TÁRSASÁGI ADÓ
Változások a társasági adótörvényben
Írásunkban – a hatálybalépés sorrendjében – a társasági adó rendszeréhez kapcsolódó, 2020 év végén és
2021. január 1-ével hatályba lépett változásokat mutatjuk be.
Az egyes adótörvények módosítá-
sáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény
előírásai módosítják a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény [a további-
akban: Tao. tv.] rendelkezéseit is.
JJ1. A 2020. november 27-étől
hatályos változások
1.1. Az ellenőrzött külföldi társaságtól
kapott osztalék kezelése
A Tao. tv. a kapott osztalék, része-
sedés címén elszámolt bevételt ak-
ként mentesíti a társasági adóztatás
alól, hogy ahhoz adóalap-csökkentő
tétel alkalmazását rendeli [Tao. tv. 7.
§ (1) bekezdés g) pont]. Az ellenőr-
zött külföldi társaságtól kapott osz-
talék levonhatósága tekintetében
azonban bizonyos korlátokat ír elő
a szabályozás. A korábban hatályos
előírások alapján az ellenőrzött kül-
földi társaságtól származó osztalék
címén kapott bevétellel legfeljebb
a Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének f)
pontja alapján az adózás előtti ered-
mény növeléseként elszámolt – az
adózó erre vonatkozó adóbevallásá-
val és az azt alátámasztó kimutatá-
sokkal igazolt – és az adózás előtti
eredmény csökkentéseként még
figyelembe nem vett összeg erejéig
volt csökkenthető az adózás előtti
eredmény.
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f)
pontja az ellenőrzött külföldi társa-
ság fel nem osztott nyereségére vo-
natkozó növelő tételt tartalmazza. E
korrekciós tétel azt a logikát követi,
hogy az ellenőrzött külföldi társaság
– osztalékként ki nem fizetett – nye-
reségének bizonyos részét a vele
kapcsolt vállalkozási viszonyban
lévő belföldi adózó adózza le. Növeli
ugyanis az adózás előtti eredményt
az ellenőrzött külföldi társaság nem
valódi jogügyletéből, nem valódi jog-
ügyletek sorozatából származó,
>>az ellenőrzött külföldi társaság
adóévének (üzleti évének) utolsó
22 www.onadozo.hu | 2021. január
napján kimutatott pozitív adózott
eredmény jóváhagyott (felosztott)
osztalékkal csökkentett része
>>olyan mértékben, amilyen mér-
tékben az az adózó által ellátott
jelentős személyi funkciókhoz
kapcsolódó eszközökhöz és koc-
kázatokhoz kötődik,
>>feltéve, hogy az így kapott összeg
pozitív.
A növelő tételt tehát az ellenőrzött
külföldi társaság nem valódi jog-
ügyleteiből, jogügyletei sorozatából
származó nyereségre tekintettel kell
alkalmazni. Egy jogügylet vagy jog-
ügyletek sorozata akkor nem valódi,
ha
>>elsődlegesen adóelőny elérése
céljából hajtják végre, és
>>a külföldi személynél vagy a kül-
földi telephelynél nem lennének a
jövedelemszerzéshez kapcsoló-
dó eszközök és kockázatok,
>>ha egy belföldi illetőségű adózó
nem látná el mindazokat a jelen-
tős személyi funkciókat, amelyek
az említett eszközök és kockáza-
tok szempontjából lényegesek, és
amelyek nagymértékben hozzá-
járulnak a külföldi személy vagy a
külföldi telephely jövedelemszer-
zéséhez.
Amennyiben az ellenőrzött külföl-
di társaság a fel nem osztott nyere-
ségét utóbb kiosztja, azaz osztalék-
ként kifizeti, akkor a belföldi adózó
legfeljebb a korábban alkalmazott
növelő tétel erejéig csökkenthette a
kapott osztalékkal az adózás előtti
eredményét. A kapott osztalék ke-
zelésére vonatkozó korábbi szabá-
lyok szempontjából irreleváns volt
az, hogy az ellenőrzött külföldi tár-
saság a valódi, vagy a nem valódi
jogügyleteiből származó nyereségét
osztotta-e fel, bármely esetben ér-
vényesült a Tao. tv. 8. § (1) bekez-
dés f) pontja szerinti növelő tételnek
megfelelő levonási korlát.
Amennyiben az ellenőrzött kül-
földi társaságnak van valódi jog-
ügylete, akkor – a 2020. november
27-én hatályba lépett módosítás ér-
telmében – a valódi jogügyletekhez
kapcsolódó osztalékrész korlátozás
nélkül levonható az adózás előtti
eredményből. Ezen osztalékrészt
tehát ugyanúgy kell kezelni, mint a
bármely „más”, nem ellenőrzött kül-
földi társaságtól kapott osztalékot.
A nem valódi jogügyletekhez kap-
csolódó osztalékrész tekintetében
továbbra is érvényesül a levonási
korlát, tehát legfeljebb a korábbi
adóévekben a Tao. tv. 8. § (1) bekez-
dés f) pontja alapján figyelembe vett
növelő tétel (még hátralévő) össze-
gével csökkenthető az adózás előtti
eredmény. Amennyiben az ellenőr-
zött külföldi társaságnak az adóév-
ben kizárólag nem valódi jogügylete
volt, úgy a jogszabály-változás gya-
korlati hatással nem bír.
Ahhoz, hogy a belföldi adózó
megfelelően alkalmazhassa az osz-
talékhoz kapcsolódó csökkentő té-
telt, ismernie kell az ellenőrzött kül-
földi társaság valódi és nem valódi
jogügyleteinek „arányát”. Amennyi-
ben a belföldi adózó több ellenőr-
zött külföldi társasággal áll össze-
fonódásban, akkor a fel nem osztott
nyereségre tekintettel alkalmazott
növelő tételt, illetve a kapott oszta-
lékhoz kapcsolódó csökkentő tételt
ellenőrzött külföldi társaságonként
külön-külön kell nyilvántartania.
JJPélda
A belföldi adózó, amely egy elle-
nőrzött külföldi társasággal áll kap-
csolatban, 2019-ben 180 M Ft-tal
növelte az adózás előtti eredményét
az ellenőrzött külföldi társaság fel
nem osztott nyereségére tekintettel.
A belföldi adózó 2020-ban 250 M
Ft osztalékot kapott az ellenőrzött
külföldi társaságtól. Az ellenőrzött
külföldi társaság 2020-as jogügy-
leteinek 10%-a valódi jogügyletnek
< Tartalomjegyzék
 TÁRSASÁGI ADÓ

minősült. Határozzuk meg, hogy
mekkora összegű csökkentő tételt
állíthat be a belföldi adózó a 2029
jelű bevallásába az érintett ügylet
kapcsán!
>>A valódi jogügyletekhez kapcso-
lódó osztalékrész: 250 M Ft x 10%
= 25 M Ft  korlátozás nélkül le-
vonható,
>>A nem valódi jogügyletekhez kap-
csolódó osztalékrész: 225 M Ft
> 180 M Ft  a levonási korlátra
figyelemmel 180 M Ft vonható le,
>>A teljes csökkentő tétel összege:
25 M Ft + 180 M Ft = 205 M Ft.
1.2. Az ellenőrzött külföldi
társaságban fennálló részesedés
kivezetése
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy)
pont 1. alpontja értelmében jogutód
nélküli megszűnés, tőkeleszállítás,
kedvezményezett átalakulás ese-
tén csökkenti az adózás előtti ered-
ményt a részesedés kivezetésére
tekintettel elszámolt tőkenyereség,
azaz az adóévi bevétel csökkentve
a részesedés bekerülési értékének
a könyv szerinti értéket meghaladó
részével. A korábbi szabályok sze-
rint az ellenőrzött külföldi társaság-
ból történő ilyen részesedés kivonás
esetén a csökkentő tétel alkalmazá-
sakor érvényesült a levonási korlát,
azaz a korábbi adóévekben a Tao.
tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján
érvényesített növelő tétel (még hát-
ralévő) összegéig volt elszámolható
a csökkentés [Tao. tv. 7. § (1) bekez-
dés gy) pont 2. alpont].
Az ellenőrzött külföldi társaság-
ban fennálló részesedés kivonás
szabályai is akként módosultak,
hogy a 2020. november 26-át kö-
vető részesedés kivonás esetén a
valódi jogügyletekhez kapcsolódó
tőkenyereség-rész korlátozás nél-
kül levonható az adózás előtti ered-
ményből. A nem valódi jogügyletek-
hez kapcsolódó tőkenyereség-rész
összegével továbbra is legfeljebb a
levonási korlát összegéig csökkent-
hető az adózás előtti eredmény.
Külön rendelkezés kapcsolódik
ahhoz, ha az ellenőrzött külföldi tár-
saságban fennálló részesedés azért
kerül kivonásra, mert azt értékesí-
tik, vagy apportálják [Tao. tv. 7. § (1)
bekezdés gy) pont 3. alpont]. E ren-
delkezést nem érintik az őszi adó-
csomag módosításai, vagyis, ha a
részesedés ilyen okból kerül kiveze-
tésre, akkor a tőkenyereség össze-
gével továbbra is legfeljebb a levo-
nási korlát összegéig csökkenthető
az adózás előtti eredmény függetle-
nül attól, hogy az ellenőrzött külföldi
társaságnak egyébként volt-e valódi
jogügylete, vagy sem.
1.3. A kamatlevonás-korlátozási
szabály alkalmazása a csoportos
társasági adóalanyoknál
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés j) pont-
ja alapján – főszabály szerint – nö-
veli az adózás előtti eredményt a
nettó finanszírozási költségnek a ka-
matfizetés, adózás és értékcsökke-
nés előtti adóévi eredmény [a továb-
biakban: EBITDA] 30%-a és 939.810
000 forint közül a nagyobb összeget
meghaladó része. Amennyiben cso-
portos társasági adóalanyról van
szó, akkor a növelő tétel szempont-
jából a csoportos társasági adó-
alany tagjainak nettó finanszírozási
költségeit és a nettó finanszírozá-
si költséggel rendelkező tagjainak
EBITDA-it összegezni kell. Az össze-
sített nettó finanszírozási költségek-
ről meg kell állapítani, hogy az meg-
haladja-e a csoportszintű EBITDA
30%-át, vagy a 939.810 000 forintos
korlát közül a nagyobbat. Amennyi-
ben igen, úgy a különbözet összege
adja a csoport szintű növelő tételt,
amelyet meg kell osztani a tagok
között. A korábbi szabályok szerint a
megosztás a tagok között az EBIT-
DA arányában történt, az új előírás
értelmében pedig a nettó finanszíro-
zási költség arányában kell az egyes
tagokhoz hozzárendelni a növelő té-
tel meghatározott részét [Tao. tv. 8.
§ (5e) bekezdés].
A Tao. tv. 29/A. § (96) bekezdése
szerint a csoportos társasági adó-
alany az új szabályt a 2020-ban kez-
dődő adóévében választása szerint
alkalmazza. A 2021-ben kezdődő
adóévben mindenképpen az új meg-
osztási metódust kell figyelembe
venni.
JJPélda
Határozzuk meg, hogy a három
taggal rendelkező csoportos tár-
sasági adóalany egyes tagjainak
mekkora összegű növelő tétellel kell
számolnia a régi, illetve az új szabály
alapján a 2020-as adóévben! (A táb-
lázat adatai M Ft-ban értendők.)

A B C
Nettó finanszírozási költség 1.200 1.000 600
EBITDA 1.400 2.800 3.500
Csoport szintű nettó finanszírozási költség 1.200 + 1.000 + 600 = 2.800
Csoport szintű EBITDA 30%-a (1.400 + 2.800 + 3.500) x 30% = 2.310
2.310 > 939,81
Csoport szintű növelő tétel
2.800 – 2.310 = 490
Növelő tétel megosztása a tagok között a régi
490 x 18,2% = 490 x 36,4% =
szabály alapján 490 x 45,4% = 222,46
89,18 178,36
(EBITDA arányosan)
Növelő tétel megosztása a tagok között az új szabály
490 x 42,9% =
alapján 490 x 35,7% = 174,93 490 x 21,4% = 104,86
210,21
(nettó finanszírozási ktg arányosan)

< Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ | 2021. január 23

 TÁRSASÁGI ADÓ
1.4. Új jogcím a látvány-csapatsportok
támogatása esetén
A koronavírus-járvány elleni vé-
dekezés jegyében bővült azon jog-
címek köre, amely jogcímeken az
adózók támogatást nyújthatnak a
látvány-csapatsportágakban műkö-
dő sportszervezeteknek. Az adózó
támogatást nyújthat
>>a látvány-csapatsport országos
szakszövetsége,
>>a látvány-csapatsport országos
szakszövetsége tagjaként műkö-
dő amatőr sportszervezet (ideért-
ve a sportiskolát),
>>a látvány-csapatsport országos
szakszövetsége tagjaként műkö-
dő hivatásos sportszervezet, va-
lamint
>>a látvány-csapatsport fejlesztése
érdekében létrejött alapítvány
részére, a veszélyhelyzettel, a
Kormány által elrendelt egészség-
ügyi válsághelyzettel, továbbá a
koronavírus elleni védekezéssel köz-
vetlen összefüggésben, valamint az
országos sportági szakszövetség
által előírt biztonsági intézkedések-
kel kapcsolatban felmerülő költsé-
gek támogatására [Tao. tv. 22/C. §
(1a) bekezdés]. A Tao. tv. példálózó
jelleggel fel is sorol néhány olyan
tipikus költséget, amely az előző
célokkal szorosan összefügg, így
különösen a lázmérő, maszk, gumi-
kesztyű, koronavírus teszt és annak
szolgáltatásként történő megvá-
sárlása, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő
kendő, fertőtlenítő folyadék, egész-
ségügyi védőruházat, egészségügyi
vizsgálat költségeit támogathatják
az adózók.
Az új jogcímen biztosított támo-
gatási igazolások összértéke kap-
csán a Tao. tv. 22/C. § (4d) bekez-
dése rögzíti, hogy az a támogatott
szervezetek sportfejlesztési prog-
ramjában szereplő igazolt költségek,
ráfordítások, kiadások legfeljebb
100%-a lehet, vagyis a sportszerve-
zetek az ilyen jogcímen felmerülő
költségeiket, ráfordításaikat teljes
mértékben finanszírozhatják támo-
gatásból.
Figyelemmel arra, hogy a támo-
gatási jogcímek „közös” szabálynak
24 www.onadozo.hu | 2021. január
minősülnek, így az új jogcím beve-
zetése érinti egyrészt az adókedvez-
ményre jogosító közvetlen támoga-
tásokra [Tao. tv. 22/C. §] irányadó,
másrészt pedig az adó-felajánlásra
és jóváírásra [Tao. tv. 24/A-B. §] vo-
natkozó szabályokat. Az új jogcímen
nyújtott támogatások után adóked-
vezményt első alkalommal a 2020.
évben kezdődő adóévben lehet
igénybe venni, felajánlást pedig első
ízben a 2020. december havi, vagy
pedig a 2020. IV. negyedévi adóelő-
leg terhére lehetett tenni [Tao. tv.
29/A. § (97) bekezdés].
JJ2. A 2020. december 27-étől
hatályos változás
Szigorúbbá váltak az energia-
hatékonysági beruházás, felújítás
adókedvezményének szabályai,
ugyanis az említett időponttól meg-
kezdett beruházások esetén nem
érvényesíthető adókedvezmény a
személygépkocsik után (bizonyos
kivételtől eltekintve). A gyakorlat-
ban a „tisztán” elektromos, illetve
a hibrid meghajtású személygép-
kocsik vásárlása, beszerzése, mint
végső-energiafogyasztás csökken-
tésével járó beruházás a Tao. tv.
22/E. §-a szerinti adókedvezmény-
re jogosított.
A Tao. tv. 22/E. § (8) bekezdése
kizárja az adókedvezményre jogosí-
tó tényállások köréből azon beruhá-
zásokat, felújításokat, amelyeknek
tárgya a Tao. tv. 4. § 31/c. pontja
szerinti személygépkocsi. Habár a
személygépkocsi fogalmába bele-
tartoznak a „nagy rakodóterű” sze-
mélygépkocsik (azaz a vegyes hasz-
nálatú, 2500 kg-ot meg nem haladó
megengedett együttes tömegű
olyan gépjárművek, amelynek rako-
dótere gyárilag kialakítva kettőnél
több utas szállítására alkalmas, de
kézzel egyszerűen oldható ülésrög-
zítése révén teherszállításra bármi-
kor átalakítható a válaszfal mögötti
rakodótér, ideértve azt az esetet is,
ha az ülés eltávolítására visszafor-
díthatatlan műszaki átalakítással
került sor), ugyanakkor az e kategó-
riába tartozó gépjárművekre tekin-
tettel továbbra is érvényesíthető az
adókedvezmény. A „nagy rakodóte-
rű” személygépkocsik tehát a tiltó
rendelkezés alóli kivételek.
A Tao. tv. 29/A. § (95) bekezdésé-
ben szereplő átmeneti rendelkezés
értelmében a fenti tiltó rendelkezést
a 2020. december 26-át követően
megkezdett, energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházások, fel-
újítások tekintetében kell alkalmaz-
ni. Ebből az következik, hogy ha az
adózó 2020. december 27-e előtt
megkezdte a beruházást, akkor még
jár az adókedvezmény függetlenül
attól, hogy az érintett időpontig nem
helyezte üzembe a személygépko-
csit. A beruházás megkezdésének
napja tekintetében az energiahaté-
konysági célokat szolgáló beruházás
adókedvezményének végrehajtási
szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4.)
kormányrendelet önálló fogalmat
tartalmaz. A kormányrendelet 2. §
1. pontja értelmében a beruházás
megkezdésének napja a beruházás
célját szolgáló első tárgyi eszköz
megrendelésének a napja, illetve
bármely olyan kötelezettségvállalás,
amely a beruházást visszafordít-
hatatlanná teszi, azzal, hogy ezen
időpontok közül a korábbit kell figye-
lembe venni. Amennyiben például
az adózó 2020. december 26-áig
az elektromos gépjárművet meg-
rendeli és azzal együtt a vételár egy
(jelentős) részét megfizeti, akkor
az értelmezhető olyan kötelezett-
ségvállalásnak, amely a beruházást
visszafordíthatatlanná teszi, így az
adózó a beruházást a tiltó szabály
hatálybalépését megelőzően meg-
kezdte, vagyis az adókedvezmény
érvényesítése nem kifogásolható.
JJ3. A 2021. január 1-jétől
hatályos változások
3.1. A telephely fogalma
A Tao. tv. 2. § (4) bekezdése alap-
ján adóalanynak minősül a külföl-
di vállalkozó, vagyis azon külföldi
illetőségű személy, amely belföldi
telephelyen végez vállalkozási tevé-
kenységet. 2021-től bővült a Tao. tv.
4. § 33. pontjában a telephelyet kelet-
keztető tényállások köre. A szabályo-
zás egyrészt kiegészült azzal, hogy
bizonyos szolgáltatásokra tekintettel
< Tartalomjegyzék

is keletkezhet belföldön telephely, így
a külföldi személynél munkavállaló-
ként foglalkoztatott vagy ugyanezen
tevékenységet más jogviszonyban
ellátó természetes személyen ke-
resztül történő szolgáltatásnyújtás
telephelynek minősül, feltéve hogy a
szolgáltatás nyújtása egybefüggő-
en vagy megszakításokkal bármely
tizenkét hónapos időszakban meg-
haladja a 183 napot, azzal, hogy az
összefüggő és a kapcsolódó szolgál-
tatásokat együttesen kell figyelembe
venni [Tao. tv. 4. § 33. pont i) alpont].
Habár az OECD Modellegyez-
mény nem tartalmaz önálló rendel-
kezést arra vonatkozóan, hogy bizo-
nyos jellegű szolgáltatásnyújtásra
tekintettel is keletkezhet telephelye
az egyik állam vállalkozásának a
másik államban, ugyanakkor ezen
elgondolás nem teljesen ismeretlen
a nemzetközi adójogban, ugyanis az
OECD Modellegyezményhez fűzött
Kommentárban, illetve az ENSZ
Modellegyezményben is kifejezett
előírás szerepel a meghatározott
időtartamig tartó szolgáltatások
alapján keletkező telephelyekkel
kapcsolatosan. Az államok egy ré-
sze a saját tárgyalásai során az
ENSZ Modellegyezmény rendelke-
zéseit veszi alapul, így nem megle-
pő, hogy a Magyarország által kötött
egyes egyezményekben is találha-
tunk ilyen előírásokat. Ha a hatályos,
a kettős adóztatás elkerülésére
irányuló egyezményeket megvizs-
gáljuk, akkor az Azerbajdzsánnal, a
Csehországgal, az Egyiptommal, az
Egyesült Arab Emírségekkel, a Fü-
löp-szigetekkel, a Hongkonggal, az
Indonéziával, a Katarral, a Kínával, a
Kuwaittal, a Mexikóval, az Ománnal,
az Örményországgal, a Szaúd-Ará-
biával, a Szingapúrral, a Szlovákiá-
val, a Tajvannal, Thaifölddel, az Üz-
begisztánnal, a Vietnámmal kötött
egyezmények tartalmazzák azt,
hogy szolgáltatásokra tekintettel
is létrejöhet telephely. Az általános
megközelítés, miszerint az üzleti
tevékenység végzésének a másik
államban huzamosabb idejűnek
kell lennie, ez esetben is érvényesül,
méghozzá akként, hogy az említett
egyezmények többsége azt írja elő,
< Tartalomjegyzék
hogy bármely 12 hónapos időszak-
ban legalább 6 hónapot (vagy 183
napot) tegyen ki tevékenység vég-
zése. Bizonyos egyezmények már
ennél rövidebb idővel „beérik”, az in-
donéz egyezmény szerint – bármely
12 hónapos időszakban – 4 hónap-
nyi, az örmény egyezmény szerint
3 hónapnyi szolgáltatásnyújtás is
teremthet telephelyet.
Az, hogy a Tao. tv. 4. § 33. pont-
jának szabályai kiegészültek a szol-
gáltatásnyújtással, mint telephelyet
keletkeztető tényállással, kettős je-
lentőséggel bír. Egyrészt a tekintet-
ben, hogy a nem egyezményes álla-
mok vonatkozásában (is) vizsgálni
kell azt, hogy a külföldi személy által
Magyarországon nyújtott szolgálta-
tásra tekintettel keletkezik-e belföl-
dön telephely. Másrészt pedig a te-
kintetben, hogy azon egyezmények
vonatkozásában, amelyek már eddig
is tartalmazták a szolgáltatásnyúj-
tás alapján keletkező telephely sza-
bályát, 2021-től már konkrét adózta-
tási helyzet is kapcsolódhat ehhez.
Habár a felsorolt kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmények
már eddig is biztosították Magyar-
ország adóztatási jogát ezekben a
helyzetekben, ugyanakkor a Tao. tv.
(mint az irányadó belső jogi szabály)
nem vonta be az adózók körébe a
huzamosabb ideig történő szolgál-
tatásnyújtási tevékenységet végző
adózókat (hiszen a Tao. tv. 4. § 33.
pontja szerinti telephely fogalmában
nem szerepelt ilyen előírás).
További módosítás, hogy 2021-től
kiegészült a Tao. tv. telephely fogal-
ma azzal is, hogy a külföldi személyt
minden esetben telephellyel rendel-
kezőnek kell tekinteni, ha a tevékeny-
sége megfelel az adóügyi illetősége
szerinti állam és Magyarország által
a jövedelem- és vagyonadók tárgyá-
ban kötött, nemzetközi szerződés te-
lephely fogalmának [Tao. tv. 4. § 33.
pont j) alpont]. A módosítás révén
megvalósult az egyezmények és a
Tao. tv. telephely fogalmának egysé-
gesítése, így az egyezmények elsőd-
legessége e tekintetben biztosított.
Gyakorlati jelentősége ezen módo-
sításnak például akkor lehet, ha az
örmény adózó Magyarországon 100
TÁRSASÁGI ADÓ
napig nyújt a munkavállalóin keresz-
tül szolgáltatást; az irányadó egyez-
mény alapján keletkezne telephely,
de az új rendelkezés hiányában a
külföldi személy nem minősülne
külföldi vállalkozónak, hiszen a te-
vékenysége az időtartam miatt nem
felelne meg a Tao. tv. 4. § 33. pont
i) alpontja szerinti telephelyet kelet-
keztető tényállásnak. Az új j) alpont
alapján viszont az örmény adózónak
egyértelműen telephelye keletkezik
Magyarországon az egyezmény, il-
letve a Tao. tv. előírásai alapján is.
3.2. Az ellenőrzött külföldi társaság
fogalma
Egy belföldi adózónak több szem-
pontból fontos lehet az, hogy a kül-
földi személy, vagy a külföldi telep-
hely, amellyel kapcsolt vállalkozási
viszonyban áll, ellenőrzött külföldi
társaságnak minősül-e. Amennyi-
ben igen, úgy a belföldi adózóra az
„átlagosnál” szigorúbb előírások vo-
natkoznak, így például nem kezelheti
bejelentett részesedésként a külföl-
di adózóban fennálló részesedését,
vagy minden esetben növelő tétel
alkalmazását vonja maga után az el-
lenőrzött külföldi társaságnak adott
ingyenes juttatás. Az általánostól
eltérően kell kezelni az ellenőrzött
külföldi társaságtól kapott oszta-
lékot, az abból kivont részesedést
(ld. 1.1. és 1.2. pontok). Ahogy arra
már utaltunk az 1.1. pontban, az el-
lenőrzött külföldi társaság fel nem
osztott nyereségéhez kapcsolódó
növelő tétel alkalmazása révén elő-
állhat olyan eset is, hogy az ellenőr-
zött külföldi társaság nyereségének
bizonyos hányada után a belföldi
adózó fizeti meg az adót.
Az ellenőrzött külföldi társaság-
ként való minősítés alól többféle
módon lehet mentesülni. Így például
azon az alapon, hogy
>>a külföldi személynek, telephely-
nek kizárólag valódi jogügyletből,
jogügyletek sorozatából szárma-
zó jövedelme volt az adóévben
[Tao. tv. 4. § 11. pont c) alpont],
>>a külföldi telephely, amely olyan
nem EU-s, vagy nem EGT tagál-
lamban fekszik, amellyel Magyar-
ország kötött a kettős adóztatás
ÖNADÓZÓ | 2021. január 25
 TÁRSASÁGI ADÓ
elkerüléséről szóló egyezményt
és az egyezmény értelmében a
kettős adóztatást a külföldi telep-
hely jövedeleme vonatkozásában
a mentesítés módszerével kell
elkerülni [Tao. tv. 4. § 11. pont h)
alpont].
Szintén mentesülési ok kapcso-
lódik ahhoz az esethez, ha az adó-
évben a külföldi személynek vagy a
külföldi telephelynek
>>az illetősége, a fekvése szerinti
állam jogszabályai alapján megál-
lapított adózás előtti eredménye
a 243.952.500 forint összegha-
tárt meg nem haladó nyereség
és a nem kereskedelmi tevékeny-
ségből származó jövedelme a
24.395.250 forint összeghatárt
meg nem haladó nyereség, vagy
>>az illetősége, a fekvése szerinti
állam jogszabályai alapján meg-
állapított adózás előtti nyeresége
nem haladja meg az elszámolt
működési költségei 10 százalékát
[Tao. tv. 4. § 11. pont e) alpont].
Az ellenőrzött külföldi társaság
fogalma 2021-től kiegészült azzal a
rendelkezéssel, hogy az ellenőrzött
külföldi társaság fel nem osztott
nyereségével kapcsolatos növelő té-
tel [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pont]
alkalmazásakor nem mentesülhet
az adózás előtti eredmény, a nem
kereskedelmi tevékenységből szár-
mazó jövedelem, illetve a működési
költségek nagyságára tekintettel az
2018.
az adózás előtti nyereség az adózás előtti nyereség
50%-a, de legfeljebb 500 100%-a, de legfeljebb 10
millió forint
3.4. A kapcsolt vállalkozással
szembeni behajthatatlannak nem
minősülő követelés kivezetése
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n)
pontja szerint csökkenti az adózás
előtti eredményt a követelés érté-
kéből a behajthatatlanná vált rész,
de legfeljebb a nyilvántartott érték-
vesztés. Az adóalap-csökkentéshez
további feltétel kapcsolódik, ha az
adózó a kapcsolt vállalkozásával
szemben fennálló követelés behajt-
26 www.onadozo.hu | 2021. január
ellenőrzött külföldi társaságkén-
ti minősítés alól az a külföldi sze-
mély, vagy telephely, amely adózási
szempontból nem együttműködő
államban bír illetőséggel, vagy ilyen-
ben fekszik [Tao. tv. 4. § 11. pont i)
alpont]. A Tao. tv. 30. § (3) bekezdé-
sében szereplő felhatalmazó rendel-
kezés alapján lesz1 tehát egy olyan,
a pénzügyminiszter által kiadott mi-
niszteri rendelet, amely az adózási
szempontból nem együttműködő
államokat sorolja fel.
Az, hogy egy külföldi személy,
telephely a fekete listán szereplő ál-
lamban bír illetőséggel, fekszik, nem
jelenti azt, hogy „automatikusan”
ellenőrzött külföldi társaságnak mi-
nősülne, ugyanis a fekete lista csak
abban az esetben vizsgálandó, ha a
belföldi illetőségű adózó az ellenőr-
zött külföldi társaság fel nem osztott
nyereségéhez kapcsolódó növelő
tétel alkalmazása szempontjából kí-
vánja „besorolni” a külföldi személyt,
telephelyet. Ha a belföldi adózó más
okból (például: külföldi személytől
kapott osztalék, vagy külföldi sze-
mélyben fennálló részesedés eset-
leges bejelentése) minősíti az adott
külföldi személyt, telephelyet, úgy
az teljesen mindegy, hogy az fekete
listás államban bír-e illetőséggel, ott
fekszik-e.
Másrészről a Tao. tv. 8. § (1) be-
kezdés f) pontjának alkalmazásakor
1 
Jelen cikk kéziratának elkészítésekor az er-
ről szóló PM rendelet még nem jelent meg.
2019. 2020.
az adózás előtti nyereség
100%-a, de legfeljebb 10
milliárd forint milliárd forint
hatatlan részét vezeti ki [Tao. tv. 7.
§ (4) bekezdés], ekkor ugyanis a
korábbi szabályok szerint az adózót
adatszolgáltatási kötelezettség ter-
helte. Az adózónak a társasági adó-
bevalláshoz kapcsolt ’TAOASZ jelű
nyomtatványon nyilatkoznia kellett a
kapcsolt vállalkozás elnevezéséről,
az adószámáról, az érintett köve-
telés bekerülési értékéről és annak
behajthatatlanná vált összegéről, az
ügyletet megalapozó valós gazda-
is csak akkor bír relevanciával a fe-
kete lista, ha a külföldi személy, te-
lephely az adózás előtti nyeresége, a
nem kereskedelmi tevékenységének
nyeresége, a működési költségei
összegére tekintettel kíván mente-
sülni. A más okból történő mentesü-
lés ez esetben is biztosított.
3.3. A fejlesztési tartalék
kedvezménye
Tovább enyhültek a fejlesztési
tartalék kedvezménye kapcsán az
adóalap-csökkentő tétel korlátjai,
ugyanis az „50%-os korlát” eltörlését
követően 2021-től a 10 milliárd fo-
rintos maximum is megszüntetésre
került. Összességében tehát az adó-
zás előtti nyereség legfeljebb 100%-
ának megfelelő összegű fejlesztési
tartalék képezhető és ennek erejéig
bármekkora csökkentő tétel érvé-
nyesíthető (akár 10 milliárd forintot
meghaladó összegű is).
A fejlesztési tartalék kedvezmé-
nyének érvényesítésével összefüg-
gésben továbbra is fontos feltétel
az, hogy az adózó az azzal azonos
összegű lekötött tartalékot a beszá-
molójában szerepeltesse, ha ezt el-
mulasztja, akkor ez a „hiányosság”
utólag nem orvosolható.
A fejlesztési tartalék kedvezmé-
nyével összefüggésben az elmúlt
években többször változott a sza-
bályozás, az alábbi táblázatban
bemutatjuk az egyes adóévekben
irányadó, a csökkentő tétel kapcsán
érvényes maximális korlátokat.
2021.
az adózás előtti nyereség
100%-a
sági okokról, az ügylet létrejöttének
adatairól, továbbá a behajtás érde-
kében tett intézkedésekről.
Az adminisztratív egyszerűsítés
jegyében 2021-től már nem kell az
állami adóhatóság részére adat-
szolgáltatást teljesítenie az adózó-
nak, ha a kapcsolt vállalkozással
szembeni behajthatatlan követelést
kivezeti a könyveiből. Ilyen esetben
elegendő lesz a külön nyilvántartás
vezetése. Tartalmi szempontból cél-
< Tartalomjegyzék

szerű azokat az adatokat feltüntet-
nie az adózónak a saját nyilvántartá-
sában, mint amelyek a ’TAOASZ jelű
nyomtatványon szerepeltek.
Figyelemmel arra, hogy az ad-
minisztratív jellegű könnyítés első
ízben a 2021-es adóév vonatkozá-
sában irányadó, így – utoljára – a
2020-as adóévre vonatkozó 2029
jelű társasági adóbevalláshoz még
mellékelni kell az adatszolgáltatást,
ha kapcsolt vállalkozással szemben
fennálló követelésről van szó.
3.5. A termőföldből átminősített
ingatlan kivezetéséből származó
nyereség
A tárgyi eszközök – így többek
között az ingatlanok – értékesítése
esetén az abból származó bevételt
az egyéb bevételek között, míg a
könyv szerinti értékét az egyéb rá-
fordítások között kellett kimutatni.
A számviteli elszámolás ezen módja
a számvitelről szóló 2000. évi C. tör-
vény [a továbbiakban: Szt.] 77. § (3)
bekezdés e) pontjának, illetve a 81.
§ (3) bekezdés c) pontjának módosí-
tása révén egyszerűsödött, ugyanis
elegendő nettó módon kimutatni a
fenti tételek „egyenlegét” (egyéb be-
vételként a nyereséget, egyéb ráfor-
dításként a veszteséget).
A számviteli elszámolás válto-
zása érinti a Tao. tv. 8. § (1) bekez-
dés l) pontját, azaz a termőföldből
átminősített ingatlan kivezetéséből
származó nyereségre vonatkozó nö-
velő tételt. A Tao. tv. 2020. decem-
ber 31-éig hatályos előírása szerint
növeli az adózás előtti eredményt a
termőföldből átminősített ingatlan
értékesítése, vagy más módon a
könyvekből való kivezetése követ-
keztében elszámolt jövedelem (az
elszámolt bevétel és a könyv szerinti
érték, valamint a beruházási szám-
lán kimutatott összeg különbözete)
azon részének a kétszerese, amellyel
az elszámolt jövedelem meghaladja
a termőföldből átminősített ingatlan
tulajdonban tartásának időszakára
kiszámított szokásos eredményt.
A 2021-től hatályos rendelkezés
szerint a növelő tétel a termőföldből
átminősített ingatlan értékesítésé-
ből, vagy más módon a könyvek-
< Tartalomjegyzék
ből való kivezetéséből származó
nyereség azon részének a kétszere-
se, amellyel az elszámolt nyereség
meghaladja a termőföldből átminő-
sített ingatlan tulajdonban tartásá-
nak időszakára kiszámított szoká-
sos eredményt.
Tartalmi változás tehát a korrekci-
ós tétel kapcsán nincs, mindössze a
számviteli változást követi le a Tao.
tv.
3.6. Az elengedett osztalék kezelése
Az osztalék elengedése speciá-
lis kezelés alá esett a Tao. tv-ben,
ugyanis mind az osztalékot megálla-
pító társaságnál, mind pedig annak
tagjánál az „általánostól eltérően”
kellett kezelni azt a helyzetet, ha a
jóváhagyott osztalék utóbb még-
sem került kifizetésre és azt a tag el-
engedte. Az osztalékot megállapító
társaság a jóváhagyott osztalék ös�-
szegét az eredménytartalék terhére
számolta el a tagokkal szembeni
kötelezettségként, az osztalék jóvá-
hagyásának időpontjával. Ha a tag
az osztalékkövetelését utóbb még-
is elengedte, akkor az osztalékot
megállapító társaság az elengedett
kötelezettséget egyéb bevételként
mutatta ki. A Tao. tv. 29/Q. § (3) be-
kezdése a ki nem fizetett osztalék
elengedésére tekintettel elszámolt
bevétel összegéhez adóalap-csök-
kentő tételt kapcsolt, amely mögött
az a rendezőelv állt, hogy egy már
leadózott összeg még egyszer ne
kerüljön megadóztatásra.
A „másik oldal”, vagyis az oszta-
lékot megállapító társaság tagja az
elengedett követelésre tekintettel el-
számolt ráfordítás összegével nem
növelte az adózás előtti eredményét,
függetlenül attól, hogy az osztalékot
megállapító társasággal kapcsolt
vállalkozási viszonyban áll (ez alól
egy kivétel állt fenn, az, ha az elen-
gedés ellenőrzött külföldi társaság
javára történt). Az elengedett osz-
talékkövetelés speciális helyzete ez
esetben is szembetűnő, ugyanis a
Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja
„minden más”, nem osztalék jog-
címén fennálló, behajthatatlannak
nem minősülő követelés elengedé-
séhez növelő tétel alkalmazását ren-
TÁRSASÁGI ADÓ
deli, abban az esetben, ha az elen-
gedés belföldi, magánszemélynek
nem minősülő kapcsolt vállalkozás
javára történik. (Az osztalékot meg-
állapító társaság és annak tagja kö-
zött e viszony rendszerint fennáll.)
Az előzőekben ismertetett szám-
viteli elszámolás megváltozott, az
Szt. 37. § (1) bekezdés h) pontja értel-
mében az elengedett kötelezettség
összegét közvetlenül az eredmény-
tartalék javára kell figyelembe venni.
Ebből adódóan az osztalékot megál-
lapító társaságnak az elengedésére
tekintettel bevétele nem keletkezik,
az elszámolás ugyanis a saját tőkét
érinti. A bevétel hiányában a Tao. tv.
29/Q § (3) bekezdésének az oszta-
lékot megállapító társaságra vonat-
kozó csökkentő tétele okafogyottá
vált. 2021-től azonban teljes egészé-
ben hatályát veszti a Tao. tv. 29/Q. §
(3) bekezdése. Mindez az osztalékot
megállapító társaság tagja tekinte-
tében azt jelenti, hogy megszűnik az
osztalékkövetelés speciális helyze-
te, vagyis annak elengedése esetén
a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja
szerinti „általános szabály” érvénye-
sül, a tag tehát nem mentesülhet az
adóalap-növelési kötelezettség alól.
3.7. A tőkekivonási adó részletekben
való megfizetése
A Tao. tv. 16/A. §-ába 2020. január
1-jei hatállyal beiktatott tőkekivonási
adó vonatkozásában a részletfizeté-
si szabályok pontosításra kerültek.
Tőkekivonásról abban az esetben
van szó, ha az adózó bizonyos esz-
közeit, vagy tevékenységét külföldre
helyezi át (a székhely és telephely
közötti „átcsoportosítással”), vagy
pedig az adózó magát az üzletveze-
tési helyét teszi át egy másik állam-
ba (ahol belföldi illetőséget szerez).
Amennyiben a Tao. tv. 16/A. § (1) be-
kezdés szerinti tőkekivonás fennáll,
úgy az adózónak a tőkekivonás adó-
évében – főszabály szerint – egy
speciális növelő tételt kell alkalmaz-
nia. A speciális növelő tétel összegét
úgy kell meghatározni, hogy az át-
helyezett eszközök, tevékenységek
kivonáskori piaci értékéből levon-
juk a kivonáskor fennálló számított
nyilvántartási értékét (vagy annak
ÖNADÓZÓ | 2021. január 27
 SZÁMVITEL ADÓ
TÁRSASÁGI

megfeleltethető értéket). A tőkekivo- tekinthető, adókövetelések behaj- transzferár-csökkentő tétel merül-

náshoz kapcsolódó adóalap-növelő
tételre jutó adó megfizetésére speci-
ális eljárási szabályok vonatkoznak.
Az adózó ugyanis dönthet úgy – az
adóbevallásban tett választásával –,
hogy a növelő tételre jutó adót – bi-
zonyos feltételek fennállása esetén
– öt részletben fizeti meg. A rész-
letfizetést választó adózó a fizeten-
dő adó 20 százalékát a bevallás be-
nyújtásával egyidejűleg fizeti meg.
A fennmaradó 80 százalékot négy
egyenlő részletben, évente a társa-
sági adóbevallás esedékességének
napjáig kell megfizetni.
A Tao. tv. 16/A. § (4) bekezdésé-
nek korábbi szabályai alapján az
adózó akkor választhatta a részletfi-
zetést, ha
>>az Európai Unió más tagállamába
helyezte át az üzletvezetés helyét,
>>olyan EGT-tagállamba helyezte
át az üzletvezetés helyét, amely
EGT-tagállam az adókból, vá-
mokból, illetékekből és egyéb in-
tézkedésekből eredő követelések
behajtására irányuló kölcsönös
segítségnyújtásról szóló, 2010.
március 16-i (EU) 2010/24 tanácsi
irányelv szerinti kölcsönös segít-
ségnyújtással egyenértékűnek
tására irányuló kölcsönös segít-
ségnyújtásról szóló megállapo-
dást kötött az adózó tagállamával
vagy az Európai Unióval.
2021-től a fenti szabály kiegészült
azzal, hogy nem csak az üzletveze-
tési hely áthelyezése, hanem az esz-
közök, illetve a belföldi telephely által
folytatott üzleti tevékenység áthelye-
zése esetén is van lehetőség a rész-
letfizetésre, feltéve, hogy az áthelye-
zés EU-s tagállamba, vagy az előírt
kritériumnak megfelelő EGT-tagál-
lamba történik. E kiegészítés megte-
remti az összhangot az ATAD-irány-
elv és a belföldi szabályok között.
3.8. A kettős adóztatás elkerülése
a külföldi telephellyel rendelkező
belföldi adózó esetén
A Tao. tv. 28. § új (6a)-(6c) bekez-
désekkel egészült ki, amelyek tulaj-
donképpen egy, a belföldi adózó és
a külföldi telephelye között fennálló
transzferár „problémakört” rendez-
nek a telephely jövedelmének men-
tesítése során. Ha a belföldi adózó
és a külföldi telephelye a szokásos
piaci ártól eltérő ellenértéken szer-
ződött, ezért a belföldi adózónál
ne fel, viszont nem rendelkezik a
külföldi telephely azon nyilatkoza-
tával, amely szerint az a különbözet
összegét figyelembe veszi a társa-
sági adó vagy annak megfelelő adó
alapjában, úgy e nyilatkozat hiányá-
ban a belföldi adózó nem alkalmaz-
hatja a transzferár-csökkentő tételt.
A kiegészítés következtében kettős
adóztatás elkerülése során a kül-
földi telephely jövedelmének men-
tesítésekor a belföldi adózó mégis
figyelembe veheti csökkentésként
a telephelyhez hozzárendelhető
költségek, ráfordítások bizonyos ré-
szét. A csökkentés nem haladhatja
meg
>>a külföldi telephely jövedelmének
megállapításakor figyelembe vett
transzferár-növelő tétel 90%-a, il-
letve
>>a telephelyhez rendelhető költsé-
gek, ráfordítások és a bevételek
különbözete
közül a kisebbet.
A csökkentés egyébként a 7., 8. és
16/B. §-ban foglalt rendelkezésekre
figyelemmel alkalmazandó.
n Dr. Németh Nóra

AZ MNB LEGFRISSEBB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI – 2020. december 4.

Pénznem Devizanév Egység Érték Pénznem Devizanév Egység Érték
AUD ausztrál dollár 1 218,89 KRW dél-koreai won 100 27,19
BGN bolgár Leva 1 183,35 MXN mexikói peso 1 14,84
BRL brazil reál 1 57,20 MYR maláj ringgit 1 72,59
CAD kanadai dollár 1 229,25 NOK norvég korona 1 33,65
CHF svájci frank 1 330,55 NZD új-zélandi dollár 1 207,84
CNY kínai jüan 1 45,14 PHP fülöp-szigeteki peso 1 6,13
CZK cseh korona 1 13,55 PLN lengyel zloty 1 80,17
DKK dán korona 1 48,17 RON új román lej 1 73,59
EUR euro 1 358,62 RSD szerb dinár 1 3,05
GBP angol font 1 397,34 RUB orosz rubel 1 3,97
HKD hongkongi dollár 1 38,02 SEK svéd korona 1 34,92
HRK horvát kuna 1 47,53 SGD szingapúri dollár 1 221,24
IDR indonéz rúpia 100 2,09 THB thai bát 1 9,77
ILS izraeli sékel 1 90,25 TRY török líra 1 37,97
INR indiai rúpia 1 4,00 UAH ukrán hryvna 1 10,42
ISK izlandi korona 1 2,35 USD USA dollár 1 294,72
JPY japán yen 100 283,47 ZAR dél-afrikai rand 1 19,40

28 www.onadozo.hu | 2021. január < Tartalomjegyzék