KIVA- Kisvállalati adó

Adó alanya:
 Egyéni cég
 Kkt, Bt
 Kft, Zrt
 Szövetkezet, lakásszövetkezet
 Erdőbirtokossági társulat
 Végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivő iroda
 Külföldi vállalkozó, illetve belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Főbb feltételei
Adóévet megelőző évben
- Az átlagos statisztikai létszáma ≤ 50 fő
- Az elszámolandó bevétele ≤ 3milliárd Ft (12 hónapnál rövidebb adóév - arányos rész)
- A mérlegfőösszege ≤ 3milliárd Ft
- Adószámot az állami adóhatóság jogerősen nem törölte (megelőző két év)
- Nem eltérő üzleti éves (mérlegforduló napja dec. 31.)
Bejelentkezés
 A már működő vállalkozás évközben is
 Újonnan alakult - létrejöttével
 Elektronikus úton
Adóalanyiság megszűnése
 Az adózó kijelentkezik a KIVA hatálya alól.
 Létszámnövekedés miatt, ha az átlagos statisztikai állományi létszáma > 100 főt
 Évközben átlépi a 6 milliárd forintos bevételi értékhatárt.
 Végrehajtható adótartozása/évvégén > a 1 millió forint
 Bírságot kap:
o számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért,
o be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért
o igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért
 Adószámát jogerősen törlik.
 Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alá kerül, megszűnik, átalakul.
 Önálló üzleti év kezdődik – soron kívüli bevallás.
Kisvállalati adó mértéke az adóalap:
10 %-a 2022. január 1-től.
KIVA megfizetése kiváltja
 a társasági adó,
 a szociális hozzájárulási adó
megfizetését, bevallását.
Nem váltja ki:
 az áfát
 az osztalék utáni fizetendő szja és szocho kötelezettséget
Az adó bevallása, befizetése
Évenként kell megállapítani és bevallani, határideje a tárgyévet követő év május 31.
Előlegfizetés
Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet
követő hónap 20-áig tesz eleget.
Adóalap
A)
 a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint
 egyes további módosító tételek egyenlege,
+
B)
 a személyi jellegű kifizetések.
Az adóalap legalább a személyi jellegű kifizetések összege! = minimum-adóalap.
Adóalap korrekciós tételek
A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti: A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli:
1) a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) 1) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke
2) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben leszállítás),
elszámolt bevétel összege, 2) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék
3) a pénztár értékének tárgyévi csökkenése (de max. összege,
a pénztár előző évi mérlegben kimutatott 3) a pénztár értékének tárgyévi növekménye,
értékének a mentesített értéket meghaladó része) 4) nem a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerülő egyes költségek, ráfordítások,
5) megállapított és megfizetett bírság, pótlék
összege,
6) a behajthatatlannak nem minősülő követelés
elengedése esetén az elengedett követelés
összege.

TEHÁT KIVA alapja

A KIVA adóalapja, de min. a személyi jellegű ráfordítások összege (=minimum-adóalap):
Személyi jellegű ráfordítások;
+ tőkekivonás
+ A tagok részére kifizetett tőke, osztalék;
+ A pénztár (tehát a készpénzállomány) növekménye, de legfeljebb a pénztár értékének az ún. mentesített
értéket meghaladó része;
+ Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek összege;
+ A megfizetett bírság, pótlék;
+ A nem magánszeméllyel vagy kapcsolt vállalkozással szemben fennálló behajthatatlannak nem minősülő
követelés elengedett összege.
- tőkebevonás esetén a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg,
- a kapott osztalék,
- a pénztár értékének csökkentése.
A fentieken túl az adóalapot módosítani kell (lehet) az alábbi esetekben is:
- ha az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vállalkozásával kötött
szerződésében;
- elhatárolt veszteség fennállásakor;
- külföldön adóztatható jövedelem esetén.

Személyi jellegű ráfordítás

Személyi jellegű ráfordításnak a KIVA szempontjából a járulékalapot képező jövedelmek (elsősorban a
munkabér), a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások minősülnek. A KIVA alá tartozó vállalkozások
tagjai után a minimálbér 112,5%-át kell személyi jellegű kifizetésként figyelembe venni, ha nem
keletkezik legalább ekkora összegű járulékalapot képező jövedelme a tagnak.
A szocho tekintetében igénybe vehető kedvezmények a KIVA alapját is csökkentik:
1) szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló
(a havi bruttó munkabér havi összege/fő, de max. a minimálbér 50 %-a)
2) munkaerőpiacra lépő személy
(1-2. évben a havi bruttó munkabér/fő, de max. a minimálbér; a 3.évben a havi bruttó munkabér, de max. a
havi minimálbér 50 %-a)
3) 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő
(1-2-3.évben a havi bruttó munkabér/fő, de max. minimálbér; a 4-5.évben minimálbér 50 %-a)
4) megváltozott munkaképességű személy
(havi bruttó munkabér/fő, de max. a minimálbér 2-szerese)
5) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal/tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő
munkavállaló vagy doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló
(havi bruttó munkabér, de max. minimálbér 2x-szerese/hó)
6) kutató-fejlesztő munkavállaló
(kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 %-a)
Ez technikailag úgy valósul meg, hogy a KIVA alapjának meghatározása során nem minősül személyi jellegű
ráfordításnak a kedvezményezett foglalkoztatottak után a szocho alapját csökkentő kedvezmények éves összege.
Tehát aki pl.a Szocho tv. 10. §-a alá eső, szakképzetséget nem igénylő munkakörben foglalkoztat
munkavállalót, az az adott munkavállalóra tekintettel elszámolt személyi jellegű ráfordítást csökkentheti a
munkavállaló bruttó munkabérének 50%-ával, de legfeljebb a minimálbér összegével.

Pénztárállomány
Különös jelentőséggel bír a KIVA-ban a pénztárállomány változása. A jogalkotó szándéka ezzel az volt, hogy
megakadályozza azt a gyakorlatot, hogy a pénztárállomány növelésén keresztül a vállalkozás
készpénzállománya nem ellenőrizhető módon adott esetben ne a vállalkozás érdekében kerüljön felhasználásra.
Hiszen nyereségadó hiányában a pénztárban lévő pénzeszközök még adózatlan jövedelmek maradnak egészen
addig, amíg azt osztalékként a cég ki nem fizeti.
Éppen ezért a pénztár – és itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a készpénz-állományról van szó, nem a
bankszámlaegyenlegről – növekedése adóalap-növelő, csökkenése adóalap-csökkentő tétel.
A helyzetet bonyolítja, hogy a KIVA bevezette a pénztár mentesített értéke fogalmat azért, hogy elismerje,
egy vállalkozás életében természetes (is) lehet a pénztár növekedése, feltéve, hogy az arányban áll a
forgalommal. A pénztár mentesített értéke éppen ezért a tárgyévi forgalom 5%-a, de legalább 1 mFt. Mivel
a pénztárállomány tárgyévi növekménye legfeljebb a pénztár mentesített értékét meghaladó összegben növeli az
adóalapot, ezért mindaddig, amíg a pénztárban lévő összeg nem éri el a forgalom 5%-át, vagy forgalomtól
függetlenül az 1 millió forintot, ezzel a módosító tétellel nem kell számolni.
A kettős adóztatás elkerülés érdekében természetesen a pénztár csökkenése csökkenti az adóalapot.

Elhatárolt veszteség
A KIVA esetében is van elhatárolt veszteség szabály, amely két elemből áll:
 a KIVA alanyiságot megelőzően, a társasági adóban még fel nem használt elhatárolt veszteség;
 a KIVA alanyiság alatt, ha a személyi jellegű ráfordításokon kívüli adóalap-tételek összege negatív (megj.:
ilyen esetben tehát a KIVA alapja a személyi jellegű ráfordítás lesz, hiszen annál nem lehet kevesebb az
adóalap, de a negatív, le nem vont összeg görgethető).
Az elhatárolt veszteség korlátozás nélkül használható fel azzal, hogy főszabály szerint egyetlen évben sem
lehet a KIVA alapja – még az elhatárolt veszteség levonása után sem – kevesebb, mint a személyi jellegű
ráfordítások összege.
Fontos és észben tartandó kivétel ugyanakkor, hogy az elhatárolt veszteséggel a személyi jellegű ráfordítások
összege alá csökkenthető a KIVA alap akkor, ha az adott évben tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi
termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatban merült fel a cégnek költsége. Ilyen esetben ezen
költségek erejéig az elhatárolt veszteség a személyi jellegű ráfordítások csökkentésére is felhasználható azzal,
hogy természetesen ez már további elhatárolt veszteséget nem keletkeztethet.

A szokásos piaci ártól eltérő ellenérték megállapításakor alkalmazandó szabályok

Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti
értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti
érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással
kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés
történt.
A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani..
Összegzés
+ A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás

– Szociális hozzájárulási adóban elszámolható adóalap-kedvezmények

+ A minimálbér 112,5%-a a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás helyett, ha utóbbi nem
éri el a minimálbér 112,5%-át

+ A Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás

+ A Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem
minősülő egyes meghatározott juttatás.

+ Tőkekivonás során a saját tőke csökkenésének összege

– Tőkeemelés során a saját tőke növekedésének összege

+ Jóváhagyott fizetendő osztalék (kivéve a KIVA alanyiságot megelőző időszak adózott

eredménye és eredménytartalékára tekintettel kifizetett osztalékot)

– Kapott osztalék

+ Pénztár értékének növekedése, de legfeljebb a pénztár ún. mentesített összeget

meghaladó értéke

– Pénztár értékének csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott

értékének a mentesített értéket meghaladó részét

+ Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

+ Megfizetett bírság, pótlék

+ behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés

összegét, kivéve, ha 1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2.
az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi
személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási
viszonyban nem áll.

– Elhatárolt veszteség

+/- Transzferár-korrekció

= ADÓALAP

Ha a fenti adóalap kisebb, mint a személyi jellegű ráfordítások összege, akkor pedig az adó alapja a személyi
jellegű ráfordítások összege (kivéve, ha a cég a tárgyévben beruházást végzett és ennek összegéig elhatárolt
veszteséget számol el a KIVA alap személyi jellegű ráfordításnál alacsonyabb összegre csökkentésére.
KIVA példák
1.

2. Válassza ki, hogy főfoglalkozású (egyéni vagy társas) vállalkozó esetében milyen közterhek bevallását és
megfizetését váltja ki a KIVA! Választását jelölje X-jel beírásával.
TAO
SZJA
Iparűzési adó
Szociális hozzájárulási adó
Jövedéki adó
Társadalombiztosítási járulék
Általános forgalmi adó

3. A KIVA-alanyra vonatkozó szabályozás alapján a pénztár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 10
százaléka, de legalább 10 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár
kimutatott értéke.
IGAZ – HAMIS, mert

4. A 2021-től KIVA-alany Nova Kft. gazdálkodásából az alábbi adatokat ismerjük (EFt)

2023. évi személyi jellegű kifizetések: 5 000
Jegyzett tőke emelése 2023-ban: 300
Jóváhagyott fizetendő osztalék 2023-ban: 200
Kapott osztalék: 100
2023. évi bevétel: 30 000
Pénztár 2022. évi záró értéke: 3 000
Pénztár 2023. évi záró értéke: 2 000
Pénztár 2021. évi nyitó értéke: 1 300
2023. évre bevallott és befizetett KIVA-előleg: 300
a) Feladat: állapítsa meg a kft. pénztárérték változása miatti adóalapkorrekciójának összegét!
b) Feladat: állapítsa meg a kft. 2023. évi KIVA-jának összegét!
c) Feladat: állapítsa meg a kft. 2023. évi KIVA-bevallás részeként elszámolandó KIVA-jának összegét!
5. Példa a tárgyévi új beruházás összegével történő korlátlan adóalap-csökkentésre
Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik:
− a megelőző évi nyereségéből a tárgyévben 3 mFt osztalékot fizet;
− 5 mFt értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol;
− tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 15 mFt;
− az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor,
A korábbi évek eredményéhez kötődően a tárgyévben 7 mFt elhatárolt veszteség áll rendelkezésre.

6. Példa az adóalap személyi jellegű kifizetéseken felüli tételeiből adódó negatív egyenlegnek a tárgyévi
adóalap csökkentésére való felhasználására:
Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik:
− egy leányvállalatától 3 mFt osztalékot kap;
− tőkéjét a tulajdonos 2 mFt-tal megemeli annak érdekében, hogy az említett osztalékot és a cég egyéb
forrásait felhasználva végrehajtson egy 10 mFt értékű beruházást;
− 10 mFt értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol;
− tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 25 mFt;
− osztalékfizetésre, illetve az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor.

7. A 2021-től KIVA-alany Jankó Kft. gazdálkodásából az alábbi adatokat ismerjük (E Ft)

2023. évi személyi jellegű kifizetések: 5 000
Jegyzett tőke emelése 2023-ban: 300
Jóváhagyott fizetendő osztalék 2023-ban: 200
Kapott osztalék: 100
2023. évi bevétel: 26 000
Pénztár 2022. évi záró értéke: 1 900
Pénztár 2023. évi záró értéke: 2 700
Pénztár 2021. évi nyitó értéke: 1 100
2023. évre bevallott és befizetett KIVA-előleg: 600
a) Feladat: Állapítsa meg a kft. pénztárérték változása miatti adóalapkorrekciójának összegét!
b) Feladat: Állapítsa meg a kft. 2023. évi KIVA összegét!
c) Feladat: Állapítsa meg a kft. 2023. évi KIVA-bevallás részeként rendezendő KIVA összegét!

8. Sorolj fel legalább 5 esetet, amikor a KIVA-alanyiság megszűnik!

9. Ha egy KIVA-alany kft. adóalanyisága 2021. április 15-én megszűnt, akkor 2023-tól ismét választhatja a
KIVA-alanyiságot.
IGAZ – HAMIS, mert