MÁRCIUSI MÉRNŐKIFJAK

Az 1848-as forradalom és szabadságharc

eseményei és későbbi ünneplései
a Műegyetemen

E G YETEM TÖ R TÉN ETI FÜZETEK

t f
M Á R C IU S I M É R N Q K IF J A K
Az 1848-as forradalom és szabadságharc
eseményei és későbbi ünneplései
a Műegyetemen

M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2

EG YETE M TÖ R TÉN E TI FÜ ZETEK

Bevezetés

„1848. március 15. olyan mélyen épült be a magyar identitástudat­

ba, mint nemzetünk történetének egyetlen más dátuma sem. Töb­
bek között azért, mivel az e napra való emlékezés jogáért is szinte
egy külön ’évszázados szabadságharcot’ kellett vívni. A történeti
feltárás...mellett...formálódott egy aktuálpolitikával mindig erő­
sen átitatott, illetve ideológiai töltetű hősmítosz, legenda. Ennek
részeként fogalmazta meg a mindenkori hatalmi berendezkedés
önnön viszonyát a forradalomhoz, s ezen belül március 15. emléké­
hez. Másik szálon az úgynevezett civil társadalom - alkalmasint az
önszerveződési tilalom ellenére - rekonstruálta a ,saját’ forradalom,
illetve március 15. képét.”1

1848-49 nemcsak az akkori diákok számára volt meghatározó:

élményét átörökítették a következő generációknak is. „Az egye­
temista lét az értelmiségi élet talán legcsodálatosabb szakasza...
amikor az egzisztenciális érdekek még nem befolyásolják olyan
mértékben a döntéseket,...az a kor, amelyben az ifjúság sokszor
naivan ugyan, de minden számítást félredobva tud kiállni eszmék
mellett, társadalmi igazságtalanságok ellen.”2

Mi történt a Műegyetem elődintézményében 1848. március 15-én?

Hogyan vettek részt a forradalom és szabadságharc eseményeiben
egykori hallgatóink, oktatóink? Hogyan tükröződött a mindenkori
állami ideológia a későbbi ünneplések idején Egyetemünkön? Van-e
nyoma annak, hogy műegyetemisták is részt vettek az 1970-80-as
évek ellenzéki megemlékezésein?

Az 1848-as forradalom 170. évfordulóján ezzel kapcsolatos forrása­

inkból mutatunk be néhányat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­
dományi Egyetem mai polgárainak.
Forradalmi napok, hősök és mártírok

1848 márciusában még csak második tanévének közepén járt az

1846 novemberében megnyitott József Ipartanoda, a Műegyetem
egyik jogelőd intézménye (V. Ferdinánd király még 1844-ben meg­
alapította, megszervezése azonban két évig elhúzódott). Az Iparta­
noda József nádor tiszteletére vette fel annak nevét, első igazgatója
Karácson Mihály lett.3

Mindeközben még működött az 1782-ben a tudományegyetem ke­

retében létrehozott Institutum Geometrico-Hydrotechnikum (Mér­
nöki Intézet) is, amely az Ipartanodával együtt a tudományegyetem
Egyetem téri épületében (a mai ELTE AJK) kapott helyet és ame­
lyet 1850-ben csatoltak az Ipartanodához.4

„1848 III. 15-én, a régi tudományegyetemek kis bejárója előtt sza­

valta el Petőfi a „Talpra magyar”-t. Onnan mentek el aztán az egye­
temi hallgatókkal a 12 pontot kinyomatni Landerer nyomdájába...”
- számolt be a jeles napról egyik diákunk.5 „Március 15-én reggeli
9 óra tájban, midőn a Pilvax Kávéháznak hősei az orvosi kar és a
mérnöki intézet növendékeit az előadási termekből kicsődítették s
magokkal sodorták a tudományegyetem épülete előtt izgató szónok­
latokat tartván, a bölcsészeti és jogosztályi ifjúságot is az előadások
elhagyására bírták s már-már az ipartanodába menendők valának,
az igazgatóságom s gondviselésemre bízott József ipartanodái ifjú­
ságot az által óvám meg az elcsábítástól, hogy az intézetnek ka­
puját, bár életveszedelem között, bezárattam egy óranegyedre, az
előadási termekbe bemenvén az ifjúságot csendes magaviseletre
intettem, aminek következése lón, hogy a növendékeink a március
15-i merényekben részt nem vettek....Március végéig minden ren­
detlenségtől megóvatott a királyi József ipartanodái ifjúság” - je­
lentette a következő év tavaszán az egyébként a reformkori nemzeti
törekvéseket támogató és igazgatói pótlékát 1848 nyarán a „haza
segedelmére” felajánló Karácson Mihály.6

2
Részlet K arácson M ihály igazgató 1849. május 24-i jelentéséből
(BME Levéltár)

3
 A forradalmi eseményekben és a szabadságharcban egyaránt jel­
eskedett egy később jelentős mérnöki pályát befutott hallgató. A
19 éves Péch József március 15-ét követően beállt a fővárosi pol­
gárőrök közé, akik őrjáratokat szerveztek a városban a közbizton­
ság fenntartására. „Kovás puskával meg mindenféle szedett-vedett
fegyverrel voltunk felfegyverkezve. Soha semmilyen kihágásra nem
akadtunk. Ilyen tudomásunkra sem jutott. Az emelkedett hangulat
mintha kiölte volna az emberekből a nemtelen tulajdonságokat” -
számolt be élményeiről.7

Péch egyike volt azoknak is, akik összefoglaltak az ipartanodái

hallgatók követeléseit az 1848. április 9-én kiadott 12 pontjukban.
„Jóformán minden testület szerkesztett ilyet, bajaikat orvosolan­
dó... A bizottság megállapodását közölték előbb a tanárokkal egy
tanári conferentia alkalmával. Ez alkalommal én voltam az ifjú­
ság szónoka...A 12 pontot aztán Eötvös miniszter elé vitte a fiatal­
ság...” —írta visszaemlékezésében.

Az összes ipartanodái hallgatóság

kivánatai.
f . A pesti kir. Jósef-ipartauodáuak minél előbb üszmftegye-
tenmié (Polytechnicum) átalakítása.
2. A z intézetnek mindenkép megfelelő épület,
3. Egy öszmftcgyetcmhcz lüő minél előbbi tökéletes fölsze­
relés.
4. Az őszmftegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek
tanulók általi használhatása.
5. A bécsi polyteclmicumtól, valamint egyéb tanintézetektől
tökéletes függetlensége.
6. Minden rendes tanár tartozzék vagy már létező, vagy általa
szerkesztendő magyar tankönyv szerint előadni.
7. A szükségekhez képest tanársegédeknek; minélelöbbi kine­
vezése.
8. Franczia, olasz nyelv, rögtöni díjmeméntes haügathalása, s
az angol nyelv minélelöbbi tanítása.
9 . Szabad tanítás és tanulhatás.
10. A z intézet hallgatóságának a tanári ülésekbeni képviselete*
11. Magán és rendes hallgatók tetszés szerint, évenkint vagy
tanfolyam végéveli nyilván vizsgálata.
12. Az igazgatásttan ári Ülésekrekívánjak álriiháztainí, köz-
bizodalmú tanár elnöklete alatt.
Pest, april 9- 1048.

Az összes Ipartanodái hallgatóság

határozatából

MAKAI VINCZE
jegyző. „A 12 pontot aztán Eötvös m iniszter elé
vitte a fiatalság...” (BME Levéltár)

4
 A forradalmat követően az egész oktatásügy területén változások
kezdődtek. Az Eötvös József kultuszminiszter által benyújtott né­
poktatási törvénytervezet mellett elkészültek a felsőoktatás átala­
kítására vonatkozó tervek, közte a műszaki oktatási intézmények
modernizálására vonatkozó javaslatok is. A hallgatók tanácskozá­
sai során megfogalmazódott követelések ezekkel a reformtörekvé­
sekkel estek egybe. Végül a tervek már csak később valósulhattak
meg (a Műegyetem például csak 1871-ben válhatott egyetemi ran­
gú, autonóm intézménnyé).

Az 1848-as hallgatói pontokból mindenesetre a könyvtár létreho­

zása még abban az évben megtörtént, a ma BME OMIKK néven
működő közgyűjtemény 1848 májusában alakult meg.

május végén tartott utolsó vizsgákon már csak alig 20

hallgató jelent meg, sokan, így Péch is, aki gyalogsági honvédnek
jelentkezett, végigharcolták az 1848-49-es évet. Péch a fegyver-
letétel előtt szerzett sebesülésének köszönhette, hogy a szabad­
ságharc bukása után nem sorozták be az osztrák hadseregbe,
így felgyógyulása után újra beiratkozhatott az Ipartanodába és
1853-ban megkapta mérnöki oklevelét. Saját bevallása szerint a
szabadságharc leverése után is magyar öltözetet viselt, ám baja
nem származott belőle, csak Mayer Lambert igazgató üzengetett
neki, hogy miért nem teszi le a magyar viseletét.8

Péch József jelentős gyakorlati mérnö­

ki tevékenységet fejtett ki a folyószabá­
lyozás és árvízvédelem terén, ő volt a
magyar vízrajzi szolgálat megszerve­
zője és a hidrológiai kutatások egyik
úttörője Magyarországon. Hosszú és
tartalmas életpályáját követően 1902-
ben halt meg.
»CK.RO* íl«hC

Péch J ózsef 1829-1902

5
 Azonban nemcsak a hallgatók közül jelentkeztek sokan a honvéd­
seregbe, több tanár is részt vett a szabadságharcban. így Petzelt
József, az Institutum Geometricum gyakorlati mértan, földmérés
és vízépítészet tanára, aki megújította a képzést, amikor terep­
munkát, térképkészítést, víz- és földmérési munkákat gyakorolta­
tott diákjaival (előadásaiból szerkesztették az első magyar nyelvű
vízrajzi tankönyvet).

1848 forradalmi napjaiban Petzelt önvédelmi polgárőr csapatot

szervezett a mérnökhallgatókból és azokkal rendszeresen gyakor­
latozott. Külön alakulat nem szerveződött belőlük, legtöbbjük 1848
nyarán az általa vezetett pesti nemzetőri tüzérséghez került. „A
diákokat a mai egyetemi könyvtár helyén [azaz a Ferenciek terén]
Perczelt [sic!] tanár tanította exercirozni...a mérnökök csapatjuk
(tüzérek) számára drapp színű nadrágot, piros zsinórt és barna
színű kabátot választottak egyenruhának.”9

Petzelt a szabadságharc idején

a katonai oktatás megszervezé­
sében hatalmas érdemeket szer­
zett, emellett részt vett a harcok­
ban is.10 A világosi fegyverletétel
után az aradi várőrséggel együtt
adta meg magát. Fogságba ke­
rült, ahonnan ugyan 1850-ben
kiszabadult, de tanári állását
már nem kapta vissza, és még
abban az évben fiatalon, mind­
össze 45 évesen meg is halt.

Petzelt József 1805-1850

6
 A szabadságharc alatt az oktatás szünetelt, az intézet épületében
hadikórház működött. 1849 novemberében indult újra a tanítás,
azonban több oktatót elért a megtorlás: állásukat vesztették, Jubal
Károly rajztanárt pedig ki is végezték.11

tS^/z Ipartanoda első rajztanára hazafias érzelmű ember volt,

figyelemmel kísérte a reformkor eseményeit, részt vett a Kossuth
által szervezett Iparegyesület munkájában is, amelynek célja a
hazai ipar színvonalának emelése, ezáltal az ország fejlődése
volt. A szabadságharc bukása után a Kossuth-család barátjaként
velük együtt került orosz fogságba. Kiszabadulása után is velük
maradt: a gyerekek házitanítójaként működött. Ekkor került kö­
zelebbi kapcsolatba olyanokkal, akik cselekedni akartak az önké­
nyuralom ellen, és ő írta A honmentés tervezete című művet. 1851
decemberében letartóztatták és a fegyveres szervezkedésben részt
vevőkkel együtt 1853-ban felakasztották. Közös sírjuk a Kerepe­
si temetőben található, egykori oktatónk emléktábláját pedig az
egyetem alapításának 200. évfordulós ünnepségén 1982-ben avat­
ták fel a központi épület Aulájában.

JUBAL KÁROLY
1817-1853

M É R H Ö K J J Ó Z S E F IP A R T A N O D Á N
A R A J Z T A M T A N Á R A {1846- 18« ] .
A SZA BA D SÁ G H A RC R É S Z m f e
» i

A H E M Z E T I U U U Á U Á S 1853. J

Jubal K ároly em léktáblája

(Fotó: Philip János)

7
 <l3<K forradalom és szabadságharc leverése után tilos volt min­
denfajta megemlékezés, amelyeket az 1867-es kiegyezést követően
az uralkodó és a kormányzat már megtűrt. Az 50. évfordulón Kos­
suth Ferenc (Kossuth fia) vetette fel elsőként március 15-e nemzeti
ünneppé nyilvánítását, ám kompromisszumos megoldásként vé­
gül az 1848-as törvények király általi szentesítésének napját, azaz
április 11-ét fogadták el ünnepnapként. Míg a hivatalos megemlé­
kezések ezen a napon történtek, az ellenzéki politikai erők márci­
us 15-én tartották meg az ünnepet.

1894-ben az egyetemek tanácsai és ifjúsága egyaránt megemlé­

kezett Kossuth Lajos haláláról, így a Műegyetem közössége is:
„Nincs magyar ember, a ki föltehetné azt a kérdést hogy Kossuth
Lajost miért gyászoljuk, kegyeletünknek miért adunk látható kife­
jezést; a válasz megvan minden magyar ember szivében.” 12

Nemzeti ünnep

Az első világháború végét és a Habsburg Monarchia felbomlását kö­

vetően 1848 egyik fontos célja, az ország függetlensége megvalósult.
Ugyanakkor Horthy Miklós kormányzósága idején az új rendszer új­
ragondolta az ünnephez való viszonyát. Trianon után a március 15-i
események helyett inkább a világosi fegyverletétel és a vértanúkra
emlékező október 6-i gyásznap illeszkedett jobban a korszellemhez,
a nemzeti tragédiák közé. Március 15-e végül 1927-ben vált nemzeti
ünneppé.

A műegyetemisták ebben az évben is a két világháború között mű­

ködött műegyetemi bajtársi egyesület, a Hungária szervezésében
ünnepelték március 15-ét, ráadásul 1927-ben az összes hasonló di­
ákszervezet tagjai számára ők rendezték meg az emlékünnepséget.

A különböző egyetemek bajtársi egyesületei az immár nemzeti

ünnepnapon délelőtt fél 10-kor gyülekeztek az Egyetem téren és a
környező utcákban zászlóik alatt, majd a Szabadság térre vonultak
(a központi állami rendezvényeket az 1920-30-as években nem a

8
Múzeumkertben, hanem itt tartották). A téren hazafias beszédek
elhangzását követően megkoszorúzták az elszakított területek szob­
rait. 11 órakor kezdődött a Vigadó nagytermében az egyetemisták
emlékműsora, amelyben részt vett a műegyetemi énekkar is. A ko­
rabeli közhangulatot megidéző beszámoló szerint „mikor az Egye­
temi Énekkarok ajkán felhangzott a Nem! Nem! Soha! a hazasze­
retet tüzétől égő arcokról le lehetett olvasni a hitet, a törhetetlen
erőt, mely naggyá, boldoggá fogja tenni hazánkat.”13 A műsorban
egyébként a Felszállott a páva című népdalt, valamint Bánk bán
Bordal-át is előadták.

márciusában avatták fel Kossuth Lajosnak a Parla­

ment előtti emlékművét, ettől kezdve vált a Kossuth tér is szim­
bolikus helyszínné. A második világháború közeledtével a Hősök
tere lett az állami ünnepségek új helyszíne, ahol aktuális hon­
védő tartalmat kapott 1848 márciusának üzenete (ugyanakkor
1942-ben háborúellenes demonstrációba torkolló megemlékezést
tartottak a Petőfi szobornál, amit a rendőrség kardlapozással
oszlatott fel).

„Ez a fénykép a m árcius 15-iki kivonuláson a Szabadság téren készült.”

A rdai Géza énekkari naplórészlete (BME Levéltár)

9
A századik évforduló

A totális hatalom átvételére készülő kommunisták a Kossuth tér­

re, a Petőfi szoborhoz és a Múzeumkertbe szervezték a centenári­
umi központi ünnepséget, amelynek díszvendége Vorosilov mar­
sall, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettese volt. Az országgyűlés
törvénybe iktatta a magyar forradalom és szabadságharc emlékét,
ünnepélyesen kijelentve, hogy „1848 nagy hagyományait és szelle­
mét hűségesen megőrzi, és mindennemű elnyomás elleni követke­
zetes harc s a népek közötti békés együttműködés jegyében fejleszti
tovább.”14

A centenáriumi ünnepségek műegyetemi programja 1948. már­

cius 12-én egy ’48-as ünnepi diákgyűléssel indult, ahol Alexits
György oktatási államtitkár, később a BME tanszékvezető mate­
matika professzora mondott beszédet. Másnap a Műegyetem ifjú­
sága egész napos rohammunkán vett részt a „zuglói halálsorompó”
megszüntetésére a Ganz hajógyárban, a csepeli Weiss Manfréd
gyárban, a Nyugati és a Ferencvárosi pályaudvarokon, illetve a
MÁV északi főműhelyében.15 Mivel ezen a szombatra eső napon
nem volt rektori szünet, a rohammunka résztvevői igazolást kap­
tak ottlétükről, azaz valójában kötelező volt a megjelenés. Előadá­
sokat már csak azért sem tartottak, mert maguk a professzorok és
a tanszemélyzet is részt vettek a munkában.

Március 14-én, vasárnap este a műegyetemisták fáklyás felvonu­

láson vehettek részt a Hősök terén, március 15-én pedig csatla­
koztak az egyetemisták fővárosi felvonulásához. Este az Auditó­
rium Maximumban tartottak számukra műsort a színművészetis
és táncművészetis hallgatók, utána pedig reggelig tartó tánc vette
kezdetét. Rektori szünetté március 16-át nyilvánították.16

10
11. ÉVFOLYAM 3. SZÁM í 948. MÁRCIUS

Megjelenik lmvonla. — .Szerkészt őség és kiaiióhivitlul:

Műegyetem. Budapest, XI., Buditfoki-úl (>, K. Ml'. 45.

A. tanári tanácsadó-testület elnöke: l)r. Mihailicli Győző.

Tagjai:
Dr. Piánk Jenő, dr, Kiss Tibor, dr. Gillemot László,
dr. Geleji .Sándor (Sopron).
Egyes szám ára 2.50 Fi, műegyetemi hallgatóknak 50 fii.
A M ŰEGYETEM I IFJÚSÁG LAPJA Előfizetési ár- egész évre 30.— Ft, félévre .45.— Ft.

Márciusi Kiáltvány
Mi, a Műegyetem rektora, dékánjai, alul­
írott professzorai és hallgatói hitet teszünk 1848
egyetemi ifjúságának és haladó professzorainak
szelleme mellett. Vállaljuk, hogy méltó utódai
leszünk /nagyszerű elődeinknek és az ő szelle­
mükben harcolunk a népi demokrácia felépí­
téséért, a jobb egyetemi oktatásért, a munkásság
és a műszaki értelmiség testvéri szövetségéért'
azokkal szemben, akik 1848-at meggyalázni és
az idő kerekét visszafordítani akarják.
Ezért a centenáris évben dolgozni fogunk
az egyetemi oktatás korszerűbbé tétele, a pro-
fesszorátus, a fanszemélyzet és a diákság szo­
ciális helyzetének további megjavítása, vala­
mennyi végzett hallgató elhelyezkedése, egész­
séges, vidám diákélet kialakítása, a munkásság
fiataljaival való kapcsolatunk megszilárdítása, az
egyetemi reakció eltávolítása és a magyar ifjúság
egységének megteremtése érdekében.
H o gy elhatározásunk szilárdságát bebizo­
nyítsuk és a Műegyetem demokratikus arculatát
az egész ország előtt megmutassuk, alulírottak
vállaljuk, hogy március 13-án egynapos fizikai
munkával áldozunk az ország építésének és már­
cius 15-én az egész magyar ifjúsággal ünnepel­
jük Pétőfiék újjászülető szellemét.

Dr. Csűrös Zoltán s. k.,

a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyelem
rekfor magnificusa.

Németh Endre s. k., Dr. Piánk Jenő s. k.,

a Mérnöki és Építészmérnöki Kar dékánja. a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja.

Szabó Ákos s. k., Vámos Tibor s. k.,

a Műegyetemi Technikus Kör elnöke. a Műegyetemi Technikus Kör főtitkára.

A MÁRCIUSI K I A L I VÁNYT A MŰEGYETEM VALAMENNYI PROFESSZOR.A, AZ EGÉSZ TANSZEMÉLYZET

ÉS 2000 BALLGATÖ IRTA ALÁ

A Technikus cím ű m űegyetem i lap az 1919/20. tanévtől jelent meg,

a m ásodik világháború után új kiadásban, új irányvonallal (BME OMIKK)
 Március 15-ét 1951-ben újra munkanappá nyilvánították. Az új
politikai rendszernek sok más tavaszi ünnepe zsúfolódott össze:
március 9. Rákosi Mátyás születésnapja, március 21. a Tanácsköz­
társaság kikiáltásának napja, április 4. pedig Magyarország felsza­
badítása - ezeket mind kötelező' volt megünnepelni. Az uralkodó
ideológia jegyében arra buzdították a műegyetemi hallgatóságot is,
hogy „hazafias kötelessége, hogy hasonlóan és méltóan a márciusi
ifjúsághoz, a munkában, a tanulásban élen járjon.”17 Mindezt ösz-
szekapcsolták az 1950-ben szervezett Hadmérnöki Karra történő'
jelentkezésre buzdítással, példaként állítva a március 15-i ifjakat,
Petó'fit, Vasvárit és 1848 egyetemistáit, „akik egy emberként álltak
a szabadságharc lobogója alá, és akik életüket áldozták a népért.
Eró'sítsétek Néphadseregünket, jelentkezzetek hadmérnöknek!” -
hangzott a jelszó.18

Ünneplés a forradalom évében

Ugyan nem 1956 márciusában, hanem ó'sszel - 1848 után ismét -

forradalmi pontokat fogalmaztak meg a Műegyetem hallgatói. Az
október 22-i az aulai nagygyűlésen összeállított 14 pontos program­
ban szerepelt többek között az is, hogy március 15-ét (és október
6-át) ismét nyilvánítsák nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá.
Azon az estén szinte március 15-i hangulat tört ki mindenkiben -
fogalmazta meg több visszaemlékező'.

12
 A Budapesti Műszaki Egyetem. s az Építőipari és Közleke­
dési Műszaki Egyetem oktatói, kallgatói dolgozói bensőséges
ünnepség keretében emlékeznek meg 1848. március 15. év­
fordulójárói.
Március 14-én du. az Egyetem kertjében lévő Hősi Emlék­
művet Jtaazorúszók meg. Beszédet mond: Ham Károly, n
DISZ KV oszt. vezetője.
_ ,-i \ Március 15-én délelőtt az egyetem ifjúsága a Múzeum-
\< kertben rendezendő ifjúsági találkozón vesz részt, ahol Molnár
,^\w»sí; «iifv^vsss¿ V ’ °'w *Y w W & * ? »* " S h- * János elvtára. a DISZ K V titkára mond ünnepi beszédet.
rf^'«,‘'°^oH'Ií»'*',i’JSV*ÍwW
“®“^W
-l,v v - '“í v ^ - „««* „*w -
A s ünnepi évfordulón idézzük-fej, a forradalom emlékét,
a forradalmat követő idők néhány eseményét.
¿0*
mellett, Megmozdulásukat már
W ^ i^ ® 2 s k 1 8 60 március 15 u 1965-0« orosz forradalom
r is lelkesltet-

r ^ W w i ^
Pest népe tüntetést készített te,
elő, hogy Így adózzon a sza­

*c*> ¡¡> 9 ''^ ^ gS*£

X**»'*Z' \ríl
badságharc hősei halhatatlan
emlékének. A tüntetést a ható- 1 9 4 2 március 15
*£ÍV \fSw>0' etu']jí^gok betiltották. A negyven-
v*»** ?«&**• I nyolca,
nvoten* hősükh M * slrinit
■ s - v -í^sSes^VS'fSSls
s „.
,?Ksí-*2tf**3sKS-** y&Sí3S>A :-í ;íi «Irtait mo«ko-
. ¡ » i t a l 1 0 * 1 1 6 menetet csm -
A / ó t a ™ , a lí, M M
m a I tc m m K Ü m a -
dőrsortüz szórta « é t . De a mozdulás volt a s ellenállást
\ ^ w i J& 11 ,j*t J 3# \ V?«* mcgornkolt ifjúsági vezető, mozpatom által m egszervezett
i»»“'” . «iísa-¡ju-'.v»-—
,! ,6!®*
Forinyik Géza temetésén már tömegtüntetés a PstSfi-szobor-

*s3StegF*t.~ ÖOOOtNm vettek részt, az ak- ndi. Több crer munkás, é n t ’,

isis*rassV■féíssíl kori Pest lakosságán^, mint- miségi, fiatal OVált öttitl a

e g y harmtó*. Ez volt az első szobor*«. tüntettél; « békéért,
tüntetés 1848 ót* a Habebur- a független, demokra-
s o k eűea «kas Magyarorsxágért.

J90S március 15
A badanutl n,n ,7,~L7~ “ “ tail « * » » « « « • eM-
” “ * " * 0 0 ® i c t t o , to lta k
0 ^ 0 \ d € 3 -tm „:zr„^zT. i «»««. muoktekta,
« " t a t a i h r o m u ü ir t luk.
u.
e_T~
íC5w>^*i»»“¿t\ <v\
V \

i-kís**£íí« \»,t«3?^
f e¡3#
w
*^
'* wvÖ**;
, >-a\ \ \\
JSSTv i'+tnv
Ff
4,ií ^ r ufc*- \

“f;',^'^ ‘•*¿0fc^"—rZV
vó<'a9 -»«áü^ss* \
ísSjtFsSA \
^SrfáVsőSSSr-í^
tSíSf^Si&fsjS^S

. „ne A-tósav ^.fo. £í*tó .. MW* \» - ’« r ''ü5«s* „f.k, ®Lní’.*%>j4?. ,1. \

o. - 5 # A
etf^fggs^ - a g f ^ «»*¿1 ® * * * \

— -- .^ g .
,. Tf.t*Í** ««««*» . Ato«-
VSS-

A műegyetemisták számára
egyetemi ú j s á g ^ S *6 1956-° s évbe« a Jövő Mérnök - -
Zl *el az „ünnepi hanguiatot„ 6rnoke Clmu

13
Márciusban újra kezdjük! (MŰK)

Jelképes, hogy ezzel a jelszóval indult mozgalom a forradalom

leverését követé' hónapokban, abban reménykedve, hogy az még
folytatható. Házfalakra mázolva, illetve plakátokon, röpcédulákon
bukkant elő a MŰK, szerte az országban. így az 1956-os forradal­
mat és szabadságharcot követő első március 15-én a hivatalos kor­
mányzati kivételével semmilyen ünnepséget nem engedélyeztek,
sem közterületen, sem az egyetemeken belül (oda aznap a diákok és
az oktatók be sem mehettek). Az oktatási intézmények ünnepségeit
március 14-én az utolsó tanítási óra alatt lehetett megtartani az
Oktatásügyi Minisztérium által készített, kötelezően felolvasandó
ünnepi szöveg és pontos versjegyzék felhasználásával. A hatalom
más módon is jóval előre felkészült a várható eseményekre: meg­
előző intézkedések keretében csak Budapesten több mint 2,5 ezer
személyt vettek őrizetbe.

A Műegyetemen a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)

frissen megalakult helyi intézőbizottsága is arra az álláspontra he­
lyezkedett, hogy „nagy ünnepség ne legyen, csak annyi, amennyit
a Minisztérium engedélyez. Ezt közölni kell a Rektor elvtárssal is”
(az egyetemek vezetői személyükben is felelősek voltak a rend fenn­
tartásáért).19 Külön szükségesnek tartották a diákotthonok igazga­
tóinak felkeresését is, hogy tájékozódjanak tőlük a hallgatók közöt­
ti hangulatról, illetve „leleplezzék a rémhírterjesztőket”.20

-Jttfinaac t
Tiltakozásul t*. Kádár — koraúny terrorja éa a eaovjet csapatok
■agyarországi tsrtézkodása •U*n#Tsla»int az 1848 «áreiusi
áa 1956 októberi hősük eulékáaek tiszte letire
e.4Eslap.l^iB-4.ilat4n 3 f a 4 óra között
no tér tdzkotiJuiűc na «teán 4b né*a tüntetésünkkel adjuk tudtára
a világnak,hogy a «agyar nép ellenállását fegyverrel letörni
sohase« leheti
1957 március Ií»JSá£2 t ,
/S zittya csoport/
' 3 t i VH 2/J/1
Eredeti röpcédu la az Á llam biztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából

14
 A legtöbb hallgató azonban valószínűleg azzal volt elfoglalva, hogy
a tanulmányait rendben befejezhesse. Az 1956/57. tanév elsó', fél­
beszakadt félévének szorgalmi időszaka ugyanis a BME-n márci­
us 9-én, az EKME-n március 16-án ért véget, a vizsgákat pedig a
BME-n március 11-30. között, az ÉKME-n március 23-április 30.
között lehetett letenni.

érdekesség, hogy műegyetemistáknak is volt egy (mozgalom

nélküli) „titkos jelszava.” A z 1961-ben végzett mérnökkari évfo­
lyam hallgatói a ballagásra egy kisméretű kitűzőt készíttettek,
amelyen az EKME felirat a nyilvánosság számára az egyetem
akkori nevét jelentette, azaz Építőipari és Közlekedési Műszaki
Egyetem.21 Ugyanakkor az 1956-os forradalom fővárosi bölcsőjé­
vé váló intézményből kilépő hallgatók között más jelentése volt:
És Kezdjük Megint Elölről.

A ballagási kitűzőt Hajtó Ödön, a M űegyetem 1956 E m lékbizottság elnöke

bocsátotta rendelkezésünkre. A fotón az 1953-1958-as építőm érnök évfolyam
látható ballagási ünnepségén az Aulában
(a kép P őcz Béla egykori hallgató ajándéka)

15
Forradalmi Ifjúsági Napok

A Kádár-rendszer az 1960-as évek közepétől új ideológiát gyártott

az ismét utcára engedett tömeg ünnepléséhez: a Forradalmi Ifjúsá­
gi Napok (FIN) keretében egyszerre emlékeztek meg 1848. március
15- éről, az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaságról és
1945. április 4-éről. „Az első kettő csak a nagyszerű kísérleteket
idézi, de a harmadik a befejezést, hazánk végleges felszabadulását
jelenti. A Forradalmi Ifjúsági Napok célja, hogy azokra a gondola­
tokra irányítsa a fiatalság figyelmét, amelyeket ezek az évfordu­
lók megtestesítenek.”22 A „forradalmi tavasz” ünnepségsorozatot a
BME-n is a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) egyetemi szer­
vezete koordinálta az alábbi gondolatok értelmében: „Különösen a
sajátunknak, az ifjúság ünnepeinek érezhetjük őket, mert mindhá­
romban szerepet játszottak a fiatalok. Fontos, hogy elődeink újat és
jobbat akaró nyugtalansága, szenvedélyes útkeresése ne vesszen el
számunkra...Mi az, aminek eszünkbe kell jutni, ha március 15-re
gondolunk? A történelmi haladás, a hazafiság, a hazaszeretet. Mit
jelent nekünk ma a hazafiság? Cselekvést, munkát, a szó fizikai és
eszmei értelmében.”23

A programokban fokozatosan nyomon követhető, hogy a hivatalos

egyetemi ünnepségek mellett vidámabb, könnyedebb és színesebb
rendezvények is belefértek az 1970-es évek végére már FIN-feszti-
válként említett eseménysorozatba - az ünnepség kulturális és szó­
rakoztató karakterének erősítése nem volt véletlen. 1974. március
16- án például Cseh Tamás tartott dalestet a legendás E Klubban,
1979-ben első alkalommal rendeztek BME-autóversenyt, 1983-ban
pedig a MAFC nyolcpárevezős regattát).

Természetesen az egyetemi ifjúság hagyományos megemlékezését

évente megtartották a Petőfi szobornál és a Múzeum kertben.

16
 Forradalm i hősök a FIN 1974-es program füzetében (BME Levéltár)

1976. m árcius 15-i M úzeum kerti ünnepség forradalm i jelszavakkal

(Fotó: Fortepan/U rbán Tamás)

\ ______________________________________________________________________ /
17
 MÁRCIUS 1 1 . K ö n y v k iá llit á s é s v á s á r .
KEDD Könyvaátrak az R klubban, az E é p ü le t
I . em eletén és a K. é p ü le t k e r t jé b e n .

MÁRCIUS 1 3 . 1 9 .0 0 jÜHEEPI MEGEMLÉKEZÉS 1848. MÁR-

CSÜTÖRTÖK. CIUS 1 5 . TISZTELETÉRE a V á sá rh e ly i
Fái K ollégium ban.
1 9 .0 0 s P o l i t i k a i Klub - az R -ben.
T ársadalm i és p o l i t i k a i harcok Ma­
g ya rorszá g on 194 5-19 4 9. Vendégünk:
F en csik L á s z ló .
2 0.00* D alkör - Szkéné Színpad.
Közreműködnek:a V örös L ira p o lb e s t
e g y ü tte s és a D alász e g y ü tt e s .
MÁRCIUS 1 4 . ÜHKEPI MEGEMLÉKEZÉSEK 1848. MÁRCIUS Ti
FEDTEK TISZTELETÉRE
1 9 .0 0 : L an d ler Jenó K ollégium
1 9 .0 0 : M artos F ló r a K ollégium
1 9 .0 0 : Dr.Münnich F erenc K ollégium
1 9 .3 0 : Schőnherz Z o ltá n K ollégium
2 0 .0 0 : Rózsa F erenc K ollégium
MÁRCIUS 1 5 . 9 .0 0 : EGYETEMI ÜBHEPSÉG 1 84 8. KÁR­
SZOMBAT CIUS 1 5 . TISZTELETÉRE - K .ép . k e r t ­
jé b e n . '
9 .0 0 : G épészkari t o ll a s la b d a v ersen y
a K. é p ü le t i I . és I I . torn a terem ­
ben. n ev ezés a h e ly s z ín e n .
1 0 .0 0 : KÖZPOHTI BUDAPESTI ÜHHEPSÉG
1848. MÁRCIUS 1 5. TISZTELETÉRE —
- Műzeumkert.
2 0 .0 0 : E klub ren d ezv én ye.
B - g a l é r i a h a ll g a t ó i k i á l l í t á s a .
MÁRCIUS 1 6 . 9 .0 0 : Hói f o c i v illá m to rn a a K. é p , - i
VASÁRHAP ' U , terem ben. Hevezés a h e ly s zín e n .

KÖSZÖNTJÜK A MAGYAR
SZOCIÁLISSÁ W H K ÍS P to
X I . KONGRESSZUSÁÉ I

BÍROIUS 1 8. 1 5 .0 0 : POLITIKAI KI MIT TUD?

KEDD E lőd ön tő, E .é p . I .e m e l e t i előadóterm ek

Az 1975-ös FIN program füzete (BME Levéltár)

politikai jellegű tömegmegmozduláson a direkt politika, a

kultúra, a szakma és a szórakoztató részek arányának ki kell fe­
jeznie a szervezet törekvéseit.”

18
MÁRCIUS 1 9. 1 9 .3 0 : Schőnherz Z o ltá n K ollégium
SZERDA a S z o v je t K ultúra és Tudomány H ázé-.;
nak v e n d é g e i:
a S z o v je t D é li H a d sereg csop ort Köz­
p o n ti M űvészegyüttesének műsora .
MÁRCIUS 2 0 . 1 4 .0 0 : LENGYEL POLITIKAI PLAKÁTKI-
CSÜTÖRTÖK ÁLLÍTÁS.R k lu b . N y it v a : á p r i l i s 6 - i g
minden nap 1 2 ,0 0 - 2 2 .0 0 - i g , szombat
i4 , k iv é t e lé v e l.
1 9 .0 0 : P o l i t i k a i Klub - R klubban.
M agyarország 1 9 4 5-19 5 6, Vendégünk:
H o lló s E rv in .
.2 0 ,0 0 : KALÁKA - Szkéné S zínpad.
Jegyek 10 F t - é r t kaphatók a K . I .5 0 .«
ben és a h e ly s z ín e n .
MÁRCIUS 2 1 , 9 .0 0 : TANÁCSKÖZTÁRSASÁGI EMLÉKTURA
PÉNTEK A p i l i s b o r o s j e n ó i " E g r i v á r " m aketthez
Á /t é r k é p v á z l a t a h á tla p on /*
MÁRCIUS 2 7 . 1 9 .3 0 : A D re zd a i Műszaki Egyetem FŰ­
CSÜTÖRTÖK vóazenekarának k o n c e r t je avvá sá rhe­
l y i P ál K o l l é g i u m b a n . '
MÁRCIUS 2 8 . 2 0 .0 0 : SZOVJET-MAGY® KAPCSOLATOK -
PÉNTEK Rózsa P ereno Kollégiuma, B e s z é lg e t é s
Nemes J á n o s sa l a N épszabadság v o l t .
m oszkvai t u d ó s í t ó j á v a l . •
MÁRCIUS 2 9 . 1 9 .3 0 : A D rezd a i Műszaki Egyetem F ú-
SZOHBAT vószenekarának és a B u d a p esti Mű­
s z a k i Egyetem Szim fón ik u s Zenekará­
nak k özős k o n c e r t je a D íszterem ben .
Jegyek kaphatók a K ISZ-ben és a
h e ly s z ín e n 10 F t - é r t .
/ÁPRILIS 1 , 1 2 .3 0 : S z a b a d té r i k o n c e rt - zenés k ö -
KEDD s z ö n t ő a K. é p ü le t k e r t jé b e n .' K özre­
működik az egyetem v endégeként ha­
zánkban t a rtó z k o d ó D rezd ai Műszaki
Egyetem F ú vószen ek a ra .
. 1 8 .0 0 : EGYETEM I ÜNNEPSÉG HAZÁNK F E L -

2 0 ,0 0 : A S z o v je t K ultúra és Tudomány SZABADULÁSÁNAK 3 0 . ÉVFORDULÓJA A L ­

Házának v en d ég eid GRÚZ KVARTETT - KALMÁBÓL a V í g s z í n h á z b á n .

a Szkéné S zínpadon. J egyek'ka ph a tók U tána: "Harm incéves v ag y ok " - E lő ­

a KISZ-ben és a h e ly s z ín e n 10 P t - é r t , a d ja a V íg s z ín h á z t á r s u l a t a . '

MÁRCIUS 2 2 . 1 8 .0 0 : POLITIKAI KI MIT TUD? döntő

, K O SZO R U ZÁ SI ÜNNEPSÉG HAZÁNK FE LS Z A B A ­
SZOMBAT Dr.MUnnioh P ereno K ollégium
DULÁSÁNAK 3 0 . ÉVFORDULÓJÁN.
J 2 0 .0 0 : Benkő D á n iel és a C o r e l l i z e - 9 .0 0 : GELLERT TÉRI SZOVJET HŐSI EMLÉK­
y f nekar v en d ég já ték a a Szkéné S z in -
MŰNÉL
pádon. | 1 2 .0 0 : EGYETEMI SZOVJET'HŐSI EMLÉKMŰ­

MÁRCIUS 2 3 . 9 .0 0 : V illa m o s k a r i f o c i v illá m to rn a NÉL -

\ 1 2 .3 0 : EMLÉKKIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSA AZ
VASÁRNAP a K. é p ü le t i H . 'terem ben. N evezés
AULÁBAN. F o t ó k i á l l í t á s az egyetem
a h e ly s z ín e n . 4
30 év es t ö r t é n e t é b ő l . >\
1 5 .0 0 : Martos F ló r a K ollégium ban:
M e g n y itja : J ‘
FELSZABADULÁS - dokumentum k i á l l í ­
^ D r. O r o s z -Z o lt á n ' .
tá s m e g n y itó ja .
1 9 .0 0 : TISZTA MUNKA - a ta ta b á n y a i
"D iá k szin pa d 3 14 '1 műsora a Szkéné­
ben. Jegyek a h e ly s z ín e n és a KISZ
B iz o t t s á g o n kaphatók 10 P t - é r t .

MÁRCIUS 2 6 . 30 ÉV MAGYAR ÉPÍTÉSZETE- h a l l g a t ó i *

SZERDA f o t ó p á ly á z a t - k i á l l í t á s a K. é p ü le t
I I . és I I I , em eletén . M e g n y itja :
Dr.Deék György dékán.

Az 1975-ös FIN program füzete (BME Levéltár)

ondoljunk a márciusi ifjakra, az akkori egyetemistákra,

akik valószínűleg már akkor sem szerették, ha valaki sokat be­
szél, hanem szavak helyett tettekkel mutatták meg, hogy hol a
helyük.”

19
ÁPRILIS 3 . 1 9 -3 0 : A ELE Szim fón ik u s Zenekar k on -
CSÜTÖRTÖK c e r t j e a V á rb a n .^ ch ő n h e rz Z o ltá n
K o llé g iu m ./

ÁPRILIS 4 . 1 0 .0 0 : NAGYGYŰLÉS A FELSZABADULÁSI

PÉNTEK TÉREN - IFJÚSÁGI SEREGSZEMLE HAZÁNK
’ FELSZABADULÁSA 3 0 . ÉVFORDULÓJA T ISZ-

ÁPRILIS 8 . 1 5 .0 0 : F e ls z a b a d u lá s i a s z t a l i t e n i s z
KEDD v ersen y * a K. é p ü le t i I I . terem ben.
N evezés a h e ly s z ín e n .
1 6 .0 0 : KI TUD TÖBBET MAGYARORSZÁGRÓL^
v e té lk e d ő d ö n t ő je . Szkéné S zínpad.
K ü lf ö ld i h a llg a t ó in k r é s z é r e t
2 0 .0 0 : L á s zló -B e n o a ik Sá n dor: TÖRTÉ­
NELEM ALULNÉZETBEN - a CSILI SÓS
IMRE Színpadának v e n d é g já té k a . Jegy*
•kaphatók a K ISZ-ben és a h e ly s z ín e n
10 F t - é r t .

ÁPRILIS 1 2 , 1 5 .0 0 : KIVÁLÓ KISZ KUNKÁÉRT és K I-

SZOMBAT VÁLÓ SZAKMAI-TANUI23ÁNYI MUNKÁÉRT
e m lék p la k ettek á ta d á sa .
A Szkéné S zínpad m ű soráva l.
ÁPRILIS 1 3 . 2 0 .0 0 : LEKVÁR - a C s e p e li U t c a s z in -
VASÁHNAP ház bem utatója a Szkéné S zín pa don .
Jegyek v á s á r o lh a t ó k 10 F t - é r t a
K .1 .5 0 -b e n és a S z k é n é b e n ^ . 1 1 .8 0 ./
/u t ó b b i h e ly e n csak e lő a d á s e l ő t t ! /
- a Nyugati p u .- r d l 8 ,5 1 óra kor in d u ló szem élyvonat­
t a l Solym árig, onnan a z ö ld / Z / , majd a z ö ld □ /ZP.
j e l z é s mentén kb, 4*5 km-es g y a lo g lá s s a l.
- az Árpád-hid budai h i d f ő j é t ő l in d u ló 1 8-as a utó­
busz v égá llom á sától a ZO t u r i s t a je l z é s mentén
m integy 3*5 km-es g y a lo g tú r á v a l.
- a 18-aa autóbusz té g la g y á r i elá g a z á sn á l le v ő meg­
á l l ó j á t ó l a kék /K / j e l z é s mentén kb. 4*5 km-es
tú rá v a l
- Kényelmesebbeknek: a Volán óbudai p á lyaudvaráról
/ e lé r h e t ő 3 3 -a s, 1 1 -e s v illa m o s s a l, 18-as a u tó­
b u s s z a l/ 7 .3 o és lo . 3 o k ö zö tt fé ló rá n k é n t in du ló
au tóbu ssza l P ilis b o r o s je n é i g , onnan a f a lu b ó l in ­
duló fö ld ú t o n kényelmes, de egyhangú 2 km-es s é t á ­

1945 v a l . /E z az u t szem ély gép k ocsiv al i s j á r h a t ó ! /

TALÁLKOZUNK AZ "EGRI VÁR"-NÁL kb. 1 /2 1 1 -ó ra k o r!

Az 1975-ös FIN program füzete (BME Levéltár)

■i ez a rendezvény tulajdonképpen? Egy fesztivál, s ebben

minden benne van. Ehetsz, ihatsz, táncolhatsz, meghallgathatod
kedvenc együtteseidet, magad is felléphetsz, vásárolhatsz köny­
vet, ha a politika vagy a szociológia érdekel, beülsz az előadásra,
fesztiválújságot is adunk ki, abban akár te is beszámolhatsz az
élményeidről. Találkozhatsz a barátaiddal, más egyetemre járó
volt osztálytársaiddal. Mert a fesztiválunk híre messzire eljut, a
fiatalok mindenfelől idesereglenek ezen a napon...Szóval színes
forgatag, éppen a mi korosztályunknak való.”

20
/ —
„FIN-történet a BME-n:

1977. Jó hangulatú FIN-fesztivál, kétezerötszáz résztvevővel.

Alapgondolat: a három tavasz folytatói vagyunk. A műsor a
komoly és komolytalan programok egészséges keveréke.
1978. A világifjúsági találkozóra való tekintettel VIT-fesztivál. Jó
hangulat, sok külföldi, az alapgondolat a szolidaritás.
1979. FIN-fesztivál, alapgondolat nélkül, vurstli.
1980. FIN-fesztivál helyett összegyetemi „szupercsillagtúra”. Ki­
rándulás, sör, beatzene, móka, kacagás.
1981. FIN-fesztivál, 4-500 résztvevővel, olyan, mint általában
a kollégiumi napok. Viszont: a budapesti egyetemisták
tanácskoznak a Közgázon - ezentúl EFIN is lesz, mert a
réteget össze kell hozni.
1982. FIN helyett EFIN-programok, némi érdeklődés.
1983. EFIN-programok és -fesztivál az egyetemen. FIN-bőI (forra­
dalmi ifjúsági napok) MIN lett (műegyetemi ifjúsági napok).
Utóbbin a közönség minimális, többségük „az egyetemi
bizottság” nevű alapszervezetből tevődik össze.
1984. Nekrológ.
1985. ?”

(Részlet a Jövő Mérnökében megjelent 1984-es összegzésből)

\
21
 Ebben az időszakban az első' jelentősebb március 15-i civil meg­
mozdulás 1971-ben volt, amikor több száz fiatal gyűlt össze a Pe-
tőfi-szobornál, ám szinte azonnal feloszlatták az engedély nélkül
gyülekezőket.

r-9

MÜVELÖOÉSliai MINISZTÉRIUM H i, v a ta li használatra!

MINISZTERHELYETTES

JX' tffr'h
3?erényi Imre elvtársnak,
Dp .
a Budapesti Műszaki Egyetem rektors
B u d a p e s t

Kedves Perényi E lvtársi

Egyetemeink és fő is k o lá in k ifjú sá g a - amint a rró l tudomá­

sunk van - nemzeti ünnepeink, március 15—e és 21—e méltó
megünneplésére készül. Kívánatos, hogy a KlSZ-szervezetek
irá n yítá sá va l sorra kerülő ünnepi megemlékezések minden
form ája a s z o c ia lis t a h azofisá g, s a p r o le t á r nemzetközi­
ség gondolatát s z o lg á lja , érzését e ro s its e . Kérem ezért
R ektor.E lvtársat, k ís é r je különös figyelemmel ezeket.az
ünnepségeket, sog it3 e a h allga tósá got abban, hogy megemlé­
k ezései méltóak legyenek az intézmény hiréhez, társadalmi
rangjához, és az ifjú s á g hazafias n evelésére i s jó alkalnul
szolgáljanak. A jánlatos e z é rt, hogy ezeken az összejöv ete­
leken me g fe le l ő szánban oktatók és fe lté tle n ü l vezető okta=.
tók i s feszWSKyönek, s jelen létü k k el emeljék az ‘ünnepi ren -
dozVuTIyTtőzossegI“ 'é ro jé t és b iz t o s íts á k a megemlékezés mél­
tó leb on y olítá sá t.
Ugyancsak célszerű - ha más je lle g ű összejöv etelek re p l.
sportrendezvényekre, kollégiu m i találkozóiéra., vagy hasonlók­
ra kerülno sor - ezokenTs b izto s íta n á Rektor elvtá rs t o k ifc —.
té ly o s v ezető oktatók k e llő számú j elenlé t é t az i f j úság ügyei ­
v e l "való egjrUttérz85~k i f é j e z S S reT
Az ünnepségekkel k özel egyidőben sor kerül a Tudományos Diák­
k öri Konferencia megrendezésére i s . Az ezen való ré s z v é te l
erősen igónybeveszi intézményeink hallgatóságát. Ezért nem
lenne helyénvaló, ha a legk özeleb bi időszakban kiiaépiakolai
1 tanulók patrondlásáv a l le nne e lfo g la lv a « n a ftául br toTSEBS'
* lajr-tfjgBaggSk, a S5£atV- S s é i l i i egyeseknek még utazniuk is
k e i r s n i r ^ a v a h v a l ó , ha már előbb jóváhagyott megállapodások,
vagy egyéb munkatervi fela da tok ilyen ek et már korábbon r ö g z í­
te tte k , e"megállapodásokat nem k e ll m egváltoztatni, de fon tos­
nak tartom, hogy Rektor elvtá rs ezeket fo k o zo tt figyelemmel
k is é r je és e vonatkozásban minden fe le s le g e s n e k tűnő ös s s e iö -
v e t e lt az intézményen b e lü l iüob

:á roly/

4-

A BME rektorához érkezett m inisztérium i levél az 1973-as ünnepségekről

(BME Levéltár)

22
 1973-ban minden addiginál nagyobb, gumibotozásba forduló meg­
mozdulás zajlott a fővárosban, amely után közel 500 fő ellen indult
eljárás. Ebből a 87 hallgató fele volt műegyetemista, akik emiatt
kénytelen voltak befejezni vagy időlegesen megszakítani tanulmá­
nyaikat.24

ad. 14o2/19?3.BH.

Dr.Polinszky Károly elv-társnak*

művelődésügyi m iniszterhelyettes,
B u d a p e s t .

Május 18-án kelt 14o2/1973*sz. felterjesztésemben

jelentettem Miniszterhelyettee elvtársinak, hogy a március
15-i nacionalista tüntetésben résztvett József IV.éves
villamosmémökkari hallgató "szigorú megrovás" büntetésben
részesült a karon. Kértem a fegyelmi határozat felü lvizsgá ­
latát olymódon, hogy nevezettet tanulmányainak folytatásá­
t ó l Miniszterhelyettes elvtárs két félévre t ilt s a e l.
Józsefet.a V III.kér. Rendőrkapitányság garáz­
daság szabálysértése miatt 3o nap elzárással sú jtotta . Más
karokon ilyen büntetés esetén a hallgatókat & tanulmányafek
folyta tásá tól két félévre a dékánok e ltilto ttá k .
Május 18. óta a felterjesztésem re választ nem kaptam.
Tekintettel az ügy p o litik a i jelentőségére, valamint az e l­
követett cselekmények arányos büntetésére kérem, szívesked­
jék József ügyében mielőbb dönteni.
Budapest, J973» junius 27.

/D r.íerényi Imre/

A hallgató végül fegyelm i büntetésként m egrovásban részesült, tanulm ányait

1974 nyarán befejezte, októberben át is vette oklevelét (BME Levéltár)

23
 Szintén szigorú megrovásban részesült V. Vince másodéves építő­
mérnök hallgató, aki „engedély nélküli csoportosuláshoz csatlakozott
és ezért a VIII. kerületi Rendőrkapitányság rendzavarás szabály-
/
sértés miatt 700,-Ft pénzbüntetéssel sújtotta. így nevezett hallgató
egyetemi hallgatóhoz méltatlan magatartást tanúsított.”25Elmondá­
sa szerint március 16-án este nagygyűlést rendeztek az egyetemen,
ahol tiltakoztak a rendőrség előző napi fellépése miatt. Ezt követően
gyakran behívták a KISZ-hez és a kari pártszervezethez, ahol „el­
mondták, hogy én fizikai dolgozó szülők gyermeke vagyok, akinek
meg kell becsülnie, hogy itt tanulhat. Vágassam le a hajam, rendesen
viselkedjek. Enyhe nyomást gyakoroltak rám, aztán ez a kihallgatás
megismétlődött a kollégiumban. Szerencse, hogy nem csaptak ki.
Ezután a megszégyenítésem érdekében a ’szigorú megrovás’ fegyel­
mi határozatot 30 napra kifüggesztették a faliújságra. Bár ezt soha
nem éreztem megszégyenítésnek. És ez az anyag egy ideig még to­
vább kísért, hiszen nem sokkal később ösztöndíjat kaptam az egyik
kivitelező vállalattól, ahol a személyzetis szintén tudtomra adta,
hogy ő értesült mindarról, amiben részt vettem. De valójában más
hátrányát annak a március 15-ének nem éreztem. Azért büntettek
bennünket, mert ünneppé akartuk tenni a nemzet ünnepét.”

A BME hallgatói egy 1973-as gyűlésen az Aulában

(BME Levéltár)

24
HÜVELÖDÉSÜ'OYI HIHXSZTÉRIUH Tárgy: H árcius 1 5 -1 ünnepségek zavar­
talanságának b i z t o s í t á s a .

6 3 ,3 0 9 /1 9 7 4 .XXI. Szigorúan bizalm as!

Sa.1 átkaz Ü fe lb on tá a ra !

Dr, Perényi Imre e lv tá rs n a k ,

a Budapesti Htiszaki Egyetem re k to r a
3 u d a. p e s t

Az elm últ években töb b alkalommel e l ő f o r d u l t , hogy m árcius 15.. és 2 1 -i

nemzeti ünnepeinket e lle n s é g e s elemek z a v a r tk e lté s r e h a szn á ltá k f e l .
Ennek le g e lt e r je d t e b b form ája tan ulóifjúságu nkn ak tü n tetések re tö r té n ő
fe lb u jt á s a v o l t .

Ifjú sá gu n k .é re tts é g é t_ in u ta tja , hogy törekvésük~az e g y e t e m i-fő is k o la i

h a llg a tó k csak elen y észően cs e k é ly r é s z é n é l j á r t s ik e r r e l , azonban már
szé le se b b körben tu d o tt b izon y os nyugtalanságot k e l t e n i .

Ennek e lk e r ü lé s e érdekében kérem .S,e k t o r E lv t á r s a t , hogy az

ünnepségek m egszervezését és le b o n y o lítá s á t k i s é r je fo k o z o tt figyelem m el
és b i z t o s í t s a , hogy azokon az oktatók m inél széleseb b köre vegyen r é s z t'.

Budapest. 1974. fe b r u á r 13,

? 1\ \ 1 í,
f í 't
/K a n o z le r G yula/"' \
w
i" í, o , ,\
'fő o s z t á ly v e z e t ő 1

VnA'

A következő évben külön is felhívták az egyetem vezetők figyelm ét arra,

h ogy az ünnepségek szervezését és lebonyolítását fokozott figyelem m el kísérjék
(BME Levéltár)

25
 Az 1986-os ünnepet szigorú állambiztonsági készület előzte meg
(ennek keretében ellenzékiek ünnepség eló'tt kiemelése, gyakorlati­
lag elrablása is megtörtént). Ebben az évben szintén több műegye­
temi polgár érintett volt a történtekben, amely a Lánchídon rendőri
erőszakba torkollott az este folyamán.26

, I ~l<{
BUDAPESTI RENDŐR-FÖKAPITANYSAG

Vezetőjének Helyettese

\ Budapesti h" OsrAld Egyetem

’’ Íírfc f/ H
221- 44/ 3 / 1986 .
¿ta tó s z ;r /J9
uritezc«:’ <&6V(
ín téri-'.:‘ 7 >j - _
Ay S (

D r. P o li n s z k y K á r o ly e lv tá rs n a fc
B u d a p e s ti M űszaki Egyetem T a d . vételre;
R ek tora
■efctor

B u d a p e s t

T á jé k o z ta to m , h ogy 1 9 8 6. m á rciu s 1 5 -én d é lu tá n - k ö z p o n t i

ü nn epségek et k ö v e tő e n - a B u d a p est, I . , B a tth y á n y t é r e n
kb 1 5 0 -2 0 0 :'fő s tö b b s é g é b e n f i a t a l o k b ó l á l l ó c s o p o r t o s u lá s
jö t t lé tr e .
A r é s z t v e v ő k k ö z r e f o g t á k a h e ly s z ín r e é r k e z ő m egkülön böz­
t e t e t t j e l z é s s e l e l l á t o t t r e n d ő r s é g i g é p k o c s it é s annak
m ozgását szán dékosan m eg a k a d á lyoztá k .
A r e n d ő r i e rő k v e z e t ő jé n e k t ö b b s z ö r i f e l s z ó l í t á s a e l l e n é ­
re cselek m én yü k et to v á b b f o l y t a t t á k , e z é r t i g a z o l t a t á s u k ­
r a k e r ü lt s o r .

Ugyanezen a napon a d é lu t á n i esem ények f o l y t a t á s a k é n t az

e s t i órákban a B u d a p est, V . , M á rciu s 1 5 . t é r e n kb 1000
. f ő s tömeg g y ű lt ö s s z e . K is e b b c s o p o r t o k a z t kezdem ényez­
t é k , .h ogy v o n u lja n a k a P arlam ent e l é é s . o t t k ü lö n b ö z ő v é l t
s é r e lm e ik m ia tt t i lt a k o z z a n a k .
N y ilv á n v a ló v o l t , h ogy eg y e s e k a töm eget a r e n d ő r s é g e l l e ­
n i h a n g u la t k e lt é s r e i s f e l a k a rtá k h a s z n á ln i. Szándékuk
m egak adályozása c é l j á b ó l is m é t e lt e n e lh a n g z o t t a h e l y s z í n
e lh a g y á s á r a é s a ren d b on tá s b e s z ü n t e t é s é r e f e l s z ó l í t ó ren d ­
ő r i f ig y e l m e z t e t é s , am elynek ig e n j e l e n t ő s számban e l e g e t
te tte k .
A tá v o z n i nem akarók a f e l v o n u l á s t m eg k ezdték , am elynek a
Lán chid b u d a i h í d f ő j é n é l i g a z o l t a t á s s a l v é g z ő d ő r e n d ő r i
in t é z k e d é s v e t e t t v é g e t .

Mindkét re n d za v a rá s a lk a lm á v a l a töm egből p á r t - , korm án y-,

é s r e n d ő r s é g e lle n e s je l s z a v a k a t k ia b á lt a k , m elyek a r é s z t ­
vevők h a n g u la tá t k á rosa n b e f o l y á s o l t á k .

R endőrhatósági figyelm eztetésben három villam osm érnök hallgató

(O. A ndrás, W. Zoltán és M. Ferenc) és a KISZ(!) egyik hivatalsegédje (K. Norbert)
részesült, am elyről a budapesti rendőrfőkapitány tájékoztatta az egyetem
vezetőjét (BME Levéltár)

26
 1989- ben a rendszerváltozás ellenzéki erői százezres tömeggyűlést
tartottak Budapesten, ahol a Szabadság téren Cserhalmi György
színművész olvasta fel 31 szervezet 12 pontba tömörített követelé­
sét, amelyek lényege gyakorlatilag megtalálható volt már az 1848-
as 12 pontban és az 1956-os műegyetemi pontokban is - 1989-ben
aktualizálva. A követelések között szerepelt többek között a több­
pártrendszer és a jogállam követelése, a szólás- és sajtószabadság,
a független és önálló Magyarország létrejötte, a szovjet csapatok
kivonása, valamint október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítása is.

Ebben az évben az egyetemi újság is közölte az egykori ipartano­

dái hallgatótársak 1848-as 12 pontját, talán nem véletlenül emelve
ki a 10. és 12. pontokat, azaz a hallgatói képviseletet és az intéz­
mény Egyetemi Tanács általi irányítását.27

1990- ben pedig már olyan márciusi címlappal jelent meg a lap,
amely utalt arra is, hogy abban az évben, bár csak később, fogadta
el az Országgyűlés az új, ma is használt államcímert.28

Az új, demokratikusan válasz­

tott Országgyűlés 1991-ben ismét
nemzeti ünneppé nyilvánította
március 15-ét (egyben október 23-
át is). Szimbolikus jelentősége is
volt, hogy egy évvel később, 1992.
március 14-én ünnepélyes keretek
között adták át a Díszteremben a
köztársasági elnök által adomá­
nyozott első 1956-os emlékérme­
ket a Műegyetem 90 egykori okta­
tójának és diákjának.

A Jövő M érnöke „ren dszerváltó”

cím lapja

27
 Végjegyzetek
1 Gyarmati György: A mitologizált, a nemkívánatos és a (mindig) újrahasznosí­
tott Március 15.. In: Múlt-kor 2013. tavasz
2 Szögi László: 1848 utóélete, 320.
3 Az Ipartanodában nyolc tanszéket szerveztek: a mennyiségtan professzora
Arenstein József, a természetrajz és áruismereté Mihálka Antal, a német nyelv
és kereskedelemtané Mayer Frigyes, a rajzé Jubal Károly, a kereskedelmi szám­
vitelé Conlegner Károly, a kémia és technológiáé Nendtvich Károly, a fizikáé
pedig Sztoczek József (késó'bb a Műegyetem első rektora) lett. Az intézetben a
tanulmányi idő három év volt. Az első, előkészítő év után a képzés három osz­
tályra vált szét (technikaira, kereskedelmire és gazdászatira). Az előkészítő év­
ben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint
rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építésze­
tet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát
tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve a magyar volt. Első igazga­
tója, Karácsony Mihály (1800-1869) jogot végzett a pesti egyetemen, 1832-től
a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A József-ipartanoda első
igazgatója nevéhez fűződik a műegyetemi könyvtár megalapítása is. Karácsony
Mihályt a szabadságharcban vállalt szerepe miatt 1850-ben felmentették állá­
sából. 1869-ben bekövetkezett haláláig a főváros történetére vonatkozó anyagy-
gyűjtéssel foglalkozott.
4 A Mérnöki Intézet volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amely­
ben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. A 19. század ele­
jén fellendülő ipari fejlődés azonban olyan szakemberigényt támasztott, ame­
lyet a kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képző Institutum már nem
tudott kielégíteni. 1850-ben az Ipartanodához csatolták.
5 Péch József: 1848-49-i szabadságharci élményeim, 21.
6 Karácson Mihály 1849. május 24-i jelentése a József Ipartanoda iratai között
(BMEL 1. 9/1849. sz.)
7 Péch József, 21.
8 1850-ben hozták létre az immár középfokúvá minősített, német nyelvű techni­
kai oktatást folytató Joseph Industrieschule nevű elődintézményünket, amely­
nek igazgatója a magyarul nem beszélő csillagász, Mayer Lambert volt.
9 Péch József, 21.
10 1848 őszén kezdődött egy tulajdonképpen hadmérnöki képzés szervezése, elő­
ször tanfolyam keretében, ahol az Ipartanoda műszaki tárgyakat oktató taná­
rai oktattak, ill. 1849 elejére tervezték megnyitni a Magyar Hadi Főtanodát,
amelynek terveit Petzelt készítette el.
11 Az 1817-ben Székesfehérváron született Jubal a bécsi műegyete­
men tanult, ahol tanulmányait kiemelkedő eredménnyel végez­
te, főként a rajzolási feladatokban jeleskedett leginkább. Néhány asz-
szisztensi évet követően az Ipartanoda első rajztanára lett (ekkor a
díszítményi, építészeti, gépi és tájtervezési rajzolás tartoztak e tantárgyba).
Szakmai ismereteit és kiváló nevelői tehetségét kamatoztatva rövid módszer­
tani munkákat írt, amelyben elemezte a korabeli műszakirajz-oktatást is. Az
egész technikai képzés egyik fő elemének tekintette a pontos mintarajzok be­
szerzését, egy műegyetemi rajztár felállítását. Gyakorlatilag ő alkotta meg az
ábrázoló mértan és műszaki rajz oktatásának magyar nyelvű terminológiáját.

28
12 Az Egyetemi Tanács 184. március 23-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve
(BMEL 3/a. 2. doboz)
13 Technika. A magyar mérnökök lapja 1927 (8. évfolyam) 3. szám, 98. Az illuszt­
ráció forrása Ardai Géza énekkari naplója (BMEL 411/59. 1. kötet)
14 Az 1948. évi XXIII. törvény az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlé­
kének megörökítéséről
15 A halálsorompó kifejezés a Budapestre érkező vasúti fővonalak közúti átjáróit
takarta. A kifejezés legvalószínűbb magyarázata az ezeknél történt számos bal­
esetre utal, amikor a várakozást megelégelő gyalogosok a sorompót megkerülve
a sínekre léptek, ahol az érkező vonat elgázolta őket. A köznyelv halálsorompó­
ként leginkább a Thököly úton lévő átjárót ismerte. A legveszélyesebb átjárók
nagy többségét a MÁV és az állam 1940 és 1970 között különböző megoldá­
sokkal kiváltotta, hiszen azok a városi közlekedést is komolyan akadályozták,
lassították. A Thököly úti beruházásról 1948 elején hozott döntést a kormány­
zat, és a töltés építése feszített munkarendben, jórészt munkaverseny keretében
zajlott (ebbe illeszkedett a BME-sek márciusi részvétele is). A rohamtempóban
folyó munka eredményeként a vasútvonal 45 nappal a kitűzött határidő előtt
készült el, a töltésre épített vasút pedig 1948 júniusában nyílt meg az újonnan
épített Zugló (akkor Rákosváros) megállóhellyel együtt.
16 Technikus. A műegyetemi ifjúság lapja 1948 (II. évfolyam) 1—2. szám
17 A Jövő Mérnöke (1. évf.) 1953. március 13-i szám
18 A Jövő Mérnöke (1. évf.) 1953. március 30-i szám
19 Az 1957. március 1-i MSZMP IB ülésének jegyzőkönyve (HU-BFL-XXXV-
35-a-2)
20 Az 1957. március 12-i MSZMP IB ülésének jegyzőkönyve (HU-BFL-XXXV-
35-a-2)
21 Az 1950-es évek első felében Építőipari Műszaki Egyetem néven a Mérnöki és
az Építészmérnöki Kar önállósult, majd a közlekedésmérnökök csatlakozásá­
val Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, azaz ÉKME néven működött
1955-től. A BME-n maradtak a gépészek, a vegyészek és a villamosmérnökök.
A két műszaki egyetem 1967-ben egyesült újra BME néven.
22 A Jövő Mérnöke (14. évf.) 1967. február 25-i szám
23 A FIN 1974-es programfüzetének bevezetője (BMEL 24/b. KISZ nem iktatott
iratok)
24 Szögi László: 1848 utóélete, 331.
25 „Ütöttek, ahol értek.” Egy régi március emléke. In: A Jövő Mérnöke (39. évf.)
1992. március 12-i szám
26 BME Rektori Hivatal iratai 1986. május 30. (BMEL 5/b. 29. t. 1103/1986. sz.)
27 A Jövő Mérnöke (36. évf.) 1989. március 10-i szám
28 A Jövő Mérnöke (37. évf.) 1990. március 14-i szám. Az új államcímert az Alkot­
mány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben iktatták be.

29
 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Dér Dezső: Jubál Károly és Andrásfy Károly. In: Vértanúk könyve.

A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai 1849-1854.,
293-294.

Fejér László: Vízmérnökök a szabadságharcban. In:

Közlekedéstudományi Szemle XLVIII. évf. 1998. július 7. szám,
253-256.

Gyarmati György: Március hatalma - A hatalom márciusa.

Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. Budapest, 1998.

Jedlik Ányos bölcsészkari dékán és Korányi Frigyes medikus

naplófeljegyzései az 1848/49-es eseményekről. Sajtó alá rendezte:
Gazda István. In: Az 1848/49-es szabadságharc egészségügye és
honvédorvosai. Magyar Tudománytörténeti Szemle könyvtára (14).
Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest - Piliscsaba, 1-37.

Krahulcsán Zsolt: MŰK és HUKUK. A politikai rendőrség és az

1957. tavaszi „provokációk” In: Betekintő 2007/2. sz.

Péch József: 1848-49-i szabadságharci élményeim. Közölte:

Dunka Sándor. In: Hidrológiai Közlöny 92. évf., 2012. 1. sz., 1-30.

Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850.

Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5.,
Budapest, 1980.

Szögi László: 1848 utóélete a magyar felsőoktatásban. In: Az

Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 9. (Budapest, 1999), 319-335.

30
 A SOROZAT EDDIG MEGJELENT FÜZETEI

A Műegyetem kincsei
(Pedroni Emma Anna)
A Műegyetem olimpiai bajnokai
(Hencsei Pál)
A Műegyetem tanárainak József-napi serlegvacsorája
(Osváth Zsolt)
Muzsikáló mérnökök
(Szebenyiné Seres Katalin)
Az energetika professzorai - Lévai András
(Büki Gergely)
Az energetika professzorai - Heller László
(Németh József)
A hőerőgépek professzora - Brodszky Dezső
(Gróf Gyula - Penninger Antal - Németh József - Pásztor Endre -
Meggyes Attila - Bereczky Ákos)
A nemzetnevelő Imre Sándor
(Benedek András —Horváth Márton - Németh József - Sturcz Zol­
tán —Kövesi János)
A geometria professzora - Strommer Gyula
(Penninger Antal - Körösi Mária - Horváth Ákos - Molnár Emil)

EGYETEMTÖRTÉNETI FÜZETEK

Sorozatszerkesztő: Dallos Györgyi

A kiadványt szerkesztette és írta: Batalka Krisztina
A dokumentumokat válogatta: Kulcsár Anna
Illusztrációk: BME Levéltár, Philip János
Design: Danyi Melinda

Nemzeti
Kulturális Alap
A füzet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg.