A társasági adó és egyéb adók

2021. évközi és 2022-től hatályos változásai

Rabné dr. Barizs Gabriella

I. Társasági adó

1
 Társasági adó Egyes törvényeknek a kisgyermekkel
- témakörök otthon lévők szövetkezete létrehozásával
összefüggő módosításáról szóló 2021. évi
LXXXV. törvény
Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

Egyes
Ingyenes juttatásokhoz kapcsolódó kedvezmények módosulásai adótörvények
módosításáról
Fordított hibrid gazdálkodó szervezet szóló
2021. évi
Csoportos társasági adóalanyokat érintő módosítások
LXIX. törvény
Elismert költségek: új jogcím

Fejlesztési adókedvezmény minimális értéke Az egyes adótörvények és más

3
kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2019. évi LXXIII. törvény

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

 Egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával
összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXV. törvény
 Hatálybalépés: 2021. július 1.
 A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem
nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők
vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a
tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt
vehessenek, közösséghez tartozhassanak.

 A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének célja továbbá az is, hogy elősegítse a tagok
között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag
átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a
4
kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének
lehetőségéhez.

2
 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
 A tagok
 csak személyes közreműködést vállaló természetes személyek lehetnek,
és
 legalább 90%-uknak gyermekgondozási díjban (gyed) vagy
gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) nem nagyszülőként részesülő
személynek kell lenniük.
 A személyes közreműködés módját és ellentételezését a szövetkezettel kötött
tagsági megállapodás tartalmazza.
 A tag személyesen közreműködhet a szövetkezet harmadik személynek
nyújtott külső szolgáltatásában is. Az ilyen, külső szolgáltatás nyújtásakor a
Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. szövetkezetekről szóló törvényben
meghatározott szabályait kell alkalmazni.
5

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Az új szövetkezeti formával kapcsolatos változások a Tao. tv.-ben
Hatály: 2021. július 1.

Szövetkezetként a társasági adó alanya

Adóalap-megállapítási szabályok

Jövedelem-(nyereség-)minimum alóli mentesség

Adóelőleg alóli mentesség

6

3
 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adóalapja

 Adóalapját az iskolaszövetkezetekkel azonosan állapítja meg;

kiindulópont a megállapított osztalék [Tao. tv. 10. §]
 Az adózottan és az adómentesen képződött eredménytartalékról külön nyilvántartást
kell vezetnie
 Az eredménytartalék állományának csökkenését a megelőző évi nyilvántartás alapján
számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen
képzett eredménytartalék között. Tőkeleszállításkor, a tagi jogviszony megszűnésekor
a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék
csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az
adómentesen képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni.
7

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

NAV tájékoztató:

https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/A_kisgyermekkel_ottho20210727.html

4
 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX.
törvény [Kekva tv.] – Hatály: 2021. május 1.
 Háttérjogszabály: Ptk.
 közérdekű célra, közfeladat ellátására alapítható, e tevékenységek
megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az
alapítók, csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó
vagyont kezeli
 közérdekű célnak minősül az alapítványnak a Kekva tv. 1. mellékletében
meghatározott közfeladata, illetve a nevelési-oktatási, tehetséggondozási,
felsőoktatási, alap- és alkalmazott kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális,
család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, amatőr- és ifjúsági
sporttevékenységek, nemzeti kultúra megőrzése, a hagyományvédelem
szempontjából értékkel bíró életmód megőrzésére irányuló tevékenységek, stb.

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő

alapítvány
KEKVA alapítása
 Az alapítás feltételei:
 a Kekva tv. 1. melléklete előzetesen kimondja a közfeladatot
ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítést, és
 megtörténjen az alapítói vagyonrendelés, és
 a bíróság a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítványt nyilvántartásba vegye (a létrejövetel napja a
nyilvántartásba vétel napja).
 Már működő alapítvány, közalapítvány vagy a közérdekű
vagyonkezelő alapítvány is „átminősíthető” közfeladatot ellátó
közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá.

5
 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány

KEKVA alapítása
 Tőkeminimum: 600 millió Ft
 A Kekva tv. 1. számú melléklete jelenleg 32 közfeladatot
ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt nevesít, ezek
közül 30-at az állam alapított, további kettőnél pedig
csatlakozóként vesz részt az állam azok működésében.

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő

alapítvány
KEKVA gazdálkodása
 Gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa közérdekű
célból bizalmi vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból
származó vagyona kezelését alapítványi céljaként végzi, és azzal a
felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon
gazdálkodhat
 Ezen alapítványok közfeladata körébe tartozó tevékenységeinek
anyagi feltételeit az állam biztosítja alapítóként, illetve
csatlakozóként; az alapítói vagyonrendelésen túl megállapodás útján
történő vagyoni juttatás, támogatás, adomány, illetve közfeladat-
finanszírozási szerződés formájában.
 Az alapítványi célok megvalósításához az államon kívüli más személy,
így például gazdasági társaság is adhat támogatást vagy adományt

6
 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány
KEKVA adózása
 a társasági adó alanya 2021. június 10-étől
 az adókötelezettség megállapítása a bizalmi vagyonkezelési
szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések
megfelelő alkalmazásával történik [Tao. tv. 5. § (7a)
bekezdés]
 adókötelezettségének kezdete: a bírósági nyilvántartásba
vétel napja
 nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimumra
vonatkozó szabályokat
 ’TAONY nyilatkozatra nem jogosult

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő

alapítvány
KEKVA adózása
 adómentességi szabály: nem kell megfizetnie az adót az
adóalap azon része után, amelyet a KEKVA céljainak,
közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását
szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel az
összes bevételén belül [Tao. tv. 20. § (1) bekezdés f) pont].
Ilyen, adómentességre jogosító bevétel különösen az alapító által
rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az
egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből,
hasznainak szedéséből származó bevétel

7
 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány
KEKVA adózása
 adómentesség – példa
• a kekva összes bevétele: 900 MFt, ebből a közfeladata
megvalósítását szolgáló tevékenység révén szerzett bevétele:
720 MFt,
• összes költsége: 300 MFt,
• adóalap-módosító tételek egyenlege: +100 MFt,
• adóalapja: 700 MFt,
• adómentes adóalap-rész: [700 MFt x (720/900 MFt)] = 560 MFt
• fizetendő adó: (700 MFt - 560 MFt) x 9% = 12,6 MFt

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő

alapítvány
KEKVA-nak adott ingyenes juttatások
Elismert költség a KEKVA-nak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt
vagyon átadása kapcsán az adózás előtti eredmény terhére elszámolt
összeg, továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés
nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó,
ideértve ha a KEKVA részére a vagyont, juttatást, átadást,
szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó, hanem harmadik személy
juttatja és a harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó
sajátjának ismeri el [Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 25. pont].

8
 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány
KEKVA-nak adott ingyenes juttatások

KEKVA közhasznú tevékenységének

támogatása

alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés

KEKVA részére

KEKVA fenntartásában álló egyetem, vagy a

fenntartó támogatása felsőoktatási
támogatási megállapodás alapján

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő

alapítvány
KEKVA-nak adott ingyenes juttatások

 Adóalap-csökkentő tétel:
KEKVA részére a közhasznú tevékenysége támogatására
• visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
• térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének,
• térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
20 százaléka,

9
 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány
KEKVA-nak adott ingyenes juttatások
 Adóalap-csökkentő tétel:
KEKVA részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói
vagyonrendelés keretében
• visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás,
• térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének,
• térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
40 százaléka,

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő

alapítvány
KEKVA-nak adott ingyenes juttatások
 Adóalap-csökkentő tétel:
KEKVA vagy egyház fenntartásában lévő felsőoktatási
intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási
megállapodás keretében az adóévben
• visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
• térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének,
• térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
300 százaléka.

10
 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány
 KEKVA-nak adott ingyenes juttatások
 Az adóalap-csökkentő tétel maximuma – más adóalap-
kedvezményre jogosító támogatásokkal – együttesen
legfeljebb az adózási előtti eredmény összege lehet [Tao.
tv. 7. § (1) bekezdés z) pont].
 A kedvezmény feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az
egyetem, vagy fenntartója, vagy pedig a KEKVA által az
adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely
tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését,
székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét,
célját.

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő

alapítvány
KEKVA-nak adott ingyenes juttatások
 Az új szabályok 2021. június 10-én léptek hatályba,
átmeneti előírás [Tao. tv. 29/A. § (98) bekezdés] alapján
azokat első alkalommal a Kekva tv. hatálybalépése napját
(2021. május 1-jét) követő ügyletekre kell alkalmazni.
 A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés s) pontja szankciós
előírásokat határoz meg arra az esetre, ha az adózó által
vállalt hosszabb távú támogatások meghiúsulnak. Ez a
szabályozás kiegészült azzal az esettel, amikor a KEKVA
vagy egyház fenntartásában lévő egyetem, illetve annak
fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján
történő támogatása nem valósul meg szerződésszerűen.

11
 Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány
KEKVA-nak adott ingyenes juttatások
 Szankciós növelő tétel:
• Ha az adózó a felsőoktatási támogatási
megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél
közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy
jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette,
akkor az addig érvényesített kedvezmény összegével
kell növelni az adózás előtti eredményt.
• Bármely más okból való nem teljesítés esetén az addig
érvényesített kedvezmény kétszeresével kell növelni az
adózás előtti eredményt.

Az ingyenes juttatásokkal összefüggő adóalap-

kedvezmények körében bekövetkezett további
módosulások
Felsőoktatási intézmények támogatása
 Adóalap-kedvezményre jogosít 2014 óta a felsőoktatási
támogatási megállapodás alapján juttatott összeg:
 Ha az adózó a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási
intézmény alapítására, működésének biztosítására köt
bizonyos időre szóló megállapodást, akkor a támogatás
összege
• elismert költség az adóalapnál, másrészt
• annak 50 százalékával csökkenthető az adózás előtti
eredmény.

12
 Az ingyenes juttatásokkal összefüggő adóalap-
kedvezmények körében bekövetkezett további
módosulások
Felsőoktatási intézmények támogatása
Módosulások:
 a felsőoktatási támogatási megállapodás minimális
időtartama lerövidült, a korábbi öt év helyett elegendő
azt három évre kötni. [Tao. tv. 4. § 16/c. pont, hatály:
2021. június 10-étől]
 A felsőoktatási intézmény mellett a fenntartónak adott
támogatás összege is elismert költség az adóalapnál
[Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 23. pont].

Az ingyenes juttatások miatti adóalap-

kedvezmények rendszere (áttekintés)
Kedvezmény
mértéke (a
Kedvezményezett szervezet Juttatás jogcíme juttatás Igazolás kiállítója
értékének %-
ában)
közhasznú
tevékenység 20%
közhasznú
Közhasznú szervezet támogatása
szervezet
tartós adományozási
40%
szerződés
Magyar Kármentő Alap Magyar Kármentő
Alap
önkéntesen nyújtott
Nemzeti Kulturális Alap 50% Nemzeti Kulturális
támogatás
Alap
Kárenyhítési Alap -

13
 Az ingyenes juttatások miatti adóalap-
kedvezmények rendszere (áttekintés)
Kedvezmény
mértéke (a
Kedvezményezett szervezet Juttatás jogcíme juttatás Igazolás kiállítója
értékének %-
ában)
közhasznú
tevékenység 20%
KEKVA támogatása KEKVA
alapítói, csatlakozói
40%
vagyonrendelés
Kekva, vagy
egyetem, vagy a
egyház által 300%
Felsőoktatási felsőoktatási fenntartó
fenntartott
intézmény támogatási
Kekva-n,
(fenntartója) megállapodás felsőoktatási
egyházon kívüli 50%
intézmény
fenntartó

Az ingyenes juttatások miatti adóalap-

kedvezmények (példa)
„A” Kft. 2021. évben a következő támogatásokat nyújtotta:
 500 e Ft könyv szerinti értékű tárgyi eszközt adományozott egy
közhasznú egyesület részére,
 tartós adományozási szerződés alapján 300 e Ft-ot utalt át egy
közhasznú alapítvány részére,
 felsőoktatási támogatási megállapodást kötött egy állami (nem
KEKVA), valamint egy KEKVA fenntartásában lévő egyetemmel; amely
alapján mindkét egyetem részére 800-800 e Ft-ot adományozott.

Mekkora összegű kedvezményt vehet igénybe az egyes jogcímeken,

illetve összesen, ha az adózás előtti eredménye
1. 8 500 e Ft?
2. 2 900 e Ft?
3. – 1 200 e Ft?

14
 Az ingyenes juttatások miatti adóalap-
kedvezmények (példa)
az adatok e Ft-ban
Adózás Közhasznú Tartós Állami KEKVA Kedvezmények
előtti egyesület adományozás fenntartású fenntartású összesen
eredmény támogatása egyetem egyetem
támogatása támogatása

1. 8 500 100 120 400 2 400 3 020

(500 x 20%) (300 x 40%) (800 x 50%) (800 x 300%)

2. 2 900 100 120 400 2 400 2 900

(500 x 20%) (300 x 40%) (800 x 50%) (800 x 300%) (3 020 > 2 900)

3. – 1 200 0 0 0 0 0

ATAD-irányelv miatti módosulás

A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési
gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló
2016/1164 EU tanácsi irányelv
 az olyan mesterséges adókikerülési megoldások ellen lép fel,
mint például az adóalap erodálása túlzott kamatfizetés
révén, vagy a nyereség-átcsoportosítás pl. az ún. hibrid
struktúrák alkalmazása révén
 jogharmonizációs kötelezettség

15
 ATAD-irányelv miatti módosulás
Az ATAD-irányelv átvételének lépései

• Kamatlevonás-korlátozási szabály

2019.01.01. • Ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó

szabály (módosítás: 2020.11.27.)
• Visszaélés elleni általános szabály

• Tőkekivonási adó
2020.01.01. • Hibrid struktúrákat alkalmazó
adókikerülési módszerek

2022.01.01. • Fordított hibrid struktúrák

Fordított hibrid gazdálkodó szervezet

 A hibrid struktúrák olyan konstrukciókat jelentenek, amelyek a
pénzügyi eszközök, a kifizetések vagy a gazdálkodó szervezetek
eltérő jogi megítéléséből, illetve a kifizetések allokálásának
különbségeiből adódó helyzeteket kihasználva kettős levonáshoz
vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezethetnek.
 Hibrid gazdálkodó szervezet: olyan szervezet vagy struktúra, amely
egy adott adójogrendszer értelmében adózó gazdálkodó
szervezetnek minősül, és amelynek jövedelmét vagy költségeit,
ráfordításait egy másik adójogrendszer egy vagy több másik személy
jövedelmeként vagy költségeiként, ráfordításaiként kezeli [Tao. tv.
4. § 59. pont, hatályos 2020. január 1-jétől].

16
 Fordított hibrid gazdálkodó szervezet
Fordított hibrid struktúrák: ATAD-irányelv 9a. cikke
 az egyik tagállamban bejegyzett vagy székhellyel rendelkező
hibrid gazdálkodó szervezet szavazati jogaiban,
tőkerészesedésében vagy nyereségrészesedési jogaiban
 egy vagy több, nem az adott tagállambeli adóügyi illetőségű
kapcsolt gazdálkodó szervezetnek összesen legalább 50 %-os
közvetlen vagy közvetett érdekeltsége van, és
 ez utóbbi gazdálkodó szervezetek olyan adójogrendszerben
vagy adójogrendszerekben találhatók, amelyek a hibrid
gazdálkodó szervezetet adóalanynak tekintik.

Fordított hibrid gazdálkodó szervezet

 A hibrid gazdálkodó szervezet jövedelmét meg kell adóztatni
olyan mértékig, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem
adóztatják meg a tagállam vagy más adójogrendszer
adójogszabályai alapján.
 Így, ha egy „A” államban bejegyzett szervezet nem fizet
társasági adót (mert például „A” állam a szervezet tagjainak
jövedelme szintjén adóztat csak), ugyanakkor többségi
tulajdonosa „B” államban bír adóügyi illetőséggel, és „B”
állam adójogrendszere e szervezetet a társasági adó
alanyának tekinti, akkor a szervezet jövedelmét „A” államban
meg kell adóztatni olyan mértékig, amilyen mértékig ez még
nem történt meg.

17
 Fordított hibrid gazdálkodó szervezet
Tao. tv. 2. § (7) bekezdés – belföldi illetőségű adózó az a hibrid
gazdálkodó szervezet, amely
 magyarországi bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkezik,
 nem alanya a Tao. tv.-nek a 2. § egyéb rendelkezései alapján,
és
 amelyben 50 százalék feletti, szavazati jogon,
tőkerészesedésen vagy nyereségrészesedésen alapuló
befolyással bír egy vagy több kapcsolt szervezet együttesen, és
 az említett szervezet(ek) belföldi illetőséggel nem
rendelkeznek, és adójogrendszere(ük) a magyar hibrid
szervezetet a társasági adó (annak megfelelő adó) alanyának
tekinti.

Fordított hibrid gazdálkodó szervezet

 A külföldi tulajdonosok befolyásának vizsgálatakor a kapcsolt
vállalkozási viszony fennállásához elegendő a legalább 50
százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés,
tőkerészesedés (ezek esetében az összehangoltan eljáró
személyek befolyását össze kell számítani), a legalább 50
százalékos nyereségrészesedés. A konszolidált pénzügyi
beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetén
az ügyvezetés egyezőségét is vizsgálni kell.
 Kivétel-szabály: nem minősül a fentiek szerinti belföldi
illetőségű adózónak az a befektetési alap és az a más kollektív
befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles,
diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és
Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik
[Tao. tv. 2. § (8) bekezdés]

18
 Fordított hibrid gazdálkodó szervezet

Külföldi szervezet
Külföldi (önmagában, vagy legalább
állam 50%-os kapcsolt
vállalkozásokkal együtt)
50% feletti befolyás
A hibrid - tőke,
szervezetet - szavazati jog,
tao-alanynak - nyereségrészesedés
tekinti alapján

Magyar bejegyzésű/székhelyű hibrid

gazdálkodó szervezet
Magyarországon nem tao-alany (nem a Tao. tv.-ben
felsorolt szervezeti forma, és nincs belföldön sem
telephelye, sem üzletvezetési helye)

Fordított hibrid gazdálkodó szervezet

 a fordított hibrid szervezetnek tehát adókötelezettsége

keletkezik Magyarországon
 az adóalapját pedig úgy köteles meghatározni, hogy az ne
tartalmazza a Magyarországon vagy más
adójogrendszerben esetlegesen már leadózott összegeket
[Tao. tv. 16/B. § (7) bekezdés]
 Hatálybalépés: 2022. január 1.

19
 A csoportos társasági adóalanyokat érintő
módosítások

A kis- és
középvállalkozások
A csoporttagságra
beruházási hitelkamata
jogosultak körének
utáni adókedvezmény
szűkülése
visszafizetése a
csoporttagság alatt

A csoportos társasági adóalanyokat érintő

módosítások
A csoporttagságra jogosultak körének szűkülése
 csoportos társasági adóalanyt hozhat létre legalább két adózó,
meghatározott feltételekkel (2019 óta)
 2021. július 10-étől nem lehet csoporttag:
• a nonprofit gazdasági társaság,
• a szociális szövetkezet,
• a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, és
• az iskolaszövetkezet.

20
 A csoportos társasági adóalanyokat érintő
módosítások
A csoporttagságra jogosultak körének szűkülése
 azon érintett adózók, amelyek a szabály hatálybalépését
megelőző napon (2021. július 9-én) csoporttagok, e
minőségüket a jelölt napon folyamatban lévő adóévük
végéig (általános esetben, naptári év szerint működő
adózók esetén 2021. december 31-éig) átmeneti szabály
alapján [Tao. tv. 29/A. § új (100) bekezdése]
fenntarthatják.
 a következő adóévben már „egyedi” adózóként működnek

A csoportos társasági adóalanyokat érintő

módosítások
Szankciós visszafizetési kötelezettség
A KKV-k beruházási hitelkamatának adókedvezményéhez
„figyelési időszak” társul:
az adózónak az adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza
kell fizetnie, ha
• a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a
beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés
elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt
el, vagy
• a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő
három évben elidegeníti [Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés].

21
 A csoportos társasági adóalanyokat érintő
módosítások
Szankciós visszafizetési kötelezettség
 a szankciós visszafizetési kötelezettséget a csoporttagság
fennállása alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján
kell teljesíteni [Tao. tv. 22/A. § (6) bekezdés].
 ennek indoka, hogy a csoportos társasági adóalanyok tagjai
főszabályként nem egyedileg, hanem a csoportképviselő
útján teljesítik a társasági adókötelezettségeiket

Elismert költség
– a munkáltató által biztosított kerékpár
 2022. január 1-jétől új jogcím az elismert költségek körében:
az adózó által meghatározott magánszemélyek részére biztosított,
kizárólag emberi erővel hajtott, vagy legfeljebb 300 W teljesítményű
elektromos motorral segített kerékpár
• vásárlása,
• átadása,
• használata,
• fenntartása,
• üzemeltetése

révén felmerült költség, ráfordítás, illetve annak esetleges közterhei.

22
 Elismert költség
– a munkáltató által biztosított kerékpár
A kedvezményezettek köre:
 az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély,
 az adózó vezető tisztségviselője,
 az adózó tevékenységében személyesen közreműködő tagja,
 az adózóval korábban munkaviszonyban álló saját jogú
nyugdíjas, illetve
 az előző személyek közeli hozzátartozója.

 Hatálybalépés: 2022. január 1.

Elismert költség
– a munkáltató által biztosított kerékpár
 Annak nincs jelentősége, hogy a munkavállalók a munkával
összefüggő célokra, vagy magáncélra is használják-e a
kerékpárokat.
 Amennyiben az adózó nem kedvezményezetti körbe tartozó
magánszemély részére biztosítja a kerékpárt, akkor az ily
módon felmerült költségek nem minősíthetők
„automatikusan” elismert költségnek.
Ilyen esetben az adózónak magának kell alátámasztania,
hogy a kerékpár vásárlásával, átadásával, üzemeltetésével
összefüggésben felmerült költségek közvetlenül szolgálják a
vállalkozási tevékenységét.

23
 KKV-k fejlesztési adókedvezménye
A kis- és középvállalkozások beruházásai esetén tovább csökken az
adókedvezményre jogosító értékhatár.

Egyéb kérdések
 a Tao. tv. 26. §-ában önálló rendelkezés vonatkozott az
egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a társasági
adóalanyok körébe visszatérő adózók adóelőleg-bevallási, -
befizetési szabályaira  ez 2021. június 10-ével hatályát
vesztette.
 pontosítások a Tao. tv. adóalanyokra vonatkozó szerkezetében
 a Tao. tv. 5. számú melléklet 10. pontjának korábbi szövege
szerint nem minősül társasági adóalanynak a Magyar Távirati
Iroda Részvénytársaság, helyette: a Duna Médiaszolgáltató
Nonprofit Zrt.

24
II. Kisvállalati adó

49

Kisvállalati adó - aktualitások

Szakképzésben közreműködők kedvezménye a
kivásoknál

Egyéb aktualitások

• áttérés kiva-tao, áttérési különbözet

• kiva-kampány

A kiva mértékének csökkenése 2022-től

(T/17668. sz. törvényjavaslat)

25
 Szakképzésben közreműködők kedvezménye
 Az Szkt. 107. (4) bekezdése alapján a tanulót, hallgatót képző
foglalkoztatók bizonyos feltételekkel adókedvezményt vehetnek
igénybe a szakképzési hozzájárulásból.
 Az adókedvezményt a szakképzési hozzájárulás fizetésére
kötelezettek mellett igénybe vehetik az olyan duális
képzőhelyek is,
 amelyek alanyai ugyan a szakképzési hozzájárulásnak, de
annak fizetésére nem kötelezettek [Szkt. 105. § (2)
bekezdés], valamint
 akiknek valamilyen törvényi rendelkezés alapján nem kell
szakképzési hozzájárulást fizetniük (ilyenek a kiva-alanyok)

Szakképzésben közreműködők kedvezménye

 A kedvezményt érvényesítheti az a kiva-alany, amely a
tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel
szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói
munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében
a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást
kötött.
 Az Szkt. 107. § (4) bekezdését érintő jogszabály-változás
2021. július 1-jével lépett hatályba, ugyanakkor a kapcsolódó
átmeneti rendelkezés [Szkt. 128. § (5a) bekezdés] értelmében
az adókedvezmény adó-visszaigényléssel érvényesíthető a
teljes 2021-es adóévre.

26
 Szakképzésben közreműködők kedvezménye

 2022-től a kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból

érvényesíthető
 2021/6. Adózási kérdés - Képzéshez kapcsolódó kedvezmény
a kisvállalati adó alanyainál:
https://nav.gov.hu/nav/ado/adozasi_kerdes/2021_6__Adozasi
_kerde20211011.html

Egyéb aktualitások
Áttérés kiva  társasági adó
 záró kiva-bevallás
 az áttérést követő 60 napon belül társasági adóelőleget kell
bevallani:
a kiva-alanyiság megszűnését követő naptól az adóévet követő
hatodik hónap utolsó napjáig számított időszakra
 negyedéves előleg, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig
kell megfizetni
 a kiva-alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel
0,25%-a (egyenlő részletekben) – 12 hónapnál rövidebb adóév
esetében évesíteni kell

27
 Egyéb aktualitások
Áttérés kiva  társasági adó
 a kiva-alanyiság alatt beszerzett, előállított immateriális
javak, tárgyi eszközök után a Tao. tv. szerinti
értékcsökkenés (csökkentő tétel) nem érvényesíthető
 a kiva-alanyiság előtt megszerzett immateriális jószág,
tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított
nyilvántartási értéke: a kiva-alanyiságot megelőző utolsó
adóévben meghatározott számított nyilvántartási érték,
csökkentve a kiva-alanyiság időszakában elszámolt
számviteli értékcsökkenés összegével

Egyéb aktualitások
Áttérés kiva  társasági adó
 Amennyiben az adózó át/visszatér a társasági adó hatálya alá,
akkor meg kell határoznia az áttérési különbözetet.
 Az áttérési különbözet azon nyereség, veszteség összege, amely a
kiva-alanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kiva hatálya
alatt adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet
csökkent
• a kiva-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított
immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kiva-
alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv
szerinti értéke,
• a kiva-alanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem
használt elhatárolt veszteség összege, valamint
• a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.

28
 Áttérési különbözet
Áttérési különbözet
+/- kiva-alanyiság alatt keletkezett összes eredmény

- kiva hatálya alatt a kivás időszak nyeresége terhére kivont tőke

- kiva hatálya alatt a jóváhagyott osztalékra tekintettel alkalmazott növelő

tétel
- kiva-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális javak,
tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
- kiva-alanyiság időszakában keletkezett még fel nem használt veszteség

- megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó

= +/- áttérési különbözet

Áttérési különbözet
 Pozitív áttérési különbözet:
1. lehetőség: az eredménytartalékból ezzel az
értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez az
adózó
• a feloldására a fejlesztési tartalékra vonatkozó
szabályok irányadók, kivéve: nincs adózás előtti
eredményt csökkentő tétel, illetve visszafizetési
kötelezettség esetén nincs késedelmi pótlék.
2. lehetőség: lekötött tartalék képzése helyett az
áttérési különbözet összegére jutó 9%-os társasági
adót az adózó a záró kiva bevallásban bevallja és a
bevallás benyújtásáig megfizeti.

29
 Áttérési különbözet
 Negatív áttérési különbözet:
a kiva-alanyiság megszűnését követően a társasági
adóalanyiság létrejöttét követő 5 adóéven belül
elhatárolt veszteségként figyelembe vehető a
társasági adóban

 Az áttérési különbözetről és az annak részét

képező tételek megállapításához szükséges
adatokról az adózó külön nyilvántartást kell,
hogy vezessen

KIVA-kampány
 Tájékoztató levél a kiva előnyeiről
 92. sz. Információs füzet
https://www.nav.gov.hu/data/cms582375/92_Kisv
allalati_ado_szabalyozasa_20221124.pdf

 Kiva-kalkulátor
https://kormany.hu/penzugyminiszterium/kiva-
kalkulator

30
 A kiva mértékének csökkenése

2022-től a kisvállalati adó mértéke 10 %.

A kiva kiváltja (továbbra is) a

 társasági adót,
 szociális hozzájárulási adót.

61

III. Energiaellátók
jövedelemadója

62

31
 Energiaellátók jövedelemadója
- témák

KEKVA-nak adott ingyenes juttatások

kezelése a jövedelemadó alapjánál

A veszteségelhatárolás bevezetése a
jövedelemadó rendszerébe

KEKVA-nak adott ingyenes juttatások

 A jövedelemadóban főszabályként növelő tételként kell kezelni
valamennyi, az adózás előtti eredmény terhére elszámolt ingyenes
juttatást.
 Nem kell növelő tételt alkalmazni azon ráfordításokkal összefüggésben,
amelyek a Tao. tv. 3. számú melléklet B/25. pontja szerint elismert
költségek, vagyis a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére
• alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadásával
összefüggésben felmerült ráfordítások, illetve
• harmadik személy által adott – az alapító, csatlakozó sajátjaként
elismert – ráfordítások
esetén.
 A kedvező szabályt a Kekva. tv. hatálybalépése napját (2021. május 1-
jét) követő ügyletekre kell alkalmazni [Thtv. 18. § (13) bekezdés].

32
 Veszteségelhatárolás
 Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az
összeggel az adózó a következő öt adóévben a döntése szerinti
megosztásban csökkentheti a pozitív adóalapot, feltéve, hogy
a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének
betartásával keletkezett [Thtv. 6. § (18) bekezdés].
 Leírási korlát: legfeljebb a veszteség felhasználása nélkül (az
egyéb korrekciós tételekkel) számított adóévi adóalap 50
százaléka
 Első ízben a 2020. adóévi negatív adóalap az, amelyet le lehet
írni a későbbi pozitív adóalapok terhére [Thtv. 18. § (12)
bekezdés].

Veszteségelhatárolás
 A Tao. tv. 17. §-át megfelelően alkalmazni kell a
jövedelemadóban is
 A Tao. tv. 17. § „megfelelő alkalmazása” gyakorlatban az
alábbiakat jelenti:
 az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell
felhasználni [Tao. tv. 17. § (3) bekezdés],
 az energiaellátó, illetve a közszolgáltató átalakulása,
egyesülése, szétválása esetén alkalmazni kell a jogutód
veszteségleírására vonatkozó korlátozásokat [Tao. tv. 17. § (7)-
(8a) bekezdés],

33
 Veszteségelhatárolás
 cégfelvásárlást követően is figyelembe kell venni a veszteségleírásra
vonatkozó korlátozásokat [Tao. tv. 17. § (9)-(9a) bekezdés],
 amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő
jövedelemadója az elhatárolt veszteség teljes körű levonásával
(figyelemmel a törvényi maximumra) kerüljön megállapításra, akkor
ezt önellenőrzés, adóellenőrzés során is figyelembe kell venni [Tao.
tv. 17. § (11) bekezdés],
 amennyiben az energiaellátó, közszolgáltató felszámolási eljárást
követően mégis tovább folytatja a tevékenységét, akkor az ezen
esetre vonatkozó speciális rendelkezéseket is figyelembe kell venni
[Tao. tv. 17. § (12)-(13) bekezdés].

Veszteségelhatárolás
Jogutód általi veszteségleírás
 A jogutód akkor jogosult a jogelődtől átvett veszteség
felhasználására,
 ha a jogutódban az átalakulás, egyesülés, szétválás révén olyan tag,
részvényes szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely
(vagy amelynek kapcsolt vállalkozása) a jogelődben ilyen befolyással
rendelkezett az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőzően, és
 ha a jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két
adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből – a
vagyonkezelési tevékenység kivételével – bevételt, árbevételt szerez.

34
 Veszteségelhatárolás
Jogutód általi veszteségleírás
 A jogutód társaság az átalakulás, egyesülés, szétválás útján
átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan
arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód
társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység
folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd
ugyanezen tevékenységből származó bevételének,
árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást)
megelőző három adóév átlagában számított összegében
képvisel [Tao. tv. 17. § (8a) bekezdés].

Köszönöm szépen
a figyelmet!

70

35