You are on page 1of 15

TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

OPERATÍV PROGRAM PLUSZ


(TOP Plusz)

TOP Plusz 1
A TOP Plusz forráskerete*
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz for-
ráskerete hazai társfinanszírozással együtt 1 962,5 milliárd fo-
rint.
15%
A TOP Plusz forráskeretének 83%-a uniós forrás az Európai Re-
hazai

40%
forrás

gionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap 60% uniós

(ESZA+) finanszírozásával, míg 17%-a hazai forrás Magyarország hazai


forrás
85%
forrás uniós forrás
költségvetésének finanszírozásával.

Magyarország Budapesti forráskeret Megyei forráskeret


17% költségvetése
17%
hazai
forrás A teljes keretösszegből 1 873,2 milliárd Ft a megyei önkormány-
zatok által készített megyei integrált területi programok megvaló-
83% sítását szolgálja, a fennmaradó 89,3 milliárd Ft pedig Budapest
83%
uniós forrás
ERFA ESZA+
uniós forrás integrált területi programjának végrehajtását.

TELJES FORRÁSKERET


Az összegek 373,9 Ft/euró tervezési árfolyamon vannak feltüntetve
TOP Plusz 2
A TOP Plusz rövid bemutatása A TOP Plusz forráskerete a prioritások
között az alábbiak szerint oszlik meg
A TOP Plusz Magyarország 2021-2027 programozási
időszak­ra szóló területi operatív programja, amely az or-
szág teljes területét lefedi, így a kevésbé fej­lett régiók Tervezett forráskeret
Prioritás Alap
(milliárd forint )
(valamennyi megye) és a fejlett régiónak szá­mító Buda-
pest fejlesztéseit egyaránt támogatja, kiemelt figyelmet 1. Élhető megye 604,7
fordítva a legkevésbé fejlett régiók és elma­radott tér- 2. Klímabarát megye 204,3
ségek fejlesztésére.
317,7
3. Gondoskodó megye
226,6
Célja az EU szintű és az országon belüli területi ko-
hézió javítása, ennek érdekében a régiók és megyék 4. Budapest infrastrukturális fejlesztések 63,3

fejlettségi pozíciójának javítása az EU átlag viszonyla- 5. Budapest humán fejlesztések 25,9

tában, az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentése, 6. Versenyképes megye 520


kiemelten a négy legkevésbé fejlett régió (Dél-Alföld, TOP Plusz alaponként 1 710,0
Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) és 252,5
a komplex programmal fejlesztendő 36 járás fejlesz-
tése. Budapest esetében a nagyváros-specifikus kihívá- TOP Plusz összesen 1 962,5

sok kezelése a cél. ⁎


Az összegek 373,9 Ft/euró tervezési árfolyamon vannak feltüntetve

TOP Plusz 3
A TOP Plusz célja, területi célzása,
hatása

A TOP Plusz Magyarország 2021-2027 programozási időszak-


ra szóló területi operatív programja.

A TOP Plusz a 2014-2020 közötti Terület- és Településfejlesztési


Operatív Program (TOP) eredményeire épít, annak tematikáját
és integrált területi programokon (ITP) keresztül megvalósuló
modelljét folytatja. A TOP Plusz a megyei és fővárosi ITP-n ke-
resztül a megyei, fővárosi és kiemelt térségi területfejlesztési
koncepciókra és programokra alapozott, integrált területfejlesz-
tési megközelítésre építő decentralizált területi fejlesztéseket
tesz lehetővé. A fejlesztések a megyei önkormányzatok és Bu-
dapest, mint területi szereplők bevonásával, a területi kiválasz-
tási rendszer (TKR) eljárásrend keretében valósulnak meg.

TOP Plusz 4
A TOP Plusz elsősorban a helyi önkormányzatok kisebb A megyei integrált területi programokon
léptékű fejlesztéseit támogatja. keresztül:

• a 36 komplex programmal fejlesztendő járás fejlesztése


A program célja az EU szintű és az országon belüli terü-
érdekében helyi gazdaságfejlesztési és felzárkózást támo-
leti kohézió javítása, ennek érdekében a régiók és megyék
gató fejlesztések elkülönített forráskerettel,
fejlettségi pozíciójának javítása az EU átlag viszonylatában,
az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentése, kiemelten • összehangolt megyei fejlesztések a négy kiemelt térség fej-
a négy legkevésbé fejlett régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, lesztése érdekében. (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, Tokaji
Észak-Alföld, Észak-Magyarország) és a komplex program- Borvidék, Közép-Duna mente és Budapesti Agglomeráció),
mal fejlesztendő 36 járás fejlesztése. Budapest esetében
a nagyváros-specifikus kihívások kezelése a cél. • A TOP Plusz ERFA forráskerete legalább 30%-ából – amely
a tagállami ERFA forráskeret 8%-a – fenntartható városfejlesz-
Ennek érdekében: tési eszköz valósul meg a nagyobb vidéki városok, megyei jogú
városok és Budapest integrált fejlesztése érdekében. A beru-
• Megyei integrált területi programok (ITP) megvalósítása házások megalapozásához városi szintű, fenntartható városfej-
minden megyében, helyi gazdaságfejlesztési, helyi foglalkoz- lesztési stratégiák, városfejlesztési programok készülnek.
tatási, helyi turisztikai, település- és helyi közszolgáltatás-fej-
• A program önálló prioritásokon, elkülönített forráskerettel támo-
lesztési, energetikai, városfejlesztési, szociális városre-
gatja Budapest területén a főváros integrált területi programjának
habilitációs és humán fejlesztési tartalommal, fókusszal
a megvalósítását, ennek keretében a főváros élhetőségének
a legkevésbé fejlett régiók megyéinek fejlesztésére.
javítását településfejlesztéssel, zöldfelületi infrastruktúra-
fejlesztésekkel és humán fejlesztési programokkal.
TOP Plusz 5
A program várható eredményei

A TOP Plusz fejlesztései révén Magyarország összes megyé-


jében, kiemelten a négy legkevésbé fejlett régióban, valamint
a legkevésbé fejlett járásokban javulnak a gazdaságfejlesztés
helyi feltételei, a foglalkoztatás helyzete, a települési inf-
rastruktúra és közszolgáltatások minősége, ezen keresztül
erősödik a települések népességmegtartó képessége és
az érintett lakosság életminősége. Mindez elősegíti a járá-
sok közel 80%-át kitevő vidéki térségek népességmegtartó
képességének, versenyképességének növelését, a fenntartha-
tó városfejlesztés révén a városok térségszervező erejének
növelését, továbbá Budapest élhetőségének javítását.

TOP Plusz 6
Fontosabb várható eredmények:

• javul a helyi üzleti infrastruktúra és a kapcsolódó szol- • javul a települési infrastruktúra (pl. belterületi utak) és
gáltatások elérhetősége, színvonala, amely a helyi vállalko- a települési közszolgáltatások infrastruktúrája és szolgál-
zások működését támogatja és a foglalkoztatást segíti, gatásai (pl.: bölcsődék, óvodák, önkormányzati egészség-
ügyi és szociális alapellátás, köznevelési infrastruktúra).
• helyi turisztikai, továbbá aktív és ökológiai turisztikai fej-
lesztések valósulnak meg, növelve térségeink vonzerejét, • A fenntartható városfejlesztést megvalósító városokban
javul a települési infrastruktúra minősége, a közszolgálta-
• jelentősen bővül és korszerűsödik a települési zöld és tások színvonala, azok infokommunikációs háttere (okos­
kék infrastruktúra, ennek révén javul a települések klíma- hálózatok), a zöldfelületek aránya és minősége, mindeze-
alkalmazkodási képessége, ken keresztül e városok élhetősége, klímaalkalmazkodási
• folytatódik az önkormányzati épületek energiaha- képessége. Erősödnek a városok térségszervező funkciói,
tékonyságának a javítása, nő a megújuló energia- a város és közvetlen térségének funkcionális kapcsolatai.
felhasználás, • Javul Budapest élhetősége, települési infrastruktúrája és
szolgáltatásai, a zöld infrastruktúra fejlesztésekkel javul a klí-
• bővül a kiépített helyi kerékpáros infrastruktúra, és TEN-T ma-alkalmazkodási képesség, a humán fejlesztési progra-
úthálózaton kívüli úthálózat is korszerűsödik. mokkal a fővárosi életminőség.

TOP Plusz 7
A TOP Plusz tervezett forráskeretének megoszlása
a régiókategóriák között (millió forint )
*

Nemzeti
Operatív Program Alap Régiókategória EU-hozzájárulás Összesen
hozzájárulás

Fejlettebb 25 322,5 37 983,8 63 306,3

Kevésbé fejlett 1 399 675,2 247 001,5 1 646 676,7


Terület- és Településfejlesztési
Operatív Program Plusz
Fejlettebb 10 384,9 15 577,3 25 962,2

Kevésbé fejlett 192 584,8 33 985,6 22 670,4


Az összegek 373,9 Ft/euró tervezési árfolyamon vannak feltüntetve
Összesen Fejlettebb 35 707,4 53 561,1 89 268,5

Kevésbé fejlett 1 592 260 280 987,1 1 873 247,1

TOP Plusz 8
A TOP Plusz területi forrásfelosztása A TOP Plusz forráskeretének fenti elveket követő területi alloká-
lásáról, az egyes megyékre jutó indikatív forráskeret összegéről
(megyei és fővárosi forráskeretek) a Kormány az 1086/2022. (II. 23.) Korm. határozatban döntött.
Az egyes témakörök hangsúlya a megyei fejlesztési igé-
A TOP Plusz az integrált területi programokat megvalósító me- nyekhez igazodva megyénként eltérő lehet.
gyékre és fővárosra meghatározott területi forráskeretek-
kel működik. A megyékre jutó forráskeret (1-3. és 6. priori- A legkevésbé fejlett régiókra tervezett forráskeret
tások) felosztása a 2014-2020 évi TOP esetében alkalmazott
számítási módszert követi: adott megye lakónépessége és a A TOP Plusz megyei forráskerete – hazai társfinanszírozás-
GDP/fő-ben mért relatív gazdasági fejlettsége alapján törté- sal együtt – 1 873,2 milliárd forint. E keretösszegnek lega-
nik a keretfelosztás, a kevésbé fejlett megyéket preferálva. lább 65%-a a négy legkevésbé fejlett régióba jut. A TOP
Ez – a négy legkevésbé fejlett régió felzárkóztatása érdeké- Plusz megyei integrált területi programokra épül, így minden
ben – kiegészül a 2014-2020-as programozási időszak terve- megyének lehetősége van saját fejlesztési prioritásainak
zési keretösszegeit alapul vevő felső korlát alkalmazásával. megfelelően tervezni és felhasználni a megyei TOP Plusz
keretösszeget. A négy legkevésbé fejlett régió megyéiben
A TOP Plusz Budapestre vonatkozó forráskeretét (4-5. prio- a TOP Plusz összes fejlesztési beavatkozása finanszírozható.
ritások) a fejlett régió kategóriára jutó nemzeti ERFA és ESZA+
források keretösszege határozza meg, az uniós szabályok szerint.

TOP Plusz 9
A TOP Plusz prioritásai, legfontosabb
fejlesztési területei és azok
indikatív forráskerete

1. Prioritás: Élhető megye 3. Prioritás: Gondoskodó megye

• Integrált településfejlesztés: a helyi közlekedési infrastruk­ • A helyi szinten elérhető, fenntartható és magas színvona-
túra és szolgáltatások, a települési zöld és kék infrastruktúra, lú önkormányzati közszolgáltatások biztosítása, kiemelten
a klíma-alkalmazkodás, a barnamezős rehabilitáció, helyi kö­ a gyermekjóléti alapellátás, a bölcsődei és az óvodai ellátás,
zösségi és kulturális, sport és szabadidős terek és szolgáltatá­ a köznevelés, az egészségügyi és a szociális alapellátás
sok, IKT és okos település fejlesztések és a szociális városre­ területén, megteremtve a szolgáltatásnyújtás megfelelő
habilitáció terén. infrastrukturális feltételeit.

• Megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködé-


2. Prioritás: Klímabarát megye sek, a helyben történő foglalkoztatás támogatása, valamint
• Helyi, önkormányzati energetika: önkormányzati épületek az egészségügyi és szociális beruházásokhoz, továbbá a he-
és gyógyfürdők energiahatékonysági korszerűsítése, valamint lyi közösségi és kulturális, sport és szabadidős infrastruktu-
a megújuló energia-felhasználás növelése. rális fejlesztésekhez kapcsolódó humánfejlesztési, valamint
felzárkózást segítő és esélyegyenlőség megteremtését célzó
programok.

TOP Plusz 10
4. Prioritás: Budapest infrastrukturális fejlesztések 6. Prioritás: Versenyképes megye
• A megyei prioritások tematikájával és a fővárosi fejlesztési do- • Helyi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás ösztönzése ke-
kumentumokkal (területfejlesztési koncepció és program, te- retében önkormányzati és helyi, térségi gazdaságfejlesztési
lepülésfejlesztési stratégia) összhangban lévő, fókuszált és infrastruktúra (pl. üzleti infrastruktúra), a helyi gazdasághoz
Budapest-specifikus tartalom: Esélyteremtő és Zöld Buda- kapcsolódó térségi és helyi közlekedési infrastruktúra (pl.
pest beavatkozások, élhetőbb városi környezet megteremtése alacsonyabb rendű utak), helyi és térségi turizmusfejlesz-
integrált településfejlesztési beavatkozásokkal, esélyteremtő tés, gyógyfürdőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése,
szolgáltatások, szociális célú városrehabilitáció és az épületál- aktív- és ökoturisztikai beruházások támogatása.
lomány energiahatékony infrastrukturális hátterének javítása.

5. Prioritás: Budapest humán fejlesztések


• A megyei prioritások tematikájával és a fővárosi fejlesztési
dokumentumokkal összhangban lévő, fókuszált és Buda-
pest-specifikus tartalom: A szociális szolgáltatások kapaci-
tásainak megerősítése, a lakhatáshoz és a lakhatást segítő
szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, Fővárosi Foglal-
koztatási Paktum létrehozása, a szociális, egészségügyi és
munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások összehangolt
biztosítása, a lakásfelújításokat támogató energiaügynökségi
modell létrehozása.
TOP Plusz 11
A beavatkozások indikatív forráskerete:

A TOP Plusz A TOP Plusz


Prioritás Beavatkozási terület keretösszeg Prioritás Beavatkozási terület keretösszeg
arányában, % arányában, %

Integrált településfejlesztés (kerékpározási A kisgyermekkori neveléshez és gondozás-


infrastruktúra, közterületek, zöld 13,9 hoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése 3,5
és kék infrastruktúra fejlesztése) (bölcsőde, óvoda)
1. PRIORITÁS:
Szociális városrehabilitáció (ERFA) 0,9 Általános és középfokú
ÉLHETŐ MEGYE 4,5
oktatási infrastruktúra fejlesztése
Belterületi közutak felújítása 4,2
Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 1,8
Fenntartható városfejlesztés 11,8
Szociális alapszolgáltatások
3. PRIORITÁS: 1,4
Helyi, önkormányzati energiahatékonyság infrastruktúrájának fejlesztése
2. PRIORITÁS: javítása és megújuló energia-felhasználás 7,2 GONDOSKODÓ
KLÍMABARÁT ösztönzése MEGYE Fenntartható városfejlesztés (ERFA) 5,0
MEGYE
Fenntartható városfejlesztés 3,2 Megyei foglalkoztatási együttműködések 3,8

Szociális városrehabilitáció (ESZA) 0,8

Közösségfejlesztés, szemléletformálás,
helyi humánprogramok 3,5
a Megyei Esélyteremtő Paktumok alapján

Fenntartható városfejlesztés (ESZA) 3,5

TOP Plusz 12
A TOP Plusz
Prioritás Beavatkozási terület keretösszeg
arányában, %

Lakhatási infrastruktúra fejlesztése


0,5
(pl. Egészséges utcák program)
4. PRIORITÁS:
BUDAPEST Tiszta városi közlekedés
0,3
INFRASTRUKTURÁLIS (pl. Bringasztráda program)
FEJLESZTÉSEK
Klímaadaptáció, közterület-megújítás 2,4

A szociális védelmi rendszerek


5. PRIORITÁS: korszerűsítése 0,7
BUDAPEST HUMÁN (pl. Fővárosi Foglalkoztatási Paktum)
FEJLESZTÉSEK
Társadalmi integráció előmozdítása 0,7

Helyi gazdaságfejlesztés 4,1

Alsóbb rendű közutak fejlesztése 8,6


6. PRIORITÁS:
Helyi és térségi turizmusfejlesztés 5,2
VERSENYKÉPES
MEGYE Megyehatáron átnyúló, térségi léptékű
3,4
aktív turisztikai fejlesztések

Fenntartható városfejlesztés 5,1

TOP Plusz 13
A TOP Plusz kapcsolódása a 2014-2020 közti
programozási időszakkal
A TOP Plusz a legtöbb esetben a korábbi időszak beavatkozási logi-
káját folytatja. A felhívásokban a leszűrt tapasztalatok alapján kisebb TOP TOP Plusz
módosítások történtek ugyan, azonban a legtöbb esetben lehetőséget felhívás azonosító, cím felhívás azonosító, cím
biztosít a korábbi időszak projektjeinek folytatására. A korábbi időszak
TOP-1.4.1-15, TOP-1.4.1-16
felhívásait az alábbi táblázat szerint lehet az új időszak felhívásaival A foglalkoztatás segítése és
az életminőség javítása családbarát,
megfeleltetni. munkába állást segítő intézmények, TOP_Plusz-3.3.1-21
közszolgáltatások fejlesztésével Gyermeknevelést támogató
humán infrastruktúra fejlesztése
TOP TOP Plusz TOP-1.4.1-19
felhívás azonosító, cím felhívás azonosító, cím Bölcsődei férőhelyek kialakítása,
bővítése
TOP-1.1.1-15 és TOP-1.1.1-16
Ipari parkok, iparterületek fejlesztése TOP-2.1.1-15, TOP-2.1.1-16
TOP_Plusz-6.1.1-21 Barnamezős területek rehabilitációja
TOP-1.1.3-15 és TOP-1.1.3-16 Helyi gazdaságfejlesztés
Helyi gazdaságfejlesztés TOP-2.1.2-15, TOP-2.1.2-16
Zöld város kialakítása
TOP-1.2.1-15 és TOP-1.2.1-16
TOP_Plusz-6.1.3-21 TOP_Plusz-1.2.1-21
Társadalmi és környezeti szempontból TOP-2.1.3-15, TOP-2.1.3-16
Helyi és térségi turizmusfejlesztés Élhető települések
fenntartható turizmusfejlesztés Települési környezetvédelmi
infrastruktúra-fejlesztések
TOP-1.3.1-15 és TOP-1.3.1-16
A gazdaságfejlesztést és a munkaerő TOP_Plusz-6.1.2-21 TOP-3.1.1-15, TOP-3.1.1-16
mobilitás ösztönzését szolgáló 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése Fenntartható települési
közlekedésfejlesztés közlekedésfejlesztés

TOP Plusz 14
TOP TOP Plusz
felhívás azonosító, cím felhívás azonosító, cím
TOP-3.2.1-15, TOP-3.2.1-16 TOP_Plusz-2.1.1-21
A TOP 6. prioritásán eddig támogatott megyei jogú városok
Önkormányzati épületek Önkormányzati épületek az új időszakban az ún. fenntartható városfejlesztési eszköz ke-
energetikai korszerűsítése energetikai korszerűsítése
retében kapnak támogatást. Részükre prioritásonként komplex,
TOP-4.1.1-15, TOP-4.1.1-16 fenntartható városfejlesztési felhívások jelennek meg az előző-
Egészségügyi alapellátás
infrastrukturális fejlesztése TOP_Plusz-3.3.2-21 ek szerinti standard felhívások témáit összefogva.
Helyi egészségügyi és szociális
TOP-4.2.1-15, TOP-4.2.1-16 infrastruktúra fejlesztése
A szociális alapszolgáltatások
infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

TOP-4.3.1-15, TOP-4.3.1-16 TOP_Plusz-1.2.2-21


Leromlott városi területek rehabilitációja Szociális célú városrehabilitáció

TOP-5.1.1-15, TOP-5.1.1-16
TOP_Plusz-3.1.1-21
Megyei szintű foglalkoztatási
Megyei foglalkoztatási-
megállapodások, foglalkoztatási-
gazdaságfejlesztési együttműködések
gazdaságfejlesztési együttműködések

TOP-5.2.1-15, TOP-5.2.1-16
TOP_Plusz-3.1.2-21
A társadalmi együttműködés erősítését
Szociális célú városrehabilitáció (ESZA+)
szolgáló helyi szintű komplex programok

TOP-5.3.1-16 TOP_Plusz-3.1.3-21
A helyi identitás és kohézió erősítése Helyi humán fejlesztések (tervezés alatt)

TOP Plusz 15

You might also like