TÁRSASÁGI ADÓ
A társasági adótörvény változásai
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény, azaz a nyári adócsomag rendelkezései
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] rendelkezé-
seit is érintik. A módosítások révén új adóalanyok jelennek meg a Tao. tv-ben, illetve számos rendelkezés
pontosításra kerül.
JJ1. A hibrid gazdálkodó
szervezetek
Az elmúlt években megszokhat-
tuk, hogy a Tao. tv. bizonyos módo-
sításainak hátterében a belső piac
működését közvetlenül érintő adóki-
kerülési gyakorlatok elleni szabályok
megállapításáról szóló 2016/1164 EU
irányelv [a továbbiakban: ATAD-irány-
elv] által előírt jogharmonizációs kö-
telezettség áll. Így volt ez például az
ellenőrzött külföldi társaságok vo-
natkozásában kialakított szabályo-
zás, vagy pedig a tőkekivonási adó
bevezetése kapcsán. A nyári adó-
csomagban is találunk olyan, 2022.
január 1-jével hatályba lépő módosí-
tásokat, amelyek a hibrid struktúrák-
kal összefüggésben az ATAD-irány-
elvben előírtaknak való megfelelést
szolgálják. Az ATAD-irányelvnek a
hibrid struktúrákat alkalmazó adóel-
kerülési módszerek címet viselő 9.
cikkének rendelkezései alapvetően
2020. január 1-jével már átültetésre
kerültek a Tao. tv. 4. § 57. pontjába,
illetve a 16/B. §-ba. Eredetileg az
ATAD-irányelv csak a tagállamok
közötti diszkrepanciákból adódó
nyereségátcsoportosítás visszaszo-
rítását célozta, viszont a 2016/1164
irányelvnek a harmadik országokat
érintő hibrid struktúrákból adódó
diszkrepanciák tekintetében történő
módosításáról szóló 2017/952 irány-
elv által bevezetett módosítás egyér-
telművé tette, hogy nem elegendő
pusztán a tagállamok közötti eltérő
adórendszerek következményeit ke-
zelni, hanem ezt ki kell terjeszteni az
olyan esetekre is, ahol csak az egyik
adózó vagy gazdálkodó szervezet
tartozik valamely tagállami társasá-
gi adó hatálya alá. Az ATAD irányelv-
nek a fordított hibrid struktúrákból
adódó diszkrepanciák címet viselő
9a. cikkét 2021. december 31-éig
kell átültetni a tagállamoknak. E kö-
32 www.onadozo.hu | 2021. július–augusztus
telezettségének tesz eleget Magyar-
ország az alábbi módosításokkal.
A Tao. tv. 2. § új (7) bekezdése
alapján – főszabály szerint – bel-
földi illetőségű adózónak minősül a
Magyarországon bejegyzési hellyel
vagy székhellyel rendelkező olyan
hibrid gazdálkodó szervezet, amely
egyébként nem tartozik sem a bel-
földi, sem a külföldi illetőségű adó-
zók közé, ha van olyan belföldi ille-
tőséggel nem rendelkező szervezet
(önmagában vagy e törvény szerinti
belföldi illetőséggel nem rendelkező
kapcsolt vállalkozásával együtte-
sen), amely
a) a szavazati jogai 50 százalékát
meghaladó közvetlen vagy köz-
vetett részesedéssel rendelkezik
a hibrid gazdálkodó szervezetben,
b) a jegyzett tőkéjéből 50 százalékot
meghaladó közvetlen vagy közve-
tett részesedéssel rendelkezik a
hibrid gazdálkodó szervezetben,
vagy
c) a hibrid gazdálkodó szervezet
adózott nyereségéből 50 száza-
lékot meghaladó részre jogosult,
és a fent említett külföldi személy
olyan adójogrendszer hatálya alá
tartozik, amely a Magyarországon
bejegyzési hellyel vagy székhellyel
rendelkező hibrid gazdálkodó szer-
vezetet a társasági adó vagy annak
megfelelő adó alanyának tekinti.
Az ATAD-irányelv 9a. cikk (2) be-
kezdésében meghatározott kivé-
tel-szabálynak megfelelően a hazai
szabályok alkalmazásában sem mi-
nősül a fentiek szerinti belföldi illető-
ségű adózónak az a befektetési alap
és az a más kollektív befektetési for-
ma, amelynek tulajdonosi köre szé-
les, diverzifikált értékpapír-portfólió-
val rendelkezik, és Magyarországon
befektetővédelmi szabályozás alá
tartozik [Tao. tv. 2. § (8) bekezdés].
A hibrid gazdálkodó szervezet,
mint új belföldi illetőségű adózó
megjelenésével pontosításra kerül a
Tao. tv. 4. § 2. pontjában az adózó
fogalma is.
A hibrid gazdálkodó szervezetben
fennálló szavazati jog, jegyzett tőke,
nyereségrészesedés kapcsán a kül-
földi személy mellett annak kapcsolt
vállalkozásainak ilyen érdekeltségét
is figyelembe kell venni. E tekintetben
a kapcsolt vállalkozási viszony fenn-
állásához elegendő a legalább 50
százalékos közvetlen vagy közvetett
szavazatijog-részesedés, tőkerésze-
sedés, a legalább 50 százalékos nye-
reségrészesedés (azzal, hogy a kon-
szolidált pénzügyi beszámolót készí-
tő vállalatcsoporthoz tartozó adózók
esetén az ügyvezetés egyezőségét is
vizsgálni kell). A kapcsolt vállalkozás
fogalmának fentiek szerinti módo-
sítását a 4. § 23. pont g) alpont gb)
alpontja tartalmazza.
Összességében olyan szerveze-
tekről van szó, amelyek jogi megí-
télése az egyes államokban külön-
böző, vagyis bizonyos államokban
önálló adózónak minősülnek, más
államokban viszont nem alanyai a
társasági adónak.
Az ATAD irányelv 9a. cikk (1) be-
kezdése szerint a hibrid gazdálkodó
szervezet jövedelmét meg kell adóz-
tatni olyan mértékig, amilyen mérté-
kig ezt a jövedelmet nem adóztatják
meg a tagállam vagy más adójog-
rendszer adójogszabályai alapján.
E rendelkezést képezi le a Tao. tv.
16/B. § (7) bekezdésébe beiktatan-
dó azon rendelkezés, amely szerint
a 2. § (7) bekezdésében meghatá-
rozott belföldi illetőségű adózó az
adóalapját úgy határozza meg, hogy
az ne tartalmazza azt az összeget,
amelyre a Tao. tv. szerint társasági
adókötelezettsége merül fel, továb-
bá azt az összeget, amelyre más
adójogrendszer adójogszabályai
< Tartalomjegyzék

alapján vagy társasági adó, vagy
annak megfelelő adókötelezettsége
merül fel, amelyet a külföldi adóbe-
vallásával igazol.
JJ2. A közfeladatot ellátó
közérdekű vagyonkezelő
alapítvánnyal összefüggő
szabályok
2.1. Az új adóalany és annak adóalapja
2021. június 10-i hatállyal önálló
adóalanyként nevesíti a Tao. tv. 2.
§ (2) bekezdés l) pontja a belföldi
illetőségű adózók között – a va-
gyonkezelő alapítvány mellett – a
közfeladatot ellátó közérdekű va-
gyonkezelő alapítványt. A Tao. tv.
4. § 23/f. pontjába újonnan beikta-
tott definíció szerint a közfeladatot
ellátó közérdekű alapítványnak az
ilyen szervezetként nyilvántartásba
vett szervezet minősül. Az e szer-
vezetekre vonatkozó szabályokat
a közfeladatot ellátó közérdekű va-
gyonkezelő alapítványokról szóló
2021. évi IX. törvény [a továbbiakban:
Kekva tv.] rögzíti, annak eltérő ren-
delkezése hiányában pedig a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvénynek [továbbiakban: Ptk.] az
alapítványra vonatkozó előírásait
kell alkalmazni. A Kekva tv. 3. § (1)
bekezdése értelmében a közfelada-
tot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány létrejöttéhez – főszabály
szerint – az szükséges, hogy
a) a törvény az 1. mellékletben elő-
zetesen közfeladatot ellátó közér-
dekű vagyonkezelő alapítvánnyá
minősítse az adott szervezetet,
b) az alapító, illetve a csatlakozó a
vagyon kezelése és az ebből szár-
mazó jövedelemnek az alapító
okiratban megjelölt közérdekű
célok, illetve közfeladatok meg-
valósítása, valamint a kedvezmé-
nyezettként megjelölt személy,
illetve személyek javára történő
vagyoni juttatás céljából vagyont
rendeljen és
c) a bíróság közfeladatot ellátó kö-
zérdekű vagyonkezelő alapítvány-
ként nyilvántartásba vegye az
érintett szervezetet.
< Tartalomjegyzék
A Kekva tv. 1. melléklete jelenleg
32 közfeladatot ellátó közérdekű va-
gyonkezelő alapítványt nevesít, ezek
közül 30-at az állam alapított, to-
vábbi kettőnél pedig csatlakozóként
vesz részt az állam azok működésé-
ben. Az itt nevesített alapítványok
többsége felsőoktatási közfeladatot
lát el, de van például tehetséggon-
dozást, mint közérdekű célt ellátó
alapítvány is.
A szabályozás tőkeminimumot is
előír, az ilyen alapítvány létesítéséhez
az alapítvány javára legalább 600 mil-
lió forintnak megfelelő vagyont kell
rendelni [Kekva tv. 4. § (1) bekezdés].
Az alapítvány gazdasági tevékeny-
ségként a javára rendelt, illetve általa
közérdekű célból bizalmi vagyon-
kezelésbe vett, valamint egyéb for-
rásból származó vagyona kezelését
alapítványi céljaként végzi, és azzal
a felelős gazdálkodás követelménye
sérelme nélkül szabadon gazdálkod-
hat [Kekva tv. 3. § (6) bekezdés].
A közfeladatot ellátó közérdekű
alapítvány nem úgy állapítja meg a
társasági adóalapját, mint egy „át-
lagos” alapítvány, nem vonatkozik
rá például a Tao. tv. 9. §-a. Az ilyen
alapítványok adómegállapítása – a
vagyonkezelő alapítványokhoz ha-
sonlóan – a bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján kezelt vagyonra
vonatkozó rendelkezések megfelelő
alkalmazásával történik [Tao. tv. 5. §
(7a) bekezdés]. A bizalmi vagyonke-
zelési szerződés alapján kezelt va-
gyon, mint belföldi illetőségű adózó
adókötelezettségeire nagyrészt az
általános szabályok vonatkoznak,
azzal az eltéréssel, hogy a kezelt va-
gyonnak nem kell alkalmaznia a jö-
vedelem-(nyereség-)minimum meg-
állapítására vonatkozó szabályokat
[Tao. tv. 6. § (6) bekezdés d) pont].
Ennek alapján a közfeladatot ellátó
közérdekű alapítványok is többnyi-
re a profitorientált vállalkozásokra
irányadó szabályok alapján határoz-
zák meg a társasági adókötelezett-
ségüket, azzal a különbséggel, hogy
a jövedelem-(nyereség-)minimum
megállapítására nem kötelesek.
A közfeladatot ellátó közérdekű
vagyonkezelő alapítványok társasá-
gi adóalapja szempontjából további
TÁRSASÁGI ADÓ
specialitást jelent, hogy nem kell az
adót megfizetniük az adóalap azon
része után, amelyet a közfeladatot
ellátó közérdekű vagyonkezelő ala-
pítvány céljainak, közfeladatának, kö-
zérdekű tevékenységének megvaló-
sítását szolgáló tevékenysége révén
szerzett bevétele – így különösen az
alapító által rendelt, az alapítványhoz
csatlakozók által juttatott, valamint
az egyéb forrásból származó vagyon
átvételéből, kezeléséből, hasznainak
szedéséből származó bevétele –
képvisel az összes bevételén belül
[Tao. tv. 20. § (1) bekezdés f) pont].
Összességében tehát az adóalapnak
az arányos része mentesül az adófi-
zetési kötelezettség alól.
A közfeladatot ellátó közérdekű
alapítvány, mint új adóalany megje-
lenésével pontosításra került a Tao.
tv. 4. § 28/b. pontjában az osztalék
fogalma; a módosítás egyértelműen
rögzíti, hogy közfeladatot ellátó kö-
zérdekű alapítvány is állapíthat meg
osztalékot.
2.2. A közfeladatot ellátó közérdekű
alapítványnak adott ingyenes juttatás
A Kekva tv. 18. § (3) bekezdése
szerint az alapítvány céljai megva-
lósításához az államon kívüli más
személy is támogatást adhat vagy
adományt nyújthat. Az alapítvány
részére pénzbeli és nem pénzbeli
vagyoni juttatás, adomány egyaránt
adható. Ha a társasági adóalany
támogatást nyújt egy közfelada-
tot ellátó közérdekű alapítványnak,
akkor rendezni kell azt a kérdést,
hogy mindez hogyan érinti a juttató
adóalapját. A nyári adócsomag által
beiktatott új rendelkezések értelmé-
ben a társasági adóalanyok által az
ilyen alapítványok javára biztosított
támogatások összege egyrészt elis-
mert költségnek minősül, másrészt
ahhoz adóalap-csökkentő tétel is
kapcsolódik a következők szerint. A
Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész
25. pontja értelmében a vállalkozá-
si tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minősül
>>a közfeladatot ellátó közérdekű
vagyonkezelő alapítványnak ala-
pításkor vagy csatlakozáskor ren-
delt vagyon átadása kapcsán
ÖNADÓZÓ | 2021. július–augusztus 33
 TÁRSASÁGI ADÓ
>>az adózás előtti eredmény ter-
hére elszámolt összeg, továbbá
visszafizetési kötelezettség nélkül
adott támogatás, juttatás, térítés
nélkül átadott eszköz könyv sze-
rinti értéke, térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értéke,
>>valamint e juttatásokkal kapcso-
latban ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó,
>>ideértve ha a közfeladatot ellátó
közérdekű alapítvány részére a
vagyont, juttatást, átadást, szol-
gáltatást nem az alapító, csatla-
kozó, hanem harmadik személy
juttatja és a harmadik személy
juttatását az alapító, csatlakozó
sajátjának ismeri el.
Amennyiben tehát a társasági
adóalany közfeladatot ellátó közér-
dekű vagyonkezelő alapítványt ala-
pít, ilyenhez csatlakozik, vagy annak
a fentiek szerint támogatást juttat,
akkor az alapítvány részére átadott
ingyenes juttatás értéke – további
feltétel nélkül – elismert költségnek
minősül, azzal nem kell növelni a jut-
tató társasági adóalapját.
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z)
pontjának kiegészítése révén a köz-
feladatot ellátó közérdekű vagyon-
kezelő alapítvány javára biztosított
juttatások értékének meghatározott
részével – bizonyos esetekben –
csökkenthető is a társasági adóalap.
Az adóalap-kedvezmény mértéke
attól függ, hogy az adózó „milyen”
közfeladatot ellátó alapítványt (fel-
sőoktatási célokat ellátó vagy sem)
milyen formában támogat, illetve at-
tól is, hogy alapítói, vagy csatlakozói
támogatásról van-e szó.
Az új szabályok ismertetése előtt,
ezen a ponton muszáj egy kitérőt
tennünk és megvizsgálnunk a Tao.
tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjának a
2021. június 9-éig hatályos rendel-
kezéseit. Ezek értelmében csökkenti
az adózás előtti eredményt
>>a közhasznú szervezetnek, a köz-
hasznú szervezettel kötött ado-
mányozási szerződés keretében,
az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szer-
vezetek működéséről és támoga-
tásáról szóló törvény szerinti köz-
34 www.onadozo.hu | 2021. július–augusztus
hasznú tevékenysége támogatá-
sára, továbbá
>>a Magyar Kármentő Alapnak, a
Nemzeti Kulturális Alapnak, to-
vábbá
>>a mezőgazdasági termelést érintő
időjárási és más természeti koc-
kázatok kezeléséről szóló 2011.
évi CLXVIII. törvény 7. § (1) be-
kezdése szerinti mezőgazdasági
kockázatkezelési pénzeszköz (a
továbbiakban: Kárenyhítési Alap)
javára önkéntesen, nem jogsza-
bályi kötelezés alapján vagy
>>a felsőoktatási intézménynek fel-
sőoktatási támogatási megálla-
podás keretében
az adóévben visszafizetési kötele-
zettség nélkül adott támogatás, jut-
tatás, térítés nélkül átadott eszköz
könyv szerinti értékének, térítés nél-
kül nyújtott szolgáltatás bekerülési
értékének,
>>20 százaléka – tartós adományo-
zási szerződés keretében 40 szá-
zaléka – közhasznú szervezet,
>>50 százaléka a Magyar Kármentő
Alap, a Nemzeti Kulturális Alap,
továbbá a Kárenyhítési Alap,
>>50 százaléka felsőoktatási intéz-
mény felsőoktatási támogatási
megállapodás alapján történő tá-
mogatása esetén,
de együttesen legfeljebb az adó-
zás előtti eredmény összege.
Az adóalap-kedvezményre jogo-
sító támogatások körébe tehát már
eddig is beletartozott a felsőoktatá-
si támogatási megállapodás alapján
jutatott összeg. Ha ugyanis az adózó
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.
évi CCIV. törvény szerinti alapítóval
vagy fenntartóval felsőoktatási in-
tézmény alapítására, működésének
biztosítására kötött, legalább öt évre
szóló megállapodást, akkor a támo-
gatás összege egyrészt elismert
költségnek minősült az adóalapnál,
másrészt pedig annak 50 százaléká-
val csökkenthette az adózó az adó-
zás előtti eredményét.
Figyelemmel arra, hogy a jelen-
legi közfeladatot ellátó közérdekű
vagyonkezelő alapítványok jelentős
többsége felsőoktatási tevékeny-
séget végez, így a Tao. tv. eddigi
szabályait össze kellett hangolni az
új kedvezményekkel. E tekintetben
egyrészt módosult a Tao. tv. 4. §
16/c. pontjában a felsőoktatási tá-
mogatási megállapodás fogalma,
az új szabályok szerint a korábbi öt
év helyett elegendő azt három évre
kötni. Pontosításra került a Tao. tv.
3. számú melléklet B) rész 23. pont-
ja, amely kiegészült azzal, hogy a
felsőoktatási intézmény mellett a
fenntartónak adott ingyenes jutta-
tás is elismert költség az adóalap-
nál. Mindezek alapján rögzíthetjük,
hogy a felsőoktatási közfeladatot
ellátó közérdekű vagyonkezelő ala-
pítványokkal is köthető felsőoktatá-
si támogatási megállapodás.
A 2021. június 10-étől hatályos
módosítások alapján a Tao. tv. 7. §
(1) bekezdés z) pontja az alábbiak-
kal egészült ki: csökkenti az adózás
előtti eredményt
>>a felsőoktatási intézménynek
(fenntartójának) felsőoktatási
támogatási megállapodás kere-
tében az adóévben visszafize-
tési kötelezettség nélkül adott
támogatás, juttatás, térítés nél-
kül átadott eszköz könyv szerinti
értékének, térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értékének
300 százaléka közfeladatot ellátó
közérdekű vagyonkezelő alapítvá-
nyi vagy egyházi fenntartásban
lévő egyetem, illetve annak fenn-
tartója felsőoktatási támogatási
megállapodás alapján történő tá-
mogatása esetén,
>>a közfeladatot ellátó közérdekű
vagyonkezelő alapítvány részére
az adóévben alapítói vagy csatla-
kozói vagyonrendelés keretében,
visszafizetési kötelezettség nélkül
adott támogatás, juttatás, térítés
nélkül átadott eszköz könyv sze-
rinti értékének, térítés nélkül nyúj-
tott szolgáltatás bekerülési érté-
kének 40 százaléka közfeladatot
ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány támogatása esetén,
>>a közfeladatot ellátó közérdekű
vagyonkezelő alapítvány részére
a közhasznú tevékenysége támo-
gatására visszafizetési kötelezett-
ség nélkül adott támogatás, jutta-
tás, térítés nélkül átadott eszköz
< Tartalomjegyzék

könyv szerinti értékének, térítés
nélkül nyújtott szolgáltatás beke-
rülési értékének 20 százaléka a
közfeladatot ellátó közérdekű va-
gyonkezelő alapítvány támogatá-
sa esetén.
Az adóalap-csökkentő tétel maxi-
muma – más adóalap-kedvezmény-
re jogosító támogatásokkal – együt-
tesen legfeljebb az adózási előtti
eredmény összege lehet. A fentiek
alapján rögzíthetjük, hogy a közfel-
adatot ellátó közérdekű vagyonke-
zelő alapítvány támogatása esetén
nem minden esetben a 300 száza-
lékos csökkentő tétel irányadó, az
csak akkor alkalmazható, hogy az
adózó legalább három évre szóló
felsőoktatási támogatási megálla-
podás keretében ad támogatást a
felsőoktatási tevékenységet végző
közfeladatot ellátó közérdekű va-
gyonkezelő alapítványnak, vagy a
fenntartásában lévő intézménynek.
A 40 százalékos csökkentő tétel ak-
kor irányadó, ha az adózó alapítói
vagy csatlakozói vagyonrendelés
keretében biztosítja a támogatást.
A 20 százalékos adóalap-kedvez-
mény érvényesítéséhez az szüksé-
ges, hogy az adózó közhasznú be-
Adózás előtti eredmény
Korrekciós tételek egyenlege*
Adott támogatás
Adóalap
Társasági adó (9%)
Adómegtakarítás
*kivéve Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés s)
pontja szankciós előírásokat hatá-
roz meg arra az esetre, ha az adózó
által vállalt hosszabb távú támoga-
tások meghiúsulnak. A szabályozás
kiegészült azzal az esettel, amikor
a közfeladatot ellátó közérdekű va-
gyonkezelő alapítványi vagy egyházi
fenntartásban lévő egyetem, illet-
ve annak fenntartója felsőoktatási
támogatási megállapodás alapján
< Tartalomjegyzék
sorolással rendelkező közfeladatot
ellátó közérdekű vagyonkezelő ala-
pítványnak adjon ingyenes juttatást.
A többi adóalap-kedvezmény-
re jogosító tényállás változatlanul
irányadó, így például, ha olyan fel-
sőoktatási intézményt támogat az
adózó, amelynek a fenntartója nem
közfeladatot ellátó közérdekű va-
gyonkezelő alapítvány, akkor a „régi”
szabályoknak megfelelően továbbra
is 50 százalékos adóalap-csökkentő
tétel érvényesítésére jogosult.
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z)
pontja szerinti adóalap-csökkentés
érvényesítésének feltétele, hogy az
adózó rendelkezzen az arra kijelölt
szervezet (többnyire a támogatott)
igazolásával. (Kivételt képez ez alól
a Kárenyhítési Alap támogatása,
ahol nincs szükség külön igazo-
lásra). Az új támogatási jogcímek
tekintetében az adózónak az egye-
tem, vagy fenntartója, vagy pedig
a közfeladatot ellátó közérdekű
vagyonkezelő alapítvány által az
adóalap megállapítása céljából ki-
állított igazolással kell rendelkeznie,
amely tartalmazza a kiállító és az
adózó megnevezését, székhelyét,
adószámát, a támogatás, juttatás
összegét, célját [Tao. tv. 7. § (7)
1. 2.
1.200 1.200
-200 -200
0 100
600
1.000 (1.200 – 200 – 100 – (1.200 – 200 – 100 –
3x100)
90 54
- 40%
történő támogatása nem valósul
meg szerződésszerűen. Ha az adó-
zó a felsőoktatási támogatási meg-
állapodásban vállaltakat a másik
szerződő fél közhasznúsági nyilván-
tartásból való törlése vagy jogutód
nélküli megszűnése miatt nem telje-
sítette, akkor az addig érvényesített
kedvezmény összegét kell fizetni.
Bármely más okból való nem telje-
sítés esetén pedig az addig érvénye-
TÁRSASÁGI ADÓ
bekezdés]. Az alábbi példa segít-
ségével vizsgáljuk meg, hogy mek-
kora összegű adómegtakarításra
tehet szert az adózó, ha különféle
jogcímeken biztosít adóalap-ked-
vezményre jogosító támogatást. Az
adózó adózás előtti eredménye, a
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja
szerinti csökkentő tétel összegét
nem tartalmazó korrekciós tételek
összege mindegyik esetben állan-
dó. Az adózás előtti eredmény sor
még tartalmazza az adott támoga-
tás összegét. Az adókedvezménye-
ket az egyszerűség kedvéért figyel-
men kívül hagyjuk.
1. eset: az adózó nem nyújt adó-
alap-kedvezményre jogosító tá-
mogatást,
2. eset: az adózó közfeladatot ellátó
közérdekű vagyonkezelő alapít-
vánnyal köt felsőoktatási támo-
gatási megállapodást,
3. eset: az adózó felsőoktatási tá-
mogatási megállapodás alapján
nyújt támogatás nem közfelada-
tot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítványnak,
4. eset: az adózó alapítói vagyonren-
delés keretében biztosít támoga-
tást közfeladatot ellátó közérdekű
vagyonkezelő alapítványnak.
M Ft
3. 4.
1.200 1.200
-200 -200
100 100
850 860
(1.200 – 200 – 100 –
0,5x100) 0,4x100)
76,5 77,4
15% 14%
sített kedvezmény kétszeresét kell
visszafizetni.
Az új típusú alapítványoknak
adott ingyenes juttatások adóhatá-
sait rendezi a Tao. tv. 18/C. § új (23)
bekezdése. Amennyiben IFRS-ek
szerinti beszámolót készítő adózó
saját részvényt, saját üzletrészt ad
át térítés nélkül a közfeladatot ellátó
közérdekű vagyonkezelő alapítvány
részére, akkor a társasági adóalap-
ÖNADÓZÓ | 2021. július–augusztus 35
 TÁRSASÁGI ADÓ
ját külön nyilvántartás alapján úgy
határozza meg, mintha azt a szám-
vitelről szóló törvény szerint számol-
ta volna el.
Habár a 2.2. fejezetben részlete-
zett szabályok 2021. június 10-én
léptek hatályba, ugyanakkor a köz-
feladatot ellátó közérdekű vagyonke-
zelő alapítványoknak adott ingyenes
juttatásokra vonatkozó új szabá-
lyokat első alkalommal a Kekva tv.
hatálybalépése napját (2021. május
1-jét) követő ügyletekre kell alkalmaz-
ni [Tao. tv. 29/A. § (98) bekezdés].
JJ3. A csoportos társasági
adóalanyiság intézményét
érintő változások
A csoportos társasági adóalany
tagjai meghatározott szervezeti for-
mában működő adózók lehetnek,
a korábbi szabályozás szerint bár-
mely – a további feltételeknek meg-
felelő – gazdasági társaság, illetve
szövetkezet dönthetett úgy, hogy
csoportos társasági adóalanyt hoz
létre, ahhoz csatlakozik. A Tao. tv.
2/A. § (2) bekezdésének 2021. júli-
us 9-étől hatályos szabályai szerint
a nonprofit gazdasági társaság, a
szociális szövetkezet, a közérdekű
nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszö-
vetkezet nem lehet csoportos társa-
sági adóalany tagja. Az ilyen szer-
vezeti formában működő adózók,
amelyeknek a csoporttagsága az
új, kizáró szabály hatálybalépését
megelőző napon, azaz 2021. július
8-án fennállt, az e napon folyamat-
ban lévő adóévük végéig (általános
esetben 2021. december 31-éig)
fenntarthatják a csoporttagságukat
[Tao. tv. 29/A. § (100) bekezdés].
A folyamatban lévő adóév utolsó
napjával a törvény erejénél fogva
megszűnik a csoporttagságuk, a kö-
vetkező adóévben már „egyedi” adó-
zóként működnek a társasági adó
szempontjából is.
A hitelszerződés (ideértve a
pénzügyi lízinget is) megkötése
adóévének utolsó napján kis- és kö-
zépvállalkozásnak minősülő adózó
adókedvezményt vehet igénybe a
hitelszerződés alapján tárgyi esz-
köz beszerzéséhez, előállításához
pénzügyi intézménytől igénybe vett,
36 www.onadozo.hu | 2021. július–augusztus
és kizárólag e célra felhasznált hi-
tel (ideértve a felhasznált hitel vis�-
szafizetésére igazoltan felvett más
hitelt) kamata után [Tao. tv. 22/A. §
(1) bekezdés]. Az adókedvezményt
érvényesítő adózónak bizonyos ese-
tekben az adókedvezményt kése-
delmi pótlékkal növelten vissza kell
fizetnie, így akkor, ha
>>a hitelszerződés megkötésének
évét követő négy éven belül a
beruházást nem helyezi üzembe,
kivéve, ha az üzembe helyezés
elháríthatatlan külső ok miatti
megrongálódás következtében
maradt el, vagy
>>a tárgyi eszközt üzembe helye-
zésének adóévében vagy az azt
követő három évben elidegeníti
[Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés].
Ez idáig nem volt arra vonatkozó
rendelkezés, hogy hogyan kell telje-
síteni az adókedvezmény szankciós
visszafizetését abban az esetben,
ha az adózó csoportos társasági
adóalany tagja. A Tao. tv. 22/A. § (6)
bekezdésébe 2021. július 9-i hatál�-
lyal beiktatandó új rendelkezés ér-
telmében a szankciós visszafizetési
kötelezettséget a csoporttagság
fennállása alatt csoporttagonként, a
csoportképviselő útján kell teljesíte-
ni. A visszafizetendő társasági adó,
illetve a késedelmi pótlék összegét
tehát a csoportképviselő vallja be a
csoport társasági adóbevallásában
és a megfizetést is ő teljesíti.
2021. június 10-i hatállyal pon-
tosításra került a Tao. tv. 23. § (11)
bekezdésének korábbi szövege,
amely azt rögzítette, hogy a csopor-
tos társasági adóalany a filmalko-
tások, illetve a látvány-csapatsport
támogatások adókedvezményéhez
tartozó bejelentést kizárólag a cso-
portképviselő útján teheti meg. Az
említett jogszabályhelyből törlésre
került a filmalkotások adókedvez-
ményére vonatkozó, azaz a Tao. tv.
22. § (1) bekezdése szerinti utalás. A
módosítás gyakorlati változást nem
jelent, hiszen a filmalkotások adó-
kedvezményével összefüggésben
eddig sem volt, ezután sincs szük-
ség bejelentésre, sem az „egyedi”
adózóknak, sem pedig a csoportos
társasági adóalanyoknak. A módo-
sítás nem érinti a sportcélú támo-
gatás adókedvezményének érvé-
nyesítéséhez szükséges SPORTBEJ
jelű nyomtatvány benyújtására vo-
natkozó előírást, azt természetesen
továbbra is csak a csoportképviselő
nyújthatja be.
A Tao. tv. 24/A. § (1) bekezdése
rendelkezik arról, hogy az adózók
által bevallott adóelőlegek megha-
tározott részét mely esetekben lehet
kedvezményezett célra felajánlani.
A csoportos társasági adóalanyok
vonatkozásában külön utalt arra a
szabály, hogy a csoportos társasági
adóalany számára az alapító, csat-
lakozó tagra vonatkozóan adóha-
tósági határozattal előírt társasági
adóelőleg-kötelezettség és a volt
csoporttag számára a megszűnt
csoporttagságára tekintettel adóha-
tósági határozattal előírt társasági
adóelőleg-kötelezettség terhére is
lehet felajánlást tenni. A 2021. június
10. napján hatályba lépett módosí-
tás törölte a volt csoporttag adóelő-
leg-kötelezettségére vonatkozó
részt. Ez nem jelent tartalmi módo-
sítást, ugyanis a volt csoporttagok a
csoporttagságukat követő időszak-
ra maguk vallják be az adóelőlegük
összegét és nem az adóhatóság írja
elő azt határozattal. A Tao. tv. 26. §
(6) bekezdés szerint, amennyiben a
csoporttag csoporttagsága a jog-
utód nélküli megszűnéstől eltérő ok
miatt szűnik meg, a csoportos tár-
sasági adóalany és a volt csoport-
tag, továbbá a csoportos társasági
adóalany megszűnése esetén a volt
csoporttag köteles a csoporttagság
megszűnése napját, illetve a csopor-
tos társasági adóalany megszűné-
se napját követő 30 napon belül a
csoportos társasági adóalany által
bevallott adóelőleget megosztani
és bevallani, és ennek alapján a be-
vallás esedékességének napjától az
adóévet követő hatodik hónap utolsó
napjáig az adóelőleget megfizetni.
Összességében tehát egy olyan
fordulat került hatályon kívül helye-
zésre a Tao. tv-ből, amely gyakorla-
tilag nem volt alkalmazható, mindez
azonban nem érinti a volt csoportta-
gok felajánlási jogosultságát.
< Tartalomjegyzék
 TÁRSASÁGI ADÓ

JJ4. Elismert költségek
a társasági adóalapnál
2022. január 1-jétől bővül a Tao.
tv. 3. számú mellékletének B) ré-
szében szereplő, a vállalkozási te-
vékenység érdekében felmerült,
nevesített költségek, ráfordítások
köre, amelyekkel az adózónak nem
kell növelnie az adózás előtti ered-
ményét. A Tao. tv. 3. számú mellék-
let B) rész új 9. pontja értelmében a
vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak
minősül az adózó által
>>a vele munkaviszonyban álló ma-
gánszemély, illetve
>>vezető tisztségviselője,
>>tevékenységében személyesen
közreműködő tagja, valamint
>>az adózóval korábban munkavi-
szonyban álló, a Tbj. 4. § 17. pont-
ja szerinti saját jogú nyugdíjas,
valamint
>>az említett magánszemélyek kö-
zeli hozzátartozója
részére bármely módon biztosí-
tott – kizárólag emberi erővel hajtott
vagy legfeljebb 300 W teljesítményű
elektromos motorral segített – ke-
rékpár vásárlása, átadása, haszná-
lata, fenntartása és üzemeltetése
révén felmerült költség, ráfordítás
(ideértve az azzal összefüggő, tör-
vényen alapuló, az államháztartás
valamely alrendszere számára tör-
ténő kötelező befizetést is).
A szabályozás meghatározza te-
hát, hogy mely személyi kör része-
síthető ilyen jellegű juttatásban, a
felsorolt személyek köre gyakorlati-
lag megegyezik a Tao. tv. 3. számú
melléklet B) rész 3. pontjában neve-
sített személyekkel. A kerékpár vá-
sárlásával összefüggésben felme-
rült költségeken kívül a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült
lyek valamelyikének adja át, akkor
az ily módon felmerült költségek
nem minősíthetők „automatikusan”
elismert költségnek. A Tao. tv. 8. §
(1) bekezdés d) pontjában foglaltak
logikájából az következik, hogy ilyen
esetben az adózónak magának kell
alátámasztania, hogy a kerékpár
vásárlásával, átadásával, üzemelte-
tésével összefüggésben felmerült
költségek közvetlenül szolgálják a
vállalkozási tevékenységet. Amen�-
nyiben ez a reláció nem áll fenn, úgy
a felmerült költségekkel növelni kell
az adózás előtti eredményt.
JJ5. További pontosítások
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés j)
pontja alapján – főszabály szerint
– növeli az adózás előtti eredményt
a nettó finanszírozási költségnek a
kamatfizetés, adózás és értékcsök-
kenés előtti adóévi eredmény 30%-
a és 939.810 000 forint közül a na-
gyobb összeget meghaladó része. A
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontja
értelmében pedig csökkenti az adó-
zás előtti eredményt a korábbi adó-
években növelő tételként figyelembe
vett összeg, amennyiben az adózó
rendelkezik „szabad” kamatlevonási
kapacitással. A Tao. tv. 10. § (2)-(3)
bekezdését érintő, 2021. június 10-i
napján hatályba lépett módosítás
egyértelműen rögzíti, hogy az is-
kolaszövetkezetnek, illetve a közér-
dekű nyugdíjas szövetkezetnek a ka-
mat-levonás korlátozási szabályhoz
kapcsolódó páros korrekciós tétel
mindkét „oldalát” alkalmaznia kell.
Az összevont (konszolidált) éves
beszámolót készítő vállalatcsoport
tagja bizonyos esetekben nem kö-
teles alkalmazni az előbb említett
kamatlevonás-korlátozási szabályt.
2021. június 10-i hatállyal kis mér-
tékben módosult az összevont (kon-
szolidált) éves beszámolót készítő
csoport fogalma a Tao. tv. 4. § 54.
pontjában („egy vállalatcsoporthoz
tartozó valamennyi gazdálkodó
szervezetet magába foglaló cso-
port” helyett „olyan gazdálkodó szer-
vezetekből álló csoport”). Az érintett
adózók az új szabályt a 2020-ban
kezdődő adóévükre választásuk
szerint alkalmazzák [Tao. tv. 29/A. §
(99) bekezdés].
A Tao. tv. 5. számú melléklet 10.
pontjának korábbi szövege szerint
nem minősül társasági adóalanynak
a Magyar Távirati Iroda Részvény-
társaság. A Magyar Távirati Iroda
Részvénytársaság jogutódlással
megszűnt, 2015. július 1-jétől a
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit
Zrt. vette át a feladatait. A Tao. tv.
hivatkozott rendelkezése 2021. júni-
us 10-i hatállyal módosításra került,
így annak rendelkezése is most már
a megváltozott helyzethez igazodik.
A Tao. tv. 26. §-ában önálló rendel-
kezés vonatkozott az egyszerűsített
vállalkozói adó hatálya alól a társa-
sági adóalanyok körébe visszatérő
adózók adóelőleg-bevallási, -befize-
tési szabályaira. E rendelkezés – az
egyszerűsített vállalkozói adó meg-
szüntetése miatt – okafogyottá vált,
a Tao. tv. 26. § (12) bekezdése 2021.
június 10. napjával hatályát vesztette.
Hatályát vesztette a Tao. tv. 18/C. §
(21) bekezdése, amely arról rendel-
kezett, hogy az IFRS-ek szerinti be-
számolót készítő hitelintézet hogyan
számolja el a hitelintézeti különadót a
társasági adóalap megállapításakor.
A módosítás hátterében az áll, hogy
2019. január 1-jével megszűnt a hitel-
intézeti különadó-kötelezettség.
n Dr. Németh Nóra

www.kezikonyvek.hu
költségnek minősülnek a kerékpár
fenntartásával, üzemeltetésével (így
például a szervízeléssel) kapcsola-
tosan felmerült költségek is. • Az egyszerűsített végelszámolás kézikönyve és iratmintái
Amennyiben az adózó olyan ke- • KKV információbiztonsági kézikönyv
rékpárt vásárol, amely nem felel • Segédlet és iratminták társaságok és civil szervezetek belső
működéséhez
meg a fenti előírásnak (például 300
• KATA Navigátor csomag kisadózó vállalkozásoknak
W-nál nagyobb teljesítményű elekt-
• Adatkezelési Navigátor kkv-knak, könyvelőknek
romos motorral ellátott), vagy pedig • Útmutató az önköltségszámítási szabályzat elkészítéséhez
nem a fent említett magánszemé-

< Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ | 2021. július–augusztus 37