OPERATÍV PROGRAMOK,

2021–2027
DIMOP, HOP, MAKOP, MIOP, VINOP, VMOP, ZIKOP
A társadalmi egyeztetés
• A társadalmi egyeztetés célja, hogy a szakmai szervezetek és az
állampolgárok megismerjék a fejlesztési időszak alapdokumentumait, a
Partnerségi Megállapodást és az Operatív Programokat, és megtegyék azzal
kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat.
• A társadalmi egyeztetés során online beérkező észrevételekre ütemezetten
reagálnak, és a vírushelyzet függvényében kezdeményeznek megyei szinten
összefogott tapasztalatcseréket is, valamint nyitottak az
érdekképviseletekkel is az egyeztetésre.
• Az első előleg az új fejlesztési ciklus forrásaiból 2021 harmadik
negyedévében érkezhet Magyarországra, ezért a kormány előfinanszírozást
biztosít annak érdekében, hogy a támogatottak ne érezzék meg a
finanszírozási időszakok közötti átmenetet.
A tervezett új operatív programok

• Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)

• Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
• Magyar Akvakultúra-fejlesztési Operatív Program (MAKOP)
• Mobilitás Operatív Program (MIOP)
• Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP)
• Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP)
• Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP)
Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)

• A gazdasági és társadalmi versenyképesség megtartásához, illetve

növeléséhez elengedhetetlen a közszolgáltatások hatékony és a lehető
legmagasabb szintű elektronizált és automatizált működése,
fejlesztése.
• Ezek a feladatok kapnak helyet a Digitális Megújulás Operatív
Programban, amely a Közigazgatás- és Közszolgáltatási Fejlesztés
Operatív Program (KÖFOP) folytatásának tekinthető a digitális
fejlesztések vonatkozásában.
Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)

• Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja, hogy

csökkentse a régiók különbségeit fejlettségi szintjük tekintetében, és
megteremtse a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit
valamennyi tagállamában.
• A kitűzött cél, azaz a közösségi kohézió elérése érdekében az egyes
régiók gazdasági konvergenciája mellett nélkülözhetetlen a szociális és
jólétbeli egyenlőtlenségek felszámolásának támogatása.
• A Humánfejlesztési Operatív Program célja a szociális felzárkózás
támogatása Magyarországon.
Magyar Akvakultúra- Fejlesztési Operatív Program
(MAKOP)
• A cél a fenntartható, innovatív technológiákat alkalmazó hazai
halgazdálkodás előmozdítása,
• a termelői bázisok és a halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások
fejlesztése,
• a fogyasztók minőségi haltermékekkel való ellátása.
Mobilitás Operatív Program (MIP)

• Az Európai Bizottság által meghirdetett Európai Zöld Megállapodás

célul tűzi ki a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérést,
mivel hogy a közlekedés felelős az Unió üvegházhatású-
gázkibocsátásának 25 százalékáért, és ez az arány egyre nő.
• Ezek a feladatok kapnak helyet a Mobilitás Operatív Programban,
mely az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
folytatásának tekinthető.
Vállalkozásfejlesztési És Innovációs Operatív
Program (VINOP

• A 21. századi világgazdasági folyamatok következtében a magyar

vállalkozások termelékenység- és hozzáadott érték növelési
kényszerben vannak, amely szükségessé teszi a technológiaváltást, a
digitalizációt, az innovációs képességek és a munkaerő fejlesztését.
• A 2021–2027 közötti időszakra szóló Vállalkozásfejlesztési és
Innovációs Operatív Program a 2014–2020 között végrehajtott
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
folytatásának tekinthető.
A VINOP
• A VINOP intézkedéseinek célja, hogy a vállalkozások technológiájukat,
működésüket megújítva kedvezőbb pozíciót alakítsanak ki hazai és
külföldi piacaikon, a globális értékláncokban,
• hozzájárulva a társadalom életszínvonalának javulásához,
• a foglalkoztatás bővítéséhez és a munkahelyek védelméhez,
• Magyarország további fenntartható növekedéséhez,
• az EU versenyképességének növekedéséhez.
Versenyképes Magyarország Operatív Program
(VMOP)
• A program Magyarország kevésbé fejlett régióinak és fejlett régiójának
területi alapú, térségi és települési fejlesztéseit támogatja, kiemelt
figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiók és elmaradott térségek
fejlesztésére.
• A program elsődlegesen a helyi önkormányzati fejlesztéseket
finanszírozza,
• Továbbá+ szerepet vállal a kiemelt térségek és gazdasági zónák
fejlesztésében és az elmaradott térségek felzárkózásának
támogatásában is.
Zöld Infrastruktúra És Klímavédelmi Operatív
Program (ZIKOP)
• A globális kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, a
környezetszennyezésre, a biológiai sokféleség csökkenésére, a
természeti erőforrások túlzott kihasználására egyre kevésbé adhatók
elszigetelt szakmai válaszok.
• A Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program a Környezeti
és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) folytatása, és a
felsorolt problémák helyi kezeléséhez, a klímasemleges gazdaság
eléréséhez kíván hozzájárulni.
• A ZIKOP több újdonsággal is bővül, ilyenek például a körforgásos
gazdaság, a vízveszteség csökkentés, a zöld és kék infrastruktúrák, a
helyi energiaközösségek vagy az ún. igazságos átmenet.
A 2021-től kezdődő pénzügyi ciklus
• Magyarország a 2021-től kezdődő pénzügyi ciklusban minden
korábbinál több, 51,3 milliárd eurónyi forrással számolhat, ezen belül
a Next Generation EU elnevezésű új eszközből Magyarországnak 16,7
milliárd euró jut.
• A Next Generation forrásai hat éven keresztül, 2026-ig lesznek
elérhetőek, és kilenc kiemelt fejlesztési területre összpontosítanak
majd.
• Az ehhez tartozó nemzeti terv Európai Bizottsághoz való benyújtásával
párhuzamosan azt is társadalmi egyeztetésre bocsátják.
A 2021-től kezdődő pénzügyi ciklus
• Amíg ez utóbbi alapnak a koordinációjára új szervezeti egység jön
majd létre, addig az operatív programokat kezelő, már hatékonynak
bizonyult szervezetrendszerben nem lesz érdemi változás.
• A forrásfelhasználást 350 forint/euró árfolyamon kalkulálták.
• Az uniós pénzek nem "adományok", azt kölcsönös előnyökre
tekintettel, szerződéses alapon nyújtja az EU, a forrásokat az egységes
piachoz való csatlakozás okozta kezdeti versenyképességi
egyenlőtlenség kompenzációjaként biztosítja Magyarországnak.
Az uniós alapok

• Magyarország gazdasági lendületének fenntartásához és a

koronavírus-járvány okozta nehézségek ellensúlyozásához az uniós
alapok fontos, de kiegészítő jellegű források, amelyek a magyar
költségvetést és a nemzetgazdaság belső erőforrásait egészítik ki.

• A hétéves költségvetéshez kapcsolódó pályázati rendszerekben

további egyszerűsítést terveznek a forrásokhoz való még könnyebb
hozzáférés érdekében.
A 2021-2027-es fejlesztési ciklus
• A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban az operatív programok száma
nem változik (Budapest és Pest megye szétválasztását érintő
módosítást kivéve), azokat azonban új elnevezésekkel hirdetik meg.
• Az eddigi legnépszerűbb program, a Gazdaságfejlesztési és innovációs
operatív program (Ginop) neve Vállalkozásfejlesztési és innovációs
operatív programra változik, erre a tervezett keretszámok alapján a
források 30 százalékát allokálnák.
• A zöld átállást a korábbinál nagyobb mértékben fogják segíteni, az ezt
célzó operatív program 19 százalékkal részesedik a forrásokból.
A 2021-2027-es fejlesztési ciklus
• A Humán fejlesztési operatív programra 7 százalék jut, a területi
önkormányzatokkal való együttműködésre is épülő Versenyképes
Magyarország operatív programra pedig a korábbiaknál jóval
jelentősebb, 20 százalékot terveznek.
• Ezek mellett a közlekedésfejlesztést segítő Mobilitás operatív program
aránya 20 százalék, míg a Digitális Megújulás Operatív programnál ez
a mérték 4 százalékra tervezett.
• A Magyar Akvakultúra Fejlesztési Operatív Program ezeken felül,
külön szabályok szerint finanszírozott.
• Az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja
• Az Európában valaha finanszírozott legnagyobb ösztönző csomag két
alkotóeleme a EU hosszú távú költségvetése és a helyreállításra irányuló
ideiglenes Next Generation EU eszköz. A csomagnak köszönhetően a
Covid19-járvány utáni Európa újjáépítését összesen 2,018 billió euró*
(folyó árakon számolva) fogja segíteni. A tervbe vett intézkedések
eredményeképpen Európa zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb lesz.
• Az új, hosszú távú költségvetés az előre nem látható szükségletekre való
felkészülés jegyében megerősíti a rugalmassági mechanizmusokat. A
költségvetés ezáltal nemcsak a jelen realitásait veszi figyelembe, hanem a
jövő eshetőségeit is.
• A következő hosszú távú uniós költségvetés elfogadásának utolsó lépésére
2020. december 17-én került sor.
A Next Generation EU
• Az új eszközből Magyarországnak 16,7 milliárd euró jut.
• Az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja
• A csomag két alkotóeleme a EU hosszú távú költségvetése és a
helyreállításra irányuló ideiglenes Next Generation EU eszköz.
• A csomagnak köszönhetően a Covid19-járvány utáni Európa
újjáépítését összesen 2,018 billió euró* (folyó árakon számolva) fogja
segíteni.
• A tervbe vett intézkedések eredményeképpen Európa zöldebb,
digitálisabb és ellenállóbb lesz.
A Next Generation EU
• Az új, hosszú távú költségvetés az előre nem látható szükségletekre
való felkészülés jegyében megerősíti a rugalmassági
mechanizmusokat.
• A költségvetés ezáltal nemcsak a jelen realitásait veszi figyelembe,
hanem a jövő eshetőségeit is.
• A következő hosszú távú uniós költségvetés elfogadásának utolsó
lépésére 2020. december 17-én került sor.
Az uniós mentőcsomag
(Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF))

• 2021.Február 19-én indul az Európai Unió 750 milliárd eurós

mentőcsomagja, amely a hétéves költségvetés 1074 milliárdos
keretén felül kifejezetten a koronavírus járvány okozta gazdasági
visszaesés utáni helyreállítást célozza.
• A program 390 milliárd euró vissza nem térítendő forrást nyújt a
tagállamoknak, 360 milliárd euró értékben pedig kedvezményes
hitelkeret nyílik.
Az uniós mentőcsomag
(Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF))

• Az Európai Parlament 2021.februárjában fogadta el a csomagot, más

néven a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) szabályozó
rendeletet.
• A támogatások 70 százaléka 2022-ig, míg a maradék 30 százaléka
pedig 2023. decemberéig lekötendő.
• Az első 70 százalék az adott ország GDP-je, lakossága és a
munkanélküliségi rátája alapján kerül kiszámításra, szolidáris alapon.
Az uniós mentőcsomag
(Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF))
• Magyarország várhatóan 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő
támogatásra számíthat.
• Ez az EU tagállamok közül a teljes összeget tekintve a 9. legnagyobb
összeg, azonban az egy főre eső támogatást nézve a 12. a sorban,
tehát nagyjából a középmezőnybe esik.
• Ennek oka főképp Magyarország alacsony munkanélküliségi rátája.
• Nominálisan a két legjelentősebb összeget Spanyolország és
Olaszország kapják, mivel őket sújtotta leginkább a járvány okozta
gazdasági sokk, a régió államai közül pedig Lengyelország áll az élen.
• Ha az egy főre eső forrásokat nézzük, akkor Görögország és
Horvátország kapja a legtöbb támogatást, a turizmus arányosan
nagyobb visszaesése miatt.
Az uniós mentőcsomag
(Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF))

• A maradék 30 százalékot az alapján osztják el, hogy a 2020-as és

2021-es évben, hogyan teljesített egy-egy tagállam gazdasága,
mekkora volt a visszaesés.
• A hitel igénylése nem kötelező, de amennyiben egy adott állam igényt
tart rá, akkor a felvehető hitelösszeg maximuma az adott ország
2019.-évi GNI értékének a 6,8 százaléka.
• Ez azt jelenti, hogy a teljes helyreállítási alap folyó áron számítva
körülbelül 807 milliárd euró, ebből pedig az RRF értéke 724 milliárd
euró.
Az uniós mentőcsomag
(Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF))
• A Magyarország által felvehető hitelösszeg maximuma közel 10
milliárd euró.
• Ebből 2020. február és 2026. augusztusa között lehet a helyreállítási
programot végrehajtani, tehát visszamenőlegesen is finanszírozhatók
a válság hatása ellen tett lépések.
• Ahhoz, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzájussunk, 2021. április 30-ig
kellett a kormánynak kész terveket benyújtani az Európai
Bizottsághoz, ez a határidő azonban nem jogvesztő és már most
látszik hogy lesznek olyan tagállamok akik nem tudják teljesíteni.
Az uniós mentőcsomag
(Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF))
• Fontos, hogy ha a terv elfogadásra kerül, akkor az EU a tagállam
kérésére a teljes kifizetés 13 százalékát előfinanszírozza.
• Magyarország már 2020.november 20-án benyújtott egy előzetes
tervet.
• Az 1500 milliárd forintos egyetemek fejlesztéséről szóló program is a
helyreállítási alap része.
Az uniós mentőcsomag
(Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF))
• A támogatás 37 százalékát zöld átállásra, míg 20 százalékát digitális
átállásra kell fordítani,
• Továbbá a gazdasági versenyképességnövelés, a társadalmi és területi
kohézió, az egészségügy fejlesztése és az intézményi rendszerek
reformja a támogatások célja.
• Ezekben a szegmensekben a következő években jelentős
beruházásokat, fejlesztéseket várhatunk.