You are on page 1of 245

EL-9200/9300

, " ,
TUDOMANYOS SZAMOLOGEP

HASZNÁLATI UTASÍTÁS

ff!' EURO-PROFil
í173 Budapest, Határhalom u. 4.
Postacím: 1656 Budapest, Pf.: 105.
Központi telefon: 258-5210, Fax: 258-1880
Irodatechnikai és mikrosüló szerviz: 258·3408
EURO-FROFIL EL-9200/9300

FIGYELMEZTETÉS
• A SHARP cég azt tanácsolja, hogy minden fontos adatról készitsen
elkülönftett frásos feljegyzést is. Bizonyos körülmények között,
bármilyen elektronikus memóriával rendelkező termékből
történhet adatvesztés, vagy adatváltozás. Ezért a SHARP cég nem
vállal semmilyen felelősséget elveszett, vagy más módon
használhatatlanná vált adatokért, tekintet nélkül arra, hogy azok a
készülék nem megfelelő használatából, javftásból, a gép hibájából,
elemcseréből, a lemerült elemek használatából, vagy bármilyen
más okból keletkeztek.

KUlön köszönet

Külön köszönetet mondunk Íris Fetta professzornak, John KeneIly


professzornak, Don LaTorre professzornak, valamint a Clemson
Egyetem Matematikai Tudományok Tanszékén dolgozó többi
munkatársnak az EL-nOO, és EL-9300 tfpusú tudományos
számológépek kifejlesztésében végzett munkájukért, és
táiiiogatásukért.

li) 1992 Sharp Electronics Corporation

2
EL-9200/9300 EURO-FROFIL

GRATULÁLUNK!
A SHARP EL-nOO és EL-9300 típusú tudományos számológép
folytatása a SHARP cég azon hagyományának, hogy a vállalat
terméke az Ön befektetéséért cserébe maximális teljesítményt nyújt.
A számológép funkcióinak nagy számával, és a kifinomult grafikai
tulajdonságaival sok-sok éven át segíti majd Önt munkájának
elvégzésében.

A következőkben bemutatjuk a számológép néhány előnyös


tulajdonságát:

• GRAFIKA: Ezzel a funkcióval derékszögű, vagy polár koordináta


rendszerben végezhet el feladatokat. Önnek lehetősége van
parametrikus egyenletek megoldására is.

• EGYENLET SZERKESZTŐ: A számftások megjeleníthetők a


képernyőn ugyanúgy, mint papíron. A számológép az Ön által
leütött utolsó 110 billentyűt tárolja a memóriájában. Ha óhajtja, a
számológép üzemmódban visszamehet ezekhez a karakterekhez, és
módosíthatja azokat. (Még abban az esetben is, ha egyszer már
kikapcsolta a gépet, majd ismét visszakapcsolja.)

• STATISZTIKA: Könnyen vihet be a gépbe statisztikai adatokat.


Hat különböző statisztikai grafikont, és hat különféle regressziós
görbét használhat.

• PROGRAMOK: Az Ön számológépe programozható termék, íly


módon a gyakorta előforduló számftási műveleteket befrhatja,
tárolhatja, és felhasználhatja a műveletek elvégzésekor. A
programozáshoz szükséges parancsok a menükben, vagy a
billentyűzeten találhatók.

• MEGOLDÁS: Az EL-9300 számológép egyenlet megoldó


üzemmódjának segítségével a nehezebb egyenletek is könnyen, és
gyorsan oldhatók meg.

• FELHASZNÁLÓBARÁT KIALAKÍTÁS: A kurzor billentyűk


használatával, vagy a betűk, és számok begépelésével választhatja
ki a menü műveletek.

• MEMÓRIA: A készülék nagyszámú memóriával rendelkezik az


egyenletek, programok, és statisztikák tárolásához.

3
IWRO·PROFlt 1e1.-92UU/93UU

• TARTÓSSÁG: A számológép erős felépítés ű, és rendelkezik egy


könnyen elcsúsztatható fcdőlappal is, amely védi a géllct a
sérülésektől, és ezáltal védi az Ön befektetett péluét is.

4
' .
1CI.-92UU/93UU EURO·PRO... I,

Néhány szó a használati utasításról


Ez a fejezet a használati utasítás tartalomjegyzékét, a szövegben
használt jeleket tartalmazza, ezen kivül megmutatja Önnek, hogyan
használhatja a könyvet eredményesen.

A fejezetek áttekintése:

A könyvben a következő fejezetek találhatók:

• I. FEJEZET - A Gyors "tatás clmü fejezet megismerteti Önt a


számológéll billentyüzetével, a kijelzővel, a menürendszerrel,
valamint a működési üzemmódokkal.
• 2. FEJEZET - Az Álla/ál/OS il/forlllációk dmü fejezet
elmagyarázza, hogyan állíthatja be a gépet, és ismerteti a
választható menük használatát.

• 3. FEJEZET - A Stálllológép "astl/álata c1mű fejezet elmagyarázza,


hogyan használhatja a készüléket számológép üzemmódbun.

• 4. FEJEZET - A Grafika clmü fejezet a grafikai funkciókkal


ismerteti meg Önt.

• 5. FEJEZET - A Progra1110tás dmű fejezet azt mondja el, hogy


lehet a géllct progrumozni.

• 6. FEJEZET - A Statisttikák használata c1mü fejezet II statisztikai


funkciók használatáról szól.

• 7. FEJEZET - A Statisttikai grafikák c1mü fejezet a statisztikai


gralikus funkciókkal ismerteti meg Önt.

• 8. FEJEZET - Az Egyel/letek megoldása dmú fejezet az EL-9300


lípusú számológép megoldási funkcióit ismerteti.

• 9. FEJEZET - Az Eredmények dmű fejezet megmutatja, hogyan


oldjon meg különböző fajta problémákat eltérő elvek alapján.

A könyv függelék része az elemcsere végrehajtásával kapcsolatban ad


információt, valamint ismerteti a hibaüzenetek listáját, a parancs
indcxct, és az általános sllecifikációs információkat.

5
ElJItO·PltoFfI~ EI,-9200/9JOO

A könyvben használt jelek

A könyvben a következőkben ismertetésre kerülő jelek kerültek


felhasználásra:

A számológépen található billentyűk megjelenése: 2ndF

A billentyilzet működtetése a következőképpen jelenik meg:

A D a hexadecimális számrendszerben a D, (vagy ha nem használja az


ALPHA billentyűt, akkor a D hetű)
ALPHA D a J) betű
2ndF x· 1 az X-I
Xl Xl
MENU D a D menü kiválasztása

A kijelzőn megjelenő szavak és számok a következöképllen jelennek


meg: RAD

Hogyan használja a klSllyvet

A SHARP EL-9200, és EL-9300 számológép használati utasítása


referencia könyv, és tartalmazza azt is, hogy hogyan kell megoldani
gyakorta előforduló problémákat.

A gyors eligazodás érdekében tanácsoljuk, hogy használja a könyvben


található tartalomjegyzéket.

A könyv lépésről lépésre, egyszerüen magyarázza el a számológélI


használatát.

6
.:I,·9100/9JOO nIRO·PRO",I,

A védő fedél

A számológépen található egy védő fedél annak érdekében, hogy óvja


a slámológép hillentyűzetét, valamint II kijelzőt, ha a gépet éppen nem
használja.

A készülék használatának megkezdése előtt távolltsa el a fedőlapot a


gépről az ábra szerint.

JJJ JJJ
JJJJJJ-t
J~& .: .

./

Amikor nem használja a számológépet, csúsztassa a fedőlapot a


I{észülék tetejére az ábra szerint.

'l

.....
J.

7
EURO-I'ROFII, 1fI.-921111/9JIIII

A számológép első alkalommal történő használata


A számológép használatához 4 darab AAA tfpusú elem szükséges. A
számológép első alkalommal történő használata előtt helyezze az
elemeket a gépbe, és álIUsa alaphelyzetbe a készüléket.

A következő eljárás szerint helyezze az elemeket a számológépbe (a


behelyezéssel kapcsolatos részletes leirást a könyv A Függelék
részében találja):

l. Az ábrának megfelelően csúsztassa el a készülék elem tartó


fedőlapját.

2. TávoUtsa el az elemek lemezét úgy, hogy bal oldalra csúsztatja a


lemezt.

3. Helyezze az elemeket az elemtartóba (az elemek (-) végét tegye be


először, a rugó irányába). Ellenőrizze, hogy minden elem helyes
irányban kerUIt-e behelyezésre, ahogyan az az elemtartó belsejében
az jelezve van.

4. Tegye vissza az elemek lemezét úgy, hogy azt az eredeti helyére


csúsztassa vissza.

5. Tegye vissza az elemtartó fedelét.

6. Egy golyóstoll segUségével nyomja meg a számológép hátoldalán


található alaphelyzetbe állUó gombot (RESET). Az alallhelyzetbe
állUó gomb az elemtartó jobb felső sarkának közelében található.
Ekkor II következő üzenet jelenik meg II kijelzőn:

8
' ..
EL-921111/9JIIII EIIRO-I'Rm'lI.

PRESS I CL J TO
t:LEHR HLL DHTH

roRESS rOHI KEY


CAHCEL

Abban az esetben, ha az üzenet nem jelenik meg a kijelzőn, akkor az


azért Vltn, mert lehetséges. hogy belytelenül tette be az elemeket a
gépbe. Ezért ismételje meg llZ elemek bebelyezésének eljárását az I-
től II 6. léllésig.

7. Nyomja meg a CL billenytü, majd nyomjon meg egy tetszőleges


gombot.
(Ez töröl a gép ből minden korábban beirt adatot.)

8. Nézze meg, hogy II REAL MODE felirat és egy O (nulla)


megjelennel{-e a kijelzőn.

9. Addig állilson a kijelző kontrasztján, ameddig tisztán látható lesz a


kijelzőn lévő adat. A kontraszt helyes beállitásához nyomja meg a
2ndF OPTlON gombokat, majd nyomja meg a +, vagy a - gombot.
Ezután a QUIT (kilépés) gombot nyomja meg.

9
ElfRO·PIUWJL EJ 0-920019300

A számológép karbantartása

Ne tegye a számológépet a hátsó zsebébe,


mivel az eltörhet, ha ráül. A gél) kijelzője
Uvegből készült, és reJl(lkívül sérülékeny.

Tartsa távol a gépet a nagy hőtől, mint


például egy gél)kocsi szélvédője, vagy
hősugárzó, és ne tegye a gépet nagyon
nedves, vagy poros környezetbe se,

A gépet egy puha, száraz ruhával tisztltsa,


és a tisztításhoz ne használjon oldószert.

Amikor lenyomja a billentyűket, ne


használjon éles végű tárgyat, és ne fejtsen
ki túlságosan nagy erőt a billentyüzetre.

Kerülje a túlzott fizikai erő alkalmazását a


géllen.

10
E 1.-920019300 EIIRO·PRlnlJ,

l. FEJEZET:

EGY GYORS UTAZÁS


Ez a fejezet a számológép alapvető tulajdonságaival foglakozik, mint
például a gép bekapcsolása, számok bevitele, hibák javltása, egyszeru
számtani műveletek használata, a 2udF, és az ALPHA billeutyűk
használata, valamint a menürendszer működtetése, Ebben a
fejezetben áttekintést talál az üzemmódokról is, és megtudhatja azt is,
hogy hol talál részletesebb információt ezekkel kapcsolatban.

A számológép billentyűzete

Sit-tARP lL
.
tJOO lII:W:lIiEI
.. ..... , , ... , 61*-, c:. , , ..

Üzemmód gOmbok-[
_ ....... -
,t

Grafikus funkciók--[
Menü gombok--[
Vezérlő- éli
javitó--[
gombok
Függvények - {

A'"meilk.; gombOki

11
.:tJRO-I'IWHI. n .-9200/9300

A felső sorban azok a billentyűk találhatók, amelyek a számológélI


üzemmódját határozzák meg:

Megoldó
mód Statisztikai grafika mód

~ ck OFF

~.:r? ~:S: ~~@J


mód mód mód mód

Megjegyzés:
A Megoldás üzemmód csak az EL-9300-as gépen található.

A számológép be- és kikapcsolása


A számológép bekapcsolásához nyomja meg az ON billentyűt. Ha ki
akarja kapcsoIni a gépet, nyomja meg a 2ndF OFF gOl\lbokat. Az
elemek élettartamának megóvása érdekében a számológép
automatikusan kikapcsol, ha néhány percen keresztül nem használja.

Ahban az esetben, ha a gép egy időigényes funkciót hajt végre, és Ön


meg akarja állítani ezt a műveletet, akkor nyomja meg az ON gombot,
és a funkció leáll.

Megjegyzés:
Amikor a számológépet kikallcsolja, a ,j.. jel tUnik fel egy pillanatra a
kijelzőn, mialatt megnyomja a 2nd OFF gombokat.

A kijelző

A kijelző tetején megjelenő különböző apróbetűs szavak a számológép


különböző műveleteit, és állapotát jelzik.

.. ..... and' ALP'" liIlIlI l' ....

II
I'" l I

EI.-920019300 U'IUl-PROHI,

Amikor a lffiIi) (elem) üzenet feltűnik a kijelzőn, akkor azonnal ki


kell cserélni az elemeket. AZ EL-9JIl0 gépben van egy memóriát
támogató elem. amely megőni a sZlÍmológéllben található adatokat az
elemcsere idején. Az clemcserére vonatkozóan az A Függelékben talál
részletes információt.

Gyors kezdés
A munka megkezdésének legegyszerűbb módja a számológép
üzemmód (real). A gép sZálllológél1 üzemmÓlJban történő
működtetéséhez nyomja meg a rm~ billentyűt. Ellenőrizze., hogy a
számológép REAL üzcmmódba lett bcállltva, azután nyomja meg a
MENU. l gombokat.

Megjegyzés:
A használati utasltásban szereplő összes példa esetében feltételezzük,
hogy Icbegőpontos kijelzési formátumban dolgozik. Kivétel az, ha ezt
a kiinyvben külön jelezzük. Ez az alapértelmezés szerinti kijelzési
formátum. A könyv 2. fejezetében találja a formátum
mcgváltoztatásával kapcsolatos leírást.

Számok bevitele
Számok bevitcléhez használja a O-tól 9-ig terjedő számbillentyűket, a
tizedes Ilont billentyűt, és az dőjel átváltó billentyűt (-).

Példa:
Vigye be a gépbe a 123.4 számot.

Nyomja meg az I 2 J ... ENTER gombokat.

Eredmény: 123.4

Az ENTER gomb

Az ENTER (bevitel. végrehajtás) billentyU jelzi a gépnek, hogy hajtsa


végre azt a műveletet, amelyet bevitt a kijelző re. A 2ndF billentyű
segitségével egy gomb második funkcióját választhatja ki. Ha
megnyomja a 2ndF ANS ENTER billentyűket, akkor az utolsó
kijelzett eredményt hívhatja elő.

lJ
EURO-PROFil. EI.-9100/93UO

Példa: Ossza el a ll-et 16-tal.

Nyomja meg a II + 16 ENTER gombokat.


Eredmény: 0.6875

Most számolja ki az eredmény szinuszát.

Nyomja meg a sin 2ndF ANS ENTER gombokat.


Eredmény: 0.63460708 (radián)

Az előjel váltó billentyű

A (-) billentyfi egy kijelzőre beírandó szám előjeiét változtatja meg.

Példa:
Vigye be a gépbe a -38-at.

Nyomja meg a (-) 38 ENTER gombokat.


Eredmény: -38.

Megjegyzés:
A - (minusz) gomb nem azonos a (-) műveleti jellel. Abban az esetben,
ha egy szám bevitele előtt megnyomja bármelyik számtani billentyűt,
akkor a kijelzőn ismételten az utoljára kijelzett eredmény jelenik meg.

Kitevők használata

A számológép eredmény kijelzőjén maximálisan IQ számjegy


jeleníthető meg. Azonban a gép a memóriájában mindig 14
számjegyet tárol. Azok a számok, amelyek nem mutatható/( meg 10
számjeggyel, azok tudományos kijelzéssel jeleníthetők meg a
készüléken.

A tudományos kijelzés esetében a számok mantissza, és kitevőként


jeleníthetők meg. Például, a 39250 szám tudományos kijelzéssel úgy
jeleníthető meg, hogy 3.925x 104, ahol a 3.925 a mantissza, és a 4 a
kitevő.

Vigyen be számokat kitevők használatával a következő eljárások


szerint:

14
EI,-910UI93UU t: IIIUl-P RO Ht.

• Vigye be a mantisszát. Ha a mantissza negativ szám, akkor annak


bevitele előtt nyomja meg a (-) gombot.

• Nyomja meg az Exp kitevő gombot, és vigye be a kitevőt. Ha a


kitevő negativ szám, akkor annak bevitele előtt nyomja meg az (-)
gombot.

Példa:
Vigye be a 4.535x 10- 11 számot.

Nyomja meg a ".535 Exp (-) 17 ENTER gombokat.


Eredmény: ".535E-17

Abban az esetben, ha a kitevő bevitele közben hibát követ el, akkor


egyszerűen lépjen vissza a BS (backsilace, azaz visszalépés)
billentyűvel (vagy a BJ) gombbal, és írja be a helyes számot.

Példa:
Vigye be a 7.4x 10 12 számot.

Nyomja meg a 7.04 EXll 13 gombokat. Most rossz kitevőt Irt be. .,_
Nyomja meg a BS 2 ENTER gombokat. Most a 12 szerepel a lJ
helyett.
Eredmény: 7.04E 12. A mantissza rossz.

Nyomja meg a 2ndF rn l3J l3J BJ 13] 13] DEL ENTER


billentyűket.
Eredmény: 7.4E 12

Megjegyzés:
A BS billentyű a visszaugráskor törli az ott lévő karaktereket. A l3J
gomb nem törli a karaktereket.

Egyszerű számtani feladatok


Az egyszerű
számtani feladatok elvégzésénél a számtani műveleti
billentyűket (+
- x +), a zárójel billentyüket, a számbillentyűket, és az
ENTER billentyűtichet használni.

IS
..
ElIRO-PIWFIL • EI.-9200/9300

Az egyszeru számftásokat balról jobbra kell beirni a gépbe, ugyanúgy,


mint ahogyan azok az Irásban megjelennek.

Példa:
S+3x"x2

Nyomja meg az S + 3 x 4 x 2 ENTER gombolGlt.


Eredmény: 29

A számológép először a szorzást végzi el, azután hajtja végre az


összeadást. A számtani elsőbbség leírását a 2. Fejezet elején találja.

A tizedes jel (például a 981.8) bevitele ugyanúgy történik, ahogyan az


írásban megjelenik, a tizedes billentyű használatával. A közös törtek a
+, vagy ~ gomb használatával vihetők be.
Példa:

981.8 x -i
Nyomja meg a 9 8 l • 8 x 4 ~ S ENTER gombokat, vagy
a 9 8 l • 8 x 4 + 5 ENTER gombolGlt.
Eredmény: 785.44

A tört eredmények különböző módokon jelenlthetők meg a kijelzőn.


Nézze át a 2. Fejezet "Válaszok" clmű részét, ha részletesebb
információra van szüksége.

16

l "'I

~:1.-9200/9300 EURO·PROFlI.

Hibák javítása
A hibálGlt különböző módokon lehet javIlani. A javillís módja a hiba
típusától függ.

A kurzor billcl1tyűk használatával

A helytelen leütéseket a kurzor billentyűkkellehetjavltaui.

Példa:
írja be a 3.. 517.. számolGlt.

Nyomja meg a 3.. 217.. gombolGlt. (hiba)


Nyomja Illeg a BJ BJ (3] BJ S DEL ENTER gombokat a
javításhoz.

A felülírásos üzemmódban nem kell megnyomnia a DEL gombot. Ha


több információt szeretne IGlpni a javIlással kapcsolatban, akkor
olvassa el a 2. Fejezet "Javítás" clmű részét.

A kurLOr billentyűk a következő funkciókat látják el:

m Egy sorral feljebb visz.


2ndF m Az előző egyeulethez visz (ha van ilyen),I. Ha egy
menüben van, a kurlor a menü elejére ugrik.
rn Egy sorral lejjebb visz.
2ndFrn A következő egyenlethez visz (ha van ilyen). Ha egy
menüben van, a kurlor a menü aljára ugrik.
(3] Egy hellyel balra visz.
2ndF (3] Egy egyenlet elejéhez visz.
~ Egy hellyel jobbra visz.
2ndF~ Egy egyenlet végére visz.

II A kéuülék a kö,clkuő I<ülésekre emlékuik, és e:ukel ludja ja,ítani, mialall a számuló&ép


ÜLclUwódball 'ali. na ü,emmód"l ,áll, a Icülések 16rlóduek a IIlCmóriából.
EI.-9300 E1.-9200
160 128
114 91

17
IWRO-PROFn. EI.-92111119JIIII

Az egyenleteken belüli javításokhoz használja a 13J,~, rn. rn


gombokat. A kurzor formát vált attól függően, hogy hol van az
egyenieten belül. Általában a kurzor egy aláhúzott vonal U.
Amikor a kurzor egy függőleges vonal, vagy oszlop, akkor az azt
jelenti, hogy egy funkclón, vagy egyenIeten belül van. Egy fnnkcióMI
a [3], vagy (EJ használatával tud kilépni.

Használhatja a kurzor gombokat egyenletek javításához, miután


megnyomta az ENTER gombot, és mialatt az eredmény még a
kijelzőn látható. Ha azonban már beírt egy újabb egyenletet a gépbe,
akkor a 2ndF m gombokat kell használni egy korábbi egyenlet
javitásához. A beírt egyenieten belül felfelé, vagy lefelé mozoghat a
2ndF m, vagy 2ndF [j] gombokkal.

Hibák törlése
Az egyenletben a szintaktikai hibák, és az olyan eredmények, amelyek
túlságosan nagyok ahhoz, hogy megjeleníthetők legyenek, vagy
amelyek nincsenek meghatározva, azok hibát eredményeznek a
számológépben.

Példa:
5+0

Nyomja meg az 5 + () ENTER gombokat.


Eredmény:

Ha megnyomja a BJ, vagy a~ gombot, a kurzor a hibára ugrik. lia


megnyomja a CL gombot, akkor a hiba törlődik.

18
EL-921111/931111

Funkció billentyíík
A következő ábra a standard funkció billentyűk két sorát mutatja
meg:
.In" II , 8 lan' l C ." D 10" e .. F

~~~~GJITJ
(bp GIII~ 10 &-J l (~~oKllx': J
Általában véve azt mondhatjuk, hogy ugyanúgy kell bevinni a
funkciókat a gépbe, mintha papírra írná őket.

Példa:
log(37 1)

Nyomja meg a log 37 xl ENTER gombokat.


Eredmény: 3.136403448

A műveletek c1végzésének sorrendjét a 2. Fejezettartalmuua.

Tárolás a memóriában
Lehetősége van arra, hogy tároljon, és előhívjon számokat a gép 27
különbllző memóriájából (A... Z, és O). Az STO gomb megnyomása
után nelll kell megnyomnia az ALPIIA gombot. Az aiIIba üzemmód
automatikusan működik, és az ALI)IIA jelzés feltűnik a készülék
kijelzöjén.

Példa:
Tárolja u 123 számot a Z memóriában.

Nyomja meg az 123 STO Z gombokat.

Nyomja meg a 2ndF, majd az RCL gombot egy memóriában tárolt


szám c1őhívásáboz. Nem kell megnyomnia az ALPHA gombot, mielőtt
megnyomja a betűt. Az ALPHA jelzés feltűnik a kijelzőn.

l)élda:
Hivja elő a Z memóriát.

Nyomja meg a 2ndF RCL Z gombokat.

19
EURO-PROFIl.

Eredmény: 123
• EI.-92UO/9JUO

Felhasználhatja a tárolt számot a 2ndF RCL gombok használata


nélkül.

Példa:
Szorozza meg a Z memória eredményét 3-mal.

Nyomja meg a 3 ALPIIA Z ENTER gombokat.


Eredmény: 369

A változó billentyű ~

A változó billentyű ~ lehetővé teszi Önnek az X, O, vagy T


nabrybetűk bevitelét. A bevitt változó függ a kiválasztott koordináta
rendszertől (SETUP E a derékszögű [Xl, a 1)OIár [O), vagy a
parametrikus [Tl bevitelét teszi lehetővé. Az alapértelmezés szerinti
iUemmód a derékszögű, így az ~ gomb megnyolUása egy X-et
visz be a gépbe.

Második funkciók, alfabetikus funkciók, és menü


funkciók
Egy billentyíi normál funkciója a billentyű lapjára van nyomtatva.
Sok billentyű rendelke'lik második- illetve alfabetikus funkcióval.

A 20dF gomb használata

Az a funkció, amely egy billentyű felett sárga színnel van jelezve, a


billentyű második funkciója. lia egy billentyű második funkcióját
akarja használni, akkor a billentyű megnyomása előtt nyomja meg a
2ndF gombot. A 2ndF gomb megnyomása után a 2ndF jelzés jelenil{
meg a kijelzés felső részén. Ha tévedésből nyomta meg a 2ndF
gombot, akkor nyomja meg ismételten, és a jelzés ekkor eltűnik a
kijelzőről.

Példa:
Számltsa ki a sin-I (1) példát.
(Figyeljen arra, hogya sin-I a sin gomb második funkciója.)

20

EL-9200/9JOO

Nyomja meg a SET UI' B l ENTER gombokat


nmO-PROt'll,

a fokok
kiválasztásához.
Nyomja Illeg a 2ndF sin-I l ENTER gOlllbokat.
Eredmény: 90 (fok)

Az [Ai]iBA) gomb használata

Egy billentyű felett kék színnel jelzett karakter II billentyű alfa


funkciója. lia egy billentyű alfa funkcióját akarja használni, akkor a
gomb megnyomása előtt az [A[PfiA] gombot kell megnyomnia.

Miután megnyomta az (ALPHAI gombot, az ALPIIA jelzés jelenik meg


a kijelző felső részéu, így emléákezteti Önt arra, hogy a következő
lenyomott billentyű annak alfa funkciójával kerül használatra. Ha az
IALPHA I gombot tévedésből nyomta meg, akkor nyomja meg
ismételten, és ekkor az ALPIIA jelzés eltűnik a kijelzőről. lia
megnyomja a 2udF A-LOCK gOlUbokat, akkor az lezárja a
számológép alfa iUemlllódját addig, ameddig az IALPHA I gomb
lUegnyomásra kerül.

Példa:
Írja be az A betüt.
(Figyeljen arra, hogy az A betű a sin gomb alfa funkciója.)

Nyomja meg az ALI'IIA A gombokat.


Eredmény: A

A IM!!!D billentyű
A számológép minden üzemmódjának vannak olyan funkciói, amelyek
a ~ billentyű használatával kapcsolatosak. Ha nem talál a
billentyűzeten egy matematikai funkciót, akkor nyomja meg a MATil
billentyűt. Ekkor a kiválasztott iUelUlIlódban megjelennek a
rendelkezésre álló matematikai funkciók.

A különböző menü feliratok kiválasztásához használja a kurzor


gombokat, vagy nyomja meg azt a betűt, amely megelőzi a feliratoi.
Ha az almenü ben akar egy funkcióit kiválasztani, nyomja meg a
kurLOr billcntyűk valamelyikét, majd nyomja meg az ENTER
gombo" Alt is meg teheti, hogy II kívánt funkció előtt lévő számot
bebillcntyűzi a gél)be.

21
EURO-PROFIt U .-9200/9300

Mee:jelO'zés:
nem szükséges megnyomni az ALPHA gombot, mielőtt megnyomja
azt a betűt, amely kiválasztja a menü feliratot.

A MATH menüben rendelkezésre álló funkciók attól függnek, hogy


milyen üzemmódot használ. Például:

Real módban MENU l MATH: Komplex módban MENU 4 MATil:

A--··
r
o.bs
..... ·.......
. t vp ablö
t~o.rt ·.......
··.......
I ONY
STAT I.. o.rt
nl
STAT·ner
~MPí.X .......
.........
EG nPr
... ·.......
...
Azok II fnnkciók, amelyek nem állnak rendelkezésre, pontozott
vonallal vannak jelölve.

A MEND billentyű

Amikor megnyomja a MENU (menü) billentyüt, akkor a jelenlegi


üzemmód műveletei jelennek meg a kijelzőn. A megjelenő műveletek
attól függnek, hogy milyen üzemmódot használ.

Például:

Számológép módban IlIllil I MENU: Program módban I~ l;

Aml!.iRR~EAAiL:-1
~~!~iix
~COMPLEX

22
E1.-92tl0/9JIJIJ

A SET UP billentyű

lia megnyomja a SET UP (beállltás) gombot, akkor azok a beállltások


jelennek meg a kijelzőn, amelyek megválloztatják azt a módot,
amellyel az eredmények kislámításra kerülnek, vagy megjelennek a
kijelzőn.

ad
SE ~loo.t Pt
I AB XV
~OORD EQUATION
DIT Mi:t~d
~~LXX+"'l

A jelenlegi beállltások a kijelző jobb oldalán láthatók. A B... H opciók


használatával megválloztathatja a szögegységeket, a kijelzési
formátumot, a tizedes IlOntok számát, a grafikus koordináta
rendszert, a kijelzés javító ilzemmódot, azt, hogya tört eredmények
hogyan kerülnek kijelzésre, és a komplel koordinátákat. Ha
részletesebb információt szeretne kapni ezekkel kapcsolatban, akkor
nézze át a könyvben a 2. fejezetet. "

Működtető üzemmódok
Az EL-nOO öt működtető üzemmóddal rendelkezik. Ezek a
számológéli üzemmód, grafikus üzemmód, program üzemmód,
statisztika üzemmód, és statisztikai grafika üzemmód. Az EL-9300
rendelkezik egy hatodik üzemmóddal is, ez a megoldó üzemmód.

Egy üzemmód működtetéséhez használja a következő billentyüket:

[gJ~UtfL I, I~ I, IEll, 2ndF II~J, 2ndF IsoLVERj


Mindenegyes alkalommal, amikor egy meghatározott üzemmódhoz
akar lépni, nyomja meg a megfelelő üzemmód billentyűt, és a
számológép azonnal belép abba az üzemmódba.

23
EURO-PROFil.

Számológép üzemmód
(mGJ
111m
• EI.-9201l/9JOO

A számológép üzemmódban a matematikai funkciók, és tulajdonságok


teljes sorozatát megtalálja.

Példa:Számolja ki a következő határozott integrált:

Nyomja meg a ~G)


WID, SET UP, E, l, ENTER, MATil, C, 2, l, rn , 3,
[E,.f, XJarr, xl, -, l,[E, MATIl, 3, ENTER gombokat.

Eredmény: 3.360942644

Megjegyzés:
lia ugyanabból a menüből választ ki funkciókat, nem szükséges
ismételten megnyomni II menüt mindenegyes funkció kiválasztásakur.

Példa:
Váltsa át a l23-at hexadecimális számOlá.

Nyomja meg aMENU, 2, MATil, D, 2,123, MATil l gombokat.


Eredmény: 000000007B

A számológép Uzemmódot a 3. fejezetben, "A számológép használata"


címü részben ismertetjUI"

Grafikus üzemmód C2EJ


A grafikus üzemmód használatával grafikusan jeleníthet meg sok
ftlggvényt a dcrékszögü, Ilulár, vagy parametrikus koordináták
segítségével.

Példa:
Ábrázolja a következő ftlggvényt: y=sin x

Nyomja meg a C2EJ,SET UP, B, 2, ENTER, RANGE, MEND,


ENTER, QUIT, sin, x/err, 2ndF, AUTO gombokat.

24
.

, ,

E1.-92t111I9JtItI nl RO-PRO"",

Eredmény:

1\ v\
V \
A grafikus üzemmódot a 4. fejezetben "Grafikus ábrázolás" eimmel
ismertetjük.

I}rogram üzemmód IE!1 )


A program üzemmód használatával programokat Irhat a
számulógéllben.

Példa:
Írjun egy olyan programot, amely megkéri Önt, hogy vigyen be a
gépbe X és Y koordinátákat, váltsa át azokat I)ulár koordinátákká, és
jelcnítse Illeg őket a kijelzőn. .:.

Nyomja meg a
[EID, C, ENTER, l,
P O L A R, ALPlIA, ENTER,
2ndF, COMMAND, A, 3, x/arr, ENTER,
2nd F, COMMAND, A, 3, ALPlIA, 2ndF, Y, ENTER,
2ndF, A-LOCK, 2ndF, X,, 2ndF, Y, ALPlIA,
MATIl, D, 3, ENTER,
2ndF, COMMAND, A, l, ALPIIA, 2ndF, R, ENTER,
2ndF, COMMAND, A, l, ALPIIA, e, ENTER
2ndF, COMl\IAND, A, 6, ENTER
go III boka t.
A befejezett I)rogramnak Ilontosan Igy kell kinéznie:
~olllr
I-------RREAL
In~u~ X
InPu~ Y
X,Y-tr9
Prin~ R
Prin~ 9
End

25
EIIRO-I'RIWJI. .:I.-9100/9JOO

A program futtatásához nyomja meg a MENU, A gombokat, válassza


ki a programot a kurzor billeutyük használatával, és nyomja meg az
ENTER gombot, vagy billentyüzze be a gépbe azt a számot, amely a
program előtt áll.

Példa:
A fenti program segitségével váltsa át a 3,4-et polár koordinátává.

Nyomja mega
SET UP, B, l, ENTER, MENU, A,
ENTER. ENTER, hlrogram kiválasztás)
3, ENTER. 4, ENTER
gombokat

Eredmény: 5.
53.13010235

A Program üzemmódot az 5. fejezetben "Programozás" címszó alatt


ismertetjük.

Statisztika üzemmód l EJ ]
A statisztikai üzemmód alkalmazásával egy- vagy kétváltozós
statisztikai adatokat vihet be a gépbe súlyozottan, vagy anélkül. Az
adatok maszkolhatók, szétválogathatók, tárolhatók mátrixban, vagy
előhlvhatók a mátrixból.

Példa:
Számolja ki a 100m-es síkfutás következő értékeinek átlagát:
10.3, 8.9, 9.9, 11.2, 11.0

Megjegyzés:
lia már bevitt statisztikai adatokat a számológépbe, akkor törölnie
l
kell azokat. (Nyomja meg a [EJ MENU, D, 2, ENTER gombokat,
mielőtt beviszi a gépbe a következő parancsokat.)

Nyomja mega
IEJti,
10.3, ENTER. 8.9, ENTER, 9.9, ENTER, 11.2, ENTER, ll,
ENTER. MENU, A, l

26
EI.-9100/'IJOO
EIIRO-I'RIWII.

Eredmény:
-
x= 10,26
sx= 0.923579991
ax= 0.826075057
LX= 51.3
Lx 2= 529.75
n= 5.
xmi= 9.9
xma= 11.2

A Statisztikai üzemmódot a 6. fejezetben, "Statisztikák használata"


címszó alatt ismertetjUk.

Statisztikai grafika üzemmód V I l


A Staisztikai grafilmn üzemmód segitségével grafikont készitbet a
Statisztikai üzemmódban bevitt adatokról. Tizenkét fajta grafikon
létezik. Ebből hat fajta adatgrafikon, és bat fajta regressziós görbe
van.

Példa:
Az előbbi példa idő eredményeiből készítsen bisztogramot.

I l,
Nyomja meg a 2ndF, w;:::: A, 2ndF, AUTO gombokat.

Eredmény:

o. nn
A Statisztikai grafikon üzemmódot a 7. fejezetben, "Statisztikák
grafikonon történő megjelenítése" címszó alatt ismertetjük.

27
EllR()-P"()~'II.
• .:1.-9100/9300

Megoldó SOLVER üzemmód (csak az EL-9300 gépen)

A Megoldó üzemmód három eljárást klnál arra, hogy az egyenleteket


különböző változókkal megoldja.

Példa:
Oldja meg a w-re a követkr-ző egyenletet:
s=(lIz)*h*w

Nyomja meg a
2ndF, SOLVER, ALPHA, S, ALPHA, =, I, ~,ALPIIA, Z,
~,X, ALPHA, H, X, ALPIIA, W, ENTER,
6, ENTER, 3, ENTER, 4.5, ENTER, ENTER, ENTER
gombokat.

Eredmény: w=4

A Megoldó Uzemmódot a 8. fejezetben "Egyenletek megoldása"


címszó alatt ismertetjük.

28

I' ]

~:I/"()-PIUl~'lI,

2. FEJEZET:
ÁLTALÁNOS INFORMÁCiÓ
Ez a fejezet ismerteti a számológépnek azokat a tulajdonságait,
amelyek minden üzemmódot érintenek. Tájékoztatást kap a számtani
elsőbbségről, a gélJ beállltásslll kapcsolatos tulajdonságairól, és az
opciós menüről.

Elsőbbség

A számológép a különböző műveleteket mindig a megfelelő számtani


sorrendben hajtja végre. Ez nem jelenti azt, hogya gép olyan
sorrendben végzi el a műveleteket, ahogyan azokat Ön beIrta a
készülékbe.

Abban az esetben, ha a művelet beírásakor nem használ zárójelet a


számítási sorrend meghatározásához, akkor a számológélj a következő
elsőbbségi sorrendnek megfelelően végzi ela beirt számltásokat:
~

ELSOBnSEG l\1UVELET
Első Műveletek törtekkel
KomlJlex szög számítások (O és r LO)
Funkciók. amelyek egy bejegyzést követnek
(pl. n!, Xl, x· 1)
ab első része
Szorzás n-vel, vagy egy változóval
(pl. 4lt, 6X)
Funkciók. amelyek egy bejegyzés előtt állnak
(pl. sin, log)
Szorzás egy funkcióvIlI
(pl. 5 sin, 2 ln)
nPr, nCr
x,+
+, -
AND
OR, XOR, XNOR
-Hy,~re
Utolsó ~ (tárolás a memóriában), =

29
----------
1.:1.-9200/9300

Először a nagyobb elsőbbséget élvező műveletek kerülnek


végrehajtása. Ezeket követik a kisebb elsőbbséget élvező műveletek.
Az azonos e1sőbbségű műveletek a beviteli sorrendnek megfelelően
lesznek elvégezve. A zárójelben lévő műveletek kerülnek mindig
először végrehajtásra.

Példa:
9+5x4

A fenti példát a következő sorrendben számolja ki a gél):

ElŐször az 5x4 szorzási műveletet végzi el a gép, majd az


eredményhez hozzáadja a 9-et.

ImsJ
Nyomja meg a ID al , MENU, l gombokat. (Működtesse a REAL
számítási üzemmódot.)
Nyomja meg a 9, +, 5, x, 4, ENTER gombokat.

Eredmény: 29

Példa:
S+6xlog 100

A példát a következő sorrendben számolja ki a gép:


A log 100-at megszorozza 6-tal, majd az 5-öt hozzáadja az
eredményhez.

Nyomja meg az 5, +, 6, x,log, 100, ENTER gombokat.

Eredmény: 17

Zárójelek használata

Meghatározhatja a számitási elsőbbséget a "(" és a ")" zárójelek


használatával. A zárójelek úgy kerülnek bevitel re, ahogyan azok az
írásos egyenletben megjelennek. A zárójelben lévő kifejezések
kerülnek mindig először kiszámolásra.

Példa:
(9+4)xS

Nyomja meg a (, 9, +, 4, ), x, 5, ENTER gombokat.

30
-----------.--
1.:1.-921111/931111
1:I1RO-fIUU'II.

Eredmény: 65

Ha lenyomja a "(" gombot, akkor a zárójeIt nyitottnak tekinti a gép


addig, ameddig nem zárja be a ")", vagy ENTER gomb
megnyomásával.

A zárójelek maximálisan 32 szint méységig ágyazblltók egymásba. A


számológépben maximálisan 32 függő művelet tárolblltó legfeljebb 14
szá mj eggycl.

A SET UP menü

A SET UP menü használatával megváItoztathatja a szögegységet, a


kijelzési formátumot, a grafikus koordináta rendszert, a javitó
üzelllmódot, a tört eredmények kijelzési módját, és a komplex számok
kijelzési módját.

A SET lJP gomb megnyomása után a következő menü jelenik meg a


kijelzőn:
.-

Ez a kijelzés megjeleníti az összes beálUtási opció jelenlegi beálHtásait.


Mindenegyes Ol)cióra vonatkozóan a jelenlegi beálHtás az opció felirat
jobb oldalán látbató.

Fok, radián, grad

Ha a B DRG feliratot választja a kijelzőről, akkor szögegységeket


(fok, rad, vagy grad) választhatja ki a trigonometrikus függvények
számára. A SET UP II gombok megnyomása után a következö menü
jelenik meg a kijelzőn:

31
ElIRO-I'IUlFII, EI .-9100/9]00

t~ fJRo.d
DDe9
:~i m(jro.d
OORD
DIT
HS
MPLX
A fok, radián, vagy grad kiválas:ttásához nyomja meg az l, 2, vagy 3
gomb valamelyikét. Egy kör 360 fokra van felosztva, ami 2lt radián,
vagy 400 grad.

Kijelzési formátumok

A C FSE (amely a fix, tudományos, mérnöki kijelzéseket jelenti)


felirat kiválasztásával a készülék négy tipusú kijelzési formátuma
közül választhat ki egyet. Amikor megnyomja a SET Ul' C gombokat,
a következő menU jelenik meg:

Pt

OA Float Pt (lebegő pontos) felirat kiválasztásával a készülék a


kijelzési formátumot lebegő I)ontosra állitja be. Ez azt jelenti, hogy a
számológép csak annyi tizedes helyet használ a megjelenítésnél, amely
egy szám kijelzéséhez szükséges. Maximálisan 10 értékes számjegy
jeleníthető meg a gépen.

GA Fix felirat kiválasztásával a gép fix pontos kijelzési formátumra


kerül beállUásra. Ez azt jelenti, hogy a készülék a számokat fix számó
tizedes hellyel jeleníti meg a kijelzőn. A számolás eredménye
kerekítésre kerUl a helyes számú tizedes helynek megfelelően. (A T AB
felirat kiválasztásával a tizedespont után álló számjegyek száma kerül
beállításra.)

OAz Sci (tudományos) felirat kiválasztásával a kijelzési formátum


standard tudományos kijelzés re lesz beállitva. Ez azt jelenti, hogy
például a 39256 3.9256x 104 formában kerül beirásra, és 3.9256 E 4

32
~: 1.-9100/9]00 ElIRO-I'ROt'll.

alakban kerül kijelzésre a géllen. A mantissza az E betütől balra kerUl


kijelzésre, az eXllOnens az E betütől jobbra látható. (A TAU felirat
kiválasztásával beállilhatja a mantissza kijelzcll tizedes helyeinek
számát.)

OAz Eng (mérnöki) felirat kiválasztásával a kijelzés mérnöki


formátumban láthatÓ a készüléken. Ez hasoullt a tudományos kijelz6i
formátumhol, de ellér tőle abban, hogy az exponens mindig a 3
többszöröse lesz. A mantissza l és 1000 közölt lesz, az 1... 10
tat'tomány helyeit. Ez azt jelenti, hogy például a 39256 39.256 E 3
alakban kerül kijelzés re. (A TAU felirat kiválasztásával a mantissza
kijclzcU tizedes helyeinek számát lehet beállllani a gépen.)

Abban az esetben, ha egy szám túlságosan nagy, vagy kicsi ahhoz,


hogya kiválasztott formátnmban kijelezhető legyen, akkor a
tudományos kijelzési formátumban kerül kijelzésre.

Tizedes helyek

A D TAB felirat kiválasztásával a készülék bdllitja a fix pontos,


tudományos, és mérnüki kijelzési formátumok tizedes helyein~.!'
számát. Nyomja Illeg a SET UP II gombokat. Ekkor a követkeiő
menü jelenik meg:

Használja a kurzort ahhoz, hogy kiemelje a kivánt tizedes helyek


számát (0...9). Ezután nyomja meg az ENTER billentyűt (vagy
egyszerüen nyomja meg a 0...9 billentyűk valamelyikét).

Amikor az FSE Float rt-ra van állUva, akkor a TAB billentyű nem
működtethető.

A tizedes helyek száma hatással van a módosító parancs eredményeit


illetően (mdf). lia részletesebb informádót szeretne kapni eael
kapcsolatban, akkor nézze át a következő fejezetben az "..Üváltások"
című részt.

33
EI!lW-I'IWFlL n.-92t1t1~JtlO

Kerekítés
Gyakran előfordulhat, hogy II számológépnek kerekítenie kell egy
számot annak érdekében, hogy az kijelzésre kerülhessen a kiválasztott
formátumban. Ettől függetlenül a számológél) II szám precízebb
változatát megőrzi a memóriájában. Íly módon a készülék a
minimálisra csökkenti II kerekitési hibákat.

Példa:
Ossza el az 5-öt 9-cel úgy, hogy a számítás eredménye fix kijelzéssel,
és 6 tizedes hellyel kerüljön megjelenitésre a kijelzőn.

Nyomja mega
SET UP, C, 2 D, 6, ENTER (a fix kijelzést 6 tizedes hellyel választja
ki), 5 +,9, ENTER
gombokat.

Eredmény: 0.555556

Példa:
Változtassa meg a példában a tizedes helyek számát 2-re.

Nyomja mega
SET UP, D, 2, ENTER
gombokat.

Eredmény: 0.56

Koordináták
Az E COORD felirat kiválasztásával a gél) beállítja azt a koordináta
típust, amelyet a grafius ábrázolásokhoz használ. Ha meguyomja a
SET UP E billentyűkel, akkor a következő menÜ jelenik meg a
kijelzőn:

----- OXY
I ~~~ ~R6
O)(YT
AB
~~§T
MPLX

34
-
n.-920019JOO HJRO-I'IUlFJI.

OAz XY kiválasztja a derékszögű koordinátáloJt.


t)Az RO kiválasztja a polár koordinátáloJt.
€tAz XYT kiválasztja a parametrikus egyenlet üzemmódot.

Javítás

Az F EDIT felirat kiválasztásával a készülék beállítja a jav/tó


üzemmódot. Kétféle jav/ló üzemmód létezik. Az egyik az egyenlet
javító üzemmód, II másik sor jav/ló üzemmód. Ha megnyomja a SET
UP F gomboloJt, akkor a következő menü jelenik meg a gép
kijclzőjén:

Az O EQUATlON kiválasztásával a gép az egyenlet javító l1zemmódot


működteti (ez az ahtl)értelmezés szerinti üzemlUód). Az egyenletek úgy
jelennek meg II kijelzőn, ahogyan azok a pap/ron láthatók, ha le/rják
őket. Ez leegyszerüs/li az egyenletek bevitelét, és leolvasását. Ki kell
hagynia azokat a funkciókat (használja a rE gombot), amelyek egy
számnál többel tudnak működni.

Példa:
Egyenlet jav/ló üzemmódban vigye be a gépbe az egynegyed II
harmadikon uégyzetgyökét, és ezt szoroaa meg a -15 abszolút
értékével.

Nyomja meg a
SET lJP, C, I, F, l, ENTER,
.,f, I,~, 4, ~,ab, J,~,~, x MATH, A, I, (-),15,
ENTER
gombokat.

35
~:llIm-PR()FII. .:1.-92110/9Jllll

Az egyenlet Igy fog kinézni:

~(~)•• 1-151 == 1.875


A javltó üzemmódot nem lehet használni a Program üzemmódban, és
az nbase üzemmódban, valamint akkor sem, amikor értékeket visz be
a tartomány kijelzőbe, statisztikai kártyába, és egy mátrixba.

Az egyenlet javftó üzemmód mindig a beszúrásos módszert használja


az egyenletek javításakor. A karakterek törléséhez nyomja meg a
DEL (törlés) gombot.

Megjeazés:
A számológép bemenetl válasz Ideje lassabb az egyenlet javitó
üzemmódban, mint általában. Folytathatja a billentyűk leiltése által a
bevitelt mielőtt a karakterek megjdennek a ki.jelzőn, dc a gép
bemeneti közbenső tárolója (buCfer) maximálisan négy billentyü
leütést tud tárolni.

A eONE LINE felirat kiválasztásával az egysoros javító üzemmódot


működtetheti a gépen. A egyenletek egy sorban jelennek meg,
ugyanúgy, mint ahogyan egy normál számológépen megjelennének. Az
olyan egyenletek, amelyek 16-nál több karakterrel rendelkeznck, a
következő sorban folytatódnak.A funkciókból történő kilépéshez itt
nem kell használnia a ~ gombot, ellentétben az egyenlet javító
üzemmóddal.

Példa:
Írja be a gépbe egysoros javltó üzemmódban az egynegyed köbének
négyzetgyökét, és szorozza meg a -15 abszolút értékével.

Nyomja mega
SET UP, F, 2, ENTER,
..f, (, 1,~, 4,), ab, 3, x, MATH, l, (-),15, ENTER
gombokat.

Az egyenlet igy fog kinézni:


..f (Ir4)J\3"'abs-15== 1.875
Ha egyenletet javft, akkor az egysoros javftó üzemmód felUlfrásos
módszerrel végzi el a javitást. A karakterek beszúrásához nyomja

36
1C1.-921111/9JIIIl t:lIRO-PROFII.

meg a 2ndF INS gombokat. A felUlfrásos üzemmódban a kur.LOr egy


tdi karakter: •. A beszúrásos UzemmódbllO a ku r.LO r egy
háromszög: ~ .

Amikor az ~ billentyűt használja, a törtek arb alakban kerülnek


kijclzésre.

A számológél) bemeneti válasz Ideje gyorsabb egysoros javitó


üzemmódban.

Válaszok

A G ANS felirat kiválasztásával beálllthatja azt a módot. ahogyan a


tört eredmények Olegjelenitésre kerülnek a kijelzőn. lia megnyomja a
SET UP G gombokat, akkor a követkcző kijelzést láthatja a
számológépen:

~RG-- ()D~c.imal
~SE flMixad
AD tlImprop

l
~
-OORD
DIT

Az O Decimal felirat kiválasztásával a gép a tört eredményeket


tizedes alakban jeleníti meg a kijelzőn.

Példa:

.! ·11
5
Nyomja Oleg a
SET UP, F, l, G, l, ENTER,
1,Ialbl, 5, ~,x, ll, ENTER
gombokat.

Eredmény: 2.2

37
ElJRO-PROFII.
EI.-9211f1/9300

A 8 Mixed felirat kiválasztásával a számológép a tört eredményeket


vegyes számokként jeleniti meg.

Példa:
Az előző példa elvégzése után jelcnítse meg az eredményt vegyes szám
alakban.

Nyomja meg a SET UP, G, 2, ENTER gombokat.

Eredmény 2i
AOlmprop felirat kiválasztásával a készülék a tört eredményeket
áltörtként jeleníti meg.

Példa:
A fenti feladat elvégzése után jelenítse meg az eredményt áltörtként.

Nyomja meg a SET UP, G, 3, ENTER gombokat.


11
Eredmény: S-
A törtek másképpen kerülnek kijelzésre az egysoros javító
üzemmódban.

Komplex koordináták

Ha a H CMPLX feliratot választja ki a kijelzőn, akkor a készülék a


kijelzéskor, és az átváltási funkciók alkalmazásakor használt
koordináta tipust állftja be komplex üzemmódban. Ha megnyolllja a
SET UP H gombokat, akkor a következő kijelzést láthatja a
készllléken:

----OX+Yi

1
I RG mR..::9
SE
I AB
OORD
DIT
"~,~-

Az OX+Yi derékszögű koordioátákat választki.


A 8R<6 polár koordinátákat választ ki.

38
t:J ,-9200/9300

lia átváltást akar végezni egyik koordináta rendszerből a másikba,


akkor először válassza ki azt a koordinátát, amelybe azt átváltást el
akarja végezni. Vigye be a komplex számot, és nyomja meg az
ENTER gombot. Az átváltásokból kapott eredmények függnek a szög
egységtől.

Példa:
Váltsa át a 45<30-at derékszögű koordinátává.

Nyomja meg a
MENlJ, 4, SET UP, B, l, C, l, II, l, ENTER,
45, 2ud", <, 30, ENTER
gombokat.

Eredmény: 38.971143+22.5i

Az opció menü

Az opció menll a következő funkciókat ellenőrzi: kijelző kontraszt,


memória haslDálat, fájlok másolása és mozgatása, adattörlés.

Csak az EI--9300-ra vonatkozik: az opció menll ellenőrzi a


nyomtatást, és a gép más egységekhez történő kapcsolását is.

KOlltraszt beállítása

Ha Illeg akarja változtatni a kijelző kontrasztját, akkor nyomja meg a


2nd" OrTlON gombokat. Ekkor a következő lIIenll jelenik meg a
kijelzőn:

CDHUUT

pt&
(±)-.zDB
OUK.-.UGIIT

39
ElIRO-PROFII. EL-92011/9JOO

Megjegyzés:
Ha kalkulátor-, statisztika-, vab')' statisztikai grafika Ilzemmódban
dolgozik, akkor a másolási és mozgatási opciók nem használhatók a
készüléken.

Ha sötétiteni ákarja a kijelző kontrasztját, nyomja meg a + gombot.


Ha világosftani akarja a kontrasztot, akkor a - gombot nyomja meg.

Megjegyzés:
Lehetősége van arra, hogy mialatt a számológép látszólag kikapcsolt
állapotban vaD, állltson a kijelző kontrasztján. Abban az esetben, ha a
számológép kijelzője Ilres amikor megnyomja az ON gombot, akkor
nyomja meg a 2ndF OPTlON gombokat. Ezntán nyomja meg
(ismételten) a + gombot a kijelző kontrasztjának sötétebbé tételéhez.

Memória ellenőrzés

A B M.eHK felirat kiválasztásával megtndhatja, hogy mennyi


memória van felhasználva tárolás céljára. A gép arról is tájékoztatja,
hogy hány darab program, grafikus fájl, megoldó fájl (csak EL.93(0),
és mátrix van tárolva a gépben. Ha megnyomja a 2ndF OPTlON II
gombokat, akkor az alábbi ábrához hasonló ábrát láthat majd a
kijelzőn:

f~~I PROG.
R~XH
: l
112
:gC~ ~~
AT ER:16 I 3
EL
RIHT emain$
INK 20351
b ... te5

A PROG felirat kiválasztásával a gép megmutatja, a tárolt


programok számát.
A GRAPH felirat kiválasztásával a tárolt grafikus fájlok számáról
kap tájékoztatást.
A SOLVER felirat kiválasztásával a géll megmutatja, hogy mennyi
tárolt megoldó fájl van a gépben.

A DATA felirat kiválasztásával megtudhatja, hogy mennyi tárolt


mátrix van a készülékben. Ha II statisztikai adatok már bevitelre
kerültek, akkor a DATA I-gyel növekszik.

40

.:I.-92111119JIIII t:\I RO-rl((U'II,

Az EL-nOO körülbelül 1,8 kilobyte felhasználható memóriával


rendelkezik11,
Az EI-9300 23 kilobyte felhasználható memóriával rendelkezik.

Ha részletesebb információt szeretne kapni a felhasznált memóriával


kallcsolatban, akkor nézze át a D Függelék tartalmát.

Fájlok másolása

A C COpy felirat kiválasztásával fájlokat másolhat át. Ha


megnyomja a 2ndF OPTlON C gombokal, akkor az alábbi ábrához
hasonló ábra jelenik meg (Ha nem irt egyetlen programot scm, akkor
az almenü üresen jelenik meg):

Egy fájl átmásolásához abban uz üzemmódbun kell lennie, ahol a~~a


fájl található, amelyet át akar másolni (például, Ilrogram
üzemmódban kell lennie ahhoz, hogy egy programot átmásolhasson).

Példa:
Feltételezve azt, hogy van egy listája a tárolt programokról, másolja
át a 02 programot.

Nyomja meg a 1E!11,


2ndF, OPTlON, C, 02 gombokat.
A kijelző a következőt mutatja:

1 A reodelkeúsre Iilló wewóli. ""I • wemórl. weooyiséeel jeleDIl. lUUelyel • eép oem buzoáll
fcl beállílások, emlékalelők, slb. lároláSlára.

41
EIIRO-PR()F""'-- ..!i:E.!..cJ.-2.92~1I:!!!IJl""93~1I11

Használja a
belül.
m és rn gombokat a fájl megkereséséhez a listán

Nyomja meg az ENTER gombot.

Eredmény: a fájl átmásolásra került.

Fájlok mozgatása

Ha kiválasztja a D MOVE feliratot, akkor egy listán belül áthelyezhet


egy fájl anélkül. bogy átmásolná azt. Ha megnyomja a 2ndF OPTlON
D gombokat, akkor az alábbi ábrához hasonló ábra jelenik meg a
kijelzőn:

TR5T IlJDPRG-l

I • CHK I!lflPRG-2
OPV IlJDPRG-3

Ir R HT
IHK
IlJIlIPRG-4

Ha el akar mozdftani egy fájlt. akkor abban az üzemmódban kell


lennie, abol az elmozdUandó fájl található (J,éldául, a program
üzemmódban kell lennie abhoz. hogy egy I,rogramot e1mozdlthasson).

Példa:
A 02 programot mozgassa a 04 helyére.

Nyomja meg a IE!lI. 2ndF, OPTION. D. 02, m rn gombokat.


A kijelző ezt mutaja:

TR5T DPRG-l

i
I J. CHK l flPRG-3
.He.Y.-
Press
[ENTER]
l nPRG-4
n-w_ D ilf::i:ril::».il

tomoVE

Nyomja meg az ENTER gombot.


Eredmény: a fájl elmozdUásra került.

42
~:J.-nll1ll9JlIlI

Fájlok Wrlése

Az E DEL felirat kiválasztásával a gép egy meghatározott


üzemmód ból törli az összes benne lévő fájlt, vagy törli amemória
teljes tartaImát. Ha megnyomja a 2ndF OPTlON E gombokat, akkor
a következő menü jelenik meg a kijelzőn:

TRST

IIll=-_
All GRPH
I Ö~~K Al:I: PROG
1
A SOlY
aVE All DATA
ALL HEM.
I]AR'

Az GALL GRPII felirat kiválasztásával a gép törli az összes grafikus


fájlt.
A 6ALL PROG felirat kiválasztásával a gép az összes program fájlt
törli.
A €)ALL SOLV felirat kiválasztásával a gép valamennyi megoldó
fájlt törli (csak az EL.9300).
A e ALL DATA felirat kiválasztásával a gép törli az összes adato.~
amely a mátrixban. és statisztikai kártyákon volt tárolva. ..
Az 0ALL MEM. felirat kiválasztásával a gép törli az összes fájlt, és
adatot.

Me!!jegyzés:
lia egyszer egy fájlt törlésre került a gépből, azután semmilyen mód
nem létezik a fájl ismételt előbivására. Kivételt képez ez alól. ba a fájl
egy másik gépen megtalálható..

Ha egyedi fájlt akar törölni a gépből. akkor először működtesse azt az


üzemmódot. amelyben a törlendő fájl találbató. majd használja az
üzemmód meghatározott törlési funkciót (a MENU-ben található).

Nyomtatás (Csak EL-9300)

Abban az esetben, ha az Ön EL-9300 számológépe a SHARP CE-SOP


nyomtatóboz van csatlakoztatva. akkor az F PRINT felirat
kiválasztásával a gél' a kijelzőn található adatokat kétféle módon
tudja kinyomtatni. Lehetősége van arra is. bogy egy programot
Iistázzon, kinyomtasson egy tárolt egyenletet, egy mátrixban lévő
valamennyi adatot kinyomtasson. vagy kinyomtassa a statisztikai
regisztereket.

43
IWRll-PllOFII. • .:I.-9200/9JOO

Ha megnyomja a 2ndF OPTION F gombokat, akkor az alábbi


ábrához hasouló jelenik meg a géllen:

TR5T SCREEH"'~
.C~K SCREEH·
OP
OYE LIST
DATA
EL
~I

Megjeczés:
A grafika, megoldó. és program üzeDlmódokban a DATA nem áll
rendelkezésre. A számológép. és statisztika üzemmódokban a LIST
nem használható.

A O SCREEN•• felirat kiválasztásával kinyomtathatja a kiválasztott


üzemmódban a jelenlegi kijelzést a SHARI) CE-501' printer és kazetta
interfészre. A nyomtatási terület 96 pont széles, és 64 IlOnt magas.

A 6 SCREEN.2 felirat kiválasztásával a kiválasztott üzemmódban a


gép oldalirányban kinyomtatja a jelenlegi kijelzést a SlIARI' CE-501)
printerre. A nyomtatási méret kétszer olyan nagy. mint a SCREEN••
esetében. Az olyan egyenletek, amelyek általában nem férnek rá a
kijelzőre, teljes egészében kinyomtathatók igy.

A «» LIST felirat kiválasztásával nyomtatásra választhat ki egy fájlt


el,'}' listából. Ha ki akar nyomtatni egy fájlt, ahhoz abban az
üzemmódban kell lennie, amelyben az a fájl található. amelyet ki akar
nyomtatni (például, program üzemmódban kell lennie ahhoz, hogy egy
programot kinyomtathasson). Az egyenlet javltó üzemmódban irott
megoldó és grafikus fájlok a SCREEN.2 alakban, nonnál mérettel
kerülnek kinyomtatásra.

Példa:
Nyomtassa ki a 02 programot (feltételezzük, hogy két Ilrogramja van).

Nyomja meg a It!lJ. 2ndF. OpnON, F, 3, 02 gombokat.


Eredmény: a program kinyomtatásra került.

44
, ( ,

n.-9WONJOO [URll-PRIWII,

A ODATA felirat kiválasztásával egy mátrixban, vagy statisztikai


regiszterbeu tárolt adatot nyomtathat ki. SzámológélI üzemmódban
kell lennic, ha egy mátrixot akar kinyomtatni. lia statisztikai adatot
akar kinyomtatni, akkor statisztikJli ülemmÓlJban kell lennie a
géllben.

Megje!!Yzés:
Abban az esetben, ha a beállltási menüt akarja kinyomtatni, akkor
nyomja meg a SET UP, 2ndF. OpnON gombokat. Problémák
merülhetnek fel az inverlben megjelenö szöveg kiuyomtatásakor, vagy
ha betölliilt grafilmt akar kinyomtatni az AC adapter (EA-23E)
baslllálatával. Ezért használjon a CE-SOP-Iaez elemcket, és kapcsolja
ki az AC adaptert.

lia a nyomtatás közbeu hiba törtéuik, az "ERROR 70 110 device"


felirat jelenik meg a kijelzőn.

A számológép csatlakoztatása más gépekhez (csak EL-9300)

A G LINK felirat kiválasztásával fájlokat és adatokat vihet át két


számológélI (EL-9300). vagy egy számológép, és egy kazettás magoó
közi\tt. lIa megnyomja a 2ndF OpnON G ENTER gombokat, akkor
az alábbi ábrához hasonló ábra jelenik meg a számológélI kijelzőjén:

~~
;Rup
PnfSS
[ENTER)

Ha kiválasztja a H SEND feliratot, akkor a gép egy meghatározott


fájlt, vagy mátrixot küld át egyik számológépből a másikba. Az
átvitelhez rendelkeznie kell egy átvivő kábellel (SHARp CE-300L),
amely a számológépek alján található csatlakozó aljzatba bedugható.
l\lindkét számológépnek ugyanabban az üzemmódban kell lennie az
átvitel végrehajtásához. Adatátvitelt mindkét irányban végrehajthat,
de mindenegyes átvitel folyamán az egyik számológélmek kell lennie a
küldő gépnek, a másiknak fogadnia kell az adatokat.

45
EllnO-I'ROFJL EI.-920019300

A statisztikai üzemmódban nem kell fáj 1- vagy adatkiválasztást


végeznie. Egyszerűen válassza ki a SEND feliratot, és ekkor az összes
statisztikai adat átküIdésre kerül.

Ha a B S.ALL feliratot választja, akkor a jelenlegi üzemmód teljes


tárolt tartalma átküldésre kerül. A fogadó készülék memóriáját a
küldő számológép memóriájának tartalma tölti fel a kiválasztott
üzemmódban. Egy figyelmeztető üzenet látható a kijelzőn. Az átvitel
folytatásához nyomja meg az ENTER gombot. A kilépéshez a CL
gombot kell megnyomni.

Ha a C RECIV feliratot választja a gépen, akkor a számológép egy


másik készülékről fogad fájlokat. A gombok sorrendjének
megnyomása, amivel a küldést, illetve a fogadást elindítja a két
készüléken, nem fontos.

Ha a D BKUP feliratot választja a gépen, akkor a készülék a benne


találbató összes fájlt, statisztikát, és mátrixot egy másik számológépbe
másolja át. Mindkét gélUlek azonos üzemmódban kell lennie a
másolás elvégzéséhez. A fogadó készülék memóriáját a küldő gép
memóriája felUllrja a feladat elvégzése közben. Mielőtt a fogadó gél)
memóriája törlésre kerül, egy figyelmeztető üzenet jelenik meg a gép
kijelzőjén. Az átvitel folytatásához nyomja meg az ENTER billentyűt.
lia nem akarja folytatni az átvitelt, akkor a CL (törlés) gombot kell
megnyomnia a kilépéshez.

Abban az esetben, ha az Ön gépe a CE·SOP-hez van csatlakoztatva, és


bekapacsolt állapotban van, amikor a LINK (csatlakozás) felirat
kiválasztásra kerül, akkor a következő menü jelenik Oleg a gél)
kijelzőjén:

Press
[ENTER J

Ha az A SAVE feliratot választja a gépen, akkor a készülék minden


fájlt, és adatot (attól függően, bogy milyen üzemmódban van) átküld
az Ön gépéről egy kazettás magnóra a SIIARP CE-SOP nyomtató és
kazetta interfészen keresztül.

46
~:'.-nOOI9JOO EIIRIl-rHllt-11,

A legpontosabb adatátvitel végrehajtásának érdekében azt


tanácsoljuk, hogyaszámológépről a kazettás magnóra történő
adatátvitel végrehajtásáboz használja az EA·2JE tfpusú AC adaptert
a CE-50P-hez. A számológép jelzi Önnek, bogy írja be a fájl nevét
(nyolc, vagy ennél kevesebb karakter lebet). Nyomja meg a Record
(felvétel), és a Play (lejátszás) gombokat a kazettás magnón, ezután az
ENTER gombot nyomja meg a számológépen. lia átvivő kábelt
haslIIál, akkor a kazetta automatikusan megindítja aszalagot.

Ha a B LOAD feliratot választja, akkor a számológép egy kazettás


magnóról vesz át fájlokat, vagy adatokat. Az adatok fogadásáboz a
helyes üzemmódban kell lennie a számológélUlek. (Például, a
számológépnek program üzemmódban kell lennie ahboz, hogy
program fájlokat vegyen át.) A számológép memóriáját a kazettás
magnóról átvett információ felüHrja. Egy figyelmeztető üzenet jelenik
meg a kijelzőn. Az átvitel folytatásához nyomja meg az ENTER
gombot. lia nem akarja folytatni az átvitelt, akkor a kilépéshez
nyomja meg a CL gombot.

Megjegyzés:
Amikor magnószalagról visz át adatot, akkor először a szalagot arr!i.a
helyre kell tel.ernie, ahol az adat található, majd Illeg kell nyomniá a
Play (Iejátsz:ís) gombot. Abban az esetben, ha átvivő kábelt basznál,
akkor a szalug automatikusan elindul, és megáll. lia azonban nem
használ átvivő kábelt, akkor kézzel kell elindítani, és megállítani a
magnószalagot. Az átjátszáskor legyen türelmes, biszen aszalagról
Iö,-téllő átjátslás több, mint 15 percet is igénybe vehet. Jegyezze meg,
hogya szalagou boi tárulta az adatot.

Ha kiválasztja a C VIUFY feliratot, akkor a gép ellenőrLi, hogy a fájl


helyesen került-e átvitelre a magnókazettára.

A D BKUP felirat kiválasztásávallehetőségenyílik arra, hogy minden


üzemmód ból az összes memória tartalmat átmásolja egy
magnókazettára.

Az E RESTR felirat kiválasztásával a gép a magnókazettáról egy


részt újra beolvas. Ekkor a számológép memóriáját a magnószalagról
átvett információ feliilirja. Egy figyelmeztető üzenet jelenik meg a
kijelzőn. Az átvitel folytatásáboz nyomja meg az ENTER billentyűt.
lia nem akarja folytatIli az átvitelt, akkor a kilépéshez nyomja meg a
CL gombot.

47
•:lJRO-PROHJ.

AzF 8.VER felirat kiválasztásával a gél) azt



ellenőrzi,
.:1.-921111193110

hogy a
kazettára mentett rész helyesen került átvitelre.

Példa:
Mentse el, ellenőrizze, majd töltse be az összes gépben lévő program
fájlt.

Először csatlakoztassa a számológéphez a CE-SOP-t és kapcsolja be a


gépet.
Csatlakoztassa a kábeleket a magnóhoz:
Az EAR-t a fülhallgatóboz,
a MIC-et a mikrofonhoz,
a REM-et a távvezérléshez.

Ellenőrizze, hogy a CE-SOP-n be van kapcsolva a távvezérlés


(REMOTE) kapcsoló.
A kazettás magnón állitsa alaphelyzetbe a számlálót, és belyezzen a
gépbe egy kazettát.

Nyomja meg a IE!l],


2ndF, üPTlON, G, ENTER, ENTER gombokat
a számológépen.
Nyomja meg a kazettás magnón a Record (felvétel), és 1)lay (lejátszás)
gombokat.

Nyomja meg az ALPIIA, ENTER gombokat a számológépen.


Amikor az átvitel befejeződött egyik gépről a másikra, akkor a
program menl1látható a számológél) kijelzőjén.

A magnókazettára irja rá a számlálón leolvasott kezdő-, és befejező


számot, és az átvitt fájl nevét.

Most ellenőrizze, bogy az átvitel sikeres volt-e.

Tekerje vissza a magnószalagot a tárolt program kezdete elé a


szalagon.

Nyomja meg a IE!lI,


2ndF, OPTION, G, ENTER, C, ENTER
programnév gombokat.

A kazettás magnón nyomja meg a Play gombot.

Nyomja meg az ALPHA, ENTER gombokat a számológépen.

48

[1.-921111/931111 [llIUl-PRln'u,

Egy néhány másodpercnyi idő eltelte után a számológép megerősítést


ad az Ön számára, hogy valóban megtlllálta a keresett programot. Ha
az ellenőrzés sikeres volt, akkor a program menü jelenik meg a
számológél) kijelzőjén. Ha azonban a keresés nem volt sikeres, akkor
az "ErrOl' 72" (biba 72) felirat látható II kijelzőn.

Most töltse be a tárolt fájlokat aszalagról.

Tekerje vissza a magnókazettát a tárolt programok előtti belyre a


szalagon.

Nyomja meg a IE!lI,


2ndF, OPTION, G ENTER, 8, ENTER,
ENTER gombokat.
(Ezzelmegerösíli a régi programok törlésének parancsát.)

A kazettás magnón nyomja meg a Play gombot.

A számológél)en nyomja meg az ALPIIA, ENTER gombokat.

Egy néhány másodol)erc eltelte után a számológép megerősitést,ad,


hogy valóban megtalálta a keresett I)rogramot. Abban az esetben, ha
a betllltés sikeres volt, akkor a I)rogram menü jelenik meg II kijelzőn.

Hibakeresés a magnókazettás átvitel során

Abban az esetben, ha valamilyen probléma merül fel a


magnókazettával kapcsolatban, akkor ellenőrizze a következőkben
felsoroltakat.

Ellenőrizze, hogya CE-SOP:


• be van kal)csolva
• A számológéphez van csatlakoztatva
• Remote (távvezérlés) kapcsoló be van kal)csolva
• új elemekl.el van működtetve, vagy AC adaptert basznál
• az EAR a fülhallgatóhoz van csatlakoztatva a kazettás magnón
• A MIC a mikrofonhoz van csatlakoztatva a kazettás magnón
(lehetséges, hogy ki kellett húznia a csatlakozóból az ellenőrl.és, és a
betöltés alatt)
• A REM a Remote-hoz van csatlakoztatva a kazettás magnón.

49
ElIRO-PR(WII, EI.-9200/9JOO

Ellenőrizze, hogy a kazettás magnó:


• maximálisan J/4 hangerősségre van állítva
• a hangszín közepesre van állítva

Ha az össze~ ellenőrzött tételt rendben talált, akkor nézze meg azt,


hogy a kazetta valóban a megfelelő helyre van-e tekerve. Nyomja meg
a kazettás magnón a Play gombot. Ezután egy magas hangú
hangjelzést kell hallania, olyat, mint például egy telefax készüléknek a
hangja.

Ezután tekerje a magnószalagot a megfelelő helyre. Ha még most sem


működik, akkor próbáljon meg egy másik magnókazettát helyezni a
gépbe, vagy próbáljon meg egy másik lejátszót alkalmazni.

Abban az esetben, ha egy adatot akar ellenőrizni a készüléken, és


eközben hibát talál, akkor feltétlenül ellenőrizze azt, hogy mióta
elmentette a fájlokat, nem történt további programok, vagy mátrixok
hozzáadása, vagy megváItoztatása a gépen.

Abban az esetben, ha a számológép nem találja az Ön által keresett


nevet, akkor ellenőrizze azt, hogy valóban a helyes nevet kerestet-e a
géppel.

Ellenőrizze, hogy a számológép helyes üzemmódban műkUdik-e.


Például, programok átvételéhez program üzemmódhan kell lennie a
készüléknek.

Ellenőrizze azt is, hogy van-e a magnószalagon elegendő hely a fájlok


számára.

Memóriák használata
Az Ön számológélle a számítási eredmények tárolásához 27
memóriával rendelkezik. A memóriák A... Z, és O-val azonosíthatók.

A számológép kijelzőjén található szám úgy kerül beírásra a géll


memóriájába, ha megnyomja a STO billentyűt, és egy betübillentyüt.

Megjegyzés:
Mielőtt kiválaszt egy betűt számok tárolása, vagy előhívása
érdekében, ne nyomja meg az ALPHA billentyűt. A STO, vagy az

SO
U.-92fHI/9JIHI WHO-FROm.

RCL billentyük valamelyikének megnyomása automatikusan


aktiválja az alpha tulajdonságot. Egy memória tartalmának előhívása
úgy történik, hogy beírja a slámológépbe a betűt, és ezután
megnyomja az ENTER gombot.

A készülék memóríáinak tartalmához minden üzemmódban


hozzáféJ-hel. A memóriák tartalma akkor is megőrződik II
számológépben, ha a készülék ki van kapcsolva.

Példa:
Tárolja az S-öt a C memóriában, és tárolja a 24-et a Z memóriában.

Nyomja meg az S, STO, C, 24, STO, Z gombokat.


Végezze el az ellenőrzést a 2ndF, RCL, C gombokkal.
Eredmény: S

Nyomja meg az ALPHA, Z, ENTER gombokat.


Eredmény: 24

Arra is van lehetősége a készülékkel, hogya memóriák helyét


felhasználja az egyenletekben.

Példa:
Szorozza meg a Z memória tartaImát 4-gyel.

Nyomja meg a 4, ALPHA, Z, ENTER gombokat.


Eredmény: 96

A felsorolt memóriákon lóvül a számológépben létezik még egy


memória, az AN8 memória. Az ANS memória minden esetben az
utolsó számítás credményét tárolja. Ha elő akarja hívni a készülékből
az Ans mcmóriát, akkor nyomja meg egymás után a 2ndF, ANS,
ENTER billentyüket.

A számológép alaphelyzetbe állítása


Abban az esetben, ha II számológép annak használata során erős külső
elektromos zajnak, vagy ütésnek van kitéve, akkor egy, a normálistól
eltérő körülmény jön létre. Ilyen helyzetben II számológép egyetlen
billentyüje -beleértve az ON (bekapcsolás) billentyűt is- sem működik.
Ha ez az eset megtörténik, akkor nyomja meg II készüléken található
RE8ET (alllllhelyzethe állítás) kapcsolót.

SI

A számológép alaphelyzetbe állitásához nyomja meg a készülék
hátoldalán lévő, az elemtartó jobb felső sarkának közelében található
alaphelyzetbe állitó kapcsolót. Ekkor a követkcző üzcnet tűnik fel a
kijclzőn:

PRESS [CL) TO
CLEHR HLL DHTt-i

PRESS [OH) KEV


TO CAHCEL

Ha megnyomja a CL (törlés) billentylít, akkor a számológépben


található összes adat, és az összes memória tartalma törlésre kerül a
gépben.

Ha az ON billentyűt nyomja meg a készüléken, akkor az alaphelyzetbe


állítás művelete törlésre kerül.

52
• t:I'RO·fROfl\.

[ms)
aHI]
3. FEJEZET:

A SZÁMOLÓGÉP HASZNÁLATA
Ebben a fejezetben megismerkedhet a számológél) néhány kiemelkedő
tulajdonságával. Leírást talál a különböző számítási üzemwódokról, a
funkció billenlyűkről, és a menü funkciókról.

Számítási üzemmódok
A számítási üzemmód négy almóddal rendelkezik. Ha üzemmódot
akar váltani a készüléken, akkor nyomjli meg a MENU (menü)
billentyűt, ezután válassza ki az új üzemmÓdol. A négy almód a
következő:

• Real
Normál működési üzemmód.
Ebben az llzcmmódban a számltásokat valós számok felhlisználásával
végczhcti cl.
......
• Nbasc
Bináris, oktális, decimális, vagy hexadecimális működési üzemmód.
Ebben az üzemmódban alapvető konverziókat. és logikai műveleteket
végezhet el.

• Matrix
Komplex működési üzemmód. Komplex számokat vihet be a
számológépbe, és a számításokat komplex számok basználatával
végezheti cl.

A készIllék a kiválasztott üzemmódban marad a kikapcsolás után is.

Real üzemmód
A Real üzemmódot a standard számltások elvégzésére lehet használni.
A Real üzemmód rendelkezik a felhasználható funkciók legszélesebb
változatával. Az ebben a részben ismertetett funkciók közül azonban
sok használható lilás üzemmódokban is.

53
ElJIW-PUOFH. .:1,-9200/9300

Mialatt a számológép kalkulátor üzemmódban van, nyomja meg a


MENU, A gombokat. Ekkor a következő menü jelenik meg a gép
kij elzőj én:

AII»l.:U;RtEEAaAL:-1
I IHBASE
MATRIX
COMPLEX

Ha be akar lépni a Real üzemmódba, akkor ehhez nyomja meg az I


billentyűt, vagy használja a kurzor billentyűket, és nyolllja Illeg az
ENTER gombot.

Törtek

Lehetősége van arra, hogy közvetlenül dolgozzon törtekkel a


készülékben, anélkül, hogy átváltaná őket tizedes alakúvá. A
különböző számitási műveleteket decimális, vegyes, vagy nelll valós
törtekkel végezheti el.

Törtek bevitele

Vigyen be közönséges törteket a számológépbe az Ialb í billentyűvel, a


következők szerint:

l. Vigye be a számláló~.

2. Nyomja meg az Ialbi gombot.


3. Írja be a nevezőt.

Abban az esetben, ha a törtek gépbe vitele közben hibát követ el,


akkor a hibát a m,
vagy a 8S billentyű megnyomásával javíthatja
(ez Igy van még abban az esetben is, ha már megnyomta az ENTER
gombot).

Példa:
• 367
Irja be a következő törtet: - -
465
Nyomja meg a SET UP, F, l, G, 2, ENTER, 367, Ia/bf, 465, ENTER
gombokat.

54
1.:1.-92(111/931111 EIIUO-PUOFII.

367
Eredmény:--
465

Példa:

Írja be a következő vegyes törtet: 5~


3
Nyomja meg az 5, +, 2, [áib], 3, ENTER gombokat.

Eredmény: 5~
3

Törtek átváltása

Lehetősége van arra, hogy átváltásokat végezzen el a számológépbeo


decimális, vegyes, és nem valós törtek közölt a SET UP és ENTER
lJillentyűk használatával. Ha részletesebb iuformációt szeretne kapni
ezzel a témával kapcsolatban, akkor nézze át a 2. Fejezet "Válaszok"
cimü részét.

Példa:

Írja be vegyes törtként a 398~ számot, azután váltsa át tizedes


10
alakra.

Nyomja meg a SET UP, G, l, ENTER, 398, ", 4, I~f, 10, ENTER
lJillentyüket.
Eredmény: 398.4

Most váltsa ezt át nem valós törtté.

Nyomja meg a SET UP, G, 3, ENTER gombokat.


, 1992
Eredmeny:--
5

Térjen vissza a decimális üzemmódba a SET UP, G, l, ENTER


gombok mcgnyomásával.

55
.:llRO-PROFll,

Pi
• EI.-9200/9JOO

Ha megnyomja a 2ndF 1t gombokat a gépen, akkor a pi értéke jelenik


meg a kijelzőn. Az ENTER billentyű megnyomásakor a pi értékének
csak az első tlz jegye jelenik meg a kijelzőn, de a számológép mindig
tizennégy számjegyet használ a számitásoknál.

Példa:
Vigye be a 1t-t.

Nyomja meg a 2ndF, 1t, ENTER gombokat.


Eredmény: 3.141592654

Abban az esetben, ha a maradék számjegyeket is látni szeretné a


kijelzőn, akkor vonjon ki 3.141-et a 1t értékéböl, és szoroua meg az
eredményt 10,OO-el (vagy változtassa meg a kijelzési formátumot
tudományos kijelzésre).

A trigonometrikus ftlggvények

Lehetősége van arra, hogy a számológéppel szögek trigonometrikus


függvényeit (és azok inverzeit) kiszámolja, amelyeket fokban,
radiánban, és grad-ban méruel..

Egy kör 360°, 21t radián, vagy 400 grad.

Szögegységek kiválasztása

A fok, radián, és grad kiválasztásáboz nyomja meg a SET UP


billentyűt. Ekkor a kiválasztott szögegység jelenik meg a kijelzőn
látható lista jobb oldali felső részén. Ha meg akarja változtatni a
szögegységet, akkor nyomja meg a B gombot, és azt a számot, amely
megelőzi a kivánt szögegységet.

Szinuszok, koszinuszok, és tangensek

A sin, cos, és tan billentyők használatával kiszámolhatja egy szám


szinuszát, koszinuszát, vagy tangensét. Amikor ezeket a billentyőket
használja, ellenőrizze, hogy a számológélI az Ön által kivánt
szögegységre lett beállítva.

56
Példa:

E1.-92011193011 ElIRO-I'ROFII.

Számolja ki a következőket a számológéllen: sin 30°, cos 1t1l radián, és


tan 150 grad.

Nyomja meg a SET UP, B, l, ENTER, sin 30, ENTER gombokat.

Eredmény: 0,5

Nyomja meg a SET UP, B, 2, ENTER, cos, 2ndF, 1t, ~, 2, ENTER


gombokat.

Eredmény: O

Nyomja meg a SET UP, B, 3, ENTER, tan, 150, ENTER gombokat.

Eredmény: -l

A 2ndF, sbr l , 2ndF, COS-I, és 2ndF tan-I billentyű k egy szám arkusz
szinuszát( sin-I), arkusz koszinuszát (COS-I), és az arkusz tangensét
(tan-l) számolják ki. Az eredmény minden esetben a legkisebb
(pozitív, vagy negativ) szög, amelynek a szinusza, koszinusza, vw
tangense egyenlő a számmal. Például, a-21 0°, 30°, 150°, és 390°
szinusza 0,5. A 11,5 arkusz szinusza 30°, ez a legkisebb szög, amelynek
slinusza 0,5.

Példa:
Számolja ki a sin-I -l-et fokokban.

Nyomja meg a SET UP, B, I, ENTER, 2ndF, sin-I, (-), l, ENTER


gombokat.

Eredmény: -90

Példa:
Számolja ki a 2cos- 1 O-át radiánban.

Nyomja Illeg a SET UP, B, 2, ENTER, 2, 2ndF, cos· I, O, ENTER


gombokat.

Eredmény: 3.141592654

57
El/RO-PROFil. .:1.-921111/931111

Hiperbolikus szinusz, koszinusz, és tangens

A hiperbolikus trigonometrikus függvényeket a MATH, B billentyük


megnyomásával választhatja ki a gépen. Ekkor a következő menü
jelenik meg:

$inh
j'~~ CO$h
ta.nh
l ;S~XT $in~-l
cos -I
~ AT . ta.nh- I
EG

A kivánt hiperbolikus függvényt a függvény től balra lévő szám


megnyomásával választhatja ki.

Példa:
Számolja kl a Ohiperbolikus koszinuszát.

Nyomja meg a MATH, B, 2, O, ENTER gombokat.

Eredmény: l

Példa:
Számolja kl a 7,544 inverz hiperbolikus szinuszát.

Nyomja meg a MATH, B, 4, 7,544, ENTER gombokat.

Eredmény: 2,718263812

Az Ön számológépe sok függvénnyel rendelkezik, amelyeket a


menükből lehet kiválasztani. A többi matematikai menü leirását
ebben a fejezetben később találja meg, "Matematikai menü funkciók"
clmszó alatt.

Hatvány funkciók

Végrehajthat standard hatványozási, és gyökvonási műveleteket is a


számológépben. Ezeket a műveleteket az x2, ab, F, 2nd F, V, és a
2ndF X-I billentyük alkalmazásával hajthatja végre.

58
.:IJRO·PRO.....

Az x2 billentyű Illegnyomásával kiszámolhatja II kijelzőn látható szám


négyzetél.

Példa:
Sl.ámolja ki a IS négyzetét.

Nyomja meg a IS, x2, ENTER gombokat.

Eredmény: 225

Az ab billentyű használatával az a-t b hatványára emeleheti. A


következőképpen végcue el a műveletet:

I. Írja be azt a számot, amelyet egy hatványra akar emelni.

2. Nyomja meg az ab gombot.

3. Írja be az eXllonenst, és nyomja meg az ENTER gombot.

Példa:
Emelje a 7-et a negyedik hatványra.

Nyomja meg a 7, ab, 4, ENTER gombokat.

Eredmény: 2401

A ..[ billentyű megnyomásával kiszámolhatja a kijelzőn látható


következő szám négyzetgyökét.

Példa:
Számolja ki a 27 négyzetgyökét.

Nyomja meg a F, 27, ENTER gombokat.


Eredmény: 5,196152423

A 2ndF V billenlyűk megnyomásával kiszálllolhatja a szám a-ik


gyökét. A következőképpen kell kiszámolnia:

59
EURO-PROFn.

1. írja be a gyököt.
• .:1.-9200/9300

2. Nyomja meg a 2ndF, V gombokat.


3. írja be a számot, és nyomja meg az ENTER gombot.

Példa:
Számolja ki a 243-nek az S-ik gyökét.

Nyomja meg az S, 2ndF, V, 243, ENTER gombokat.


Eredmény: 3

A 2ndF X-I gombok megnyomásával kiszámolhatja a kijelzőn lévő

szám reciprokát. Ez ugyanaz, mint az !.


x

Példa:
Számolja ki a 0,5 inverzét.

Nyomja meg a 0,5, 2ndF, X-l, ENTER gombokat.

Eredmény: 2

Logaritmusok és exponenciális ftlggvények

Lehetősége van arra, hogy közönséges (IO-es alapú), és természetes


alapú (e alapú) logartimnsokat, és exponenciális függvényeket
(antilogartimusok) számoljon ki a a számológélIben. A számltásokat a
log, ln, 2ndF, 10., és a 2ndF el billentyűk alkalmazásával tudja
elvégezni.

A közönséges logaritmns billentyű, a log megnyomásával


kiszámolhatja egy szám tizes alapú logaritmusát.

Példa:
Számolja ki a 31,62 közönséges logaritmusát.

Nyomja meg a log, 31,62, ENTER gombokat.


Eredmény: 1,499961866

60
E1.-920019301l

A természetes alapú logartimus billentyű, az 10 megnyomásával


kiszámolhatja egy szám e alapú logartimusát.

Példa:
Számolja ki a 31,62 természetes logaritmusát.

Nyomja meg az ln, 31,62, ENTER gombokat.


Eredmény: 3,453789832

A 2ndF 101 billeotyük megoyomásával a gép a IO-et egy adott


hatványára emcli.

Példa:
Számolja ki a 104.1 hatványt.

Nyomja meg a 2ndF, 101 ,4,7, ENTER gombokat.

Eredmény: 50118,72336

A 2ndF el billcntyük megnyomásával a gép e-t cgy kivánt hatványáia


cmeli.

Példa:
Számolja ki az Cl hatványt.

Nyomja meg a 2ndF, el, l, ENTER gombokat.

Eredmény: 2,718281828
(Ez az úgynevezett e aialIszám.)

Matematikai menü függvények


A MATH billentyű megnyomásával a készülék egy matematikai
funkció menüt jclcnít mcg a kijelzőn. Mindegyík üzemmód különböző
mcnőkkcl rendclkczik. Van néhány olyan funkció, amely olyan
számokkal működik, amelyek a funkció előtt, vagy utána jelenoek meg
a kijelzőn. Néhány funkció működéséhez egynél több szám szükséges.
Vannak olyan funkciók, amclyek statisztikai regiszterekböl hivnak elő
értékeket. A számológép üzemmódban a MATIl A billentyük

61
EIIUO·PROFIL EI.-9200I9JOO

megnyomását követően a következő kép jelenik meg a számológél)


kijelzőjén:

A 19GII
'~h~ t~~rt
(lb~ II
....i -n.Ltl---.....
~~XT ~~Qrt i~4rt
STAT.ner f~4rt
EG ..n!!::... .~tr
nPr
'randoM

A menü feliratokat a kurzor billentyűk segftségével lehet kiválasztani,


vagy úgy, hogy egyszerűen beírja a gépbe azt a számot, amely a felirat
előtt áll a kijelzőn (nem kell megnyomnia az ALPHA billentyűt).
A menü funkciókat a kurzorbillentyűk használatával lehet
kiválasztani, vagy úgy, hogy befrja a gépbe azt a számot, amely a
fuukció előtt látható a kijelzőn. Például, lia az. n!-t akarja
kiválasztani, akkor nyomja meg az 5 számot, vagy a ~', [y] ill
rn. rn ENTER gombokat.

Abszolút értékek, egész részek, faktoriálisok, kombinációk,


perlllutációk, és véletlen számok

Ha megnyomja a MATH, A gombokat, akkor a következő kijelzés


tűnik fel:

A"- .- Qbs
I ~~rc t~~rt
ONY fpQrt
STAT nl
STAT·ner
EG nPr..
Az O abs felirat az abszolút érték funkció. Minden valós x-re az
abszolút értéket a & -tel lehet meghatározni.
Példa:
Számolja ki a -7 abszolút értékét.

62
U,-9200/9JOO

Nyomja meg a MATil, A, l, (-), 7 ENTER gombololt.


Eredmény: 7

A 8 int felirat kiválasztásával a gép visszaadja azt a legnagyobb egész


számot, amely egyenlő, vagy kisebb a megadott számnál.

Példa:
Számolja ki a -7,94 egész értékét.

Nyomja meg a MATIl, A, 2, (-), 7.94, ENTER gombololt.


Eredmény: -8

A «) ipart kiválasztásával a gép visszahozza egy adott szám egész


részét.

Példa:
Számolja ki a -7,94 egész részét.

Nyomja meg a MATil, A, 3, (-), 7,94, ENTER gOlllbololt.


Eredmény: -7

A Ofpart felirat kiválasztásával a gép egy adott szám tizedes részét


lehet kiszámolni.

Példa:
Számolja ki a 7,94 tizedes részét.

Nyomja meg a MATil, A, 4, 7,94, ENTER gombokat.


Eredmény: 0,94

Az 0n! felirat kiválasztásával a gél) a kijelzőn lévő egész szám


fektoriálisát számolja ki. A faktoriálist úgy kapja meg, hogy egy adott
egész számot megszoroz minden olyan pozitiv egész számmal, amely
kisebb, mint maga a megadott szám. Például, 3!=3x2x 1=6 (az n-nek
pozitív számnak kell lennie, a O! = l definfció alkalmazásával)

Példa:
Számolja ki a 7 faktoriálisát.

Nyomja meg a 7, MATil, A, 5, ENTER gombokat.


Eredmény: 5040

63
El/KO-PRO.'I" EI ..9200I9JOO

A ci» nCr felirat kiválasztásával a kombináció funkciót választotta a


gépen. Ezzel a funkcióval a gép kiszámolja, hogy n tárgyesetén
mennyi r tétel ű különböző csoportot tud létrehozni. A tételek
sorrendje nem számít. Például, a Marc, Marilyn, és Ted csollOrt
ugyanaz, mint a Ted, Marilyn, és Marc csoport.

Példa:
Mennyi különböző, 3 személyből álló csoportot tnd létrehozni egy 15
fős csoportból.

Nyomja meg a 15, MATil, A, 6, 3, ENTER gombokat.


Eredmény: 455

A 8 nPr a permutáció funkció. Ezzel a funkcióval kiszámolhatja,


hogy mennyi r tételű különböző csoportot lehet létrehozni n tárgyból.
A tételek sorrendje nem fontos. Például, Az MIIJ rendszámtábla nem
azonos az MJII feliratúval.

Példa:
Az abc első tizenöt betűjéből mennyi különböző 3 betűs
rendszámtáblát tud kialakUani.

Nyomja meg a 15, A, MATil, A, 7, 3, ENTER gombokat.


Eredmény: 2730

A menü alján található kis nyíl azt jelzi, hogy néhány funkció nem
látható a kijelzőn. Ezeket a funkciókat a kUrlorbillentyűk
használatával tekintheti meg.

A flt random a a véletlen funkció, amely 0,000, és 0,999 között jelenít


meg a kijelzőn egy véletlen számot.

Példa:
Vetessen fel a géppel egy számot Oés 10 között.

Nyomja meg a MATil, A, 8, X, 10, ENTER gombokat.


Eredmény: megjelenik a kijelzőn egy szám Oés 9,99 között.

A hiperbolikus funkciót, amely a IIYP menü alatt van, néhány oldallal


korábban magyaráztuk el a könyvben. A következő részben a
differenciál-, és integrálszámítási funkciót ismertetjük.

64
1<:1.-n00I9JOO nIKO·PKO.-II.

A differenciál-, és integrálszámftási funkciók

Az Ön számológépe sokféle flIggvényt tud integrálni, és differenciáini


a numerikus becslések alkalmazásával. lia megnyomja a MATil, C
gomllOkat, a következő ábra jelenik meg a kijelzőn:

d/dx<
f
dx

Az O d/dx( felirat a derivált funkciót választja ki. Ez a funkció egy


adott helyen egy függvény első deriváltjápJ becsli meg. A deriváló
függvény szintaxisa a következő:

d/dx(függvény, x (érték), öx (különbség I-benl). (öx 0llcionális.)

Példa:
lia F(X)=X 2+1, számolja ki F'(4)-et. --
Nyomja meg a
MATil, C, l, XlOrr, X 2, +, X/OlT, ALPIIA, , 4,
ALl)IIA" 0,00001, ), ENTER gombokat.

Eredmény: 9

JJ Egy funkció deriváltjának formulája a következő:

r f(x + L\x) - f(x)


f(x)= ~~o L\x

6S
E1JRO-I'IWFn. [1.-9200/9300

I
Az jellel a gép az integráló funkclót választja ki. Ezzel a gép két
pont között lévő görbe alatti területet számolja ki. A számológép a
Simpson szabályt·4 használja arra, hogya területet egyenlő
részintervallumokból álló számra ossza, és így megbecsülje az
eredményt. A számológép az Ön által meghatározott
részintervallumok számát megduplázza. Az eredmény egy becslés lesz,
és éppen ezért nem lesz nagyon pontos.

Példa:

Számolja ki a 10' x2dx -et 16 részintervallumnál többre.

Nyomja mega
SET UP, F, l, ENTER, MATil, C, 2,
O, CIJ, 4, CfJ,
x/err, Xl gombokat.
A kijelzőn ez jelenik meg:

Nyomja meg az ALPIIA, , 8 gOlllbokat.


(A vessző az egyenlet végét jelzi, a 8 a kívánt szálllú részintervallum
fele.)

Megjegyzés:
Ez a lépés opcionális. Ha nincs megadva a részintervallum száma,
akkor az alapértelmezés szerinti 100 részintervalluIllot használjuk.

.4 A Simpson szabályt a következőképpen lehet leírni.

I• f(x)dx .. -b3n--a[f(x
b
o) + 4f(x 1 ) + 2f(x 2 ) + 4f(x 2 ) + 2f(x.)...+2f(x n _2 ) + 4f(x n _1 ) + f(x n ) ]

Itt az [a, b] zárt intervallum egyenlően van felosztva a b - a bosszúság


n
n részlntervallumába. Ez adja a görbe alatti terület becslését.

66
U.·9200/9300 WRO·fRIWlJ.

Nyomja meg a MATil, C, 3, ENTER gombokat.

Ez a kijelzés tűnik fel:

J: Xa ,8dx-

21.33333333
Eredmény: 21,33333333

A Odx egy integrációs egyenlet végét jelzi. A fenti példa mutatja be a


bas:lI1álatá t.

Amikor a sor javító SET UP, F, 2 gombokat használja, vagy a


programozó üzenuuódot alkalmazza (I t!lJ), akkor a fentllntegrálást
így kell bevinni:

fl %2, Ih 4.9dJ: I
Az integrálás szintaxisa a sor javító Ilzemmódban a következő:

f Függvény, alsó batár, felső határ, intervallumo". dx

Átváltások

Ha megnyomja a MATU, D billentyűket, akkor a következő ábra


jelcnil. Illcg:

+deil

~~~5.
ATH
I lYP "dM»
+r6
+x~
md(
~~+~t
~EG

Az O~deg fclirattal egy fokban-szögpercben-szögmásodpercben


kifejezett számot (sexadecimális) fokokba (decimális) válthat át.

67
Ell RO-PROFIl. EI.-92t10/9300

Példa:
Számolja ki a 7°56'24" értékét fokokban.

Nyomja meg a 7,5624 MATH, D, l, ENTER gombokat.


Eredmény: 7,94 (7,94°)

A 67dms felirattal átválthat egy fokokban (decimális) kifejezett


számot fok-szögperc-szögmásodpercre (sexadecimális).

Példa:
Számolja ki a 7,94° sexadecimális értékét.

Nyomja meg a 7,94, MATH, D, 2, ENTER gombokat.


Eredmény: 7,562400 (7°56'24"00)

A 871'6 felirattal a gép derékszögű koordinátákat polár


koordinátákká válthat át.

Példa:
Számolja ki a (l,l)-et polár koordlnátákká.

Nyomja meg a SET UP, B, I, ENTER, I, ALPHA, , I, MATIl, D, 3


gombokat.

Eredmény: 1,414213562

Ha meg akarja nézni a O-át, nyomja meg az ALPHA, 0, ENTER


gombokat.
Eredmény: 45

A polár koordináták automatikusan tárolásra kerUInek az R és O


memóriákban. A O értéke függ a kiválasztott szögegységtől.

A 07XY felirattal a gép polár koordinátákat vált át derékszögű


koordinátákká.

Példa:
Számolja ki a (4,90) derékszögű koordinátáit.

68
.: I,-9200/9300 lill RO-PROFil,

Nyomja meg a SET UP, 8, l, ENTER, 4, ALPIIA, , 90, MATil, D, 4


gombokat.
Eredméuy: O

Ha meg akarja nézni az Y-t, nyomja meg az ALPHA, Y, ENTER


gombokat.
Eredmény: 4

A derékszögű koordináták automatikusan tárolásra kerülnek az X és


Y mcmóriákban.

Az 07mdf felirattal a gép módosltó funkcióját használhatja. Amikor


a számológép mcgjelenlt egy értéket a kijelzőn, akkor a gép a szám
kijcl:lett változatát a kiválasztott számú tizedes helyre kerekiti.
Azonban a számológép belUl egy pontosabb változatot tárol.

Amikor kiválasztja az mdf feliratot, a tárolt értéket akijelzett


értéld,el írja felill. Ezt a funkció t csak tizedes számok esetében
haslIIáljuk.

Példa:
Számolja ki a következőt: (1+3)x3
.-
Nyomja meg a SET UP, C, 2, D, 2, ENTER, l, +, 3, ENTER, (a 0,33
kerül kijelzésre) x 3 ENTER gombokat.
Eredmény: 1,00

Most végezze CI ismét a feladatot, de most módosltsa akijelzett


értéket.

Nyomja meg az
l, +, J, ENTER, (a 0,33 kijelzésre kerUl) MATH, D, 5, x, 3, ENTER
gombokat.
Eredmény: 0,99

Térjen vissza a lebegő Ilontos kijel:léshez a SET UP, C, I, ENTER


gombok használatával.

69
ElJRO-PRonl. EL-921111/931111

Statisztikák a számftásokbllll

Megjegyzés:
Abban az esetben, ha a statisztikai üzemmódban nem történik
adatbevitel, akkor a következőkben felsorolásra kerülö statisztikai
változók értelmetlenné válnak, sőt ha egyenletekben alkalmazzák őket,
akkor hibát okozhatnak.

Számológép üzemmódban felbasználbatja a statisztikai üzemmódban


bevitt adatok eredményeit. A statisztikai üzemmódot a 6. fejezetben
ismertetjük. Az alábbiakban felsoroljnk azokat az egyváltozós
statisztikai eredményeket, amelyek az Ön rendelkezésére állnak a
számológép üzemmódban:

i .-&...&.._--.,.
sx sx
az az
Ix Ix
:Ix :Ix
~?'n;Vf:j. n ' ·n '
...xmin xmin
:XMax

A változókat a következőképpen definiáljuk:

Ox az x adat átlagértéke
6sx az x adat minta átlag eltérése
Oox az x adat néllesség átlag eltérése
01:x az x adat összege
01:x 2 az x adat négyzetének összege
0n megfigyelések száma
6xmin minimum x érték
Qxmax maximum x érték

A változók az egyenletekben változókként, nem pedig számokként


jelennek meg. Egy szám csak az ENTER billentyű megnyomása után
tér vissza.

70
10:1.-921111/931111

A következő kétváltollIs statisztikai eredmények állnak rendelkezésre


a számológép űzcmmÓlJban:

Ezek a változók a következőképpen vannak definiálva:


Oy az y adat átlagértéke
6sy az y adat minta átlag eltérése
Üoy az y adat népesség átlag eltérése
O~y az y adat összege
O~y2 az y adat négyzetének összege
0~xy az xy párok szonatainak összege
Gymin minimum y érték
Qymax maximum y érték

A következő regressziós eredmények állnak rendelkezésre számológép


üzemmódban:

Ezek a változók II következőképpenvannak definiálva:


Oa a lineáris regresszió első együttbatója (y metszet)
6b a lineáris regresszió második együttbatója (lejtés)
Or minta korrelációs együttbató
Ox' Az x becsült értéke egy adott y értékre alapozva, lineáris regresszió
használatáva!. Be kell vinnie a gépbe egy y értéket, mielőtt ezt a
funkciót használja. A syntax: adott yx' érték (pl. 5x' visszaad egy x
értéket, egy y=5-re alapozva).
Oy' y becsült értéke egy adott x értékre alapozva, lineáris regresszió
használatáva!. Be kell vinnie a gépbe egy x értéket, mielőtt ezt a
funkciót használja. A syntax: adott xy' érték (pl. 25y' visszaad egy y
értéket, egy x= 25-re alapozva.

71
E!JRO-PROFII. • EI.-921111/93110

Megjegyzés:
A számológép üzemmódban rendelkezésre álló regressziós változók
lineáris regresszióra vannak alapozva.

Nbase üzemmód
Mialatt számológép üzemmódban van, nyomja meg a MENU, A
gombokat. Aktiválja az Nbase üzemmódot a 2 megnyomásáva/, vagy
használja a kurzorbillentyűket, és nyomja meg az ENTER billentyűt.

Az Nbase üzemmódban logikai műveleteket végezhet bináris (2-es


alapú), oktális (8-as alallú), decimális (lO-es alapú), és hexadecimális
(16-os alapú) számrendszerben. Bináris üzemmódban csak a O és az 1
számbillentyük aktívak az összes szám billentyű közül. Oktális
üzemmódban a 0...7 számbillentyűk aktívak. Decimális üzemmódban
a 0...9 számbillentyük aktívak. Hexadecimális üzemmódban a 0...9
számbillentyűk, és az A... F betűbillentyűk aktívak, és rellrezentálják a
0... 15-öt. (Ezeknek a belüknek a használatához nem kell megnyomnia
az ALPHA billentyűt.)

Hexadecimális, oktális, és bináris üzemmódban csak az egész értékek


szerellelhetnek. A • (JIont) billentyűt nem veszi figyelembe a
számológép, és az exponensek nem aktlvak.

Hexadecimális, és oktális üzemmódban egy szám maximum értéke to


digitre van korlátozva. Bináris üzemmódban egy szám maximum 16
számjegyre korlátozódik.

A negatív számok kettes komplemensű kijelzéssel vannak jelen (a


szám komplemense plusz I).

12
..

'

n.-921111/931111 ElIRO-PIUlHl.

Az alapszámok kiválasztása

l\tiután aktiválta az Nbase üzemmódot, nyomja meg a MATH

,
billentyűt. Ekkor a következő menü jelenik meg:

..... r-t+dec
.....
I •••••
hu
+oct
+bin

Lel~et.ősége van arra, hogya kijelzőn megjelenő számot átkonvertálja


a klvalasztott alallra (ha a szám átkonvertálható). Abban az esetben,
ha a szám ncm konvertálható, akkor hiba történik a készülékben. A
konverzió funkció a számológépet az új alallú üzemmódba helyezi.
I)éldául, az első opció kiválasztása a számológépet hexadecimális
üzemmódba helyezi. A számológép visszaemlékszik a kiválasztott
üzemIllódra akkor is, amikor elhagyja az obase üzelllDlódot, vagy
kikapcsolja a számológépet.

I)élda:
..-
Váltsa át a 214-et (I0-es alallú) hexadecimális, azután bináris alapú
számmá.

Nyomja meg aMENU, 2, MATIl, D, 2, 214, MATH, D, 1 gombokat.


Ercdmény: OOOOOOOOD6 (most hexadccimális, ezt váltsa át bináris
alapra)

Nyomja Illeg a MATH, 4 gombokat.


Eredmény: 00000000 II Oto II O

Most a számológép bináris üzemmódban van.

73
EIJRO-PltoFIL

Logikai müveletek

A számológép hat logikai művelet végrehatására képes. lia


megnyomja a gépen a MATH, E billentyüket, akkor a logikai menü
feltünik a kijelzőn:

r" or
I •••••
not
I·~V~ ne
(lnd

'lJ
:tor
:tnor

Az Gand művelet a következőképpen van definiálva:

x 1100
v 10 10
xANDv 1000

Az AND két szám bináris jegyeit hasonlftja össze, és mindenegyes l-es


összeillő párnak ad egy l-est. Például, az 101010 AND JI lOOO egyenlő
101000-val. Az AND a következőképllen hasonlltja őket össze:

x 101010
V 11lO00
xANDy 101000

Példa:
Hex üzemmódban számolja ki a C AND 9-et.

Nyomja meg a MATIl, D, l, C, MATH, E, 1,9, ENTER gombokat.


Eredmény: 0000000008

A eor művelet a következőképpen van definiálva:

x l 100
V 10 10
xORy l l lO

70.1
EL-921111/9JIIII [IIIW-PROfll,

Az OR két szám bináris számjegyeit hasonlltja össze, és mindenegyes


megtalált l-re visszaad egy l-et. Például, 10 lO 10 OR 111000 egyenlő
I JlO IO-val. Az OR a következőképpeu hasoulltja őket össze:

x 101010
Y I JI OOO
xORy 111010

Példa:
Hex üzemmódban számolja ki a C OR 9-et.

Nyomja meg a MATIl, D, l, C, MATil, E, 2, 9, ENTER gombokat.


Eredmény: OOOOOOOOOD

A Onot művelet a következőképpen van definiálva:

A NOT egy szám milldellegyes bináris számjegyét az ellentettjé~~


változtatja, beleértve a bevezető nullákat is. A szám (NOT x) az x
kOllllllemense. Például, a NOT lOllllO egyentő JI l JI JI l JlOlOlOl-
gyel. A NOT a számjegyeket a következökélllleu invertálja.

x 0000000000101010
NOT x 1111111111010101

Példa:
Hex üzemmódban számolja ki a NOT C-t.

Nyomja meg a MATil, D, l, MATH, E, 3, C, ENTER gombokat.


Eredmény: FFFFFFFFF3

AOneg egy számot negativ számmá vált át. Mivel a számológép a


negatív számokat kettes komplemensü kijelzéssel jelenlti meg a
kijelzőn, ezért a NEC invertálja a számot (mint NOT), azután hozzáad
l-ct.

A NEC mindenegyes szám bináris számjegyeit az ellentettjére


változtatja, beleértve a bevezető nullákat is, azután hozzáad l-et.

75
ImIW·I'RIWIJ. EL-9211111931111

Például, NEG 101010 egyenlő 1111111111010110. A NEG a


következőképpen invertálja a digiteket:

x 0000000000101010
invertálás 1111111111010101
hozzáad I"et +I
xNEG I II II 11111010110

Példa:
Hex üzemmódban számolja ki a NEG C+C-t.

Nyomja meg a C-t. Nyomja meg a MATH, D, l, MATH, E, 4, C, +, C,


ENTER gombokat.
Eredmény: 0000000000

Az Chor müvelet a következőképpen van definiálva:

x I 100
v 10 I O
xXORv Ol l O

Az XOR két szám mindenegyes bináris jegyét hasonlítja össze. Abban


az esetben, ba valamelyik jegy (de nem mindkettő) egy l-et tartalmaz,
akkor visszaad egy l-et. Például, 101010 XOR 111000 egyenlő
OIOOlO-vaI. Az XOR a következőképpen basonlitja őket össze:

x 101010
Y HIOnO
xXORy II 100 10
Példa:
Hex üzemmódban számolja ki a CXOR 9-et.

Nyomja meg a MATIl, D, l, C, MATH, E, S, 9, ENTER gombokat.


Eredmény: OOOIlOOOOOS

A (ihnor müvelet II következőképpenvan definiálva:

x l 100
v l O l II
xXNOR y 100 I

76
.:1.-921111/931111 .:t!RIl·PRonl.

Az x XNOI~ y müvelet az egyszerüen NOT (1 XOl~ y). Például,


101010 XNOR 111000 egyenlő Illll11I1110ll01. Az XNOR a
következőkéllllen hasonlltja őket össze:

x 101010
Y II 1000
xXORy 010010
NOT!=
x XNOR y 1111111111101101

Példa:
Hex üzemmódban számolja ki a C XNOR 9-et.

Nyomja meg a MATil, D, I, C, MATil, E, 6, 9, ENTER gombokat.


Eredmény: FFFFFFFFFA

l\'hltrix üzemmód

A mátrix lIzemmódban mátrix műveleteket hajthat végre, és mátrix


elemeket lleliniálhat. .:.

Mhllatt számológép üzemmódban van, nyomja meg a MENU, A


gombokat. aktiválja a mátrix üzemmódot a j megnyomásával, vagy
használja a kurlOr billentyüket, és nyomja meg az ENTER gombot.

Egy mátrix megbatározása

Miután aktiválta a mátrix üzemmódot, nyomja meg a MENU, C


billentyüktt. Ekkor a következő menü jelenik meg a készülék
kijelzőjén:

~ODE ,nAI ••• I


~~I~ 'FlDI 1
~L oilel 1
'I:IDI ••• I
~El u. I
I

'fitFI ••• I
I &Iül If. I
'"
Ezzel az opcióval maximálisan 26 különböző mátrixot definiálbat és
tárolhat. A mátrixok még abban az esetben is tárolva maradnak, ba
már üzemlllódot változtatott, vagy a számológéll kikapcsolt

77
Ell RO-PROFil. E 1.-9200/9300

állapotban van. Ha meg akarja határozni egy mátrix méreteit, akkor


nyomja meg a Ol gombokat (vagy használja a kurzor billentyűket egy
mátrix kiválasztásához, és nyomja meg az ENTER billentyűt). Ekkor
a következő felirat jelenik meg:

Dimension ?
Ar., ]
Megjegyzés:
Ha egy már létező mátrixot akar újra definiálni, akkor az azt
eredménye-Loi, hogy abból a mátrixból minden információ törlésre
kerül. Ha nem akar törölni egy már meglévő mátrixot, akkor nyomja
meg a QUIT billentyűt, és válasszon ki egy másik mátrixot.

Írja be a sorok és az oszlopok számát. Például, ha egy négysoros, és


három oszlopos mátrixot akar definiálni, akkor nyomja meg a 4,
ENTER, 3, ENTER gombokat.

A mátrix első oszlopa jelenik meg a kijelzőn:


JI[1,. J-
0.
A(2,1J-
0.
A[3,1J-
0.
A['" 1 J.
0.
Használja a billentyűzetet a mátrix elemeinek számológépbe történő
beirásához, és nyomja meg az ENTER gombot. A mAtrix mindenegyes
eleme a hozzárendelt koordinátájával van cimezve (mátrix index[sor
száma, oszlop száma)). A mátrixban történő mozgatáshoz használja a
kurzor billentyűket (a soro, és az oszlop elemek körül). A nyil alakú
jelzők mutatják, hogy melyik irányba mozoghat. Arn, és a rn
billentyűkkel a sorok között mozoghat. A és a ~ billentyűkkel
l3J,
az oszlopokon keresztül mozoghat. Mindenebryes mátrix elemre
vonatkozóan számokat, változókat, és egyenleteket írhat be. (A végső
kiszámított érték tárolásra keril!.) A mátrixból történő kilépéshez
nyomja meg a QUIT gombot.

78
EI.-92110/9300 ElIRO-PRot'U,

I'élda:
Számolja ki a következő determinánst:

I~ ~I
Nyomja meg a
MENU, C, O, 1,2, ENTER, 2, ENTER (egy 2x2·es mátrixot definiál)
I, ENTEI{, 2, ENTER 3, ENTER, 4, ENTER, QUIT,
MATil, E, 6, MAT, A, ENTER
gombokat (a 2ndF-et nem kell megnyomnia).
Eredmény: -2

Egy mátrix javítása

Miután aktiválta a mátrix üzemmódot, nyomja meg a MENU, B


gombokat. Ekkor a következő meuil jelenik meg a kijelzőn:

lia javítani akar egy mátrixot, akkor először vigye be annak két
digites számát, vagy használja a kurLor blllentyűket a mátrix
kiválasztásához, és nyomja meg az ENTER gombot. Ekkor a mátrix
első oszlolIa jelenik meg a kijelzőn. A kurzor billentyűk segitségével
helyeue a kurwrt egy mátrix elemre, irjon be egy új slámot, változót,
vagyegyenletet, és nyomja meg az ENTER gombot.

Példa:
Változtassa Oleg az A mátrixot.

11
1 31 ról A=12
A= 24- 431 mátnxra.
.
1
Nyomja meg a MENLJ, B, O, l gombokat.
Nyomja meg a II, ENTER gombokat.

79
EIJRO-PROFn.

Eredmény: A[ l, l ]= ll.
• [1.-9200/9300

A[ 2, l ]= 2.

Nyomja meg a ~ gombot.

Eredmény: A[ l, 2]= 3.
A (2,2]= 4.

Nyomja meg a QUlT gombot.

Egy mátrix törlése


Mintán aktiválta a mátrix üzemmódot, nyomja meg a MENU D
gombokat. Ekkor a következő kijelzést láthatja:

lODDITE -f:lB(a.al
-OAlhi]
Í1~~ , (Jelha]
-I:IDlha]
·mE uaJ
•, ~FfuDI
G a. D

Ha törölni akar a gépb61 egy mátrixot, akkor először vigye be a
mátrix számát, vagy válassza ki azt a kurzorbillentyűk használatával,
azután nyomja meg az ENTER gombot.

Példa:
Törölje a 8 mátrixot.

Nyomja meg a MENU, D, O, 2, ENTER biJIentyűket a mátrix


törléséhez. A kilépéshez nyomja meg a QUlT gombot.

Eredmény: ha megnyomja az ENTER gombot, akkor II mátrix


törlésre kerül.

80
EL-nOO/9300 t:lIRO·PROFll.

Mátrix funkció billentyük

A számológép billentyüzetén található valamennyi billentyü


rendelkezésére áll mátrix üzemmódban, kivéve az i, x/orr, és a L
billentyűket.

A MAT billentyű a mátrix azonosltó billentyü. Ez a funkció billentyü


arról tájékoztatja a számológépet, hogy egy mátrix-szlIl történik
műveletvégzés. Miután mcgnyomta a !\lAT billentyűt. nem szükséges
Illegnyomnia az ALI'IIA billentyűt a mátrix index kiválasztásához. A
számításokban használt mátrixok meghatározásához használja a
mátrix azonosítót.

Példa:

Számolja ki az A mátrixot, amely 1~1 ~I + 8 mátrixot, amely 1;1 ~~


(Először hOlla Iéire a fenti mátrixokat a korábban ismertetett lépések
segitségével. )

Nyomja meg a MAT, A, +, MAT, 8, ENTER gombokat.

Eredmény: ANS[ t, t ]= 12.


ANS( 2, 1]= 33.

Nyomja meg a ~ gombot.

Eredmény: ANS( l, 2 ]= 19.


ANS(2,2)= 45.

Nyomja meg a QUIT gombot.

A mátrix 27-cs számú (ANS) a mátrix müveleti eredményeknek van


fenntartva. Az ANS-ból, vagy bármelyik másik mátrixból történő
kilépéshez nyomja Illeg a QUIT gombot.

Két funkció billentyű, az x· l , és az x2 olyan műveleteket hajtanak


végre, amelyek nagyon különböznek más üzemmódokblln történő
működésüktől. Az x· 1 egy négyzetes mátrix inverzét számolja ki. Az 1 2
egy négyzetes mátrix négyzetét számolja ki. lia az A mátrixot elosztja
a 8 mátrix-szal, az ugyanaz, minthll az A mátrixot megszoroua a 8- I
mátrix-szal.

81
EURO·PROFII, U ,-9211111931111

Mátrix matematil.ai funkciók

A mátrix üzemmód sok olyan matematikai fnnkcióval rendelkezik,


amely azonos a real üzemmód mIltematikai funkcióival. A
következőkben felsorolt matematikai funkciók áUnak rendelkezésre a
mátrix üzemmódblln:

Ezek ugyanazok a funkciók, amelyek az "Abszolút értékek, egész


számok, faktoriálisok, kombinációk, permntációk, és véletlen számok"
című részben kerülnek ismertetésre. Ezeket a fuukciókat
felhasználhatja, mialatt bevisz mátrix elemeket a számológépbe, vagy
miközben mátrix műveleteket hajt végre a készülékben.
(Például, A[I,2]=25!, vagy abs det mat A.)

Ha megnyomja a MATH, B billentyüket, akkor a következő kijelzést


láthatja:

sinh
,,~~ cOlóh
tClnh
IONV· :-inh-I
TRX . COS h-I
t4nh-1
OWOP

Ezzel a menüvel hiperbolikus trigonometrikus függvényeket


használhat a számológépben. lia meg szeretne nézni néhány példát
ezeknek a használatával kallcsolatban, akkor nézze át a "Hiperbolikus
szinuszok, koszinuszok, és tangensek" című részt használati
utasításban.

82
n,·92l1tIl9JIIII EURO· PROfil.

lia megnyomja a MATB, D billentyűket akkor a következő kijelzés


tűnik fel a gépen:

Az 0mdf ugyanaz a módosltó funkció, amelyet ebben a fejezetben


már korábban ismerteUünk.

lia megnyomja a MATH, E billentyűket, akkor a következő kijelzést


láthatja:

Az Omat a mátrix meghatározó. Ez a funkció is rendelkezésére áll a


billeutyűzeten.

A8dim a dimenzió funkció. Ezzel a funkcióval meghatározhat egy


mátrixut a MENlJ billentyű haszuálata nélkül. lIasználja ezt a
funkciót a programozás közben történő mátrix meghatározás
elvégzéséhez.

Példa:
Határozza meg úgy a H mátrixot, hogy az egy 4-szer S-ös mátrix
legyen.

Nyomja meg a
MATil, E. 2, ll. MATil. E, 3..., ALPHA, , (vessző),
5 MATB, E, .., ENTER
gombokal.

Most belrhatja a számológépbe az összes mátrix elem értékeit. Ha ezt


must nem akarja megtenni, akkor nyomja meg a QUIT billentyűt a
kilépéshez. Az értékek beirását később elvégezheti.

83
ElJR()·I'R()t'lI. EJ .-9200/9300

A 0[, és O] nyitó, és csukó zárójelek. Egyéni mátrix elemek


alkalmazásakor hasZIláIllatja őket, vagy akkor, ha a dim funkciói
használja.

Példa:
Számolja ki az A[I,2] értékét.

Nyomja meg az
ALPHA, A, MATIl, E, 3, l, ALPHA, , (vessző) 2, MATH, 4, ENTER
gombokat.

Eredmény: 3

Amikor egyéni mátrix elemeket tekint meg a számológépen, ne


használja a mátrix gombot.

Megjegyzés:
Egy mátrix valamennyi értékét megtekintheti a készüléken akkor, ha
megnyomja a MATIl, mátrix betűjele, ENTER gombokat.

Az " trns a felcserélés funkció. Ez a funkció egy m l. n dímenziójú


mátrixot annak főátlója mentén megforgat, és így egy II x m
dimenziójú transzponált mátrixot hoz létre. Az eredeti mátrix első
sora lesz a megforgatott mátrix első oszlopa. Az eredeti mátril.
második sora lesz a megforgatott mátrix második oszlolIa, stb.

Példa:
Számolja ki a B mátrix transzponáltját.

11 16
A B mátrix a következő: B= 31 41
55 97
(Először hozza létre a B Mátrix-ot.)

Nyomja meg a MATIl, E, 5, MAT, B, ENTER gombokat.

Eredmény: ANS[ l, 1)= ll.


ANS[ 2, 1]= 16.

Nyomja meg a ~l gombot.

84
EJ.-9200/9300 WR()·rROt·lI.

Eredmény: ANS [l, 2 1= JI.


ANS [2, 2 )= 41.

Nyomja meg a ~ gombot.

Eredmény: ANS( l, Jl= 55.


ANS[2, 3)= 97.

Nyomja meg a QUlT gombot.

A (i)det a determináns funkció. Ez a funkció egy négyzetes mátrix


determinánsát számolja ki.

Példa:
Számolja ki a C Mátrix determinánsát, amely a következő:

1 2 3
C= O 5 6
O O 9
(Először írja be a C mátrixot.)
"

Nyomja meg a MATil, E, 6, MAT, C, ENTER gombokat.


Eredmény: 45

lVlegiegyzés:
A mátrixnak négyzetesnek kell lennie (a sorok száma egyenlő az
oszlopok számával).

Ha megnyomja a MATIl, ... gombokat akkor a következő kijelzést


láthatja:

row $WQP
row pluli
row lDult
row ... P.

Az Orow swap egy mátril. bármelyik két sora között kapcsolgat. A


syntal.: row swap (márix betű. l. sor, 2, sor).

85
EIJRO-PROm, .:1.-9200/931111

Példa:
KapcsolgassoD a C mátrix első, és második sora között:

C= O 1 52 ~
O O 9
Nyomja meg a MATH, F, l, ALI'HA, C, ALPHA, ,(vessző) l ALI'HA,
, (vessző) 2, ), ENTER gombokat.

Eredmény: ANS [l, 1]= O.


ANS [2, 1]= l.
ANS [3, l] = O.

Nyomja meg a ~ gombot.


Eredmény: ANS [1,2]= 5.
ANS [2,2]= 2.
ANS [3, 2]= O.

Nyomja meg a ~ gombot.


Eredmény: ANS [l, 3]= 6.
ANS [2,3]= 3.
ANS [3,3]= 9.

Nyomja meg a QUIT gombot.

A 8row plus bármilyen két sort összead, és az eredményt a


másodikként meghatározott sorban tárolja.
A szintaxisa: row plus (mátrix betű, l. sor, 2. sor).

Példa:
Adja össze a C Mátrix elsö, és második sorát:

C= ~ : ~
O O ;1
Nyomja meg a MATil, F, 2, ALPRA, C, ALPIIA, , (vessző) l,
ALPHA, , (vessző) 2, ), ENTER gombokat.

86
t:I ,-921111/9]00 IWRO-PROfll,

Eredmény: ANS [l, 1]= l.


ANS [2, 1]= l.
ANS [3, 1]= O.

Nyomja meg a [EJ gombot.


Eredmény: ANS [l, 2]= 2.
ANS [2, 2]= 7.
ANS [3, 2]= O.

Nyomja meg a [::EJ gombot.

Eredmény: ANS (1,3]= 3.


ANS [2, 3)= 9.
ANS [3,3]= 9.

Nyomja meg a QlJIT gombot.

A O row mult egy sort megszoroz egy skalárral.


A szintaxisa: row mult (skalár, mátrix betű, sor).

Példa:
Swroua meg 4-gyel a C mátrix első sorát, amely a következő:

1 2 3
C= O 5 6
O O 9
Nyomja meg a
MA1'11, F, 3, 4, ALPHA, , (vessző), ALPHA, C, ALPHA, , (vessző), l,
), ENTER gombokat.

Eredmény: ANS(1, 1]= 4.


ANS[2, 1]= O.
ANS[3, 1]= O.

Nyomja meg a ~ gombot.

Eredmény: ANS(1, 2]= 8.


ANS[2, 2]= 5.
ANS[3, 2]= O.

87
Ell RO-PROFIL

Nyomja meg a [E gombot.


• ~:"-9200/9300

Eredmény: ANS[l, 3]:: 12.


ANS[2,3]:: 6.
ANS[3, 3]:: 9.

Nyomja meg a [E gombot.

AO row m.p. egy sort megszoroz egy skalárral, a sort hozzáadja egy
második sorhoz, és az eredményt a másodikként meghatározott
sorban tárolja.
A szintaxisa: row m.p.(skalár, mátrix betö, l. sor, 2. sor).

Példa: Szorozza meg kétszer ft C mátrix első sorát, amely a következő:

1 2 3
C= O 5 6
O O 9
A szorzás elvégzése után adja bozzá az eredményt a második sorhoz.

Nyomja meg a
MATIl, F, 4, 2, ALPHA, , (vessző) ALPHA, C, ALPHA, , (vessző) I,
ALPHA, , (vessző) 2, ), tNfER gombokat.

Eredmény: ANS[l, l]:: l.


ANS[2, 1]= 2.
ANS[3, l]:: O.

Nyomja meg a ~ gombot.

Eredmény: ANS[l, 2]:: 2.


ANS[2, 2]= 9.
ANS[3, 2]= O.

Nyomja meg a ~ gombot.

Eredmény: ANS[l, 3]:: 3.


ANS[2,J]= 12.
ANS[3, 3]= 9.

88

.:1.-9200/9300 UI RO-PROfil.

Nyomja meg a [~] gombot.

Megjegyzés:
Lehetősége van arra, hogy egy mátrix számítás eredményét egy másik
mátrixban tárolja úgy, hogy megnyomja a STO, MAT gombokal,
majd a megfelelő betűt. Az ENTER billentyűt uem kell meguyomnia a
művelet elvégzéséhez.

A statisztikai üzemmódban bevitt adatok tárolhatók, vagy előhívhatók


egy mátrixból. Ha részletesebb információt szeretne ka lilii ezzel
ka()csolatban, akkor nézze át a könyvben a 6. Fejezetet.

89
EURO-PROt'U. E 1.-9200/9300

Komplex üzemmód
A komplex üzemmód lehetövé teszi, hogy komplex számokkal
végezzen el műveleteket a számológép ben.

Mialatt számológép üzemmódban van, nyomja meg a MENU, A


billentyűkel. Aktiválja a komplex üzemmódot a 4 megnyomásával,
vagy használja a kurzor billentyűket, és ezután nyomja /Ileg az
ENTER gombol.

A komplex számok kétféle formában irhatók le: a fbi, vagy r Le. A


derékszögű koordináta formában (a±bi) az "a" a valós rész, és a "bi"
az képzetes rész. A polár koordináta formában (rLe), r=~az +b z (az
erigótól való távolság), és a e a szög.

Megjegyzés:
A komplex számok a tudományos kijelzésl1él csak 8-digites
mantisszával rendelkeznek.

Használja a SET UP billentyűt a polá r, vagy derékszögű komplex


koordinátákboz. Ha részletesebb információt szeretne kapni, akkor
nézze át a "Komplex koordináták" cfmű részt a könyvben.

A MAT billentyű kivételével az EL-9300 gépen található valamennyi


billentyüzet funkció gomb használható komplex üzemmódban.

Megjegyzés:
Komplex üzemmódban az EL-9200 gépen csak a négy alapművelet áll
rendelkezésére (+, -, x, +).

Példa:
(3+2i) x (3-4i)

Nyomja mega
(, 3, +, 2, 2ndF, i, ), x, (, 3, -, 4, 2ndF, i, ), ENTER
gombokat.

Eredmény: 17.-6i.

90
E L-9 WI1I9 300 EURO-PROt'n,

Megjegyzés:
Komplex ilzemmódban vala/llennyi trigonometrikus függvény
esetéhen radiánt használ a gép, tekintet nélkül a kiválasztott
szögegységre. A kiválasztott szögegységek csak a polár koordináta
alakhan írolt kODllllex számokat érintik (rLe).

Példa:
(2<30 0 )+(3+4i)

Nyomja /Ileg a
SET UP, lJ, l, ENTER,
(,2, 2ndF, <, 30, ), +, (, 3, +, 4, 2ndF, i, ), ENTER
gombokat.

Eredmény: 4.7320S0S+S.i

Nyomja meg a SET UP, H, 2, ENTER gombokal.

Eredmény: 6,SS42069<46.577106
.:-

KUIll(llcx flIggvényck
Ha be akar lépni a komplex üzemmód matematikai menü funkciói ba,
akkor nyomja meg a MATil billentyűt. Ekkor a következő Olenü
jelenik Illeg:

. ··· ..
.
..,. ..
Az Gabs az abszolút érték funkció. Egy szám abszolút értéke egyenlő
a polár koordinátában történö megjelenésében az r-rel r Le.

91
EURO-PROFIl. .:I.-9200/9Jllll

Példa:
13+4i1 =?
Nyomja meg a
MATil, A, I, (, 3, +, 4, 2ndF, i,), ENTER
gombokJlt.

Eredmény: 5

A 0random az "Abszolút értékek, egész számok, faktoriálisok,


kombinációk, permutációk, és véletlen számok" cimű részben került
részletesebb ismertetésre. Ezt a részt a könyv előző fejezetében találja
meg.

Ha az EL-9300-on megnyomja a MATil, 8 gombokJlt, akkor a


következő kijelzést láthatja:

s1nh
r~~ cosh tanh
to . oo 51nh- 1
oMPLX . c05h- 1
tan h-l

Ezzel a menüvel a hiperbolikus trigonometrikus függvényeket


használhatja. lIa meg akJlr nézni néhány példát ezek használatával
kJlpcsolatban, akkor nézze át a "Hiperbolikus szinuszok, koszinuszok,
és tangensek" címü részt. Komplex üzemmódban valamennyi inverz
trigonometrikus funkció radiánt használ, tekintet nélkül a kiválasztott
szögegységekre"

Az EL-9300-on a következőkben felsorolásra kerülö funkciókJlt


használhatja komplex számokkal:
sin, cos, tan, sin-I, COS-I, tan-I, sinh, cosh, tanh, sinh- I , cosh- I, tanb-I,log,

In, 101 ,e,


I al ."1'r x-I ,x,
ab,v 2 b
a s.

Az EL-nOO-on a következő fu nkciókJlt használhatja komplex


számokkJll:
x-I, xl, abs

92
, ,

U,-92110/9Jllll t:lJRO-PRIWII,

lia megnyomja a MATil, E gombokJlt, akkor a következő kijelzést


láthatja:

r"
I
.....
'iP
i
;ed
imasft
"dliJiN ar9
,conJ

Az Oi a kélIzetes szám, amely a -l négyzetgyökével egyenlő. Ez II


funkció a billentyüzeten is rendelkezésére áll (2nd F, i).

A 6< a 1)OIár kOOl-dinátll elválasztó. Ez II funkció II billentyüzeten ls


rendelkezésére áll (2ndF, L).

A Oreal egy komplex szám valós részét adja vissza.

Példa:
Számolja ki a 12+3i valós részét.

Nyomja meg a
MATil, E, 3, (, 12, +, 3, 2ndF, i, ), ENTER
gombokat.

, Eredmény: 12

A OiInage egy komplex szám képzetes részét adja vissza.

Példa:
Számolja ki a 12+3i képzetes részét.

Nyomja meg a
MATil, E, 4, (, 12, +, 3, 2ndF, i, ), ENTER
gombokJlt.

Eredmény: 3

Az 0arg egy adott komplex szám argumentumát adja vissza (egyenlő


a tan-I(b/a)-val). Az argumentum a e szög, amikor egy olyan komplex
számot rellreZentál, mint az r Le.

93
ElmO-PROfll, EI.-92IHI/9300

Példa:
Számolja ki a 2+2i argumentum át.

Nyomja mega
SET UP, B, l, ENTER, MATil, E, 5, (, 2, +, 2, 2ndF,
i,), ENTER
gombokat.

Eredmény: 45 (fok)

A 0conj egy adott komplex szám komplex konjugáltját adja vissza.


Az a+bi komplex szám konjugáltja az a-bio

Példa:
Számolja ki a 12+3i komplex konjugáltját.

Nyomja mega
SET UP, H, 1 ENTER, MATil, E, 6, (, 12, +, 3,
2ndF, i, ), ENTER
gombokat.

Eredmény: 12.-3.1

94
.:1.-9200/931111 EURO-PROFil,

4. FEJEZET:

GRAFIKA
Ez a fejezet grafikus egyenleteket mutat be derékszögll, és polár
koordináta rendszerben, valamint megismerteti Öut a parametrikus
egyenletekkel. A függvény görbéken történő mozgást és feltöltést, a
tartományok meghatározását, pontok és vonalak megrajzolását,
valamint a nagyítás is ismerteti a fejezet.

Az egyenletek grafikus készitésének általános eljárása a következő:

I. Aktiválja a grafikus üzemmódot.


2. Billenyűzzön be egy, vagy több függvényt.
3. Határozza Illeg az X-t és y-tengely tartományát.
4. Nyomja meg a [2E], vagy 2ndF AUTO gombokat.

A grafikus üzemmód kiválasztása


....
Nyomja meg a [2E] a grafikus üzemmód aktiválásához. Attól
függően, bogy hogyan választolta ki a SET UP menüben a
koordinátákat, a következő kijelzés tűnik fel:
Egyenlet javító mód Egysoros Jav/tó mód

,.
.L
'1'1'"'_ Rl-_
)(lT-_

'1'1-_ Rl-_
.
'1'2· R2" )(lT-_
'1'3= Y1T:a
'-
'1'4= LOW )(21.
~~~L BE Y1 \'2'1'3'1'4 '1'21-
FILEJWBOVE
y>oo1II1IJ '1'1'1'2'1'3'1'4

Derékszögű (XY), Ilolár (Re), és parametrikus (XYT) kijelzők.

95
nJlUl-I'IHWIL
e EI.-9200I9JOO

A koordináták kiválasztásához nyomja meg a SET UP, E gombokat.


Ha részletesebb információt szeretne kalmi ezzel kapcsolatban, akkor
nézze át a könyvben a 2. fejezet "Koordináták" dmű részét.

Derékszögű koordináták

A derékszögű koordináta üzemmód jelenti az alapértelmezés szerinti


grafikus üzemmódot a számológépen. Lehetősége van arra, hogy
egyidejűleg négy függvényt rajzoljon meg ebben az üzemlllódban.

Miután aktiválta a grafikus üzemmódot, használja a készülék


billentyűzetét, valamint a MATH menüket egy funkció aktiválásához
(egy egyenlet, vagy egy szám). Ezután nyomja meg az ENTEH
billentyűt. Ekkor a kUrLor a következő funkcióhoz ugrik.

Abban az esetben, ha korábbi fúggvények is léteznek, akkor használja


a CL (törlés) billentyűt ezeknek a törléséhez.

Abban az esetben, ha függvények között akar mozogni a gél)en, akkor


nyomja meg a rn. vagy rn gombot (ha egyenlet javító
üzemmódban van, akkor a 2ndF rn. vagy a 2ndF rn gombokat
kell megnyomnia). Ha megnyomja a MEN U gombot, akkor egy menü
jelenik meg a kijelzőn, amelynek a segítségével közvetlenül ugorhat
bármelyik egyenletre.

Mielőtt grafikus ábrát készit egy függvényről, meg kell határoznia az


ábrázolási tartományt. A tartomány meghatározásának legkönnyebb
módja az automatikus skála tulajdonság használllta. Nyomja meg a
HANGE gombot, irja bea minimumot, és a maximumot, és az x skála
értékét, majd nyomjll meg a 2ndF, AUTO gombokat. lia részletesebb
információt szeretne kapni ezzel kapcsolatban, akkor nézze át a
"Tartományok" dmű részt.

Ez a példa a számológép néhány hatékony grafikus tulajdonságát


mutatja be:

96
, .
e
Elr92U0/9JIl0 HJRO-PRnt'lI,

Példa:
Készítsen grafikont az y=x 4, és az y=x+2-röl.

Nyomja meg a
(fi.L l, SET UP, E, l, ENTEH (beálHtja a számológépet),
x/err, ab, 4, ENTEH,
x/err, +, 2, ENTEI{,
HANGE, MENU, ENTEH, lfi.L I(használja az alapértelmezés szerinti
tartományt) gombokat.

Eredmény:

Lehetősége van arra, hogy a két görbe közötti terilletet besatirozza a


"fiU" funkciók használatával. Ha egy függvény alatti terilletet be a~
satirozni, akkor használja a FILL BELOW-t (töltse be alul). lia egy
függvény feletti területet akar besatirozni, akkor használja a FILL
ABOVE-t (töltse be felUI). Egy . betöltési opció kiválasztásához
egyszerűen emelje ki az opciót a 13], vagy ~ gomb használatával.
Példa:
Töltse ki az x4, feletti, és az 1+2 függvény alatti terilletet.

Nyomja meg aMENIJ, 5, ~, ~, ENTEH, ~, (2fJ gombokat.


Eredmény:

97
EURO-PROFil, .:1.-9200/9300

Ahogyan az ábrán is látszik, ha mind a FILL BELOW, mind a FILL


ABOVE feliratok kiválasztásra kerülnek a készüléken, és a görbék
egymást keresztC'zik, akkor csak a görbék közötti terület lesz
besatírozva.

Ha bármelyik görbe mentén akar mozogni (ezt blvják egy görbe


nyomkövetésének), akkor nyomja meg a [f] gombot. A kijelző alsó
részén az x és y koordináták jelennek meg. A grafikonon egy
fonalkereszt jelenik meg, ez jelzi a kUrlor jelenlegi pozlcióját.
A balra-, illetve jobbra történő mozgáshoz használja a ~,és [f]
gombokat. Az egyik görbéről másik görbére történő mozgáshoz
basználja a m és a ~J gombokat. Abban az esetben, ba az Yl-en
akar mozogni, és megnyomja a rn billentyüt, akkor semmi nem
történik, mivel az első egyenIeten áll. Ha egy görbe kijelzett
végpontjaihoz akar mozogni, akkor használja a 2ndF ffi, vagy a
2ndF ~ gombokat. Abban az esetben, ha megkisérel túlhaladni a
kijelzett végponton, akkor a grafikon görgetődik, hogy ezáltal a
kUrlort a kijelzőn tarthassa.

Most bemutatunk egy példát a nyomkövetés funkcióra:

Nyomja meg a CL gombot a koordináták törléséhez.

Polár koordináták

A polár koordináták olyan grafikonok (r, 8), ahol az r az origótól való


távolságot jelenti, és a 8 a pozitiv x-tengely től mért szöget jelenti.
Amikor a polár koordináták kiválasztásra kerülnek, az X/6rr gomb
megnyomását követően a gél) egy e-t Ir a grafikus egyenlet kijelzőre.
Egyidejűleg két egyenletről készíthet grafikont.

98
EL-92UO/9JOO WRO·PROFII,

Példa:
Készítsen grafikont az R=cos 8-ról polár koordinátákkal.

Nyomja meg a
SET UP, E, 2, B, 2, ENTER,
cos, Xm/r, ENTER, RANGE, O, ENTER,
2ndF, lt, ENTER, 2ndF, AUTO
gombokat.

Eredmény:

Az R=cos O nem kör, mivel az ábra tOrlult. Az auto skála az x-tengely


hosszát l egységre állítja, és az y-tengely bosszát is l egységre állítja
azért, bogy minél nagyobb részt lehessen felhasználni a kijelzőn. Mivel
a kijelző másfélszer szélesebb, mint amilyen hosszú, a kl)r
megnyújtottnak tűnik. Változtassa meg az x tartomány maximumát
l,S-re (RANGE, rE, m 1,5, ENTER, ~), és ekkor egy kör
jelenik lUeg a kijelzőn.

Parametrikus egyenletek

Az olyan egyenleteket, amelyeknél ha a végpontokat egy síkon


akarjuk meghatározni, az egy harmadik változótól függ, [x=x(t), y=
y(t)] parametrikus egyenleteknek hívjuk. Mindenegyes pont grafikus
ábrázolásakor a számológép a "t"-t Tstp értékével növeli. Amikor a
parametrikus koordináták kiválasztásra kerültek, az Xl8!I'
megnyomását követően a gép egy "T"-t Ir a grafikus egyenlet
kijelzőjére. Egyidejűleg két egyenlet ről készíthet grafikus ábrát.

99
Példa:
• EI.-9200/9JUU

Készítsen grafikus ábrát az x=3sinT-2, és az y=2cosT egyenletekrőI.

Nyomja mega
SET UP, E, 3, B, 2, ENTER,
3, sin, x/err, -ó 2, ENTER,
2, cos, x/err, ENTER, RANGE, O, ENTER,
2ndF, lt, ENTER, 2ndF, AUTO
gombokat.

Eredmény:

A SET UP menllben a DRG felirat alatt kiválasztott szögegységek


minden egyenletre hatással lesznek, beleértve a trigonometrikus
függvényeket is. Ellenőrizze, hogy azokat a szögegységeket használja,
amelyeket valóban használni szeretllé.

Grafikus funkció billentyűk

A következőkben felsorolásra kerülnek azok a billentyűk, amelyek


kapcsolatban állnak a grafikus Ilzemmóddal.

FlJNKCI

Meghatározhatja a kívánt grafikon területét, és


beálIUhatja a tengelyek beosztását.

100
EI.-92UU/9JUU t:lIRO-PRIWII.

RANGE Visszaállltja a RANGE beállltásokat a kezdeti


MENU értékekhez. Automatikusan beállltja a B, és E
függvények tartományait.

ZOOM Egy keretet rajzolhat a tartomány beállltásához.


A!L!IaIIII DBOX Be-, és kikapcsolhatja a zoom tényezőket. Eael
fl IH
f10UT könnyen megváltoztathatja a kijelzőn megjeleníteu
I:IFACTOR
WiUTO területet.

2ndF Ezzel ugorhat a metszöpontokra t a minimum, és


JUMI) A~ DIHTERSEC maximum értékekre, az x és y tengelyeknek a
F;]MIN görbével való metszéspontjllira. Ezek a funkciók
ilMAX
1:1>(IHCPT csak derékszögű koordináta Ilzemmódban állnak
av IHCPT
rendelkezésre.
Megjegyzés:
A szakaszos ruggvények folyamatos .ruggvényként
kezeli a I!én a metszés non tok mel!keresésekor.
211dF nincs Automatikusan készlti II grafikákat. Nem
AUTO változtatja meg a eo, vagy T-RANGE-t.
Derékszögű koordináta Ilzemmódban nem
változtatÍlI mel! az X-RANGE-t.
211dF Pontokat, vagy vonalakat rajzolhat a kijelzóre.
PLOT Törli a PLOT-ot.

Pn~ss
[ENTERI

MATIl Matematikai funkciókat vihet be egyenletek


gralikus ábráwlásához. Csak az egyenletek
bevitele alatt áll rendelkezésre.

101
E(JRO-PROFQ. EL-9200/9300

MENU Meghatározott függvényeket választhat ki,


~~ oYI
~Yj
megnézheti egy függvény tleriváltját, ellenőrizheti a
PLOTt DY grafikus jellemzőket, betöltheti, elmentheti, és
II>LOT2 C1Y4
törölheti a grafikus fájlokat.
~rAD L1FILL
AVE liIGRAPH
EL

QUIT nincs Kilép bármelyik menü ből, és visszatér a korábbi


kiielzéshez. Nézze me!! az EQTN-t.

Tartományok
A RANGE billentyű használatával beállíthatja a kijelzés határait, és a
tengelyeket. Ha megváltoztat egy tartományt, akkor az jelentös
mértékben megváltoztatja a grafikus ábra Ilerspeklíváját. Úgy álIUsa
be a határokat, hogy a grafikonnak azt a részét láthassa akijelzön,
amely a leginkább érdekli Önt. Nyomja meg a RANGE billentyűt. A
kiválasztott koordináta rendszertől függöen, az alábbi ábrák közül az
egyik megjelenik a kijelzőn:

l
X RANGE
9 RANGE
fiD i n- T RANGE
»Ain=
XMaz= (jnin=
9mal;- 0.
Xscl- Tmal;-
6stp= 3.141592654
rstp·
3.342119844[-02

Abban az esetben, ha derékszögű koordinátákat választ ki, akkor az


X-RANGE kijelzésnél megváltoztathatja a kijelzett x-tengely
minimumát (Xmin), és maximumát (Xmax). Az Xscl (x skála) az x-
tengelyen állflja be a jelöléseket. A beállítások közül bármelyiket
megváltoztathatja.

Mozogjon az Y-RANGE kijelzéshez a ~ billentyűvel. Az Y-RANGE


kijelzés megjeleníti az y-tengely minimum- (Y min), és maximum
pontjait (Ymax). Az Yscl az y-tengely jelölőpontjait állítja be.

Az X-RANGE, és az Y-RANGE kijelzések közösek minden grafikus


üzemmódban.

102
EI.-nOO/9300 EI/RO·PROt'U,

Abban az esetben, ha polár koortlináták kerülnek kiválasztás ra (SET


Ul), E, 2), akkor a e-RANGI~ a fi minimum és maximum értékeit jeW
ki. A Ostp a O lépés faktort választja ki (mennyit változik O, mielőtt a
kiivetkező pont megrajzolásra kerül). Az x és y tartomány
kijelzésekhez történő mozgáshoz nyomja meg a [fJ billentyűt.
Amikor függvényeket követ nyomon, a O (lstp-re változik minden
alkalommal, amikor megnyomja a ~, és ~ gombokat.

lia beállítja a O tartományt, a 2ndF, AlJTO gombok megnyomását


I,övetően az x és y tartományok automatikusan bejelölésre kerülnek.
A O-RANGE érvényben marad még akkor is, ba újra meghatározásra
kerülnek a megrajzolt függvényei. A Ostp a O minimum és maximum
értél,eivel összhangban változik. ss lia bcállUja a fistp-t, akkor a emax
újra kiszámitásra kerül. lia beirja a Omu-ot, akkor a Ostp kerül újra
kiszámUásra.

Abban az esetben, ha Ilarametrikus koordináták kerülnek


kiválasztás ra, (SI<:T UI), E, 3) akkor a T-RANGE a T minimum és
maximum értékét jelzi ki. A Tstp a T lépést válassza ki ( mennyivel
változik T, mielőtt a következő pont megrajzolásra kerül). Ha az x ~
y tartomány kijelzésekhez akar mozogni, akkor nyomja meg a ~
gombot. Amikor függvényeket nyomon követ, a T mindig Tstp-vel
változik nlÍuden alkalommal, amikor megnyomja a 13], vagy ~
billentyűt.

Amikor beállítja a T-RANGE-t, nyomja meg a 2ndF, AlJTO


billentyűket. Ekkor az x és y tengely automatikusan bejelölésre kerül.
A T-RANGE érvényben marad még akkor is, amikor a megrajzolt
függvények újra meghatározásra kerülnek.A Tstll aT minimum és
maximum értékeivel összhangban változik.°6 Ha aktiválja a Tstp-t,
akkor a Tmax újra kiszámUásra kerül. Ha a Tmax-ot aktiválja, akkor
a Tstp kerül kiszámítás ra.

ssemax- emin 90 (a polár kijelzésnél rajzolt pontok maximális


estp
száma)

06 Tmax- Tmin 94 (parametrikus kijelzésnél rajzolt pontok maximális


Tstp
száma)

103
EURO-PRO nl. EI.-9200/9300

A tartomány menU
Mialatt a tartomány kijelzést látja, nyomja meg a MENU gombot, és
ekkor a következő kijclzést láthatja:

~lf,I Xm i n=-4. 7

I
I
XP Xmax= 4. 7
Xs l" 1.0
l RIG Ym~n=-3. 1
ltIYP Vma.x'" 3.1
Yscl" 1.0

Ezzel a menüvel kiválaszthatja az előre meghatározott tartományokat,


amelyek a derékszögű koordinátákban megrajzolt fllggvények részére
megfelelnek. Az alapértelmezés kiválasztásához nyomja meg az
ENTER gombot.

A többi menü:

~EFLT DlD'"
~OWER Ele"
~ 6109
~9p I:Iln

1
~~~IDsinh
XP rJcosh
iJtanh
•RIG
• IlIsinh- l
~cosh -l
IHanh -l

Válassza ki azt az előre meghatározott tartományt, amely emlékeztet


az Ön függvényére. Például, ha a függvénye y = log xJJ, akkor
válassza a CJ-at (log).

A trigonometrikus tartományok automatikusan beállltódnak a SET


UP menüben kiválasztott szögegységre (Deg, Rad, vagy Grad).

104
, ,

EI.-9200/931111 EURO-PROFil,

Nagyítás
A nagyítási funkció segítségével megváltoztathatja a grafikus ábra
tartományát anélkül, hogy meghatározott slámokat íma be
mindenegyes koordinátára vonatkozóan.

Ha megnyomja a ZOOM (nagyítás) gombot, akkor a következő


kijelzés jelenik meg:

A!I!l!Im OBOX
fHN
(lour
mFACTOR
DAUTO

Az O BOX kiválasztásával a nagyitani kivánt terll1et körlll egy


lIégyzetet rajzolhat. A bekeretezett terll1et betölti a teljes kijelzőt, így
eltorzítja a grafikollt a kivánságnak megfelelően. Miután a BOX
kiválasztásra került, mozgassa a kurzort a kezdőponthoz, és nyomja
Illeg az ENTER gombot. Mozgassa a kurlort átlósan a kerct
megrajzolásához, lIzután nyomja meg az ENTER billentyűt.

A #) IN felirat kiválasztásával a számológép nagyítást végez a


gratikán olyan mértékben, amclyet a FACTOR együtlhatóval lehet
meghatározni. Ha használja a nyomkövetés funkciót egy Ilont
kiválasztásához a görbén (mielőtt a uagyítást végezné), akkor az a
pont lesz a kijezés középpontja.

A OOUT kiválasztásával II számológép kicsinyítést végez a grafikán


olyan mértékben, amelyet II FACTOR határoz meg. Ha használja a
nyomkövetés funkció t egy pont kiválasztásához a görbén (mielőtt a
kicsinyítés t elvégzi), akkor az a pont lesz a kijelzés középpontja.

A O FACTOR-ral kiválaszthatja a nagyitás mértékét (nagytásnál


osztás, kicsinyítésnél szorzás). Az x tényező eltérhet az y tényezőtől.

Az 0 AUTO ugyanazt a funkciót hajtja végre, mintha a 2ndF AUTO


gombokat nyolOuá meg. (Lásd az "AUTO" clmű részt az
alábbiakban).

105
EURO-PROFIl. EL-92UU/93UU

Ugrás

Az ugrás (unkcióval a következő megvizsgálni kívánt ponthoz ugrik a


kijelzőn (balról jobbra). Nyomja meg a 2ndF JUMP billentyűket, és a
következő menü jelenik meg a kijelzőn:

A~ DIHTER5EC
f:lMIN
f1MAX
I:IX INCPT
I:1V IHCPT

Az OINTERSEC bármilyen két függvény következő metszéspontjára


ugrik., és megjeleníti a koordinátákat a kijelzőn. Előfordulhat, hogya
számológép nem találja meg II metszéspontot akkor, ha többszörös
gyökök vannak.

A O MIN egy függvény következő minimum értékéhez ugrik (balról


jobbra). Mivel a számológép a minimumot becsléssel állapítja meg,
ezért az eredmények nem pontosak.

A etMAX egy függvény következő maximum értékére ugrik (balról


jobbra). Mivel a számológép a maximumot becsléssel állallílja meg,
ezért az eredmények nem pontosak.

A OX INCPT oda ugrik., ahol egy függvény metszi az x-tengelyt.


Az ev INCPT oda ugrik., ahol egy függvény metszi az y-tengelyt.

Előfordulhat, hogy úgy tűnik., mintha a kurzort nem egészen a


keresztező pontnál álhaa. A kijelzett érték., és a kurzor pozíciójának
értékei azonban pontosak.

Automatikus skálázás
Az automata derékszögű koordináták használata kor automatikusan
beállitja az y-tengely tartományát. Az automata funkció megvizsgálja
az x tartományt, kiszámolja a tartományban az y tengely maximum és
a minimum értékeit, azután beállit egy megfelelő tartományt a géllen.
Abban az esetben, ba ebben a funkcióblln váratlan eredményt kap a
géptől, akkor ellenőrizze az y-tengcly új beállításait.

106
EL-92UUI9JUU WRO-PIUWIl.

Amikor polár koonlinátákat ábrázol, II 2ndF, AUTO billentyűk


megnyomásával a gép beállítja a 8min és ODlax értékek alapján az l,
és y tartományokat.

Amikor parametrikus egyenleteket ábrázol grafikusan, a 2ndF,


AUTO billentyűk mcgnyomásával a számológép II Tmin, és Tmax
értékeinek alapján beállltja az x, és y tartományokat.

A rajzoló menü
Ha a grafikus üzemmódban megnyomja a 2ndF, PLOT billentyűket,
akkor a következő kijelzést látja:

Press
(EHTERJ

Az ACLEAR törli a teljes grafikus terület tartaimát, ha megnyomja


az ENTER gombot.

A BPLOT segitségével pontokat rajzolhat a kijelzöre. A PLOT két


opcióval rendelkezik, a DIRECT-tel, és a FREE·vel.

- Az O DlRECT kéri Öntől az x, és y koordinátát, és egyetlen pontot


rajzol meg.
- A OFREE alkahnazásával a kijelzőn mozgathatja a kurzort, és ba
bárhol megnyomja az ENTER gombot, akkor egy pontot rajzolbat
azon a helyen. A kurzor koordinátái a kijelző alsó részén jelennek
meg.

A CLINE használatávlIl vonalakat rajzolhat a kijelzőre. A LINE ls két


opcióval rendelkezik, a D1RECT-tel, és a FREE-vel.

- Az ODIRECT két x és y koordinátát kér, és egyetlcn vonalat


rajzol, amely összeköti őket.
- A O FREE alkalmazásával a kijelzőn mozgathatja a kurzort, és
vonal darabokat rajzolhat. Ha megnyomja az ENTER billentyűt,
akkor kiválaszthatja a kezdő pontot. Ezután menjen a végpont ra,

J07
EURO·PROFIl, EI.·92UCI/9JCICI

és nyomja meg ismételten az ENTER gombot a vonal


megbúzásához. Folytathatja a kallcsolt vonalak megrajzolását úgy,
hogy egy újabb helyhez megy, és megnyomja az ENTER-t.

A rajzoló funkciók addig maradnak a kijelzőn, ameddig egy grafikus


ábra újra megrajzolásra kerül, vagy a CLEAR gombot kiválasztja.

A matematikai menü

A MATH menü sok olyan matematikai funkcióval rendelkezik,


amelyeket már a számológéli üzemmódban ismertettUnk:

o.bs
int
ipo.rt
(po.rt
nl
·ner
...nPr
Az AMATH és BlIYP funkciókat a könyvünk 3. fejezetében már
ismertettük.

A CCALC csupán egyetlen 0llcióval rendelkezik: d/dx(. A számológép


üzemmódtól eltérően itt nem kell bevinnie sem x értéket, scm Ax
értéket. A differenciál bányadost a gé" automatikusan kiszámolja a
különböző x értékekre.
Ezért a szintaxis egyszerü: d/dx (függvény).
Például, YI=x1.:Y2 = d/dx(Y I) érvényes függvénye k.

Megjegyzés:
Az EL-nOO-on a d/dx nem használható grafikus függvénye kben, vagy
programokban.

Az EVAR négy opcióval rendelkezik:

ATH OYI

II 'iP
ALC
I •••••
f1Y2
fJY3
C1Y4

108
EI.-92C1C1/9JCICI EURO-PRO"",

Ezek az Ollciók lehetövé teszik egy függvényen belül a grafikus


funkciók has:tUálatál.
Például, meghatározhlltja az YI;sin(x+5)-cos(x), és az Y2;ipart(YI).

Nem állnak rendelkezésére a saját magára hivatkozó függvények


(például Y-I;Y -1+ I nelll érvényes függvény).

A grafikai menü

Mialatt grafikai üzemmódban van, nyomja meg a MENU gombot.


Ekkor a következő kijelzést látja:

Agam IJVI
I r' ~Y2
~LOTl f1Y3
LOT2 C1Y4
~fAD
AVE I1IFILL
EL QGRAPH

Az ASCRN alkalmazásával gyorsan odaugorhat egy kivánt


egyenlethez, vagy egy kitöltő funkcióhoz. Az YI a kurlOrt az YI
egyenlethez viszi, az Y2 az Y2 egyenlethez viszi a kurzort, stb. A
GRAPlI, úgy, mint a [2EJ a megadott függvényekről készit grafikus
ábrát.

A BY' be- illetve kikapcsolja a derlválási funkciót. Amikor az Y' ON-


ra van kaiicsolva, akkor az x-nél a függvény derlváltjának értéke
megjelenik a kijelzőn az x és y koordinátákkal. Az Y' csak akkor áll
rendelkezésre, ha a koordináták derékszögűrevannak álUtva (XY).

A CPLOTl kiválasztja a "ontok sÜfÜségét. A Connect összeffiggli, a


Dot diszkrét poutokból álló.

A DPLOT 2 azt választja meg, hogy a függvények egymás után


legyenek megrajzolva (sequence), vagy egyszerre (Simul).

Az ELOAD tárolt grafikus fájlokat hiveiIi. (A fájlt akijelzett


aimenUbői válassza ki.) Ha egy tárolt függvényt betölt, akkor a
jelenlegi egyenlet törlődik. A következő figyelmeztető jelzés jelenik
meg a kijelzőn:

109
EIIRO-PRm'IL E1.-920019300

LOADI
'J'our filwno.meo

-II!J!I-'
Press (ENTER]
to clear cur-
r~n .. Q',\uQ. ti on

Ha megnyomja a QUIT gombot, akkor betöltés nélkül léphet ki.

Az rSAVE egy fájlként elmenti a jelenlegi grafikus beállftást, és


függvényeket. A fájlok tartalmazzák az összes tartományt, kijelzést, és
a fUggvényekre vonatkozó információkat. Amikor megnyomja a
MENU, F, ENTER gombokat, a következő menü jelenik meg:

EQUATIOH TITLE
TITLE?
Press [ENTER]

A számológép rögzitett ALPHA üzemmódban van. Írjon be egy fájl


nevet (maL 14 karakter), és nyomja meg az ALPHA, ENTER
gombokat a fájl elmentésébez. Maximálisan 99 egyenletet tud
elmenteni (10 darabot az EL-9200-nál).

A GDEL egy fájlt töröl. (A fájlok úgy kerülnek kijelzésre, mint a


LOAD üzemmódban). Nyomja meg a G-t, válassza ki a törlendő fájlt,
és nyomja meg az ENTER gombot. A következő ábrához hasonló
figyelmeztető üzenet jelenik meg:

A törlés megerősftésébez nyomja meg az ENTER gombot, vagy


nyomja meg a QUIT billentyűt a törlés elkerUlésébez.

110
EL-9200/9300 EIIRO-PRlun.

5. FEJEZET

Lehetősége van arra, hogy beprogramozza a számológépet egyszeru és


összetett számítási feladatok elvégzésére. Mindenegyes program az öt
üzemmód közlll egyet használhat. Ezek a REAL, NDASE, MATRIX,
COMPLEX, vagy STAT üzemmód. A REAL üzemmódban lévő
programok grafikus ábrákat tudnak rajzolni, és bevibetnek a gépbe
statisztikai változókat. Az NDASE üzemmódban lévő Ilrogramok
logikai műveleteket hajtanak végre, hexadecimális, decimális, oktális,
vagy bináris számokkal tudnak elvégezni számitási műveleleket. A
MATRIX üzemmódban lévő programok mátrix funkciókkal
rendelkeznek. A COMPLEX üzemmódban lévő programok komplex
számokiulI elvégezhető funkció kkal rendelkeznek. A STAT
üzemmódban található programok statisztikai funkciókat
használhatnak, és statisztikai ábrákat rajzolbatnak.

Egy új program létrehozása


Ha egy új programot szeretne létrehozni a számológépben, akkor
kövesse az alábbi eljárást:

I. Nyomja IDeg a [5!I j billentyűtII program menll elöhivásához. A


gomb megnyomását követően a már meglévő programok
megjelennek a kijelző jobb oldalán.

2. Nyomja meg a C, ENTER


gombokat, Ezután válassza ki azt az üzemmódot, amelyben a
programot futtatni szeretné.

III
EIJRO-PROFII, n.-9200/9300

AW~ij;RtEEAAiL:-1
HBASE
MATRIX
COMPLEX
STAT

3. Nevezze el a programot, és nyomja meg az ALPHA, ENTER


billentyíiket.
4. Írja be a program parancsokJlt. Beviheti a számológép szokásos
függvényeit Ilarancsként, és ezekhez hozzátehet további
programparancsokJlt, amelyeket a 2ndF, COMMAND gombok
megnyomása ntán megtalál a gépen. Az ebben a menüben
megjelenő parancsok az üzemmódtól függenek.

A különböző programokra mintákJlt a "Mintaprogramok" cfmú


részben talál.

A programozásról
A használati utasítás nem ismertet mindent a programirással
kJlpcsolatban. Az itt közreadott információnak az a célja, bogy segítse
Önt a korábbi programozási tapasztahltának alkJllmazásában
(BASIC, FORTRAN, vagy más nyelv), amikor programokJlt ir a
számológépben. A számológép IJrogramnyelve sok I'rogralllnyelvbez
hasonló eleOlekkel rendelkezik.

Minden számitógépes, és számológépes program rendelkezik a


következő
alalJelemekkel:

• Bevitel

• Feltételes elágazás

• Ciklus egymásba ágyazása

• Számítások

• Kimenet

112
.,
~:1.-9200/9300 t:IJRO-PROm,

Az Ön számológépe olyan programparancsokkJll rendelkezik,


amelyek lehetövé teszik, hogy ezeket az alallvetö elemeket bevegye a
Ilrogramjaiba. A programparancsok listáját a "Programl'arancsok"
című részben találja.

Megjegyzések:
A parancsokJlt a shift command-dal kell kiválasztani, nem lehet őket
kézzel beírní az alpba üzemmódban.
A parancsok és vállozók közölt csak egy szóközt lehet hagyni.

Bár sok IJarancs létezik, arra is van lehetőség, hogy a


prugramllarancsok alkJllmazása nélkUl programozza be a
számológéllet.

Példa:
Írjon egy olyan programot, amelyben egy háromszög alapját, és
magasságát kérdezi a program. A számológép ezután kiszáOlolja, és
kiírja a területet.

Nyomja meg a 15!l1,


C, ENTER, l gombokJlt,
(A számológép automatikusan működteti az ALPHA üzemmódot. ÍIJY
rögtön bevibeti a címet.)

Nyomja meg a
tri, ALPHA, ENTER,
2ndF, A-LOCK, area=, ALPHA, (, I, +, 2, ), 2ndF,
A-LOCK, base, ALI'lIA, x, 2ndF, A·LOCK,
heigbt, ALPHA, ENTER
gOlllbokat.

Futtassa a llrogramot.
Nyomja meg a MENlJ, A gombokJlt.
A kurzorbillentyűkkel válassza ki a "tri" programot, és nyomja meg
az ENTER gombot.

base='!
Nyomja meg a 4, ENTER gombokat.
height='!
Nyomja meg a 4, ENTER gombokJlt.

Eredmény: area= 8.

113
nJRO·PROt'I1. .:\,-92111119300

Nyomja meg a CL, vagy a QUIT gombot a befejezéshez. Ha újra


akarja kezdeni a programot, akkor nyomja meg az ENTER
billentyűt.

Amint ez a fenti példá ból kiderül, a számológép automatikusan


kérdezi Öntől az ismeretlen változókat. lia részletesebb információt
szeretne kapni ezzel kapcsolatban, akkor nézze át a "Változókról"
cimű részt.

Programok beírása és javítása


Csupán egy kis gyakorlatot igényel az, hogy profi módon írjon
programokat a számológépen. A következőkben közlünk néhány jó
tanácsot, és emlékeztetőt annak érdekében, hogy ezeknek a figyelembe
vételével felgyorsltsa a programok bevitelét.

• Ha bármikor egy sort akar hozzáadni a programhoz, először


nyomja meg a 2ndF INS billentyűket. Így elkerülheti sorok, vagy
szövegek véletleszerű törlését, amelyeket egyébként meg akar
tartani.

• Amint azt már az 1. fejezetben ismertettük, az ALPHA billentyíível


a számológép lllpha funkcióját használhlltja. Amikor hosszú
karllkterek sorozatát akarja bevinni a programba, használja a
2ndF, A·LOCK billentyűket a számológép alpha üzemmódban
történő rögzUéséhez. Ha megnyomja az ALPHA gombot, akkor
feloldja a rögzítést.

• Alpha üzemmódban, ha megnyom egy billentyűt egy betfivel, akkor


kisbetűket írbat. Ha megnyomja a 2ndF billentyűt, Ilkkor
nagybetűket vihet II gépbe. Olvassa el a "Változókról" című részt,
hogy megtudjll a különbséget a nagy-, illetve kisbetíík
használatával kapcsollltban. Nincs lehetőség arfll, hogy a
számológépen rögzítetten csak nagybetűket írjon.

• Soronként csak egyetlen parancsot írhat. Kivételt kélleznek a


különleges esetek.

• Egy programsor 160 (az EL-9200-nál 128) karaktert tartalmazhat.


Minden parancs egy karaktemek számít. Amikor egy soron

114
U ,-920019300 [IIRO·PROfll,

dolgozik, a sor balról jobbra görgetödik a kijelzőn. A


programsorok nem mennek át a következő sorba a kijelzőn.

• Amikor egy programot futtat, a program által kijelzett szöveg (a


Printllarancs használatával) átmebet a kijelzőn a következő sorba,
ha ez szükséges.

• Az a sor, amelyiken a programban.1J!.pen dolgozik, nem változik


addig, ameddig nem nyomja meg a ~ vagy az ENTER gombot.
Ez a tulajdonság lebetővé teszi, hogy gyorsan hatástalanltson egy
változtatást, amelyet egy programsorban végzett. Ezt a QUlT,
ENTER, ENTER gombok megnyomásával bajthatja végre.
Azonban ha úgy határoz, hogy el akarja menteni azokat a
változtatásokat, amelyeket Végrehajtoft; lelenlegi programsorban,
akkor ne felejtse el megnyomni a gombot a Ilrogramból
történő kilépés előtt.

• Ha egy program sorai közé üres sorokat tesz, azt a program


figyelmen kívül hagyja.

• Abban az esetben, ha egy teljes programsort törölni akar, nyo~ja


meg a CL billentyűt. Ne felejlse el a különbséget II CL, és DS gomb
között. A OS billentyű gépelési bibákjavUására szolgál.

• Ha egy teljes programot szeretne törölni a készülékből, akkor


nyomja meg a 2ndF, CA gombokat.

• Ha egy programot másolni akar, vagy mozgatni óhajtja, akkor ezt


llZ Ollció menüvel hajtSIl végre. Részletesebb információt a 2.
fejezetben talál.

• Egy program nevét a kurzor billentyűk, és az ALPHA billentyű


használatával változtathatja meg.

115

, , .
E!!RO·PROFlI. n ,-9200/9300

A változókról
Program üzemmódban a változók helyzete a következőképpen alakul:

• Az egyetlen karakterből álló nagybetű k (A-tól Z-ig, és 8) globális


változók. A globális változók megfelelnek a számológép
memóriáinak. (Például, a C betü egy programban a C memóriát
jelenti.) A globális változók lehetövé teszik a program számára,
hogy a memóriákblln tárolt értékeket használja, vagy átvigyen
változókat egyik I)rogramból a másikba. A globális változók azt is
lehetővé teszik, hogya programok eredményét tárolja azért, hogy
azokat bármelyik üzemmódban használja.

• A kisbetük, a kisbetfis számok (2ndF szám), és a kisbetűs szavak


képezik a lokális változókat. (Például, kiválaszthatja a c-t, hogy
lokális változóként használja egy programball.) A lokális változók
csak addig léteznek, ameddig maga a program létezik. A lokális
változók 12, vagy enllél kevesebb betűből állhatnak.

• A nagy- illetve a kisbetfik nem keverhetők azért, hogy egy változót


alkossanak. Az egyetlen betűből álló nagybetűk milldig egyetlen
változóként lesznek kezeive.

Most bemutatunk néhány I)éldát arra, hogyan használhatja a


változókat egy programban:

1. X=5: Ez a programsor az X programváltozót 5-re állítja. Az 5-öt a


gép tárolja az X memóriában is.

2. heat=9.22: Ez a programsor a "heat" programváltozót 9.22-re


állltja. Amikor a program befejeződik, ez a változó lokális
változókban kerül tárolásra.

3. Y=mX+b: Az Y-t (m.X)+b-re állftja. Abban az esetben, ha az m, és


a b korábban nem kerültek meghatározásra a programban, akkor
a számológép megkéri Önt hogy határozza meg ezt a két változót.
m=?, és b=? A program az X értéket a sa.ját X memóriájából
keresi meg.

116
EL-921111/93110 EIIRO-PR(Wll,

A fenti egyenletet (Y=mX+b) tegye be egy programba.

Példa:
Programozza be az Y=mX+b egyenletet.

Nyomja meg a
((IfGl ~
U!!!!!.J, 4.4, STO, X, liCJ, C, ENTEn, l,
siope, ALPIIA, ENTER,
2nd"', A-LOCK, 2ndF, Y;;m, 2ndF, X, ALPHA, +, ALI'IIA, b, rn
gombokat.

Most futtassa a programot.

Nyomja meg a QIJlT, A gombokat.


Válassza ki a"slope" nev ű programot.
ENTER
m='?

Nyomja meg az 5, ENTER gombokat.


-.
b-')

Nyomja meg a 7, ENTEn gombokat


Y"'29

Az eredmény attól függ, bogy mit tárolt az X memóriában. A


számológéll kéri Öntól az m, és b betűket. de nem kéri az X-et.

Az előző példa két módót mutat be arra, hogy a programja hogyan


kaphat bemenő adatokat. lia egy programban egy meghatározatlan
lokális változót haszuál, akkor a program adatot kér. Ha globális
változót használ, akkor a program az adatbevitelt a memóriából végzi
cl. Egy másik módszer arra, hogya program adatot kapjon, hogy az
alábbiakball felsorolásra kerülő befrási parancsot használja.

Programparancsok
Ez a rész ismerteti a program üzemmódban megtalálható valamennyi
parancsot. A parallcsok abc sorrendben vaullak felsorolva. A lista
nelll tartalmazza a rendelkezésre álló billentyűzet parancsokat, és a
MATH menü parancsokat.

117
EIIRO-PROFn, EI.-9200/9300

A programparancsok minden üzemmódban rendelkezésre állnak.


Kivétel, ha ezt másképp jelezzük.

lAüio <grafikai pariiiiCS'?] 2ndF, COMMAND, D2


(csak REAL és STAT programokban áll
rendelkezésre)
Kiválaszt egy Y tartományt, azután
végrehajtja a grafikai parancsot. A grafikai
parancs lehet Graph, DotGraph, Fill, vagy
bármelyik statisztikai grafika parancs.
Példák:
Auto Graph sin X, cos X, tanX
I~~:~ <fÜISTi 2ndF, COMMAND, E2
TörJ! a grafikus kijelzőt anélkül, hogy hatással
lenne a szövegre, vagy megváltoztatná a
kijelzési llzemmódokat.
Példa:
ClrG
liliIJ 2ndF, COMMAND, E I
Törli a szöveg kijelzést anélkül, bogy hatással
lenne a megrajzolt gralikákra, vagy
megváltoztatná a kijelzési üzemmódokat.
Példa:
ClrT
!Data <x> {,y} {,w} I 2ndF, COMMAND, F5
(csak a STAT programokban)
A következö rendelkezésre álló kártyára egy
új statisztikai adatot ír. Az argumentumoknak
összhangban kell lenniük a kiválasztott
stalisztlkai llzemmóddal (egyváltozós, vagy
kétváltozós, súlyozott, vagy nem súlyozott). A
stalisztikai adatkészlet később bevihető a
statisztikai llzemmódba.
Példák:
Data 5.23
Data 25,2
Data 72,175
Data 9,96,3
DlSPG 2ndF, COMMAND, E4
A grafikus kijelzőt mutatja.
Példa:
DispG

118
EL-9200/931111

IDispT] 2ndF, COMMAND, E3


A szöveges kijelLőt mutatja.
Példa:
DisliT
IDotG r!!I!ii] 2nd"-, COMMAND, D3
<,függv 1> (,filggv2) (,filggvJ) (,filggv4)
(csak REAL programokban)
Ugyanaz, mint a grafikai parancs, kivéve,
hogy ez nem összekapcsolt pont grafikákat
rajzol. (nem változtatja meg a beállltást
grafika üzemmódban.)
Példa:
DotGraph sin X, cos X, tan X
[End} 2ndF, COMMAND, A6
Egy program végét jelzi. Az End nem
szilkséges a program befejezéséhez. lia nincs
end kijelentés, akkor a gép az utoljára
kiszámltott eredményt jelzi ki a program
befejezéseko... Az end-nek nem kell a program
végén lennie, és egy Ilrogramban lehel egynél
több end parancs is (pl. különböző
szubrutinok hcfejezésébez).
Példa:
End
lFill <f~J>-;,ruW2;1 2nd"-, COMMANI>, Dll
(csak REAL programokban)
Grafikát rajzol, és betölti az üres belyet (ba
van) az I. függvény alatt, és a 2. függvény
felett.
Példa:
Fill sin X, cos X
k;(D.C:..ll 2ndF, COMMAND, G6
(csak STAT programokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból egy keretes
diagrammot rajzol. A statisztikai üzemmód
XY, vagy XYW lehet. A kijelezhető keretek
maximális száma I I.
Példa:
G(B.C.)

119
IWRO-PROFn. U,-9200/9300

lG(B.L.) 1 2ndF, COMMAND, G2


(csak STAT programokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból egy görbét
rajzol. A kijelezhető adatpontok maximális
száma 31.
Példa:
G(B.L.)
@t.F.) l 2ndF, COMMAND, G3
(csak STAT programokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból egy összeg-
görbét rajzol. A kijelezhető adatllontok
maximális száma 31.
Példa:

IG~C.:)~
G ex 2ndF, COMMAND, H2
(csak STAT programokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból a legjobban
illeszkedő exponenciális regressziós görbét
rajzolja meg. A statisztikai üzemmód XV,
vagy XYW lehet.
Példa:
~
lQilillml 2nd F, COMMAND, Gt
(csak STAT programokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból hisztogramot
rajzol. A kijelezhető adatpontok maximális
száma 31.
Példa:
G HIST)
G(inv) l 2ndF, COMMAND, 116
(csak STAT programokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból a legjobban
illeszkedő inverl regressziós görbét rajzolja
meg. A statisztikai üzemmód XV, vagy XYW
lehet.
Példa:
G(inv)

120
EI.-9200/9300 I"'RO-PROFII,

t9niiill
(csak STAT Ilrogramokban)
2ndF, COMMAND, III

A jelenlegi statisztikai adatokIlóI a legjobban


illeszkedő lineáris regressziós vonala t rajzolja
meg. A statisztikai üzemmód XY, vagy XYW
lehet.
Példa:
G(line)
@!!ill 2ndF, COMMAND, 113
(csak STAT IIrogramokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból a legjobban
illeszkedő természetes logaritmusú regressziós
gürbét rajzolja meg. A statisztikai üzemmód
XV, vagy XYW lehet.
Példa:
!.ill&-,
~ 2ndF, COMMAND, 114
(csak STAT Ilrogramokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból a legjobban
illeszkedő logaritmikus regressziós görbét
rajzolja meg. A statisztikai üzemmód XY,
vagy XYW lehet.
Példa:

~ 2ndF, COMMAND, G4
(csak STAT programokban)
Egy normál elosztási görbét rajzol a jelenlegi
statisztikai adatokból.
Példa:
G(N.D.)
{G(pow)\ 2nd F, COMMAND, 115
(csak STAT Ilrogramokban)
A jelenlegi statisztikai adatokból a legjobban
illeszkedő hatvány regressziós görbét rajzolja
meg. A statisztikai üzemmód XV, vagy XYW
lehet.
Példa:
G(pow)

121
ElIIUl-I'ROFlL EI.-920019300

~ís.D.il 2ndF, COMMAND, GS


(csak STAT programol.ban)
A jelenlegi statisztikai adatokból egy
korrelációs diagramot rajzol. A statisztikai
üzemmód XV, vagy XYW lehet.
Példa:
G~S·I?~L. _
~~.P_<bár!llilyen szöveg>l 2ndF, COMMAND, B4
Előhívja azt a szubrutint, amely a
<bármilyen szöveg> címkével kezdődik. Egy
Gosub állitásnak egy hozzá illő címkével kell
rendelkeznie, amely a szubrutin végét jelzi. Az
szubrutinok maximálisan tíz szint mélyre
ágyazhatók egymásba.
Példa:
G~sub eartl
fGoto <bármily~n szö~ 2ndF, COMMAND, B2
A program végrehajtást a
<bármilyen szöveg> címkéhez viszi.
Példa:
Goto loop

~f:i~-;IŐ1.=ggy~lL!~~~)-(,fIl-gG;4il
2ndF, COMMAND, Dl

(csak REAL programokban)


Maximálisan négy fIlggvényt rajzol meg. A
függvénye k elválasztásához a vesszőt kell
használni. A grafikus ábrák sorrendben, vagy
egyidejüleg kerülnek megrajzolásra, a grafika
üzemmód beállitásaitól függően.
Példák:
Graph sin X, cos X, tan X
Grallh 3X"2-2X+6
If<feltétel~kifejezés>g
oto <bármilyen s-,~~e >
l 2ndF, COMMAND, B3
2ndF, COMMAND D2
A feltételes elágazások egy If paranccsal (D3)
kezdődnek. Ezt követi egy feltételes kifejezés,
azután egy Goto parancs (B2). A Goto az
egyetlen olyan parancs, amely egy If
kijelentést követhet. Az olvashatóság
javitásának érdekében, tehet egy szóközt
.(ALPHA, SPACE) a Goto parancs elé.
Példa:
If apple=Goto loop

122
U.-920019300 E"RO·PROFII,

[Egyenlőtlcnségek] 2ndF, COMMAND Cl ... C6


Kialakitja azokat a feltételes kifejezéseket,
amelyeket az If-fel, és a Goto-val használ. Az
cgyenlőtlenség az alapja a cikJusoknak, és a
feltétekes elágazásnak a programon belül. A
következők alkotják a egyenlőtlenségekct:

2ndF, COMMAND, CI=egyenlö


(ugyanaz, mint az ALPHA, =)
2ndF, COMMAND, C2 < kiscbb mint...
2ndF, COMMAND, C3<= kisebb mint..., vagy
cgycnlő ...
2ndF, COMMAND, Ct>= nagyobb mint...,
vagy egycnlő...
2ndF, COMMAND CS> nagyobb mint .
2ndF, COMMAND, C6~ ncm cgycnlő ..
Példák:
If X<O Goto neg
If z=3 Goto ratecalc
A fcnti példákban a "neg", és a "ratecalc"
címkék.
I!iill~i~~áIt~z~ 2ndF, COMJ\.iAND, A3
Mcgállitja a programot, és felteszi a
"<változó>=?" kérdést, hogy bcvihessen egy
értéket a <változó>-ra.
Példák:
Input A
Input apIIle
Input A[ 1,11
A fenti példákban A egy globális változó, és az
allple a lokális változó. Az A[ 1,1] a mátrix
clem.

123
EURO·PROFIL EL·9200/9300

!LabeL<iiái!Dliyé!!~~ 2ndF, COMMAND, III


Megjelöli a végpontot egy elágazási kijelentés
számára (mint Goto). Mindenegyes címkének
<:gyedinek kell lennie (ugyanazon programon
belül nem viheti be ugyanazt a címkét egynél
többször, és a _címkének tíz (az EL-nOO-nál
nyolc) karakternek, vagy ennél kevesebbnek
kell lennie. 50 darab vagy ennél kevesebb (12
darab, vagy kevesebb az EL-9200-nál) címke
használható fel mindenegyes programban.
Példa:
Label ~~L ...,
lUlle <x,><y,?,<x,><y,1 2ndF, COMMAND. D7
(csak REAL, és STAT programok)
Egy vonalat rajzol az x, y, é) az x,y, közé.
Példa:
Line 180,1,-180,1
\!~!QL<x>,<Y> l 2ndF, COMMAND, D6
(csak REAL, és STAT programban)
Egy pontot rajzol az x,y koordinátáknáJ.
Példa:
Plot 1c::.8.: JO,c;:.1 ---,
f!ii!!i "<bármilyen szöveg>"l 2ndF, COMMAND, AI,
2ndF, COMMAND, A2
Kinyomtatja a listán lévő szöveget a kérdőjel
után. Nincs korlátozás egy szöveghosszra
vonatkozóan, kivéve a 160 (128 az EL-9200-
nál) karaktert soronként. Azonban, csak 128
karakter fér rá akijelzőre.
Példa:
Print "Hello world"
IPrint <változó> I 2ndF, COMMAND, AI
Kinyomtatja a <változó> értékét. A kijelzési
formátumot a SET UP menü határozza meg.
Példák:
Print A
Print Apple
Print AP,I]
A fenti példákban az A az A memóriában
jelenleg tárolt érték, és az allple II lokális
változó. Az A[l,l] a mátrix elem.

124
, ,

111.-92011193110 nlRO-PROFII,

Ran ;c<xmin>~'<lnlax>, <xScale>, <r!!l~ 2ndF, COMMAND, D4


max;:'-ZisZaíe;::'I~)f---- -----
(csak REAL, és STAT programban)
BeálUtja a grafikus kijelzés tartományát. Az y
tartomány még akkor is szükséges, ha az Auto
Graph funkció t használja a görbe
megrajzolására. Az fi érték a statbztikai
grafikon részeinek száma.
Példa:
Range -360,360,90,-1.2,1.2,0.5
!!!.~_~l!..<bá.!-ll1j!y~~ szö.~j. 2ndF, COMMAND, A5
Egy megjegyzést szúr be. Ennek II sornak
nincs hatása a Ilrogram működésre.
Dokumentálhatja vele a Ilrogramokat. Enuek
a parancsnak a tlúzott használata külön
memóriát emészt fel.
Példa:
Rem hőmérséklet-nyomás átváltás
IReturul 2ndF, COMMAND, B5
Befejezi az szubrutint, és újrakezdi a program
működtetést a Gosub kijelentés utáni sortól.
Példa:
Return

125
ElJ RO-PROFil. .:1.-9200/9300

lSt[<'I,.hYagy 3>, <n>n 3ndF, COMMAND, F6


(csak STAT programokban)
Egy meglévő statisztikából előhív, vagy tárol
egy értéket. Az első változó az X, y, vagy W-t
határozza meg. A második változó az
adatkártya számát határozza meg. A szögletes
zárójelek a szintaxisban kellenek (lndF,
COMMAND, F7, és lndF, COMMAND, F8),
és ugyanabból a parancsmenüből származnak.
Ezt a kijelentést a kiváasztott statisztikai
üzemmóddal összhangban használja
(egyváltozó, kétváltozó, súlyozott, vagy nem
súlyozott), mert ellenkező esetben hiba
történik.
egyváltozó - I az x érték
egyváltozó súlyozottan - I az x érték, 2 a súly
kétváltozó - l az x érték, 2 az y érték
kétváltozó súlyozottan - I az x érték, 2 az y
érték, 3 a súly
Példa:
St [1,234]
St [3,14]=3
Az első példa a 234. kártyáról hívja elő az x
értéket. A második példa a 14-es kártya súlyát
3-ra állftja be.
IStat Xl 2ndF, COMMAND, FI
(csak STAT programokban)
Egyváltozós statisztikai üzemmódot választ ki.
Megjegyzés:
Ez a parancs minden tárolt adatot töröl a
statisztikai kártyákról.
Példa:
Stat X
~tatXW1 2ndF, COMMAND, F2
(csak STAT programokban)
Súlyozott egyváltozós statisztikai üzemmódot
választ ki.
Megjegyzés:
Ez a parancs töröl minden tárolt adatot a
statisztikai kártyákról.
Példa:
StatXW

126
I::tIRO·PROt'll.

\Si;iKil 2ndF, COMMAND, F3


(csak STAT Ilrogramokban)
Kétváltozós statisztikai üzemmódot választ ki.
Megjegyzés:
Ez a parancs töröl minden tárolt adatot a
statisztikai kárlyákról.
Példa:
Stat XY
~YWl 2ndF, COMMAND, F4
(csak STAT Ilrogramokban)
Súlyozott, kétváltozós statisztikai üzemmódot
választ ki.
Megjegyzés:
Ez a parancs töröl minden tárolt adatot a
statisztikai kál-tyákról.
Példa:
Stat XYW
l}Vait (szám~ 2ndF, COMMAND, A4
Szünetet tart a Ilrogramban (szám)
másod percig, vagy ameddig megnyom egy
billentyűt. A másodpercek maL száma 255. ba
ncm határoz meg várakozási időt, akkor a
program addig szünetel, ameddig megnyom
egy billentyűt. A BUSY (foglalt) jelzés
bekapcsolva marad, ameddig a program vár.
A várakozás hasznos a közbenső eredmények,
és egyéb információk mcgjelenítéséhez.
Példa:
Wait 5
IzoolO <n> i;~ 2ndF, COMMAND, D5
(csak REAL ,és STAT programokban)
A zoom a tartományt állftja be I/n faktorral.
Ha két értéket használ, akkor az első érték
állítja be az X tartományt, és a második érték
az y tartományt. A skála beállftásokat nelO
végzi el a zoom parancs. A nagyítás előtt
grafikont kell rajzolni.
Példák:
Zoom 2
Zoom 1,5

127
EURO-PROFIl. EI.-92011/93110

Hibaüzenetek
Miután belépett egy programba, gyakran tesztelni kell azt. Ennek a
feladatnak a megkönnyltésére a számológép hibaüzenetet ír a
kij elző re, ha problémával találja szembe magát a program
futtatásával kallcsolatban. Például, ha ugyanazzal a névvel egynél
több címke van a programban, akkor a kövektező üzenet jelenik meg
a kijelzőn.

Ha meg akarja nézni a hibás sort, nyomja meg a 13], vagy ~


gombot. A program menüböz történő visszatéréshez nyomja meg a
CL billentyűt.
A program futása közben bármikor megnyomhatja az ON gombot a
program megállltásához. Ez akkor válik szükségessé, ha a program
egy végtelen ciklusba kerül. Ekkor nyomja Illeg a 13], vagy [E
gombot. A kurzor az utoljára elvégzett programsornál jelenik meg.

A hibaüzenetek listáját a B Függelék tartalmazza.

Mintaprogramok
Próbálja meg futtatni ezeket a programokat annak érdekében, hogy
gyakorlatot szerezzen a számológép programozásában. A Iléldák
különböző programozási módokat, input, és output műveleteket,
hurkokat, és feltételes elágazást mutatnak be.

Van aki forrón szereti (real üzemmód)

Tételezzük fel, hogy a hőmérsékleti értékeket Celsius-ról Fahrenheit-


re kell átváltania, és fordítva. Ezt a számológép üzemmód
alkalmazásával, vagy az EL-9300 megoldó üzemmódjának
használatával végezheti el. Egy harmadik módszer az, hogy a
következő programot hozza létre:

128
, .,

I. A program üzemmód kiválasztásához nyomja meg a IE!"}


billenlyűt. Nyomja meg a C, ENTER, I gombokat egy új REAL
üzemmód ú program létrehozásához.

2. Nevezze el a programot temp conv-nek, és nyomja meg az ALPllA,


ENTER gombolUlI.

3. Vigye be a következő programsorokat:

Label slart
Print" l C 10 F
Print "2 F 10 C
Input choice
If choice= I Goto ctof
If elloice==2 Goto ftoe
Goto slart
label elof
1nllut c
f=(9/5)*c+32
Prinl f .'
End
Label ftoe
Input f
e=(5/9)*(f-32)
Prinl c
End

4. Most próbálja meg futtatni a programot. Nyomja meg a QUlT, A


gombokat, válassza ki a programot, és nyomja meg az ENTER
gombot. A program ekkor megkéri, hogy válassza ki az átváltási
típust, kéri, hogy irja be a hőmérsékletet, majd megjeleníli a
kijelzőn az eredményt.

129
El/RO·PROFII.

Legyen 28, vagy ne legyen (Nbase üzemmód)

Amikor programot ír Nbase üzemmódban, ukkor az átváltási


funkciók, és a logikai műveletek hasznúlbatók. Írjon egy olyan
egyszerű programot, amely egy decimális számot bináris, oktális, és
hexadecimális alakra vált át a következőkben ismertetetlek szerint:

1. Egy új NBASE üzemmód ú program létrehozásához nyomja meg a


(E!lI, C, ENTER, 2 gombokat.
2. Nevezze el a programot dec conv-nak, és nyomja meg az ALPHA,
ENTER gombokat.

3. Vigye be a következő programsorokat:

Print "Enter a decima I


Input X
X~bin (a ~bin parancs beviteléhez nyomja meg a MATIl, D, 4
gombokat.)
binary=X
Print binary
X~oct
octal=X
Print octal
X~hex
hexadecimal=X
Print bexadecimal

Figyeljen arra, hogy u program az X értéket a bináris, oktális, és


hexadecimális változókhoz a nyomtatás előtt viszi át. Ezt úgy hajtja
végre, hogy a kijelzés megfelelően van címkézve.

4. Most próbálja meg futtatni a programot. Nyomja Illeg II QUlT, A


gombokat, majd válassza ki a programot, és nyomja meg az
ENTER gombot. A program megkéri, hogy vigyen be egy
decimális értéket, és visszatér a három átváltáshoz.

5. Abban az esetben, ba a 32767-nél nagyobb számot próbál meg


binárissá alakítani, akkor hiba történik. A gyakorlás kedvéért,
adjon a programhoz egy feltételes leágazást, amely átugorja a
bináris átváltást, ha 1>32767.

130
EI.-92111119300

2x4 (MAtrix üzemmód)

Amikor mátrix üzemmódban ír Ilrogramot, akkor valamennyi mátrix


funkció a rendelkezésér áll. Tételezzük fel, bogy egy nxm-es mátrixot
akar feltölteni O és I közötti véletlen számokkal. A véletlen szám
funkciót kell alkalmaznia, és két egymásba ágyazott ciklust kell
használnia, ahogyan azt a következő példában bemutatjuk.

I. Nyomja meg a IE!! J.


C, ENTER, J gombokat egy új MATRIX
üzemmódú program létrebozásáhoL

2. Nevezze el a programot mat fill-nek, és nyomja meg az ALPHA,


ENTER gombokat.

3. Vigye he a következő programsorokat:

dim A[n,m] (Nyomja meg a MATil, E gOlllhokat a dim, [, and]


parancsok Illegkereséséhez.)
i=1
Label tilli
j=1
Label fillj
A[ij]=random (Nyomja meg II MATil, A, 8 gombokat a random
Ilarancs beviteléhez.)
j=j+i
If j<=m Goto fillj
i=i+l
If k=n Goto filii
End

4. Most Ilróbálja meg futtatni a programot. Nyomja meg a QUlT, A


gombokat, válassza ki a programot, és nyomja meg az ENTER
billentyűt.

5. Ha meg akarja nézni a betöltött mátrixot, akkor nyomja meg a


(CDGlJ
QUIT, mCD, MENU, A 3, MENlJ, B, Ol gombokat. Görgesse a
mátrixot, és nézze meg, hogy minden bejegyzés O, és I közötti
szám-e.

131
EURO-I'ROHL

Komplex üzemmód
• 1<:1.-9200/9300

Írjon egy olyan programot, amely egy komplex számot kér a


bevitelhez, azután megmondja a szám valós részét, a képzetes részét,
az argumentumát, és a komplex konjugáltat.

l. Nyomja meg a (E!ll, C, ENTER 4 gombokat egy új COMPLEX


üzemmódú program létrehozásához.

2. Nevezze a programot X+Yi-nek, és nyomja meg az ALPIIA,


ENTER gombokat.

3. Vigye be a következő programsorokat:

real p=real number (Nyomja meg II MATil, E gombokat a komplex


funkciók megkereséséhez.)
imagin=image number
argmt=arg number
conjgt=conj number
Print realp
Print imagin
Print argmt
Print conjgt
End

4. Most próbálja meg futtatni a programot. Nyomja meg a QIJlT, A


gombokat, válassza ki II programot, és nyomjll meg a:L ENTER
billentyűt.

5. A program kér egy számot, azután kinyomtatja az összes adatot.

10 a csúcson (Statisztikai Ilzemmód)

Írjon egy egyszeru programot, amely tíz tesztkérdést tesz fel, azután
az adatokról hisztogramot készít:
l. Nyomja meg a IE!lI,
C, ENTER, 5 gombokat egy új STAT
üzemmódú program megalkotásához.

2. Nevezze a programot grader-nek, és nyomja meg az ALPHA,


ENTER gombokat.

132
U.-9200/9300 UIRO-I'ROt'U,

3. Vigye be a következő Ilrogramsorokat:

Gosub inscore
Gosub avgscore
Gosub grscore
End
Label inscore
Stat X
Print "Enter scores
i=l
Label Hoop
Input X
Data X
i=i+l
If k= 10 Goto Hoop
Return
Label augscore
Print" Average score is
X=x (NyoJllja meg a MATil, E, l gombokat a:L x átlag. x
beviteléhe:L.)
Print X ,"
Wait 5
Return

Label gscore
Range tl,lIlll. 10, O, 10, l, 10
G<IIlST>
Return

Amikor a Ilrogramot futtatja, a teszt eredményeknek ll, és 100 között


kell lenniük (ha az összeset látni akarja).

Programok törlése

Maxímálisan 99 (az EL-9200 esetén 52) programja lehet. lia helyet


akar csinálni a:L új programoknak, törölje II régieket.

A következőkéllpen végezze a törlést:


l. Nyomja meg a ~J gombot a program üzemmód kiválasztásához.
2. Nyomja meg a D billentyűt a törlésí funkció kiválasztásához.

133
EtlRO·PROFIL EI .-910019300

~UH
I DIT .•Ele;
DPRG-l
i re;ui t
I~ •'I:IPRG-2
DSimpson
D5
'!~&lee;~ro
'1iJ1:IClS low

3.Vigye be annak a programnak a számát, amelyet törölni óhajt, vagy
válassza ki II kurzor billentyűk használatával, és nyomja meg az
ENTER billentyűt.

ener9'al

~
to delete
pr09rClll\

4. A számológép megkérdezi, hogy valóban törliIni akarja-e a


programot. A törléshez nyomja meg az ENTER gombot.

Megjegyzés:
Gyorsan törölhet egy programot mialatt javltást végez a gépben, ha
megnyomja a 2ndF, CA billentyű ket. Ekkor a fenti figyelmeztető
üzenet jelenik meg. A program törléséhez nyomja meg a ENTER
gombot.

13..
EI.·9100/931111 WRO·PROt....

6. FEJEZET.

Az Ön számológépe egy-, illetve kétváltozós súlyozott statisztikai


számításokat tud elvégezni.

A normál számítási funkciók is rendelkezésére állnak a statisztikai


üzemmódban. A statisztikai eredmények felbasználhatók
számításokban, vagy programokban.

A statisztikai üzemmód kiválasztása

I l
A statisztikai üzemmód kiválasztásához nyomja meg II El gombot.
Abban az esetben, ha a készülékben egyetlen statisztikai adat sem
SZereIJe1, akkor a kijelzőn a következő kélJet látja:

.~ .
DATA FORMAT
ONE VARIABLE
G~
TWO VARIABLE
~ X,y
1:1 X,Y,W (WEIGHT>

Válasszon ki egyet a négy formátum közlll: egyváltozós (X),


egyváltozós súlyozott (X,W), kétváltozós (X,Y), kétváltozós súlyozott
(X, Y, W).

135
ElJRO-PIUWIL E 1.-9200/9300

Egyváltozós statisztikák
Megjegyzés:
Az egyváltozós statisztikák kiválasztásához nyomja meg a l § l, l
gombokat. Ekkor az első adatkártya jelenik meg a kijelzőn.

DATA

fra:

Mindenegyes kártya egy értéket tartalmaz (a statisztikusok ezt


gyakran "megfigyelés"-nek hívják). Az adatértékek bevileléhez
használja a gép billentyűzetét. Az ENTER billentyű megnyomása után
a számológép kijelzi a következő kártyát (a következő adatértéket).
Ha meg akarj~eleniteni a ~ijelzőn az előző adat~rték~t, ~kkor
nyomja meg a ~ gombot. A következő adatérték megJeleUltésehez a
~ billentyűt nyomja meg. Ha az első, vagy az utolsó kártyához akar
ugrani, akkor nyomja meg a 2ndF [3], vagy a 2ndF ~ billentyüket.
A kártyaszám a kártya jobb felső részén található. Például, a 215 azt
jelenti, hogy az öt kártyából jelenleg a második kártya van
megjelenítve a gépen.

Példa: Számolja ki a következő teszt eredmények


tagttékét: 75, 85, 90, 82, 77
Nyomja meg:
EJ l, 75, ENTER, 85, ENTER, 90, ENTER,
82, ENTER, 77, ENTER
Nyomja meg: MENU,A, l
Eredmény: x= 81.8
sx= 6.050052492
ax= 5.418486874
1:x= 409.
1:x2= 33603.
n= 5.
xmi= 75.
lma= 90.
Ha nem tudja, hogy az eredmények mit jelentenek, akkor nézze át "A
statisztikai menU" dmü részt a könyvben.

136
EI.-9200/9300 t:" RO -I'ROHI,

Egyváltozós súlyozott statisztikák

Abban az esetben, ha a minta adat tartalmaz egy olyan értéket, amely


többször ismétlődik, akkor azl súlyozott vállozóként vigye be a
slámológéJlbe. Például, ha egy vállozót 5 súllyal visz be a gépbe, az
ugyanaz, mintha az értéket ötször irta volna be. A súlyozott
egyvállozós adatkártyák a következőképllen néznek ki:

DATA l/l

1.1
Írja be az l értéket, nyomja meg az ENTER gombot, és írja be a
súlyozást.
Példa: Számolja ki a következő teszt eredmények
j'!~!rtékét: 75, 75, 75, ~5, 90, 90, 77.
Nyomja meg: § MENU, D, 2, ENl ER.
A géJltöröl minden korábbi adatot.
Nyomja meg: 2
A gép kiválasztja az egyváltozós súlyozott adatot.
75, ENTER, 4, ENTER, 90, ENTER, 2, ENTER, 77,
ENTER, MENU, A, I
Eredmény: x= 80.
sx= 7.745966692
ax= 7.071067812
'Ex= 480.
'Ex 2= 38700.
n= 6.
xmi= 75.
xDla= 90.

Ha nem visz be értéket a súlyra vonatkozóan, akkor a gép


automatikusan a w-t l-re állllja.

137
EIIRO·PROt'n, EI.-92UU/9JUU

Kétváltozós statisztikák
Ha kétváltozós stalisztikákhoz akar bevinni adatokat a számológépbe,
akkor azt hasonló módon kell végrehajtania, mint azt az cgyváltozós
statisztikák esetében tette. Kivételt képez az, hogy az adatpontok
l l
Ilárként kerülnek azonosításra (x,y). A El kiválasztása után
töröljön minden korábbi adatot a gépből (MENU, D, 2, ENTER), és
nyomja meg a 3 gombot. Ekkor az első adatkártya jelenik meg a
kijelzőn:

DATA l/l

rr:
Írja be az x-et, nyomja meg az ENTER billentyűt, és irja be az y-t. Ha
megnyomja az ENTER gombot, akkor a gép automatikusan a
következő kártyára lép, így beviheti a következő adatpárt. lia a

kártyák közölt akar mozogni, akkor használja a BJ, és a ~


gombokat.

Kétváltozós súlyozott statisztikák

Abban az esetben, ha a mintaadatok olyan párokat tartalmaznak,


amelyek többször ismétlődnek, akkor azokat súlyozott kétváltozós
statisztikákként vigye be a számológépbe. Például, ha egy adatpárt 10-
szeres súllyal visz be, az ugyanaz, mintha az adatpárt tízszer vitte
I I
volna be. A El kiválasztása után töröljön minden korábbi adatot
(MENU, D, 2, ENTER), és nyomja meg a 4 gombot. Ekkor az első
adatkártya jelenik meg a kijelzőn:

DATA l/l

Vc
101=
1.

138
EJ.-92UU/9JUU EURO-PNOEII,

Az x érték bevitciéhez hasznlílja a gép billentyüzetét, nyomja meg az


ENTER gombot, vigyc bc az y értéket, és ismétclten nyomja meg az
ENTER billentyűt. Ezután írja bc a súlyt a készülékbe. lia a kártyák
között akar mowgni, akkor használja a BJ, és [B billentyűket II
mozgatáshoz.

Példa: Számolja ki a következő 30 matematikai és flZikai


próbapontok átlagát:
10 (80,85), 15 (90,80), .. (90,90), és l (95,90)
Nyomja mcg:
IEl l MENU, D, 2, ENTER, 4
(Töröl nlinden régi adatot, és a kétváltozós
adatokat súlyozottan viszi be.)
Nyomja meg: 80, ENTER, 75, ENTER, 10, ENTER, 90, ENTER,
80, ENTER, 15, ENTER, 90, ENTER, 90, ENTER,
4, ENTER, 95, ENTER, 90, ENTER, ENTER
MENU, A, l (A matematikai teszt statisztikái)
Eredmény: X= 86.83333333
sx= 4.997125611
ax= 4.913134324
Ex= 2605.
~12= 226925.
n= 30.
xmi= 80.
una= 95,
Nyomja meg: MENU, 2 (A flZikai teszt statisztikái)
Eredmény: y= 86.83333333
sy= 4.997125611
ay= 4.913134324
~y= 2605.
E y2= 226925.
11= 30.
ymi= 80.
yma= 95.

Ha súly nem került beviteIre, akkor a számológép automatikusan a


súlyozást (w) l-re állítja.

139

,. \
Adatbevitel
A statisztikai adatok bevitelekor irhat a gépbe számokat, változókat,
egyenleteket. Felhívjuk a figyeimét azonban arra, hogy csak az
eredmények kerülnek tárolásra a készillékben. Ha az adatbeviteli
eljárás közben hibát követ el, nyomja meg a CL gombot (az ENTER
billentyű megnyomása előtt). Ekkor a korábbi adat tér vissza a
kijelzőre. Ha megnyomja a 2ndF, CA billentyűket, akkor ezáltal egy
teljes kártya tartaimát törölheti.

Maximálisan 999 adatkártyát, vagy megfigyelést vihet be a gélIbe (az


EL-nOO esetében 199 egyváltozós, és 99 kétváltozós adat bevitelére
van lehetőség).

A statisztikai menü
Ha megnyomja a MEN U billentyűt, akkor statisztikai eredményeket
tekinthet meg, mozoghat az adatkártyákon keresztül, maszkolhat,
törölbet, válogathat, tárolhat, vagy elöhívhat adatokat a mátrixokról.

Statisztikai eredmények

Az adatbevitelt követően úgy tudja megtekinteni a statisztikai


eredményeket, ha megnyomja a MENU, A billentyűket. Ekkor a
következő menÜ jelenik meg:

OX VARS
f:lV VARS
EL DREG
~~XT
-MAT

XVARS
Az OX VARS az x statisztikákat mutatja. Ha feltételezzük. hogy
befejezte az előző példát, akkor az X VARS kiválasztásával a
következő statisztikai eredmények jelennek meg a kijelzőn:

i .. 86.83333333
5X - 4.997125611
ax = 4.913134324
:Ix .. 2605.
%:z:I= 226925.
n .. 30.
xllli- B0.
:z:mQ- 95.

140
U.-92UUI9JlIIl t:tJIW·PRIlt....

Ahol:

x= az adat átlagértéke
sx= a mintaállag eltérés. 77 A mintaátlag eltérés feltételezi, hogy az
adat egy minta a népességből.
ax= a népesség átlagtól való eltérése. Ml! A népesség átlag eltérés
feltételezi, hogy az adat a teljes népességet reprezentálja.
:Ex= az x adatértékek összege
:Ex z= az x adatértékek négyzetének összege
n= a bevitt adatértékek száma (a megligyelések. vagy kártyák száma)-
Xllli= az x minimum értéke
xma=az y maximum értéke

YVARS
A eY VARS csak akkor áll rendelkezésre, ba kétváltozós adatokat
visz be a gélibe.
Az Y VARS az y statisztikákat mutatja. lia éPllcn befejezte IIZ előző
példát II kétváltozós megfigyelésekkel, akkor az Y VARS a következő
statisztikai eredményeket jeleníti meg: ."

g
s ...
a ...
I... ;
-... 80.
5.085476271
5•
2400.
1:..,1= 192750.
1::z:... .. 208950.
"'Illi" 7:5.
...1110.- 90.

~
1
lY-óy
sy=, ,/ n-1
/./

~
í

~
2 '2 2
L", V hY
•l! ax="Lx
- - ,7nx
_
-- ay= '
n .- n
r

141
ElJlto-PROFn. E1.·9200/9300

Ahol:

y= az adat átlagértéke
sy= a mintaátlag eltérés. A mintaátlag eltérés feltételezi, hogy az adat
egy minta a népességből.
ay= a népesség átlag eltérés. A népesség átlag eltérés feltételezi, hogy
az adat a teljes népességet reprezentálja.
Ey= az y adatértékek összege
Eyl= az y adatértékek négyzetének összege
Exy= az x értékek összege megszorozva a megfelelő y értékekkel.
ymi= az y minimum értéke
yma=az y maximum értéke

Regresszió

A cl REG regressziós adatokat mutat. Ez az opció csak akkor áll


rendelkezésére, amikor kétváltozós adatokat visz a gélIbe. Egy változó
várható értéke, és egy hozzá kapcsolódó változó értéke közötti
kapcsolatot regressziónak hivjuk. Ha a változó menUből kiválasztja
REG feliratot, akkor a következő lineáris regressziós eredmények
kerülnek megjelenítésre:

Q .. 14.05063291
b . 0.75949367
r • 0.146298884

Ahol:

"a" az első regressziós együttható, amely az y=a+bx lineáris


regressziós egyenlet y tengelymetszete.
"b" a regressziós egyenes meredeksége.
"r" a korrelációs együttható.

(Lehetőség van arra, hogy más tipusú regressziós egyenleteket


jelenitsen meg grafikonon, és megnézze azok regressziós együtthatóit.
Ezzel kapcsolatban nézze át a "Statisztikák grafikus megjelenítése"
című részt a következő fejezetben.)

142
U.-92l111/931111 UJRO-PROnl.

A regressziós egyenletek három fontos értékkel rendelkeznek. Ezek az


a, b, és az r.

A korrelációs együttható a mennyiségi kapcsolatot mutatja x és y


között, egy konkrét mintára vonatkozóan. Azt méri le, hogy a
regressziós vonal milyen jól illeszkedik az adatpontokhoz.

Az r értéke -I és l között van. Ha az r egyenló -l-gyel vagy l-gyel,


akkor akorrelációs diagramon lévő valamennyi pont egyenes vonalon
helyezkedik el.

Minél távolabb van az r értéke -l-től vagy l-től, annál kevesebb pont
található a vonal körül. Az r értéke minél közelebb van a O-hoz, annál
kevésbé megbízható a korreláció. Ha az r nagyobb O-nál, akkor az egy
pozitiv korrelációt mutat (ahogyan az x növekedik, úgy növekedik az y
is). lia az r kisebb O-nál, akkor az egy negativ korrelációt mutat
(abogyan az x nő, úgy csökken az y).

Példa:
Hogyan függ egy ember súlya a magasságától'!
Határozza Illeg a rcgressziós egyenletet a következő tiz ember~e
vonatkolóan. Mcgadjuk al adatokat (ccntilllélerben ·h
kilogramlllban):

l 186 84
2 18·U 79.5
3 165 65.9
4 180 77.2
5 177 80.5
6 172.5 70.5
7 180 65
8 172.2 55
9 186 81.8
10 169.5 62

Lépjen be a statisztikai üzemmódba, törölje a korábbi adatokat, majd


vigye be a fenli adatokat.
Nyomja meg a IEll
MENU, D, 2, ENTER, 3 gombokat.
(Töröl mÍlldcn adatot, és kiválasztja a kétváltozós adat üzemmódot.)

Nyomja meg a 186, ENTER, 84, ENTER, 184.8, ENTER, 79.5,


ENTER gombokat.

143

, J. t.
E\JI(()-PROHI,
EI.-9200/9300

(Az első két párt visú be) Folytassa a maradék atlatpárok bevitelét a
készülékbe.

Miután bevitte az adatokat a számológépbe, nézze át a bevitelt, így


ellenőrízheti, hogy mindent helyesen írt be.

Ha megnyomja a MENU, A, 3 gombokat, akkor megtekintheti a


regressziós együtthatókat. Az eredmények:

a=-105.8750968
b= 1.004033259
r= 0.747255362

A lineáris regressziós egyenlet a következő: y=-105.87+1.00x.

Számológép üzemmódban használhatja az x' és y' funkciókat az x és y


értékeinek becslésére. A fenti statisztikai eredményeket mind
felhasználhatja egyenletekben és programokban.

Példa:
Az előző példa befejezése után határozza meg egy 183 cm magas
ember várható súlyát. Egy 60 kg súlyú ember milyen magas lehet?

pBmJ
Nyomja meg a mm, MENU, l, 183, MATH, G, 5 gombokat.

Eredmény: 77.86298958 A 183 cm magas eÍnber kb. 78 kg.

Nyomja meg a 60, MATH, G, 4 gombokat.

Eredmény: 165.2087671. A 60 kg súlyú ember egy kicsit magasabb


165 cm-nél.

Megjenzés:
A statisztika és számológép üzemmód regressziós értékei mindig
lineáris regresszión aIalIszanak, még akkor is, ha a statisztikai grafika
üzemmódban egy másik típusú regresszió kerül kiválasztásra.

Mozgás az adatokban

A kártyákon keresztül történő lapozáshoz használhatja a 13], és ~


gombokat. Ha az első, az utolsó, vagy egy kijelölt kártyához akar
mozogni, akkor a statisztikai menüt kell használnia úgy, hogy

144
. , J'1 i

1<:1.-9200/93110
Ell RO-PROFil.

megnyomja a MENlJ gombot. Nyomja meg a EJ I l MENlJ, B,


billentyüket, és a következő menü jelenik meg a kijelzőn:

Az O FIRST alkalmazásával az első kártyához mozoghat. (Ugyanaz,


mint a 2ndF BI.)
A 6 LAST használatával az utolsó adatkártyához mehet. (Ugyanaz,
mint a 2ndF~.)
A O ANY CARD alkalmazásával a számológép megkéri Ónt, hogy
írjon be egy kártya számot. Vigye be annak a kártyának a számát,
amelyet meg akar némi. Abban az esetben, ha egy olyan számot visz
be a gépbe, amely nagyobb, mint az utolsó kártya száma, akkor az
utolsó kártya jelenik meg a kijelzőn.

Nemldvánt adat maszkolása


Lehetősége van arra, hogy a nemkivánt adatokat kizárja, azaz
maszkolja a statisztikai számításokból. Azonban ezek az adatok
beviteli adatként továbbra is tárolva maradnak.

Hívja elő azt a kártyát, amelyet maszkolni akar, vagy vissza akar
állltani a kij elző re. Nyomja meg a MENlJ, C gombokat, és a
következő menüt láthatja a kijelzőn:

Az O MASK ON a jelenlegi adatkártyát kizárja a statisztikai


számításokból.
A 6 MASK OFF a jelenlegi kártyát bevisú a statisztikai
számításokba.

145
EI/RO-PROFIl. EL-9201lI'JJOO

Ha egy kártya maszkolva van, akkor egy (M) betű jelenik meg a
kártya tetején.

Adattörlés
Lehetősége van arra, hogy egyetlen kártya tartaImát, vagy az összes
kártya tartaImát törölje.

Ha egy kártya tartaImát akarja törölni, akkor ennek elvégzéséhez


ahhoz a kártyához kell mennie, amelyiket törölni akarja.

Nyomja meg a MENU, D gombokat, és ekkor a következő kijelzést


láthatja:

Az O ONE DATA törli a kiválasztott kártyát.


A et ALL DATA az összes kártyát törli. A gép ekkor megerősítést
vár a törlésre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy ha az összes kártyát
törölni akarja, nyomja meg az ENTER gombot.

Adatok rendezése
Az adatkártyákat négy különböző módon rendezheti a
számológépben.
Ha megnyomja a MENU, E billentyűket, akkor a következő menü
jelenik meg:

I 6~6 OX ASCEHD
ASK fiX DEECEH
I EL fJV ~S EHD
mv ESCEH
I<~~[f

146
EL-921l0I'JJIlIl

Az OX ASCEND a kártyákat a legalacsonyabb x értéktől a


legmagasabb érték irányába válogatja szét.
A ex DESCEN a kártyákat a legmagasabb x értéktől a
legalacsonyabb x irányába válogatja szét.
A cl V ASCEND a kártyákat a legalacsonyabb y értéktől a
legmagasabb y irányába rendezi. Ez a funkció nem áll rendelkezésére
egyvállozós üzemmódban.
A OV DESCEN a legmagasabb y értéktől a legalacsonyabb y
irányába rendezi. Ez a funkció nem áll rendelkezésére egyvállozós
módban.

Adatátvitel egy mátrixba


Ha mátrixra akar olyan adatokat átvinni, amelyek korábban
statisztikai üzemmódban kártyákra kerültek, akkor nyomja meg a
MEU, F billentyűket. Ekkor a következő menüt látja:

I
TAT mOA[ a.al
OTO mfJBI aJ a I ..
ASK IilflCI D. a I
I B~T mcn I DJ a I
m~E[a.al
mmF[D.DI
- l!JilGlaJa

Válasszon ki egy cél mátrixot. (Azok a mátrixok, amelyek [O,OI-val
kel-ültek Iistbásra, azok üresek. Ha a kiválasztott mátrix nem üres,
akkor egy figyelmeztető üzenet jelenik meg:

,~6~6 ·1!i!ge~ a. a ,
To 1lI0.t D
'1:I!l.,.",WIIQIW
Prus [EHTER l
to cl.o.r ..o.t D

lia a mátrix tartaImát az adatkártyák tartalmával akarja felüHmi,


akkor nyomja meg az ENTER gombot.

A mátrix új méretei a mátrix listán láthatók. Az új mátrix oszlopainak


száma a kártyák számától függ. Mindenegyes adatkártya a mátrix egy
oszlopának tekintendő. Az új mátrix maximálisan három sorral

147

. '
EURO·PROFII.
EI.·9200/9300

rendelkezhet. Az x értékek képezik az első sort, az y értékek a


második sort (vagy az egyváItozós értékek súlyai), és a súlyozott
értékek tekintendők a harmadik sornak. Például, ha az adatkártyák a
következő információt tartalmazzák:

1. kártya: 1=1, y=1O


2. kártya: 1=2, y=20
J. kártya: I=J, y=30
4. kártya. 1=4, y=40, akkor az új mátrix:

1 2 3 41
/10 20 30 4~

A következőkben közlünk egy listát a statisztikai ilzemmódokról, és


arról, hogy az adatok hogyan kerülnek tárolásra a mátrixokban:

egyváltozós: az 1. sor az x adatololt tartalmazza


egyváltozós súlyozott: az I. sor az x adatololt tartalmazza
a 2. sor a súlyololt tartalmazza
kétváltozós: az 1. sor az x adatololt tartalmazza
a 2. sor az y adatololt tartalmazza
kétváltozós súlyozott: az l. sor az x adatololt tartalmazza
a 2. sor az y adatololt tartalmazza
a J. sor a súlyozást tartalmazza

Miután az adatok egy mátriIba kerültek, valamennyi mátrix funkció,


és sor művelet rendelkezésére álI. A mátrix megváItoztathlltó, azután
visszavihet6 a statisztiloli kártyákra, ahol további elcmzést végezhet
vclük.

Adatátvitel mátrixból
Ha statisztikai üzemmódban mátrixból adatkártyákra akar átvinni
adatokat, akkor nyomja mcg a MENU, G billentyűket. Ekkor a
következő kijelzést látja:

148
.:1.·9211111931111
t:lJRO·PROt'U,

Válasszon ki egy forrás mátrixot, ahonnan az adatololt venni fogja. A


mátrix méreteinek (I,I),[2,x), vagy [J,xl-nek kell lenniük. A [3,x) a
súlyozott statisztilol, a harmadik sor tartalmazza a súlyololt. lia az
adatkártyák nem üresek, akkor egy figyelmeztető Üzenetet Iolp a
géptöl:

~~~X
I rmDA(lfDJ
I;:;;:;;';,
Frolll Illo.t. D
.1iCI;&1!flQ'OUIrI
Pres$ (ENTERJ
t.o c.llt4r ST.DT

lia az adatkártya adatait a mátrix adataival alolrja felüHrni, akkor


nyomja Illeg az ENTER gombot.

Matematikai funkciók
Statisztikai üzelllmódban valamennyi funkció billentyű rendelkezésére
áll. A többi matematikai funkciók a MATil menüből kerc:!)hetők e!ő.
A funkciók részei lehelnek egy egyenletnek, amely egy kártyára kem!.
A MATil billentyű megnyomását követően a következő jelenik meg:

!JWP o.bs
int.
i"<lrt.
fpo.rt.
nl
,nCr
...nPr
Ezeket a funkciókat a J. fejezetben ismertettük.

A BHYP menü tartalmazza a hiperbolikus trigonometrikus


függvényeket, amelyeket a J. fejezetben ismertettünk.

149
ElJRO-PROFII.

7. FEJEZET
IRI
STATISZTIKÁK CnAFIKLJS
MECJELENíTÉSE
A statisztikák grafikus megjelenítési üzemmódjában a készülék hat
különböző tipusú grafikát tud elkészíteni, és hat Hpusú regressziós
görbét tud rajzolni

A statisztikai grafika üzemmód kiválasztása


A statisztikai grafika üzemmód kiválasztásához nyomja meg a 2ndF
I~ Jgombokat. Ekkor a következő menüt látja:

~ ....-.'_:-(-n-m..--.. .
• D.
• D.
bl1ll.L1h
EG. HISTD6a*H
ca.a GU'K)
·c.

Ennek a menünek a segítségével kiválaszthatja a grafika tipusát.


Kiválaszthat néhány grafikus funkciót is, amelyeket a 4. fejezetben
ismertettünk. (Például a 211dF, PLOT gombok használatával).

A grafikus ábrák egymás fölé rajzolhatók az összehasonlítás céljából.


Nyomja meg a 2ndF, CA gombolult, Igy törölhet a géllből minden
korábban megrajzolt ábrát.

Grafika tipusok
A következő hat grafikus ábrát lehet elkészíteni a számológépen:
hisztogram, törtvonalas grafika, növekvő gyakoriságú grafikus ábrák,
normál eloszlások, szórás diagramok, és keretes Abrák. A hat tipusú
regresszió a következő: lineáris, exponenciális, logaritmikus, lO-es
alapú logaritmikus, hatvány, és inverz.

150
':',-9200/93110 ElJI!O-fRCH'II,

Hisztograll1ok

A hisztogramok csak x értékckre vannak rajzolva. A téglalapok az x


értékcket mutatják. A téglalallOk magassága jelcnti a gyakoriságot.

Példa:
RajzoJjuk ki a 6. fcjezetben található utolsó regressziós példából a
súlyozás adatait.

Nyomja Illeg a 2ndF,l ~ A, 2ndF, AUTO gombokat.


l,
Ercdmény:

Törtvonalas grafikák

A B 8.L. kiválasztásával egy törtvonalas grafikus ábrát rajzolhat


meg. Nyomja meg a 2ndF, I~ I, 8 gombolult, és ekkor a következőt
láthatja:

IST
Itl
I :
• D.
D:
EG. aaaKEH-UIiI
.c. GWll

A grafikus ábra megjelenéséhez nyomja meg az ENTER gombot.

A törtVOIlalas grafika csak az x értékekkel rajzolja az ábrákat. A


IlOntok vizszintes pozíciói mutatják az x értékcket, II függőleges
poziciók Ilcdig az x pontok előfordulásánakszámát jelzik.
A grafilul törléséhez nyomja meg II 2ndF, PLOT, A, ENTER
billcntyűket.

151
EIJRO-I'IW.-II. .:1.-9200/93110

Növekvő gyakoriságú grafika

A CC.F. kiválasztásával egy növekvő gyalmriságú grafika


elkészítésére van lehetősége. lia megnyomja a 2ndF, I~ J, C
gombokat, akkor a következő menilt látja:

","'-." - 'lc:,w~
FlIiQUIiHCY
GUPH

Az adatok grafikns megjelenítéséhez nyomja meg a 2ndF, AUTO


billentyűket.
A növekvő gyakoriságú grafikákuál az x értékek gyakoriságának
összegét látja.

Normál eloszlású grafika (Gauss-eloszlás)

A DN.D. felirat kiválasztásával egy normál eloszlású grafikát


készíthet. Ha megnyomja a 2ndF, Ild::: l, D gombokat, akkor a
következő ábrát láthatja:

Az adatok grafikus megjelenítésébez nyomja meg a 2ndF, AUTO


billentyüket.

A normál eloszlású grafika esetében összefüggés van az x standard


értéke, és II középérték között. A normál eloszlásnál a teljes terillet
minden esetben l.

Mind a négy már említett grafikus üzemmód esetében a BJ, és a [EJ


kurlor segitségével mozogbat az adatok között. Ha a kurzorral a
grafika mentén mozog, akkor az x és y értékeit folyamatosan

152
U ,-9200/9300 WRIl-rIWm,

leolvashlltja a kijelző alján. A hisztogram, II törtvonalas grafika, a


növekvő gyakoriságú grafika, és a keretes grafika esetében a kurlor a
grafikus adatok mentén mozog, de a kijeuőn a baloldalon találhat
információt. lia váltani akarja a kijeuélSi ablakot, akkor nyomja meg
a RANGE billentyű ..

Szórt diagramok

Az ES.D. felirat kiválasztásával a számológép szórt diagramot rajzol.


I l, E gombokat, II következő menU jelenik
Ha megnyomja a 2ndF, ld:::
meg:

..
.. • • e•••

e._. •
JCAnEa
'UGlIAH

A szórt diagramok az x értékeket mutatják az y értékek ellenébell.


Csak kétváltozós adatok grafikus megjelenítésére van lehetőség.

Példa:
A fenli regressziós példából rajzolja meg a súlyozást, és a magassági
adatot.

Nyomja meg a 2ndF,l ~ E, 2ndF, AUTO gombokat.


l,
Eredmény:

A kurzorbillentyűkkel nem tud mozogni a szórt diagramon. Ha


szeretné látni, hogy hol vannak a Ilontol<, akkor basználja a Piot
FREE funkciót, amelyet a 4. fejezetbeu ÍlSmertettilnk.

153
EURO·PltonL .:1,-9200/9300

Regressziós ábrák

Az FREG. felirat kiválasztásával a gép hat különböző regressziós


görbét tud megrajzolni. Ha megnyomja a 2ndF, [~I, F gombokat, a
következő ábrát láthatja:

A következő regressziós görbék rajzolhatók meg:

• Lineáris regresszió a+bX


• Exponenciális regresszió a"e"bX
• Logaritmus regresszió a+b"'lnx
• 10-es alapú regresszió a+b"logX
• Hatvány regresszió a"'X"b
• Inverz regresszió a+b"X- 1

Lehetősége van arra, hogy a görbék közül bármelyiket, vagy mindet


egy meglévő gralikonra rajzolja.

Példa:
Rajzoljon Iineáris-, és hatvány regressziós görbét az előző szórt
diagramra.

Hajtsa végre az előző példát. Mialatt a szórt diagram megjelenik II


kijelzőn, nyomja meg II QUlT, F, 1 gombokat.

Eredmény:

:,'/
V'

154
EI.-9200/9300 t:I/JUl·PROHL

Nyomja meg a QUIT, F, 5 gombokat.

Eredmény:

Minden regressziós görbe hasonló lesz az adatokat tekintve, azonban


lesz egy görbe, amely a legközelebb áll a tényleges adatokhoz. Ha
összehasonlilja akorrelációs együtthatókat, akkor láthatja, hogy
melyik görbe illik jobban az adatokhoz. Ha részletesebb információt
szeretne ka Imi ezzel kapcsolatban, akkor nézze át "A statisztikai
grafika meuU" című részt.

A ~, és a ~ billentyűkkel a kUrlort a regressziós görbe mentén


mozgathatja. Ahogyan a görbe mentén mozog, III l és y értékek a
kijelző alsó részén megjelennek.
."

Keretes ábrák
A GRe. felirat kiválasztásával a számológép keretes ábrát rajzol. Az
előző példából történő kilépéshez nyomja meg a QUlT gombot. lia
megnyomja a G betűt, akkor a következő menü tűnik fel a kijelzőn:

A keretes ábrák az y értékek minimum-, mlllimum·, közép-, és a


standard eltérését Illutatják egy meghatározott l körül.

155
EllRO-PROFII. U ,-9100/9300

A [3], [EJ, m,és a [!] billentyűkkel a keretes ábrán tud


mozogni. Ha az ábra mentén mozog, az x és y értékek a kijelző alján
jelennek meg. A következő pontokhoz mozoghat az ábrán:

1- Maximum y érték
~ Y középértéke + 6y

m
~ y középértéke
.k" y középértéke - 6y
.4- Minimum y érték

~
x-dlt

A grafikus billentyűk

A következőkben felsorolt billentyűk vannak kapcsolatban a


grafikákkal: MEND, EQTN, QUIT, RANGE, ZOOM, PLOT, AUTO.

Az EQTN, és QUIT billentyűkkel visszatérhet a statisztikai grafika


menühöz. A grafikus kijelzésből való kilépéshez, és egy másik tipusú
grafikus funkció kiválasztásához használhatja őket.

A 2ndF, ADTO billentyük megnyomásával a számológél)


automatikusan skálázza a tartományt. Ez egy könnyű módszer ahhoz,
hogy gyorsan nézhessen meg grafikus ábrákat. Ha megnyomja a
2ndF, ADTO gombokat, akkor a gél) töröl bármilyen régi gralikont.
Azonban, ha a növekvő gyakoriságú grafika, vagy a normál eloszlású
grafika kerül kiválasztásra, akkor az adatok felUl lesznek rajzolva
még akkor is, ha a tartomány megváltozott.

A ZOOM, és a 2ndF, PLOT gombok ugyanazt a funkciót látják el,


amelyet a 4. fejezetben már ismertettünk.

156
~~ 1,-9200/93011 H/RO-PROFil,

A statisztikai grafika menU

Ha megnyomja a MEND gombot, akkor a következő menü jelenik


meg a kijelzőn:

Press
(ENTERI

Ez a menü regressziós együtthatókat jelenit meg, ellenőrzi a skálát,


beállltja a határokat, és az omega konverliós faktorokat.

Az AREG felirat kiválasztásával a gép a Jelenleg kiválasztott


regressziós egyenlet regressziós egyUttbatóit mutatja meg. Ellentétben
a statisztikai üzemmód regressziós egyUtlhatóival (amelyek mimIig
lineáris regressziós egyUtlhatók), ezek az egyUlthatók változnak, ha
kiválaszt egy új regressziós típust.

A BSCALE felirat használatával a gép kiválasztja, hogy az adat


lineárisan kerüljön megrajzolásra, vagy az egész százalékaként. Ez a
funkció nem vonatkozik a szórt diagramokca, a regressziós görbékre,
és a keretes ábrákra.

A CLIMIT kiválasztásával a gél) az als6-, illetve a felső batárt állitja


be. A határpontoknál, és az x közél)értékénél függőleges oszlopokat
rajzol a gél) a kijelző re. A határértékeket a folyamat pontosságának
kiszámolásához lehet basználni.

A Oc.P. a folyamat I)Ontosságát értékeket mutatja meg. 99

Az EOMEGA az omega konverziós értékeket mutatja meg. IO

99 C (felsóhatár - alsóhatár)
p 6a

Cpk= (felsóhatár - xl vagy (alsóhatár - x) ,amelyik kevesebb.


3a 3a

157
EURO-PROm. EL-9200/9300

A RANGE billentyű

Ahogyan azt már a 4. fejezetben Ismertettük, a RANGE bíllentyű


használatával beállíthatja a grafikus kljelzésl tartományt a
készüléken. Ha meghatároz egy tartományt, akkor a grafikusan
ábrázolt pontok száma az adatkártyák számától függ. Mivel
mindenegyes pontnak van egy szélessége, amely a pontok számában
van kifejezve, ezért fontos, hogy a kiválasztott tartományban a pontok
száma ne lépje túl a kijelző szélességét.

Amikor megnyomja a RANGE gombot, akkor ehhez az ábrához


hasonló menü jelenik meg:
STAT RANGE
Xdlt=-
5.9
10.

Az Xdlt az x változása minden alkalommal, amikor megnyomja a ~


gombot. Ez a száRi közvetlenül érinti a rajzolt pontok számát (n).
Az n a rajzolt pontok száma.· oll Ez a szám a kijelző szélessége által
korlátozott. A hlsztogramok, törtvonalas grafikák, és a növekvő
gyakoriságú grafikák esetében ez a szám nem léllheti túl a 31·et. A
keretes ábrák esetében a szám nem lehet több II-nél. Figyeljen arra,
hogy ne keverje össze ezt a számot a megfigyelések számával. A kettő
nem ugyanaz.

IOlOp= 1
1+10(1~)

1
y=10Iog(-)
p-l

(Xmax- Xmln)
11
n
(Xmax-Xmln+ ---ss---
Xdlt
A 9S a pontok száma. amelyet a rajzoláshoz felhasznált.

158
'l ;

EI.-9200/9300 EURO-PROfil.

8. FEJEZET

SOLVER

Megjegyzés:
Megoldó fuukciók csak az EL-9300 gépen vannak.

Ebben a fejezetben azt Ismertetjük, hogyan kell az EL-9300 megoldó


üzemmódját használnia egyenletek megoldására. Először Irjon be a
számológépbe egyegyenletet. Ezután adjon értékeket az ismert
változóknak. Ezután a háromféle eljárás közül használja az egyiket az
IsmeretIenváltozó kiszámításához. Készíthet egy könyvtárat ls a
gyakran használt egyenletek részére.

A számológép megoldó ilzemmódja egy egyenleten belül bárhol ki tud


számolni bármilyen változót. Még olyan változó ra ls meg tudja oldani
az egyenletet, amely többször megjelenik az egyenIeten belül.

A 2ndF, SOLVER billentyűk megnyomásával múködtethetÍ a


megoldó ilzcmmódot.

Egyenletek bevitele
Az első lépés egy egyenlet megoldásához az, hogy belrja az egyenletet
a számológélibe. Nem szükséges átalakítani az egyenletet az
Ismeretlen változó részére. Ha az egyenlet már beírásra került. akkor
bármilyen változót kiválaszthat IsmeretIenként.

A számtani elsőbbség szabályai. ahogyan azt már a 2. fejezetben


ismertettük, a bevitt egyenletre is vonatkoznak. A számológép
bíllentyűzetéhez kijelölt bármelyik matematikai funkclót használhatja,
és a MATil menüben talált funkciókat ls alkalmazhatja. Ezek
magnkban foglalják az abszolút értéket. és a hiperbolikus
trigonometrikus függvényeket ls. A szorzásI szimbólumokat
használhatja (például, 3z=21+y egy érvényes egyenletnek számit), de
néhány esetben lehetséges, hogy ezeket be kell vinnie a gépbe, mint
például két kisbetűs változó között. hogy így megkülönböztetbesse
őket egy kétbetűs változó nevétől (például, z=2xy mást jelent. mint z=
2x·y).

159
ElJRO-PROF". n.-92110/9300

A megoldó üzemmódban a változók kisbetűvel, vagy nagybetűvel


történő jelölése különbséget jelent:

• Az egyetlen karakterből álló nagybetűk (A...Z, és 8) globális


változók. A globális változók összhangban vannak a számológélI
memóriájával. (l'éldául, egy egyenletben a C betű a számológéll C
memóriáját jelenti.) A globális változók lehetövé teszik az egyenlet
számára, hogy a memóriákban tárolt értékek kerüljenek
felhasználásra, és azt is, hogy változókat egyik egyenletböl a
másikba áthelyezzen. A globális változók azt is lehetövé teszik.
hogy az egyik üzemmódhan tárolt eredményeket felhasználja egy
másik üzemmódban. lia nagybetűket akar használni a gépen,
akkor nyomja meg az ALPIIA, és 2ndF billentyűket, mielőtt
megnyomja a vonatkozó betűjét.

• A kisbetű k. a kishetűvel irt számok (2nd F, szám), és akisbetűs


szavak lokális változók. (Például, egy egyenletben kiválaszthatja a
c betűt lokális változóként.) A lokális változók csak addig léteznek.
ameddig maga az egyenlet is létezik. Amikor az egyenlet törlésre
kerül, a lokális változók is törlődnek.

• A nagyo, illetve a kisbetűk nem keverhetők annak érdekében, hogy


egy változót alkossanak. Az egyetlen karakterből álló uagybetűk
mindig egyetlen változónak tekintendők.

Az egyenietnek tartalmaznia kell egy egyenlőség jelet (ALPHA,


ENTER).

Példa:
Vigye be az egyenletet, ami átváltja a hőmérsékletet Celsius (okról
Fahrenheit-re (deg!):
9
degf=5degc + 32

Nyomja meg a 2ndF, SOLVER gomhokat.


Nyomja meg az EQTN, CL gombokat. A gép töröl minden régi
egyenletet.
Nyomja meg a .
2ndF, A-LOCK, degf=, ALl)liA, 9, §l, 5, ~,2ndF, A·LOCK,
dege, ALPHA, +, 32, ENTER
gombokat.

160
,, I t 'i

Io:IA21111/93110 ElJRO-PRon!.

lia az egyenletet ncm hclyesen irja be, akkor az ERROR 1:[Synll!!l


felirat jelenik meg a kijelzőn. lia mcgnyomja a ~, vagy ~
gombok valamelyikét, akkor a gép megmutatja, hogy hol van a hiba
az egyenletben.

Értékek adása a változókhoz


Az egyenlet bevitele után ki kell jelölni az értékeket az ismert
változókhoz. Lehetséges, hogy a globális változókhoz már ki lettek
jelölvc az értékek. dc ha Ön akarja, akkor megváltoztathatjll a
korábban megadott értékeket. Amikor megadja az értékeket, az érték
a változó nevétől jobbra, alatta jelenik meg.

Példa:
Váltsa át a 39.6°C-t Fahrenheit-re.

Nyomja meg a rn 39.6, ENTER, ENTER gombokat. A Jegf mint


ismeretlen kerül kiválasztásra.

?
39.6

I Preu [EHTER J
to solve
I
Az ismeretlen változónál egy kérdőjel látható az érték helyén.

Nyomja meg az ENTER-t. A gép megoldja az egyenletet.

Eredmény: 103.28

Egyenletek megoldása
Miután a kurzort ahhoz a változóhoz mozgatta, amire meg akarja
oldani az egyenletet, nyomja meg az ENTER gombot a művelet
elvégzéséhez (nem számít al, ha a változónak már van egy értéke).
Amikor a számológép grafikát rajzol, a BUSY (elfoglalt) felirat
jelenik meg a kijelzőn. Ha a gép számltási műveletet hajt végre, akkor
a COMPUTING (számol) felirat látható a kijelzőn. A következő

161
EI/RO·PROFlI. iii ,·9200/9300

kijelzés azt a számítási eljárást mutatja, amelyet a készülék az


egyenlet megoldásához használ. A kijelzőn láthatja az eredményt is:

E,\UQ Uon solve,.


de91..
103.28

Pnu (EHTER J

Miután megoldotta az egyenletet, ha megnyomja az ENTER


billentyűt, akkor a gép megmutatja a változók listáját. lia óhajtja,
megváltoztathatja a változók értékeit, vagy kiválaszthat egy másik
ismeretlent, és ismét megoldhatja az egyenletet.

Abban az esetben, ha a számológép nem talál megoldást, akkor a


"No solution in range or Calculate" (megoldhatatlan) felirat jelenik
meg a kijelzőn.

Ha javítást akar elvégezni az egyenletben, akkor nyomja meg az


EQTN gombot az egyenlet megjelenítéséhez.

A következő két példában bemutatjuk azt, hogyan lehet kényelmesen


bevinni egy egyenletet egyszer, majd felhasználni azt tlibbször is
különböző változókra történő számításoi<boz.

Példa:
Használja fel az ideális gáz törvényt, pv=nRt ll12 az általános
gázállandó (R) kiszámíthához SI egységben.

Nyomja meg az EQTN, CL gombokat. Töröljön a gépből minden


betöltött egyenletet.
Nyomja meg az ALPHA, p, x, 2ndF, A·LOCK, v=n, 2ndF, Rt,
ALPllA, ENTER gombokat. Írja be az ideális gáz törvényt.

11 12
p=Nyomás (alapmeghatározás: 1.0lJ N/ml)
v=térfogat (alapmegbatározás: .0224m 3 )
n=mole-ok száma (alapmeghatározás: l)
R=általános gázállandó
t=bőmérséklet (általános gázállandó: 273 K)

162
U.-9200/9300 WRO·PROF1l,

Nyomja meg ai
1.01J, ENTER, .0224, ENTER, I, ENTER, 00273, ENTER
gomhokat. Most beírta az alap meghatározásokat p, v, n, és t-re.

IN+OI~j; T$!!.
LYJ, ENTER, ENTER
gombokat. Válassza az R-t ismeretlennek.

Eredmény: 8,311 794872J/moIK (0.00008311 7)

Nyomja mcg az
ENTER, m,12, ENTER, m, m, ENTER, ENTER
gombokat.

Eredmény: v=0.2688m 3

Megoldó eljárások
A mcgoldó üzemmód három eljárással rendelkezik az egyenletek
11lcgoldásához: Equation (egyenlet), Newton, és Graphíe (grafikus).
lia Illeg akarja változtatni a megoldási módot, akkor nyomja meg a
MENU, II billcntyűket, azután válassza ki a kivánt megoldó eljárást.

~OL~E DEQUATIOH

W fJNEI4TOH
AVE lJGRAPHIC
EL

Egyenlet módszer
Az egyenlet módszert akkor alkalmazzák, ba egyszeri algebrai
módszerrel {)Ontos megoldást lehet találni (a változókat át lebet
rendezni az ismeretlcn megoldásához). Ez az alapértelmezés szerinti
eljárás. Az előző hőmérséklet átváltás, és gáz törvény példák ezzel a
módszerrel lettek megoldva.

163
'.

t:I .. 9200/9]00

Newton módszer
Az összetettebb egyenleteket a Newton módszerrel lehet megoldani.
Ez egy numerikus elemző módszer, amely az iterációt használja a
gyök megállapításához. Ennél az eljárásnál egy kezdeti becslést kell
beírni a számológépbe a megoldásra vonatkozóan (START), és be kell
írni egy lépésszámot (STEP), amelyet a gép az egymást követö
becslések meghatározásához használ. A számológép addig folytatja az
eljárást, ameddig az egyenlet bal-, és jobb oldala egy meghatárowtt
hibahatáron belül van.

Példa:
Számítsa ki a kamatlábat egy 5000 dolláros befektetéshez, amely 5 év
múlva 20000 dollárt fizet vissza. Az s=p(l+i)D.

Nyomja meg az EQTN, CL gombokat. Törölje a gélIből a betöltött


egyenletet.
Nyomja mega
2ndF, A-LOCK, s=p, ALPHA, (, l, +, ALPHA, i, ), ab,
ALPHA, n, ENTER gombokat. Bevitte az egyenletet.

Nyomja meg a
20000, ENTER, 5000, ENTER, rn.5, ENTER, rn. rn.
ENTER gombokat. Bevitte az ismert változókat.

A számológép automatikusan átkapcsol a Newton módszerhez, mivel


az egyenletet nem lehet megoldani az egyenlet-módszer
alkalmazásával.

Nyomja meg az ENTER, O, ENTER, 0.001, ENTER gombokat. Állitsa


be a Newton-módszer paramétereit.

Newton 501ver
START-
0.
STEP=
0. ElEI 1
Preu [ENTER)

164
, ,

EI.-92UO/9]tlO

Nyomja meg al ENTER gombot.

Eredmény: i=O.3195079l (32%-os)

0.31950191
RIGHT-
20000.
LEFT-
20000.
Press [ENTER)
Az eredmény kijelzés a megoldást mutatja, és az egyenlet bal-, és
jobboldali értékét. A RIGHT üobb) és LEFT (bal) értékek
összehasonllthatók, és igy meghatározhatja a megoldásban a hibát. Ha
nagy az eltérés a két értékben, akkor az aszimptotát, vagy szakadást
mutat. Ebben az esetben határozzon meg egy olyan kudö pontot,
amely a számítást elmozdltja a szakadástól, vagy aszimptotától. A
RIGHT és LEFT értékek akkor is eltérhetnek, ha a megoldás egy
helyi minimum, vagy maximum- Minél közelebb állnak ezek
egymásboz, annál valószfnübb a pontos megoldás. Ha a különbség
nagy, akkor a megoldás nem tekinthető Ilontosnak. Ha a megoldásban
nagy a hiba, akkor állítsa a START értéket a kijelzett megoldás alá
egy kicsivel. A STEP értéket egy kicsivel a megoldás fillé á Ilf tsa. Ez
egy pontosabb megoldást eredményezhet.

lia a Newton-módszer paramétere! túlságosan korlátozottak, akkor az


ElUlOR 02 [Cakulate) hibal1zenet jelenik meg a kijelzön. Például.
akkor foniul elő ez a hiba, ha a kezdő érték túlságosan messze van a
megoldástól, vagy ha léllés mértéke túlságosan kicsi.

Grafikus módszer
A grafikus megoldó módszer az egyenlet bal-, és jobb oldalát rajzolja
meg. Abban al esetben, ha hiányzik az információ ahhoz, hogy egy jó
kCldőpontot becsüljön meg a Newton-módszer számára, akkor a
grafikus módszerrel kell kezdeni a megoldást. A filggvény grafikus
megjclcnítése többszörös gyökök becsléséhez, vagy az aszimptota-, és
szakadás meghatárolásához, vagy helyi minimumok, és maximumok
meghatározásához nyújthat segítséget.

165
EURO·PROFII.
1<:1.·9200/9300

Be kell írnia a gépbe azt a tartományt (BEGIN és END), ahol ez az


eljárás majd megkeresi a megoldást. Ha a számológép talált egy
gyököt, akkor egy villogó kurzor jelzi a megoldást a két függvény
metszéspontjában. A gyök a kijelző alsó részéll látható. Abball az
esetben, ha a "No solution in range" (nincs megoldás a tartományball)
üzenetet írja ki a gép, akkor egy másik tartományt kell beírni a
megoldás kereséséhez. lia megtalálta a megoldást, akkor használhatja
a ZOOM funkciót a grafikus ábra egy részéIlek részletesebb
megtekintéséhez.
(Részletesebb információt a 4. fejezetben talál ezzel a tulajdonsággal
ka pesolatban.)

Példa:
Számolja ki, hogy mennyi időbe telik, ameddig egy labda a levegőben
tartózkodik, ha lOm/mp a sebessége, és 3m-re kell elérnie. A
megoldáshoz használja a mozgás egyenletét, 0.5gt 2+vt+d llart==d, ahol a
g a gravitációs konstans -9.8m/s 2, a v a kezdősebesség, d a távolság, és
t az idő.

Nyomja meg az EQTN, CL gombokat.Törölje a betöltött egyenletet.


Nyomja meg a MENU, B, 3 gombokat. Használja a grafikus megoldó
funkciót.
Nyomja meg a
0.5, ALPHA, g, x, ALPHA, 2ndF, T, Xl, +, ALPHA, v, x,
ALPHA, 2ndF, T, +, 2ndF, A-LOCK, dstart==d, ALPIIA,
ENTER gombokat. Bevitte az egyenletet.

Nyomja mega
(-),9.8, ENTER, ro
ENTER, ENTER gombokat.
10, ENTER, O, ENTER, 3, ENTER, rn
Vigye be az ismert változókat, és oldja meg T-re az egyenletet.

Nyomja meg a 0, ENTER, 2, ENTER gombokat.

Graphlc solv.r
Yarlabl. rani'.
BEGIH=
9.
END-
2.
Press [ENTER]

166
1<:1.-92110/93110

Nyomja meg az ENTER-t.

Eredmény: T==0.365436..67

9.365436467
Megjegyzés:
A szakadásos függvéllyeket folytonos fflggvényeknek kell tekillteni az
egyeIllet Illegoldásakor.

Egyenletek többszörös gyökökkel


A megoldó funkció abbahagyja az eljárást, ha megtalálja az egyenlet
első megoldását. Abban az esetben, ha több gyök van, akkor
megváltoztathatja a megoldó parllmétereket, és igy egy má~ik
tartományban keresheti a megoldást. A Newton-módszer esetében
megváltoztathatja a START paramétert. A grafikus megoldás
esctébcn a BEGIN (kezdő), és az END (záró) paramétereket
változtathatja meg. Ha egynél több megoldás kerül kljelzésre, akkor
átléphet a többi Illegoldásokhoz.

Példa:
Keresse meg a fenti mozgási példa második gyökét.

Nyomja meg a 2ndF, JUMP gomboklIt.

EredméllY: t== 1.675379859

167
·.
EURO·PROFIl. EIA2UU/9JOO

A megoldó menü

A megoldási módszer kiválasztásán kivül, a MENU gommbal


betölthet, elmenthet, és törölhet egyenlet fájlokat. Ha megnyomja a
MENU, C billentyű ket, akkor a következő ábrához hasonló ábra
jelenik meg a kijelzőn:

Egyenletek betöltése

Mielőtt felhasznál egy elmentett egyenletet, aktiv egyenietté kell


alalútania a számológépbeu. Egy egyenlet betöltéséhez nyomja meg a
MENU gombot, válassza ki a LOAD opciót (C), és emelje ki a kivánt
egyenletet, majd nyomja meg az ENTER billentyűt. A régi egyenlet
törlésének megerősítéséhez nyomja meg az ENTER gombot, majd írja
be az új egyenletet. Abban az esetben, ha nincsenek egyenlet fájlok a
gépben, akkor a kijelző jobb oldala üres.

Egyenletek elmentése

Lebetősége van arra, hogy egyenleteket mentsen el jövőbeni


felhasználás céljából, és felállIthat egy egyenlet könyvtárat is a
gyakran használt egyenletek számára. Egy egyenlet elmentéséhez
nyomja meg a MENU, D, ENTER gombokat, llzután írja be llZ
egyenlet nevét (maximálisan 14 karakter lebet), majd nyomja meg az
ENTER billentyűt.

Példa:
Mentse el a mozgás egyenletet "motion" névvel.

Nyomja meg a MENU, D, ENTER gombokat. Válassza ki a SAVE


(elmentés) funkciót.

Nyomja meg a motion, ALPHA, ENTER gombokat. Mentse el a


motion nevű egyenletet.

168
" l

EL·9200/9300 EURO,PRcn'II,

Egyenletek törlése

lia el akar távolItani a számológépből egy elmentett egyenletet, akkor


ehhez nyomja meg a MENlJ gombot, majd válassza ld a DEL (törlés)
Ollciót (E), azután válassza ki a lúváut egyenletet. Nyomja meg az
ENTER gombot a törlés megerősiléséhcz, vagy nyomja meg a QlJlT
(ldléllés) gombot a művelet törléséhez. A törölt egyenlet alatt található
egyenletek automatikusan feljebb keriIlnek a Iistáu.

Az opció menU

Az opció menü használatávalmásolhat, mozgathat, vagy kinyomtathat


egyenlet fájlokat. A 2ndF, OPTlON billentyűk haszuálllláról
részletesebb információt a 2. fejezetben talál.

169
ElJUO-PROFII.
1:1.-9200/9300

9. FEJEZET

EREDMÉNYEK
Ez a fejezet számos területről tartalmaz megoldott problémákat,
amelyek a SIMRI' számológélI hatékonyságát mutatják be.

Matematika és fizika

Geoszinkronikus pályák

A Föld körül keringő bolygó pályája geoszinkronikus pálya, ha a


pálya Ileriódusa összeillik a Föld keringésének idejéhez.

Számolja ki, hogy a Föld középpontjától milyen távolságra fordulhat


előgeoszinkronikus pálya.

A pálya periódusát a következő egyeniettel frhatjuk le:


z
1'2= 4n rI
GM
Ahol:

1'= a pálya periódusa


G= gravitációs konstans (6.672xlO- n Nm 2kg'2)
M=a Föld tömege (5.976x 1024 kg)
r= távolság (rádiusz) a bolygó, és a Föld középpontja k/lzött

A Föld minden 23 óra 56 perc, 4.09 másodpercben fordul egyet.


Váltsa át ezt az időt másodpercekre:

rtiiS1
Nyomja meg a l.m!!!.J, MENU, A, l, 23.560409, MATil, n, l, x, 60, X2,
ENTER gombokat.

Eredmény: 86164.09. Ez a T értéke.

Nyomja meg az STO, T gombokat. Tárolja a T-ben.

Ebben az egyenletben használt számok közül kettő csak három


jelentős digittel rendelkezik a tizedes pont után.Válassza ki a

170
1:1.-9200/9300
1:lJRO-PROtR

tudományos kijelzési formátumot három tizedes hellyel, és válassza ki


az egyenlet javító üzeUlmódot.

Nyomja meg a SET UP, C, J, D, J, F, I, ENTER gombokat.


Az EL-9JOO-on használja a megoldó funkciót az egyenlet r-re történő
lllegoldásállOz.

Nyomja meg a
2ndF, SOLVER, CL, ALPIIA, 2ndF, T, Xl, ALPIIA, =,
4, 2ndF, n, x2, ~,
ALPIIA, g, x, ALPIIA, ol, (EJ, ALPHA, r, ab, 3, ENTER
gombokat.

Válassza ki a grafikus megoldót:


Nyomja meg a MENU, n, 3 gombokat.
Nyomja meg a 2ndF, RCL, T, ENTlm, 6.672, Exp, (-), II, ENTER,
5.976, Exp, 24, ENTER gombokat.

Helyezze a kurzort az "r"-re, és nyomja meg az ENTER, ENTER


gombokat. Oldja meg r-re az egyenletet.

Feltételezhetjük, hogya pálya a Föld felülete felett van (a Föri!


rádiusza kb. 6.378x 106 méter), de kevesebb, mint tízszer annyi
távolságra van. ÁlIltsa a BEGIN-t 6.378x 106- ra , és az ENn-et 6.378x
lll7- re .

Nyomja meg a 6.378, EXII, 6, ENTER, 6.378, Exp, 7, ENTER, ENTER


gombokat.

Eredmény: 4.217 Etl7 • Ez a rádIusz méterhen. Körülbelül 42.170


kilométerre van a Föld középpontjától.

Az EL-nOO-on rendezze át az egyenletet úgy, hogy megoldhassa


r3-re:
GMT Z
r 3 =z-
4n
Nyomja meg a
( lilG]
lJllil ,6.672, EXII, (-), II, x, 5.976, Exp, 24, x, 2ndF, RCL, T,
x2, +, (, 4, X, 2ndF, It, x2, ), =
gombokat.

171
.
,

EURO-PROFIl. 10:1.-921111/931111

Eredmény: 7.498 E21 • Ez az ~.

Nyomja meg a 2ndF, ~. 2ndF, ANS, ENTER gombokat.


Eredmény: 4.217 E01• Ez a sugár értéke méterben.

A geoszinkronikus pálya a Föld középpontjától "2.170 km-re van.

Ragyogj, ragyogj kis csillag


Egy csillag nagysága a meghatározója annak, hogy milyen fényesnek
tűnik. Egy csillag ragyogását az határozza meg, hogy milyen messze
van a csillag, és hogy milyen fényes.

Mivel a csillagokat nagy távolságból látjuk, ezért azok fényességét


egységesíteni kell annak érdekében, hogy összehasonlíthatók legyenek.
Ezt egy mennyiségi egység használatával tesszük meg, amit a csillag
abszolút nagyságának hlvunk. Egy csillag abszolút nagysága
megmondja, hogy a csillag milyen fényesen ragyog tíz Ilarsec (kb. 32.6
fényév) távolságról. Ha ismerjük két csillag abszolút nagyságát, akkor
azok fényességének aránya:

L
log~=O.4(Ml-Ml)
l
Ahol:
M 1=az első csillag abszolút nagysága
M1=a második csillag abszolút nagysága
L 1=az első csillag fényessége
L1=a második csillag fényessége

Milyen arányban van a Nap fényessége egy csillag fényességével, ha a


csillag abszolút nagysága 2.89'!
A fenti egyenletet átrendezve:

Ebben az esetben M1=2.89

172

, , r

EI.-9211111931111 ElllUl-flUWJI,

Nyomja meg a
(maJ
mm , SET UP. C. l, F, l ENTER, 2ndF, IOx,
0.4, x, (, ".8, -,
2.89, ), ENTER
gombokat.

Eredmény: 5.8076.t"175. A csillag majdnem hatszor olyan fényes.


mint a Nap.

Egy második csillag fényessége 0.000] része a nap fényességének.


Mekkora a csillag abszolút nagysága'!

M2-re átrandezve az egyenletet:


L2
log---
M =M _-.ll
2 l 0.4

Ebben az esetben L. =11.000]


L,
Nyomja meg a ".8, - (, log. 0.00], +, OA, ), ENTER gombokat.

Eredmény: 13.60719686 .'


Rádióaktív bomlás
A carbon-14 (14q egy természetben előforduló rádióaktfv szénizotóp,
amelyet a szén keletkezési idejének megállapltása során alkalmaznak.
Mivel a Carbon-14 állandó egyenletes mértékben bomlik, kora
megállapitható úgy, hogy megmérik, hogy mennyi marlldék HC_t
tartalmaz. Egy mintában lévő 14C tömege ennek az egyenletnek
megfelelően változik:

Ahol:
Mc.d\10e-kl
M=a 14C tömege t idővel
Mll=a HC erelleti tömege
k=a bomlási állandó (a 14C esetében k= 1.2118x 10-4 év-I)
t=eltelt idő években

173
EURO-PROFil.

Oldja meg "t"-re:


M
-111(-)
t=~
k

Írjon egy olyan programot, amely a 14C kezdő és záró tömegét kéri, és
megmondja, hogy a minta milyen régi.

Nyomja mega
I~ c, ENTER, l,
l,
d e c a y, ALPHA, ENTER,
2ndF, COMMAND, A, l, 2ndF, COMMAND, A, 2, 2ndF,
A-LOCK, starting, SPACE, mass, ALPHA, ENTER,
2ndF, A.LOCK, start, ALPHA, ENTER,
2ndF, COMMAND, A, l, 2ndF, COMMAND, A, 2, 2ndF,
A-LOCK, ending, SPACE, mass, ALPHA, ENTER,
2ndF, A-LOCK, end, ALPHA, ENTER,
2ndF, A-LOCK, time=, ALPHA, (-), (, ln, (, 2ndF,
A-LOCK, end, ALPHA, +, 2ndF, A-LOCK, start, ALPHA, ),
), +, 1.2118, Exp, (-), 4, ENTER,
2ndF, COMMAND, A, l, 2ndF, A-LOCK, time,
ALPIIA, ENTER,
2ndF, COMMAND, A, l, 2ndF, COMMAND, A, 2, 2ndF,
A-LOCK, years, ALPHA, ENTER
gombokat
A befejezett programnak Igy kell kinéznie:

Print "starting mass


start
Print "ending mass
end
time=-<ln<end/start»/1.2118E-4
Print time
Print "yean

A program futtatásához nyomja meg a MENU, A gombokat, azután


használja a kurzor billentyűket a program kiválasztásáhol, és nyomja
meg az ENTER-t.

Egy elem fél élete az az idő, amely a tömege felénck elbomlásához


szükséges. Számitsa ki a (14C) fél életét.

174
EIAlllll19Jllll EURO-PROt"II,

Példa:
Haslllálja fcl a programot a 14C fél életének kiszámításához. futtassa
a programot.

start=?
Nyomja meg a 100 ENTER gombokat
end=
Nyomja meg az 50, ENTER gombokat.
Ercdmény: 5719.980034 év.

Exponenciális növekedés

Az exponenciális matematikai feladatok gyakran váratlan eredményt


adnak. A következő példa ismertetésével egy ilyen eset kerül
illusztrálásra.

A városnak, amelyben él, egy bizonyos mennylségü erliforrásra van


szüksége a létfenntartáshoz. Éveken keresztül, a város a rendelkezésre
álló erőforrás ezredrészét használja fcl minden évben, amely pontosan
ugyanaz az arány, amcllyel az erőforrás megújul. Hirtelen azonban, a
város olyan mértékbcn kezd el növekedni, hogy minden év~~n
pontosan kétszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit az előző
évbcn haszná It.

Mennyi Ideig tart az erliforrás teljes felhasználása, és mennyivel előtte


veszi észre a város a problémát?

Ami minket ebben a példában érdekel, az a maradék erőforrás


mennyisége. Mielőtt a változás megtörténik az erőforrás
felhasználásával kapcsolatban, a minden évben maradó erőforrás
mennyiségét a következőképpen lehet leirni, (Az egyszerűség kedvéért
az erőforrás kezdő mennyiségét l-nek vesszük.)
1
Maradék mennyiség: 1+_ 1_=1 (első eset)
1000 1000

A növekedés első éve alatta felhasznált mennyiség kétszer annyi, mint


az előző évben, vagyis a teljes mennyiség kétezred része. A második
évben a felhasznált mennyiség a teljes mennyiség négyezred része, és
ez Igy folytatódik tovább. Az X-ik évben maradó mennyiséget a
kövctkezőképpen lehet leirni,

175
. ,

EURO-PROFIl. EI.-920019300

1 2"
Maradék mennyiség=l+1000 - 1000

Most használja a grafikus nyomkövetés tulajdonságot, hogy


meghatározhassa a következő néhány évben megmaradó erőforrás
mennyiségét•.

Nyomja meg a SET UP, E, l, r:2:EJ gombokat.


Írja be a fenti egyenletet.
Nyomja m~g az
l, +, l, ~, 1000, ~,-, 2, ab, x/orr, ~, ~, 1000,
RANGE, MENU, C, J, rn lO, ENTER, r:2:EJ
Határozza meg az x metszéspontot.
Nyomja meg a 2ndF, JUMl>, 4 gombokat.
Eredmény: x=9.967226, y=O

A rendelkezésre álló erőforrást valamikor a kilencedik, és a tizedik év


között használja el a város.

Ha megnézzük az első öt évet, akkor azt látjuk, hogy a város lakóit


nagyon megtévesztheti u maradék erőforrás, és az, hogy ez mennyi
időre lesz elegendő. A kilencedik év elején az erőforrás majdnem fele
még rendelkezésre áll.

Mérnöki tudományok

Szögek és százalék fokok

A szomszédságában lévő egyik utcát 6%-os lejtéssel építették. Egy


másik utca lejtése JO-os. Melyik utca a meredekebb'!

A kérdést úgy lehet megoldani, hogy az egyik mértékegységet át kell


váltani a másikra, és az eredményeket össze kell hasonlítani. A mi
esetünkben a százalék fokot váltjuk át szögre.

A fok egyenlő a magasság osztva az átlóval. A százalék fok a szögfok


százszorosa. Figyeljen arra, bogya magasság osztva az átlóval adja a
szög szinuszát.

176
,, • , I

!::tIRO-PROFlI.

~ ~ y::; magasság

sin (0)= y magasság


r átló

Az egyenlet:
sin(O)=6 "I"

vagy

Ellenőrizze, bogy a ()EG kiválasztásra került. Váltsu át a 6%-ot


fokokra:

l!! e I I
Nyomja meg a lill!!. SET UP, B, l, ENTER, 2ndF, sin-I, 0.06,
ENTER gombokal.

Eredmény: J.439812768 Fokokban.

A 6% fokot J.44°-ra lehet kerekUeni. Ez a meredekebb utca.

Statisztilíák
Iskolai napok

Ringle úr a helyi középiskolában tanít matematikát. Egy hosszú, és


nehéz teszt feladatot ad fel a diákjainak azért, hogy meglássa, ki az,
aki alkalmas egy haladó matematika program elvégzésére a helyi
egyetemen. Mivel a teszt nagyon nehéz, ezért úgy határozott, hogy az
eredményt a standard Bell görbévcl fogja kiszámolni, a következők
szerint: akinek az eredménye több, mint az osztály átlaga feletti
standard eltérés, automatiknsan megfelel a haladó matematika
programra. Akinek az eredménye alacsonyabb, mint az osztály átlaga

177
EURO·PROHI. EI.-921111/931111

alatti standard eltérés, az nem felel meg. Azoknak a tanulók, akiknek


az eredménye az átlag standard eltérésen belül van, még egy tesztet
kell írniuk abhoz, hogy megfeleljenek a programra.

Az osztály eredményei a következők:

499 427 375 300 227


487 425 371 291 198
474 420 360 272 162
468 413 352 268 140
462 401 349 264 115
455 396 327 256 97
453 390 322 255 65
433 384 308 243 34

Mennyi tanuló felel meg a haladó programra'! Mennyien nem felelnek


meg?

Kezdje bevinni az adatokat statisztikai üzemmódba.

Nyomja meg a IE!! J,


I gombokat. Abban az esetben, ha a statisztikai
memória nem üres, akkor először törölje annak tartaimát. (MENJ), D,
2, ENTER) Válassza ki a egyváltozós adatot (X).

Nyomja meg a 499, ENTER, 487, ENTER, 474, ENTER, 468


gOlllbokat. (Folyamatosau vigye be az összes adattételt.)

Ezután készítsen hisztogramot az adatokról, és állltsa be a


korlátozásokat x-nál, és a népesség standard eltérést (crx), Igy
meglátja, hogy mennyien felelnek meg a programra, és mennyien
esnek ki.

NYOmj~m a
2ndF, ~
' , MENU, C, 1, MATH, E, l,
-, MATH, 3, ENTER.
MATH, l, +, MATH, 3, ENTER.
EQTN, A, 2ndF, AUTO
gombokat.

Eredmény: a hisztogram a kijelzőn látható.

178
U.-92U1I/931111 IWKO-PKOt'II,

Változtassa Illeg a tartományt, Igy tisztább kéllet kaphat az adatokról.


Állítsa az Xdlt-t 20-ra, az Xlllin-I 30-ra, és az XmllX-ot 520-ra.

Nyomja Illeg a .
RANGE, 20, ENTER, [EJ, m,
30, ENTER,
520, ENTER. EQTN, ENTER gowbokat.

Eredmény:

ABJ, és a ~ kurzorbillenlyük basználatával megnézheti a fenti


eredményeket. A lenti beállltott korlátozások azt mutatják, bogy bét
tanuló felel Illeg, és hét másik uem felel meg.

Szórakozás és játékok

A fogol'vosnál

Mary meglátogatja fogorvosát. Pontosan 25 percet tölt nála. A


számla, amit ki kell fizetnie, 93.50 dollárt mutat. Mennyi a fogorvos
óradíja'!

Nyomja meg a
llIlG]
lDIII , SET UP, C, l, ENTER, 93.50, +, 0.25, MATH, D, l, ENTER
gombokat.

Eredmény: 224.4. A fogorvos óradíja 224.40 dollár.

179
·.
.... H''''I.'--
n"'JK.:.:.o""-I'' ' 'U",Oc:.. tt EL-92UUI9JUU

Lottó

Az országban ahol él, két különböző lottójáték létezik. Az első


játékban I és 50 között hat számot kell ellaláini, bármilyen
sorrendben. A második játékban l és 35 között 5 számot kell eItalálni,
de helyes sorrendben. Melyik játék biztosít nagyobb nyerési
lehetőséget?

Az első játékban a nyerési esélyei egy szelvénnyel egy az 50C6:

Nyomja meg az 50, MATH, A, 6, 6, ENTER gombokat.

Eredmény: 15890700

Ha egy szelvénnyel játszik a második tfpusú játékban, akkor a nyerési


esélyei egy a 35 P5:

Nyomja meg a 35, MATH, A, 7, 5, ENTER gombokat.

Eredmény: 38955840

Az esélyei az első játékban jobbak.

Dobozok

Cliff készitett egy kis fadobozt, amelynek a méretei 6! x a! x 12.


2 2
Bejön egy vevő az üzletbe, és megkérdezi, hogy kaphatna-e egy

hasonló dobozt, de !-del nagyobbat. Milyen méretü dobozt kell


4
Cliffnek készfteni?

Ahhoz, hogy megkapjuk az új doboz méretét, II létező doboz méreteit

meg kell szorozni !-el. Mielőtt megkezdi a számitás elvégzését,


4
változtassa meg az üzemmódot vegyes üzemmódra.

Nyomja meg II
SET UP, G, 2, ENTER,
5, ~, 4, 8'1'0, A, .
ALPHA, A, x, (, 6, +, l, ~, 2, ENTER gombokat.

180
, , ,
EIIRO-I'ROnl,

1
Eredmény: 8--
8
Nyomja meg az ALPIIA, A, x, (, 8, +, l, ~, 2, ENTER gombokat.

Eredmény: 10!
8
Nyomja Illeg az ALPIIA, A, x, 12, ~NTER gombokat.

Eredmény: 15

Az új doboz méretei: 8!x10!X 15.


8 8

181
IWUO-I'ROHI. 10:1.-921111/931111

A. FÜGGELÉK
ELEMCSEllE
A számológép kétféle tfpusú elemet használ. 4 db. AAA elem
működteti a számológépet, és a kijelzőt. Az EL-9300-ban cgy litium
elem biztosítja amemória védelmét. Normál használat esetén az AAA
elemek körülbelül 6 hónapig működnek (vagy 140 óráig). A litium
védelmi elem 5 évig működőképes.

Megjegyzés:
A tárolt adatok esetleges elvesztésének elkerülése érdekében azt
tanácsoljuk, hogy egyszerre csak egy tlpusú elemet cseréljen a
készülékben.
Amikor a fimi)- felirat megjelenik a kijelzőn, a következő eljárás
szerint cserélje ki az AAA elemeket:

Megjegyzés:
Ha folytatja a számológép használatát, miután a fimi) felirat
megjelenik a kijelzőn, akkor az ON billentyű megnyomását követően
az áram lehet, hogy nem kapcsol be a gépen. Abban az esetben, ha az
EL-9300 kijelzőjén a "BACKUP BATTERY LOW" (a védelmi elem
lemerülőben van) figyelmeztető üzenet jelenik meg miután
megnyomja az ON gombot, akkor először a védelmi elcm cseréjét
végezze cl.

l. Kapcsolja ki a gépet a 2ndF, OFF gombokkal.


2. Fordltsa a számológépet háloldalával felfelé, és keresse meg az
elemtartó fedelét.
3. Húzza ki egy kicsit a fedőlapot, ameddig az nem megy tovább,
azután emelje le a fedelet a készülékről, ahogyan azt az ábra is
mutatja:

182
n .-921111/931111 t:llUO-PRlH'lI,

4. Óvatosan csúsztassa az AAA elemck fedölemczét balra, amcddig az


ncm megy tovább.

5. Emclje le a lapot, és cserélje ki az elemeket. Ellenőrizze, hogy az


clemeket úgy helyezze be, ahogyan azt a fenti ábrán látja.

Vigyázzon az EL-9200-al. Ha kivcttc a gépből a négy darab AAA


elcmet, akkor az új elemeket akivételtől számltott egy percen belül be
kell helycLlli a géJlbe, mcrt ellenkező esetben adatok veszhetnck eI.ii
gé llb61.

6. Tegye vissza a lemezt, és csúsztassa jobbra:

7. Helyezze vissza az e1cmlartó fedelét.

183
·.
ElJIUl-I'llOFII. E1.-9200/9JOO

8. Nyomja meg az alaphelyzetbe állítás gombot. Ekkor a következő


üzenet jelenik meg a kijelzőn.

PRESS [CL] TO
CLEl4F.: ALL DATA

PRESS [OH] KEY


TO CAHCEL
Ha nem jelenik meg az üzenet, akkor ismételje meg az elemcsere
eljárást az l-től 7.ig lépésig.

9. Nyomja meg az ON gombot.

Figyelmeztetés:
Ne nyomja meg a CL gombot. Ha megnyomja, akkor az gépben lévő
összes adat törlődik.

10. Állítsa be a kijelző kontrasztját.

(Nyomja meg a 2ndF OPTION gombokat, és nyomja meg a +, vagy a


- gombot mindaddig, ameddig a kontraszt beálUtása megfelelővé
válik.)

Megjeeyzés:
Az EL-nOO esetében ha az elemcsere l percnél több időt vesz igénybe
az 5. lépésnél, akkor a következő üzenet jelenhet meg a kijelzőn,
amikor megnyomja az ON gombot. lia ez megtörténik, akkor nyomja
meg a CL gombot a gép kezdeti beállftásához, és töröljön a
készülékből minden adatot.

Az EL9300-nál amikor a "BACKUP BATTERY LOW" figyelmeztető


üzenet megjelenik a kijelzőn a gép bekapcsolását követően, akkor
nyomja meg az ON billentyűt, és végezzen elemcserét a következők
szerint:

184
EI ,-9200/9JI!t EI/IW-I'IWFII.

Megjegyzés:
Abban az esetben, ha a védelmi elemre vonatkozó figyelmeztető
üzenet megjelenése után használja a számológépet, akkor lehetséges,
hogy az áram nem kapcsol be, és elveszti az összes gépben tároU
adatot.

l. Nyissa ki az elemtartó fedelét az előző eljárásban már ismertetett l,


2, és J. léllések alkahnazásával.

2. Egy kis csavarhúzó segitségével csavarja ki. és távolítsa el a


csavart. amely a védelmi elem fedelét rögliti:

.1'

3. Óvatosan nyomja felfelé a fedelet.

185
EURO-PROFn. EI,-921"1/9300

5. Cserélje ki az elemet egy azonos lV Htium elemmel (CR2032, vagy


basonló). Az elem (+) oldalának kell felfelé néznie.

6. Tegye vissza az elem fedelét, és a csavart.

7. Tegye vissza az elemtartó fedelét.

186
EI ,·920019300 [(JRO·pROt'll.

B. FÜGGELÉK

HIBAÜZENETEK
A következőkben ismertetjük a gyakran előforduló bibaüzenetek
listáját, és tanácsokat adunk, bogyan lehet a biba okát elbárítani:

Hiba Hibaüzenet Megoldás


száma
Ol Syntax Használja a kézikönyvet annak ellenőnésére,
(sziutaxis hiba) hogya megfelelő szintaxist basználja-e arra a
funkcióra, amit megpróbál használni.
02 Calculate Nézze meg, bogy nem akart-e O-val osztani,
(számítás) vagy nem követett-e el basonló számilási
bibát.
03 Nesting Ellenőrizze, hogy a számilás l4-nél kevesebb
(egymásba számot, és 32-nél kevesebb függvényt
ágyazás) tartalmaz az egymásba ágyazott zárójeleken
belül.
OS Dimension Ellenőrizze, bogy minden összeadandó,
(méret) kivonandó, és szorzandó mátrix kompatibilis
egymással. Amikor beállflja egy mátrix
méreteit, nézze meg, hogy van-e elegendő
memóriu.
07 No argument Nézze meg, bogy a bibás fUggvénynek van-e
(nincs argumentuma.
argumentum)
OS
Not pair -dx Ellenőrizze, bogy minden. -hez tartozik egy
(nem pár) dL
09 Not Ilair [-) Ellenőrizze, hogy minden [-hez tartozik egy ].
(nem pár)
10 Liue over Csak az egyenlet javiló üzemmódban: az
(a sor lefutott) egyenlet lefutott a kijelző tetejéről, vagy
aljáról.
II Cannot delete Olyan funkciót akar törölni, amit nem lehet
(nem tud törölni) törölni.
12 Buffer over Csak egyenlet javfló üzemmódban: buffer
(buffer túlcsordulás
túlcsordulás)
13 Too ma ny var. Ellenőrizze, hogy húsznál kevesebb változót
(túl sok változó) használ-e. Ez csak megoldó üzemmódra
vonatkozik.

187
"
EURO-PROFIL EI.-921111/9JIIII

14 No variable Ellcnőrizze, hogy a hibás sorban minden


(nincs változó) változó megbatározásra került. Csak
megoldó üzemmódban.
20 Lbl duplicate Ellenőrizze, bogy a program nem használja
(dupla Lbl) ugyanazt a címke nevct cgynél többször.
21 Lbl undefined Ellcnőrizze, bogy a program nem rcndelkezik
(meghatározat- egy Goto, vagy Gosub-bal egy olyan
lan Lbl) címkéhez, amely nem létezil(. Azonban
basználhat címkét refercncia nélkül a
programban.
22 Lblover Nézze meg, bogy a programban nincs 50-nél
több (az EL-9200-nál 12) címke.
23 Gosub stack Nézze meg, bogy a programnak nincs tíznél
több szubrutinja egymásba ágyazva.
24 Line too long Ellenőrizze, bogy a bibás sor kevesebb, mint
(túl hosszú sor) 160 (az EL-9200-nál 128) karakterrcl
rendelkezik.
25 No graph (nincs Ellenőrizze, bogy a Grapb parancsnak van-e
grafika) egy meghatározott egyenlete. Ne próbáljon
meg nagyítást végezni egy olyan grafikonon,
amely nem került megrajzolásra.
26 Storage full Ellenőrizze, bogy a jelenlegi üzemmódban ~9­
(tele a tároló) nél kevesebb fájl van. Ha szükséges, törölje a
felesleges fájlokat.
27 No STAT DATA A statisztikai grafikon megrajzolása előtt be
(nincs stat. adat) kell vinni a gépbe a statisztikai adatokat.
28 Wrong ST. Ellenőrizze, bogy a megfelelő statisztikai
Mode üzemmódot állította be a most basznált
(rossz stat. mód) funkcióra.
29 n range error Statisztikai grafikon üzemmódban az n
(n tartomány maximális értéke J l felett van (ll a keretes
biba) ábráknál).
30 Can't retum Egy Retum jelenik meg egy programban, de
(nem tud Gosub nem lett megbatározva.
visszatérni)
70 110 device Nem tud kommunikálni az opciós port-on
keresztül. Ellenőrizze, bogy a kábel
biztonságos-e, és a másik készll1ék megfelelő
üzemmódban van-e.
71 Wrong mode Egy olyan készülékre akar adatátvitelt
(rossz üzemmód) végrehajtani, amely rossz üzemmódban van.
12 Verify A kazettán lévő információ nem illeszkedik a
(ellenőrizzen) számológépen lévő információhoz.

188
nJRO-PROHI,

90 Memory over Nincs elég memória ahboz, amit végre akar


(nincs JlIemória) hajtani. Törölje a felesleges fájlokat, és
próbálja meg újra.
99 System error A rendszer meJllóriája tele van.
(I'cndszerhiba)
(nincs BREAK Megnyomta az ON gombot. Ekkor a gép
szám) (Ilrogl'amszünet) JlIegálHlja a Ilrogramot, a rajzolást, és a
megoldás számítását. Ha megnyomja a 131,
vagy a ~ gombot, akkor az utolsó
végrebajtott parancshoz mebet. Ifa
megnyomja a CL gombot, akkor a
progl'ammeoüböz lépbet.

189
ElfRO-PllOFJL EI.-920tJI93110

C. FÜGGELÉK:
PARANCS INDEX
A következő táblázat valamennyi parancsot felsorolja abc
sorrendben.

A szintaxis oszlopban az <arg> egy olyan számot, vagy funkciót jelent,


amelynek eredménye egy szám. Például, 4, 5+3 és sin 35(cos12)
érvényes argumentumok.

Az <st r> rövidftés egy karakter sorozatot jelent (egy szót, vagy egy
betűt).

Parancs Leírás és billentyű leütések Szintaxis


MATil, C, 2
f Integrálás funkció. f argl, arg2, argl, arg4 dx
Lásd a dx-et is. argl, arg2, argl és arg4
Csak real üzemmódban. kifejezések.
argl egy függvény
arg2 a kezdeti érték
argl a végérték
arg4 az interval1~mok száma
(opcionális).
Ha nincs meghatározva
interval1um, akkor a gép IOO-at
használ.
x MATIl, E I Nincs are:umentum.
- MATH,F,I Nincs argumentum.
y
ax MATII,E,3 NhlCS argumentum.
Az x adat népesség standard
eltérése (korábban statisztikai
üzemmódba lett beírva).
Csak real üzemmódban.
ay MATH,F,l Nincs argumentum.
Az y adat népesség standard
eltérése (korábban statisztikai
üzemmódba lett beirva).
Csak real üzemmódban.
1t 2ndF,x Nincs argumentum.
A x-t ielzi ki.

190
EL-9200/931111 EIJRO-PIUlFU.

L MATIl, E, 2 Nincs argumentum.


2ndF, L
Polár koordináta elválasztó.
Csak komplex üzemmódban
== 2ndF, COMMAND, C, I, If argl==arg2, Goto str
ALl)IIA, == argl és arg2 kifejezések
str ee:v clmke
< 2ndF, COMMAND, D, 2 If argl==arg2, Goto str
Kevesebb mint. argl és arg2 kifejezések
Csak egy llrogram javftása alatt str egy clmke
használható.
<== 2ndF, COMMAND, C, 3 If argl==llrg2, Goto str
Kisebb mint, vllgy egyenl/t argl és arg2 kifejezések
Csak Ilrogramjllvftás alatt. str ee:v clmke
>== 2ndF, COMMAND, C, " If argl==arg2, Goto str
Nagyobb mint, vagy egyenlő. argl és arg2 kifejezések
Csak Ilrogramjavftás alatt str eey clmke
> 2ndF, COMMAND, C, 5 If argl==arg2, Goto str
Nagyobb, mint. argl és Ilrg2 kifejezések
Csak Ilrogramjavitás alatt. str egy clmke
2ndF, COMMAND, C, 6 If argl==arg2, Goto str
'" Nem egyenlő. argl és arg2 kifejezések
Csak programjavitás alatt. str ee:v clmke
" lndF, COMMAND, A, 2 Print "str
Egy karaktersorozat kezdetét Az str egy karakterek (vagy
jelzi. számok) sorozata.
Csak programjavitás alatt.
[ 2ndF, COMMAND, F, 7 St[argl, arg2]
(csak stal. program módban) Az St egy stat program parancs.
MATil, E, J (mátrix módhau) Az arg I lehet l, 2, vagy 3
Nyitó szögletes zárójel. (x-t, y-t, vagy w,w-t reprezentál)
Mátrix elemek referenciájára, és Az arg 2 egy kártyaszám.
a dim funkcióhoz szolgál. alpha [argl, arg2]
Az alpha egy betű billentyű,
amely a mátrixot reprezentálja.
Az argl kifejezés a sorban.
Az argl egy kifejezés az
oszlopban.

191
, ,

EIJRO·PROFn, EI.·9100/9JOO

] 2ndF, COMMAND, F, 8 St[argl, arg2]


(stat. program módban) Az St egy stat program parancs.
MATil, E, 4 (mátrix módban) Az arg I lehet 1,2, vagy 3
Záró szögletes zárójel. (x-t, y-t, vagy w,w-t reprezentál)
A mátrix elemek referenciájához, Az arg 2 egy kártyasz:ím.
és a dim fUllkcióhoz használják. alpha [argl, arg2]
Az alpha egy betű billentyű,
amely a mátrixot reprezentálja.
Az argl kifejezés a sorban.
Az arg2 egy kifejezés az
Oszlollban.
(-) (-) (-) arg
Előjelváltó. Az a re: el!Y kifeiezés.
( ( (arg)
Nvitózárójel. Az ar~ el!Y kifejezés.
) ) (arg)
Csukó zárójel. Az are: el!V kifeiezés.
+ + argl+arg2
Összeadás. Az ard, és are:2 kifeiezések.
- - argl-arg2
Kivonás. Az ard és are:2 kifeiezések.
x x arglxarg2
Szorzás. Az argl, és arg2 kifejezések.
+ argl+arg2
Osztás. Az argl, és arg2 kifejezések.
101 2ndF,I0 1 lO org
Kitevő. Az arg3r. kifejezés.
2ndF 2ndF Nincs argumentum.
Második funkció.
A sárga funkció t aktiválja, amely
a következő megnyoDlott
billentvű felett van.
A·LOCK 2ndF, A·LOCK Nincs argumentum.
Alpha lezárás.
A kék alpha szimbólumokat viszi
be, amelyek azok felett a
billentyíik felett vannak,
amelyeket az ALPHA gomb
lenvomva tartása kor mee:nvom.
~ ~ argl ~ arg2
Tört értékek. Az are:l és are:2 kifejezések.

192
,, T • •:

H.-92011/930U WRO·PROUI.

ab ab argl ab arg2
Hatvány. Az ard és are:2 kifeiezések.
ALPIIA ALPHA Nincs argumentum.
Azt az alpha szimbólumot viszi
be, amely minden megnyomott
billentvű felett található.
AUTO 2ndF, AlJTO Nincs argumentum.
Auto skála.
Csak I.'rauh, és stat módokban.

V 2ndF, V arg l, V, arg2


a-ik gyilk. Az an!! és arg2 kifejezések.
8S 8S Nincs argumentum.
Törli a kurLOrtól balra álló
karaktel't.
CA 2ndF, CA Nincs argumentum.
Törli a jelenlegi számítást. A
program módban törli a teljes
IJrogramol. A stat. üzemmódbau
tiIrIi a teljes kártvát.
CL CL Niucs argumentum.
TiIrIi a ielenle~i számítást. .-
cos cos cos arg
Koszinusz. Az arI! el!V kifejezés.
cos·( 2ndF, COS-I cos·\ arg
Inverz koszinusz. Az arl! el!V kifejezés.
DEL DEL Nincs argumentum.
.,
Tildi a kUrlornállévő karaktert.
ENTER ENTER arg ENTER
Értékeli a kifeiezést. Az are: el!V kifeiezés.
EQTN EQTN Nincs argumentum.
Megjeleníti a jelenlegi egyenletet
(grapb módban), vagy stat.
graph. funkció t jelez ki (stat.
l!rauh. módban).
el 2nd F, Cl el, arg
X kitevő. Az arI! el!v kifeiezés.
INS 2ndF,INS Nincs argumentum.
8i11entyű karaktereket szúr be a
kurzor helvén.
.lUMP 2ndF, .JlJl\IP Nincs argumentum.
A .lUMP menüt ielzi ki.

193
EURO-PROFIL 1<:/'-9200/9300

i 2ndF,i Nincs argumentum.


Az i-t szúrja be (képzetes szám).
Csak complex módban.
ln ln ln arg
Természetes lo~. Az ar~ egy kifejezés.
log log log arg
to-es alapú lo~. Az ar~ egy kifejezés.
MAl' MAl' mat alpha
Előhívja a mátrixot. Az alpha egy betü billentyű.
A mátrix kiválasztásakor nem
kell megnyomnia az ALl'HA-t.
Csak mátrix módban.
MATH MATH Nincs argumentum.
A MATH funkció menüt bívja
elit
A funkciók az Ülemmódtól
fU~~öen változnak.
MENU MENU Nincs argumentum.
A jelenlegi üzemmód menüjét
hívja elő.
A menü a módtól fUggően
változik.
OFF 2ndF,OFF Nincs argumentum.
KikapcsoJja a gépet.
ON ON Nincs argumentum.
BekapcsoJja a ~épet.
OPTION 2ndF,OPTION Nincs argumentum.
Az opció menütieleníti me~.
PLOT 2ndF, PLOT Nincs argumentum.
A piot menüt jeleniti meg.
Csak rraph módban.
QUIT QUIT Nincs argumentum.
Elhagyja a jelenlegi mátrixot,
menüt. vagy programot.
RANGE RANGE Nincs argumentum.
BeálUtja a rajzoló tartományt.
Megjeleniti a tartomány beléllŐ
kijelzést.
Csak graph és stat. mÓdokban.

194
U ,-9211111931111 WHO-PHCH'II.

RCL 2ndF, RCL RCL, alpha


Előhivja egy változó értékét. Az alpba egy betü billentyű.
Amikor kiválasztja a változó
nevét, nem kell megnyomni az
ALPHA gombot.
SETUP SET UP Nincs argumentum.
BeálHtja a géll paramétereit.
Kijelzi a sct UlI menüt.
sin sin sin arg
Szinusz Az arg egy kifejezés.
sin-I 2ndF siu- I sin-I arg
Inverz szinusz. Az ug egy kifejezés.
STO STO arg 81'0 alpba
Egy értéket egy változóban tárol. Az arg egy kifejezés.
Amikor a változó nevét Az alpba egy belű billentyű.
kiválasztja, nem kell megnyomni
az ALPHA gombot.
tan tan tan arg
Tangens. Az arg egy kifejezés-
tan-I 2ndF tan-I tan-I arg
Inverz tangens. Az ant egy kifejezés.
x/orr x/orr Nincs argumentum.
Beviszi az X-t, O-t, vagy T-t, a
koordináta módtól fUggően.
Nem áll rendelkezésre mátrix
módban.
,[ ,[ ,[, arg
Négyzetgyiik. Az arg egy kifejezés.
x2 x2 arg,x 2
Négyzet. Az arg egy kifejezés.
X-I 21ldF X-I arg x· 1
Inverz Az arg egy kife,iezés.
ZOOM ZOOM Válassza ki a tételt.
A zoom menüt jelzi ki.
Csak graub módokban.
SOLVER 21ldF, SOLVER Nincs argumentum.
Működteti a megoldó
üzemmódot. (Csak El.-9300)
@] ~ Nincs argumentum.
Működteti a stat. módot.

195
,,

EIIRO-PRonl. EI.-9211111931111

~ ~ Nincs argumentum.
Működteti a program módot.
0:J ld::.J
Működteti a I!:raph módot.
Nincs argumentum.

[g] 2ndF l!::::::J


Nincs argumentum.
A stat. grallh. módot működteti.

I~
WID
I~
WID
Nincs argumcntum.
A számolól!:ép módot működteti.
~bin MATH,D,4 arg~bin
Bináris (2-es) alapra vált. Az arg cb'Y kifcjczés.
Csak Nbase módban.
~dec MATH,D,2 arg~dec
Decimális (I O-es alapú) Az arg egy kifcjezés.
rendszerre vált.
Csak Nbase módban. -
-~dcg MATH,D,I dd.mmss ~dcg
Sexadecimálisról fokokra vált át. A dd.mmss egy kifejezés.
Csak Real módban.
~dUls MATH,D,2 arg ~dd.mUlss
Fokokra, percekre, és Az arg egy kifejezés.
másodpercekre (sexadecimális)
vált át.
Csak I{eal módban.
~hex MATH, D, 1 arg~hex
Hexadecimálisra (16-os alapú) Az arg egy kifejezés.
vált át.
Csak Nbase módban.
~oct MATH,D,3 arg~oct
Oktálisra (8-as alal) vált át. Az arg egy kifejezés.
Csak Nbase módban.
~rO MATH,D,3 argl, arg2, ~rO
Polár koordináhíra vált. Az arg!, és arg2 kifejezések.
A gép kijelzi az r-t. A 9 a O
memóriában kerlll tárolásra.
~xy MATH,D,4 argl, arg2, ~xy
Derékszögű koordinátára vált. Az argl, és arg2 kifejezések.
A gép kijelzi az x-t. Az y az y
memóriában lesz tárolva.
Csak Real módban.

196
~:I.-9211111931111 ~:lIR()-PUO"'I.

a MATil, G I Nincs argumentum.


A lineáris (y-metszet) regresszió
első együtthatója.
Csak Real módban.
a+bX
2ndF, l!:::::J,F, 1
Nincs argumentum.
Egy lineáris regrcsszió grafikont
választ ki.
Csak stat. graDh módban.
a·c"bX
2ndF, 02J, F, 2
Nincs argumentum.
Egy eXI)Onenciális rcgressziós
grafikont választ ki.
Csak stat. grallh módban.
a+b·lnX Nincs argumentum.
2ndF, l!::::::J,
F, J
Egy logaritmus regrcsszió
grafikont választ ki.
Csak stat. grallh módban.
a+b·logX
2ndF, l!:::::J,
, F,"
Niucs argumentum.
Egy to-es alapú logaritmus
rcgressziós grafikont választ ki.
Csak stat. graDh módban.
a·b"b
2ndF, 02J ,F,S
Nincs argumentum.
Egy halvány regressziós
grafikont választ ki.
Csak stat. erapb. módban.
a+b·X- 1
2ndF,' [~J, F, 5 Nincs argumentum.
abs MATil, A, 1 abs arg
Abszolút érték. Az arg egy kifejezés.
ALL DATA MENlJ, D, 2 Nincs argumentum.
Minden stat. adatot töröl.
2ndll, OPTION, E, 4, (2ndF,
Ol'TlON, E, J az EL-nOO-on).
Minden stat. és mátrix adatot
töröl.
ALLGRPH 2ndF, OPTlON, E, I Niucs argumentum.
Minden ~pb fájJt töröl.
ALL MEl\1. 2ndF, OPTION, E, 5 (2nd F, Nincs argumentum.
OI'TlON, E, .. az EL-nOO-on)
Minden fáilt és adatot töröl.

197
EIJRO·PROFII. EI.-9200/9300

ALLPROC 2ndF, OPTION, E, 2 Nincs argumentum.


Minden prog. fájlt töröl.
ALLSOLV 2ndF, OPTION, E, J Nincs argumentum.
(csak EL-9300)
Minden melwldó fáilt töröl.
and MATH,E,I argl és arg2
Logikai AND művelet. Az argl és arg2 kifejezések.
Csak Nbase módban.
ANS 2ndF,ANS Nincs argumentum.
Legutolsó válasz.
ANY CARD MENU,8,3 Vigye be a kártya számot.
Meghatározott kártyához'megy.
Csak stat. módban.
arg MATH, E,5 arg arg
Visszaadja az argumentumot. Az arg egy komplex kifejezés.
Csak complex módban.
Auto 2ndF, COMMAND, D, 2 auto graph command
Kiválaszt egy Y tartományt, és A graph command egy Craph,
végrehajtja a meghatározott DotCraph, Fill, vagy bármilyen
grafikai parancsot. stat. graph parancs.
Csak Real és Stat.
prol!ramokban.
AUTO ZOOM 5 Nincs argumentum.
FelnagyUja a grafikont.
Csak I!raph módban.
b MATH,G,2 Nincs argumentum.
A lineáris regresszió (lejtő)
második együtthatója.
Csak Real módban.
n. e.
2ndF,'~,,C Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból
keretes ábrát rajzol.
Csak stat. grallh módban.

'~,
8.L. Nincs argumentum.
2ndF,' ,8
A jelenlegi stat. adatokból
törtvonalas grafikont rajzol.
Csak stat. I!rallh módban.

198
E1.'921111/93011 nIRO·PROtll.

n. VER 2ndF, OPTION, C, ENTER, C Nincs argumentum.


Ellenőrzi, hogya magnószalagon
lévő adatok egyeznek-e a
számológépen lévő adatokkal.
(csak EL-9300)
8KUP 2ndF, OPTION, C, ENTER, D Nincs argumentum.
Egy kazettás magnóra, vagy egy
másik számológélire viszi át az
adatokat. (csak EI.-9300l
nox ZOOM,I Nincs argumentum.
Egy keretet rajzol, ez lesz az új
kijelző ablak.
Csak grallh módban.
nRNCII 2ndF, COMMAND, 8 Válassza ki a tételt.
A llrogram elágazási parancsokat
jelzi ki.
Csak Ilrogram módban.
e.F.
2ndF,· ~,,C Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból egy
növekvő gyakoriságú grafikont
rajzol.
Csak stat. I!raph. módban. .....
e. P. MENU, D Nincs argumentum.
Az eljárás képesség változókat
jelzi ki.
Csak stat. graph. módban.
CALC MATH,C Nincs argumentum.
A kalkulátor menüt jeleníti meg.
Csak Real és Craph módokban.-
CLEAR 2ndF,I)LOT, A Nincs argumentum.
Törli a grafikont.
Csak graph és stat. grapb
módokban.
ClrC 2ndF, COMMAND, E, 2 Nincs argumentum.
Törli a grallh. kijelzést. (Nem
érinti a szövegel, és nem
változtatja meg a kijelzési
módot).
Csak prOl!ram módban.

199
,,

.:tJRO-PIWFII. n ,-9200/9300

CIrT IndF, COMMAND, E, 1 Nincs argumentum.


Törli a graJlh. kijelzést. (Nem
érinti a szöveget, és nem
változtatja meg a kijelzési
módot).
Csak pro~ram módban.
CMPLX SETUP, H Válassza ki a tételt.
Polár-, vagy derékszögű komJllex
koordinátákat választ ki.
COMPLEX MENU,A,4 Nincs argumentum.
Működteti a comJllex módot.
hogy végrehajtsa a számitásokat
a komnlex számokkal.
conj MATH,E,6 conj arg
Visszaadja a komJllex Az arg egy komJllex kifejezés.
konjugáltat.
Csak komnlex módban.
Connect MENU,C,I Nincs argumentum.
Egy vektor grafikont rajzol.
Csak ~ral)h módban.
COORD SETUP, E Válassza ki a tételt.
Kiválasztja a koordináta
rendszert.
COPY 2ndF, OPTION, C Válassza ki a tételt.
Átmásolja a fájlt.
Pro!!. solv. és graph módokban.
cosh MATU, D,2 cosh arg
Hiperbolikus koszinnsz. Az arg el!V kifeiezés.
cosh- 1 MATH, D,S cosh- 1 arg
Inverz hiperbolikus koszinusz. Az arg e~y kifeiezés.
CTRST 2ndF, Ol)TION, A A kijelző sötétebbé tételéhez
Deállltja a kijelzés kontrasztját. nyomja meg a + gombot,
világosabbá tételéhez a - gombot.

200
n ,-9200/93110 [\lRO-PROfll,

Data 2ndF, COMMAND, F, S Adat(argl, arg2, argJ)


A követke:tő rendelkezésre álló Az argl, arg2, és argJ kifejezések.
kártyára egy új stat. adat Jlontot Az argl egy x-et reJlrezentáló
ír. kifejezés.
Csak stat. Jlrogramokban. Az arg2 egy y-t, vagy w-t
reJlrezentáló kifejezés, amely
°llcionális.
Az arg 3 egy 0Jlcionális kifejezés,
w-t reJlrezentálja.
Az argumentumoknak
összhangban kell lenniük a
kiválasztott stat. móddal.
d/tlx< MATU, C, l d/dx(argl, arg2, argJ)
Deriváló funkció. Csak Real Az argl, arg2, és argJ kifejezések.
módban. Az argl egy funkció.
Az arg2 az x. ezzel az értékkel
kerül kiszámításra a derivált.
Decimal SET UP, G, 1 Nincs argumentum.
A tört eredményeket lizedes
számként ielzi ki.
DEFLT RANGE, MENU, A Válassza ki a téleIt.
Az előre meghatározott ;.

alaJlértelmezés szerinti
tal10mányl választja ki a
funkcióknak.
Deg SET UP, D, 1 Nincs argumentum.
A fokokat szögmódként állitia be.
DEL MENU, D (Jlrog. mód) Válassza ki lllételt.
Törli a Jlrogramot.
MENU, G (grallh mód)
Törli a grafikont.
MENU, II (slat. mód)
Törli a kártyát, vagy minden sta I.
adatot.
det MATU, E, 6 det mat alJlha
Egy négyzetes mátrix Az alllha egy betü billentyű.
determinánsa.
Csak mátrix módban.

201
ElJllO-PROFII, [';L-92fHI/9JIIII

(lim MATil, E, 2 dim alpha [argl, arg2]


Egy mátrix méreteit állítja be. Az alpha egy betü billentyű, a
A mátrix kiválasztásakor nem mátrixot reprezentálja.
kell megnyomnia az ALPHA Az arg I a sorok száma.
gombot. Az arg2 az oszlopok száma.
Csak mátrix módban.
Lásd az randl-ot is.
DIRECT 2ndF, PLOT, n, I Irja be a pontokat.
2ndF, PLOT, C, I
Elfogadja a koordinátákat egy
pont, vagy vonal .
me~raizolásához.
DispG 2ndF, COMMAND, E, -4 Nincs argumentum.
A grapb kijelzést mutatja.
Csak pro~ramjavftás alatt.
DispT 2ndF, COMMAND, E, 3 Nincs argumentum.
A szövegkijelzést mutatja.
Csak pro~ramiavftás alatt.
Dot MENU,C,2 Nincs argumentum.
Egy pont grafikont rajzol.
Csak ~rapb módban.
DotGraph 2ndF, COMMAND, D, 3 DotGralJb funel, funel, funeJ,
Egy nem kalJCsolt pont grafikát func4
rajzol. A func I a megrajzolandó
Csak real program javítása alatt. függvény.
A funel, fune 3, fune 4 további
opcionális megrajzolható
függvények.
DRG SET UP, n válassza ki a tételt.
A szögegység beállltásokat
választia ki.
dx MATH,C,3
Egy integrál egyenlet végét jelzi. J argl, arg2, argJ, arg4 dx
Az argl, arg2, argJ, és arg4
J
Lásd az ·t is. kifejezések.
Csak Real módban. Az argl egy függvény.
Az arg2 a kezdeti érték.
Az arg3 a véső érték.
Az arg4 (opcionális) a rész
intervallumok száma. ha nincs
megha tározva a rész
intervallulllok száma, a gép 100-
a t használ.

202
EI!RO-PROUI,

~ ,n
EDIT Válassza ki a tételt.
Javítja a programot.
SET UP, F
Kiválasztia a iavító módot.
End 2ndF, COMMAND, A, 6 Nincs argumentum.
Egy program végét jelzi.
Csak programiavítás alalt.
Eng SET UP,C,-4 Nincs argumentum.
A mérnöki kijelzést választia ki.
EQUATlON MENU, n, I Nincs argumentum.
Az egyenlet megoldót választja
ki.
Csak megoldó lIzemmódban.
SET UP, F, l
Az egyenlet javltó módot
választia ki.
EXP Range, MENU, C Válassza ki a tételt.
Az exponenciális függvények
számára az előre meghatározott
tartományt választja ki.
Csak graph módban.
FACTOR ZOOM,04 Irjon be X-, és y faktorokaI.
Ueállftja a zoom faktort.
Csak grallh módban.
Fill 2ndF, COMMAND, D, 8 Fill fUDe l, fUDc2
Grafikont rajzol, és betölti a A fUDe I alul tölti be a helyeI,
helyet két függvény közötl. A func2 felül tölti be II belyet.
Csak (lrügramjavftás alalt.
FILL MENIJ, A, 5 Nincs argumentum.
Kiválasztja abetöltési opciókat.
Csak derékszögű gra\lh módban.
FIRST MENIJ, n, l Nincs argumentum.
Az első stat. kártyáboz megy.
Csak stal. módban.
Fix SET [JP, C, 2 Nincs argumentum.
Fix (lontos kijelzést választ ki.
Float Pt SET UP, C, I Nincs argumentum.
Lebegő pontos kijelzést választ
ki.
fpart MATil. A, 4 fpart arg
Tört rész. Az arI! el!V kifejezés.

203
·,
EURO-PROFIl. H .-920019300

FREE 2ndF, PLOT, n, 2 A nyíl billentyükkel mozgathatja


2ndF, PLOT, C, 2 a ku rlO rt. Nyomja meg az
A kurzorral egy grafikonra ENTER-t egy pont
pontokat, vaev vonalakat rajzol. megrajzolásához.
FSE SET UP,'C Válassza ki a tételt.
A kijelzési menüt mutatja.
G.<B.C.> 2ndF, COMMAND, G 6 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból egy
keretes grafikont rajzol. A stat.
mód XY, vagy XYW lehet.
Csak stat. proeram iavítása alatt.
G.<B.L.> 2ndF, COMMAND, G, 2 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból
töI1vonalas grafikát rajzol.
Csak stat. I)roeram iavítása alatt.
G.<C.F.> 2ndF, COMMAND, G, 3 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból
növekvő gyakoriságú grafikont
rajzol.
Csak stat. proerm javítása latt.
G<EXP> 2ndF, COMMAND, H, 2 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból a
legjobban illeszkedő
exponenciális regressziós görbét
rajzolja meg.
A stat. mM XY, vagy XYW lehet.
Csak stat. proeramjavftása alatt.
G<lIIST> 2ndF, COMMAND, G, l Nincs argumentum.
A jelenlegi stat adatokból
hisztogramot rajzol.
Csak stat. I)roe.iavftása alatt.
G<inv> 2ndF, COMMAND, H, 6 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból a
legjobban illő inverz regressziós
görbét rajzolja meg.
A stat. mód XY, vagy XYW lehet.
Csak stat. proeram iavítása alatt.

204
J. ;'
e
10:1.-920019300 t:lIRll-PRIWII.

G<line> 2ndF, COMMAND, II, I Nincs argumenlum.


A jelenlegi slal. adalokból a
legjobban illeszkedő lineáris
regressziós vonalai rajzolja meg.
A stat. mód XY, vagy XYW lehet.
Csak slat. J!!,og. javítása alalt.
G<ln> 2ndF, COMMAND, 11,3 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból a
legjobban illeszkedő természetes
logaritmus regressziós vonala t
rajzolja meg.
A stat mód XY, vagy XYW lehet.
Csak stat. l)f0e. javítása alatt.
G<log> 2ndF, COMMAND, II, 4 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból a
legjobban illeszkedő logaritmus
regressziós görbét rajzolja meg.
A stat. mód XY, vagy XYW lehet.
Csak stat urol!. iavítása alatt.
G<N.D.> 2ndF, COMMAND, G, 4 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból egy
normál eloszlású görbét rajzol. -.
Csak stat. I)ro~. javítása alatt.
G<pow> 2ndF, COMMAND, H, 5 Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból a
legjobban illeszkedő hatvány
regressziós görbét rajzolja meg.
Asiat. mód XY, vagy XYW lehet.
Csak stat. proe.iavftása alatt.
G<S.D.> 2ndF, COMMAND, G, S Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokból egy
szórt diagramot rajzol.
A stat. mM XY, vagy XYW lehet.
Csak stat uroe. iavítása alatt.
Gosub 2ndF, COMMAND, n 4 Gosub str
Előhívja a meghatározott Az str az a címke, amely megjelöli
szubrutint. Csak programjavftás a szubrutint.
alatt. Lásd a "Label" és
"Return" parancsokat.

205
EURO-PROFIL EI.-920019300

Goto 2ndF, COMMAND, n, 2 Goto str


A meghatározott címkéhez ugrik. Az str az a címke, amely a helyet
Csak programjavítás alatt. jelöli.
Lásd a "Label" és "If'
parancsokat.
GRAPH 2dF, COMMAND, D Válassza ki a tételt.
A grafikus program parancsokat
jelZi ki:
Csak Real, vagy Stat programok Graph funel, func2, funeJ, func4
javltása alatt. A func I a rajzoló funkció.
2ndF, COMMAND, n, I A func2, funeJ, és func4 további
Grafikont rajzol. opcionális rajzoló funkciók.
Csak Real program javítása
alatt.
GRAPHIC MENU, n,3 Nincs argumentum.
Kiválasztja a grafikus módszert
az egyenletek megoldásához.
Csak megoldó módban.
HIST
2ndF,'~l ,A
Nincs argumentum.
A jelenlegi stat. adatokról
hiszto~ramot rajzol.
HYP RANGE, MENU, E Válassza ki a tételt.
A hiperbolikus trigonometrikus
függvények számára kiválasztja
az előre meghatározott
... rlományt.
Csak eraph módban.
i MATil, E, l Nincs argumentum.
Beszúrja az i-t (képzetes szám).
Csak comlJlex módban.
If 2ndF, COMMAND, n, 3 If feltételes kifejezés Goto str
Feltételes elágazás feltételes kifejezés, tartalmazza a
Lásd a <, >, <=, >=, "o, =, és a <, >, =, stb.
Goto parancsokat. A Goto az egyetlen parancs,
amely egy If kijelentést követhet.
Az sir a címke, amely a helyet
ielöli.
image MATH,E,4 image arg
Kélizetes rész. Az arg egy komplex kifejezés.
Csak complex módban.
Lásd a "real" -t.

206
EI.-92t1t1/93t1t1 EURO-fROm.

hnprop SET UP, G,3 Nincs argumentum.


A tört eredményeket áltörtként
jelzi ki
IN ZOOM,2 Nincs argumentum.
Nagyítja a grafikát.
Csak eraph módokban.
INEQ 2ndF, COMMAND, C Válassza ki a tételt.
A program egyenlőtlenség
parancsokat jelzi ki.
Csak program módban.
Inllut 2nd, COMMAND, A, 3 Input str
Szám bevitele. Az str egy lokális, vagy globális
Csak programjavltás alatt. változó.
int MATII,A,2 int arg
Egész érték. Az arg egy kifejezés.
INTERSEC 2ndF, .lUMP, A, l Nincs argumentum.
Két függvény metszéspontjához
mozog.
Csak eraph módban.
ipart MATH,A,3 illart arg
Egész rész. Az arg egy kifejezés.
Label 2ndF, COMMAND, n, l Label str ....
A elágazási kijelentések Az str maximálisan tlz karakteres
végpontját jelzi. (az EL-nOO-on nyolc).
Csak programjavltás alatt.
lásd a Goto, Gosub, és If
Ilarancsokat.
LAST MENU, B, 2 Nincs argumentum.
Az utolsó stat. kártyához megy.
Csak stat. módban.
LIMIT MENU,C Válassza ki a tételt.
8eállltja a korlátozásokat a stat.
grafikonon.
Csak stat. graph módban.
Line 2ndF, COMMAND, D, 7 Line argl, arg2, arg3, arg4
Az xly I koordinátáktól az l,y, Az argl, arg2, arg3, és arg4 az •
koonlinátákhúz rajzol vonala t. I,Y .. és az I,y, koordináták
Csak Real, és Stat. progr. javltás kifejezései.
.. _----~--
ala It.

207
.,

LINK
EURO-PROFIL

lndF, opnON, G
Egy kazettás magnóra, vagy egy

Nincs argumentum.
.:1.-9200/9300

másik számológélIre küld


adatokat, vagy fogad információt
ezekről.
(csak EL-9300)
LIST lndF, 9PTION, F,3 Válassza ki a tételt.
egy fájlt nyomtat ki.
Prog, grapb, és solver módokban.
(csak EL-9300).
LOAD MENU,E Válassza ki a tételt.
A korábban elmentett grafikont
hívja elő.
Csak grapb módban.
MENU,C
A korábban elmentett egyenletet
hívja elő.
Csak solver módban.
M.CHK lndF, OpnON, D Nincs argumentum.
A memória felhasználást mutatja
mel!.
MASK OFF Jeleztesse ki a kártyát, azután Nincs argumentum.
nyomja meg a MENU, C, 2
gombokat.
Egy stat. adatkártyát fed fel a
maszkolástól.
Csak stat. módban.
MASK ON Jeleztesse ki a kártyát, azután Nincs argumentum.
nyomja meg a MENU, C, I
gombokat.
Egy stat. adatkártyát maszkol.
Csak stat. módban.
mat MATH, E,I mat alpba
Előhívja a mátrixot. Az alpha egy betübillentyü.
A mátrix kiválasztásakor nem
kell megnyomni az ALPHA
gombot.
Csak matrix módban.
MATRIX MENU,A,3 Nincs argumentum.
Müködteti a matrix módot a
mátrix elemek
meghatá rozásához, és a
számítások elvél!zéséhez.

208
.. '

e
E 1.-9200/9300 WRO·PROfll.

MAX lndF, JUMP, A, 3 Nincs argumentum.


Egy függvény maximumához
ugrik.
Csak I!rallh módban.
mdf MATIl, D,5 value mdf
Módosító funkció. A tárolt A value egy tizedes szám.
értéket a kijelzett értékkel
helvettesili.
MIN lndF, JlJMP, A, l Nincs argumentum.
Egy függvény minimumáboz
ugrik.
Csak l!rallh módban.
Mixed 2nd F, OPTION, D Válassza ki a tételt.
Egy fájlt mozgat.
Csak graph, IJrogram, és solver
mÓdokban.
n MATIl, E,6 Nincs argumentum.
A megfigyelések száma
(korábban a stat. módba beírva).
Csak Real módban.
II! MATIl,A,5 arg!
Faktoriális. Az arg egy kifejez~sf amely egy
lIozitív el!ész szám.
NDASE MENU,A,2 Nincs argumentum.
Működteti az Nbase módot, hogy
végrehajtSOlI számításokat l-es,
8-as, lO-es, és 16-os alapú
rendszerekben. Az alap
beállitásához használja a MATH,
D gombokat.
Csak calc. módban.
nCr MATH,A,6 argl C arg2
A kombinációk számát számolja Az arg l, és arg 2 kifejezések.
ki (az r tételek killönböző Az argl az n, az összes tétel
csoportjának számát, amelyet az száma.
n tárgybóllehet alkotni.) Az argl az r, a kisebb csoportok
tételeinek száma.
Az n-nek és r-nek egész számnak
kell lenni.

209
ElIRO·PROFlI. E/.·921111/93110

2nd F~,
N.D. Nincs argumentum.
, ,D
Normál eloszlású grafikont rajzol
a jelelnlegi stat. adatokból.
Csak stat. ~raph módban.
neg MATII,E,4 neg arg
Logikai negálás művelet. Az arg egy kifejezés.
Csák Nbase módban.
~
NEW Nincs argumentum.
,C
Úi orol!ram.
NEWTON MENU, 8,2 Nincs argumentum.
Az egyenletek megoldásához a
Newton módszert választja ki.
Csak solver módban.
not MATIl, E,J not arg
Logikai NOT művelet. Az arg egy kifejezés.
Csak Nbase módban.
nPr MATII,A,7 argl P arg2
A permutációk számát számolja Az argl és arg2 kifejezések.
ki (az r tételek különböző Az argl az n, az összes tétel
elrendezésének számát, amely az száma.
n tárgyból alkotható). ,u arg2 az r, a kisebb
csollortokban lévő tételek száma.
Az n-nek, és az r-nek egész
számnak kell lenni.
OFF MENU,C,J Nincs argumentum.
Megszllnteti a korlátozásokat.
Csak stat. graoh módban.
OMEGA MENU, E, ENTER Nincs argumentum.
Az OMEGA átváltás ftlggvényt
jelzi ki.
Csak stat. graoh módban.
ON MENU, C, 2 Nincs argumentum.
Működteti a korlátozásokat.
Csak stat. I!raph módban.
ONE DATA MENU,D, I Nincs argumentum.
Egy adatkártyát töröl.
Csak stat. módban.
ONE LINE SETUP, F,2 Nincs argumentum.
Egysoros javító Ilzemmódot
választ ki.

210
EI.·921111/931111 ElIRO·PROFI!.

or MATil, E, 2 argl vllgy arg2


Logikai OR művelet. ,u argl és arg2 kifejezések.
Csak nbase módban.
OUT ZOOM. J Nincs argumentum.
Kicsinyiti a grafikont.
Csak eraf)h módban.
1'10t 2ndF, COMMAND, D, 6 plot argl, arg2
Az x,y koordinátáknál pontot Az argl, és arg2 III l, és Y
rajzol. koordináták kifejezései.
Csak Real, és Stat prog. javító
módban.
PLOT 2ndF, PLOT, 8 Válassza ki a tételt.
Pontokat rajzol egy grafikonra.
Csak erallh. módokban.
PLOTt MENU,C, Válassza ki a tételt.
kapcsolt, vagy pont grafikont
választ ki.
Csak eraf)h. módban.
PLOn MENU, D Válassza ki a tételt.
Sorrendi, vagy egyidejű
grafikonokat választ ki.
Csak g!allh módban.
POWER RANGE, MENlJ, 8 Válassza ki a tételt.
A hatvány funkcióknak
kiválasztja az előre
meghatározott tartományt.
Csak \!rallh módban.
Print 2ndF, COMMAND, A, I Print "str
Karaktereket nyomtat. Az str karakterek sorozata.
Csak programjavítás alatt. Print arg
Az are eev kifeiezés.
PRINT 2ndF, OPTION, F Válassza ki a tételt.
Egy nyomtatóhoz küld
információt.
PROG 2ndF, COMMAND, A Válassza ki a tételt.
Listázza a programparancsokat.
r MATIl, G,J Nincs argumentum.
Korrelációs együttható.
Csak Real módban.
Rad SETUP, 8,2 Nincs argumentum.
Radiánt választ ki.

211
..
J:<E~llR~O~-.!.JPR~("-,).·",IL"-- ._---!E""L:!.-92."U",,U/9<,,-31~IU

random MATII,A,8 Nincs argumentum.


Véletlen számot állll elő.
(O és l közölt)
Range 2ndF, COMMAND, D, 4 range argl, arg2, arg3, arg4,
Deállitja a tartományt a grafikus arg5,arg6,arg7
kijelzéshez. Az argl, arg2, és arg3 az xmin,
Csak Real és Stat program xmax, és xscale kifejezései.
javítása alatt. Az arg4, arg5, és arg6 az ymin,
ymax, és yscale kifejezései. Az y
tartomány szükséges akkor is, ha
az Auto Graph funkció használva
van.
Az arg7 opcionális kifejezés a
statisztikai grafikonok
adatllOntjainak számaihoz.
real MATil, E,3 real arg
Real rész Az arg egy komplex kifejezés.
Csak complex módban.
Lásd az "imal!e" parancsol.
REAL MENU,A, l Nincs argumentum.
Működteti a real módot a valós
számokkal történő
számitásokhoz.
RECIV 2ndF, OPTION, G, ENTER, C Nincs argumentum.
Adatot fogad a jelenlegi módban
egy kazettás magnóról, vagy egy
másik számológépről. Az
adatokat ugyanabban az
üzemmódban kell elmenteni, és
betölteni (csak EL·9300).
REG MATH,G Válassza ki a tételt.
Regressziós változókat jelez ki.
Csak Real módban.
MENU,A
Regressziós értékeket jelez ki.
Csak stat l!raph módban. Nincs argumentum.
REG.
,~ ,F
2ndF,'
Válassza ki a tételt
Regressziós grafikákat jelez ki.
Csak stat grallh módban.

212
. '

t:I.-92UUI9 -!:E.l"l R!l (! .:).:LPH!l (c!.!).~·IL


REG.G 2ndF, COMMAND, II Válassza ki a tételt
I'rogram regressziós grafikai
parancsokat jelez ki.
Csak stat Ilrogram módban.
RESTR 2ndF, OPTION, G, ENTER, E Nincs argumentum.
Delölti a szalagról a programot
(csak EL-~)JOO)
A szalagos magnó interfésznek
csatlakoztatva kell lenni.
Rem 2ndF, COMMAND, A, 5 l{em str
Megjegyzések: Az str egy kifejezés
A Rem kijelentés nincs hatással a
llrogram működésre.
- - - - - Csak progra!!!.t!.vítás alatt
Rcturn 2ndF, COMMAND, D, S Nincs argumentum.
Véget vet az szubrutinnak, és
újrakezdi a működést a
s:lIlhrutint meghívó Gosub
kijelentést követő sorban.
Csak Ilrogramjavítás alatt.
row Ill.p. MATIl, F 4 row Ill.p.(argl, all)ha, arg2, arg3)
Megszorozza a sort a skalárral, Az argl a szorzó kif~jezése.
hozzáadja a második sorhoz, és Az alpha egy betűbillentyíi, a
tárolja az eredményt a második mátrixot reprezentálja.
sorban. Az arg2 az első sor kifejezése.
Az are3 a második sor kifejezése.
row Illult MATil, F,3 row mult(argl, alpha, arg2)
Megszorozza a sort II skalárral. Az argl a szorzó kifejezése.
Csak matrix módban. Az alpba egy betííbillentyű, a
mátrixot reprezentálja.
Az IIrgl a sor kifeiezése.
row Ilius MATil, F,2 row plus(alpba, argl, arg2)
Két sort összead, és az eredményt Az alpba egy betübillentyl1, a
a második sorban tárolja. mátrixot reprezrentálja.
Az argl az első sor kifejezése.
Az arl!2 a második sor kifiezése.
row swap MATil, F, t row swap(alpba, argl, arg2)
A mátrix két sorát kapcsolja. Az alpba egy belűbillentyíi, a
Csak matrix módban. mátrixot reprezentálja.
Az arg l egy kifejezés egy sorra.
Az arl!2 eev kifeiezés Cl!V sorra.

213
EURO-PROFil, EI.-921111I9JllO

RUN
~ ,A Válassza ki a tételt.
Fultaja a pro~ramot.
RS SET UP, E, 2 Nincs argumentum.
Graph módban beállítja II polár
koordinátákat.
RLS SETUP, H,2 Nincs argumentum.
Complex módban beállítja II
polár koordinátákat.
S.ALL 2ndF, OPTION, G, ENTER, B Nincs argumentum.
A jelenlegi üzemmódból az
adatokat egy kazettás magnóra,
vagy egy másik számológépre
küldi. (csak EL·9300)
SAVE MENU,F Nincs argumentum.
Elmenti a grafikus függvényt.
Csak graph módban.
MENU,D
Elmenti az egyenletet.
2ndF, OPTION, G, ENTER, A
Elmenti a fáilokat e~ kazettára.
SCALE MENU,B Válassza ki a tételt.
MegjelenUi a skálát.
Csak stat. e:rallh módban.
SCREEN. I 2ndF, OPTION, F, I Nincs argumentum.
Normál kinyomtatást választ ki.
(csak EL·9300)
SCREEN·2 2ndF, OPTION, F, 2 Nincs argumentum.
Oldalirányú nyomtatást választ
. (csak EL·9300)
SCRN MENU, A Válassza ki a tételt.
Egyenletekhez, és függvényekhez
ugrik.
2ndF, COMMAND, E
Kijelzési parancsokat jelenit meg.
Csak program módban
2ndF,,~J
S.D. Nincs argumentum.
.' ,E
A jelenlegi stat. adatokból szórt
diagramot rajzol.
Csak stat. gra ph mód ban.

214
EI.-921111J9JlllI t:lIIUl-PROfll.

SEND 2ndF, OPTION, G, ENTER, A Nincs argumentum.


A jelenlegi üzemmódból
megha tá rozolt adatokat küld
kazettás magnóra, vagy egy
másik számológépre.
(csak EL-9300)
Sequence MENU, D,I Nincs argumentum.
Sorrendi grafikonokat választ ki.
Csak erallh módban.
Set MENU, C l Irja be az értékeket.
A felső-, és az alsó értékeket
állítja be.
Csak stat. grallh módban.
Simul MENU,D,2 Nincs argumentum.
Egyidejü grafikonokat választ ki.
Csak I!rallh módban.
sinh MATIl, B I sinh arg
Hillerbolikus szinusz. Az arI! ee:v kifeiezés.
sinh- I MATIl. B," sinh'l arg
Inverz hiperbolikus szinusz Az are: e~ kifejezés.
St 2ndF, COMMAND, F, 6 St[argI, arg2]
A létező stat. értékeket hivja elő. Az argI egy kifejezé$~ amely az l,
Csak stat. programokban. y, vagy w változót határozza meg,
eredménye l, 2, vagy J.
Az arg2 egy kifejezés, amely az
adatkártya számát határozza
meg.
ST.G 2ndF, COMMAND, G Válassza ki a tételt.
Program stat. grafikai
Ilarancsokat jelenlt meg.
Csak stat. program módban.
STAT 2ndF. COMMAND, F Válassza ki a tételt.
Program stat. parancsokat jelenit
meg.
Csak stat. pro~ram módban.
Stat X 2ndF, COMMAND, F, l Nincs argumentum.
Egyváltozós stat. módot választ
ki.
A stat. kártyákon tárolt összes
adatot törli.
Csak stat. program javitó
módban.

215
EIIRO-PROFII. E1.·9200/9300

Stat XW 2ndF, COMMAND, F, 2 Nincs argumentum.


Súlyozott, egyváltozós statisztikai
módot választ ki.
A stat. kártyákon tárolt minden
adatot töröl.
Csak stat. pr~amiavltása alatt.
Stat XY 2ndF, COMMAND, F,3 Nincs argumentum.
Kétváltozós stat. módot választ
ki.
A stat. kártyákon tárolt minden
adatot töröl.
Csak stat. programjavitása alatt.
StatXYW 2ndF, COMMAND, F, ot Nincs argumentum.
Súlyozott, kétváltozós stat. módot
választ ki.
A stat. kártyákon tárolt minden
adatot töröl.
Csak stat program javltó
módban.
SI MATil, E,2 Nincs argumentum.
Az 1 adat minta standard eltérése
(korábban stat. módba bevitt).
Csak Real módban.
l:1 MATil, E,4 Nincs argumentum.
Az 1 adat összege (korábban stat.
módba bevitt).
Csak Real módban.
l:1 2 MATil, E,5 Nincs argumentum.
Az l adat négyzetének összege
(korábban stat. módba bevitt).
Csak Real módban.
l:IY MATil, F,6 Nincs argumentum.
Az xy adatpárok termékeinek
összege (korábban stat. módba
bevitt).
Csak Real módban.
sy MATil, F2 Nincs argumentum.
Azy adat mintaátlag eltérése
(korábban stat. módba bevitt).
Csak Real módban.

216
e
EI.-9200/9300 t:IIIW-I'HIWJI.

l:y MATil, F, ot Nincs argumentum.


y adat összege (korábban stat.
mód ba bevill).
Csak Real módban.
l:y2 MATH, F 5 Niucs argumentum.
Az y adat négyzetének összege
(korábban stat. módba bevitt).
Csak Real módban.
TA8 SET UP, D Válassza ki a tételt.
A tizedes helyek számát álHtja be.
tanh MATH,8,3 tanh arg
llillerbolikus tangens. Az arg egy kifejezés
tanh- I MATil, 8,6 tanh- I arg
Inverz hil)erbolikus tangens. Az arg egy kifejezés.
TRIG RANGE, MENU, D Válassza ki a tételt.
A trigonometrikus függvények
részére választja ki az előre
meghatározott tartományt.
Csak graph módban.
trns MATil, E, 5 trns mat all)ha
Transzponálja a mátrixot. Az alpha egy betű billentyű.
Csak matrix módban.
VAR MATil, E Válassza ki a tételt.
Kijelzi a grafikus funkciókat.
Csak graph módban.
VRIFY 2ndF, OPTION, G, ENTER, C Válassza ki a tételt.
Ellenőrzi, hogy a kazettán lévő
fájl ugyanaz, mint a
számológépben lévő.
(csak EL-9300)
Csak akkor használható, ha a
kazetta interfész csatlakoztatva
van.
Wait 2ndF, COMMAND, A, ot Wait arg
Vár egy meghatározott számú Az arg egy kifejezés.
másodpercig, vagy ameddig egy
gomb megnyomásra kerül.
Csak programiavitás alatt.

217
EURO·PROFIL EI.-9200/9300

X ASCEND MENU, E, I Nincs argumentum.


Rendezi a stat. kártyákat
visszafelé sorrendben az x
értéken.
Csak stat. módban.
XINCPT 2ndF, JUMP, A, .. Válassza ki a tételt.
A kiválasztott tétel x metszéséhez
mozog.
Csak I!:ranh módban.
X-VARS MENU,A,I Nincs argumentum.
Az x változós statisztikákat jelzi
ki.
Csak stat. módban.
x' MATH,G,4 arg x'
Az x becsült értéke, Iináris
regresszióra alapozva.
Csak Real módban.
xmax MATH,E,8 Nincs argumentum.
Az adatból az x maximum értéke.
(korábban stat módba bevitt)
Csak Real módban.
xmin MATH,E, 7 Nincs argumentum.
Az adatból az x minimum értéke.
(korábban stat. módba bevitt)
Csak Real módban.
mor MATH,E,6 argl xnor arg2
Logikai XNOR müvelet. Az argl és arg2 kifejezések.
csak Nbase módban.
xor MATH,E,5 arg I xor arg2
Logikai XOR művelet. Az argl és arg2 kifejezések.
Csak Nbase módban.
X+Yi SETUP,H,I Nincs argumentum.
Complex módban beálUtja a
derékszöl!:ü koordinátákut.
XYT SETUP, E,3 Nincs argumentum.
Parametrikus egyenleteket
választ ki.
y ASCEND MENU,E,3 Nincs argumentum.
Az y értékre alapozva,
kiválasztja a stat. kártyákut
felfelé történő sorrendben.

218
EJ.-92110/9Jllll t:JJIUl-P HOtR

y DESCEN MENll, E," Nincs argumentum.


Kiválasztja a stat. kártyákut
lefelé menő sorrendben.
Csak stat. mÓllban.
YINCPT 2ndF, JlIMP, A, 5 Válassza ki a tételt.
A kiválasztott tétel y
metszésJlontjáboz mozog.
Csak ~ral)b módban.
Y-VARS MENU,A,2 Nincs argumentum.
Az x változós sttisztikákut jelenlti
meg.
Csak stat. mÓllban.
y' MATII,G,5 arg y'
Az y becsült értéke, lineáris
regresszió ra alapozva.
Csak Real módban.
Y' MENU, B Válassza ki a tételt.
A gratikus függvény deriváltját
határozza meg, mialatt a
nyomkövető funkciót használja.
Csak eranb módban.
YI MATH, E, I Nincs argumentum. .-
Az YI függvényt választja ki a
grafikus ábrázolásboz.
Csak eranlJ módban.
Y2 MATil, E,2 Nincs argumentum.
Az Y2 függvényt választja ki a
rajzoláshoz.
Csak ~ral)h módban.
Y3 MATil, E,J Nincs argumentum.
Az YJ-at választja ki a
rajzoláshoz.
Csak ~raph módban.
Y4 MATil, E," Nincs argumentum.
Az Y4-et választja ki a
rajzoláshol.
Csak ~ral)1J módban.
ymax MATB, F,8 Nincs argumentum.
Az adat maximum y értéke.
(korábban stat. módba bevitt)
Csak Real módban.

219
.! <E!LUR! lO! :-!:JPR! l0!.!~:.!J'I ~,- -------------e E1.-9200/9300

ymin MATil, F, 7 Nincs argumentum.


Az adat minimum y értéke.
(korábban stat.mótlban bevitt)
Csak Real mótlban.
Zoom 2ndF, COMMAND, D, 5 zoom argl, arg2
Egy grafikon tartományát állftja Az argl az l/argl nagyítási
be. tényező kifejezése.
Nagyítás előtt grafikont kell Az arg2 az y nagyítási tényező
rajzolni. opcionális kifejezése (ebben az
Csak Real, vagy Stat. program esetben, arg I az x zoom tényező)
•javítása alatt.

220
, '

r.lIIW-I'RIWII.

D. FÜGGELÉK
MŰSZAKI ADATOK
Ez a függelék a számítások pontosságát, és II memória használatot
ismerteti.

Pon toss:íg

A négy alapmííveletnek. az első-, és a második 0llerandusoknak. és a


számitási ertdményekuek a következő határokon belül kell lenniük:

+/-1 x to- 99 9.999999999x 1099 és O

Megjegyzés:
A számológép egy számbejegyzést, ha llnnak abszolút értéke (vagy egy
számítás tredménye) kevesebb, mint lx lU- 99 , akkor azt O-nak tekinti.

Tudományos, és különleges funkciók:

Funkció
e--
Dinamikus tartomány .-,
SIN x DEG: lx 1<lxlU lO
COSx
TANx RAD: lx 1<~xIOlll
180

GRAD:lx 1< ,10x1010


9
A TANX-el azonban hiba történik II következő
esetekben:
DEG: lx 1=90(2n-l)

RAD: lx 1<~(2n-l)
GRAD: lx 1< 100(2n-1) (n=egész rész)
SIN-Ix -1~x~1
COS-Ix
TAN-Ix . l!l< I x JOIoo
LNx lx 1099~x<lx10100
LOGx
el -Ix 10101l<X<230.2585093
101 -Ix toloo<x<IOO

221
E(JRO-PROFII, 10:1.-9200/9300

ab a>O:
-lx 10100<bLOGa<l00
a=O:
O<b> lx 10 100
a<O:
ahol a b: egész rész vagy Vb: lláratlan szám (biFO)
-lx toJoo<bLOGlal< 100
vb b>O:

-lxwoo<.!LOGb<lOO (aiFO)
a
b=O:
O<b<lxlO IOO
b<O:
ahol az a egy egész szám, vagy lIa egy páratlan szám
(aiFO)

-Ix 10100<.!LOGlbl< 100


a
SINHx
COSlIx -230.2585093<x<230.2585093
TANHx
SINH-Ix Ixl<lx 1050
COSH-I x l 5. xl x 1050 <
TANH-I x Ixl<l
,fx 05.x<lx 10 100
Xl Ixl<lxlO 5O
X-I Ixl<lx 10100(XiFO)
n! 05.n5.69 (n: egész rész)
nCr 0~r~II~69 (r, n: egész rész)
nPr
Atváltások: átváltott eredmények:
~dec DEC: Ixl~9999999999
~bin DIN: 1000000000000000~~1111111111111111
~oct 0~~0111111111111111
~hex OCT: 4000000000~~7777777777
05.~3777777777
HEX: FDADF41COl~~FFFFFFFFFF
0~x~2540DE3FF

222
E1.-9200/9300 E(JI{O-PI{OHI.

Logikai DIN: 1000OOOOOOOOOOOO~1~1111111111111111


műveletek: O~1~0111111111111111
not OCT: 4000000000~x~7777777777
0~x5.3777777777
ifEX: FDADF41COl~~FFFFFFFFFF
05.x~2540DE3FE
Ileg DIN: 10000OOOOOOOOOOI~~111l111111111111
O~l~OIIIIIIIIIIIIIII
OCT: 4000000001~~7777777777
O~x~3777777777
HEX: FDADF41COl~x~FFFFFFFFFF
05.x:s;2S40ADE3FF
Minden egyéb ugyanaz, mint a NOT, és a NEG
lOI,ikai művelet
~re Irl<lxlO loo
Ugyanaz, mint ahogyan a trigonometrikus ffiggvények
vOllatkoznak a szögre.
~dll1s Ixl<lxlO loo
~deg
Statisztikai mőd Ixl<lxlO5O
IYI<lx10 5O .,-
ILXI<lx 10 100
:Ex1 <lx 10 100
I:EYI< Ix 10100
:Ey 1 <lx 10 100
ILxy<lx 10 100
\n\<lx 10 100
x lIiFO
SI 11>1
l:Exl< lx 10so

Lx 3 _ (LX)3
O~ n <lxlO IOO
n -1
ax 11>0
l:Exl< lx 1050

LX 3 _(Lx)3
O~ n <lx 10 100
n

223
EI""IR~()::..:.P'-"R""()""'Fn""·
.... e n.-92UU/9JtItI

y
sy Ugyanaz, mint az i, SI, ax.
ay
r n>O
l1:xl<1 x 1O~0
l1:yl< lx 1O~0

0<1~:X2 _ IL X)2 )( Ly 2 _ l'Ly)2 )<Ix 10100


II II

b n>O
l1:xl<lx 1O~0
1(1:x)(1:Y)I<1x 10 100

a ugyanaz, mint a b, kivéve a következőket:

Ib~<lxlO'tlO

IY-b~<1xto'tlO

224
( ,

ElJI{()-PHOfll,

y' Ibxl< lx 10 100


la+bxl<1x IOltItI
x' Iy-al<lx 10 100

ly~al<lxIOIOO

Szabályként azt mondhatjuk, bogy a fUggvényszámltások esetében a


hibák aránya kevesebb mint +/-1 egy kijelzett számérték
legalacsonyabb számjegyénél (tudományos kijelzésnél a mantissza
legalacsonyabb számjegyén) a fenti számltási tartományokon belül.
Amikor SINIIx, és TANHx számításokat végez, az x=O egy szinguláris
pont. Ennek a pontnak a közelében a bibák felhalmozódnak, ezáltal
csökkentik a pontosságot.

Komplex függvények:

Funkció Dinamikus I)ontossá~


SIN (x+yi) Ixl<230
COS (x+yi) IYI<230
SINH (x+yi)
COSII (x+vi)
TAN(x+yi) Ixl< 115
TANII(x+yi) Ivl<1I5
SIN· I (x+yi) Ixl<lOl~
COS- I (x+yi) IYI<I01~
SIN H-I (x+yi)
COSII-I(x+yi)
TAN-! (x+yi) Ixl<lO~o
TANU-! (x+yi) Ivl<IO~
Ixl<lO~
1
- -
x +yi
IYI<IO~ (x+yi~O)
(X+yi)l Ixl<10~0
IYI<IO~O
Ixvl<5xlO"
LOG (x+yi) 11:1<10 50
LN (x+yi) IYI<IO~
.JX + yi
1~1<10!00
lO(I+yl)
Ixl<100,lvl<100

225
EURO·PROFII- EI--9200/9300

e(l+yi)
lxi<230, Ivl<230
(x+yi)(a+bl) Ixl<105o
IYI<1050
lal<10 1OO
Ibl<10 JOO

A complex üzemmódban a számítási hiba általában +/-1 a mantissza


nyolcadik számjegyénél.

Az re üzemmódban végrehajtott számítások nagy számítási hibát


idézhetnek elő.
A szinguláris pontok közelében lévő értékek nagy számítási hibákat
idézhetnek elő.
A compleI, vagy re üzemmódban a számítási sebesség lassabb II
megszokottnál.

226
EL-921l1l/9300 'WHO-PROt'II,

A számológép a következő megoldási tartományokat állítja be elllre:

Im

ll.

'''/2~''/2

ll.

......

a.

A fenti grafikonokon a Re a valós tengelyt, az Im a képzetes tengelyt


jelenti.

227
.,.EU~R::.:(.)."-,PR::.:o"",F-,,n,,-.
... -------- .....'-C,-:.<.<92""tJI::<.1I9<:<J=00
E1

Memória felhasználás

Ez a rész azt ismerteti, hogya számológép hogyan használja a


memóriát egysoros javítási módban.

Megleeyzés:
Az egyenlet javító üzemmódban több memóriára van szükség a tárolt
kijelzési parancsok miatt.

Program Üzemmód

Egy üres program 35 bájt memóriát használ fel.

Egy programban mindenegyes sor 3 byte-ot, plusz a sorban lévő


karakterek, vagy parancsok slámával egyenlő byte-ot (mindenegyes
karakter, vagy parancs l byte-ot használ fel) a memóriából. Például,
az alábbi kétsoros program 6 karaktert tartlllmal, és 45 byte-ot
használ fel.

Program 35 byte
PRINT A 3 byte+2 byte
PRINT B 3 byte+2 byte

35+5-5=45 byte összesen.

Mátrix Üzemmód

Mindenegyes mátrix 6 byte-ot, plusz az elemek számának 9-szeresével


egyenlőbyte-ot használ fel.

Grafikus Üzemmód

Mindenegyes grafikus függvény 169 byte-ot, Illusz a betűk, vagy


parancsok számával egyenlő számú byte-ot használ fel a memóriából.
Például, egy YI=sin x függvény 169+2 byte-ot haszIlál fel.

Megoldó Üzemmód

Mindenegyes gépben tárolt megoldó egyenlet 35 byte-ot, plusz a


karakterek, vagy parancsok számával egyenlő byte-ot használ fel.

228
· '

e
EI ,-9200I9JOO
EIIRO·PROfl!,

E. FÜGGELÉK

SPECIFIKÁCiÓ
Modell: EL-9200/EL-9300

Kijellő típus: 16 oszlop x 8 sor (karakter mátril: 5 x 7 pont)

Számitási rendszer: D.A.L. (Közvetlen Algebrai Logika) eredmény


kijellés (elsőbbséget megítélő funkcióval)

Kijelzett digitek száma: 10 digites mantissza, és 2 digites exponens

Belső számítási digitek száma: 14 digites mantissza (a complex mód 8


digites mantisszával rendelkezik)

Kijelzési rendsler: szám kijelzési rendszer kijelölése, számftási


rendsler, eredmény kijelzési rendsler, eredmény kijelzési rendszer a
komplex slámok részére.

Számítási funkciók: kézi számltások (négy alapmüvelet, számltáSók


zárójclekkel, memória számltások, függvény számltások, numerikus
diffcrenciáló-, és numerikus integráló számftások, koordináta
átváltások), bináris, oktális, dccimális, heudecimális átváltások,
logikai művelctek, mátrix műveletek, számltások komplex számokkal,
komplex változó függvény számítások (csak EL-9300), statisztikai
számitások, stb.

Grafikai funkciók: derékszögű koordináta grafikon, polár koordináta


grafikon, paramctrikus grafikon, tartomány beállltás, automatikus
tartomány beállltás (auto skálálás), grafika megrajzolás,
nyomkövctés, ugrás, nagyítás, rajzolás, betöltés, grafikus formula
tárolás, stb.

Program funkció: feltételes elágazás utasítások, szubrntinok, grafikus


utasítások, stb.

Statisztikai beviteli funkció: egyváltozós statisztika bevitel, kétváltozós


statisztika bevitcl, tárolás, törlés, súlyozott adat bevitele, adat
maszkolás, elrcndezés, stb.

229
EUltO-PROflL EL-92HH/93011

Statisztikai grafika funkció: különböző statisztikai grafikonok


megrajzolása, tartomány beállítás, automatikus tartomány beállUás
(auto skálázás), stb.

Megoldó funkció (csak EL-9300): egyenlet megoldó rendszer, formula


szintaxis elemzés, Newton módszer, grafikus elemzés, megoldó
egyenletek tárolása, stb.

Opciók: kijelző kontraszt ellenőrzés, maradék memória ellenőr.t:és,


adatmásolás, adatmozgatás, törlés, stb.

Csak EL-9300: kijelzés nyomtatása, adatok nyomtatása, adat


kommunikáció.

Beállftási funkciók: szögegység kijelölése, szám kijelzési rendszer,


grafikus koordináta rendszer, számítási rendszer, megoldás kijelzési
rendszere, megoldás kijelzési rendszere a komplex számok részére.

Memória kapacitás:
EL-9300: 32 kbyte (felhasználható terület: 23,064 byte),
EL-9200: 8 kbyte (felhasználható terület: 1,800 byte)

Áramellátás:
6V-(DC),4 db AAA tfpusú szárazelem (a mfiködéshez),
3V-(DC) l db. litium elem (CR2032) (a memória védelemhez, csak az
EL-9300 részére)

Áramfogyasztás: O.IW

Müködési hőmérséklet. 0°C...40°C

Müködési idő: kb. 140 óra (20 0 C hőmérsékleten), amikor minden


órában S percen keresztül folyamatosan müködik a gép, és SS percen
keresztül kijelzést ad.

Memória védelem (csak az EL-9300-nál):


kb. S év (20 0 C-os hőmérsékleten, az AAA elemek azonnali cseréjével,
ha szükséges).

Mel!jegyzés:
A megadott értékek az elemek tfpusától, és a basználattól fllggően
változhatnak.

230
n .·9200/93HO EIIRO·PRom,

Méretek: SOx 1112x 19.5mm (a tok nélkül)

Súly:
EI.-9200 : 2 lOg,
EL-9300: 220g (az elemekkel együtt, a tok nélkül)

Tartozékok:
4 db. AAA tll)USÚ elem, l lítium elem (csak az EL-9300-ban található),
és használati utasítás

231
ElmO-PROFII.

F. FÜGGELÉK
• Et-92UU/93tJU

FUNKCiÓK
A következő táblázatok ismertetik az EL-9300 típusú számológép
összes funkcióját:

Alapvető funkciók

Működés Tipus I Összes


Funkció buffer 32 funkció, 14 szám ..6
Számtani műveletek +, ., x +, fo). EXII 6
Memóriák A-Z, O 27
Memória funkciók STO,RCL 2
Utolsó válasz funkciók Ans I
Visszaiátszás funkció Visszaiátszás I
Menü kiválasztás Menü káma I
Javító funkció CL, CA, DEL, BS, 9
INS, BJ, [EJ, m,
Egyenlet javftó
rn
Tört, Exponens, Gyök, 6
Abszolút érték, Integráló
szimbólum záróielek
Szöe: mód beállítás DEG, RAD, GRAD 3
Kijelzési formátum beállftás Lebegő pont, Fix, Sci, 14
EnelTAB O-9
Grafikai mód beállítás xy, rO,xvt 3
.Javító mód Ee;yenlet. Ei!Vsoros 2
Kiielzési eredmény formátum Decimális, Vei!Ves, Áltört 3
Komplex eredmény formátum x+yi, rLO 2

Számftási mód

Működés TÍJlUs Összes


Trigonometrikus (In, DEG, sin, cos, tan, sin-I, COS-I, tan-I 18
RAD,GRAD)
Hiperbolikus sinh, cosh, tauh, shll.- I, cosh- I, 6
tanh- I
Exponenciális és loe:aritmikus eX, 10x, ln, 10l! ..
Hatványozás 5
V,.j"""
ab, x2, X-I,

232
[(JRO-PRO..,I.

Szögegység átváltás -?dms. -?deg 2


Koordináta átváltás -?lY,-?rO 2
Fal.toriális, permutáció, n!, nPr, nCr 3
kombináció
Abszolút érték, egész szám
rész, törtszám, el!ész szám
Abs, Ipart, Fpart. Int .
Kerekítés mtU I
-
Numerikus integrálás 3
f dx, a-b, n
Numerikus differenciálás d/dx, l, <i x 3
Véletlen szá III c1őállltás random I
Pi 1t I
Egyváltozós statisztikák x, sx, ax, Ex, Ex 2, n, Xmax, 8
Xmin
Kétváltozós statisztikák Y. sy, ay, Ey, Ey2, n, Vmax, 8
Vmin
Rel!resszió analizis a, b, r llineáris) 3
Becslés x', y' 2
Számítások komplex x+yi, rLO, (x+yi)+(rLO) 3
számokkal
KOlllplex függvények sin, cos, tan, sin-I, COS-I, tan-l 22 :.
sính, cosh, tanb, sinh- I, cosh- I,
tanh- I, el, 101, ln, log, ab, x2,

Valós rész, kélIzetes rész, szög,


X-I, v.F, abs
Real, Image, Ang, Conj. .
koniul!ált
N base ~bin. ~oct. -?hex, ~dec .
Atváltás bin~oct~dec~hex 12
LOl!ikai művelet And, Or, Not, Neg, Xor, Xnor 6
Mátrix memóriák Mat A-Mat Z 26
Transzllonált, determináns, Trns, Det, x-I, x2, (-) S
inverz, hatvánv, nel!atív
Sor műveletek Row swall, Row Ilius, Row .
mult Row m.p.
Mátrix méret beállítása Dim I

233
EURO-PROFIL [1,-9200/9300

Megoldó mód

Működés Tíllus Összes


Megoldó módszer Egyenlet, Newton, 3
erafikus
Megoldó egyenletek 99 egyenlet l
elmentése

Statisztikai mód

Működés Tíuus Összes


Egyváltozós statisztikák x, SI, ax, :Ex, :E xl, D, -
Xmax Xmin
Kétváltozós statisztikáks y, sy, ay, :Ey, :Eyl, n, -
Vmax, Vmin
Reeressziós analízis a, b, r (lineáris) -
Becslés X'. y' -
Adatformátum Egyváltozós súlyozott, .-
kétváltozós súlyozott
Adatkártya kiválasztás Első. utolsó, bármelyik 3
Adat elrendezés X-felfeléllefelé, y 4
felfeléllefelé
Törlés EeY adat. összes adat, 2
Maszkolás BeJki l
Statisztikai adatok elmentése A-Z (szokásos használat l
mátrix adatokkal)
Statisztikai grafikonok Hist, B.L., C.F., N.D., 6
S.D.,B.C.
Regressziós görbe a+bX, axebX, a+bxlnX, 6
a+bxloeX, axX b a+bxX
y metszéspontú stat. erafikon Lineáris, % 2
Eljárás képesség Korlátozás beállítás, 4
On/Off Cpk, Cp
Omeea átváltás v. Il 2
Automatikus skálázás x-y metszéspont l
automatikus skálázás

234
E1.-9201l/9300 WRO-PROFII,

Grafikus mód

Műklidés Típus Összes


nerékszögíi, polár, xy, rO, xyt .
Ilarametrikus
Rajz típus Grafikus, automatikus 2
(az y metszéspont
automatikus skálázása )
Ugrás Metszéspont, Min, Max, S
X metszéspont, Y
metszéspont
Tartomány beállítás, Tartomány, 20
tartomány men U alapértelmezés, hatvány
(3), Exp(4), Trig(5),
Hyp(6)
NaeYítás Be, ki ablak, tényezö .-
Grafikai tflluS Többszörös, feltöltés 2
Numerikus deriválás Be/Ki I
Ploti OsszefUeeő Ilontszerű 2
Plot2 Sorrendi egyideiű 2
Plot tfllUS 1'10t (közvetlen, szabad), S
sor (közvetlen, szabad), ",

törlés
Nyomkövetés Nyomkövetés, a követő 2
grafikon
mel{Változtatása
Grafikus eevenlet elmentése 99 grafikus eevenlet I

Program mód

Működés Típus Összes


Program tipus Real, Nbase, Matrix, S
Complex, Stat.
Prog Print, ", Input, Wail, 6
Rem, End
Elágazás Címke, Goto, If, Gosub, S
Visszatérés
Egyenlőtlenség < <=,>=,=,~ 6
Grafika Grafika, Automatikus, 8
DotGraph, Range,
Zoom, Plol, Line. Fill

235
EIJIW-I'RIWII. ~:I.-?llltl/?31111

Scm CIrT, ClrG, DisIJT, 4


DispG
Statisztika Stat xJxw/xy/xyw. 6
Adatok., St.
Statisztikai grafika G(hist), G(B.L.), 6
G(C.F.), G(N.D.),
GlS.D.), G(B.C.)
Regressziós grafika G(line), G(exp), G(ln), 6
G(loe), Glpow), G(inv)
Elmentés 99 proeram l

Opció

Működés Tipus Összes


Kijelző és memória LCD kijelző, memória 2
elleoőrzés
Adat elrendezés Másolás, mozgatás, 3
törlés
AdatINyomtatás Kij elző x l, Kijelzőx2, 3
lista/adat
Adat kommunikáció Küldés, összes küldés, 3
védelem

Az összes funkciók száma: 437

A következő táblázatok az EL-9200 tfpusú számológép összes


funkcióját felsorolják:

Alapvető funkciók

Működés TÍllus Összes


Funkció buffer 32 funkció, 14 szám 46
Számtani műveletek +, -, X, +, (-), EXII 6
Memóriák A-Z, e 27
Memória funkciók STO RCL 2
Utolsó válasz funkciók Ans l
Visszajátszás funkció Visszajátszás l
Menü kiválasztás Menü kártya l
Javító funkció CL, CA, DEL, BS, 9
r;; BJ, ~, [AJ,

236
· -

EI.-921111/?Jllll EIIRO-I'IW.-JI.

Egyenlet javító Tört, EXllOnens, Gyök., 6


Abszolút érték., lotegráló
szimbólum zárójelek
Szög llIód beállítás DEG, IlAD, GRAD 3
Kijelzési formátum beállítás Lebegő poot, Fix, Sci, 14
EngffAB O-9
Grafikai mód beállítás xy, rO, !yy 3
Javító mM Egyenlet, El!:ysoros 2
Kiicl:Lési eredmény formátum Decimális, Vegyes, Altört 3
KOllllllex eredmény formátuIlI x+yi, rLe 2

Számítási mM

Működés Típus Összes


Trigonometrikus (10, DEG, sio, cos, tao, sin-l, cos-·, tao- l 18
RAD, GRAn)
Hiperbolikus sinb, cosh, tanb, sinh- l, cosh- l , 6
tanb- l
Exponenciális és IOl!aritmusos e·, 10·, ln, IOl!: 4
Hatvány
ab, Xl, X-l, v,F S

Szögegység átváltás -.dms, -.del! 2


Koordináta átváltás -.xy, -.re 2
I'aktoriális, permutáció, nl, oPr, nCr 3
kombináció
Abszolút érték., egész szám Abs, Ipart, Fpart, lot 4
rész, törtszám, egész szám
Kerekítés mdf l
3
Szám integráció
fdx, X, ~x
Szám differenciálás d/dx, a-b, dl 3
Véletlen szám előállítás random l
Pi 7t l
Egyváltozós statisztikák x, n, ax, LX, LxI, o, Xmax, 8
Xmin
Kétváltozós statisztikák Y. sy, ay, LY, Lyl, o, Vmax, 8
Vmin
RCl!resszió analízis a, b, r (lineáris) 3
Becslés x', y' 2
Számítások komlllex x+yi, rLe, (x+yi)+(rLe) 3
számokkal

237
nJRO-PHOFU. 10:1.-92111119300

Komplex fl1~".ények abs x· 1 xl 3


Valós rész, képzetes rész, szög, Real, Image, Ang, Conj. 4
koniudtus
N base -+bin -+oc~-+bex,-+dec 4
Atváltás bin~oct~dec~bex 12
Loeikai művelet And, Or, Not, Ne!!:, Xor, Xnor 6
Mátrix memóriák MatA-Matz 26
Transzpozíció, determináns, Trns, Det, x· I , xl, (-) 5
inverz, batvány, ne~atív
Sor műveletek Row swap, Row plus, Row 4
mult, Row m.D.
Mátrix méret beállítása Dim l

Megoldó mód

Működés Ti'lllS I Összes

Megoldó módszer Egyenlet, Newton, O


grafikus
Megoldó egyenletek 99 egyenlet O
elmentése

Statisztikai mód

Működés Thllls Összes


Egyváltozós statisztikák x, SI, al, El, Ex1, n, -
Xmax,Xmin
Kétváltozós statisztikáks y, sy, O'y, Ey, Eyl, n, -
Ymal, Ymln
Reeressziós anallzis II b r (lineáris) -
Becslés x', y' -
Adatformátum Egyváltozós súlyozott, 4
kétváltozós súlvozott
Adatkártya kiválasztás Első, utolsó, bármelyik
Adat elrendezés X-felfeléllefelé, y .3
felfeléllefelé
Törlés El!Y ada~ összes adat, 2
Maszkolás Belki l
Statisztikai adatok elmentése A-Z (szokásos basználat l
mátrix adatokkal)
Statisztikai grafikonok Hist, B.L., C.F., N.D., 6
S.D., B.C.

238
.:1.-9211111931111 t: Il RO'PROt'll,

Regressziós görbe a+bX, axe bX, a+bIlnX, 6


a+hxlo~X axXb a+blX
y metszésllontú stat. erafikon Lineáris, % 2
Eljárás képesség Korlátozás beállltás, 4
OnIOff. Cpk, Cp
Omcea átváltás y, II 2
Automatikus skálázás x-y metszéspont l
automatikus skálázás

Grafikus mód

Működés TíDUS Összes


Derékszögű, polár, lY, rO, xyt -
IJaramctrikus
Rajz típus Grafikus, automatikus 2
(az Y metszéspont
automatikus skálázásal
Ugrás Keresztezés, Min, Mal, 5
X metszéspont, Y
metszéspont
Tartomány beállltás, Tartomány, 20
tartomány menü lllapérte1mezés, batvány ..
(3), Elp(4), Trig(5),
Hvp(6)
Na!!:vítás Be, ki, ablak, tényező 4
Grafikai tlllus Többszörös, betöltés 2
Numerikus deriválás BelKi l
Ploti KalJcsolás pont 2
Plot2 Sorrend e~ldelű 2
I)lot típus Plot (közvetlen, szabad), 5
sor (közvetlen, szabad),
törlés
Nyomkövetés Nyomkövetés, a követő 2
grafikon
mel!Változtatása
Grafikus el!Venlet elmentése 99 ~rafikus Cl!Venlet l

239
ElIRO-PROFU, EI.-920019300

Program mód

Működés Tíllus Osszes


Program típus Real, Nbase, Matrix, 5
Complex, Stat.
Prog Print, ", Input, Wait, 6
Rem,End
Elágazás Címke, Goto, If, Gosub, 5
Visszatérés
Egyenlőtlenség <,<=,>=,= "# 6
Grafika Grafika, Automatikus, 8
DotGraph, Range,
Zoom, Plot, Line, Fill
Scro CIrT, ClrG, DispT, 4
Disl)G
Statisztika Stat xlxw/xy/xyw. 6
Adatok. St.
Statisztikai grafika G(hist), G(B.L.), 6
G(C.F.), G(N.D.),
G(S.D.). G(B.C.)
Regressziós grafika G(line), G(exp), G(ln), 6
G(log), G(pow), G(inv)
Elmentés 99 program l

Opció

Működés Típus Összes


Kijelző és memória LCD kijelző, memória 2
ellenőrzés
Adat elrendezés Másolás, mozgatás, 3
törlés
AdatINyomtatás Kijelzőxl, Kijelzőx2, O
lista/adat
Adat kommunikáció Küldés, összes küldés, O
védelem

Az összes funkciók száma: 408

240
EI,-92t1t1193t1t1 WRO·fum'lt.

TARTALOMJEGYZÉK
Néhány szó a használati utasításról 5
A fejezetek áttekintése: 5
A könyvben használt jelek 6
Hogyan használja a könyvet 6
A védő fedél 7
A számológép első alkalommal történő használa la 8
A számológép karbantartása 10
l. FEJEZET: 1l
EGY GYORS UTAZÁS II
A számológél) billentyüzete 11
A számológép be- és kikal)Csolása 12
A kijelző 12
Gyors kezdés lj
Számok bevitele 13
Az ENTER gomb 13
Az előjel váltó billentyű 14
Kitevők használata 14
Egyszerű számtani feladatok 15
Ilibák javítása ,-;,.. 17
A kurzor billentyűk basználatával.. 17
Hibák törlése 18
Funkció billentyűk. 19
Tárolás a memóriában 19
A vállozó billentyű 20
Második funkciók. alfabetikus funkciók. és menü
funkciók 20
A 20dF gomb basználata 20
Az gomb basmálata 21
A billentyű 21
A l\-tENU billentyű 22
A SET UP billentyü 23
Működtető üzemmódok 23
Számológép üzemmód 24
Grafikus üzemmód 24
Program üzemmód 25
Statisztika üzemmód 26
Statisztikai grafika üzemmód 27
Megoldó SOLVER üzemmód (csak az EL-9300
gépen) 28

241
EURO-PROf". 1!:I.-920tlI9Jtltl

2. FEJEZET: 29
ÁLTALÁNOS INFORMÁCiÓ 29
Elsőbbség 29
Zárójelek basználata 30
A SET UP menü 31
Fok. radián, grad 31
Kijelzési fo rmátu mok 32
Tizedes belyek. 33
KerekItés 34
Koordináták. 34
Javítás 35
Válaszok 37
Komplex koordináták. 38
Az opció menü 39
Kontraszt beállítása 39
Memória ellenőrzés 40
Fájlok másolása 41
Fájlok mozgatása 42
Fájlok törlése 43
Nyomtatás (Csak EL-9300) 43
A számológép csatlakoztatása más gépekhez
(csak EL-9300) 45
Hibakeresés a magnókazettás átvitel során 49
Memóriák basználata 50
A számológép alapbelyzetbe állítása 51
3. FEJEZET: 53
A SZÁMOLÓGÉP HASZNÁLATA 53
Számítási üzemmódok 53
Real üzemmód 53
Törtek 54
Törtek bevitele 54
Törtek átváltása 55
Pi 56
A trigonometrikus függvények 56
Szögegységek kiválasztása 56
Szinuszok, koszinuszok. és tangensek 56
Hiperbolikus szinusz, koszinusz, és tangens 58
Hatvány funkciók 58
Logaritmusok és exponenciális fUggvények 60
Matematikai menü függvénye k 61
Abszolút értékek. egész részek. faktoriálisok,
kombinációk, permutációk, és véletlen számok 62
A differenciál-, és integrálszámítási funkciók 65

242
EI.-92tltlI9Jtltl EI/RO-PROFIl,

Átváltások 67
Statisztilolk aszámításokbau 70
Nbase üzemmód 72
Az alapszámok kiválasztása 73
Logikai müveletek 74
Mátrix üzemmód 77
Egy mAtrix megbatározása 77
Egy mátrix javítása 79
Egy mátrix törlése 80
l\'látrix funkció billentyük 81
Mátrix matematikai funkciók 82
Komplex üzemmód 90
Komlllex függvények 91
4. FEJEZET: 95
GRAFIKA 95
A grafikus üzemmód kiválasztása 95
Derékszögü koordináták 96
Polár koordináták 98
Parametrikus egyenletek 99
Grafikus funkció billentyük IOO
Tartományok 102
A tartomány menü ;:: 104
Nagyltás 105
Ugrás 106
Automatikus skálázás 106
A rajzoló menü 107
A matematikai menü 108
A grafikai menü 109
5. FEJEZET III
I)ROGRAMOZÁS III
Egy új l)fogram létrehozása 111
A programozásról 112
I'rogramok beirása és javltása 114
A változókról 116
Programllarancsok 117
Hibaüzeuetek 128
l\'lilltaprogramok 128
Van aki forrón szereti (real üzemmód) 128
Legyen 2B, vagy ne legyen (Nbase üzemmód) 130
2x4 (l\-Iátrix üzemmód) 131
Komplex üzemmód 132
10 a csúcson (Statisztikai üzemmód) 132

243
ElIUO-PROFII. EI.-9200/9300

6. FEJEZET 135
STATISZTIKÁK HASZNÁLATA 135
A statisztikai üzemmód kiválasztása 135
Egyváltozós statisztikák 136
Egyváltozós súlyozott statisztikák 137
Kétváltozós statisztikák. 138
Kétváltozós súlyozott statisztikák 138
Adatbevitel 140
A statisztikai menü 140
Statisztikai eredmények 140
XVARS 140
y VARS 141
Regresszió 142
Mozgás az adatokban 144
Nemkivánt adat maszkolása 145
Adattörlés 146
Adatok rende'zése 146
Adatátvitel egy mátrixba 147
Adatátvitel mátrixból 148
Matematikai funkciók 149
7. FEJEZET 150
STATISZTIKÁK GRAFIKUS MEGJELENÍTÉSE 150
A statisztikai grafika üzemmód kiválasztása 150
Grafika tipusok 150
Hisztogranlok 151
Törtvonalas grafi ká k. 151
Növekvő gyakoriságú grafika 152
Normál eloszlású grafika (Gauss-eloszlás) 152
Szórt diagramok 153
Regressziós ábrák 154
Keretes ábrák 155
A grafikus billentyűk 156
A statisztikai grafika menü 157
A RANGE billentyű 158
8. FEJEZET 159
EGYENLETEK MEGOLDÁSA 159
Egyenletek bevitele 159
Értékek adása a változókhoz 161
Egyenletek megoldása 161
l\'legoldó eljárások 163
Egyenlet módszer 163
Newton módszer 164
Grafikus módszer 165

244
U.-9200/9300

Egyenletek többszörös gyökökkel. 167


A megoldó menil 168
Egyenletek betöltése 168
Egyenletek elmentése 168
Egyenletek törlése 169
Az opció menil 169
9. FEJEZET 170
EREDMtNYEK Im
Matematika és fizika 170
Geoszinkronikus pályák 170
Ragyogj, ragyogj kis csillag 172
Rádióaktiv bomlás 173
Exponenciális növekedés 175
I\<férnöki tudományok. 176
Szögek és százalék fokok 176
Statisztikák 177
Iskolai napok 177
Szórakozás és játékok 179
A fogorvosnál 179
Lottó 180
Dobozok 180
A. FÜGGELtK ::· 182
Elemcsere 182
ll. FÜGG EL tK 187
Hibaüzenetek 187
C. FÜGGELÉK: 190
l)arallcs hlllex 190
D. FÜGGELÉK 221
Műszaki adatok 221
POlltosság 221
l\'lemória felhasználás 228
Program iizemmód 228
Mátrix üzemmód 228
Grafikus üzemmód 228
I\<legoldó üzemmód 228
E. FÜGGELÉK 229
Specifikáció 229
F. FÜGGELÉK 232
Funkciók 232

245

You might also like