Készítette: Miklós Tibor 2020.

Hajózási szabályzat
A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.)
NFM rendelete a vízi közlekedés rendjéről
 Kapcsolódó jogszabályok
- 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről

- 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről

- 26/2002. (XI. 29.) GKM rendelet a hajós és tengerész szolgálati könyvről

- 198/2000. (XI. 29.) Korm. Rendelet az úszólétesítmények lajstromozásáról

- 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és
megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról

- 261/2008. (XI. 3.) Korm. Rendelet a vízi személyszállítás feltételeiről

- 30/2003. (III. 18.) Korm. Rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való
korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről

- 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és
mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról
 Kapcsolódó jogszabályok
- 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól

- 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet természetes fürdőhelyek kijelöléséről

- 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről

- 510/2017. (XII. 29.) Korm. Rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény
létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről

- 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről,
valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről

- 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet a hajózási hatósági eljárások díjairól

- 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról

- 41/2005. (XI. 24.) HM-GKM együttes rendelet a katonai célú vízi közlekedésről
 Szabályzat alkalmazási köre
• Belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és
amennyiben erről nemzetközi szerződés
rendelkezik a Duna és a Tisza mellékfolyóinak
külföldi szakaszain magyar lobogó alatt
közlekedő vagy üzemeltetett
úszólétesítményekre, továbbá Magyarország
területén idegen lobogó alatt közlekedő vagy
üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki.
 Fogalommeghatározások
Hajó
• Belvízi hajó, beleértve a kishajót
és kompot, továbbá az
úszómunkagép és a tengeri
hajót.
Géphajó
• Minden saját gépi
berendezésével hajtott hajó,
kivéve azokat a hajókat,
amelyeknél a motort csak
korlátozott mértékű
helyváltoztatásra (kikötőben
vagy be- és kirakodó helyen),
illetve azok vontatásakor vagy
tolásakor a műveletképesség
növelésére használják.
 Fogalommeghatározások
vitorlás hajó:
• minden, csak vitorlával haladó
hajó; a vitorlával haladó és
egyidejűleg saját gépi
hajtóberendezését is használó
hajót géphajónak kell tekinteni;
Kishajó
• Az a hajó, amelynek hajótesten a
kormány és az orr sudár nélkül mért
hossza a 20 m-t nem éri el,kivéve a
kishajónak nem tekinthető hajók
vontatására, tolására vagy mellévett
alakzatban való továbbítására
épített vagy felszerelt hajót,
továbbá kivéve azt a hajót, amelyen
12 főnél több utas szállítását
engedélyezték, valamint a kompot.
 Csónak (Motoros, vitorlás, evezős)

• Olyan vízi jármű, amelynek testhossza a 7 m-t vagy

motorteljesítménye a 7,5 kW-ot (motorcsónak) vagy
névleges vitorlafelülete a 10 m2-t (vitorlás csónak) nem éri
el. Csónaknak minősül továbbá az a nem gépi berendezéssel
vagy nem szélerővel hajtott vízi jármű is, amelynek
testhosszúsága legalább 7 m, de az a 20 m-t nem éri el, és
tömege a 2 tonnát nem haladja meg;
• Nem minősül csónaknak a fürdés céljából igénybe vett
úszóeszköz (fürdőeszköz)
 Fogalommeghatározások
• éjszaka: a napnyugta és a napkelte közötti időszak;
• nappal: a napkelte és a napnyugta közötti időszak;
• korlátozott látási viszonyok: köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által
korlátozott láthatóság;
• korlátozott látási viszonyok: 1000 m-nél kisebb látótávolság
• hegymenet: a forrás felé haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes
hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés
használatával;
• völgymenet: hegymenettel ellentétes irányban való haladást jelenti;
csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B
pont felé haladó irány” kifejezés használatával
• radarhajózás: korlátozott látási viszonyoknál radar használatával folytatott
hajózás.
 (Az elhatárolás alapjai)

- Hajótest hosszúsága,
- Főgép / meghajtó motor teljesítménye,
- Névleges vitorlafelület,
- Befogadó képesség
 Fogalommeghatározások

Vízi út Hajóút
• A hajózás részére • A vízi útnak az adott
megnyitott vízállásnál hajózásra
természetes vagy használt és jelzésekkel
mesterséges felszíni kitűzött része.
víz.
 Kötelező gondosság
• A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia.
• A hajó vezetőjének az e Szabályzat külön rendelkezése hiányában is
meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai
gyakorlatból fakadó valamennyi elővigyázatossági intézkedést, hogy
elkerülje különösen:
• az emberéletet fenyegető veszélyt;
• a hajókban vagy úszó testek kötelékeiben, partban és a hajóútban
vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve
berendezésben okozott kárt;
• hajózás akadályozását; és
• a személyzet tagjainak és a hajón, továbbá az ahhoz felcsatolt
bárkákon tartózkodó személyeknek, a kikötői és partfali
berendezésekben és a környezetben okozott károkat.
• Arra a személyre is vonatkoznak, akire az úszómű felügyeletét bízták.
• Tilos a vízbe dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot,
amely a környezetet károsíthatja és a hajózás, valamint a vízi út egyéb
használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.
• Különösen tilos bármely formában a vízbe dobni, önteni vagy folyatni olajos
hulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét.
• A hajó vezetője, a személyzet többi tagja és a hajón tartózkodó egyéb személy
köteles a körülményeknek megfelelő gondosságot tanúsítani annak érdekében,
hogy elkerülje a vízit szennyezését, a legnagyobb mértékben csökkentse a
hajón keletkező hulladék és szennyvíz mennyiségét és amennyiben ez
lehetséges megakadályozza a különböző fajtájú hulladékok keveredését.
Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése,
(Útjog, útadási kötelezettség)
• Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről
elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más
résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
• A csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozásakor azoknak a
kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
• Ha csónakok vagy vízi sporteszközök vagy kishajók egymás útvonalát
keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.

• Kisgéphajók és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell

tartaniuk és bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
• A gépi erővel vagy evezővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és
keresztezéskor köteles a vitorlával haladó csónak, vízi sporteszköz és
kishajó útjából kitérni.
• A gépi erővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor
köteles kitérni az evezővel hajtott csónak, vízi sporteszköz és kishajó
útjából és - feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé
teszi - legalább 30 m távolságot tartani attól.
• A vitorlás csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési
szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül.
• Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), valamint kishajóval (kivéve a hajó
kisgéphajóját) és vízi sporteszközzel a menetben levő -
• Nagyhajó útvonalát 1000 m-en,
• Gyorsjáratú nagyhajó útvonalát 1500 m-en belül keresztezni,
• Az ilyen hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról - feltéve, hogy a vízi út
méretei ezt lehetővé teszik - 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
• Ahol a vízi út méretei nem teszik lehetővé a 30 m távolság tartását, ott a
nagyhajó elhaladásáig a part mellé - a lehető legközelebb kell húzódni.
• Azt a hajót, amely indulási szándékát hangjellel jelezte, menetben levő
hajónak kell tekinteni.
 Találkozás, keresztezés

• Találkozás:
- közel szemben történő elhaladás (azaz mindkét jármű jobbra tart)
- Kivéve: világoskék zászlóval/táblával illetve erős villogó fehér
fénnyel jelzett jobb oldalon történő útadás!

• Keresztezés: oldalirányú közelítés

- Az a hajó amely útadásra kötelezett egy másik hajóval szemben,
haladási irányát és szükség esetén sebességét is megfelelő időben és
kellő mértékben kell megváltoztatni,
- Az útjogos hajót annak fara mögött kell kerülni
 Útjog, útadási kötelezettség – döntés hozatal alapjai:

• Hegymenet – völgymenet,

• Hajó mérete (kishajó- nagyhajó),

• Meghajtási mód, (gépi, vitorlás, evezős)

• „Jobbkéz szabály” (azonos méret),

• Érkező szél iránya (vitorlás)

 A keresztezés/találkozás szabályai

-         kishajónak (20 méter alatt) ki kell térnie minden más hajó útjából
-         motoros hajók találkozása esetén mindkét hajó jobbra tart,
       keresztezés esetén a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.

• vitorlás hajók keresztezése/találkozása esetén:

-         amennyiben a szelet különböző irányból kapják annak van elsőbbsége
amelyik jobb oldalról kapja a szelet, útadásra kötelezett az a hajó
amelyik balról kapja a szelet
-         amennyiben a két hajó azonos oldalról kapják a szelet a szél alatt (leeoldalon)
haladó hajónak van elsőbbsége a luvoldalon vitorlázóval szemben, azaz útadásra
kötelezett a szél felőli oldalon haladó hajó
-         az a hajó amelyik balról kapja a szelet és nem tudja eldönteni , hogy a szél felőli
oldalon haladó hajó merről kapja a szelet, köteles a másiknak utat engedni
 A keresztezés/találkozás szabályai
-         vitorlás és géphajó keresztezése esetén a vitorlásé az elsőbbség, kivéve akkor, ha
kikötőben vagy annak 200 méteres körzetében találkoznak úgy, hogy az összeütközés
veszélye fennáll, ebben az esetben mindkettő köteles jobbra tartani

-         emberi erővel hajtott csónak és vitorlával hajtott hajó keresztezése esetén a
vitorlásé az elsőbbség

-         géphajó és emberi erővel hajtott hajó keresztezése esetén a géphajó ad

elsőbbséget

-         vitorlás vizi sporteszköz és vitorlás csónak keresztezése esetén a szél alatt
haladó az útjogos

- folyón a völgymenetben haladó hajó az útjogos a hegymenetben haladó

pedig útadásra kötelezett

- kishajónak (20 méter alatt) ki kell térnie minden más hajó útjából (Kivétel a vitorlás
útjoga !!!)
 Vízben tartózkodó személy
• Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve -
• Vitorlás és evezős csónakkal valamint vízi sporteszközzel legalább 10
m
• Motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval
legkevesebb 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű
és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A
vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére szükség esetén kiáltással
is figyelmeztetni kell és a vízi jármű sebességét olyan mértékre kell
csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó
közelében.
• Ha az előbbi pontban előírt megközelítési szabály betartása a
vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó
körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel
szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.
 Kijelölt fürdőhelyen kívül vízijárműről történő fürdés szabályai

- Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad

elhagyni.
- A vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre
készenlétben –, amíg az nincs teljes biztonságban.
- Közforgalmú személyszállítást végző vízijárművet fürdés céljából
elhagyni tilos!
 Közlekedés fürdésre kijelölt vízterületen
• Fürdésre kijelölt vízterületen vízijármű akkor közlekedhet:
- ha a telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy
- ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez.
Ilyen esetben a vízijármű a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb
idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.

• A fürdővíz és fürdőhely határainak megjelölésére szolgáló eszközök:

(78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet természetes fürdőhelyek kijelöléséről…)

- A fürdővíz, illetve fürdőhely határát a parton 60x30 cm méretű, fehér alapú,

kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló táblával, a vízen vörös-fehér
függőlegesen csíkozott, henger alakú, legalább 50x50 cm-es bójákkal kell
megjelölni.
 Vízisízés és hasonló tevékenység

- Vízisízés és hasonló tevékenység csak nappal és jó látási viszonyok

között megengedett.
- Az illetékes hatóság kijelölheti azt a vízterületet, amelyeken vízisízés
és hasonló tevékenység megengedett vagy tiltott.

- A vízen vontatott személy mentőmellényt köteles viselni.

- A vontató hajón a vezetőt egy olyan személynek kell kísérnie, akit a

vontatókötél kezelésével és a vontatott személy figyelemmel
kísérésével bíztak meg és aki ennek a feladatnak az ellátására képes.
- A vontatókötelet, amikor abba vontatott személy nem kapaszkodik,
vonszolni tilos.
 Vízisízés és hasonló tevékenység
• Kishajóval, motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel kishajót,
csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, személyt, valamint vízen
tartózkodó vízi légijárművet vontatni abban az esetben szabad, ha -
• a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,
• b) a vontatókötél a vízijármű vagy vízi légijármű műveletképességét
nem gátolja, és
• c) a vontatókötél a vontatott vízijárműről vagy a vízi légijárműről is
könnyen kioldható.

• A kísérő csak a hajóvezető által kijelölt, 14. életévét betöltött személy

lehet, aki köteles a vontatott személyt folyamatosan figyelni, a felmerülő
veszélyekre figyelmeztetni és számára a hajóvezető utasításait
továbbítani.
 Csónak kötelező felszel szerelései
• mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó
felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db.
• evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak
hajtásának megfelelően, de legalább 1 db.
• horgony 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával
egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes
rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel,
tárggyal helyettesíthető).
• kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy
lánc - legalább 10 m.
• legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz 1 db.
• f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel 1 db.
• g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó a
csónaktesten tartósan rögzített tábla.
• h) ha a csónakban tűz vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő
oltásteljesítményű tűzoltó készülék 1 db.
• Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül a következőkkel
kell felszerelni
• a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően.
• b) mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel 1 db,
• c) legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya 1 db
Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül
a következőkkel kell felszerelni

• mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának

megfelelően.
• mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel
1 db,
• legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya 1 db
 Mentőmotorosra vonatkozó különleges
előírások
Kisgéphajó akkor használható vízből mentésre mentőmotorosként, ha:
• Befogadóképessége a vezetőn kívül legalább 3 fő.
• Biztonsági távolsága legalább 0,4 m.
• Oldala vagy annak borítása rugalmas anyagú és lehetővé teszi a vízből
mentett személy sérülését kizáró, tetszőleges testhelyzetű
beemelését.
• Lékesedés esetén is úszóképes.
• Viharos vízen is megfelelő stabilitással rendelkezik, kormányképes és
hullámálló.
• Holt vízi sebessége teljes terhelésnél legalább 30 km/h.
• Az ülések rögzített kivitelűek.
• Gépi hajtóberendezése biztosítja a vízből mentendő személy sérülést kizáró
tetszőleges helyzetű beemelését,
• Oldalanként legalább 4-4 db felerősített kapaszkodó füllel rendelkezik,
• Rendelkezik a kisgéphajó alapfelszerelésén kívül
• 20 m hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél.
• 1 db kék színű szokásos erősségű villogó fény.
• 1 db adó-vevő rádiókészülék.
• 1 db kézi vagy beépített reflektor.
• 1 db 0,4x0,4 m méretű zöld színű lobogóközepén elhelyezett fehér keresztel
• 1 db szócső.
• 1 db vödör.