MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG

Budapest V., Október 6. utca 20.

JOGSZABÁLYOK
és
A MAGYAR HORGÁSZAT
ETIKAI SZABÁLYAI
 JOGSZABÁLYOK
Az egyesületek tekintetében az 1977. évi IV. törvény 65-74 §-ai,
a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959.
évi IV. törvény módosításáról, a Népköztársaság Elnöki Taná­
csának 1981. évi 29. sz. törvényerejű rendeletével módosított
1970. évi 35. számú törvényerejű rendelete és a mezőgazdasági és
élelmezésügyi ágazata területén működő egyesületekről szóló
15/1982. (IX. 7.) MÉM sz. rendelete intézkedik.
A halászat (horgászat) kérdéseit a halászatról szóló 1977. évi 30.
sz. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott és a 18/1981.
(X. 27.) MÉM sz. rendelettel módosított 44/1977. (XII. 19.) sz.
rendelet szabályozza.

A HORGÁSZEGYESÜLETEK TAGJAINAK
JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

Kivonat a horgászegyesületek alapszabályának készítéséhez a

MOIIOSZ által kiadott útmutatóból:

8.8
1. A tagokat - a jogszabályokban foglaltak, továbbá az ifjúsági
tagokra vonatkozó korlátozások kivételével - egyenlő jogok
illetik meg és egyforma kötelességek terhelik.
2. A tagoknak jogukban áll:
a) az egyesülettől horgászjegyet igényelni;
b) a horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az ab­
ban feltüntetett vízterületen horgászni;

3
 c) a rendelkezésre álló keretekben, megállapított sorrendben
és díjazás mellett a Szövetség, annak intéző bizottságai és
az egyesület által fenntartott horgásztanyákat, horgászfel­
szereléseket igénybe venni;
d ) a Szövetség, annak intéző bizottsága és az egyesület által
rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken,
kiállításokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken
részt venni.

3. Az egyesület teljes jogú tagjait a közgyűlésen személyes ta­

nácskozási, indítványtételi és szavazati jog illeti meg és a jog­
szabályban megállapított feltételek fennállása esetén az egye­
sület bármely tisztségére megválaszthatok.

4. Az ifjúsági tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztsé­

gekre nem választhatók. A közgyűlésen azonban a tanácsko­
zási és indítványtételi jog őket is megilleti.

5. \ tagok kötelesek:
a) az alapszabályt, a közgyűlés és az egyesület vezető szervei­
nek határozatát megtartani;
b) meghatározott határidőiga horgászatra vonatkozó alapvető
ismeretekből beszámolni;
c) védeni az egyesület tulajdonát, továbbá a megállapított tag­
díjat cs egyéb díjakat az egyesület pénztárába az előírt ha­
táridőig befizetni;
d ) az egyesület közgyűlésén részt venni;
e) a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Hor­
gászrendet. illetve az egyes vízterületeken érvényes továb­
bi korlátozó intézkedéseket megtartani és megtartatni;
0 a fogási naplót előírás szerint vezetni és az arra megállapí­
tott határidőig az egyesület vezetőségének megküldeni.
Aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a követke­
ző évben horgászjegyet nem kaphat. Aki a naplót késedel­
mesen adja le, a következő óv július 1. napja előtt horgász­
jegyet nem válthat. Ezek a szankciók alól különösen mél­
tánylást érdemlő esetekben (pl. tartós súlyos betegség, vagy

4 -
 külföldi tartózkodás) a vezetőség kivételesen felmentést
adhat;
g) a vizek tisztasága felett őrködni és az esetleges vízszennye­
zéssel kapcsolatos tapasztalataikat az egyesület vezetőségé­
vel haladéktalanul közölni.'
6. Az a tag. aki az előírt határidőn belül tag- és egyéb díjait nem
rendezte, az évi rendes közgyűlésen nem gyakorolhatja tagsá­
gi jogait.

9. §

1. A tagság megszűnik:
a) elhalálozás,
b) kilépés,
c) törlés,
d) kizárás következtében.
2. A kilépési szándékot az előző év december hó 1. napjáig aján­
lott levélben kell bejelenteni az egyesület vezetőségének. En­
nek elmulasztása esetén a tag köteles a következő évi tagdíjat
is megfizetni az egyesületnek. E kötelezettség alól az év köz­
ben kilépő tagot az egyesület vezetősége - alapos okból, egyé­
ni elbírálás alapján - egészben, vagy részben mentesítheti.
3. Azt a tagot, aki a tagdíj vagy egyéb díjakkal hátralékban van és
tartozását az írásbeli felszólításban megjelölt határidő alatt
sem egyenlíti ki, a vezetőség a tagok sorából törölheti. A törlés
nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg
egyéb díjakra vonatkozó követelését.
4. Kizárás folytán az veszti el a tagságát, akit az illetékes fegyelmi
bizottság jogerős határozattal kizár az egyesület tagjai sorából.

5. A hátralékos tagdíj vagy egyéb díj iránti követelés bírói úton is

érvényesíthető.

5
6. Elhalálozás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettsége
megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza
nem követelhetők.

A tagok jogai és kötelességei vonatkozásában az egyesület alap­

szabálya az irányadó, amely fentiektől eltérő is lehet. Az egyesü­
let alapszabálya a vezetőségnél megtekinthető.

KIVONAT
A MOHOSZ ÉS TAGEGYESÜLETEINEK
FEGYELMI SZABÁLYZATÁBÓL

Fegyelmi vétségek

2. §

Fegyelmi vétséget követ el:

a) akit bármilyen szándékos bűncselekmény miatt jogerősen
végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;
b) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) ösz-
szefüggő szándékos bűntett vagy vétség miatt a bűnüldöző,
illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot
hoztak;
c) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsola­
tos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi sza­
bálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;
d) aki a halászattal és horgászattal kapcsolatos jogszabályok,
az üzemtervek, a horgászrendek, a szövetségi vagy az egye­
sületi alapszabály, a Szövetség szerveinek működési sza­
bályzatai, a választott szervek határozatai, a társadalmi
együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alap­
szabályszerű működését veszélyezteti;

6
 e) aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségvi­
selő kötelességét neki felróható okból nem teljesíti, illetve
elhanyagolja;
0 aki az egyesülettel fennálló anyagi és természetbeni köte­
lességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fe­
gyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú,
kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott valótlant állít;
g) aki az általa észlelt halgazdálkodási (halászati, horgászati)
és a horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysér­
téseket, továbbá a horgászrend súlyosabb megsértőit az ar­
ra hivatott szerveknek 8 napon belül nem jelenti;
h) aki vendégének a szocialista együttélés szabályai ellen vétő
magatartását a horgásztanyán vagy horgászat közben nem a
tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.

Fegyelmi büntetések

3. §
1. Fegyelmi büntetések:
a) figyelmeztetés;
b) írásbeli megrovás;
c) a fegyelmi határozatban megjelölt vagy valamennyi hor­
gászkezelésben levő vízterületről, horgásztanyáról megha­
tározott időre szóló kitiltás;
d ) a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
e) az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;
0 a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás.

A Fegyelmi Szabályzat a horgászegyesület vezetőségénél és fe­

gyelmi bizottságánál egyaránt megtekinthető.

7
 A MAGYAR HORGÁSZAT
ETIKAI SZABÁLYAI

Aki horgászik, köteles megtartani a halászatról szóló jogszabá­

lyok rendelkezéseit, az Országos Horgászrend és a helyi horgász-
rend előírásait. Ezeken túlmenően a horgászokra is kötelező ér­
vényűek pl. a vízi közlekedésre, a környezetvédelemre, a sátor­
táborozásra vonatkozó jogszabályok. Ha valaki megsérti az emlí­
tett rendelkezéseket, azt büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi
eljárás keretében vonják felelősségre.
A felsorolt rendelkezések nélkülözhetetlenek a halállomány, az
emberi környezet védelme és az állampolgári fegyelem érvényre
juttatása szempontjából. Éppen ezért ezeket minden horgásznak
ismernie kell, s az egyesületek egyik fontos feladata, hogy e sza­
bályok megismerését és megtartását elősegítsék. Az említette­
ken túlmenően vannak azonban a horgászatnak olyan - mind ez
ideig íratlan - szabályai is, amelyek megtartása ugyancsak nélkü­
lözhetetlen ahhoz, hogy az egyre növekvő számú horgász jól
érezze magát a vizek partján, s számukra a horgászat örömet, fel­
üdülést és kikapcsolódást nyújtó szórakozás, ne pedig bosszúsá­
gok forrása legyen.
Ezek a szabályok tehát a kulturált, szocialista emberhez méltó
magatartásának a horgászat közben is érvényes szabályai, ame­
lyek önkéntes megtartása hozzásegít bennünket ahhoz, hogy
kölcsönösen vegyük figyelembe és tartsuk tiszteletben egymás
érdekeit, és saját kikapcsolódásunk ne zavarja mások pihenését,
szórakozását.
A horgászetika szabályai valójában nem új keletűek, többségük a
vízparti együttlét során kialakult olyan szokás, amelyhez a jó-
érzésű horgászok az eddigiek során is tartották magukat. E sza­
bályok összegyűjtése és írásba foglalása tehát nem azt a célt szol­
gálja, hogy a meglevők mellett további kötöttségekkel terheljük
a horgászokat, s valamiféle bürokratikus előírásokkal merev sab-

9
Ionokba kcnyszerítsük a horgászot. Azt szeretnénk azonban el­
érni, hogy a horgásztábor növekedése ne csupán számszerű gya­
rapodás legyen, hanem egyszersmind fokozza a horgászok ösz-
szetartásának érzését, egymás megbecsülését és segítését. En­
nek érdekében gyűjtöttük össze és bocsátjuk közre a horgászat
etikai szabályait.

1. Amikor a horgász megérkezik a kiválasztott horgászhelyére,

köszöntse a már ott tartózkodó, közvetlen közelében levő
horgászokat.

2. Olyan vizeken, ahol a helyi horgászrend lehetővé teszi táblá­

val jelölt horgászhely létesítését, a hely létesítője, megérke­
zésekor - ha ajelölt horgászhelyen horgászó személy nem
ismeri őt - mutassa fel horgászigazolványát és udvariasan
kérje fel a korábban érkezett horgászt a hely átadására. Ilyen­
kor a helyet elfoglalva tartó horgásszal szemben ajelölt he­
lyen való horgászat miatt szemrehányásnak, felelősségre vo­
nó hangnem alkalmazásának vagy fenyegetőzésnek nincs q
helye. Az említett személy azonban ajelölt hely igazolt léte­
sítőjének megérkezésekor köteles ajelölt helyet vonakodás
és késlekedés nélkül átengedni. Az átengedési kötelezettség
kizárólag azzal a személlyel szemben áll fenn, akinek neve és
horgászigazolványának száma a helyet jelölő táblán olvasha­
tó. Mások - ideértve a hely létesítőjének közeli hozzátarto­
zóit és barátait is - nem tarthatnak igényt ajelölt hely átenge­
désére. Ajelölt helyhez kapcsolódó jog tehát személyes jel­
legű, azt sem szóban, sem írásban nem lehet másraátruházni.

3. A más horgász által létesített jelölt helyet használó horgász

gondosan ügyelni köteles arra, hogy ajelölt hely állagát meg
ne változtassa, így például a halak ott tartózkodását, mozgá­
sát jelző nádszálakat el ne távolítsa, azokban kárt ne okoz­
zon. Ugyancsak tilos a szél, hullámverés vagy a lehullott csa­
padék miatt a horgászást ajelölt helyen nehezítő, akadályo­
zó nádszálak levágása. Ilyen esetben a más jelölt helyét hasz­
náló horgász a zavaró nádszálakat pamutfonallal vagy cérná­
val kösse hozzá a többi, a horgászást nem gátló nádszálhoz.

10
4. Olyan helyeken, ahol viszonylag kis területen sok horgász
gyűlik össze (pl. a balatoni mólókon), arra kell törekedni,
hogy senki se foglaljon el az indokoltnál több helyet (pl. oly
módon, hogy horgászbotjait egymástól több méter távolság­
ra helyezi el, s egyik horgát ferdén jobbfelé, a másikat ugyan­
csak ferdén balfelé dobja be). Mások horgászati lehetőségei­
nek biztosítása érdekében ilyenkor általában a partvonalra
vagy a móló vonalára merőlegesen kell a horgokat bedobni, s
törekedni kell a felszerelések összeakadásának lehetőség
szerinti elkerülésére. Különösen zsúfolt helyeken célszerű
lehet az egy bottal való horgászatra való önkéntes áttérés.
Ha valaki ilyen helyen nagyobb halat fáraszt, a fárasztás idő­
tartamára a közvetlen közelében horgászok vegyék ki felsze­
reléseiket a vízből. Nagyobb hal fárasztása esetén a horgász
más helyeken is hasonló segítségre tarthat igényt: pl. kérheti
a közvetlen közelében levő másik csónak rögzítőkaróinak
ideiglenes kihúzását is. Ha a kérés indokolt - mert fennáll a
felszerelések összeakadásának vagy a fárasztott hal elveszté­
sének veszélye - a kérést haladéktalanul teljesíteni kell.
5. Aki az egy napra engedélyezett halmennyiséget megfogta
adja át helyét másoknak. Ilyen esetben ajelölt hely további
elfoglalva tartása visszaélés a jelölt hely rendeltetésével.

6. A horgászmódszert is úgy kell megválasztani, hogy az ne za­

varja a közelben horgászó többi horgász tevékenységét. Ha
pl. egymás közelében többen úszós vagy fenekező horgásza­
tot folytatnak nem szabad zsinórjaikat keresztezve és a vil­
lámot mélyen vezetve pergető horgászatot kezdeni. E tekin­
tetben a később érkezők alkalmazkodjanak a korábban érke­
zettekhez, azonban a korábban érkezők sem tarthatnak fenn
ezen a címen maguk számára indokolatlanul nagy területet.
7. A vízi közlekedés szabályainak megtartásán túlmenően
ügyelni kell arra is, hogy a vízi jármű használata ne zavarja
mások horgászatát. Ezért a csónakkal kellő távolságban kell
elhaladni a partról, csónakból vagy horgászpadról horgászok
felszereléseitől, továbbá a motorcsónak sebességét csökken­
teni kell a mások által használt, lehorgonyzóit horgászcsó­
nak közelében való elhaladásnál.

11
8. A horgászhelyet úgy kell megközelíteni, hogy ez ne veszé-
lyeztessse a közelben horgászok eredményes horgászatát.
Feltétlenül kerülni kell ezért a horgászok közelében a csó­
nakkal nádfalon való erőszakos áthatolást, a csónak kikötő-
láncával vagy a csónakban levő más tárgyakkal való csöröm­
pölést, kövezett partokon menet közben egyes kövek elgurí-
tását, vízbe taszítását stb.
9. A horgász vegye Figyelembe, hogy sokan - horgászok, ter­
mészetjárók és mások - a város zaja után megpihenni men­
nek a vizek partjára. Ha tehát rádiót vagy magnetofont visz
magával, azt csak minimális hangerővel vagy fülhallgatóval
használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülni kell az
egyéb módon való indokolatlan zajkeltést - pl. nagyobb tá­
volságról egymáshoz való átkiabálást, kurjongalásl, hangos
éneklést - is. Minden jóérzésü horgász tartózkodik a máso­
kat megbotránkoztató trágár beszédtől.
10. Fokozott mértékben ügyelni kell a 8. pontban foglaltak meg­
tartására a horgásztanyákon, horgászüdülőtelepeken, ahol a
kifogásolható magatartás egyszerre sok ember pihenését za­
varja. Éjszakai horgászatról való megérkezéskor vagy hajnali
induláskor a lehető legcsendesebben kell viselkedni, nehogy
mások nyugalmát háborítsuk. (Gondoljunk arra, hogy egy
erős hangú ébresztőóra a szomszédos szobákban is feléb­
reszti a pihenni vágyókat.)
11. A kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgá­
szat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fo­
gyasztásától. Nagyobb mennyiségű alkoholt inni minden­
képpen tilos, mert ez már nem csupán saját horgászatunk
eredményességét veszélyezteti, hanem könnyen okozójává
válik a 8. pontban ismertetett magatartásnak, sőt, balesetve­
szélyt is előidéz.
Saját egészségünk és környezetünk nyugalma érdekében a
horgászat befejezése után is mellőzzük a mértéktelen alko­
holfogyasztást.
12. A horgász óvja és védje a halállományt, de ne tekintse azt
saját személyes tulajdonának. Ne irigyelje tehát másoktól a

12
 halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztár­
sait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más
tájairól érkezett horgász turistákat. A horgászturizmus évről
évre szélesebb méreteket ölt. Mind többen kerekednek útra.
hogy megismerkedjenek új vízterületekkel. Kirándulásuk
azonban csak akkor lesz eredményes, ha az adott vízterületet
jól ismerők segítenek nekik: ez irányú kérés alapján tájékoz­
tatást adnak a vizterület sajátosságairól, a helyben bevált
horgászmódszerekről, csalikról; esetleg lehetővé teszik hor­
gászállásuk vagy csónakuk használatát. A más vidékről érke­
ző horgász nem idegen betolakodó, aki előlünk akarja elfog­
ni a halat, hanem vendég. Segítsünk hál neki tőlünk telhe­
tőén, hogy holnap - amikor mi megyünk távoli vizekre - mi
is szívesen látott vendégek legyünk.

13. Ha valahol sorozatosan méreten aluli hal akad a horogra, a

halállomány kímélése érdekében vagy változtassunk helyet,
vagy nagvobb csali (pl. csalihal) alkalmazásával igyekezzünk
elejét venni a méreten aluli halak fogásának. Indokolt a hely­
változtatás akkor is. ha szabályos (tehát nem gereblyéző)
pergető horgászat közben sorozatosan kívülről akad a halba
a horog.

14. Horgászat közben is segítsük egymást a szükséges mérték­

ben: nagyobb hal fárasztásánál esetleg csónakunk, szákolás­
nál pedig vágóhorgunk rendelkezésre bocsátásával, illetve
kishalmerítő hálónk kölcsönadásával, vagy kisebb horgász­
cikkek átengedésével, térítés ellenében (esetleg anélkül).
Másfelől viszont ne éljünk vissza horgásztársaink segítő­
készségével: ne induljunk el a szükséges csali vagy felszere­
lési tárgyak nélkül eleve azzal a szándékkal, hogy majd más
holmiját használjuk.

15. Nyújtsunk maximális segítséget azoknak, akik arra idős ko­

ruk vagy súlyos testi fogyatékosságuk miatt fokozott mérték­
ben rászorulnak, liz irányú kérés esetén akkor is engedjük át
a megszokott horgászhelyünket testi fogyatékos horgásztár­
sainknak, ha erre egyébként - az Országos Horgászrend elő­
írásai szerint - nem lentién k kötelesek.

13
16. Érezzük saját ügyünknek, hogy a fiatalokból jó horgász vál­
jék. Neveljük őket elsősorban saját példánkkal, horgász­
magatartásunkkal, s ismertessük meg velük a horgászat for­
télyait. Erre a célra ne csupán a téli szakelőadásokat használ­
juk fel, hanem a horgászat hétköznapjait is. Alakítsunk ki
magunk körül olyan légkört, hogy a fiatalok érezzék: bármi­
kor fordulhatnak hozzánk tanácsért vagy segítségért. Ha erre
lehetőség van, horgászkirándulásaink során vegyünk ma­
gunk mellé egy-egy fiatalt, s mutassuk meg neki a gyakorlat­
ban is a bevált módszereket.

17. A vízpart nem egyedül a horgászoké. Ezért olyan helyeken,

ahol nem horgászok - sétálók, üdülők - is nagyobb számban
járnak, különböző felszerelési tárgyainkat horgászat közben
ne hagyjuk szerteszéjjel heverni.
Forgalmas mólókon, kövezett parti sétányokon botjainkat és
más holminkat úgy helyezzük el, hogy ne alkossanak forgal­
mi akadályt. A horgászat befejezésekor horgászhelyünkön
ne maradjon utánunk semmiféle hulladék (papír, nylonzacs­
kó, sörösüveg stb.) A szemetet helyezzük az e célra szolgáló
szeméttartóba, vagy vigyük magunkkal, illetve ássuk el.
Elásni azonban csak a környezetet nem károsító vagy elcsú­
fító módon és kizárólag a természeti folyamatok hatására le-
bomló hulladékokat (pl. halbelsőséget, gyümölcsmaradé­
kot) szabad. Tilos elásni olyan hulladékot, amely talaj- vagy
vízszennyezést idézhet elő.

18. Horgunk bedobásánál - különösen a forgalmas helyeken -

vigyázzunk mások testi épségére: indokolt esetben udvaria­
san kérjük meg a körülöttünk állókat, hogy fáradjanak egy
kissé távolabbra. A tevékenységünk iránt kíváncsian, de
jóindulatúan érdeklődőkhöz - főként a gyermekekhez - ne
legyünk türelmetlenek, még kevésbé gorombán elutasítók.
Lehet, hogy néha terhűnkre vannak a kíváncsiskodók, vagy
nincs kedvünk velük társalogni, mégse keltsünk olyan lát­
szatot, hogy a horgászok maguknak való, zord és udvariatlan
emberek.

19. Aki horgászfelszereléssel utazik vagy közlekedik, legyen tu­

datában annak, hogy a kívülállók szemében a horgászokat

14
 képviseli. Ezért fokozott mértékben ügyeljen a kulturált ma­
gatartásra, mert kifogásolható viselkedése általában a horgá­
szokra vet rossz fényt.
20. Ha van horgászállásunk vagy felépítményes stégünk, azt
tartsuk karban megfelelően. A korhadt, düledező horgász-
pad nem csupán esztétikai szempontból kifogásolható,
hanem balesetveszélyes is. Az említett létesítmények ne
csúfítsák el a környezetet; festésüknél mellőzzük a rikító szí­
neket, s mindent kövessünk el annak érdekében, nehogy a
festék vagy az oldószer szennyezze a vizet.
21. A becsületes horgásznak nincs félnivalója az ellenőrzéstől.
Ezért az ellenőrzést ne tekintsük indokolatlan zaklatásnak,
tőlünk telhetőén segítsük az ellenőrök felelősségteljes mun­
káját. Határozottan lépjünk fel az ellenőrzést akadályozók­
kal, a hangoskodókkal, vagy az ellenőr megfélemlítésére
(bántalmazására) törekvőkkel szemben: szükség esetén kel­
jünk az ellenőr védelmére.
22. Az egyesületet ne tekintsük horgászjegy-kiállító szervnek,
hanem tevékenyen vegyünk részt a horgászközösség életé­
ben. Ez irányú aktivitásunk ne merüljön ki a közgyűlésen va­
ló megjelenésben. Ki-ki tőle telhetőén - társadalmi munká­
val, az ellenőrzésbe való bekapcsolódással, javaslatokkal -
vegye ki részét a közös feladatok megoldásából.
23. Törekedjünk horgászismereteink állandó gyarapítására, a
természet - s ezen belül is főként a vízi környezet - minél
alaposabb megismerésére, a természeti folyamatok megérté­
sére. Ne háborgassuk indokolatlanul a vizek állatvilágát (fő­
ként a költő vízimadarakat), kíméljük és óvjuk a hasznos vízi
növényzetet, védelmezzük az emberi környezetet.
Budapest, 1985

A
MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG
VEZETŐSÉGE

15