MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG

Budapest V., Október 6. utca 20.

ORSZÁGOS HORGÁSZREND
A horgászat célja: halfogás sportszerű eszközökkel és
módszerekkel, a szabad idő kulturált eltöltése, egészsé­
ges kikapcsolódás a természetben.

A horgász magatartását a vízparton, a horgásztanyán, a

horgászrendezvényeken a szocialista együttélés, a sport­
társi barátság elvei irányítják. Horgászati tevékenységé­
nek alapja az Országos Horgászrend, az ide vonatkozó
törvények, rendeletek és a Magyar Országos Horgász
Szövetség (továbbiakban: MOHOSZ) elvi döntései.

Egyes vizeken a helyi adottságok (pl. a halállomány

mennyisége, a férőhelyek száma, a vízinövényzet, az ide­
genforgalmi szempontok stb.) az Országos Horgászrend
előírásainál részletesebb, általában szigorúbb szabályo­
zást tesznek szükségessé. Ezeket a részletes előírásokat,
amelyek a horgászat rendjére, a felszerelések számára, a
naponta kifogható halak mennyiségére, a horgászhelyek
célszerű elosztására stb. vonatkoznak, az egyes vízterü­
letekre érvényes horgászrend (a továbbiakban: helyi hor­
gászrend) szabályozza. A helyi horgászrend ott tartal­
mazhat kiegészítést és eltérést, ahol azt az Országos
Horgászrend lehetővé teszi, azzal ellentétben azonban
1
nem állhat. A helyi horgászrendet a horgászkezelésű vi­
zeken a vizet kezelő horgászszerv (a MOHOSZ szakszer­
ve, területi vagy regionális szerve, tagegyesülete), egyéb
vizeken a MOHOSZ területi vagy regionális szerve álla­
pítja meg.

I. A HORGÁSZAT FELTÉTELEI

1. Horgászni az jogosult, akinek horgászjegye és az

adott vízre területi engedélye van. E rendelkezés
mindenkire vonatkozik: a házastársra, más család­
tagra és a vendégre is.
Horgászjegyet csak olyan állampolgár kaphat, aki
- horgászegyesület tagja;
- horgászattal (halászattal) kapcsolatos bűncselek­
mény szempontjából büntetlen előéletű, és vele
szemben horgászattal (halászattal) kapcsolatos
szabálysértés miatt 1 éven belül nem hoztak jog­
erős elmarasztaló határozatot;
- nem áll a horgásztól eltiltó jogerős fegyelmi hatá­
rozat hatálya alatt.
A horgászatra jogosult horgászás közben köteles sze­
mélyi igazolványát, horgászigazolványát, horgászje­
gyét, területi engedélyét és fogási naplóját magánál
tartani.
2. Horgászni jogosult még
- a gyermek, a gyermekhorgászjegyen feltüntetett
vízterületeken és előírások szerint;
2
 - az országos jelentőségű üdülőterületeken levő víz­
területekre kiadott, területi engedélyt is magában
foglaló üdülőhorgászjegy birtokosa;
- a külföldi állampolgára részére kiadott területi en­
gedéllyel;
- a halászati tudományos munkával foglalkozó sze­
mélyek, továbbá a Mezőgazdasági és Élelmezés-
ügyi Minisztériumnak és - működési területükön -
a megyei szakigazgatási szervek halászati munka­
körben foglalkoztatott dolgozói, a mezőgazdasági
és élelmezésügyi miniszter engedélyével.
3. Az államhatárt képező, továbbá a határsávban levő
folyókon, tavakon, csatornákon és egyéb vizeken, va­
lamint az államhatár által átszelt vizeken az államha­
tártól számított 50 m mélységig, illetőleg a határsáv
teljes mélységéig az horgászhat, aki horgászjegyén és
a határvizekre szóló területi engedélyén kívül határ­
vízi engedéllyel és - jármű használata esetén - a hor­
gászatkor használt vízi járműre szóló határvízi közle­
kedési engedéllyel is rendelkezik. A járművön fel kell
tüntetni a határvízi engedély tulajdonosának nevét.
A határvízi horgászati engedélyt vidéki lakosnak a
határőrség területileg illetékes szerve, budapesti la­
kosoknak pedig a Határőrség Országos Parancsnok­
sága ad.
A Dunának Csehszlovákiával határos szakaszán ha­
tárvízi horgászati engedély nem szükséges.

3
 II. ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK
ÉS MAGATARTÁS

4. A horgász köteles az Országos Horgászrend előírá­

sait, valamint annak a vízterületnek helyi horgász­
rendjét megismerni és betartani, amelyen horgászik.
Ezért a horgászat megkezdése előtt meg kell győződ­
nie arról, hogy a birtokában levő területi engedély ér­
vényes-e az adott vízterületre, nehogy annak határait
túllépve, tilos helyen horgásszon. Arra is figyelnie
kell, hogy az egyes horgászható vízterületeken is le­
hetnek olyan szakaszok, ahol a horgászat tilos. Eze­
ken kívül a horgásznak arról is tájékozódnia kell,
hogy a helyi horgászrend nem tartalmaz-e különle­
ges korlátozásokat.
5. Az ellenőrzésre jogosult személyek (halőr, társadal­
mi ellenőr, önkéntes határőr) felszólítására a szemé­
lyi igazolványt, a horgászigazolványt, a horgász­
jegyet, a területi engedélyt és a fogási naplót, a határ­
vízi horgászatra jogosító okmányokat fel kell mutatni
és lehetővé kell tenni a horgászeszközök és a zsák­
mány megvizsgálását.
Az ellenőrzésre jogosult személyek azt a járművet,
amelyen feltehetően halzsákmány van, az őrzött te­
rületen feltartóztathatják, a jármű vezetőjét és kísé­
rőjét igazoltathatják és a járművet átvizsgálhatják.
6. Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszere­
lést az orvhorgásztól minden esetben, a horgászásra
jogosulttól akkor veheti el, ha az az elkövetett sza­
bálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál (pl. gereb-
 lyéző felszerelés, 1 négyzetméternél nagyobb csali-
halfogó háló stb.). Az elvett eszközről az ellenőrző
személy átvételi elismervényt ad. A jogellenesen ki­
fogott élő halat haladéktalanul visszajuttatja a vízbe.
Az ellenőrző személy a szabályokat megsértő hor­
gásztól az adott vízterületre érvényes területi engedé­
lyét elismervény ellenében bevonhatja. Az ellenőr a
szabályok megsértését és a területi engedély bevoná­
sát a fogási naplóba bejegyzi.
7. A horgász - a gyermekhorgászjeggyel és az üdülő­
horgászjeggyel rendelkező személy kivételével - kö­
teles a MOHOSZ által előírt fogási naplót vezetni és
azt az azon feltüntetett határidőig a horgászegyesü­
letnek átadni. Horgászjegyet csak az kaphat, aki az
előző évi fogási naplóját leadta. Aki határidő után ad­
ja le, július 1-ig nem kaphat horgászjegyet.
A fogási naplót a „Tudnivalók” címszó alatti előírá­
sok szerint kell vezetni.
Darabkorlátozás alá eső halak becsült súlyát az or­
szág valamennyi vizén közvetlenül a fogást köve­
tően, a horgászat folytatása előtt, a többi halfaj fogá­
sát - ha a helyi horgászrend másképp nem intézkedik
- a horgászat befejezésével, vagyis a vízpart elhagyá­
sa előtt, de naponta legalább egyszer maradandó mó­
don (golyóstollal, tintaceruzával) be kell jegyezni.
Ha a fogási napló betelt, a kiállító horgászegyesület­
től újat kell kérni, a beteltet az egyesület egyidejűleg
bevonja.
8. A horgász különös gonddal köteles védeni
- a vizet a szennyező, mérgező vagy egyéb káros
anyagoktól;
- a vizek és a vízpartok állat- és növényvilágát.
5
 Tilos a vízi- és vízparti növényzetnek a horgászhely
fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a he­
lyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét
meghaladó csonkítása, illetőleg irtása. A horgász-
hely rendben tartása érdekében kiszedett vízinö­
vényzetet úgy kell a vízparton elhelyezni, hogy az a
vízbe vissza ne juthasson.
Tilos a part- és rézsűvédö létesítményeket, mólókat,
ide értve a kőszórásokat, bármilyen okból megbonta­
ni vagy átrendezni.
Tilos a haltisztítás hulladékait, valamint az elfo­
gyasztott hal maradékait a vízbe dobni. Ezeket, to­
vábbá a tárolás során elpusztult halakat ott ahol in­
tézményes szemételhordás nincs, el kell földelni.
Szemetet, étel- és horgászcsali-maradékot, valamint
- balesetveszély miatt - a bottartó villát a horgászhe­
lyen hátrahagyni tilos. Ha a parton nincs szemétgyűj­
tő, és a horgász a szemetet nem kívánja elásni, köte­
les a horgászhely elhagyásakor magával vinni.
9. A víz minőségének védelme érdekében tilos olyan
anyag vízbe juttattása, amely a víz minőségét rontja
(pl. mérgez, oxigént von el, a fenéken erjed, rothad
stb.). Ezért rendszeres, szoktató etetéshez csak a víz­
ben nem oldódó és egészségre nem ártalmas etető­
anyagok használhatók.
10. A vízszennyezést és a halpusztulást, továbbá a part
szennyezését és rongálását a halőrnek, a legközeleb­
bi egyesületi megbízottnak vagy hatósági szervnek
azonnal be kell jelenteni.
6
III. A HORGÁSZAT RÉSZLETES SZABÁLYAI

11. Egész évben tilos kifogni azokat a természetvédelmi

célból védett halfajokat, amelyeknek felsorolása a fo­
gási napló „Tudnivalók” fejezetében található.

12. Egyes halfajokat azok tilalmi időszakában tilos kifog­

ni. A faj szerinti tilalmi időket a fogási napló „Tudni­
valók” fejezete tartalmazza. A zárt horgászkezelésű
vizeken a csuka fogásának tilalma február 1-vel kez­
dődik és március 31-ig tart.
Általános horgászati vagy faj szerinti tilalmi idő a he­
lyi horgászrendben a halkihelyezés utáni időszakra
és meghatározott területre is elrendelhető.
13. Egyes halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meg­
határozott hosszméretet elérték. Ezek felsorolása a
fogási napló „Tudnivalók” fejezetében található.
A helyi horgászrend egyes vizeken további halfajok­
ra is előírhat méretkorlátozást.
14. A faj szerinti tilalom alá eső vagy a méreten aluli ki­
fogott halat, akár élő, akár élettelen állapotban van,
haladéktalanul és kíméletesen - nem dobva - kell a
vízbe visszahelyezni.
15. A horgász egy nap alatt a méretkorlátozás alá eső hal­
fajokból fajonként 3, összesen legfeljebb 5 db-ot,
kősüllőből 3 kg-ot, egyéb halból összesen 5 kg-ot fog­
hat ki.
7
 Ha a horgász már fogott jogszabályilag méretkorláto­
zás alá nem eső halakat, de azok mennyisége nem
haladja meg az 5 kg-ot, akkor is jogosult megtartani
az újonnan fogott, méretkorlátozással nem védett
halat, ha ezzel együtt a kifogott halak összsúlya meg­
haladja az 5 kg-ot (pl. a horgász a korábban fogott 4
kg keszeg után egy 10 kg-os amurt fog). Az, hogy a he­
lyi horgászrend esetleg méretkorlátozással védi az
amurt, ezen a szabályon nem változtat.
Az ifjúsági horgászok területi engedélyével naponta
a méretkorlátozás alá eső halfajokból fajonként 2,
összesen legfeljebb 3 db fogható.
Egyes vízterületeken a helyi horgászrend előírhat
szigorúbb mennyiségi korlátozásokat is.
16. Halastavon, rizsföldön, továbbá a töltéstől számított
100 m-en belül a hozzájuk tartozó táp- és lecsapoló­
csatornán horgászni tilos.
17. Völgyzáró gáttól, duzzasztóműtől vagy egyéb mű­
tárgytól 50 m távolságon belül, valamint bekerített
vízügyi üzem területén horgászni tilos, kivéve, ha az
illetékes vízügyi hatóság erre engedélyt ad. Ilyen en­
gedélyt - a biztonsági szempontokra, valamint a fo­
kozott balesetveszélyre tekintettel - csak 18. életévét
betöltött horgász kaphat, a saját felelősségére.
18. A kijelölt fürdőhelyeken csak úgy szabad horgászni,
hogy az a fürdőzők testi épségét és nyugalmát ne ve­
szélyeztesse. A részleteket az illetékes tanács egyet­
értésével a helyi horgászrend szabályozza.
19. Folyóvíz jegén a horgászat mindig tilos, állóvízjegén
csak akkor megengedett, ha ajég legalább 10 cm vas­
tag, nem olvad és nem mozog. A horgász a parttól
csak látótávolságon belül tartózkodhat. Köteles a ki­
vágott léket szembetűnően megjelölni. A horgászhe­
lyet a jégen nem szabad járművel megközelíteni. 14
éven aluli fiatal a jégen csak felnőtt felügyeletével
horgászhat.
20. A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról,
hogy a csónak az előírt felszereléssel el legyen látva,
műszakilag jó állapotban legyen, és a vízirendészeti
előírásoknak feleljen meg.
Csónakkal a menetben levő hajó útját 300 m-nél ki­
sebb távolságban keresztezni, vagy a hajót 30 m-nél
kisebb távolságra megközelíteni tilos.
A csónak vezetője köteles minden más járműnek
(hajónak, kishajónak, tutajnak, kompnak stb.) ideje­
korán kitérni és minden úszóművet (pontont, uszo­
dát, álló hajót), valamint úszó munkagépet (kotró-,
emelőgép, daru stb.) kellő távolságban elkerülni.
A Hajózási Szabályzat egyéb rendelkezéseit is meg
kell tartani.
21. Ahol nem tilos éjszaka horgászni, a horgász sötéte­
dés után köteles horgászhelyét megvilágítani, ha
közvilágítás nincs azon a területen.
22. A 18. életévén felüli horgász egy időben két horgász­
botot, a 18 éven aluli horgász és az üdülőhorgászjegy-
gyel rendelkező személy pedig egy horgászbotot
használhat, legfeljebb 3-3 horoggal, de több felsze­
relt botot is készenlétben tarthat.
9
 A helyi horgászrend egyes vízszakaszokon mindenki
részére előírhatja egyetlen bot használatát.
A horgász a hal vízből való kiemelésére merítőszákot
(kiemelőhálót) vagy vágóhorgot; kizárólag csalihal
fogására pedig legfeljebb 1 négyzetméter alapterüle­
tű csalihalfogó emelőhálót használhat. A csalihalfo-
gó hálóval csak ragadozóhal-horgászathoz fogható
csalihal. Tilos a hálóval étkezésre vagy házállatok
etetésére halat fogni.

23. A horgot a csalival csak horgászbottal szabad a kí­

vánt helyre bevetni.
Tilos a horgot úszva, vízijárművel vagy egyéb esz­
közzel (pl. gumimatrac, ill. gyalog behordani.

24. Tilos olyan módszert alkalmazni, amely azt célozza,

hogy a hal önmagát akassza a horogra. Ezért nem
használható olyan segédeszköz (pl. rugós, elektro­
mos stb. önbevágó), amely kapáskor a halnak bevág­
hat.
Vontatni (sleppelni) csak egyetlen kézben tartott bot­
tal szabad. A kuttyogatás nem minősül vontatásnak.

25. A horgász köteles oly közel tartózkodni bevetett

készségeihez, hogy kapás esetén azonnal bevághas­
son. A bevetett készségek őrzésével mást megbízni
nem szabad. Aki a horgászhelyét bármely okból és
bármilyen rövid időre elhagyja, készségeit köteles a
vízből kivenni.
10
26. Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása,
hogy az kívülről akadjon a hal testébe („gereblyé-
zés”). Tilos olyan szereléket használni, amely eleve
ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba rögzített
nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a vég­
ólom fölött a főzsinóron élőké nélkül felkötött egyes
és hármas horog.)

27. A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítő­

szák, ill. vágóhorog használata minden lehető eset­
ben kívánatos. A kifogott halat szárazon vagy vizen
lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a ho­
rogtól kíméletesen megszabadítva bárkában, haltar­
tó hálóban (haltartó szákban) vagy felkantározva,
esetleg szájbilincsre fűzve újból vízbe kell helyezni,
vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a
horgász nem kíván megtartani, azonnal vissza kell
ereszteni a vízbe. A vissza nem engedett halat ké­
sőbb fogott más hallal kicserélni tilos!
Nem szabad tovább horgászni arra a halfajra, amely­
ből a horgász már kifogta az egy napra engedélyezett
mennyiséget.
A méreten aluli ragadozó halak védelme érdekében
horgászatukhoz olyan felszerelést, akkora csalihalat,
halszeletet slb. kell választani és olyan módszert kell
alkalmazni, amely a mélyen nyelés veszélyét csök­
kenti. Ha a méreten aluli hal a horgot ennek ellenére
mélyen lenyelte és azt nem lehet könnyen eltávolíta­
ni, a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a
benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe visszahe-
11
 lyezni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az olyan
esetekre, amikor a méreten aluli hal villantót vagy
balinólmot nyelt le, de a horgot ilyenkor is a legna­
gyobb kímélettel kell kiszabadítani.
28. A horgászat kereseti forrás nem lehet. A horgász a fo­
gott halat nem adhatja el és kialkudott ellenértékért
sem cserélheti el. Kivétel a 10 kg-nál nagyobb egyed-
súlyú hal, amelyet - kizárólag állami és szövetkezeti
kereskedelmi vagy vendéglátóipari egységnek - átvé­
teli elismervény ellenében lehet eladni. A vételárral a
horgász rendelkezik. A víz horgászati kezelője - a
jogszabályok betartásával rendezett - szelektáló hor­
gászakció, valamint a halfogó versenyek zsákmányát
hasonlóképpen értékesítheti. A bevétel azonban
csak halgazdálkodási vagy horgászatfejlesztési célra
használható fel.

IV.
ELHELYEZKEDÉS A HORGÁSZHELYEKEN

29. A víz mindnyájunké, foglalt helyet sem a vízen, sem

a parton, sem rendszeres etetés, sem más címen léte­
síteni vagy fenntartani nem szabad.
30. Az elhelyezkedésben az érkezési sorrend az irány­
adó. A később érkezőknek a már ott levőktől olyan
távolságra kell elhelyezkedniük, hogy őket a horgá­
szásban ne zavarják. Ezt a távolságot - ahol szüksé­
ges - a helyi horgászrend határozhatja meg. A ke­
resztbedobásokat lehetőleg el kell kerülni.
12
31. Egyes vizeken a helyi horgászrend lehetővé teheti
személyenként egyetlen, táblával jelölt horgászhely
létesítését. Ajelölt hely létesítőjének csupán elsőbb­
séget biztosít. Távollétében azonban bárki használ­
hatja azt a létesítő megérkezéséig, amikor is - a hor­
gászigazolvány felmutatása után - a horgászhelyet
haladéktalanul át kell engednie. A hely megjelölésé­
re szolgáló táblán annak létesítője jól olvashatóan
tartozik nevét, horgászigazolványának számát és lak­
címét feltüntetni.
A helyjelölő táblát a vízen általában karón, a nádfal
szélében szabad elhelyezni, semmi esetre sem a nád­
falon kívül, vagyis a vízi közlekedésre alkalmas vízte­
rületen. A táblát a nádra kötni tilos.
Bójával jelölt helyet nem szabad létesíteni.

32. A 31. pontban előírt táblával ellátott, épített horgász-

állást (horgászpadot) is helyjelölésnek kell tekinteni.
Hajóúton kívül vízi közlekedésre alkalmas vízterüle­
ten a Balatonon és az 1,5 métert meghaladó vízmély­
ségű egyéb tavaknak, mellékágaknak (holtágaknak)
kishajó, csónakok által használt vízterületén hor­
gászállást csak az illetékes vízügyi igazgatóság előze­
tes engedélyével, a hatóság által meghatározott he­
lyen és módon szabad létesíteni. A többi vízterületen
horgászállás létesítéséhez az illetékes tanács szak-
igazgatási szervének engedélyét kell kérni.
A horgászkezelésben levő vízterületeken az ott gaz­
dálkodó horgászszerv hozzájárulása is szükséges. A
horgászálláshoz bejáróhidat csak a parti telek tulaj­
ig
donosának (kezelőjének, bérlőjének) hozzájárulásá­
val lehet építeni. A horgászpadon bármilyen felépít­
mény (fedél, zárt helyiség) csak az illetékes építés­
ügyi hatóságok előzetes engedélyével létesíthető.
Azokon a helyeken, ahol a vízpartról is eredménye­
sen lehet horgászni, tilos a mederben horgászpadot
állítani.
A horgászállások felállítását és használatát részlete­
sebben - a Hajózási Szabályzat és a vízügyi hatóság
előírásait figyelembe véve - a helyi horgászrend sza­
bályozhatja.
Amennyiben a helyi horgászrend másképp nem ren­
delkezik, a horgászpadot más személy csak a tulajdo­
nos előzetes engedélyével használhatja. Ha a hor-
gászpadról a tulajdonos vagy az engedélyes (akit a tu­
lajdonos az állás használatára írásban feljogosít)
nem horgászik, mellette vagy előtte, a partról vagy
csónakból bárki horgászhat, a csónakot azonban a
horgászpadhoz nem kötheti. Ha a tulajdonos vagy
engedélyes megérkezik a közvetlen közelében horgá­
szónak a helyi horgászrendben meghatározott, an­
nak hiányában olyan távolságra kell távoznia, hogy a
tulajdonost vagy engedélyest a horgászásban ne za-
vaija.
A közösségi (szövetségi, területi és regionális szervi,
egyesületi) horgászállások ugyancsak az érkezés sor­
rendjében, a helyi horgászrendben meghatározott
módon és feltételekkel vehetők igénybe.
14
33. Nem szabad jelölt helyet létesíteni a mólókon, a mű­
építményeken, a hajókikötők területén, a védőfallal
ellátott partszakaszokon, a kőhányásokon, az akadó­
kon, a hajóútban, továbbá olyan vízterületeken, ahol
a partról csak egy-két helyről lehet eredményesen
horgászni. Azokon a vízszakaszokon, amelyeket a
helyi horgászrend a közösség vagy a vendéghorgá­
szok részére tart fenn, továbbá a horgásztartyák és a
horgászat célú kempingek kijelölt térségében (ame­
lyet ugyancsak a helyi horgászrend határoz meg),
egyéni, jelölt helyeket létesíteni tilos.

34. Hajóútban a hajózást veszélyeztető tárgyat elhelyez­

ni, karót leverni, kishajót, csónakot lehorgonyozni ti­
los. Hajóúton kívüli vízterületeken csónak rögzítésé­
re karók leszúrhatok, azokat azonban a horgászat be­
fejeztével fel kell szedni. Etetett helyet a horgászat
idejére bójával meg lehet jelölni, de távozáskor a bó­
ját el kell távolítani. Hajóútban horgászni - a partról
vagy csónakból oda bedobni - csak a forgalom figye­
lembevételével szabad. A horgász köteles készségét
a vízből kihúzni, hogy zsinórja ne zavarja a vízi jár­
műveket a kikötőhely megközelítésében, illetve elha­
gyásában.
A csónakot a parttól csak olyan távolságra szabad
lehorgonyozni, hogy a parti horgászokat ne zavarja.
A távolságot, az adott viszonyoknak megfelelően, a
helyi horgászrend határozhatja meg.
A vízi- és parti növényzethez csónakot kikötni tilos.
15
 V. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

35. A horgász a halászatra, horgászatra vonatkozó sza­

bályok megsértőjét jogosult az elkövetett szabályta­
lanságra figyelmeztetni. Az észlelt szabálytalanságo­
kat köteles az arra hivatalos személynek, illetve szer­
veknek (halőr, horgászegyesület vezetősége stb.) ha­
ladéktalanul bejelenteni.

36. Jogerős elmarasztaló szabálysértési határozat eseté­

ben egyesületének a horgásztól a horgászjegyet visz-
sza kell vonnia. Az olyan horgászt, aki az Országos
Horgászrendben foglalt rendelkezéseket nem tartja
meg - az esetleges hatósági eljárástól függetlenül -
egyesülete köteles felelősségre vonni. Súlyosabb fe­
gyelmi vétség esetén a horgászjegyet a kiadó egyesü­
let visszavonhatja.

Ez az Országos Horgászrend 1983. január 1. napján lépett

hatályba.

Budapest, 1985

A
MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG
VEZETŐSÉGE

100 000 84.2484 Szekszárdi Ny.

16
100 000 84.2484 S zekszárdi Ny.