GYALOGHIDAK TERVEZÉSE

Összeállította: Dr. Huszár Zsolt

a CEB –FIB bulletin 32 alapján

1
2
 AZ ELėADÁSOK FEJEZETEI
• Bevezetés
• FĘbb irányelvek
• Geometriai követelmények
• Terhek
• Dinamikai méretezés
• Kialakítás
– Burkolatok
– Korlátok
– Világítás
• Mozgatható hidak

3
 1. BEVEZETÉS

• Ezeknek az elĘadásoknak az a célja, hogy irányelvekkel

szolgáljon gyaloghidak és kerékpárosok illetve lovasok részére
szolgáló hidak tervezéséhez.

• Ezen irányelvek megkísérlik összegyĦjteni a kimondottan

gyaloghidak tervezéséhez szükséges információkat.

• Az irányelvek nem tekinthetĘk nemzetközi szabványnak.

Célzottan gyaloghidak tervezéséhez nincsenek nemzetközi
elĘírások.

4
 2. FėBB IRÁNYELVEK
• A gyaloghidakon lassan mozgó szemlélĘdĘ járókelĘk közlekednek.
Közelebbi kontaktusba kerülnek a szerkezettel, mint a közúti és a vasúti
hidak esetében. A gyaloghidaknak emberléptékĦeknek kell lenniük.

• A gyalogosok szempontjai nagymértékben befolyásolják a szerkezet

kialakítását. (Közúti- vasúti híd: egydimenziós mozgás ļ gyaloghíd:
térélmény)

• LehetĘség tervezĘi kreatívításra. Mozgatható hidak, ívben fekvĘ és

kábeleken függĘ felszerkezetek, vagy egymást keresztezĘ több részbĘl álló
szerkezetek érdekes térbeli megjelenést eredményezhetnek.

• Szemben a közúti, valamint a vasúti hidak tervezési gyakorlatával, a

gyaloghidak tervezésénél nincsenek elĘre rögzített paraméterek a helyszínt,
a hosszúságot, valamint a magasságot illetĘen. Ezek a tervezés kezdetén
részletes vizsgálatok alapján veendĘk fel.

• A gyaloghídnak a környezetébe jól kell illeszkednie, mert a városrész

további fejlĘdését segítheti, de kedvezĘtlen esetben akár akadályozhatja is.
5
Gyaloghíd tervezésénél a tervezĘ számos alternatíva közül
szabadabban választhat. Ennek okai a gyaloghidak
jellegzetességeiben keresendĘk:
• A felszerkezet kialakítása és alakja, valamint a híd íveltsége a közúti
hidakhoz képest sokkal szabadabban választható meg. A pályaszerkezet is
keskenyebb. Általában 3-4 m szélesség elegendĘ.

• Kevesebb a kötöttség a hossz-szelvény kialakításában, Szokatlan

megoldások is alkalmazhatók pl. (járható ívek).

• Változatos anyagfelhasználás: fa, acél, alumínium, sĘt esetleg üveg is

alkalmazható.

• A korlát alakja és anyaga is szabadabban választható meg. Bekapcsolható a

teherviselésbe is.

• A lehajlásokat általában nem korlátozzák olyan szigorúan, mint közúti- és

vasúti hidak esetén. Emiatt lehetnek sokkal karcsúbb szerkezetek.

• Új anyagok és szerkezettípusok alacsonyabb költségekkel vezethetĘk be.

6
Néhány példa elöljáróban

7
 A Sakaemachi Greenwalk gyaloghidat Yokohama város
központjában, egy olyan keresztezésben építettek meg, mely a „Portside
Area” és a „Minatomirai 21 Area” felé vezetnek. A híd íves Y formájú,
mely három irányból egyszerĦ megközelítést tesz lehetĘvé.
A felszerkezetet innovatív tartók képezik, melyek fesztávolságai
34.3 m, 26,6 m és 19.9 m, és a Metrolitan expressway (városi
gyorsforgalmú) utat hidalják át. Az acél csĘtartókat az alátámasztások nagy
távolságai miatt alkalmazták. Az acélcsövek átmérĘje1016 mm,
vastagsága, pedig 22 mm. A felszerkezet a korláttal együtt kedvezĘ
benyomást kelt. Az alátámasztó szerkezetek (a ferde oszlophármas) is
csĘbĘl készültek. A híd mind három irányban mozgó feljáróval
rendelkezik. A víz elvezetését V alakú csempék biztosítják
megakadályozva a kerekes székek leesését. A hidat a környezethez illĘen
zöldre festették, a mĦtárgy harmonikusan illeszkedik környezetéhez.

8
9
 A Shiosai gyaloghíd Japánban a Kikugawa folyó felett épült 1995-
ben. A híd négy nyílású elĘgyártott és utófeszített felszerkezetĦ, melyet
alulról folytatólagosan utófeszített ívek támasztanak meg.
Az ívek elĘgyártott és utófeszített elemekbĘl készültek, melyek vastagsága
középen 0.25 m, a támaszoknál, pedig 0.48 m. A vízszintes erĘ csökkentése
érdekében a belógás mértéke 1/10. Ugyanezen célból különleges könnyĦ
betont alkalmaztak, melynek szilárdsága 40 MPa, fajsúlya, pedig
18.5kN/m3.
A pályaszerkezet 0.40 m vastag takaréküreges utófeszített betonból
készült. A pályalemezek a hídfĘkhöz és a pillérekhez sarokmereven
csatlakoznak. A híd építésénél elĘször megépültek a hídfĘk, valamint a
pillérek. Ezután készítették el a befüggesztett merevítĘ íveket. Az ívek
elĘgyártott elemei közötti hézagokat kibetonozták, majd utófeszítették.
Ezután betonozták be a felszerkezetet az alátámasztó oszlopokkal együtt.
A hosszirányú hajlítórezgés logaritmikus dekrementuma 0.04 -
0.06 volt.

10
11
 Az angliai Tyne folyó felett Gateshead-ben a gyalogos és
kerékpáros közlekedés céljára egy íves felszerkezetĦ mozgatható
gyaloghíd épült, melynél a gyalogos és a kerékpáros forgalom el van
választva (a teljes hossz 126 m, a nyílás pedig 105 m). A pályaszerkezet
csavarással szemben ellenálló acél dobozszerkezet, mely függĘleges
bordázattal van megerĘsítve és megtámasztja a külsĘ íven futó nyitott
kerékpárpályát. Az íves kialakítást azért alkalmazták, mert kevés hely állt
rendelkezésre rámpa számára és egyúttal a mozgathatóságot is megoldja.
Az íves kialakítás a kis emelkedés mellett megnövelte a híd hosszát.
A hídfelszerezet 50 m magas ferde ívre van felfüggesztve
kábelekkel a belsĘ oldalán. A híd nyitását mindkét végén hidraulikus
csörlĘk segítségével az ív és a pálya vízszintes tengely körüli együttes
elforgatásával oldják meg. A szerkezetet 40°-kal elfordítva 35m széles és
25m magas Ħrszelvény biztosítható a hajózás számára.

12
13
 Az olasz Aquileia-i bazilika híres mozaikjai évente 300000 látogatót
vonzanak, ezért védelmet igényelnek. E cél érdekében acélszerkezetĦ
gyalogjárdát terveztek, melyet az új födémszerkezetre függesztettek. Az üveg
járófelület jó átláthatóságot biztosít a látogatók számára. Ez a járófelület
laminált üveglemezekbĘl áll. (három db 12 mm vastag lemez és felettük egy
6 mm vastag üveglemez, mely cserélhetĘ). Az állandó és hasznos terheket
egy rozsdamentes acélszerkezet viseli.

14
15
 A híd nyílása 9.5 m, mely a londoni Királyi Operaházat és az Új
Balett Iskolát köti össze. A hídcsatlakozások, úgy vízszintes, mint
magassági szempontból eltérĘek. A látvány hatásossága szempontjából a
szerkezet hosszirányban 90°-ban elcsavarodik. Az üvegezett alumínium
keretek négyesével forognak. A könnyed zárt formák piruett-szerĦ teret
képeznek utalva a táncosokra.
Szigorú idĘkorlát volt megadva a helyszíni munkálatokra. Ezért a
tejes híd elĘgyártással készült, és autódaruval emelték be. A daru
teherbírása korlátozta a szerkezet önsúlyát. Az áthidaló (teherhordó)
szerkezet alumínium szekrény, állandóan változó keresztmetszettel,
melyeket a súly-csökkentés és a kisebb fenntartási igény miatt
választottak. A tartószerkezet (alumínium szekrénytartó) nem zavarja az
átláthatóságot, továbbá elhelyezhetĘk benne a fĦtés és a szellĘzés
csĘvezetékei is.

16
17
 Ez a faszerkezetĦ híd két várost az auszriai Gaißau-t és a svájci
Reineck-et köti össze. A fedett faszerkezet szimbolizálni akarja a
Vorarlbergi erdĘs tájakat.
A faszerkezetek általában a legolcsóbbak. A teherviselĘ szerkezet két
ragasztott fagerenda (44 m fesztávolság), melyek belül vezetett lapos acél
elemekkel vannak megerĘsítve. A híd szélessége 4.5m. A gyaloghíd nyitott
szerkezet és jó kilátást biztosít. A lefedettség, a korábbi fahidakat idézi.

Egy régi fahíd

Luzern
Kápolna-híd (1333)
18
19
 A német Rajna-Herne csatornán lévĘ gyaloghíd ívesen két olyan úthoz
csatlakozik, melyek egymással majdnem derékszöget zárnak be. A pályát
térbeli ívszerkezet támasztja alá. Az acél híd fesztávolsága 77 m. A
pályaszerkezetet 3.0 m-ként V alakban futó rácsrudak támasztják meg.

Az íveket csuklóként mĦködĘ öntött acélsaruk támasztják alá. Az üreges

acél szerkezet három részbĘl készült. ElĘször a két parti rész készült el, majd
daruval emelték be a középsĘ 60 m-es darabot és hegesztéssel rögzítették.

20
A gyaloghidak emberléptékĦ kialakítása érdekében
fokozottan kell figyelembe venni a hidat használó gyalogosok
igényeit. Néhány fontosabb szempont:

• A rezgéseket korlátozni kell a hídon közlekedĘk érdekében.

(IdĘsebbek érzékenyebbek lehetnek.)

• A keskeny magas járófelületen közlekedve kellemetlen érzést

kelthetnek a hidat használókban az alattuk közlekedĘ jármĦvek.

• Amennyiben nyitott, szabad terület áll rendelkezésre,

pihenĘhelyek (padok stb.) is kialakíthatók.

• Spirálisan vezetett lépcsĘk megnehezíthetik az idĘsebbeknek a

híd használatát.

21
• Lassan emelkedĘ lépcsĘk alkalmasabbak, bár sĦrĦn lakott
városokban meredekebb lépcsĘk is megengedhetĘk. Igen nagy
forgalom esetén felvonók is szóba jöhetnek.

• Amennyiben szĦk utcát kell áthidalni, és a feljárók számára

kevés hely áll rendelkezésre, más változatot kell alkalmazni, pl.
közeli sétányokat lehet felhasználni vagy a híddal a csatlakozó
épületeket összekapcsolni.

• Ha lakóházak vannak a híd közelében, ügyelni kell arra, hogy ne

láthassanak be a lakásokba, valamint a lépcsĘkön közlekedĘket
ne zavarja az alul lévĘk feltekintése. Erre a célra homályosított
üvegfalak, üvegtáblák használhatók.

22
 Zsúfolt városi környezetben, mint pl. Kelet-Ázsiában a
tervezés nagyobb körültekintést igényel. Ezért:

• Nagy keresztezĘdéseknél a vízszintes, valamint magassági

közlekedés hosszát célszerĦ lerövidíteni több rámpa
alkalmazásával, ill. kapcsolatot biztosítani a szomszédos
épületekhez.

• CsúcsidĘben nagy tömeg áramlik ki a tömegközlekedési

jármĦvekbĘl. A zsúfoltság megelĘzhetĘ a pálya
megszélesítésével, a függĘleges mozgás rövidítésével, valamit
több szintĦ hálózat kialakításával. (Lásd 2.2 ábrát).

• A folyamatban levĘ városi fejlesztési terveknél távlati

elképzeléseket is figyelembe kell venni. Az épületek emeleti
folyosóit össze kell kötni a magasságvesztés csökkentése
érekében.
23
• A gyakori közlekedési balesetek csökkenthetĘk a nagy
csomópontoknál felüljárók alkalmazásával a sĦrĦn lakott
körzetekben. Ilyenkor a tervezésnél gondosan kell mérlegelni az
alátámasztó oszlopok, valamint a feljárók elhelyezését (2.3 ábra).
Alternatív megközelítési lehetĘséget is kívánatos biztosítani.
• Az csatlakozási pontok helye különösen fontos keskeny
keresztezĘdéseknél. Ha a szerkezet közeli épületekhez kapcsolódik,
a híd összekötheti ezeket.
• Ha a gyaloghíd parkhoz kapcsolódik célszerĦ a sétányokat
kibĘvíteni.
24
 Az építĘanyag megválasztásának szempontjai

• Ha a tervezĘ új elképzeléseket kíván megvalósítani, akkor

ennek harmóniában kell lenni a környezettel, valamint a
kiválasztott anyagnak esztétikai szempontból is meg kell
felelnie az elvárásoknak.

• A gyaloghíd könnyĦ fenntartása elsĘdleges szempont. A

felelĘs tervezĘnek olyan anyagokat kell találni, melyek nem
idegenek a környezetétĘl. Az önsúly csökkentése érdekében
nagyszilárdságú anyagok alkalmazása kellĘ megfontolást
igényel. A felszerkezet anyagának illeni kell környezetéhez is.
A nem teherhordó szerkezetek anyagát is vizsgálni kell a
gyalogosok szempontjai szerint.

25
 ÉpítĘmérnök és építész együttmĦködése

Ha a mérnök és az építész nem mĦködik együtt, és nem ismeri a

másik elképzeléseit, az alább ismertetett problémák adódnak:
• Ha az építész tervezĘ csak a formai és esztétikai szempontokat vesz
figyelembe anélkül, hogy a szerkezeti követelményekre is tekintettel lenne,
továbbá az építĘmérnököt csak késĘbb vonják be a tervezésbe csupán azért,
hogy lényegében véve csupán egy szobortervhez végezzen statikai
vizsgálatokat, akkor ez esetleg kiegészítĘ szerkezeti elemek alkalmazását is
szükségessé teheti, növelve ezzel az építési költségeket is.

• Fordított esetben pedig, ha csupán a hasznosságot, valamint költség

optimumot veszik tekintetbe, és az építészt csak késĘbb vonják be a
tervezésbe, akkor ez csak egy harmóniát nélkülözĘ szerkezethez vezethet.

A gyaloghíd egy olyan állandó építmény, mely nemcsak két

pont összekötését biztosítja, hanem egy hely szimbólumává is
válhat.
26
 3. GEOMETRIAI KÖVETELMÉNYEK
Irányelvek a híd geometriai követelményeire. Adatok:
– a híd megkívánt szélessége,
– emelkedési viszonyai,
– a feljáró környezetének kialakítása.

A felszerkezet szélessége
A legelsĘ követelmény gyaloghíd tervezésénél a kívánt kapacitásnak
megfelelĘ hídszélesség meghatározása. A híd szélessége függ a helyi
viszonyoktól, valamint a gyalogosok várható számától. Függ ezen kívül a
híd helyétĘl (vasút, park, vagy városi környezet). Kulturális események is
szerepet játszatnak a szélességet illetĘen. Japánban azonos forgalomra
méretezett hidak általában keskenyebbek, mint Észak-Amerikában, illetve
Európában.

27
Személy/szélesség m/ perc

sz/m2

A gyaloghíd kapacitása függ a forgalom jellegétĘl, valamint a 28

közlekedĘ gyalogosok számától.
 Ha a hídon csak gyalogosok közlekednek a híd ajánlott minimális szélessége
w1 = 2.50-3.00 m. Ha kerékpáros közlekedés is van, az ajánlott minimális
szélesség w2 = 3.50 m.

Gyaloghidak ajánlott minimális szélessége

Meredekség
A híd meredeksége általában szabadon választható, azonban függ a hely-
színtĘl. Hegyvidéken (turisták!) a meredekség 20% feletti is lehet. Városi
környezetben az emelkedés mértékét a nehezebben mozgók igényeihez kell
igazítani.
A híd meredekségét és a hosszát együtt kell kezelni. A kerekesszéket
használóknál a 8%-os emelkedĘ 5 m hosszon általában kedvezĘbb, mint az 5%-
os emelkedés 200 méter hosszon.
29
 LépcsĘk

• SĦrĦn beépített városi környezetben a szükséges Ħrszelvény

biztosítása érdekében a tervezĘ gyakran kényszerül lépcsĘk
alkalmazására.

• Meredek emelkedĘk, ill. íves lépcsĘk tervezése - a lépcsĘk

hosszának csökkentése érdekében - megnehezíti a használatot a
mozgáskorlátozottak számára.

• Felvonók alkalmazása és pihenĘhelyek létesítése gyakran szükséges

az idĘsebbek, és mozgássérültek közlekedésének megkönnyítése
érdekében.

• Több feljárat tervezése csökkenti a kerülĘ út hosszát, bár

megnehezíti a tervezési munkát, különösen ha kapcsolatot kell
biztosítani a közeli épületek elsĘ emeletéhez.
30
 Alaprajzi elrendezések

Példák a híd és a csatlakozó út

közötti átmenet kialakítására

31
LehetĘségek gyaloghidak alaprajzi elrendezésére
 Nemzeti szabványok
A német szabályozást gyaloghidakra a DIN 18024-1 [9], rögzíti. A
meredekség a szabvány szerint hosszú emelkedĘ esetén max. 3%, mely túl
konzervatív.
Ha 10 m-enként van pihenĘ 6%-ig lehet elmenni. Az oldalirányú lejtés 2% lehet. Egy
sáv szélessége min. 1.5 m. Iskolák kórházak közelében 3.0 m. A gyalogos és a
kerékpáros sávokat 50 cm szélességben kell egymástól elválasztani. Az Ħrszelvény
magassága gyalogosok, és kerékpárosok esetében 2.3 m.
Az általános szabályozás az emelkedést 6%-ban rögzíti, ami korlátozza
extrém szerkezetek tervezését. Különleges helyi környezetben ennél nagyobb
emelkedés is megengedhetĘ.

A fenti feszített szalaghíd (stress-ribbon) szerkezetnél a belógás és

a híd hosszának aránya 1/50. A max. meredekség 8%.
32
 A Spanyolországi szabványokban a megengedhetĘ emelkedés mértékét a
rámpa hosszhoz viszonyítják.
Rámpahossz. Max. emelkedés Ajánlott emelkedés
” 3m <12% 10 m%
3 m és 10 m között <10% 8%
10 m < < 8% 6%

A rámpa hossza pihenĘ nélkül max. 20 m. A pihenĘ hossza min. 1.5 m

lehet. Abban az esetben, ha két tolókocsi találkozására kell számítani a széles-
ség legalább 2.5 m legyen.

Rámpa szélességek különbözĘ típusú gyalogos forgalom esetén, a

spanyol szabvány szerint.
33
 Az Egyesült Királyságban az utakra vonatkozó szabványt az UK
Highway Agency Standard BD 29/03 [23] tartalmazza. Gyalogos hidaknál
a legkisebb szélesség 2.0 m. A felszerkezet szélessége függ a
csúcsforgalomtól, valamint a híd emelkedési viszonyaitól. Ha a feljárók
emelkedése 1 : 20, akkor 300 mm szélességet kell biztosítani percenként 20
gyalogosra. Ennél meredekebb emelkedésnél, 300 mm szélességnél
percenként csak 14 gyalogos tud közlekedni. Amennyiben a felüljárónál a
gyalogos és kerékpáros forgalom jelöléssel el van választva, a kívánt
minimális szélesség 2.7 m.

Felszerkezet szélességének minimuma, ha a gyalogos és kerékpáros forgalom

34
nincs elválasztva, ill. ha el van választva az UK szabvány szerint.
 A Brit szabványok szerint közút felett 5.7 m Ħrszelvényt, vasút felett,
pedig 4.64 métert kell biztosítani. Az alátámasztó oszlopok távolsága az
úttesttĘl min. 4.5 m legyen. LehetĘleg lépcsĘ helyett rámpát kell tervezni a
kerekes-székekre való tekintettel. A legnagyobb emelkedĘ mértéke 5%, mely
értéket nem szabad túllépni. 8.7 % emelkedĘ megengedhetĘ, abban az esetben,
ha a rámpa hossza kicsi. Egyenes rámpánál minden 3.5 m emelkedĘ után
pihenĘt kell beiktatni. Az íves feljáróknál a sugár 5.5 m-nél nem lehet kisebb
és az ilyen rámpáknál sem haladhatja meg emelkedés az 5%-ot.
Kerékpár utak esetében az emelkedés általában 4%, és 8% -os emelkedĘ,
pedig csak különleges esetekben engedhetĘ meg.

A Honkongi hatósági elĘírások szerint az akadály felett 2.0 m-rel a

pálya szélessége legalább 2.0 m legyen. Metró állomásnál, pedig 3.0 m.
A fenti hatóság az emelkedést is szabályozza. Az emelkedés 8.3%,
amennyiben igen kevés hely áll rendelkezésre, ez növelhetĘ 10%-ra.

35
A szabványok összehasonlítása. Geometriai adatok.
36
 4. Terhek
Gyalogos hidaknál a hasznos terhelés különbözik a közúti- ill. vasúti
hidakétól. Gyalogos hidaknál természetesen a hasznos terhelés kisebb.
Keréksúlyokat nem kell figyelembe venni, azonban a fenntartás, valamint
mentĘ jármĦvekre való tekintettel ez mégis megfontolandó. A gyaloghidak
természetét is, valamint a korlát terheket és a rongálás esetét is célszerĦ
figyelembe venni.

A hasznos terhek a felszerkezet hosszától függenek

A különbözĘ nemzeti szabványoknál a gyalogos hidak hasznos
terhelésének mértéke meglepĘ módon azonos, vagy még nagyobb, mint a
közúti hidaknál.
• A régi DIN 1072 [7] szabvány a gyaloghíd teljes felületére a
hasznos terhelést 5 kN/m2-ben határozza meg.
• Svájcban hegyvidéken kis gyaloghidaknál az építtetĘvel
megegyezve elĘfordulhat a 2.5 kN/m2
37
 A szabványok egy része növekvĘ fesztávolság esetén a hasznos terhelés
csökkentését megengedhetĘnek tartja. Más szabványok esetén független a
fesztávtól, mint a Swiss SIA 160, Dansk Standard, a Brazilian NBR-7188 [3],
South African SABS 0160-1989 [35]. Australien Austroads 92 Pt 2, és az
American Gide Specification for Design of Footbridges nagyobb járófelületĦ
hidaknál megengedhetĘnek tartják a hasznos terhelés mérséklését a felület
függvényében.

A hasznos teher a támaszköz függvényében, ha a támaszköz 0 - 200 m

38
A hasznos teher a támaszköz függvényében, ha a támaszköz 0 - 50 m
39
 Aszimmetrikus terhelés
Az egyoldali hasznos terhelés specialitása a gyaloghíd tervezésének.
Kiegyenlítetlen hasznos terhelés lép fel, ha számos gyalogos valamilyen
esemény miatt a keskeny híd egyik oldalán lévĘ korláthoz megy. Az általános
gyakorlat ilyen esetekben, hogy a tervezĘ az egyik oldalon a teljes hasznos
terheléssel, míg a másik oldalon a hasznos teher felével számol.

Féloldalas teher
40
 Felülvizsgálat, vészhelyzet, takarítás jármĦvei
A tervezés korai szakaszában gondolni kell, olyan jármĦvek
közlekedésére a hídon, melyek vészhelyzet, vagy fenntartás miatt szükségesek.
A fenntartás, segítségnyújtás, valamint a takarító jármĦvek megoszló terhelése
kevesebb, mint 5 kN/m2. Amíg közúti hidaknál (8 tonnás jármĦvek, 30 kN
kerékterhelésnél) a vékony beton pályalemez átszúródását, vagy az acél
pályalemez helyi károsodását ellenĘrizni kell, addig a gyaloghidaknál, ahol
közúti jármĦ közlekedés esete kizárt, egyes szabványok 10 kN pontszerĦ teher
figyelembevételét javasolják. Ez a követelmény csak nagyon könnyĦ
felszerkezetekre vonatkozik, pl. acél rácsos-szerkezetekre.

A DIN V ENV-1991-3: az Eurocode 1, Part 3 [12] és a DIN-

Fachbericht 101 csak a megrendelĘ kívánságára kell vizsgálni a hidat a fenti
jármĦteherre. A terhelést két erĘ képviseli, melyek a jármĦ tengely-terhelésének
felel meg. A kerekek közötti távolság 1.3 m. A terhelést 0.2*0.2 m–es felületen
kell elosztani. A Qfvk=10 kN pontszerĦ terhelésnél, egyéb hatást nem kell
számításba venni.
A Svájci SIA 261 [33] elĘírja a tisztító és ellenĘrzĘ jármĦvek
figyelembevételét, amely Qr = 10 kN egy 0.1 m oldalú négyzet-, vagy 0.11 m
átmérĘjĦ körfelületen hat. 41
 Véletlen és vandál terhelés

A DIN V ENV 1991-3, az Eurocode 1, Part 3 [12] és a DIN-

Fachbericht 101 [10] szabványok elĘírják a híd alatt közlekedĘ jármĦvek
alépítményi szerkezetekkel való ütközések vizsgálatát. Az ütközési terhet
két erĘ kombinációjaként adják meg, mely közlekedési irányban 1000 kN,
merĘleges irányban, pedig 500 kN. Ezeket az erĘhatásokat a az út szintje
felett 1.25 m magasságban kell alkalmazni.
A vandalizmus sajátságos probléma. Kritikus helyeken könnyen
hozzáférhetĘ szerkezetek ki vannak téve a vandalizmusnak. Graffiti a híd
megjelenését károsan befolyásolja. A vandalizmus hatását korlátozni kell,
gyakran még a hídszerkezet biztonsága érdekében is. Bizonyos
környezetekben az újra felhasználható szerkezeti anyagokat (alumínium)
lopás ellen is védeni kell.

42
 Szélteher

Gyaloghidak is ki vannak téve szélterhelés hatásának. A szélteher

figyelembevétele különösen mozgó és burkolt hidak esetében fontos.
Azokban az országokban, ahol széllökések elĘfordulnak különösen fontos
a részletes vizsgálat. A szélterhelést alaposan kell vizsgálni, mert helytĘl
függĘen nagy eltérések fordulhatnak elĘ. Hosszú, hajlékony
függĘhidaknál, a lengések belebegésbe, galoppozó mozgásba mehetnek át.

Megjegyzés
Belebegés akkor alakul ki, ha az azonos típusú hajlító és csavaró
lengés sajátfrekvenciája közel áll egymáshoz. Ha e móduszok
kombinálódnak a rezgés divergenssé válhat. Pl. Takoma híd esete.

43
 A DIN V ENV 1991-2-4: Eurocode1 Part 2-4 [13] megadja
az oldalirányú (y), a keresztirányú (x), valamint a függĘleges (z) irányú
szélnyomást.
A szerkezet szélességének és magasságának aránya, valamint a
talajszinttĘl való távolsága meghatározza a szélnyomás nagyságát, mely,
1.2 kN/m2-tól 4.1 kN/m2 között változhat. Ez az érték megtalálható a
szabvány függelékében.
E kiinduló terhet még meg kell szorozni a cf tényezĘvel. Ez az
együttható tartalmazza a cfx,0 alaki tényezĘt és a hídszerkezet "/b
karcsúságától függĘ ψ λ , x tényezĘt.
A z és y irányú erĘkomponens szorzóját (cfz , cfy) a szabványban
található diagrammból kell venni.
A Fasicule Special 72-21 [30] francia szabvány az építés alatti és
utáni szélterhesnél különbséget tesz. Egy hónapnál rövidebb építési idĘ
estén a szélteher w = 1.0 kN/m2. Egy hónapnál hosszabb építési idĘ esetén
ez 1.25kN/m2. Abban az esetben, ha építés alatt a mĦtárgy be van takarva,
ez az érték w = 2.0 kN/m2. A végleges állapotban a híd tengelyében annak
teljes hosszában w = 2.0 kN/m2 értékkel kell számolni.
44
 A SIA 261 [33] svájci szabvány a szélerĘ értékét 0.9 kN/m2 és 1.3
kN/m2 között adja meg, a helytĘl függĘen. Domb és hegycsúcsoknál 2.4
kN/m2 (Jura) és 3.3 kN/m2 (Alps). A szélnyomás ch szorzóját attól függĘen
kell felvenni, hogy a híd a talajszinttĘl milyen magasan van és milyen a talaj
aerodinamikai érdessége. A ch = 0.75 - 2.35 értékĦ.

A British Standard BS 5400 Part 2 [4] 5.3 paragrafusa valamennyi híd

típusra tartalmazza a tervezésnél figyelembeveendĘ szélerĘ mértékét.

A Hong Kongi Structures Designe Manual for Highways and

Railways [24] a British Standard-del, azonos módon számítja a szélterhet. A
szélterhet mind három irányban figyelembe kell venni. A q állandó
szélnyomási érték a széllökés sebességébĘl számítható, melyet a terepszint
feletti magasságtól, valamint az ismétlĘdéstĘl függĘ együttható módosíthat.

A Spanyol IAP tervezési szabályzat hasonlít a BS 5400-hoz, melyben

4-féle kitettség szerepel .

45
 5. DINAMIKAI MÉRETEZÉS
• Dinamikai hatások ritkán okoztak bárminemĦ szerkezeti meghibásodást a
gyaloghidakban. Egy szomorú kivétel fordult elĘ 1994-ben Kínában,
Cantonban.
• Tendencia, hogy a modern gyaloghidak egyre karcsúbbak és könnyedeb-
bek. Megfontolandó azonban a kellĘ merevség biztosítása a gyalogosok
kényelme, komfortérzete szempontjából. A tervezĘ mérnöknek vizsgálni kell
a híd dinamikus viselkedését. Hogyan fog mozogni, vagy rezegni bizonyos
terhelések esetén? A jelenleg rendelkezésre álló vizsgálati módszerek alapján
a kérdés nem válaszolható meg teljes pontossággal.
• Számos olyan hatás létezik, amely a hidat lengésbe hozhatja. A gyalogo-
sok által keltett rezgések a leggyakoribbak. A gyalogos közlekedés módja
(séta, futás) is nagymértékben befolyásolhatja a tervezést. KülsĘ kerületek
gyér gyalogosforgalmánál a dinamikus hatások kisebbek, mint a városi
környezet nagy forgalma esetén. A közlekedĘk csoportja is befolyásolhatja a
tervezést. Kórházak, és iskolák gyalogosai érzékenyebbek a dinamikus
rezgésekre, mint például a turisták.
46
A tervezés kezdetén a rezgésszámításhoz az alábbiak
szükségesek:

• Készíteni kell egy numerikus modellt, (ez lehet egy ekvivalens

egyszabadságfokú modell, vagy nagyon egyszerĦ számítógépes
modell) és reális csillapítási karakterisztikát kell felvenni.

• Terhelési modell választása (egy személy, vagy csoport, valamint

séta, vagy futás)

• A választott terhelési modell alapján a frekvenciák és gyorsulások

számítása.

• Ezek összehasonlítása a határértékekkel.

47
 Több tényezĘ a fenti eljárásoknál további jelentĘs
bizonytalanságot okozhat:

• A csillapítás fölvétele ezek közül a legnagyobb probléma. A gyaloghíd

tényleges csillapítási viselkedése csak a híd megépítése után állapítható
meg, idĘvel ez az érték azonban változhat is. A csillapítás mértéke számos
paramétertĘl függ, mint pl. a választott anyag, a szerkezet kialakítása, a
hídtartozékok, a burkolat, korlát, a híd alakja, valamint a közlekedĘk
száma.

• Számos fajta terhelés alkalmazható és különbözĘ módon modellezhetĘ.

Ezek azonban különbözĘ eredményt szolgáltathatnak. Egy gyalogos
normális esetben csak minimális hatást gyakorol, de a „vandál.” terhelés
óriási lengéseket okozhat.

• A határértékek nemcsak a terhelés fajtájától, hanem a híd elhelyezkedésétĘl

és még a hidat használó embercsoporttól is függenek. Nem elegendĘ csak a
rezgés frekvenciáját, vagy csak a gyorsulást vizsgálni. A gyorsulási
határérték függ a frekvenciától is.
48
A jelen gyakorlat szerint a gyaloghidak tervezése
dinamikus hatásra több lépésbĘl tevĘdik össze:

• A hidat leggyakrabban használók csoportjának azonosítása. Az érzékeny-

ségük meghatározása, a terhelés intenzitásának magállapítása stb.
• A beruházóval egyeztetni kell a lehetséges dinamikus hatások elfogadható
határértékét, és az esetlegesen használandó csillapítási eszközt.
• ElĘzetes kézi számításokat kell végezni, vagy egyszerĦbb végeselem-
modellt kell készíteni. Ez lehetĘséget ad becslésekre a szerkezet dinamikus
viselkedését illetĘen.
• A dinamikai számítások eredménye bizonytalanságot tartalmazhat, ezért
körültekintĘen kell értékelni. Jóllehet támpontot nyújthat az esetleges
csillapító berendezés alkalmazásához, vagy egyéb rezgéscsökkentĘ
megoldáshoz.
• Kétséges esetben csillapító elemek késĘbbi behelyezését elĘ kell készíteni.
Ez lehetĘvé teszi a késĘbbi installálásukat anélkül, hogy átépítési gondok,
stabilitási problémák merülnének fel.
• A valós dinamikus viselkedést, a megépült hidaknál meg kell figyelni, és
amennyiben csillapító eszközt kell alkalmazni, ez könnyen kivitelezhetĘ, ha
már elĘzĘleg is gondoltak rá.
49
Ez a fejezet összefoglalja a jelen know-how-t és a felhasz-
nálható szabványokat. A tárgyalt részletek az alábbiak:

• Gyalogos forgalom jellemzĘi és hatása,

• Gyalogosok által keltett hatások és a megfelelĘ tehermodellek,
• A gyorsulás vizsgálata,
• Komfortérzet és határértékek,
• MegelĘzĘ mérések és a csillapítás,
• Csillapító elemek.

Gyalogos forgalom jellemzĘi és hatása

A gyalogos közlekedés módja befolyásolja a szerkezetek dinamikus
viselkedését. A gyalogosok nagy sĦrĦsége esetében az egyes személyek
mozgása korlátozottá válhat. Nagyobb gyalogos tömeg esetén elĘállhat a
lépéstartás. Ha az egyenletes lépéstartás okozta rezgések, megegyeznek a híd
önrezgésével nagy lengések és esetleg súlyos károk keletkezhetnek.
50
 A gyalogosközlekedés sĦrĦsége
A gyalogos közlekedés sĦrĦsége az alábbi formulák segítségével számítható :

λ
q=
Ȝ
vs beff
[ fĘ / m ]
2 ahol:
vs
az érkezĘk gyakorisága [személy/sec]
sebesség [m/sec]
beff a járófelület szélessége [m]
Nr hídon levĘ gyalogosok száma
q=
Nr
beff L
[ fĘ / m ]
2
L a híd hossza [m]

A gyalogos sĦrĦség
és a sebesség összefüggése:

51
A gyalogosok sĦrĦsége nagymértékben befolyásolja a közlekedés sebességét,
és ezzel összefüggésben kell a szerkezet dinamikus viselkedését vizsgálni.

A változó sĦrĦségĦ gyalogos forgalom típusai

Általában a gyalogos forgalom sebessége csökken a forgalom sĦrĦségének
növekedésével. Az egyénnek alkalmazkodni kell a tömeg mozgásához. Ez
0.6 személy/m2 esetében már bekövetkezhet. Meg kell jegyezni, hogy sĦrĦ
gyalogos közlekedésnél a szerkezet modális karaktere is megváltozhat a tömeg
növekedése, valamint a csillapítás növekedése miatt, mely a függĘleges mozgás
hatására következik be. Nagy tömeg vízszintes mozgása a csillapítást csökkentheti.
52
 Gyalogos csoportok hatása
Ez a probléma három szinten vizsgálható:
• kis csoportok szinkronizált mozgásának esete,
• kis csoportok nem szinkronizált mozgásának esete,
• a gyalogosok folyamatos közlekedése.

Szinkronizációs faktor
Kis várható gyalogos forgalom esetén, egyidĘben legfeljebb tíz, vagy
kevesebb gyalogosnál a Grundmann-féle szinkronizációs faktor az alábbi:

Az egyénnek
alkalmazkodni kell a
csoport mozgásához.

S: a csoport hány
szinkronizált mozgású
egyénnel helyettesíthetĘ
53
 Kramer szerinti szikronizációs faktor

Csoport mozgása szinkronizációhoz vezethet. Számos tapasztalati

képlet létezik.
A híd rezgésének a gyalogosok által történĘ gerjesztése az idĘtĘl
függĘ F(t) erĘt hoz létre. Kramer Nf együtthatót alkalmaz kísérleteken
alapuló szinkronizációs hatásokhoz hasonlóan.

FN (t ) = N f F (t ) = N ⋅ S ⋅ R ⋅ F (t )

ahol:
F(t) egy gyalogos által képviselt idĘtĘl függĘ erĘhatás,
N gyalogosok száma a hídon,
S = 0.275: szinkronizációs tapasztalati tényezĘ (a szabad és a
korlátozott mozgás viszonya),
R = 0.465: tapasztalati csökkentĘ tényezĘ a (megoszló- és a
középen mĦködĘ koncentrált terhelés viszonya),
FN(t) az N gyalogos által képviselt idĘtĘl függĘ erĘhatás.
54
 A „lock-in hatás”

Ha a hídon rezgés érzékelhetĘ, bizonyos személyek megkísérlik ezt

ellensúlyozni, egyensúlyuk megtartása érdekében (tengerész lépés). Ez az
önkéntelen magatartás kiegyenlítheti a gyalogos lépések frekvenciáját és
fázisát a híd rezgésének megfelelĘen. A gyalogosok által kifejtett erĘ
pontosan rezonanciában van a szerkezettel. Ezt nevezik lock-in hatásnak
(MegfigyelhetĘ mind a függĘleges, mind a vízszintes rezgésnél).

A lock-in hatás növekszik, ugyanis a résztvevĘ gyalogosok korrekciós

mozgása egyre növekszik a szerkezet rezgésének amplitúdójával. A kezdeti
véletlenszerĦ gerjesztés a szinkronizáció miatt késĘbb nagymértékĦ
rezonanciás gerjesztést okoz.

A lock-in hatás gyorsabban következik be oldalirányú rezgéseknél,

mint a függĘleges rezgéseknél. Még kis amplitúdójú oldalirányú rezgésnél is
elĘfordulhat, hogy a gyalogos elveszítheti egyensúlyát. Az 5 mm amplitúdójú
oldalirányú rezgés 1 Hz frekvencia mellett, már 40% valószínĦséggel készteti
a gyalogost rezonancia keltésére.

55
• Baumann és Bachmann megfigyelték, hogy 10-20 mm függĘleges
rezgésamplitudó esetén, ha a lépések frekvenciája közel van a szerkezet
önrezgésszámához, a gyalogos képtelen lesz az eredeti frekvenciájú
mozgásra. A gyalogos mozgása ezért többé-kevésbé igazodni fog a
járófelület mozgásához. Oldalirányú rezgéseknél Bachmann 2 mm
elmozdulási határt ad meg, amit a Millennium és a Solferino gyaloghidak is
határozottan bizonyítottak.
• A gyaloghidak 2 Hz-s önrezgése 10-20 mm függĘleges elmozdulás mellett,
megfelel az 1.6 m/s2 gyorsulásnak, ami nagyon kellemetlen és ezért a
kényelmes közlekedés érdekében ezt el kell kerülni. FüggĘleges irányú
rezgéseknél a függĘleges gyorsulást a lock-in hatás miatt általában
szabályozni kell.
függĘleges oldalirányú
komponens komponens

Millennium Bridge, London. Szinkronizáció, gyalogos-gerjesztés függése a sebességtĘl. 56

Millennium Bridge, London

57
 Gyalogosok által keltett hatások és a megfelelĘ
tehermodellek
A gyalogosok által okozott dinamikus terhelés függ a híd használatának
módjától (sétálás, futás, ugrálás, valamint a vandalizmus). E terhelés típusok
mindegyike különbözĘ terhelési görbéhez vezet az idĘ és a frekvencia
függvényében.

5.3. táblázat

58
Gyaloglásból, futásból, ugrálásból származó reakció elsĘ harmonikusának
frekvenciatartományai

59
 Járás hatása: függĘleges erĘkomponens

A járás okozta terhelés egy

periodikus gerjesztés, mely függ a
lépés frekvenciájától, valamint az
egyén súlyától. Amíg a lábak felváltva
érintkeznek a talajjal, a terhelés nem
tĦnik el teljesen.
FüggĘleges erĘkomponens különbözĘ
lépésfrekvenciáknál:

Egy lépés

60
Gyaloglásból, futásból, ugrálásból származó reakcióerĘ az idĘ függvényében
részletesebben

61
 Járás hatása: vízszintes erĘkomponens

A vízszintes erĘkomponens hossz- és oldalirányban sokkal kisebb, mint a

függĘleges komponens. A hosszirányú erĘ (x- irány) a lépés periódusával
jellemezhetĘ. Az oldalirányú erĘt (y- irány) a járókelĘ oldalirányú periodikus
mozgása okozza.

A járás reakciója: a) oldalirányú erĘkomponens, b) hosszirányú erĘkomponens

62
 Lépés okozta függĘleges terhelési modellek

a) Lépés okozta függĘleges erĘkomponens b) Fourier-spektrum,

Bachmann:

Fv = F0 + F1v sin( 2πf st ) + F2 v sin( 4πf st − ϕ 2 ) + F3v sin(6πf st − ϕ3 )

F0 gyalogos súlya (800 N);
Fiv az i-edik harmonikus a terhelésbĘl;
fs lépésfrekvencia;
ϕi az Fi erĘkomponens fázisszöge. 63
A függĘleges teher ajánlott erĘszorzói.

LépésbĘl származó függĘleges erĘ:

a) elsĘ 3 harmonikus ij2 = ɥ/2 és ij3 = 3ɥ/8, b) az eredĘ erĘ
64
Gyaloglásból, származó reakció elsĘ három harmonikusának intenzitás-
változása a frekvencia függvényében

65
 Lépés okozta vízszintes oldalirányú terhelési modellek

Az oldalirányú erĘkomponens spektruma azt mutatja, hogy e teher-

komponens frekvenciája a lépésfrekvenciának a fele és annak többszörösei.

fs fs fs
Fh = F1h sin( 2π t ) + F2 h sin( 4π t − ϕ 2 ) + F3h sin(6π t − ϕ 3 )
2 2 2

Fih i-edik harmonikus részesedése a terhelésbĘl;

fs lépésfrekvencia;
ϕi az i-ik harmonikus fázisszöge.

5.4. táblázat: Az oldalirányú erĘkomponens ajánlott értékei.

66
 A gyalogosok okozta dinamikus terhelés
alkalmazási modelljei az EC-ben.

Egyetlen gyalogos dinamikus terhelési modellje (DLM 1)

A dinamikus hatás egy stacionárius pulzáló erĘ két komponensébĘl áll.

A 700 N súlyú gyalogos lépés és a járás sebessége 0.9 [m/s], a lépés
frekvenciája ( fs ) figyelembe véve a felszerkezet reakció elsĘ harmonikusát:

[N]
függĘleges komponens: Q pv = 180 sin( 2πf vt )

oldalirányú komponenes: Q ph = 70 sin( 2πf ht )

ahol: fv a híd függĘleges sajátfrekvenciája (közel 2 Hz lépésfrekvencia)

fh a híd vízszintes oldalirányú sajátfrekvenciája (közel 1 Hz)
67
 A gerjesztĘ frekvenciát általában úgy kell megválasztani, hogy az
megfeleljen a híd önrezgésének is, és a hatást híd legkedvezĘtlenebb helyén
kell mĦködtetni.
Az egy személy okozta függĘleges erĘ komponensét (DLM) a DIN-
Fachbericht 102 [11] is tartalmazza.
Gyalogos csoportok dinamikus terhelés modellje (DLM 2)
A csoportos gyalogos terhelés (DLM 2): 8-15 személybĘl álló nem
rendezett csoport. Az összehangolt lépés frekvenciája és fázisa a kv és kh
együtthatókkal vehetĘ figyelembe.
[N]
függĘleges komponens: Qgv = 180 kv ( f v ) sin( 2πf vt )
oldalirányú komponens: Qgh = 70 k h ( f h ) sin( 2πf ht )

fv híd függĘleges sajátfrekvenciája,

fh híd oldalirányú sajátfrekvenciája,
kv, kh szinkronizációs tényezĘk (lásd 5.17 ábrát).
68
 A gyalogos csoportok terhelése stacionáriusan pulzáló teherként fogható
fel, két komponenssel, melyeket külön, külön kell figyelembe venni. A terhelést
a legkedvezĘtlenebb helyen kell mĦködtetni. A gyalogosok tömege befolyásolja
a híd dinamikus jellemzĘit, ezért a dinamikus teher helyén még 800 kg-nyi
tömeg (10 fĘ) is figyelembe veendĘ.

5.17. ábra. A szinkronizációs tényezĘk összefüggése a sajátfrekvenciák fv és fh

értékével.
A kv és a kh együtthatók bevezetésével a véletlenszerĦ összehangolódás vehetĘ
figyelembe a gyalogos csoporton belül.
Jelenleg csak az elsĘ harmonikust kell figyelembe venni (függĘleges
teherfaktor 0.4, oldalirányú teherfaktor 0.1), de vita tárgya a második harmonikus
69
bevezetése is (függĘleges faktor 0.2 és oldalirányú faktor 0.05).
Folyamatos gyalogos forgalom dinamikai modellje (DLM 3)

A dinamikus terhelési modell DLM 3 az álladó gyalogosfolyam gerjesztĘ

hatását írja le. E gyalogosfolyam sĦrĦsége 0.6 személy/m2. A DLM 2 teher
modellt elkülönítve kell alkalmazni. A gyalogosok összes száma:

N= 0.6 személy/m2 *B*L,

ahol B a híd szélessége, L pedig a híd hossza.

A gyalogosfolyam pulzáló egyenletesen megoszló, két komponensĦ teher.

[N/m2]
függĘleges komponens: qsv = 12.6 ⋅ kv ( f v ) sin( 2πf vt )
oldalirányú komponens: qsh = 3.2 ⋅ k h ( f h ) sin( 2πf ht )

fv a híd függĘleges sajátfrekvenciája (közel 2 Hz)

fh a híd oldalirányú sajátfrekvenciája (közel 1.5 Hz)
kv, kh szinkronizációs tényezĘk (lásd 5.17 ábrát)
70
 5.18 ábra Eurocode-1 DLM 3

A legkedvezĘtlenebb hatás érdekében a terhet a mértékadó helyen kell

mĦködtetni. A rezgési alaktól függĘen, vagy a teljes, vagy a fél hídhosszat kell
terhelni. Összhangban a DLM 2 tehermodellel ugyanezen a területen 40 kg/m2
egyenletesen megoszló tömeget kell alkalmazni, ha ez kedvezĘtlenebb.
A terhelési együtthatók 40 kg/m2 feltételezésébĘl adódnak, mely,
0.6 személy/m2-nek felel meg, ha egy személy súlya 66.67 kg. A mozgás
szinkronizációja: kv = 0.1 ill. kh =0.1. Mivel a gyalogosok mozognak hosszában a
hídon, ezért egy 0.75-ös redukciós tényezĘ is be van építve a tehermodellbe.

71
 A gyorsulás vizsgálata
A szerkezet válaszának Grundmann [54] és Rainer [74] szerinti
számítását mutatjuk be. A számításban a szerzĘk – mint legkedvezĘtlenebb
esetet - a rezonanciát feltételezik.
Rainer. A gerjesztés származhat sétálásból vagy futásból. A
lépésfrekvenciát a híd önrezgésszámával azonosnak tételezi fel. A hidat egy
egyszabadságfokú rezgĘ rendszerrel modellezi.
Maximális függĘleges gyorsulás egyetlen gyalogos esetén:

a = 4π 2 f 2 yαφ [m / s 2 ]
f a híd függĘleges sajátfrekvenciája
y nyílás közép lehajlása 700 N statikus terhelés hatására
α Fiv /F0 : a séta vagy futás lépéseinek sorfejtésébĘl származó
aktuális Fourier-együttható (lásd 5.4. táblázat)
ζ csillapítási tényezĘ (ȁ/2ɥ ahol ȁ a logaritmikus dekrementum)
φ dinamikus tényezĘ egyetlen gyalogos mozgása esetén, egy
nyílású hídra (lásd 5.19. ábrát).

72
5.19. ábra. A φ dinamikus tényezĘ rezonancia esetén, ha egy szinuszos
gerjesztĘerĘ mozog a kéttámaszú tartón [l7].
73
A Grundmann szerinti közelítés az alábbi feltételezésekkel él:

- egyszabadságfokú rezgĘrendszer (SDF) stacionárius gerjesztéssel,

- a lépés frekvencia fs azonos a híd önrezgésének f frekvenciájával,
- változó helyzetĦ gerjesztés miatti csökkentĘ tényezĘ 0.6.

A maximális gyorsulás f = fs esetén:

F π
a = 0,6
M gen δ
(
1 − e − nδ ) [m/s2]

F = a · G; a=Fiv/F0 (lásd 5.4 táblázat) G = 0.7 kN egy gyalogos súlya,

Mgen = 0.5 · M; az elsĘ módusz szerinti modális tömeg
(egynyílású szerkezet esetén a SDF helyettesítĘ tömege),
δ logaritmikus dekrementum =ȁ,
n Gerjesztési periódusok száma a nyílásban =
= nyílás hossz/lépéshossz (lásd 5.3. táblázat).

74
Gyaloghidak II.rész

1
 Komfortérzet és határértékek

A rezgési jellemzĘk számításának célja: a rezgési jellemzĘk

korlátozásával a hidat használók komfortérzetének biztosítása. Ezért
határértékek állítása szükséges. Ennek fĘbb szempontjai:

• A rezgés szubjektív érzékelését együttesen befolyásolják a rezgés

fizikai jellemzĘi, a frekvencia, gyorsulás és az idĘtartam.

• A sztohasztikus rezgés sokkal kellemetlenebb hatást fejt ki, mint a

periodikus.

• A rezgések hatása kellemetlenebb az álló és ülĘ személyeknek

mint, a gyaloglóknak. A mozgó személy a saját maga keltette
rezgést sokkal kevésbé érzékeli.

• A gyalogos az egyensúlyát könnyebben elveszti vízszintes

rezgésnél, mint függĘleges rezgés esetén.

2
Az alábbi táblázat megadja a gyalogosok által keltett rezgések kritikus
frekvenciáinak tartományát a különbözĘ nemzeti szabványok szerint.

Kritikus frekvenciák összefoglalása a nemzeti szabványokban

3
 Gyorsulási
határértékek a
nemzeti
szabványokban

Ezek némelyike a
gyorsulási határértéket a
híd önrezgésszámától
függĘnek tartja, míg
mások azt álladónak
tekintik, a gyalogosok
által keltett rezgések teljes
frekvencia tartományában.

4
 Lock-in hatás és a gyorsulási határértékek

• A nemzeti szabványokban a gyorsulás határértékét a közlekedĘ

gyalogosok kényelme határozza meg. A lock-in hatás jelentĘsen
befolyásolja a rezgés fiziológiai hatását, mivel a gyorsulásra
megadott határértékek alatt is a kényelmetlenség érzetét keltheti.

• A lock-in hatás esetén az oldalirányú gyorsulás határértéke

0.08 m/s2 1.0 Hz körüli rezgési frekvencia esetén, ami alatta
van a szokásos 0.15 m/s2 értéknek. Ilyenkor inkább az elĘzĘ
gyorsulási értéket célszerĦ a tervezés alapjának tekinteni.

5
 Komfortérzet határai az elmozdulás és a
sebesség függvényében

A gyorsulás, a sebesség és az elmozdulás összekapcsolódik. Gyorsulási korlát

kifejezhetĘ elmozdulás- vagy sebességkorlátként is. Harmonikus rezgés
esetén:

Gyorsulás = (2 ·ɥ · frekvencia)2· Elmozdulás

Gyorsulás = ( 2 · ɥ · frekvencia) · Sebesség

pl. 2.0 Hz frekvenciánál:

0.5 m/s2 gyorsulás 3.2 mm elmozdulásnak és 0.04 m/s sebességnek felel meg,
1.0 m/s2 gyorsulás 6.3 mm elmozdulásnak és 0.08 m/s sebességnek felel meg.

de 1.0 Hz –nél:
0.5 m/s2 gyorsulás 12.7 mm elmozdulásnak és 0.8 m/s sebességnek felel meg,
1.0 m/s2 gyorsulás 25.3 mm elmozdulásnak és 0.16 m/s sebességnek felel meg.
6
 Méretek és a csillapítás

Bizonyos szerkezeti tulajdonságok olyan csillapítást eredményezhetnek,

melyek szükségtelenné tehetnek egyéb megoldásokat a nem várt rezgések
gátlására. A természetes csillapítás lehet anyagi csillapítás, vagy a beton
repedezettsége miatti csillapítás.
Az építĘanyag fajtájának megválasztása
jelentĘs hatással van a csillapításra. A
burkolat és a korlát (ami sokszor nem
teherviselĘ) ugyancsak befolyásolhatja a
csillapítás mértékét és a dinamikus
amplitúdót. Súlyos beton felszerkezet
használata feszített szalaghíd (stress-ribbon)
szerkezeten csökkentheti a dinamikus
választ, mert növeli a rezgĘ tömeget.
Csapos kapcsolatok esetén nagyobb a
Súlyos felszerkezet és láncos- csillapítás, mint hegesztett acélszerkeze-
kapcsolatú korlát a Németországi teknél.
Rostock Északi Hídjánál 7
 Az önrezgésszám módosítása
Az önrezgésszám mindig arányos a merevség négyzetgyökével és
fordítottan arányos a tömeg négyzetgyökével. Általában a híd saját-
frekvenciájának növelése kívánatos. E cél elérése érdekében a szerkezet
merevségét kell növelni.

FüggĘleges rezgések esetén

• AcélszerkezetĦ szekrény: Ha a szerkezeti magasság növelhetĘ vékonyabb

oldalfalak alkalmazásával, akkor a merevség növekszik a szerkezet
tömegének minimális növelésével. Ha ez az út nem járható, akkor a
vastagság növelésével növekszik ugyan a merevség, de a híd tömege is
növekszik, és így a frekvencia nem változik számottevĘen. Csak a
szerkezet jelentĘsebb módosításával érhetĘ el eredmény.

• Öszvér tartó: Az alsó öv vastagságának növelésével nem növekszik

lényegesen a szerkezet tömege.

8
• Rácsos szerkezet: A tartó magasságának növelése a rezgés frekvenciáját is
növeli. A merevség négyzetesen változik a magassággal, míg a tömeg
kevésbé.

• Ferdekábeles szerkezet: A kábelek keresztmetszetének növelése a

szerkezet merevségét is növeli, anélkül, hogy a tömeget jelentĘsen
növelnénk.

• FüggĘ híd: A rezgés frekvenciája a kábelben lévĘ húzóerĘ és a tömeg

hányadosának négyzetgyökével növekszik.

• A merevség növelése minden szerkezet estében a korlát bevonásával is

elérhetĘ.

9
 Csavaró rezgések

ElĘnyös a felszerkezet csavaró merevségének növelése. Több megoldás

alkalmazható a felszerkezet csavarórezgési frekvenciájának növelésére:

• Acél szekrénytartós felszerkezet: A zárt tartószerkezet jóval merevebb,

mint a nyitott. A zárt felszerkezet által körülzárt terület növelése növeli a
csavarómerevségét is.
• Kétbordás felszerkezet: Az alsó övnél szélrács alkalmazása növeli a
szerkezet merevségét, de nem annyira hatásos, mint a szekrény-
keresztmetszet.
• Két-rácsostartós felszerkezet: A szokásos felsĘ merevítĘ gerendák a
csavarás szempontjából nem nagyon hatásosak, ezért pusztán a
csavarómerevség növelésére nem is ajánlható megoldás.
• Ferdekábeles hidak: Amennyiben a függesztĘ kábelek két síkban
vannak, akkor a csavaró merevség kb. 1.3-szorosára növekszik abban az
esetben, ha a kábelek egyetlen pilonhoz vannak erĘsítve (A alak), ahhoz
képest, mintha a rögzítés kétpilonos lenne.

10
 Oldalirányú rezgés
• Az oldalirányú rezgés frekvenciája arányos az oldalirányú merevség
négyzetgyökével, és fordítottan arányos a tömeg négyzetgyökével. A
felszerkezet szélességének növelése természetszerĦen növeli a
merevséget, de a költségeket is.

• Nagyon keskeny ferdekábeles - vagy függĘhíd esetén oldalirányú

merevítĘ kábelek is alkalmazhatók.

Gyaloghíd Nepálban
oldal irányú
kábelerĘsítéssel

11
 Gyaloghidak rezgésének csökkentése
A rezgési határértékek betartásában döntĘ szerepe van a csillapításnak.
• A csillapítás idĘvel csökkenhet. Ez a csökkenés gyaloghidaknál sok
tényezĘtĘl függ.
• A teherhordó szerkezet szempontjából nem túl jelentĘs szerkezeti
elemek, pl. a hálós szerkezetĦ korlát a csillapítás szempontjából nagyon
hatásos.
A szerkezetek rezgésének teljes csillapítása közelítĘen az alábbiak szerint
számítható:

ȁ = ȁ1 + ȁ2 +ȁ3

ahol: ȁ = 2πζ teljes logaritmikus dekrementum,

ζ a kritikus csillapítás %-a
ȁ1 , ȁ2 , ȁ3 sorrendben: az anyagi, a szerkezeti és az alátámasztás
(saru) csillapításának logaritmikus dekrementuma.
KülönbözĘ anyagok, különbözĘ szerkezettípusok és különbözĘ
sarumegoldások Peterson szerinti logaritmikus dekrementumát [71], a
következĘ táblázatok tartalmazzák.
12
Anyagi csillapítások

13
Szerkezeti csillapítások

Sarucsillapítások

14
Frekvencia és csillapítás mért értékei megépült németországi gyaloghidakon

15
 Csillapító elemek

Ha szerkezet saját ȁ=ȁ1+ȁ2+ȁ3 csillapítása nem elegendĘ a

határértékek betartásához, csillapító elem(ek) hozzáadására van
szükség.

A gyaloghidak rezgéscsillapítására aktív, fél-aktív és passzív

megoldások léteznek. A passzív megoldás a leggyakoribb, a
legmegbízhatóbb, és a leggazdaságosabb is.

A passzív csillapító eszközök közül a leghatásosabbak és a

leggyakoribb csillapítási módok:

• hangolt szilárd segédtömeg (TMDs),

• hangolt folyadéktömeg (TLMDs),
• viszkózus folyadék.

16
A csillapító elemek fĘbb tervezési szempontjai:

• A csillapítási rendszernek jól hozzáférhetĘnek kell lennie,

• kicsi legyen a fenntartási igénye,

• a korrózió lehetĘségét a tervezésnél figyelembe kell venni,

• a nagy amplitúdójú rezgések felvételére elegendĘ tér álljon

rendelkezésre,

• a csillapítási rendszer állítható legyen,

• a csillapítás tervezése legyen összekötve kísérleti vizsgálattal.

17
 Hangolt csillapító tömeg
Lényege: a szerkezethez csillapító tömeget kapcsolnak, rugóval, és
(dugattyús) csillapító elemmel. A rendszert a szerkezethez be kell hangolni.
A Peterson szerinti méretezési összefüggések (kétszabadságfokú rendszer):

md
µ= md = mh µ µ = 0.03 és 0.05 között legyen.
mh
ahol: md a csillapító segédtömeg, mh a híd modális tömege.

A csillapítandó optimális rezgĘ tömegarány țopt, és az optimális ȗopt

csillapítási % számítása:
1 3µ
κ opt = ζ opt =
1+ µ 8(1 + µ )
3

A csillapított rendszer optimális frekvenciája fd :

f d = κ opt f h ahol: fh a hídfelszerkezet sajátfrekvenciája.

18
Az eszköz a mezĘközépen
helyezendĘ el. finomhangoláshoz
segédtömeg, beton
rugó
acéllemez
dugattyú

A csillapító rendszer kd rugóállandójának számítása:

kd = (2πf d ) md
2

A csillapító rendszer dd csillapítási együtthatójának számítása:

dd = 2md (2πf d )ζ opt

A csillapító szerkezetet az építés befejezéseként kell elhelyezni, melyet

ezután jól be kell hangolni. A sajátfrekvenciát legkönnyebben az elkészült
szerkezeten méréssel lehet meghatározni. KönnyĦ szerkezeteknél a csillapító
rendszer tömegét is figyelembe kell venni az önrezgésszám meghatározásánál. A
csillapító szerkezethez a késĘbbiekben is hozzá kell tudni férni.
19
 Csillapító inga

Akkor alkalmazzák, amikor az oldalirányú rezgésekkel vannak problémák.

Ingás csillapításnál a szerkezethez kapcsolt tömeg vízszintes lengést végez
és interferál a szerkezet oldalirányú rezgésével.

Csillapító
segédtömeg

Az inga frekvenciája:

1 g ahol: fd az inga frekvenciája

fd = ld az inga hossza
2π ld
g a gravitációs gyorsulás

20
Optimálisnak tekinthetĘ κopt = 0.95 mellett, az inga hossza az alábbi formula
szerint számítható:

27.53
ld = 2
[cm] A szerkezet sajátfrekvenciája fh
fh

Az 1.0 Hz-nél nagyobb frekvenciák estén az inga hossza nagyon kicsire

adódhat, és ez a csillapítási rendszer tervezésénél probléma lehet. Rugó
alkalmazásával a probléma megoldható. Az inga rúdjában a feszültség
csökkentése érdekében a rugó közvetlenül az ingatömeghez is kapcsolható.
Az inga hosszának kiszámítására, az alábbi egyenlet szolgál:

g
ld =
c
(2πf )2 −
m

ª gº
c = «(2πf ) − » m
2
a c rugóállandó: elĘre felvett ld esetén.
¬ ld ¼
21
 Viszkózus csillapítás

Lényege: viszkózus folyadékot kényszerít mozgásra és így disszipál rezgési

energiát, melyet hĘvé alakít.

Az egyik megoldás a `dashpot`

Példa viszkózus csillapítási módszerre
a németországi Mindenben levĘ
gyaloghídnál. Viszkózus csillapítás a
pilon és a felszerkezet között.
(ütközĘ konténer) elvébĘl származik.
Ebben az eljárásban a mechanikus energia,
egy dugattyús rendszer segítségével alakul
át hĘvé. A dugattyú egy nagyon viszkózus
anyaggal, pl. szilikonnal van töltve.
A csillapító eszközök másik típusa
zárt térben áramoltat folyékony anyagot. A
dugattyú nemcsak összenyomja a benne
levĘ anyagot, hanem nyílásokon is
keresztül préseli. Ez a megoldás is hĘvé
alakítja át a mozgási energiát.
22
 Hangolt folyadékos csillapítók

A tartályban folyadék mozgása révén keletkezik a csillapítást okozó erĘ.

Az A és B típusú folyadékcsillapítók
sajátrezgésének frekvenciája:

1 2g
f =
2π Lf

ahol: Lf a folyadék oszlop teljes hossza

g gravitációs gyorsulás
Az E és F jelĦ folyadékos csillapítók
sajátrezgésének frekvenciája:

1 g § H·
5.25. KülönbözĘ hangolt folyadékos csillapítók f = α tanh¨ α ¸
2π L © L¹
A H és L a 5.25. ábrából határozható
meg. A hengeres konténernél L az Į szögletes tartálynál ʌ/2,
egyenletben a sugárral helyettesítendĘ. hengeresnél, pedig 1.84 23
 A folyadékos csillapítás hatásfoka függ a szerkezet és a
csillapító eszköz modális tömegének viszonyától, valamint az
elhangolás mértékétĘl. A tartály mérete, a folyadékoszlop
magassága, valamint a folyadék viszkozitása is fontos szerepet
játszik.
Nagyobb gyorsulásoknál a folyadékos csillapító viselkedése
nem lineáris. Peterson [71] a folyadékos csillapító kísérleti alapon
való hangolását javasolja. Magas épületekkel ellentétben,
gyaloghidakon ilyen típusú csillapítást még nem alkalmaztak.

24
 Súrlódásos csillapító rendszer
A súrlódásos rendszerek a felületek közötti súrlódásból származó
disszipáción alapulnak.
Az alábbi hídnál összesen nyolc csillapítót helyeztek el az alátámasz-
tások közelében, a hossz és keresztirányú csillapítás céljából.

A Németországban Duisburgan súrlódásos csillapítást alkalmaztak a

gyaloghíd függĘleges lehajlásának mérséklésére.
25
A németországi Duisburgi gyalog hídnál alkalmazott súrlódásos
csillapítás az oldalirányú kitérés korlátozására.

26
KülönbözĘ csillapítási rendszerek összehasonlítása

27
 6. Felszerkezetek burkolatai
• Alkalmassági követelmények
Az elsĘrendĦ követelmény a burkolattal szemben, hogy alkalmas legyen
a gyalogosforgalomra és tapadás szempontjából is megfeleljen. Az
alkalmazott burkolatnak védelmet kell nyújtani az idĘjárás károsító
hatása és a kopás ellen is.
• A csúszásveszély nemcsak objektív, hanem szubjektív jelenség is,
melyben az érzékelés kulcsszerepet játszik. A gyalogos hajlamos helyet
és járásmódot változtatni, akkor, ha a felületet csúszósnak ítéli. Igyekszik
a korláthoz közel menni, illetve abban megkapaszkodni. A megfelelĘ
világítás és a színhatás a gyalogosban a biztonság érzetét fokozhatja.
• Számos tanulmány foglalkozik a gyalogosok elcsúszásával. Perkins
kutatásai szerint a megcsúszás akkor következik be, amikor a cipĘsarok
leér a felszínre [2]. Ez azt mutatja, hogy a tapadási súrlódási együttható a
legfontosabb tényezĘ. A cipĘsarok a leérkezésekor azonban
kismértékben el is fordul, így a csúszó súrlódási tényezĘ sem kapcsolható
ki teljesen. A cipĘsarok mintázatának hatása az elcsúszásra csekély,
mivel csak kis felületen érintkezik a felszínnel, amikor a csúszás
megindul. 28
 Burkolatfajták

• Aszfalt
• Nyitott rácsos járófelület
• Vasbeton burkolat
• FaszerkezetĦ burkolat
• Szintetikus anyagok
• Üveg burkolat

29
 Aszfalt
Viszonylag olcsó, idĘtálló. Aszfaltot gyakran használnak burkoló
anyagként a gyaloghidakon általában 5-6 cm vastagságban, ami elegendĘ a víz
elleni szigetéléshez és az alatta lévĘ szerkezeti elemek védelméhez is.
Hajlékonysága révén alkalmas az alakváltozások követésére. Figyelni kell
azonban a lejtéssel járó problémákra is.

Példa aszfalt burkolat alkalmazására a németországi Ingolstadti Glacis hídnál. 30

 Alacsony hĘmérsékleten a masztix aszfalt megrepedhet nagyobb
alakváltozás esetén. Svéd mérnökök polimerrel módosított masztix aszfalt
alkalmazásával próbálták a repedések kialakulását gátolni. Alacsony
hĘmérsékleten ez a fajta aszfalt kedvezĘbb, mint a szokásos, közönséges
aszfalt burkolat. Túlságosan magas hĘmérsékleten bedolgozva azonban a
polimer átalakulhat, ami a pozitív hatását megszüntetheti.

A németországi Ingolstadtban a Glacis hídnál alkalmaztak

aszfaltburkolatot. A magas hĘmérsékletĦ terítés és a lejtés a hídpálya
burkolásában gondot okozott. Az aszfalt megfolyásának veszélyére való
tekintettel megfelelĘ keverési arányú masztix aszfaltot használtak.
Különösen gondos ellenĘrzésre volt szükség a mindenütt elegendĘ
vastagság, valamint a vízelvezetés miatt szükséges keresztirányú és
hosszirányú esés biztosítása céljából.

31
 Nyitott rácsos járófelület
Általában a nyitott (áttört) rácsos járófelületek acél vagy alumínium
anyagú, különbözĘ formájú és alakú rácsos szerkezetek, különbözĘ
teherbírással és fesztávolsággal. A rácsok általában panel rendszerĦek.
Egyéb anyagok is válaszhatók, mint mĦanyag, kompozit, vagy fa.

A nyitott rácsszerkezetek legnagyobb elĘnye, hogy a vízelvezetés egyszerĦ,

alulról átlátható és kisebb az árnyékhatása is. A panelok szabványos méretei
miatt könnyen cserélhetĘk. Ezzel szemben egynéhány gyalogos számára
kényelmetlen (pl. mezítláb közlekedĘk, vagy tĦsarkú cipĘt viselĘ nĘk számára). 32
 Nem szokatlan a rácsos és a zárt (tömör) sávok együttes alkalmazása
sem. Ezt a megoldást alkalmazták Németországban, Rostockban a
Mahlbusen hídnál. A közlekedĘ sáv szélességének, de különösen a rács
résméretének megválasztásánál figyelemmel kell lenni pl. a kerékpárabroncs
esetleges beszorulásának veszélyére.
Általában a rácsos járó felület legyen érdes, vagy pl. profilozás révén
csúszásmentes. A csúszásmentesítĘ profilozást a haladási irányra
merĘlegesen kell kialakítani. Ez íves szerkezeteknél probléma.

Pályaszerkezet a Mahlbusen hídon Rostockban Németországban 33

 Vasbeton burkolat
Epoxi-gyanta, vagy poliuretán alkalmas a vasbeton felületek bevonására.
Ehhez a betonfelületet homokfúvással elĘ kell készíteni. A burkoló anyagnak
alkalmasnak kell lenni a felületi repedések kitöltésére is. A rétegek közötti jó
kötéshez finom homok adagolása is szükséges. Végül a felületre homokot,
vagy szilikon karbidot kell felhordani, egyrészt a szép felület, másrészt a
csúszásmentesítés érdekében. Igen nagy kopásállóság érhetĘ el vékony
poliuretán záró réteg felhordásával.

Példa beton burkolat kialakítására epoxi-gyanta és poliuretán záró réteggel. 34

 FaszerkezetĦ burkolat

Szempontok a kialakításhoz:
• A faburkolat esztétikailag szép és könnyĦ, de nedves idĘben csúszásveszélyes.
• Akár zárt, akár nyitott a faburkolat, csak korlátozott védelmet ad az alatta lévĘ
szerkezetnek. Nehéz a felületen összefüggĘ szoros záródást biztosítani. Ezért
vízzáró réteget kell tenni a szerkezet és a burkolat közé még fedett híd esetében
is, ha a víz, vagy a hó behatolhat akár szél, akár gyalogosok, vagy jármĦvek
miatt.
• A fa járófelület tartóssága nagymértékben függ a fa fajtájától.
• Az impregnáló anyag idĘbeni kimosódása miatt a kapcsolódó szerkezeteket
korrózió fenyegetheti, ezért manapság már korszerĦ nem kimosódó impregnáló
anyagot használnak. Bizonyos trópusi fafajták impregnálás nélkül is elegendĘen
tartósak.
• Rétegelt és enyvezett lemezek használata kerülendĘ a hosszú idĘtartamra
tervezett, idĘjárásnak kitett szerkezeteknél.
• Nyitott burkolatnál a vízelvezetés egyszerĦ. A tágulás és zsugorodás hatása csak a
kapcsolatoknál jelentkezik, ezért csupán helyi hatást okoz.
• Az ellenĘrzött és a kellĘen szellĘztetett burkolat az alatta levĘ szerkezet
tartósságának is elĘfeltétele.
• A zárt pályaszerkezet általában a használóknak kellemesebb, de a pallók
keresztirányú réseire figyelni kell.
35
• A fafelület tartóssága nagymértékben függ a fa fajtájától. Svájcban
vörösfenyĘt, vagy Douglas fenyĘt is alkalmaznak. A gesztenye, és a fekete
akác nagyon idĘálló fajta, de ennek ellenére általánosan mégsem használják
burkolás céljára.
• A fedett szerkezet és a nyitott szerkezet között a nedvesség tartalomban van
különbség. Fedett szerkezet esetén 12% és 18% között, nyitott szerkezet
esetén, pedig 10% és 28% között ingadozhat.
• A durván fĦrészelt pallók vízszintes, vagy enyhén lejtĘ felületek esetén
elegendĘ biztonságot adnak csúszósság ellen. Keményfa pallóknál diagonális
irányú 3 mm mély fĦrészfog profil nagyon hatásos, mivel a cipĘtalp és a
bordák közötti víz hamar kinyomódik és nagyon jó tapadást biztosít.
EllenkezĘ esetben, amikor csak egyszerĦ rovátkolt kiképzést alkalmaznak, a
mélyedésekben visszamaradó víz csúszásveszélyt okozhat. A felület
bevonható még rugalmas epoxi és homok, vagy gumi keverékével is. Ez a
megoldás 2-3 évet bír ki.
• Utófeszített fapallók is használhatók. Az utófeszítĘ rudak, vagy kábelek a
fúgákra merĘlegesek, ily módon orthotróp lemezszerkezet alakul ki, mely a
cipĘsarok koncentrált terhelését megfelelĘen elosztja. Nem kellĘen kezelt
kitágult, vagy összezsugorodott faszerkezet nem tartja meg az utófeszítést.
Svájcban a kátrányozott puhafa a széleken tölgyfával kombinálva jól bevált,
csaknem kiküszöbölte a nedvességtartalom miatti mozgásokat.
• Az utófeszített szerkezeteket korrózió ellen védeni kell. CélszerĦ
rozsdamentes szerelvények alkalmazása.

36
 Szintetikus anyagok
Szintetikus anyagokat is gyakran alkalmaznak, megfelelĘ profilozással
növelve a súrlódási tényezĘt. Az újrahasznosított szintetikus anyagok
gyaloghidaknál hatásosak vízelvezetési problémák megoldására is. Ezek az
anyagok nagyon rugalmasak, ily módon jól követik a szerkezet
alakváltozásait.

FRP ( szálerĘsítésĦ mĦanyag) burkolat Lleidában Spanyolországban.

37
• A fa és a mĦfa kombinációját gyakran használják, mert ellenáll a
korhadásnak és a rovarkártevĘkkel szemben. A fakompozit, mely hulladék
mĦanyag és fĦrészpor 50-50%-os keveréke, homok hozzáadásával jó
burkolóanyagot képez. A mĦfa kizárólag szintetikus anyagból készül.
Mindkét fajta anyag rugalmassági modulusa kisebb, mint a fáé, hĘ hatására
a nyúlásuk nagyobb. A felületen ezért több elválasztó fúgát kell beiktatni.
Mivel nem tartalmaznak toxikus összetevĘket, így a környezetre nem
károsak. A szokványos famegmunkáló szerszámok is használhatók az ilyen
anyagok megmunkálásához.

• A szálerĘsített mĦanyagoknak kiváló mechanikai és kémiai tulajdonságai

vannak. (Nagy ellenálló képesség, kis súly, ütésállóság, tartósság, és
korrózióval szembeni ellenálló képesség.) Az FRP lemezek és rácsok
hosszú ideig nem igénylenek fenntartási munkát. Beszórhatók csúszást
gátló anyagokkal és be is festhetĘk esztétikusabbá téve a szerkezetet.

38
 Üveg burkolat

• Üveg használata a járófelület burkolására fĘleg építmények belsĘ

tereiben, illetve idĘjárásnak ki nem tett hidaknál szokásos. Általában az
átláthatóság, valamint a könnyedség látszatát keltĘ célból használják.
Leginkább rétegezett táblákat alkalmaznak.

• A Csúszósság és az alulról való átláthatóság, okozhat technikai

nehézséget. Számos lehetĘség kínálkozik a probléma megoldására, de
leggyakoribb, hogy az üveglemez felületét különbözĘ mintázattal látják
el. A méret, a szín, valamint a textúra megválasztásával a csúszósság és
az átláthatóság befolyásolható. Olyan üveg, mely csak egyik oldalról
átlátható, elĘnyös megoldás lehet.

• Rétegelt szerkezettel az átláthatósági és technikai követelmények jól

kielégíthetĘk. Alkalmazásával a szerkezet egységét lehet hangsúlyozni.
Ezenkívül egyéb másodlagos szerepre is alkalmas, mint
fagymentesítésre, fényhatás növelésére, az ellenĘrzés lehetĘségének
elĘsegítésére, stb.
39
A Madrid-Barajasi repülĘtér rétegelt üveg járófelülete. A hĘkezelt üveglemez mérete:
18oo mm hosszú és 900 mm széles. A felsĘ felület vastagsága 8 mm, rézsĦs
oldalakkal. Alatta négyszer 10 mm vastag lemez van, így az üveg teljes vastagsága
51.8 mm. Az üveglemezek 80 mm széles és 5 mm vastag neoprén szalaggal vannak
megtámasztva, átlátszó szilikon szalagot használtak az egyes táblák kapcsolatának
biztosítására. A csúszási ellenállást hosszirányú 20 mm széles szalagok biztosítják
40 mm-enként. 40
 Vízelvezetés
A gyaloghidak vízelvezetése gyakran különbözik a közúti, vagy a vasúti
hidakétól. Közúti és vasúti hidaknál a pálya szélére telepítik a víznyelĘket.
Ez a megoldás, azonban gyaloghidaknál nem jó, mert így a gyalogosok a
vízelvezetĘ csatornákban járnának. Jobb megoldás a lefolyók középen való
elhelyezése, azonban az ilyen megoldás nehézséget okozhat a szerkezet
kialakításánál.

Tipikus vízelvezetés Alternatív vízelvezetés Alternatív vízelvezetés

közúti hídon gyaloghídon gyaloghídon

Lehetséges vízelvezetĘ rendszerek

41
 EgyszerĦ megoldást jelenthet a vizet közvetlenül a híd alá engedni,
mindenféle költséges és nem esztétikus csĘrendszer nélkül. Ez azonban
problémát okozhat a híd alatt közlekedĘk számára. Akkor alkalmazható, ha pl.
alul folyó, vagy patak, vagy csak jármĦforgalom van. A vízelvezetést
mindenképen, úgy kell megoldani, hogy esĘ esetén se zúduljon a víz az alul
közlekedĘk nyakába. Hideg idĘben a jégcsapok is veszélyeztethetik az alul
lévĘket.
Érdekes megoldást alkalmaztak a Miho hídnál Japánban. [77]. Olyan
porózus anyagot használtak, mely a vizet egyszerĦen átengedi.

42
 7. Korlátszerkezetek
Biztonság
FĘ funkciója a hídon közlekedĘ gyalogosok és kerékpárosok védelme.
Emellett esztétikai szerepe is lehet.
A gyaloghíd korlátainak terhei jóval kisebbek mint a közúti hidaké. Ezért a
korlát anyaga, és formai kialakítása szabadabban választható meg. A korlátnak
meg kell akadályoznia a gyalogosok leesését. A korlát magassága különbözĘ
nemzeti szabványok szerint, 1.0 m és 1.15 m között változhat. Kerékpáros
közlekedés esetén a magasság általában legalább 1.20 m [87].

43
• A korlát kitöltĘ oszlopainak távolsága 15 cm-nél nagyobb nem lehet a
gyerekek miatt. Mivel a gyerekek hajlamosak felmászni, csak
függĘleges, vagy rácsos elemek ajánlhatók. Vízszintes elemeket ne
alkalmazzunk. A korlátoknak ezenkívül meg kell akadályoznia
törmelékek lehullását is az alul lévĘ forgalomra. Villamos vasút feletti
áthidalásnál az életveszélyes rövidzárlat megakadályozása céljából,
gondoskodni kell a vezetékek érintésvédelmérĘl.

• A korlátnak ezenkívül a híd végén meg kell tudni akadályozni azt is,
hogy a gyalogosok és kerékpárosok a meredek töltésen lecsússzanak az
alul lévĘ forgalomba, vagy folyóba.

• A korlát pszichológiai (félelemérzet) szempontból is fontos szerepet

játszhat. A masszív korlát pl. függĘhidak nagy magassága miatti
félelemérzetet csökkenti. Ezzel ellentétes esztétikai szempont lehet a
könnyed híd látszatát kelteni. A két ellentétes szempont, a karcsúság és a
biztonság közötti egyensúly megtalálása nehéz tevezĘi feladat.

44
 TeherviselĘ korlát

A teherviselĘ korlát alkalmas a látszólagos szerkezeti magasság

csökkentésére. Példák a teherviselĘ korlátok kialakítására:

Sant Feliu Girona-i gyaloghíd, Spanyolországban.

45
Döllnitz-i gyaloghíd, a németországi Oschats-ban.
46
 Formai szempontok
• A gyaloghidak korlátjai építészeti szempontból sokkal hangsúlyosabbak,
mint egyéb hidaké, a gyalogosokhoz közelebb vannak és számukra kézzel
megfoghatóak. Minél karcsúbb és könnyedebb a híd, annál kedvezĘtlenebb
egy rosszul megtervezett korlát. Ezért fontos a kellĘ összhang a korlát és a
szerkezet között a kívánt formai (esztétikai) hatás elérése érdekében.
Minden korlátnak van egy belsĘ és egy külsĘ oldala, melyek építészetileg
különbözĘ szerepet játszanak. A belsĘ rész a híd terének része, míg a külsĘ
oldal része a híd formai megjelenésének.

• A hidat használó gyalogos számára a korlát segít a távolság érzékelésében.

A korlát vezeti a gyalogost (irányt ad) és meghatározza a forgalmi
viszonyokat. A korlát összeköti a hidat a kapcsolódó gyalogutakkal, és
csökkentheti, vagy növelheti az út szélességét.

• A korlát hangsúlyozhatja a híd 3 dimenziós voltát. A korlát ne dominálja a

szerkezetet, de hangsúlyozza az építészeti törekvést. A korlát színe,
formája, és anyaga kölcsönhatásban van a híddal és a környezettel.
47
 Szerkezeti kialakítás
• Sok modern híd, átláthatóságra törekszik. EbbĘl következik, hogy a
korlátnak is könnyednek kell lenni. Korlát céljára elvben bármilyen
építĘanyag alkalmas, de az átláthatóság szempontjából az acél a
legalkalmasabb. Alumínium és fa is szóba jöhet.
• A korlát anyaga feleljen meg a használati igényeknek. Nagyon hideg,
vagy nagyon meleg klimatikus viszonyok esetén fém fogódzó nem
alkalmazható a jó hĘvezetĘ képessége miatt.
• Különös figyelemmel kell lenni a fémkorlát elemeinek hegesztéseire. A
hegesztéseket gondosan le kell köszörülni, nehogy sérüléseket okozzon.
• Figyelmet kell fordítani továbbá a burkolatba ágyazott korlátoszlopokra,
a korrózió veszélye miatt. Amennyiben alumínium, vagy rozsdamentes
acél anyagot használnak, a csatlakozási helyek kontakt korrózióját meg
kell akadályozni. Fa korlátokat is védeni kell a korhadás ellen.
• Korlát dilatációkat kell beiktatni ott, ahol a szerkezetben is van dilatáció.
A korlát dilatációk helyét és távolságát a hĘmérséklet különbség, vagy
egyéb elmozdulások pl. zsugorodás, lassú alakváltozás alapján kell
meghatározni.
48
 Bebetonozott vízszintes acéllemez
Bebetonozott acéldoboz

Hegesztett kapcsolat

Néhány példa a korlát-

oszlopok befogására
Bebetonozott függĘleges
acéllemez bekötĘ füllel Csapos kapcsolat 49
acéllemezen keresztül
 Korlát szabványok

Német szabványok

A német DIN 1072, 4.7 [7] Közúti hidak terhelései, valamint a DS 804
Vasúti hidak elĘírásai tartalmazzák a korlátokra vonatkozó
követelményeket. Az elĘírt korlátterhelés: 0.8 kN/m egyenletesen megoszló
terhelés a fogódzó külsĘ és belsĘ oldalán, merĘlegesen vízszintesen
mĦködtetve.
Ezzel szemben, a DIN V ENV 1991-3 [12] a korláton 1.0 kN/m
függĘleges és vízszintes megoszló terhelést ír elĘ a híd teljes hosszában.
A DS 804 szabvány a korlát elemek közötti maximális nyílásra 0.12 m-t
enged meg A DIN 18809 hídszabvány, pedig a legnagyobb a nyílást 0,14 m-
ben rögzíti. Korlátok szerkesztési szabályait a „Richtzeichnungen des
Bundesministers für Verkehr” elĘírásai tartalmazzák.

50
Hong Kongi szabványok

A Hong Kong-i Útügyi Hivatal által kiadott Autópálya- és Vasúti

hidak tervezési irányelvei tartalmazzák a korlátokra vonatkozó
határértékeket. A 7.1 táblázat szabályozza a alkalmazandó minimális
terheket. A vízszintes távolság az egyes elemek között 10 cm-nél nagyobb
nem lehet.

7.1. táblázat. Minimális korlát terhek a Hong Kongi Szabványok szerint

51
Spanyol szabványok

A Spanyol Hídtervezési Szabvány IAP a korlát esetében az egyenletesen

megoszló terhet 1.5 kN/m-ben határozza meg.
A korlátnak két fogódzóval kell rendelkeznie. Az egyik a járófelület
felett 0.95 m (+/-2cm), a másik pedig, 0.75 m (+/- 2 cm). A fogódzó
átmérĘje 45 és 55 mm között lehet és a függĘleges korlátelemtĘl való
távolsága legalább 40 mm legyen.
Az oldalirányú terhelés 1.5 kN/m a fogódzón mĦködtetve, mely
egységesen vonatkozik úgy a korlátra, mind az oszlopok befogására. .

Korlát magasság és a fogódzó kialakítása a Spanyol Szabvány szerint.

52
Brit szabványok

A Szállítási és Autópálya Hivatal által kiadott szabvány, a BD 29/03

Tervezési ElĘírások gyaloghidakhoz, elĘírásokat tartalmaz a gyaloghidak
korlátaival kapcsolatban. A fogódzó terhelése, mind függĘleges, mind
vízszintes irányban min. 0.7 kN/m.
Korlátot kell alkalmazni lépcsĘ, rámpa, vagy feljáró mindkét oldalán.
Abban az esetben, ha gyaloghíd szélessége nem nagyobb 3.00 m-nél, nem
kell közbensĘ fogódzót alkalmazni. A fogódzó magassága 0.84 m és 1.00 m
között legyen.
A korlát magasságát 1.15 m-ben határozták meg. Abban az esetben,
amikor az áthidalt magasság 10 m-nél nagyobb, vagy nagy szélerĘsség
várható, a magasságot 1.30 m-re kell növelni. Kerékpárosok közlekedése
esetén a korlátmagasság 1.40 m-nél alacsonyabb nem lehet.
A British Standard BS 5400-Part 2 szerint a korlátterhelés 1.0 m
magasságban a járófelület felett 1.40 kN/m.

53
 jó
Japán szabványok
jó rossz

rossz A Japán Gyaloghíd Szabvány

(1997) nagyobb korlátterheket ír
elĘ, 2.5 kN/m-t a fogódzóra
vízszintes irányban mĦködtetve.
Gyaloghidak estében a korlát
tervezési irányelveit (1998) a 7.8
ábra szemlélteti. A gyengén
látók szempontjából kívánatos,
hogy a korlátot folytonosan
vezessék végig a hídon és a
feljárókon.

7.8 ábra. A Japán Szabvány szerinti ajánlott

formák és méretek: (a) Korlát formája és mérete,
(b) LépcsĘk méretei, (c) KétlépcsĘs korlát. (d)
54
Emelkedés mértéke
 8. Világítás

• A gyaloghidak megfelelĘ világításáról gondoskodni kell. Ez a

fejezet a gyaloghidak megvilágításának fĘbb szempontjait, a
világítással kapcsolatos definíciókat, a világításra szolgáló
eszközöket, valamint a különbözĘ nemzeti szabványokat tárgyalja.

• A gyaloghidak világítása több célt szolgál. A világítás legyen

egyenletes és a gyalogosok számára biztonságos, és ne zavarja az
alul közlekedĘket sem. A világítás ezenkívül illeszkedjen be a
városi, vagy vidéki környezet megvilágításába is. A világítás színe
fontos szerepet játszik az esztétikai szempontok miatt is.

55
 Világítással kapcsolatos definíciók
• A megvilágítási fluxus, vagy fényáram Φ, egy pontszerĦ fényforrásból kiinduló
sugárzás teljesítménye. A fényáram mértékegysége a lumen [lm].
• Mivel a fény nem miden irányban terjed egyenletesen a fényforrásból,
figyelembe kell venni a fénysugárzás irányát is. Adott irányban, Ω térszögben
definiálható a fényerĘsség I (intenzitás). A fényerĘsség mértékegysége a
kandela [cd].
I=Φ/Ω
• A megvilágítás erĘssége E, a fényáram adott területre sugárzott átlagértéke. A
megvilágítás mértékegysége a lux [lx].
E = Φ/A
• A megvilágítás hatásfoka azt jelenti, hogy az elektromos energia milyen
mértékben alakul át fénnyé.
• Adott területen a megvilágítás egyenletessége a minimális és a maximális
megvilágítás hányadosával mérhetĘ.
g2 = Emin/ Emax
56
 A megvilágítás szempontjai

Gyaloghidakon, szemben a közúti hidakkal, nincs a tekintet számára

meghatározott irány. Általában nincsenek elválasztó sávok. Gyaloghidakon
ezért a megvilágítás erĘssége lényeges kérdés.
A világításnak biztosítani kell a gyalogosok és kerékpárosok számára,
hogy lássák az út folytatását. A kanyarokat és a pálya megszakításokat jól
meg kell világítani, esetleg több lámpa alkalmazásával. Ugyanez vonatkozik
lépcsĘk és feljárók csatlakozására is.
LépcsĘn és lépcsĘ közelében nagyobb a balesetveszély. A Német DIN
5044 Szabvány a minimális megvilágítás értékét Emin = 15 lx–ban határozza
meg, és egyidejĦleg a g2 legyen 0.3-nél nagyobb. A elsĘ, valamint az utolsó
lépcsĘfok a legveszélyesebb. Itt a fényerĘt növelni kell, vagy megfelelĘ
színeket használni. Ugyanígy van ez a rámpás feljáróknál is. Egy ISO
szerinti kerékpárlámpa 10 m távolságra 0.5 lx megvilágítást ad. Ez 10-20
km/h sebesség esetén nem elegendĘ az esetleges akadályok felismeréséhez.
A [17],[18] ajánlásokat ad az Emin minimális megvilágítási követelményekre
és a g2 megvilágítás egyenletességére vonatkozóan. (Lásd 8.1 táblázatot.)

57
 8.1 táblázat

A híd világításának fényerĘsség tekintetében alkalmazkodni kell a

környezetéhez, nem lehet kiugró egyenetlenség. A [20] tájékoztatást ad a
megvilágítás I intenzitásának megengedett értékeire, a világító test
magasságának Lph függvényében. Ezen értékek megtalálhatóak az alábbi
táblázatban.

58
 Lámpák és világítási szerelvények
Szempontok:
A lámpáknak több kritériumot is teljesíteniük kell. A világításnak
kontrasztosnak kell lennie és a színének a környezetbe kell illeszkednie.
EbbĘl a szempontból a meleg-fehér szín ajánlható. A fenntartási költségek is
lényegesek. A magas hatásfokú világító testek gazdaságosabbak. A lámpák
élettartama is fontos tényezĘ a kiválasztásnál. Gazdaságos fenntarthatóság
esetén általában megtérülnek a kezdeti nagyobb beruházási költségek.
A világítótestek is ki vannak téve a környezeti hatásoknak és sajnos
a vandalizmusnak. Ez a körülmény is kiválasztási szempont. A világítótestek
legyenek korrózióállóak, és elég robusztusak a vandalizmus lehetĘsége miatt.
Ilyenkor üveg helyett a mĦanyag világítótestek alkalmazása elĘnyösebb. A
kompakt rendszerek általában hatásosabbak a vandalizmussal szemben.
A nagy magasságú oszlopok egyenletesebb megvilágítást
biztosítanak. Egyúttal korlátozzák az esetleges vakító hatást is. Az
árbocvilágítás tehát jó áttekintést nyújt és megkönnyíti a tájékozódást. Az
ilyen fajta világítási technika nagy fényáramot (teljesítményt) igényel. Az
árbocvilágítás jól alkalmazható függĘ és kábelhidaknál is.
59
Lámpaoszlop

Lámpák a pilonon

Lámpák a járósíkban

Árbocra szerelt utcai világítás

Lámpák a korlátban

Gyaloghidak különbözĘ megvilágítási rendszerei 60

 A világítás alacsonyabb
oszlopokról nem ad akkora
átláthatóságot azonban az kisebb
fényerejĦ világítótestek is
Alacsony oszlopvilágítás alkalmazhatók, mint az árboc-
világításnál. Az oszlopvilágításnál
az egyenletesebb megvilágítás
érdekében ügyelni kell az oszlopok
megfelelĘ távolságára különösen a
pálya irányváltozásainak helyén.
Az oszlopok magassága függ a
Oszlopvilágítás világítási rendszertĘl.
1-2 m oszlopmagasság szükséges a
fehér fényt kibocsátó gömb alakú
lámpáknál. Kúpos alakúaknál 3 m,
míg tükrös henger alakú
lámpatesteknél 4-5 m az ajánlott
oszlopmagasság [17].
Árbocvilágítás 61
 Korlátokba helyezett világítás érdekes hatású, de drága megoldás. A
korlátvilágítás egyenletes függĘleges megvilágítást eredményez, de a pálya
megvilágítása erĘsen változhat. Ez a fajta megvilágítás folytonos vagy különálló
lámpacsövekkel is megoldható. Különálló lámpák alkalmazásánál villogás is
felléphet. A vandalizmus lehetĘségére is tekintettel kell lenni.

Korlátvilágítás a Rostock-i, németországi Nordbrücke gyaloghídnál

62
 Korlát oszlopokba helyezett LED-es világítást alkalmaztak a németországi
Duisburg-ban a BelsĘ KikötĘi Gyaloghídnál. A LED elĘnye a kis fogyasztás,
az alacsony üzemeltetési költség, a kis méret és a hosszú élettartam.

A németországi Duisburg-i gyaloghíd világítási rendszere

RepülĘtéri kifutó pályáknál alkalmazott megoldás – a pályába ágyazott

világítótest – szintén alkalmas a gyalogjárók megvilágításához. Ez a rendszer
szórt fényt biztosít.
63
 Világítási szabványok
• A német DIN 5044 szabvány az utak, valamint az autópályák
megvilágítását szabályozza. Bár a szabvány nem rendezi a gyaloghidak,
gyalogjárdák és kerékpárutak megvilágítási követelményeit, de bizonyos
javaslatokkal szolgál a témával kapcsolatban. A szabvány elĘírja, hogy a
gyaloghidak világítása nem zavarhatja az alul közlekedĘknek szolgáló
forgalmi jelzéseket és az alul folyó közlekedést sem. Elpiszkolódás,
valamint elöregedés miatt 25%-kal növelni kell az egyébként
betervezendĘ megvilágítási értéket. Lámpákat ki kell cserélni, ha a
megvilágítás szintje 70%-ra csökken.

• A British BD 29/03 szabvány szerint világítást kell alkalmazni mindenütt,

ahol közvilágítás van. A talajszint megvilágítását növelni kell a hídon
oszlopvilágítással, vagy lámpa világítással.

• Némely spanyol szabvány 10 lux minimális megvilágítást ír elĘ a rámpa

elején és végén, könnyítve így a hídra való feljutást. A CEI és IDEA
szabályzat Emin = 20 lux megvilágítást, és g2 = 0.40 egyenletességet
javasol. A szabvány ajánlásokat tartalmaz a minimális fenntartási- és
energiaigényre vonatkozóan.
64
 Példák világítási rendszerekre
• A világítás városi környezetben komplex feladat, ezért világítási szakember
bevonása szükséges annak megvitatására, hogy a választott világítási rendszer
alkalmas-e.
• A németországi Leer gyaloghídnál a világítási rendszer három részbĘl áll. Az
elsĘnél a pilonokon három reflektort helyezetek el. A három lámpa
megvilágítja a pilon alatti területet, valamint a pálya középsĘ részeit is. A
második rendszerben a támfalba elhelyezett reflektorok világítják meg a híd
alatti gyalogjárdát. A harmadik rendszer, pedig a pilont világítja meg. A
három rendszer együtt mindenhol elegendĘ megvilágítást biztosít. A
feljárókat a szokásos lámpák világítják meg.

65
Gyaloghíd megvilágítási rendszere, Leer Németország
 Németországban a Bad Homburg-i gyaloghídnál (8.6 - 8.9. ábrák)
ugyancsak többszintĦ világítási rendszert alkalmaztak. A ferdekábeles híd
villa alakú pilonja átmegy a pályalemezen. A hidra mindkét végén
lépcsĘfeljárókon lehet feljutni.
Hat LED szolgálja az egyes lépcsĘk megvilágítását. A lámpa beépítését
a 8.6. ábra, a lépcsĘfeljáró megvilágítását a fénykép szemlélteti.

8.6. ábra: LépcsĘvilágítás. A Németországi Bad Homburg-ban, a Hessenring

gyaloghídnál
66
Hangsúlyos világítást nyújt a pilonon elhelyezett nyolc lámpa.

8.7. ábra: A pilon világítás

67
 A hídfĘ hangsúlyozása érdekében a hídfĘfal elé üvegfalat helyeztek. A
hídfĘfal matt fehér. A hídfĘfalat egy sor lámpa világítja meg és a fény
visszaverĘdik az üvegfalra. EttĘl az üvegfal egyenletes, meleg-fehér
megvilágítást kap és szórt fényt enged át.

8.8. ábra: A hídfĘ világítási rendszere

68
 A hídpályát a korlát fogódzójában elhelyezett LED-ek világítják meg.

8.9. ábra: A korlát világítási rendszere

A gyaloghíd pályájának minimális megvilágítása 5 lux. Ez nagyobb érték,

mint a DIN 5044 szabvány által megkívánt 3 lux.

69
 A Bad Homburg-i gyaloghíd megvilágítása és
a Német szabvány szerinti igény összehasonlítása

70
Gyaloghidak III.rész

1
 Feszített szalag hidak
(stress ribbon bridges)
• A feszített szalaghidak olyan függĘhidaknak tekinthetĘk, melyekben a
tartókábelek, a hídpálya és az esetleges további merevítĘ elemek egy
szerkezeti elemben egyesülnek. Az esetleges merevítĘ elemek csak
lokálisan (szakaszonként) mĦködnek, nem úgy, mint a szokványos
függĘhidak esetében.

• Mivel a szerkezet túlnyomóan húzás révén viseli a terheket

felszerkezetként vékony szalagként is kialakítható.

• Ennek a karcsúságnak azonban ára is van. A fellépĘ hatalmas húzóerĘt,

csak masszív alapozási szerkezet tudja felvenni, ami lehet lefeszített
horgonyalapozás, vagy nagyon masszív cölöpalapozás. A szerkezet nagyon
érzékeny a vízszintes támaszmozgásra, mivel ez nagy többlet függĘleges
eltolódást okozhat.
2
• A feszített szalag gyaloghídnál szükség van valamiféle, a lehajlást és a
rezgéseket (hosszirányú hullámzást) csökkentĘ merevítésre. Erre számos
lehetĘség kínálkozik.

Lehajlás csökkentése többlet Stabilizálás (negatív) kábellel

feszítéssel

Stabilizálás többlet leterheléssel MerevítĘ tartó

(gyakran csak szakaszosan)
3
A feszített gyaloghidak három változata ismert:

• ideiglenes feszítĘ kábelekre függesztett elĘgyártott vasbeton

lemezek (külön kábelekkel) utófeszítve,
• monolit vasbeton szerkezetként kialakított utófeszített híd,
• kábelkötegekre szerelt szerkezetek.

Kábelekre függesztett elĘgyártott vasbeton lemezek

• Kábelekre függesztett elĘgyártott vasbeton lemezekbĘl gyaloghidakat

elĘször 1979 és 1985 között Csehszlovákiában építettek Jiri Strasky
irányítása mellett. Az építés során elĘször ideiglenes kábeleket használtak
az elĘgyártott elemek szükséges helyzetének biztosításához. Az elhelyezés
után az üregeken feszítĘ kábeleket vezetettek át, majd a hézagokat
kibetonozták. A beton megszilárdulása után a kábeleket megfeszítették a
tervezett alak biztosításához szükséges mértékig.
4
Keresztmetszeti elrendezés és a kapcsolatok kialakítása.

Az elĘgyártott elemek beszerelése.

5
 Monolit vasbeton szalaghíd utófeszítve
• Ilyen vasbeton szalaghidat 1970-ben építettek elĘször, Svájcban, Pfäffikon
helység közelében az N3 autópálya felett.
• A hídfĘk öntött betonból készültek, melyekbe a kábeleket is bebetonozták.
• A pályalemezt a kábelekre függesztett zsaluzat használatával, betonozó
kocsik segítségével egyoldalról betonozták. A hidat szabadon betonozták,
állványzatra nem volt szükség.

6
 Kábelkötegekre szerelt gyaloghíd
• Az ilyen típusú hidaknál acél kábelköteget használnak alátámasztó
szerkezetként.
• Pályaszerkezet céljára a kábelekre (pl. csavaros kötéssel) felerĘsített beton,
vagy kĘlemezek szolgálhatnak. Ezt a megoldást alkalmazták 1992-ben a
Németországi Pforzheim egyik gyaloghídjánál.
• KönnyĦbeton lemezeket erĘsítettek a kábelekre. NyeregszerĦ
szerelvényeken vezették át az acélkábeleket a hídfĘkhöz való rögzítés elĘtt.
A fáradás veszélye miatt a kábelek görbületi sugarát a nyergeken korlátozni
kellett.

7
A kábelekben lévĘ erĘ és a megtámasztásukra szolgáló nyereg
görbületi sugara és hossza

A kábelben függĘleges teher hatására ébredĘ húzóerĘ közelítĘen az

alábbi egyenlet szerint határozható meg:

ql 2
H=
8f

ahol: H kábel erĘ,

q az állandó függĘleges teher,
l a szabad nyílás,
f a híd belógás.
8
 Az fyd tervezési szilárdsági korlátnak eleget tevĘ görbületi sugár a
nyergen, a lehajlásból, a szalag szélességébĘl és vastagságából a
következĘképpen számítható:

§ 1 4 fbd ·¸ ahol: b a szalag szélessége,

r = Ed ¨ −
¨2f ql 2 ¸
d a szalag vastagsága.
© yd ¹

A nyereg szükséges hosssza:

L = 2πrα / 360
A nyereg

ahol: Į = Įönsúly +2ǻĮ,

ǻĮ szögváltozás a nyeregnél, mely figyelembe veszi a hasznos
teher okozta alakváltozást és a szerkezet mérettĦrését.
9
 Különleges szempontok
• Különös figyelmet kell szentelni az alapozásoknak és a saruknak. Az
alapozást méretezni kell a statikai rendszerbĘl származó nagy húzóerĘkre.
Az alaptesteknél csupán minimális elmozdulás engedhetĘ meg, tekintettel
az ebbĘl származó nagy lehajlás növekményre. Gondos és alapos
talajvizsgálat szükséges ahhoz, hogy az adott helyen gazdaságosan legyen
megépíthetĘ a híd.

FüggĘleges elmozdulás és
a támasz elmozdulás
közötti összefüggés
különbözĘ belógásoknál. 10
• Különös figyelmet kell szentelni a dinamikai viselkedésnek, mivel e
könnyĦ és hajlékony szerkezetek különösen hajlamosak rezgésekre.
Ezért részletes dinamikus vizsgálat szükséges. ElegendĘen nagy
csillapítást kell biztosítani, például a korlátrendszer segítségével, de
ennek csillapító hatását nagyon nehéz modellezni. Vízszintes irányú
rezgések vizsgálata is szükséges akkor, ha nem elégséges a vízszintes
merevség.

• A szalagszerkezet és a támasz kapcsolata kritikus. Azért, hogy ne

léphessen fel nagy hajlító nyomaték a kapcsolatoknál meg kell
határozni a szalag végérintĘjének alkalmas hajlásszögét. A
kábelnyeregnél a sugárra vonatkozó korlátozást feltétlenül be kell
tartani a kábelek közvetlen hajlításának mérséklése és a fáradás
elkerülése céljából. Ezt a problémát a Németországi Rostockban épült
szalaghídnál ezt a problémát lemezrugók közbeiktatásával oldották
meg.
11
Alátámasztás rugalmas lemezek alkalmazásával Rostockban.
Balra: oldalnézet; jobbra: keresztmetszet.

12
13
14
 Fedett hidak

• Fedett gyaloghidakat régóta építenek. Szolgálják a közlekedést, és védik a

gyalogosokat az idĘjárás viszontagságai ellen. A fedett hidak emellett
kereskedelmi, lakhatási és pihenéssel kapcsolatos funkciót is betöltöttek. A
a múltban néha vámházként is szolgáltak, és biztosították szolgálatot ellátó
személynek szállását is. Firenzei Ponte Vecchio kezdetben a hercegnek
szolgált tartózkodási helyül, késĘbb az ékszerészek és pénzváltók vették
birtokba.
• Napjainkban a fedett hidak fontos szerepet játszanak két szomszédos épület
közötti összeköttetésben is. Részei lehetnek az épületegyüttesnek, mint
például a Kuala Lumpur-i Petronas Tornyok esetében. Kis nyílások esetén
újszerĦ anyagfelhasználásra (pl. üveg), vagy újszerĦ szerkezeti
megoldásokra (pl. csĘszerĦen kialakított kábeles hálószerkezetek) is van
példa.

15
• Fedett gyaloghidakat építenek személyek közlekedése és terhek szállítása
céljából a hajókikötĘkben és a repülĘtereken. Védelmet nyújtanak
szélsĘséges idĘjárási körülmények esetén. Sokszor mozgathatóak is. Ide
tartoznak a repülĘtéri teleszkópos gyaloghidak.
• A zárt híd, ezen túlmenĘen védi az alul lévĘ forgalmat az esetlegesen
lehulló tárgyaktól is.

16
• A fedett hidak erĘjáték szempontjából három csoportba sorolhatók:
– a lefedés nem vesz részt a szerkezet erĘjátékában,
– a lefedés részt vesz az erĘjátékban,
– a lefedés maga a tartó szerkezet.

• Történelmi hidaknál a lefedés csak részben, vagy egyáltalán nem vett részt
a szerkezet erĘjátékában. A korai fedett hidak tanúi voltak a mérnöki
tudományok fejlĘdésének. Kezdetben a tervezĘk gerendákat vagy íves
tartókat fedtek be. Némely hídnál a lefedés beépült a tartó szerkezet felsĘ
övébe, de a szerkezet erĘjátékában egyáltalán nem vett részt.

Tipikus faburkolatú híd keresztmetszete.

17
Fedett hidak, melyeknél a födém nem vesz részt a teherviselésben. 18
Fedett hidak, melyeknél a födém részt vesz a teherviselésben. 19
 Mozgatható hidak

• A mozgatható gyaloghidak a szerkezeti ill. statikai rendszerük szerint

osztályozhatók. A mozgatható hidak jóval költségesebbek, mint a nem
mozgathatóak, ezért csak akkor alkalmazzák, ha máshogy nem biztosítható
a szükséges Ħrszelvény, vagy ha fix híd esetén túl hosszú lenne a rámpa.
Egyéb funkcionális szempontok is lehetségesek, például a repülĘtéri
rámpák esetén.

• Mivel a telepítési viszonyok, és a funkcionális igények nagyon eltérĘek

lehetnek, ezért a megoldások ugyancsak nagyon különbözĘek.

• A mozgatható gyaloghidak típusai a következĘk:

20
 BillenĘ hidak

EmelĘkaros

21
• A billenĘ hidak vízszintes tengely körül forgathatók el. A billenĘ hidak
csak a pálya fölött igényelnek szabad teret, ezért ilyet akkor terveznek,
ha a híd mindkét végén kevés hely áll rendelkezésre. Végleges
állapotban helyigényük kisebb, azonban hátrányuk, hogy építés közben a
hajóforgalmat akadályozhatják.

• A billenĘ hidak épülhetnek egy, vagy két forgó szárnnyal, és egy fix
vagy elforduló csatlakoztató szerkezettel. A híd felszerkezete nyitott
állapotban konzolként mĦködik. A konzolszerkezet nagy befogási
nyomatékot ad át a hídfĘkre, ezért robusztus hídfĘket és alapozási
szerkezeteket igényel. Két billenĘ szárnyal rendelkezĘ hídnál középen
olyan csatlakoztató szerkezetet kell beépíteni, mely egyszerĦ
összekapcsolódást biztosít, és zárt állapotban biztonságos és sima
felületet ad a közlekedés számára. Gondoskodni kell a vízelvezetésrĘl,
továbbá gondolni kell a korrózió lehetĘségére is. Ezeknek a csatlakozó-
elemeknek természetesen vízzárónak kell lenniük. IdĘvel kopás miatt a
kapcsolat záródása lazulhat.

22
A hídfĘket összekötĘ tengely körül billenĘ híd
23
EmelhetĘ mozgatható hidak

24
• Az önmagával párhuzamosan mozgatva emelt híd emelĘ tornyokat
igényel.

• A tornyok lehetnek mozdulatlanok, vagy pedig a felszín alá

süllyeszthetĘk. A süllyeszthetĘ tornyok általában költségesebbek, mert
nagyon mély alapozási szerkezetet igényelnek. A függĘlegesen emelt
hidakat általában nagyobb fesztávolságoknál alkalmazzák, mint a billenĘ
hidakat, mert a tornyok egyidejĦleg a híd pilléreként is szolgálnak, ezért
kedvezĘbbek a nyomaték szempontjából a konzolos kialakításnál.

• Ügyelni kell a tornyok szinkronizált mozgatására, illetve fix tornyok

esetén a felszerkezet önmagával párhuzamos mozgatására, nehogy
befeszüljön a szerkezet nyitás vagy zárás estén.

25
 Forgatható hidak

a) b)

26
• Ezek a mozgatható hidak függĘleges tengely körül fordulnak el. A
nyitáshoz oldalirányban kellĘ tér szükséges. Ez hátrány lehet a
billenĘ és az emelhetĘ hidakkal összehasonlítva. A forgatható hidak,
elĘnye, hogy építés közbeni állapotban nem akadályozzák a
hajóforgalmat.

• Az a) jelĦ forgatható híd háromtámaszú folytatólagos tartó zárt

állapotban, míg nyitott állapotban központi pilléren megtámasztott
konzolos szerkezet. A konzolok lehetnek azonos, vagy eltérĘ
hosszúságúak. Az utóbbi esetben ellensúly szükséges. A
hídfelszerkezet e megtámasztó pillér körül fordul el. A sarunak
alkalmasnak kell lenni az elfordulás biztosítására. A saruknak
biztosítani kell az állékonyságot nyitott állapotban aszimmetrikus
terhek esetén is. A saruk jelentĘs vízszintes terheket kapnak.

27
 Összecsukható (harmonika) rendszerĦ
mozgatható hidak

• Az összecsukható hidak két vagy három elembĘl állnak melyeket,

elfordulást biztosító vízszintes tengelyek kapcsolnak össze.
• A felszerkezetet rudak kapcsolják a pillérekhez. Ezek a vonórudak
biztosítják a felszerkezet összecsukhatóságát.
• A hídtípus bonyolult csatlakozásokat igényel az egyes szerkezeti elemek
között, és a kapcsolatokat a korrózió ellen védeni kell.
28
 Szállító hidak.

• A szállító hidak magasan a víz felett lévĘ, sokszor rácsos tartók,

melyekre teherszállításra alkalmas pódiumot függesztenek. A
pódiumokat kábelek vontatják. A szükséges magasságot a híd alatti
hajóközlekedés Ħrszelvénye határozza meg.

29
 Teleszkóp hidak

• A teleszkóp hidak több csĘbĘl, vagy lemezbĘl állnak. Az elemek

egymásba csúsztathatóak és ezzel szabályozható a híd hosszúsága. A
teleszkóp rendszerĦ hidakat leggyakrabban repülĘ tereken alkalmazzák.

30
 Utasok gyaloghídjai

• Utasok hajóra szállását teszik lehetĘvé. E beszálló hidaknak változó

hajómagasságokhoz is alkalmazkodniuk kell. A parthoz, partfalhoz
általában fix csuklóval (tengellyel) csatlakoznak.

31
 Pontonok és úszó hidak

• Víz feletti hidak feltámaszkodhatnak hajótesteken vagy pontonokon is.

Manapság mozgatható híd céljára pontonokat is alkalmaznak, mivel
alacsony a fenntartási költségük.
• A pontontestek lehetĘség szerint legyenek áramvonalasak. A
pontonhidak egyes szakaszai elmozdíthatók a hajóközlekedés részére
szükséges nyílás biztosítása érdekében. Nyílván csak gyér hajóforgalom
esetén alkalmazható.

32
33
34
Gyaloghíd Svájcban, gyakorlati probléma
Újonnan épült gyaloghíd. Öszvér szerkezet

Tömeg 1
 A híd kezelĘje részérĘl elvárás, hogy 60 fĘ/perc forgalom esetén is
megfeleljen a híd a rezgési határértékre.
A hídon esti csúcsidĘben forgalomszámlálást és egyidejĦ dinamikus
méréseket végeztek. Mérték a mezĘközépen a gyorsulásokat és a
kitéréseket különbözĘ λ [fĘ/perc] forgalomintenzitások mellett.

Eredményei:

A híd lezárása mellett további dinamikus méréseket is végeztek. A

(elsĘ) sajátfrekvencia és a csillapítás meghatározása érdekében
gerjesztésként két személy szinkronban ugrált a mezĘközépen.

Mérési eredmény: alapfrekvencia: 2.15 Hz, csillapítás: 0.6% .

2
Feladat:
• Helyzetértékelés
• a rezgési jellemzĘk meghatározása számítással,
• összehasonlítása a határértékekkel,
• intézkedési terv kidolgozása.

Helyzetértékelés:
A mérési eredményeket át kell számítani az igényben szereplĘ 60
fĘ/perc forgalomra. Ehhez Matsumoto képlete használható:

A mért és az extrapolált gyorsulások messze meghaladja az elĘírt

korlátot, mely 1.0 m/s2 3
 Emiatt valamiféle javításra/megerĘsítésre van szükség. Két lehetĘség
kínálkozik:
• az alsó öv megerĘsítése,
• csillapító segédtömeg (tilger) felszerelése.

1. megoldás: az alsó öv megerĘsítése. Cél: f1 > 2.4 Hz elérése, a

rezonancia lehetĘségének korlátozása.
Mindkét alsó övhöz hegesszünk egy-egy 350*30mm szelvényt. A
sajátfrekvencia számításához meg kell határozni a hajlítómerevséget.

Dinamikus rugalmassági modulus: Eb = 40000 N/m2, n = Es/Eb =5.25

Az eredeti állapot vizsgálata:
Súlypont:

4
Inercia nyomaték:

Az elsĘ sajátfrekvencia:

Ami a mérési eredménnyel jó egyezést mutat.

5
A megerĘsített hídfelszerkezet vizsgálata:

Súlypont:

Inercia nyomaték:

A megváltozott tömeg:

6
Az elsĘ sajátfrekvencia:

Ez a frekvencia a gyakori lépésfrekvenciák felsĘ határa. Emiatt (ritkán

ugyan) még rezonancia feltételezhetĘ. A forgalom és a szinkronizáció
várható mértéke alapján a helyettesítĘ dinamikus gerjesztĘ teher: 2 személy
(2*700 N) lépéstartással gerjeszti a hidat mezĘközépen.
A szerkezet válaszának számítása:

A gerjesztĘ teher a két személy keltette hatás elsĘ harmonikusa:

A modális tömeg:

7
A modális merevség:

A szerkezet válasza rezonanciát feltételezve:

lehajlás:

gyorsulás:

2. megoldás: csillapító segédtömeg (tilger) felszerelése.

A segédtömeg (a modális hídtömeg 1/20-ára felvéve):

8
A csillapító rendszer (tilger) sajátfrekvenciája:

finomhangoláshoz
segédtömeg, beton
rugó
A csillapító rendszer optimális csillapítási %-a: acéllemez
dugattyú

A kétszabadságfokú rendszer modális (számítógéppel végzett) vizsgálata

szerint a szerkezet válasza (dinamikus lehajlás és gyorsulás):

A segédtömeg rezgésének amplitúdója:

9
Az eredmények értékelése:

Az 1. megoldás a rezonancia lehetĘségét jelentĘsen lecsökkenti és

rezonancia esetén is a gyorsulásra megadott korlát csekély, még tĦrhetĘ
túllépése várható.
A 2. megoldással nagymértékĦ rezgésmérséklés érhetĘ el. A csillapító
rendszer felszerelése csak rövid idĘre igényli az alul lévĘ forgalom
lezárását.

FeltehetĘleg a 2. megoldás költségek szempontjából is elĘnyösebb, mint

2*40m hosszon az överĘsítés felhegesztése.

10