (kapcsolt és egy független vállalkozás között alkalmazott ár)
 külső összehasonlító ár (két független vállalkozás között alkalmazott ár képezi)

Viszonteladási árak módszere:

Ez a módszer akkor alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozástól beszerzett terméket, szolgáltatást a

vállalkozás független fél felé továbbértékesíti.
 A viszonteladási ár az az ár, amelyen a viszonteladó továbbértékesíti a terméket, szolgáltatást
a független vállalkozás felé.
 Ezt az árat csökkenteni kell
 a viszonteladói árréssel (mely fedezi a viszonteladó felmerült költségeit és hasznát),
  így kapjuk meg a kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci árat.
Költség és haszon módszer:

Ez a módszer akkor a leghasznosabb, ha hosszútávú megállapodás alapján félkész termékeket

értékesítenek kapcsolt vállalkozások között, vagy ha az ügylet szolgáltatástnyújtást foglal magában

 A módszer a termék értékesítőjénél, szolgáltatás nyújtójánál felmerült költségekből indul ki.

 Ezt egy megfelelő költségarányos haszonnal növelik egy elfogadható nyereség elérése
céljából, figyelembe véve a végzett tevékenységet és a piaci feltételeket.
 A költségek meghatározásánál fontos figyelembe venni minden olyan költséget, amelyek
összefüggnek az adott ügylettel.

Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer:

A módszer azt a – megfelelő alapra vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet egy adóalany egy
kapcsolt ügyleten realizál.
 A módszer hasonlóan működik, mint a költség-haszon, ill. a viszonteladási árak módszere
 a nettó nyereségmutatót az alapján a nyereségmutató alapján kell meghatározni, amely
 az adóalany összehasonlítható független ügyleteire is jellemző.

Ügyleti nyereségmegosztás módszere:

A módszer során az ügyletből származó összevont nyereséget/veszteséget gazdaságilag indokolható

alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek
járnának el az ügyletben.
 Helyi iparűzési adó
helyi adók csoportjai:
 vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)
 kommunális adók (magánszemély kommunális adója, idegenforgalmi adó)
 helyi iparűzési adó
 települési adók
adómegállapítás:
Önadózással:
– iparűzési adó
Kivetéssel:
– építményadó,
– telekadó,
– magánszemély kommunális adója
Beszedéssel:
– idegenforgalmi adó
helyi adók bevezetése:
1990. évi C. törvény a helyi adókról:
– adónemek, adóalany, adótárgy, felső mérték
Helyi önkormányzat rendelete
– Helyi adó bevezetése és mértéke
– Települési adó
Budapest:
 Kerületi önkormányzat:
– építményadót,
– a telekadót,
– a magánszemély kommunális adóját és
– az idegenforgalmi adót
 Fővárosi önkormányzat
– a helyi iparűzési adót
Önkormányzat mozgástere:
 olyan települési adókat vezethet be, amelyeket más törvény nem tilt.
 bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy
– arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.
 A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá - e minőségére
tekintettel - vállalkozó [52. § 26. pont].
Helyi iparűzési adó
Adóköteles
 az önkormányzat illetékességi területén
– állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység
 – a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló
tevékenysége.
állandó jellegű iparűzési tevékenység:
 Önkormányzati illetékességi területén:
– székhellyel, telephellyel rendelkezik,
 függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül
folytatja.
telephely:
 állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben
iparűzési tevékenységet folytat, különösen gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy
földgázkút, vízkút, szélerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy
lízingbe adott) ingatlan
 vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó: telephely vagy előfizető számlázási
címe az önkormányzat területén van
ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység:
Székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:
a) Építőipar, természeti erőforrás
 adóéven belül a 30 napot meghaladja,
 de nem éri el a 181 napot (180 nap felett telephely!)
b) Más tevékenységet
 közvetlenül bevételre tesz szert,
 feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel,
telephellyel.
adó alanya:
a vállalkozó és a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
adó mértéke:
 Állandó jelleggel: felső határ az adóalap 2%-a.
 Ideiglenes jelleggel: naponként legfeljebb 5000 forint
adó alapja: (állandó jelleg)
 a nettó árbevétel
 csökkentve
– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke (500 millió felett
korlátozottan)
– az alvállalkozói teljesítések értékével
– az anyagköltséggel
nettó árbevétel:
 Általános szabály: Értékesítés nettó árbevétele mínusz jogdíj, jövedéki adó, energia adó,
regisztrációs adó, stb.
 Speciális szabályok Hitelintézetre, biztosítóra, befektetési vállalkozásra, stb.
ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás:
 500 millió Ft értékesítés nettó árbev. alatt - egésze
 500 millió - 20 milliárd Ft sávba jutó nettó árbevétel 85%
 20-80 milliárd Ft sávba jutó nettó árbevétel75%
  80 milliárd feletti sávba jutó nettó árbevétel 70% vonható le maximum.
 Meg kell vizsgálni, hogy az adott sávba jutó eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített
szolgáltatások együttes összege meghaladja-e az adott sávban figyelembe vehető maximális
mértéket. A két adat közül a kisebb érték vonható le.
kapcsolt vállalkozások:
 Kapcsolt vállalkozásnak elsőként csoportszinten kell megállapítania az iparűzési adó alapját,
majd az egyes vállalkozásoknak az így számított adóalap egészéből a nettó árbevétel arányával
azonos módon kell számítania a vállalkozási szintű adóalapot.
 Az összeszámítási szabályt csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az ELÁBÉ
és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50
százalékát meghaladja
egyszerűsített HIPA alap (39/A):
 SZJA szerinti átalányadózó (átalányadó alapja*1,2)
 8 M Ft nettó árbevétel alatti (árbevétel*0,8)
 EVA alany (eva alap*0,5)
 KATA alany (2,5-2,5 M Ft/székhely, telephely)
 KIVA alany (kiva alap*1,2)
önkormányzati adóelőny:
 max. 2,5 millió forint adóalapú vállalkozás számára azonos módon
– kedvezmény, vagy mentesség
 Háziorvos, védőnő ha HIPA alap kisebb, mint 20M Ft
adóalap megosztás:
 Ha több önkormányzat területén vagy külföldön végez állandó iparűzési tevékenységet:
megosztás
 Előző évi HIPA alap kisebb, mint 100m Ft, akkor
– Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, vagy
– Eszközérték szerinti arányosítás
 Ha nagyobb:
– Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás
módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel
a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül.
– A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell
alkalmazni.
 személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás:
– Adott önkormányzathoz tartozó foglalkoztatottak után elszámolt személyi jellegű
ráfordítás arányában
– Önfoglalkoztatás: 500e Ft vélelmezett ráfordítás
 eszközarányos megosztás – eszközérték:
– TAO/ SZJA rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a
költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj
– Termőföld: aranykoronánként 500 forintot;
– Telek: a beszerzési érték 2%-a
– Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a ingatlanok esetén a
beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő
eszközértéknek.
 ÁFA

 tehát az adót a végső fogyasztó fizette meg

Tulajdonságai:
- közvetett
- végső fogyasztást terhelő
- összfázisú: minden forgalmi szakaszra kiterjedő
- adóhalmozódást kiküszöbölő