Adózás tételek

1.Tétel: Definiálja a jövedelmet az Szja rendszerében! Értelmezze az összevonásra kerülő

bevételek jövedelemtartalmát!
Jövedelem: magánszemély által más személytől megszerzett bevétel költséggel csökkentett része.
Bevétel: olyan vagyoni érték, amit a magánszemély bármilyen formában és jogcímen, pénzben/nem
pénzben mástól megszerzett.
Költség: csak a bevételt megszerző tevékenységkapcsán keletkezett kiadás a költség,
ezt bizonylattal kell igazolni, egyszer vonható le és csak olyan kiadás lehet, amit tényleg kifizettek.
Szja tárgya lehet:
 Bevétel egésze
 Bevétel elismert költséggel csökkentett része
 Bevétel törvényben meghatározott hányada
Összevonásra kerülő bevételek fajtái:
I. Önálló tevekénységből származó jövedelem:
o Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a
magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló
tevékenység körébe.
 Ide tartozik:
 Egyéni vállalkozó
 Mezőgazdasági őstermelő
 Országgyűlési képviselő
 Helyi önkormányzati képviselői tevékenység
 Megállapításának szabályai:
 Megbízási díj:
 Tételes költségelszámolás
 Diktált hányad alapján történő elszámolás
 Vállalkozói kivét: összevonásra kerülő jövedelem, amellyel szemben
költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető, lényegében
a vállalkozói kivét a személyes munkavégzésként címén vállalkozói
költségként elszámolt összeg.
II. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem: minden olyan bevétel, amelyet a
magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául
szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.
 Ide tartozik:
 munkabér
 tiszteletdíj
 jutalom
 a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze számít jövedelemnek
III. Egyéb bevétel:
 önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból származó jövedelem
 külföldön megszerzett jövedelem
IV. Nem számít bevételnek:
 térítés, amelyet a magánszemély saját gépkocsival történő munkába járás címén
kap (legfeljebb 9 Ft/km)
 térítés, amelyet a magánszemély munkába járás címén az utazási bérlettel történő
elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet árát meg nem haladó értékben kap
 munkavállalói érdekképviseleti tagdíj, kamarai tagdíj befizetett összege
2.Tétel: Mutassa be az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségét a személyi jövedelemadó
rendszerében!
Egyéni vállalkozó fogalma: rendszeres tevékenységet folytató szervezet, amelynek célja a
jövedelemhez jutás kockázatvállalás mellett az egyre nagyobb nyereség elérése érdekében.
Egyéni vállalkozó adózási lehetőségei:
 Szja törvény szerint
 átalányadózással
 tételes átalányadózás (fizető vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozó esetében)
 Társasági adó
 KATA (Kisadózók tételes adója)
 EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó)

Egyéni vállalkozó Szja szerinti adózása:

 Vállalkozói jövedelem után: Vállalakozói jövedelem 9%-a
 Osztalékadó: Osztalék
Vállalkozói 15%-a + 14% EHO
bevétel
+Növelő tételek
Vállalkozói adóalap
- Csökkentő
+ Kisvállalkozóitételek
kedvezmény
MódosítottSzja
- Vállalkozói bevétel
± -Módosító
Vállalkozói költségek (benne vállalkozói kivét)
tételek
- Elhatároltalapja
Osztalékadó veszteség
Vállalkozói jövedelem vagy nyereségminimum

 Vállalkozói kivét:
o összevontan adózik
o 15%

Az adó alapja:
o meghatározott vállalkozói jövedelem
o jövedelem nyereség minimum

Ha a vállalkozói jövedelem nem éri el a nyereségminimumot, akkor az adózó választhat, hogy a

tényleges vállalkozói jövedelem után adózik, vagy a nyereségminimum után.
Jövedelem nyereség minimum = (Összes bevétel ± módosító tételek) x 2%
Jövedelem nyereség minimum szabályát nem kell alkalmazni, ha:
o vállalkozói adóalap nagyobb a nyereségminimumnál
o tevékenység megkezdése, évében és az azt követő évben, amennyiben a kezdést
megelőző 36 hónapban nem végzett egyéni vállalkozói tevékenységet
o egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta
o adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott nyilatkozat kitöltését és beküldését
választotta
3. Tétel: Értelmezze az összevonásra kerülő jövedelmek utáni személyi jövedelemadó-előleget
és adókötelezettséget!
Összevonandó jövedelmek:
 Önálló tevékenység jövedelme: Az önálló tevékenység olyan tevékenység, amelynek
eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a
nem önálló tevékenység körébe.
o Ilyen jövedelem:
 megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem
 vállalkozói kivétből származó jövedelem
 mezőgazdasági őstermelő jövedelme
 választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem
 bérbeadás jövedelme
 szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem
 Nem önálló tevékenység jövedelme: minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e
tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló
jogviszonyára tekintettel megszerez.
o Ilyen bevétel:
 munkaviszonyban folytatott tevékenység
 közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység
 gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége
 segítő családtag tevékenysége
 táppénz, állásszerzési járadék, nevelőszülői tevékenység
 Egyéb jövedelem: minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő
rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a
magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.
o Ilyen jövedelem:
 önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény
szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás
 önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni
számláján jóváírt, igazolt összeg a törvényben rögzített kivételekkel

Önálló tevékenységből származó jövedelem adózása

 adóelőleg fizetési kötelezettség mértéke: 15%
 adóelőleg fizetési határideje a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
 összegének kiszámítása:
Munkaviszonyból származó jövedelem
+ Más bérjövedelem
+ Más nem önálló tevékenység jövedelme
I. Nem önálló tevékenység jövedelme
Önálló tevékenységből származó jövedelem
+ Egyéni vállalkozói kivét
+ Mezőgazdasági őstermelő jövedelme
+ Átalányjövedelem
+ Bérbeadás jövedelme
II. Önálló tevékenység jövedelme
III. Egyéb jövedelem
Összevonás alá eső jövedelem= I. + II. + III.
- Első házasok kedvezménye (24 hónapig vehető igénybe 33 335 Ft/hó
- Családi kedvezmény (1 gyerek: 66 670- 2gyerek: 133 300 -3gyerek: 220 000 Ft/fő/hó)
Összevont adóalap
Számított adóalap (15%)
- Személyi kedvezmény (minimálbér 5%-a)
- Külföldön megfizetett adó 90%-a
- Tevékenységi kedvezmény (maximum 100 000 Ft)
Összevont adóalap adója
4. Tétel: Sorolja fel az egyéni vállalkozó által választható adózási formákat és azok feltételeit!
Egyéni vállalkozás fogalma: rendszeres gazdasági tevékenységet végző vállalkozás, melynek célja a
jövedelemhez jutás és az egyre nagyobb nyereség elérése kockázatok vállalása mellett.
Egyéni vállalkozás által választható adózási formák:
 Személyi Jövedelem Adó szerinti adózás:
3 részből áll:
 vállalkozói jövedelem után a jövedelem 9%-a
 osztalék után az osztalék 15%-a + 14% EHO
 vállalkozói kivét után 15%
 Ha a vállalkozói jövedelem nem éri el a nyereségminimumot, akkor az adózó
választhat, hogy a tényleges vállalkozói jövedelem után adózik, vagy a
nyereségminimum után.
 Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alapján: (ha + akkor 37%, ha átlépi a bevételi korlátot
akkor 50%)
Választásának feltételei:
1. Alapfeltételek:
 az adóhatóság nem rendelte el mulasztási
bírság kiszabását
 áfában nem volt kötelezett a különös adózási
szabályok alkalmazására
 nem áll végelszámolás, felszámolás hatálya
alatt
 vállalkozói bevételt, árbevételt számolt el
 belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik
 adóévben nem folytat a jövedéki adótörvény
hatálya alá tartozó tevékenységet
A fenti feltételeknek az adóévet megelőző naptári évben, és az azt megelőző
adóévben kell megfelelni!
2. Bevételi korlát:
Az adóévet megelőző második, az adóévet megelőző és az adóévben a vállalkozás
várható bevétele nem haladja/haladta meg a 30 millió forintot.
3. Tulajdonosi szerkezetre vonatkozó feltétel:
 gazdasági társaság akkor választhatja, ha az adóévben valamennyi tagja
magánszemély
 más jogi személyiségű gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel
 Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA) alapján:
Adóalany nem lehet:
 olyan vállalkozás, melynek adószámát az adóhatóság törölte, vagy jogerősen fel volt
függesztve
 olyan vállalkozás, amely saját tulajdonú bérelt ingatlant újra bérbe ad (az ebből
származó bevétel nem adózhat KATA alatt)
Az adóalanyiság ismételt választása: az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt
követő 12 hónapban nem választható újra a KATA.
Adóalanyiság kezdete:
 működő vállalkozásnál a feltételek megléte esetén a bejelentést követő hó 1.
napja
 kezdődő vállalkozásoknál a vállalkozás nyilvántartásba vételekor, vagy azon a
létesítő okirat ellenjegyzésének napjával, de legkorábban 2013. január 1.
Bejelentendők köre:
 kisadózó vállalkozásnak kisadózóként kell bejelentenie azon magánszemélyt, aki
bármilyen jogviszonyban végzett tevékenység keretében részt vesz a kisadózó
vállalkozás tevékenységében
 legalább 1 magánszemélyt be kell jelentenie
 Fizető vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozó tételes átalányadózást is választhat.
 Átalányadózás választása esetén:
Feltételei:
 az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben és az adóévben a
vállalkozói bevétele nem haladta/haladja meg a 15 millió forintot,
kiskereskedelmi tevékenységet folytatónál a 100 millió forintot.
Választás szabályai:
 kizárólag egyéni vállalkozó tevékenység egészére választható
 kezdő vállalkozás is választhatja
 az a vállalkozás, aki megszünteti a vállalkozási tevékenységet vagy elveszti
jogát az átalányadózásra, ismételten átalányadózást csak akkor választhat, ha a
megszűnés évét követően 4 év eltelt.
 az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti
számlaadási kötelezettségét
 a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadások bizonylatait az adó
pótlólagos megállapításhoz való jog elkerüléséig meg kell őrizni
Egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettsége 15%
 Társasági adó alapján:
Belföldi illetőségű adóalany adókötelezettsége teljes körű
Külföldi illetőségű adóalany adókötelezettsége korlátozott, csak a belföldön megszerzett
jövedelemre vonatkozik
Tao alapja:
Adózás előtti eredmény
±Módosító tételek
Módosított adózás előtti eredmény
Ha az adóalap kisebb, mint a számított nyereségminimum, a társaságnak lehetősége van:
 nyereségminimum (bevétel 2%-a) után fizet adót
 ténylegesen számított adóalap után fizet adót és erről nyilatkozatot tesz az
adóhatóságnak, vállalva az adóellenőrzésre történő kiválasztását
Az adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a
 Kisvállalati adó (KIVA)
Választásának feltételei:
 megelőző évben az átlagos statisztikai létszám nem haladja meg az 50 főt
 várható bevétele nem haladja meg az 500 millió forintot
 adóévet megelőző két évben a NAV nem törölte vagy függesztette fel az adószámát
 mérlegforduló napja december 31.
 belépéskor az adótartozása nem haladja meg az 1 millió forintot
Az adó mértéke 2018. január 1.-jétől 13%
5.Tétel: Értelmezze a különadózó jövedelmeket a személyi jövedelemadó rendszerében!
Különadózó jövedelem fogalma: A külön adózó jövedelmek nem képezik az összevont adóalap
részét, minden külön adózó jövedelem esetében külön-külön kell megállapítani az adóalapot és a
fizetendő adó összegét.
Ilyen jövedelmek:
 Vállalkozói jövedelem:
Az egyéni vállalkozó választhat:
 a vállalkozói jövedelem szerinti adózást: az egyéni vállalkozó az adó alapja után
vállalkozói szja-t, osztalékalapja után az szja-törvényben előírt osztalékadót fizetni
 az szja törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel
átalányadózást
 Ingó vagyonátruházás:
 nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel
megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600
ezer forintot
 ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a számít
jövedelemnek
 nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen
származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét
 Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása:
 az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az
átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket
 ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-ával
kell csökkenteni. (25%-al számolunk)
 A jövedelem a bevétel és az igazolt költségek különbözetének
 100%-a a szerzés évében és az azt követő évben
 90%-a a megszerzés évét követő 2. évben
 60%-a a szerzés évét követő 3. évben
 30%-a a szerzést követő 4. évben
 0%-a a szerzés követő 5.évben
 Tőkejövedelmek: a befektetés hozamai
 közös jellemzőjük: az adót a kifizető számolja el, vallja be, vonja le és fizeti be az állalmi
adóhatóságnak
 hozamok:
 értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem:
o magánszemély által megszerzett összeg egésze jövedelemnek minősül
o a kifizető megállapítja, bevallja és megfizeti
 osztalékból származó bevétel egésze jövedelemnek minősül
 vállalkozásból kivont jövedelem
 csereügyletből származó jövedelem: csereügyleti bevétel, az adott ügylettel
közvetlenül összefüggő kiadások
 árfolyamnyereségből származó jövedelem: értékpapír átruházása ellenében
megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére
fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét
 tartós befektetés jövedelme:
o kamatozó bankbetét
o tartós befektetési szerződés alapján befektetett összeg
adó mértéke: 15% lekötés éve és az azt követő évben
10% a 3. és 4. évben
0% az 5. és azt követő években
 az osztalékról és a vállalkozásból kivont jövedelemről a magánszemély bevallásában
tájékoztató adatot közöl és azt a jövedelme részeként tarja nyilván
 Egyéb juttatások:
 béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások
 a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,18 szorosa
 a béren kívüli juttatásokat 15% jövedelemadó és 14% EHO terheli
  az egyéb meghatározott juttatásokat 15% jövedelemadó és 27% EHO terheli
6.Tétel: Sorolja fel a bért terhelő járulékokat! Értelmezze a bruttó bér és nettó bér fogalmát!
Bruttó bér fogalma: a munkaszerződésben megállapított jövedelem, melyből még nem kerültek
levonásra az adók és járulékok. Egyéni vállalkozók illetve cégtulajdonosok esetében a jövedelem az
adózás előtti összege.
Nettó bér fogalma: Szabadon elkölthető pénzösszeg, melyet a magánszemély bankszámlájára vagy
készpénzben havi rendszerességgel kap.
Nettó bér= Bruttó bér – Járulékok/adók
Bért terhelő járulékok:
 Személyi jövedelemadó:
o célja: adóbevételek biztosítása az állampolgárok közterheihez való hozzájárulásának
alkotmányos kötelezettsége alapján
o hatálya: a törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelmekkel
összefüggő adókötelezettségre vonatkozik
o alapja és mértéke: alapja a megszerzett jövedelem, mértéke 15%
o lineáris adó, az adókulcs nem függ a megszerzett jövedelemtől
 Nyugdíjjárulék:
o A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint
tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék
mértéke 10 százalék
o alapja: az összevont alapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó
jövedelem
 Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék:
o alapja a megszerzett jövedelem
o egészségbiztosítási járulék 2 részből áll:
 pénzbeli: 4%
 természetbeli: 3%
o munkaerő-piaci járulék: 1,5%
 Szociális hozzájárulási adó (Szocho):
o munkaadó fizeti dolgozó után, nem a bérből vonják le
o mértéke a számított adóalap 19,5%-a
o a fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet a törvény
rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével
 Szakképzési hozzájárulás (Szaho):
o munkaadó fizeti a dolgozó után, nem a bérből vonják le
o mértéke a számított adóalap 1,5%-a
Előlegfizetés módjai:
 göngyölítve
 havonta
 10 000 Ft felett
 befizetési határidő a tárgyhónapot követő hónap 12. napja
Előleg megállapítás: nyilatkozni kell a kedvezményekről, költségekről
7.Tétel: Csoportosítsa az adókat! Az egyes csoportosított adótípusokhoz rendeljen egy-egy
adónemet és mutassa be azokat az adó alanya, alapja és mértéke definiálásával!
Adó fogalma: az állam által egyoldalúan kikényszeríthető, amely után nincs közvetlen
ellenszolgáltatás
Csoportosítása:
1. adóalany szerint
a. magánszemély
b. jogi személy
2. jogosultság szerint:
a. helyi adó: megállapítása az önkormányzat feladata pl. telekadó:
 alanya: aki az év első napján a telek tulajdonosa
 alapja:
 a telek m2-ben számított területe
 a telek korrigált forgalmi értéké (értékének 50%-a)
 mértéke:
 m2-ben mérve 200 Ft/m2
 korrigált forgalmi érték 3%-a
b. központi adó: megállapításuk az országgyűlés feladata pl. áfa
 alanya: az a jogképes személy vagy szervezet, amely a saját neve alatt
gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak helyére, céljára és
eredményére
 alapja: termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás nettó értéke
 mértéke:
 27% általános
 18% termék, szolgáltatás
 5% könyvek, napilapok, gyógyszerek
3. teherviselés szerint:
a. közvetlen adó: az adó teherviselője és az adófizető személy megegyezik pl. Szja
 alanya: kifizető, magánszemély, aki bevételhez jut
 alapja: a megszerzett jövedelem
 mértéke 15%
b. közvetett adó: az adó teherviselője és az adófizető személy nem ugyanaz pl. áfa
4. adó mértéke szerint:
a. lineáris: az adó mértéke adóalaptól függően nem változik pl. társasági adó
 alanya: szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, alapítvány,
egyház, állami vállalat
 alapja: az adózás előtti eredmény módosítva a csökkentő/növelő tételekkel
 mértéke: 9%
b. progresszív
c. degresszív
5. adó tárgya szerint:
a. vagyoni típusú: pl. építményadó
 alanya: az év első napján a tulajdonos
 alapja:
 korrigált forgalmi érték
 hasznos m2-ben számított terület
 mértéke:
 korrigált forgalmi érték 3,6%-a
 hasznos m2-ben 1100 Ft/m2
b. jövedelem típusú: pl. szja
c. forgalmi típusú: pl. áfa
6. behajtás módja szerint:
a. önadózás: az adózó bevallja, megállapítja, befizeti, és túlfizetés esetén visszaigényli
az adót pl. szja
b. adólevonás: más személy adóját a kifizető állapítja meg pl. áfa
c. adóbeszedés: a kifizető beszedi az adót és kifizeti az adóhatóságnak pl.
idegenforgalmi adó
 alanya: magánszemély, aki nem állandó lakosként tölt éjszakát az
önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt
 alapja: megkezdett vendégéjszakák száma
 mértéke:
 maximum 300 Ft/fő/éj
 szállásdíj/fizetett ellenérték maximum 4%-a
d. adókivetés: az adózó által szolgáltatott adatok alapján az adóhatóság állapítja meg az
adót és az adózóval közli pl. regisztrációs adó
 alanya: aki gépjármű forgalomba helyezését kezdeményezi
 mértéke: befolyásolja üzemanyag, hengerűrtartalom, környezetvédelmi
besorolás
e. adókiszabás: illetékhivatal végzi
8.Tétel: Sorolja fel a Társasági adó alanyait, értelmezze a növelő és csökkentő tételek
szerepét!
Alanyai:
 Belföldi illetőségű: teljes körű adókötelezettség
o gazdasági társaság/egyesülés
o szövetkezet
o állami vállalat
o alapítvány
o egyház
o egyéni cég
 Külföldi illetőségű: adókötelezettsége korlátozott
o külföldi vállalkozó
o külföldi személy, ha ingatlannal rendelkező társaság tagja és részesedésének
elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet
Adóalap korrekció célja:
 az adóalap védelme
 bizonyos kedvezmények adása
 kétszeres adóztatás elkerülése
Módosító tételek:
 Növelő tételek:
o céltartalék képzése, növelése
o számviteli értékcsökkenés
o követelésre elszámolt értékvesztés összege
o adóévben elengedett követelés
o részesedésre elszámolt értékvesztés összege
o immateriális jószág veszteséges értékesítése esetén a veszteség 50%-a,
kivezetés/átsorolás esetén a számviteli törvény szerinti nettó érték
o csökkenésként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a tevékenységgel
o megállapított bírság, kivéve önellenőrzésnél
o kisvállalkozói kedvezményként elszámolt összeg kétszerese, ha a beruházást 4 éven belül
aktiválják
o állományi létszám csökkenése esetén az érvényes minimálbér 20%-ával növelt összeg
 Csökkentő tételek:
o korábbi évek elhatárolt veszteségének összege (Max. az adóalap 50%-a)
o céltartalék felhasználása
o társasági adó szerinti értékcsökkenés
o immateriális javak, tárgyi eszközök kivezetésekor/átsorolásakor a tao törvény szerinti
nettó érték, nyereséges értékesítésekor a nyereség
o kapott osztalék és részesedés
o tanulószerződés alapján érvényes minimálbér 24%-a
o iskolai szerződés alapján a minimálbér 12%-a
o lakhatási támogatás adóévben nyújtott összege
o kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége
o jogdíjból származó nyereség 50%-a (Max az adózás előtti eredmény 50%-a)
o műemlék felújítás, számviteli törvény szerinti beruházás bekerülési értékének kétszerese
o műemléki ingatlan karbantartásának költsége (Max az adózás előtti eredmény 50%a)
o megváltozott munkaképességűek jelenléte vállalkozásnál, ha létszámuk 20 fő alatt van,
akkor a minimálbér levonható
o támogatás nyújtása, adományozási szerződés szerint 50% levonható, ha a Nemzeti
Kulturális alap kapja, 20% levonható, ha tartós adományozási szerződéssel adja
9.Tétel: Ismertesse az általános forgalmi adó jellemzőit!
Áfa fogalma: olyan többfázisú, nettó forgalmi adó, melyet a termelés és forgalmazás minden
szakaszában kötelesek megfizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék/szolgáltatás
végső felhasználója viseli.
Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki a saját neve alatt gazdasági tevékenységet
végez tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére
Hatályos törvény: 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Alkalmazási hatály (áfát kell fizetni):
 belföldön termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során
 Európai Közösségen belüli beszerzés esetén
 termékimport után
Területi hatály:
 a teljesítési hely meghatározása
 minden ügylet után adót kell fizetni, de csak egy helyen
 teljesítési hely alapján dönthető el, hogy az adott ügylet hol adóztatandó
 ha nem Magyarország a teljesítés helye, akkor az ügylet után nem kell adót fizetni belföldön
Kivételek az áfa hatálya alól:
 Eva törvény hatálya alá tartozó személyek, szervezetek
 Jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányokra
Jellemzői:
 általános: a forgalmazás teljes folyamatát átfogja
 forgalmi: mindig meg kell fizetni az adót, ha terméket vagy szolgáltatást értékesítenek
 fogyasztói: az adó terhét az értékesítést végző a fogyasztóra, a végső felhasználóra hárítja
 közvetett: az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét viselő nem ugyanaz a személy
 nettóadó: az adó nem halmozódik, az értékesítő a fizetendő adóból levonhatja a beszerzéseit
terhelő adót
 közgazdaságilag semleges hatású:
o szektor és versenysemleges
o nem költségtényező
o sem előnyösen, sem hátrányosan nem befolyásolja a külkereskedelmi forgalmat
 számlaadási kötelezettségre épül: az eladónak és a vevőnek is érdeke a számlaadás, mert az
adó visszaigénylésének feltétele a szabályszerűen kiállított számla megléte
 a központi önkormányzat költségvetésének stabil bevétele
 mechanizmusa könnyen áttekinthető
 adminisztrációigényes
10.Tétel: Értelmezze az adólevonási jog szerepét az áfa rendszerében, sorolja fel az
adólevonási jog korlátozásának eseteit!
Adólevonási jog fogalma: adóköteles értékesítés esetén levonható a jogszabályban megjelölt
előzetesen felszámított adó összege
Adófizetési kötelezettség fogalma: felszámított áfa, az adózó által kiállított vevőszámla része
Előzetesen felszámított adó: beszerzéskor a szállító számláján szereplő áfa
Adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított áfának megfelelő adót meg
kell állapítani.
Alapszabály: az előzetesen felszámított áfa csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a
terméket/szolgáltatást adóköteles tevékenységhez használja fel, kivétel az export és a közösség
területére történő értékesítés
Levonás tárgyi feltétele az ügyletre vonatkozó hiteles számla/nyugta megléte

Levonható áfa Le nem vonható áfa

 tevékenységhez szükséges beszerzés áfája
 telefonszolgáltatás 70%-a
 szállítási költség
 továbbképzés
 kereskedelmi szálláshely
 személygépkocsi karbantartás 50%-a
 kocsi mosás 50%-a
 fogyasztás (megosztva)
 előleg részeként megfizetett adó
 termék importjához kapcsolódó adó
 saját vállalkozáson végzett beruházás adója
 személygépkocsi beszerzés
 vendéglátás
 telefonszolgáltatás 30%-a
 úthasználati díj
 taxi szolgáltatás
 személygépkocsi üzemanyaga
 személygépkocsi karbantartás 50%
 kocsi mosás 50%
 élelmiszert, italt terhelő előzetesen
felszámított adó
 szórakoztatási célú szolgáltatás adója
11.Tétel: Sorolja fel az áfa adómértékeket egy-egy példával szemléltetve! Értelmezze a
különféle adómértékek alkalmazásának funkcióit! Mutassa be az előzetesen felszámított adó
megosztásénak szabályát!
Áfa fogalma: olyan többfázisú, nettó forgalmi adó, melyet a termelés és forgalmazás minden
szakaszában kötelesek megfizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék/szolgáltatás
végső felhasználója viseli.
Áfa mértékek:
 27%: minden olyan termék és szolgáltatás, amely nem esik az 5% és 18%-os kulcs alá,
esetleg nem élvez mentességet
 18%: tej és tejtermékek
gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék
kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
 5%: speciális gyógyászati célra szánt tápszerek
braille-tábla műanyagból
fehér bot vakoknak
könyv, napilap, egyéb újság és folyóirat, kotta
sertés, juh, szarvasmarha, kecske háziasított formáinak értékesítése
távhőszolgáltatás

Az előzetesen felszámított adó megosztása: ha a vállalkozás adómentes és adóköteles

tevékenységgel is foglalkozik, akkor megosztással kell elkülöníteni a levonható és a le nem vonható
előzetesen felszámított áfát
Áfa megosztás módja:
 tételes elkülönítés: beszerzés és értékesítés számlái egyértelműen elkülöníthetőek aszerint,
hogy adóköteles vagy nem adóköteles értékesítést igazolnak
 számításos módszer: ott kell alkalmazni, ahol a beérkező számlák együtt tartalmazzák
mindkét tevékenységhez szükséges beszerzés értékét
Az arányosítás:
adóköteles nettó értékesítés összege
LH= összes értékesítés összege
A levonási hányadost felfelé kerekítve két tizedes jegy pontossággal kell megállapítani
Nem szerepelhet a levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében:
 a saját vállalkozásban használt tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke
 eseti jelleggel végzett ingatlanértékesítés, ill. ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás
nyújtásának ellenértéke
 eseti jelleggel végzett, a tevékenység sajátos jellegére tekintettel mentes egyes
szolgáltatások
Levonási hányados nevezőjét növeli: a termék/szolgáltatás értékesítésének árát közvetlenül nem
befolyásoló pénzbeli támogatás.
Arányosítással történő megosztásnál az adóalany választhatja:
 végleges megosztás: levonási hányadost a tárgyévi göngyölített adatok alapján számolja
 ideiglenes megosztás: évközi bevallási időszakban a tárgyévet megelőző évre számított
levonási hányadost alkalmazza, a tárgyév végén a tárgyévre ténylegesen kiszámított
levonási hányados alapján számított végleges és az ideiglenes megosztás különbözetét
pótlólag bevallja
12.Tétel: Mutassa be a számlázás szabályait! Értelmezze az adómentesség szabályait az áfa
rendszerében!
Számla:
 szigorú számadású bizonylat
 papír alapon vagy elektronikus formában állítják ki
 adóigazgatási azonosításra alkalmas
Számlázás: az áfa elszámolásának alapbizonylata a számla
 az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni
 kibocsátás legkésőbbi határideje a teljesítés időpontja
 előlegnél az adó megállapításáig, vagy a teljesítéstől számított 15 napon belül kell a számlát
kiállítani
Számla típusai:
 megjelenési forma szerint
o papír alapú
o elektronikus
o e-számla:
 elektronikus adatot tartalmazó dokumentum
 elektronikus jelek formájában létrehozott
 elektronikus adatrendszeren továbbított
 tartalom szerint:
o számla
o egyszerűsített számla
o helyesbítő számla
o érvénytelenítő számla
Számla tartalma:
 kibocsátás kelte, teljesítés kelte
 sorszám beazonosításhoz
 eladó/vevő címe, neve, adószáma
 termék/szolgáltatás megnevezése, értékesített mennyiség és egységár
 adó alapja, mértéke, áthárított adó
 mentes értékesítés esetén a mentesség szöveges megjelenítése
Nem kell számlát adni:
 sajtótermék értékesítése esetén
 szerencsejáték szolgáltatás nyújtása esetén
 automata berendezés útján teljesített termék esetén
 ha készpénzzel fizetnek és a vevő nem kér számlát
 közérdekű tevékenység közérdekű jellege vagy egyéb sajátos jellege miatt adómentes
Uniós szabály: minden adóalanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie
Nyugtaadási kötelezettség:
 nyugta:
o áfa elszámolásának bizonylata
o nem szerepelnek rajta a vevő adatai
o nem jogosít fel előzetesen felszámított adó levonására
o csak magyar nyelven készíthető
 minimum adattartalma:
o kibocsátás kelte, kibocsátó neve, címe, adószáma
o nyugta sorszáma
o termék megnevezése
 elkészíthető
o elektronikusan
o papír alapon:
 nyomdai utón
  pénztárgépen
 nyugtával szembeni követelmények:
o eredetiség biztosítása
o sértetlenség biztosítása
o olvashatóság megőrzési határidőig
Mentesség az áfa rendszerében:
 Tárgyi mentesség: tevékenységhez, termékhez és szolgáltatáshoz kötődő mentességek
o adólevonási joggal járó mentességek:
 a benne részesülő személy nem köteles az értékesítés után az áfát bevallani és
befizetni, de nem is jogosult az efát levonni
 a beszerzést terhelő le nem vonható áfa költségként kerül elszámolásra
 okai:
 végső fogyasztó az állam
 ingyenes szolgáltatásoknál az utolsó fázisban nem keletkezik fizetendő adó
 bizonyos tevékenységek adó-rendszerbeli kezelése nehezen oldható meg
o adólevonási joggal nem járó mentességek:
 mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel
 mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
 mentesség olyan termék értékesítésére, amelyet kizárólag adómentes
tevékenységhez használtak és nem kapcsolódott hozzá adólevonási jog
 mentesség van akkor is, ha az előzetes adó nem volt levonható
 Alanyi mentesség: meghatározott vállalkozói kört érintő, bizonyos feltételek megléte esetén
választható
o nem köteles az értékesített termék után az áfát befizetni és bevallani, de nem jogosult
a már kifizetett áfa levonására sem
o az alanyi adómentesség nem kötelező, hanem választható meghatározott feltételek
megléte esetén
o feltételek:
 telephelye, illetve tartózkodási helye belföld
 adóalany nem számít fel adót, de le sem vonhatja
 értékesítés értéke a tárgyévben és az azt megelőző évben ne haladja meg a 8
millió forintot
 az adóalany az általa kibocsátott számlában áthárított adót, illetve
adómértéket nem tüntethet fel
13.Tétel: Sorolja fel az adókötelezettségeket! Mutassa be az adó megállapítás formáit és
szemléltesse azokat egy-egy példával!
Adókötelezettség:
 Bejelentés, nyilatkozattétel: az adóköteles tevékenységet végző adózó köteles az
adóhatóságnál bejelentkezni adószám végett, valamint változás bejelentési kötelezettsége is
van.
 Adó megállapítás:
o önadózással: a jogi személy, egyéni vállalkozó és egyéb szervezet az adót és a
költségvetési támogatást főszabályként önadózással állapítja meg pl. áfa
o adólevonás: más személy adóját a kifizető abban az esetben állapítja meg, ha ezt a
törvény előírja pl. szja
o adóbeszedés: az adófizetésre kötelezett által fizetendő adót az, akit a törvény arra
kötelez, megállapítja, beszedi és befizeti az adóhatóságnak pl. idegenforgalmi adó
o adókiszabás: kiszabás alapján fizetendő a vagyonszerzési illeték és az eljárási
illeték, amit az illetékhivatal állapít meg
o adókivetés: az adózó által szolgáltatott adatok alapján az adóhatóság maga állapítja
meg az adót és az adózóval közli pl. regisztrációs adó
 Bevallási kötelezettség
o tartalma:
 adózó azonosításához szükséges adatok
 adóalap és az adó összegének megállapításához szükséges adatok
 az adókedvezmények és mentességek
Akkor is be kell nyújtania az adóbevallást az adózónak, ha a bevallási időszakban nem
keletkezett kötelezettsége. Az adó megfizetése nem pótolja az adó bevallását.
 Adófizetési és előlegfizetési kötelezettség:
o az adót esedékességekor az fizeti meg, akit arra jogszabály kötelez
o a levont adót, adóelőleget annak kell megfizetni, aki azt levonta
o a beszedett adót a beszedésre kötelezett fizeti meg
o az adó megfizetéséért kezességet lehet vállalni, adótartozást át lehet vállalni
o az adót az előírt esedékesség időpontjában kell megfizetni
 Bizonylatok kiállítása és őrzése:
o kiállítása:
 az áfa adóalany az értékesítésről bizonylatot állít ki
 bevételt, adóalapot módosító tételekről igazolást kell kiállítania
 munkaviszony megszűnésekor igazolást, adatlapot köteles a munkáltató kiadni
 az adóbeszedésre kötelezett nyilvántartást vezet és az adózónak bizonylatot ad
 a kifizető a levont osztalékról igazolást ad
o őrzése:
 őrzésük a bejelentett helye
 felhívásra 3 munkanapon belül be kell mutatni
 elévülésig őrizni kell
 magánszemély halála esetén az örökös továbbítja az adóhatósághoz
 megőrizhetők elektronikus dokumentumként
 Könyvvezetési kötelezettség: a legfőbb követelmény, hogy a bizonylatot, nyilvántartást,
könyvet úgy kell kiállítani és vezetni, hogy az adóalap, az adóösszeg, a mentességek és
kedvezmények megállapításra, megfizetésre és ellenőrzésre alkalmasak legyenek.
 Adatszolgáltatási kötelezettsége van:
o kifizető
o biztosító
o földhivatal, illetékhivatal
o pénzintézet
o vámhatóság
o jegyző
o munkahelyi központ
 o nyomtatványforgalmazó
o igazolást kiállító szervezet
14.Tétel: Mutassa be az adókötelezettségek nem teljesítéséből eredő jogkövetkezmények
formáit! Tegyen különbséget a tehergépjármű és személygépjármű adózatása között!
Adótörvények megszegésének következményei:
Pénzben kifejezett jogkövetkezmények:
 Adóbírság:
o az adózó terhére megállapított adóhiány esetén kiszabható szankció
o mértéke az adóhiány keletkezési okénak függvényében változik, általános mértéke
az adóhiány 50%-a
o bevétel eltitkolása esetén, illetve bizonylatok, könyvelési nyilvántartások
meghamisítása, megsemmisítése esetén 200%-os is lehet az adóbírság.
o jogosulatlan igénylésnél is adóbírságot vetnek ki, alapja az igényelt összeg
o ha az elsőfokú határozatban megállapított adókülönbözetet az esedékességig
megfizeti, és lemond a fellebbezésről, akkor mentesül az adóbírság fizetése alól
 Mulasztási bírság:
o kiszabását akkor kezdeményezi az adóhatóság, ha az adózó valamilyen
adókötelezettséget nem tart be
o általános mértéke:
 magánszemély esetében Max. 200 ezer forint
 más adózónál 500 ezer- 2 millió forint
o 1 millió forint bírsággal sújtható:
 számla kibocsátási kötelezettség elmulasztása
 iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése
 be nem jelentett foglalkoztatás
 adóköteles tevékenység folytatása adószám nélkül
 pénztárgéppel kapcsolatos szabályok megsértése nem természetes
személynél
 aki nem őrzi meg a számlát, illetve nyugtát:
 természetes személynél 200 ezer forint, a hiányzó számlák
számának szorzatával
 más személy esetén 500 ezer forint, a hiányzó számlák számának
szorzatával
 Késedelmi pótlék:
o az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot
kell fizetni
o mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese
o adóhatóság állapítja meg és évente egyszer küld összesített adatot az
adófolyószámlára
o mértéke: a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része naponta (min 5000 Ft)
 Önellenőrzési pótlék:
o akkor kell felszámítania az adózónak, ha az önellenőrzéssel módosított
kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott összeget
o adónként, illetve költségvetési támogatásként a bevallott és a helyesbített adó, ill.
költségvetési támogatás összegének különbözete után kell fizetni
o mértéke a késedelmi pótlék 50%-a
Intézkedések:
 Lefoglalás adószám hiánya miatti bírságolásnál: az adóhatóság az adózó terhére egyéni
vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégjegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles
tevékenység hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki.
 Áru hatósági felügyelet alá vonása: a NAV felügyelet alá vonja azt az árut, amelyet
helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredetéről az ellenőrzés időpontjában hitelt
érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre
 Üzletzárás elrendelése: Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles
tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárja.
 A mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama 30 nap, minden további
esetben pedig 60 nap. Ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha 2
egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt.
 Termék közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem szabályszerű
teljesítése esetén történő lefoglalás
 A jármű visszatartása
 Adószám törlése: az állami adó-és vámhivatal az adószámot törli, ha:
o az adózót a székhelyen végzett ellenőrzés során, a székhelyén nem találja
o az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem
valós cím
o az adózónak postai utón, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat 2 egymást
követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve
a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek
tekinthető
 Jogkövetkezmények alóli mentesülés:
o Az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság
honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatójában
meghatározottak szerint járt el
o Az adóhiány megfizetése alól az adózót nem mentesíti, hogy az első bekezdésben
meghatározottak szerint járt el.
Tehergépjármű adózatása:
 adó alanya: tulajdonos, üzemeltető
 adó alapja: a tehergépjármű saját tömege + a raksúly 50%-a
 adó mértéke: 1200 Ft/100 kg
Személygépkocsi adóztatása:
 adó alanya: tulajdonos, üzemeltető
 adó alapja: teljesítmény kW-ban
 adó mértéke:
 gyártási év-3évig  345 Ft/kW
 4-7 évig  300 Ft/kW
 8-11 évig  230 Ft/kW
 12-15 évig  185 Ft/kW
 16 felett  140 Ft/kW
Kedvezmények:
 tehergépjármű környezetvédelmi osztályjelzése esetén 20-50% (adó)
Adó nem fizetés esetén az adó 5-szörösét kell visszafizetni.
1 évi adóhátralék esetében az adóhatóság kezdeményezheti a gépjármű forgalomból való kivonását.
Adókötelezettség
 kezdete: forgalomba helyezést követő hónap 1. napja
 megszűnése: forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napja
Jellemzői:
 központi adó
 helyi önkormányzat veti ki és az ő bevételük
15.Tétel: Sorolja fel a helyi adóról szóló törvényben meghatározott adónemeket! Ismertesse
azok alapját és mértékét!
Helyi adó fogalma: Az az adó, amelyet az önkormányzat a törvényi felhatalmazás alapján, az
illetékességi területén szedhet. A helyi adó megállapítása az önkormányzat feladata.
I. Vagyoni típusú adók:
 építményadó:
 tárgya: önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem
lakás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény
 alapja: az önkormányzat döntésétől függően:
o az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete
o az építmény korrigált forgalmi értéke (értékének 50%-a)
 mértéke:
o 1100 Ft/m2
o korrigált forgalmi érték 3%-a
 telekadó:
 tárgya: az önkormányzat illetékességi területén lévő telek
 alapja: önkormányzat döntésétől függően:
o a telek m2-ben számított területe
o korrigált forgalmi érték
 mértéke:
o 200 Ft/m2
o korrigált forgalmi érték 3%-a
 mentes az adó alól:
o épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telek
o beépítés tilalom alatt álló telek 50%-a
o erdőművelési ágban nyilvántartott belterületi telek
II. Kommunális jellegű adók:
 magánszemélyek kommunális adója:
 alanya: építmény/telekadó alany magánszemély
 mértéke: felső határ adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként 17 000 Ft/év
 minden adótárgyat csak egyszer lehet megadóztatni
 az önkormányzat vagy vagyoni típusú adót vezet be, vagy kommunális adót
 idegenforgalmi adó:
 alanya: magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi
területén legalább egy vendégéjszakát eltölt
 alapja: megkezdett vendégéjszakák száma
 mértéke:
o Max 300 Ft/fő/éj
o szállásdíj/fizetett ellenérték 4%-a
III. Helyi iparűzési adó:
 adóalany: a vállalkozó
 adóalap: Nettó árbevétel
- ELÁBE
- közvetített szolgáltatások értéke
- alvállalkozói teljesítmény értéke
- anyagköltség
- alapkutatás/fejlesztés közvetlen költsége
HIPA adóalap
 mértéke:
o állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%-a
o ideiglenes tevékenység esetén naptári naponként maximum 5000 Ft
 Projekt tételeim
4.Tétel:
a) Mutassa be a hitelfelvétel folyamatát!
Hitel fogalma: pénzeszköz, áru, vagy szolgáltatás határozott időre való átengedése, visszafizetési
kötelezettség mellett, kamatfizetés ellenében, aktív bankművelet
Kamat fogalma: kölcsönvett pénz használatáért fizetett díj %-ban kifejezve, amit a hitel futamideje
alatt kell fizetni
Hitelfedezet: az a vagyoni érték, amelyet pénzzé téve az adós ki tudja fizetni a tartozását
A hitelnyújtás szakaszai egymásra épülnek
Hitelfelvétel folyamata:
1. Előkészítés: saját magát vizsgálja a vállalat
2. Hitelkérelem összeállítása, befogadása:
a. pontosan kitöltött hitelkérelem
b. csatolandó, bemutatandó dokumentumok összegyűjtése
c. biztosítékra vonatkozó okiratok
d. társasági szerződés, alapító okirat
3. Hitelbírálat, döntés:
a. ügyleminősítés: összes rendelkezésre álló infót figyelembe véve a bank eldönti, hogy
a megjelölt hitelcél mekkora kockázattal jár és biztosított-e a törlesztés
b. fedezet értékelése
c. cenzúrabizottság a bank illetékes munkatársaiból áll
4. Szerződéskötés: megállapodás, amelynek tartalmát a felek szabadon határozzák meg a
jogszabályi rendelkezések keretei között
a. mindig írásba kell foglalni
b. általános tartalmi elemei:
 szerződő felek teljes neve, székhelye
 szerződés tárgya, célja, hitel összege
 hitel lejáratának rögzítése
 kamat mértéke, számításának módja
 keltezés, aláírás
5. Hitel kihelyezése, folyósítás: a bank a hitelt felvevő rendelkezésére tartja a megjelölt
összeget, és a szerződés feltételei szerint a kölcsönt folyósítja
6. Monitoring, hitel visszafizetése:
a. a kölcsön folyósításától az utolsó törlesztő részlet megfizetéséig terjed, ez alatt a
bank folyamatosan nyomon követi a hitel felhasználását

b) Határozza meg a kritikus út, kritikus folyamat fogalmát, és ismertesse azok jelentőségét!
Kritikus út fogalma: eseményeken keresztüli tevékenységek sorozata, ahol nincs tartalékidő
Tartalékidő: az esemény korábbi és későbbi időpontja nem azonos
Kritikus folyamat fogalma: kritikus út kijelölésével lehetőséget nyújt a műszaki vezetés számára,
hogy a figyelmet és a rendelkezésre álló erőforrásokat oda csoportosítsa, ahol az esetleges
elmaradás az egész beruházás határidőre való átadását veszélyezteti
Kritikus út és kritikus folyamat jelentősége:
 összetett logikai és időrendi kapcsolatban álló tevékenységek gyors és hatékony
elvégzését segíti elő
 egymással párhuzamosan haladó tevékenységek megszervezése, hogy a projekt a lehető
legrövidebb idő alatt lebonyolódjon
Kritikus út szerinti projekttervezés lépései:
 részfeladatok tisztázása
 részfeladatok közötti összefüggések meghatározása
 projekt-diagram megrajzolása
 minden részfeladat kezdeti és befejezési idejének kiszámítása
 kritikus út meghatározása
12.Tétel:
a) Vázolja fel a pályázatírás és a pénzügyi tervezés kapcsolatát!
 pályázatírás során szükséges üzleti tervet készíteni, benne pénzügyi tervvel
 pénzügyi tervezéskor 2 fontos dologra kell figyelni: megvalósíthatóság és fenntarthatóság
 tervezés 3 szempontja:
o pénzforgalom (CF):
 olyan elemzés, amely megadja a várható bevételek összegét
 minden projekt leírható cash-flow alapján
 meghatározása és elemzése összetett feladat
o jövedelmezőség (PI):
 pénzügyi hatékonyságot vizsgálja
 leggyakrabban alkalmazott módszer a költség-haszonelemzés
 nettó bevétel fedezi-e a beruházás költségét
o pénzügyi teljesítmény:
 fontos elkészíteni, mert a támogatást nyújtó szervezetek tudni szeretnék, hogy a
támogatás igénybe vevője képes lesz-e átvállalni a pénzügyi felelősséget
 pénzügyi beszámolók elkészítése:
 pénzforgalmi kimutatás
 eredmény kimutatás
 mérleg

b) Ismertesse az egyes projektet tervezése során vállalható indikátorok típusait!

Indikátor fogalma:
 olyan szám, aminek segítségével egy cél elérésének szintjeit lehet szemléltetni
 projekt követésére/értékelésére alkalmas számszerűsített tények
Indikátorok típusai:
 forrás indikátorok:
 projekt költségvetésére vonatkoznak
 számszerűsítve rögzítik az igénybe veendő pénzeszközöket
 kimeneti indikátor:
 tevékenységre vonatkoznak
 számszerűsítik a létrejött eredményeket
 eredménymutatók:
 projekt hatásaira vonatkoznak
 fizikai vagy pénzügyi mutatók
 hatásmutatók:
 projekt következményeire utal
Projekt által elérendő célokat és indikátorokat 5 minőségi kritériummal tudjuk leírni
Ezek jelölésére használjuk a SMART kifejezést:
SSpecific (konkrét)
MMeasureable (mérhető)
AAchievable (elérhető)
RRelevant (releváns)
TTime-boxed (időben konkrét)
 Vállalkozásfinanszírozás tételek
1.Tétel: Ismertesse a vállalkozások pénzügyi döntéseinek szerepét! Tegyen különbséget a
befektetési és finanszírozási döntések, valamint a hosszú távú és rövidtávú döntések között!
Értelmezze a vállalkozás pénzügyi szerkezetét és tőkeszerkezetét!
Pénzügyi döntések:
 befektetési döntések:
 vállalkozás eszközeinek nagyságát és összetételét változtatja meg
 milyen eszközbe, mikor mennyit fektessenek
 finanszírozási döntések:
 források összetételére vannak hatással
 honnan, milyen formában szerezzék meg a befektetéshez szükséges tőkét
 hogyan változzon a pénzügyi és tőkeszerkezet
 rövidtávú döntések:
 átmeneti forgóeszközökre vannak hatással
 mennyit fektessen a cég készletekbe
 milyen fizetési határidővel és feltételekkel értékesítsen a cég
 mekkora vevőállományt tartson
 hosszú távú döntések:
 befektetett eszközökre vannak hatással
 5 év vagy annál több időre vonatkozik
 mikor mennyit fektessen a cég tartós eszközökbe
Pénzügyi szerkezet: megmutatja, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában milyen
mértékben vesz részt a saját tőke, a hosszú lejáratú kötelezettség és a rövid lejáratú kötelezettség.
Tőkeszerkezet: a vállalkozás tartós finanszírozási forrásainak összetételét mutatja, azaz a saját
tőke és a hosszú lejáratú kötelezettség arányát

2.Tétel: Tegyen különbséget befektetés és beruházás között! Csoportosítsa a beruházásokat!

Sorolja fel a beruházások pénzáramait és részletezze azok tartalmát!
Beruházás fogalma: tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére szolgáló kiadás
Befektetés fogalma: vállalati pénzeszközök lekötése határozott nyereségszerzési céllal
Beruházás csoportosítása:
 beruházás szintje szerint: üzemgazdasági vagy nemzetgazdasági
 beruházás jellege: termelő vagy nem termelő
 beruházás összetétele szerint: építési, gépi vagy egyéb
 pénzügyi forrás szerint: saját vagy vegyes
 kivitelezés módja szerint: saját vagy idegen
 gazdasági műszaki hatás: szinttartó, rekonstrukció vagy bővítés
 beruházás célja: bevétel növelése, költségek csökkentése vagy törvény által előírt
 kapcsolat szerint: alapberuházás, kapcsolódó vagy közös
 gazdasági alanyok szerint: kormányzati, önkormányzati, vállalati vagy háztartási
Kezdő pénzáram: Működési pénzáram:
Új beruházás beszerzési értéke Árbevétel
+ Tőkésíthető kiadások Folyó költségek
+ Nettó forgótőke szükséglet Écs. leírás
+ Meglévő erőforrások alternatív költsége Adózás előtti eredmény
Bevételek értékesítésből Tao
Kezdő pénzáram Adózott eredmény
+ Écs. leírás
± Nettó forgótőke változása
Végső pénzáram: Nettó működési pénzáram
Eszköz értékesítéséből származó nettó pénzáram
+ Felszabaduló forgótőke
Végső pénzáram
3.Tétel: Ismertesse a beruházások gazdaságossági számításának funkcióját! Beszéljen a
statikus számítások mutatóinak fajtáiról! Mutassa be azok alkalmazásának lehetőségét!
Beruházási számítások feladata, hogy a beruházás gazdaságosságát ellenőrizze
Megkülönböztetünk statikus és dinamikus számításokat, melyeknél a különbség az, hogy
figyelembe veszik-e az idő gazdasági szerepét.
Statikus számítások jellemzői:
 egyszerű képleten alapulnak
 nem veszik figyelembe az idő gazdasági szerepét
 feltételezik, hogy a bevételek és kiadások állandónak tekinthetők
Statikus mutatók:
 Jövedelmezőség: E/B
o beruházás hatékonyságát fejezi ki
o cél, hogy a bevételek meghaladják a kiadásokat
o nyereség vizsgálatára alkalmas
 Megtérülési idő: B/E
o megmutatja, hogy hány év alatt térül meg a befektetett összeg
 Forgási sebesség: Üzemeltetési idő/Megtérülési idő
o milyen gyorsan várható a megtérülés az üzemidő alatt
o ha több mint az üzemeltetési idő, akkor nem érdemes megvalósítani
o átlagosan hányszor térül meg a befektetett összeg

4.Tétel: Beszéljen a dinamikus számítások mutatóinak fajtáiról! Mutassa be azok

alkalmazásának lehetőségét! Értelmezze a beruházások megvalósítására, vagy elutasítására
vonatkozó szabályokat!
Dinamikus számítások jellemzői:
 2 részre osztja a beruházást (üzemeltetési idő és megvalósítási idő)
 különböző időpontban felmerülő pénzeket kamatláb segítségével teszi összemérhetővé
 jól használható, ha több beruházás közül kell választani
 bonyolultabb, nehezebben értelmezhető
 pontosabb információt ad, mint a statikus mutatók

1) Nettó jelenérték: NPV = - C0 +∑ PV0 Döntési szabály:

A mutató azt fejezi ki, hogy a NPV> 0 megtérülő
ráfordítás diszkontált értéke megtérül- NPV=0 se nyereség se veszteség
e. NPV < 0 veszteséges

∑ PV 0
2) Jövedelmezőségi Index: PI =
C0 Döntési szabály:
A beruházás ráfordításának diszkontált PI> 1 megtérülő
PI = 1 Se nyereség se veszteség
értéke hányszor térül meg
PI < 1 veszteséges

Ct
3) Belső megtérülési ráta: IRR= -C0 + ∑
( 1+ IRR ) t Döntési szabály:
A beruházás ráfordításának diszkontált értéke IRR> r megtérülő
IRR= r Se nyereség se veszteség
hányszor térül meg
IRR < r veszteséges
5.Tétel: Definiálja a forgóeszköz-gazdálkodást! Mutassa be a forgóeszköz-körforgás során a
forgóeszközök megjelenési formáját! Ismertesse a forgóeszköz csökkentés jelentőségét a
készleteknél!
Forgóeszköz fogalma: egy éven belül szolgálják a vállalkozás tevékenységét, 1 termelési cikluson
belül elhasználódnak vagy elhagyják a vállalkozást.
Forgóeszköz-gazdálkodás: a termeléshez és értékesítéshez szükséges termékeket, valamint az alap-
segéd- és egyéb anyagokat biztosító tevékenységek és folyamatok összessége.

Pénz

Követelés Anyagok
Forgóeszköz-körforgás 

Értékesítés Termelés

Késztermék

 forgóeszköz-gazdálkodás célja a legkisebb költséggel a legnagyobb eredmény elérése

 forgóeszközbe épített termelési érték mihamarabbi visszanyerése
 alacsony készletszintre való törekvés (késztermékek mihamarabbi értékesítése)
 eladásig folyamatos mozgatási raktározási költségek, ezeket csökkenteni kell
 minél lassabban cserélődik az eszköz, annál lassabban termelődik az eredmény
 cél: gyors cserélődés, forgás minél nagyobb profittal

6.Tétel: Mutassa be a forgóeszköz szükséglet megállapításának módszereit! Értelmezze a

forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatókat és mutasson rá a köztük lévő
összefüggésekre!
Nettó forgótőke fogalma: forgóeszközök tartós forrásból finanszírozott része
Nettó Forgótőke = Forgóeszköz – Rövid lejáratú kötelezettség
Nettó forgótőke = Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettség – Befektetett eszközök
Ha NFT> Tartós forrás  konzervatív
Ha NFT = Tartós forrás  szolid
Ha NFT <Tartós forrás  agresszív
K
Forgóeszköz igényesség: m=
É
 arra ad választ, hogy egységnyi forgalomhoz mekkora forgóeszköz lekötés szükséges
 minél kisebb az igény, annál jobb az eszközlekötés
Forgási sebesség: a forgalom és a forgóeszköz állomány viszonyát fejezi ki
É
Fordulatok száma: f=
K
 a forgóeszköz állomány az adott időszakban hányszor tesz teljes körforgást, hányszor
cserélődnek a forgóeszközök
 előnyős a minél nagyobb fordulatszám
K∗n
Forgási idő: i=
É
 kifejezi, hogy a forgóeszköz körforgás hány nap alatt megy végbe
 előnyős a minél kisebb forgási idő
7.Tétel: Definiálja a finanszírozást és sorolja fel azok formáit! Mutassa be a forgóeszköz-
finanszírozás módjait!
Finanszírozás fogalma: a befektetésekhez, azok megvalósításához szükséges pénzeszközök
előteremtését és racionális felhasználását jelenti
Formái:
 belső: a vállalkozás tulajdonosaitól és a működésből felhalmozott bevétel
 külső: a vállalkozásnak hitelt nyújtó személyektől vagy más vállalkozástól származó
kötelezettsége
Önfinanszírozás: a vállalkozás saját maga teremti meg a forrást
Belső finanszírozás:
 saját tőke: üzemi cash-flow finanszírozás, eszköz értékesítéséből felszabaduló cash-flow
 idegen tőke: vállalati nyugdíjalapok
Külső finanszírozás:
 idegen tőke:
 saját tőke:
o bankhitelek és kölcsönök
o tőkeemelés
o lízing, faktoring
o tőzsdei részvénykibocsátás
o vevői/szállítói hitelek
Finanszírozás módjai:
 saját tőke
 szállítók áltagos állománya
 hitel
Tartós passzívák: olyan tartozások, amelyek folyamatosan megtérülnek, kiegyenlítésükre
meghatározott időpontban kerül sor

8.Tétel: Tegyen különbséget tartós és átmeneti forgóeszköz között (példával)! Értelmezze az

illeszkedési elvet és ismertesse a finanszírozási stratégiák formáit!
Tartós forgóeszköz fogalma: szükség van rá a folyamatos tevékenység biztosításához, beszerzéséről
mindig gondoskodni kell
Átmeneti forgóeszköz fogalma: csak átmenetileg szükséges a tevékenységhez, beszerzésérő ritkán
kell gondoskodni
Illeszkedés elve: tartós eszközt tartós forrásból, átmeneti eszközt átmeneti forrásból finanszírozzák
Finanszírozási stratégiák:
 konzervatív:
o az átmeneti forgóeszközök egy részét is tartós forrásból finanszírozzák
o költségtöbbletet okoz
o viszonylag drága finanszírozás
 szolid:
o illeszkedési elvet betartja
o eszközök megtérülési ideje és a források lejárata igazodik egymáshoz
 agresszív:
o tartós forgóeszközök egy részét is átmeneti forrásból finanszírozza
o olcsó finanszírozási módszer
o könnyen csődhelyzetet eredményezhet
9.Tétel: Mutassa be a beruházások finanszírozási forrásait! Térjen ki a hitelre, mint az idegen
finanszírozás formájára!
Lehetséges forrás:
 bankhitel:  tőkeköltség: hitelkamatláb, kezelési költség, egyéb hiteldíjak
 kötvénykibocsátás:  tőkeköltség: névleges kamatláb, kibocsátás költsége
 elsőbbségi részvény:  elvárt hozam
 saját tőke:  egyszerű hozam
Belső finanszírozás:
 bevétel  vagyonátrendezés
 tartalékolás  eredmény visszaforgatás
Külső forrás:
 hitel, kötvénykibocsátás  lízing, forfetírozás, faktorálas
 szállítók vevők
Pénzhitelek: a bank a szerződésben megjelölt összeget az adós rendelkezésére bocsátja
a) személyi hitel: a bank mérlegeli az ügyfél pénzügyi helyzetét és ettől teszi függővé a
biztosíték igényét
 Biankó hitel: a hitelező nem köt ki biztosítékot, kezességet
 Kezes hitel: harmadik személy kezességvállalása mellett lehet igénybe venni
 Váltóleszámítolási hitelek: a hitelező a váltó lejárata előtt szeretne pénzhez jutni
b) reálhitelek: bankok speciális vagyoni fedezetet kötnek ki
 kézizálog: ingóságok elzálogosításával lehet hitelhez jutni
 cessziós hitel: az adós követelést engedményez a bank javára, aminek ellenében
azonnal likvid eszközhöz jut
 jelzáloghitel: a hitelfedezetet csak képletesen veszi zálogba a bank
Kötelezettségvállalási hitel: a bank a hitelszerződésben a hitelfolyósítási készségüket adják a
partnerüknek
 kauciós hitel: a bank ügyfele kötelezettség-teljesítéséért vállal kezességet
 elfogadványhitel: a bank jogot ad ügyfele számára, hogy meghatározott összegig a bankra
váltót intézvényezzen
 okmányos meghitelezés: a bank kötelezettséget vállal, hogy megbízója számlája terhére
okmányok alapján kifizetést teljesít
Hitelezés folyamata:
1) Hitelkérelem összeállítása
2) Hitelkérelem befogadása
3) Hitelbírálat, ügyfélminősítés
4) Kölcsönszerződés megkötése
5) Hitelmonitoring
6) Hitelkapcsolat lezárása
Hitelbiztosíték lehet: személyi biztosíték (kezesség) vagy tárgyi (zálogjog)
10.Tétel: Ismertesse a beruházások sajátos finanszírozási forrásait: lízing (csoportosítás, főbb
típusainak jellemzése) és támogatások!
Beruházások sajátos finanszírozási forrásai:
 Lízing: olyan szerződéses kapcsolat, amelyben a lízingbe adó a tárgyi eszközt tartósan,
meghatározott díj ellenében a lízingbe vevőnek használatra átadja
 pénzügyi lízing:
 nyílt végű: a lízingbe vevő vételi jogokkal rendelkezik, megvásárolhatja
maradványértéken a lízingelt tárgyat vagy visszaadhatja a lízingbe adónak
 zárt végű: futamidő végén automatikusan a lízingbe vevőé lesz az eszköz
 operatív lízing: a lízingbe adó 1 eszközt meghatározott időre díjfizetés ellenében
használatba ad, amit a lízingbe vevő a futamidő végén visszaszolgáltat
 vissz lízing: forráshiány esetén a vállalkozás eladja az eszközeit egy lízingtársaságnak
és ezt utána visszalízingeli, így forráshoz jut és tevékenységét is folytatni tudja
 szerviz lízing: lehet pénzügyi, illetve operatív, a lízingbe adó az eszközhöz kapcsolódó
szolgáltatásokat nyújt
 Támogatás:
 pályázni kell/lehet támogatásra, a lényeg, hogy passzoljon a mi befektetésünkhöz az
elképzelés
 fajtái:
 állami támogatás
 Európai Uniós támogatás
 Operatív programok:
 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
 Környezeti és Energetikai Hatékonyság Operatív Program (KEHOP)
 Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP)

11.Tétel: Definiálja a tőkeköltséget, mint a finanszírozási források árát! Értelmezze az egyes

finanszírozási források egyedi tőkeköltségét! Tegyen összehasonlítást a beruházás
megvalósítására vonatkozóan a belső megtérülési ráta és a tőkeköltség összevetésével!
 Tőkeköltség fogalma: a finanszírozási források ára, befektetők által elvárt hozam
 Források:
 bankhitel:  tőkeköltség: hitelkamatláb, kezelési költség, egyéb hiteldíjak, THM
 kötvénykibocsátás:  tőkeköltség: névleges kamatláb
 elsőbbségi részvény:  osztalék
 új részvények:  osztalék
 mind a saját tőkének, mind az idegen tőkének van költsége
 idegen tőke költségét a kamat és a kezelési költségek, illetve az adózási feltételek határozzák
 saját tőke megszerezhető:
 külső forrásból
 belső forrásból
 költséget azzal a hozamrátával határozzuk meg, amit a befektetőktől a tulajdonosok elvárnak
a befektetéstől, a nyereség visszaforgatásától
 Ha a tőkeköltség = IRR, akkor NPV = 0
Ha a tőkeköltség> IRR, akkor NPV <0
12.Tétel: Értelmezze az üzletfinanszírozást! Definiálja a pénzügyi tervet! Tegyen különbséget
a státusz és a forgalmi szemléletű tervek között, konkrét pénzügyi terv megnevezésével és
annak főbb jellemzőivel!
Üzletfinanszírozás fogalma: ebben tervezi meg a vállalkozás az eszközszükségletét és annak
finanszírozási forrásait
Pénzügyi terv:
 magába foglalja a vállalat tervezett vagyoni helyzetét, a vállalat működésének elérni kívánt
eredményét, a bevétel és költségtervet, a likviditási tervet, a befektetési és finanszírozási
tervet
 lehet állományi vagy pénzforgalmi szemléletű
Állományi szemléletű terv (Státusz):
 szerkezete igazodik a számviteli mérleg szerkezetéhez
 speciális mérlegterv
 adatai időpontra vonatkoznak
 eszközöket és forrásokat állítja szembe egymással
 szállítók állománya = 1 napi beszerzés x futamidő
 tartós passzívák állománya = 1 napi tartós passzíva állománya x futamidő
Pénzforgalmi szemléletű terv (Likviditási terv):
 pénzforrások és pénzkötelezettségek előrejelzése
 várható bevételek és kiadások mérlege
 1 évre készül negyedévi vagy havi felbontásban
 Bevétel: értékesítés bevétele, egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele
 Kiadások: szállítói tartozások, bérek, adók, fizetett kamat, fizetett osztalék

13.Tétel: Mutassa be a pénzügyi tervezés szerepét a vállalkozás életében! Csoportosítsa a

pénzügyi terveket és jellemezze azokat! Ismertesse, hogy a pénzügyi tervek ismeretében
milyen intézkedéseket hozhat a vállalkozás!
Pénzügyi terv fogalma: a vállalkozás jövőre vonatkozó beruházási, finanszírozási döntéseit, illetve
pénzügyi hatásait tartalmazza
Pénzügyi terv típusai időtáv szerint:
 rövidtávú: havi szintű bevételek és kiadások tervezését szolgálja
 középtávú:
o 3-5 évre szól
o cég stratégiai elképzeléseinek pénzügyi vonzatát tervezik meg
 éves pénzügyi terv: általában negyedéves vagy havi bontásban készül 1 évre
Állományi szemléletű terv:
 szerkezete igazodik a számviteli mérlegéhez
 eszközöket és forrásokat külön össze kell adni, majd ezeket összegezve kapjuk meg a
finanszírozási szempontból figyelembe vehető állományt
Pénzügyi szemléletű:
 a likviditási terv a pénzforrások és a kötelezettségek előrejelzése, a várható bevételek és
kiadások mérlege
Intézkedések egyensúlyhiány esetén:
 felesleges eszközök értékesítése
 értékpapírok eladása
 vevőállomány csökkentése
 készpénzes értékesítés növelése
 készletek forgási sebességének javítása
Korábban meghatározott üzleti stratégia és a ténylegesen végbement folyamatok
összehasonlításával vizsgálható, hogy a vállalkozás jó utón jár-e.
Elemzés során ellenőrizhető, hogy az előzetes feltevések helytállók voltak-e.
Milyen azonnali vagy távlati intézkedéseket követel a vállalkozás menedzsmentjétől.
14.Tétel: Ismertesse a vállalkozás teljesítménymutatóiból nyerhető információkat! Értelmezze
az állományi és folyamatszemléletű elemzést! Sorolja fel a pénzügyi mutatók típusait!
Nyerhető információ: információt szolgáltat a vállalkozás működéséről, vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről, a vállalkozásban lezajlott folyamatokról
Állományi szemléletű elemzés: egy-egy időpont adatai alapján vizsgálja a vállalkozás pénzügyi és
gazdasági helyzetét
Folyamatszemléletű elemzés: pénzügyi és gazdasági folyamatokat egy időtartamra vizsgálja
Pénzügyi mutatók típusai:
 vagyon és tőkestruktúra
 hatékonyság
 jövedelmezőség
 eladósodást mérő mutató
 pénzügyi egyensúly mutató
 piaci érték mutató

15.Tétel: Mutassa be a pénzügyi mutatók főbb típusait! Ismertesse a mutatók kiszámítását és

értelmezze az azokból levonható következtetéseket! (2-2 mutató)
1. vagyon és tőkestruktúra mutatók:
 befektetett eszközök aránya: összes eszközön belül a befektetett eszközök aránya
kiszámítása: befektetett eszközök/összes eszköz
 forgóeszközök aránya: összes eszközön belül a forgóeszközök aránya
kiszámítása: forgóeszközök/összes eszköz
2. hatékonysági mutatók:
 költséghatékonyság: 100 Ft árbevételre mekkora költség jut
kiszámítása: összes költség/értékesítés nettó árbevétele
 eszköz hatékonyság: egységnyi árbevételt mekkora eszközlekötéssel ért el a vállalkozás
kiszámítása: összes eszköz/értékesítés nettó árbevétele
3. jövedelmezőségi mutatók:
 saját tőkearányos jövedelem (ROE): saját vagyon tiszta hozama
kiszámítása: (adózott eredmény/összes eszköz) x 100
 eszközarányos eredmény: 100 Ft eszközre jutó adózott eredmény (3-4%)
kiszámítása: (adózott eredmény/összes eszköz) x 100
4. eladósodást mérő mutatók:
 pénzügyi tőkeáttétel1: HLK arányát mutatja a tartós tőkén belül
kiszámítása: HLK/ST+HLK
 külső forrás aránya: kötelezettség arányát mutatja az összes forráson belül
kiszámítása: összes kötelezettség/összes forrás
5. Pénzügyi egyensúly mutatók:
 likviditási mutató: 1 év alatt pénzé tehető eszközök milyen arányban tudják fedezni az éven
belül esedékes kötelezettségeket (elfogadható mértéke 1,3)
kiszámítása: forgóeszközök/RLK
 likviditási gyorsráta: gyorsan pénzzé tehető eszközök milyen arányban fedezik a folyó
forrásokat (elfogadható mértéke 0,7)
kiszámítása: (forgóeszközök – készletek)/RLK
6. Piaci éték mutatók:
 piaci érték mutató: kifejezik, hogyan értékelik a befektetők a vállalkozást, mennyit
hajlandók fizetni a vállalkozásért, annak értékpapírjaiért
kiszámítása: piaci érték/könyv szerinti érték
 árfolyam/nyereség ráta: a befektetők az 1 részvényre jutó nyereség hányszorosát hajlandók a
részvényért fizetni
kiszámítása: részvény árfolyama/egy részvényre jutó adózott eredmény