TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉS

KGA, TVM / MSC

Tantárgyi követelmények:
1 db zh
Településrendezési tanulmány elkészítése
Az előadásokhoz kapcsolódó gyakorlatok
szerint
 Miért is kell erről beszélni???
1.) szakági / vezető tervezők
2.) szakhatósági munkatársak
3.) érintett területhasználó

•Állami (területi) főépítész / településrendezés

•környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség / környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem, vízügy
•ÁNTSZ intézet / közegészségügy
•tűzvédelem, polgárvédelem
•Tűzoltó Parancsnokság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
•Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala / városok településszerkezeti terve, illetékes regionális igazgatósága / minden más
településrendezési terv
•Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága / légi közlekedés
•Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája, műemlékvédelem, régészet
•illetékes nemzeti park igazgatóságtermészet- és tájvédelem
•illetékes megyei (fővárosi) földhivatal / földvédelem
•illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága / erdőrendezés, erdővédelem
•illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal / talajvédelem, Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
•Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar / honvédelem
•Országos Rendőr-főkapitányság*határvédelem (ha érintett)
•Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága / bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély stb.
•Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága / hírközlés
•Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága / *nukleáris biztonság (ha érintett)
Az Úristen vette az embert
Éden kertjébe helyezte
Hogy művelje és őrizze azt

A REND
TERMÉSZETES TÁJ,
EMBERALKOTTA TÁJ,
STRUKTURÁLIS JELLEMZŐK
A RENDEZÉS FOGALMA
NŐTT- TERVEZETT
SZABÁLYOS-SZABÁLYTALAN
HOMOGÉN-HETEROGÉN
Fertőd, franciakert, (Eszterházy kastély parkja)
Csákvár, angolkert, (Eszterházy kastély parkja)
Francia kert Versailles
Versailles
Csákvár, angolkert
Wörlitz, télen
A TÉRKÉP:
VALÓSÁGHŰ ÁBRÁZOLÁS
FUNKCIÓSÉMÁK -
ABSZTRAKCIÓK
A FEJLESZTÉS FOLYAMATA, FÁZISAI

12
A TERVEK FAJTÁI

Ösztönző jellegű tervek

Pl: Fejlesztési tervek (AVOP, ROP…)
Betartandó tervek
Pl: rendezési tervek (országos, megyei,
települési szintek)
Megvalósítandó tervek
Pl: építési engedélyezési terv

13
A rendezés tervezésének folyamata
A TÉRSÉGI ÉS A TELEPÜLÉSI SZINTŰ
TERVEZÉS
Terület- és településfejlesztési politikák
aktív / passzív / nincs
A terület- és településfejlesztés alapelvei
A tervek egymásra épülése
Döntéshozók
Kell, nélkülük csak „ötletek” lehetnek
A tervezés időtávjai

15
A TÉRSÉGI SZINTŰ TERVEZÉS A
TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ESZKÖZE

Feladata: A települési szint feletti terület koordináció

•A hatalomgyakorlás, közigazgatás
•Térségi infrastruktúra hálózatok
•Földhasználati rend
Megvalósítása érdekében

Területfejlesztés tervezése
•Ágazati politikák területi összehangolása,
•Fejlődési lehetőségek elősegítése a sajátos területi adottságok
kihasználásával, társadalmi-gazdasági tartalmú tervezés

Területrendezés tervezése
•A területfejlesztési célok térbeli kereteinek biztosítása
•Műszaki és ökológiai tartalmú tervezés, a fizikai környezetünk tervezése

16
A TELEPÜLÉSI SZINTŰ TERVEZÉS A
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI POLITIKA ESZKÖZE

•Feladata: a településeken élők számára a mindenkori igényeknek

megfelelő körülmények megteremtése, figyelembe véve a települési szint
fölötti térségi szempontokat is.

•A települési szintű tervek hatálya a település közigazgatási határain belüli

területre terjed ki.

•A településfejlesztés feladata a településen felmerülő konfliktusok

folyamatos figyelése és azok megoldása, a települési területek értékeinek
megtartása, növelése, a természeti, környezeti, gazdasági, szociális és
kulturális adottságok és igények figyelembevételével, igazodva a térségi
szinten megfogalmazott célkitűzésekhez.

•A településrendezési terv biztosítja fejlesztési célok fizikai környezeti

feltételeit
•Területet felhasználni, telket alakítani, építési munkát végezni, ezekre hatósági
engedélyt kiadni csak a településrendezési terv alapján lehet. Ez az oka a térségi
szint és a települési szint közti éles elkülönítésnek.

17
A TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLET
FEJLESZTÉS EURÓPAI ALAPELVEI :

Szubszidiaritás
Partnerség
Programozás, forráskoncentráció
Addicionalitás
A tervek egymásra épülése

18
TERVEK FAJTÁI, TERÜLETI SZINTEK
Területi szintek Fejlesztési típusú terv / Rendezési terv
koncepció / operatív
program
Ország Országos terület-fejlesztési Országos Területrendezési terv
3 db NUTS 1 Koncepció (OTK) Törvény (OTrT)

Régió Regionális terület-fejlesztési

NUTS 2 koncepció, program (ROP)

Kiemelt térség Területfejlesztési terv Területrendezési terv

Koncepció / program
Megye Megyei területfejlesztési Megyei területrendezési terv
NUTS 3 koncepció / program
Kistérség Kistérség fejlesztési program,
NUTS 4 akcióterv

Település Településfejlesztési koncepció,

Település rendezési terv
NUTS 5 program

19
A TERVEZÉS IDŐTÁVJAI
Rövid táv: 1-4 év
A politika időtávja, az önkormányzati képviselőválasztások 4 évente
történnek, a megválasztott tisztségviselőknek ezalatt kell eredményeket
produkálniuk. A diktatúrák ebből a szempontból könnyebb helyzetben
vannak, hosszabb, előre nem meghatározott idejük van fejlesztési célok
megvalósításához.
Közép-táv: 10-15 év
A gazdaság, a tőke megtérülésének elfogadott ideje, ennél hosszabb idő
alatt megtérülő beruházásokra vállalkozók általában állami
kompenzációkban részesülnek. A térségi infrastruktúra fejlesztése csaknem
minden esetben ilyen.
Hosszú táv: 25-30 év
Kb. az emberi életciklus fele, a nemzedékváltás időtartama, körülbelül
ilyen időtávon van értelme a területhasználat szabályozásának.
Időtávokon túli időhorizont:
A földi élet fennmaradásának horizontja. Hogy egyáltalán erről beszélni
kell, annak az az oka, hogy az ember megnövekedett technikai
lehetőségeivel nem összemérhető a felelős áttekintőképessége. A
megfontolatlanságnak súlyos pusztító következményei lehetnek. A
tervezésnek itt az a feladata, hogy meghatározza azokat a tényezőket,
amelyeket feltétlenül védeni szükséges a beavatkozásoktól. 20
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK
MUNKARÉSZEI

Szerkezeti terv:
A térségi jelentőségű infrastrukturális rendszerek helyének ,
kapcsolatainak meghatározása / térkép
A terület-felhasználási kategóriák meghatározása / térkép
Szabályozási terv:
A térségi övezetek kijelölése / térkép
Szabályozási előírások:
Az övezeti szabályok és ajánlások leírása / szöveges dokumentum
Az Országos Területrendezési Tervről szóló
2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT
törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el.
A törvény első átfogó módosítására 2008-ban
került sor. Az OTrT törvény 29. §-a úgy
rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát
legalább 5 évente el kell végezni. Ennek
megfelelően a törvény soron következő
módosítása 2013-ban megtörtént: az
Országgyűlés a módosító javaslatot 2013.
december 9-én elfogadta, a törvény 2014.
január 1-jén hatályba lépett.
Országos Területrendezési Terv részlet
szerkezeti tervlap

- A foltok a területfelhasználási kategóriák területeit jelölik.

- Az egyes területfelhasználási kategóriák nem lehetnek átfedésben.
- Ábrázolható területnagyság 625 ha (M = 1 : 500 000 -ben ez 25 mm2-es folt)
AZ OTRT (m=1:500000)
és a megyei / kiemelt térségi tervekben (m=1:100000)
A területfelhasználás szabályozásának
elve

országos terv megyei terv településterv

100 % 75 %
100 % 85 %
64 %

erdőgazdálkodási erdőgazdálkodási erdőterület

térség térség
25
Az infrastruktúra szabályozásának elve

a törvény C település
előírása
B
település

X
nem lehetséges
D lehetséges
nyomvonal
A nyomvonal !
település
település
 Normatív eltérés
A 100 km B

23 km
A B

A 11,5 km
B
11,5 km
Országos Területrendezési Terv
Országos övezetek 2008

1. Országos ökológiai hálózat

2. Kiváló termőhelyi adottságú szántó
3. Kiváló termőhelyi adottságú erdő
4. Komplex tájrehabilitáció
5. Országos jelentőségű tájképvédelem
6. Kulturális örökségvédelem
7. Felszín alatti vízminőségvéd.
8. Felszíni vizek
9. Ásványi nyersanyagvédelem
10. Együtt tervezhető térségek
11. Kiemelt jelentőségű honvédelmi
területek

Jellemzőik: - átfedésben lehetnek, - előírások összegződnek

Országos Területrendezési Terv
A területfelhasználási kategóriák és az övezetek
VII.DUNA
összefüggése
U
%
$
S
#

IV.WIEN U
%
$
(NÜRNBERG)
S
# S
#

S
#

"
S
#
S
#
#
Y S
#
S
#

S
#

S
#

S
#
S
#
S
#
S
#
S
#

S
#
#
S
S
#

S
#
S
#
S
#
U
%
$ S
#
S
#
S
#

S
# S
#
S
#
S
#
S
#

S
#

S
#
S
#
S
#

S
#
S
#

S
# S
#
S
# S
#
S
# S #
# S
#
S
# S

S
# S
#
S
# S
# #
S
S
# S
#
S
#
S
#

Győr
S
# S
# S
#
S
# S
#

S
#
S
#
S
#
S
#

S
#
S
# S
#
S
#
S
# S
# S
#
S
# S
# S
# S
#
S
#
S
#
S
# S
#
S
#
S
#
S
# S
#
S
# S
#
S
# S
#
#
S
S
#
S
#

S
# S
# S
# S
#
S
#
S #
# S
S
# S
# S
#
S
#
S
#
S
# #
S
S
# S
#
S
# S
#
S
#
S
# S
# S
#
S
# S
#
S
# #
S S
# S
#
S
# S #
#
S
# S
#
S
S
# S
# S
#
#
S
S
#
#
S
e S
# S
# S
#
S
#
##
S S
# S
# #
S S
#
S S
#
S
#
S
# #
S
S
# S
#

S
#
S
#
S
# S
#
S
#
S
# S
#
S
# S
# S
# S
#
S
#
S
#
S
# S
# S
#
S
#
S
# S
# S
#
S
#
S
#
 Magyarország háromkategóriás
földhasználati zónaterve
• Jogalapok:
• 2078/92 számú EU agrár-környezetvédelmi
rendelet
• A Kormány 2253/1999(X.7.) határozata a
Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról
és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről
Zónapont értéke: AP (1-100) - KÉ(1-100)+ 100=ZP
(a környezeti érzékenységgel csökkentett agrárpotenciál)
100 pont alatti értékszámú területeket védelmi zóna (zöld)
100-125 pont közötti területeket extenzív agrárzóna (sárga)
125 pont feletti területeket intenzív agrárzóna (barna)
A 150-nél magasabb zónapont értékű területek képezik
az OTRT „kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezeté”-t

Az egyes zónák területei (1992 állapot szerint, a mezőgazdasági területekre

vonatkozóan)
Földhasználati zóna Mg-i terület (ezer ha)

Védelmi területek 229

Extenzív agrárterületek 2.197
Intenzív agrárterületek 3.696
Összesen: 6.122
A zónaterv megvalósításához Magyarország teljes területére
vonatkozóan
762 ezer ha szántó  erdő konverziót,
255 ezer ha szántó  gyep konverziót
503 ezer ha intenzív szántó  extenzív szántó konverziót
szükséges végrehajtani
Művelési ág jelenlegi (1992) Zónaterv szerinti
Corine LC területmegoszlás területmegoszlás
(ezer ha) (ezer ha)
szántó 4 714 3 697
kert+gyümölcsös+szőlő 260 260
gyep 1 148 1 403
mezőgazdasági terület 6 122 5 360 (d= 762)
erdő 1 828 2590
nádas-halastó 68 68
termőterület 8 018 8 018
művelés alól kivett terület 1 285 1 285
összes terület 9 303 9 303
 A 150-nél magasabb zónapont értékű területek „kiváló termőhelyi
adottságú szántóterületek övezete” felszínborítás szerinti megoszlása
(1992)

Felszínborítási Terület Terület

kategória (ezer ha) arány (%)

Szántó 520 96,60

Rét, legelő 6 1,05
Szőlő 1 0,24
Gyümölcsös 2 0,29
Egyéb mg.-i terület 10 1,82
Összesen: 539 100,00

539/3696= 0,15, a javasolt intenzív területek 15 %-a

539/5360= 0,10, a javasolt mg. területek 10 %-a
A településrendezési terv munkarészei
A településfejlesztési Koncepció a település fejlesztési céljainak
helyzetelemzésen alapuló összefoglalása, amelyek hosszú távra irányt mutatnak a
település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos
döntések meghozatalában.
A településfejlesztési Program azoknak a tennivalóknak az összefoglalása,
amelyeket a koncepció céljainak megfelelően a tervezési időszak alatt a települési
önkormányzat meg kíván valósítani.
 A település teljes területét
annak közigazgatási határa
A települések határolja le,
ezen belül helyezkedik el a
település belterülete,
területei melynek határa a belterületi
határ,
a belterület és a közigazgatási
határ között terül el a
település külterülete.
A településrendezési terv
szerkezeti terv
munkarészében
a település külterületén és
belterületén egyaránt
kijelölhetők
beépítésre szánt és
beépítésre nem szánt
területek.
A beépítésre szánt és a
beépítésre nem szánt
területeket a
településrendezési terv
szerkezeti terv
munkarészében
területfelhasználási
egységekre kell bontani a
területek tervezett
funkcióinak megfelelően.
A különböző funkciójú
területfelhasználási
egységeket a
településrendezési terv
szabályozási terv
munkarészében övezetekre
ill. építési övezetekre kell
bontani
közigazgatási határ
belterületi határ
külterület
út
Beépítésre nem szánt
külterület
Beépítésre nem szánt
belterület
Beépítésre szánt belterület
Beépítésre szánt külterület
Beépítésre nem szánt
terület területfelhasználási
egységei
Beépítésre szánt terület
területfelhasználási
egységei
Beépítésre nem szánt
terület / területfelhasználási
egység / övezetei
Beépítésre szánt terület/
területfelhasználási egység/
építési övezetei
Szaggatott vonalak: az
övezethatárok
Területfelhasználási egységek, övezetek
Az övezetekre vonatkozóan meg kell határozni legalább:
1. a kialakítható legkisebb telekterület méretet,
2. a beépítési módot,
3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
4. a szintterület-sűrűség mértékét.
5. a megengedett legnagyobb építménymagasságot,
6. a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét,
7. a zöldfelület legkisebb mértékét,
8. a megengedett igénybevételi, kibocsátási,
9. Környezetterhelési határértékeket (emisszió, imisszió)
10. a terepszint alatti építmények építési feltételeit
Kiskunmajsa
településszerkezeti terv
részlet
Kiskunmajsa, szabályozási terv részlet
A
településszerkezet
és a beépítési
jellegzetességek
Szabadonálló beépítés

48
Oldalhatáron
álló beépítés

49
Ikerház

Sorház

50
Átriumházas

és nagyvárosi
zártsorú beépítés

51
A települések alakját, alaprajzát, vagyis települések
szerkezetét az alábbiak határozzák meg:

• a település területét felosztó telkek geometriai

rendje, azok hasznosítási jellege (funkciói)
• a település működését biztosító műszaki
infrastruktúrahálózatok nyomvonalai, melyek
felszíni rendszerei (utak, árkok stb) a számukra
kialakított telkeken helyezkednek el, valamint
• az építési telkeken elhelyezkedő épületek
alkotják.

52
Településszerkezeti típusok
Központ helye?
Fejleszthetőség?
Táji adottságokhoz való alkalmazkodóképesség?

53
Die Dynamik der Raumentwicklung besteht in der
- kreative Gestaltung raumstruktureller Elemente
- kreative Nutzung raumstruktureller Vorteile

Alsómocsolád
Újszilvás
Kunsziget
Megyer
Jakabpuszta
Máshonnan: struktúravizsgálatok (WR)
TTF beépítési típusok