Professional Documents
Culture Documents
Kódszám:
KEOP-2008-6.1.0./A és KEOP-2008-6.1.0./B
1
A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE
1
http://ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm ; http://www.ktm.hu/index.php?pid=9&sid=9&hid=710
2
http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/st10/st10917.en06.pdf. melynek hét kihívása (célja): 1:
éghajlatváltozás és tiszta energia; 2: fenntarthatóbb közlekedés, 3: fenntarthatóbb fogyasztás és termelés, 4:
természeti erőforrások megőrzése és azokkal való gazdálkodás, 5: közegészségügy, 6: társadalmi integráció,
demográfia, migráció, 7: globális kihívások az előző hat részcélban; illetve
http://www.nfu.hu/download/1028/nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia.pdf
3
http://ec.europa.eu/enterprise/environment/sip.pdf ;
2
A magyar lisszaboni akcióterv a fenntartható fogyasztást a környezetfejlesztés fő
céljaként határozza meg, míg a fenntartható termelés fejlesztése a versenyképességi
célok egyike. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia három prioritásának mindegyike
jelentős tanulási, tájékoztatási feladatokat fogalmaz meg az életmód- és szemléletváltás
érdekében. Az egyik prioritás önálló célként is kitűzi a fenntartható fogyasztási szokások
uralkodóvá válását, míg a társadalmi funkciókat összefogó prioritás többek között az
egészséges életmód kialakítását és az élő, működő emberi közösségek megőrzését,
fejlesztését tűzi ki célul, mint a társadalom fennmaradását megalapozó folyamatokat.
Szükséges a kisközösségek fejlesztése, valamint a tanulási, együttműködési, részvételi,
döntéshozói és alkalmazkodási képességek fejlesztésén keresztül a közösségi lét
megélésének segítése. A természeti környezet megőrzésének sikere is attól függ, hogy a
lakosság mennyiben ismeri fel és fogadja el elsődlegesként az élő környezet
létfontosságú funkcióinak védelmét, mennyiben hajlandó és képes olyan életmódot és
fogyasztási szokásokat választani, amelyek nem vezetnek a létfenntartó környezeti
folyamatok tönkretételéhez. Termelésünk és fogyasztásunk természeti erőforrás-igényét,
anyagi fogyasztás igényét csökkentenünk kell a fenntartható fejlődési stratégia szerint.
Az ÚMFT a szükséges környezeti fejlesztések között a fenntartható életmód és
fogyasztási szokások, cselekvésminták, mintaprojektek támogatását és elterjesztését, a
környezeti szemléletformálást is megnevezte. A KEOP stratégiája az, hogy az
életminőség javulását rövid, és hosszú távon is elősegíti a környezetvédelem erősítése. A
környezetvédelem erősítésébe beletartozik a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági
szempontokat figyelembe vevő fejlesztése, a természeti erőforrások hatékonyabb és
takarékos használata. Az infrastruktúrák és erőforrások hatékony és takarékos
használata a fenntartható fejlődés szempontjainak jobb megismerését és természetesebb
alkalmazását igénylik mindenkitől. Ehhez környezeti szemléletformálásra van szükség,
egyrészt azért, mert a régi EU tagországokra jellemző fogyasztási minták és piaci
magatartások gyors átvételével a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások
elterjedése nem tartott lépést. Másrészt a környezetérdekű piac fejlődését az
ökohatékonyságra törekvő technológiai fejlesztések ritkasága mellett leginkább a
lakosság viszonylag alacsony, illetve csak 1-2 részterületre koncentráló
környezettudatossága akadályozza. A fenntartható termelési és fogyasztási célok elérését
és az eszközök fejlesztését nemcsak a KEOP, hanem – a piac termelői oldalának nyújtott
támogatások révén - a GOP (pl. környezetközpontú technológiaváltást segítő
konstrukciója) is segíti.
A lakosság általában nem rendelkezik sem elegendő információval életmódjának
(közlekedési módok, táplálkozás, lakás, szabadidő) környezeti hatásairól, sem
megfelelően erős döntéshozatali, joggyakorlási képességekkel (felismert környezeti
érdekeik védelmében). Az uralkodó fogyasztói szokások általában ellentétesek a
fenntarthatóság elveivel. Felmérések szerint a lakosság fele ugyan tisztában van azzal,
hogy a fogyasztásnak vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, azonban háromnegyedük
úgy véli, a problémát pusztán technikai fejlődéssel kell áthidalni. Az emberek nem
akarnak életmódjukon változtatni, holott általánosságban, globálisan belátják a jelenlegi
életmódminták fenntarthatatlanságát. Az üzleti, helyi, régiós, országos politikai
döntéshozók a lakosság érdektelenségére hivatkozva szintén könnyen hoznak a
fenntarthatósággal akár ellentétes döntéseket is. Vannak azonban kedvező jelenségek is.
Elsősorban vidéken, illetve a fogyasztással arányos díjat fizetők körében megőrződtek
tradicionális - részben fenntarthatónak mondható - fogyasztói szokások (például alacsony
vízfogyasztás, takarékos energiafelhasználás, újrahasznosítási megoldások jelenléte).
Alkalmaznak hagyományos ismereteket az extenzív gazdálkodás, a paraszti élet és
néhány kismesterség területén. Viszonylag magas fokú az élelmiszer iránti igényesség,
beleértve a helyi termékek, valamint a kevésbé kemizált termékek elvi preferenciáját. A
biztató folyamatok egyike, hogy az élelmiszerfogyasztásban, illetve a szabadidős
fogyasztásban a tájjellegű, illetve a magas minőségű termékek és a biotermékek iránti
kereslet növekszik.
3
Szemléletformálás minden probléma (vízhasználat, hulladékképződés,
anyagtakarékosság stb.) megoldásához, és a meglévő kedvező folyamatok
megőrzéséhez is szükséges, megelőzve és kiegészítve az infrastrukturális fejlesztéseket.
A fogyasztói szokások kedvezőtlen tendenciáinak folytatódása miatt nő a települési
hulladék és a szennyvíz szennyezőanyag koncentrációja. A döntően ivóvízellátásra
használt rétegvizek fokozottabb használata esetében nő a felszíni eredetű vízszennyezés
kockázata. A közlekedési és lakossági szektorban a fajlagos energiafelhasználás további
növekedése várható, hacsak nem változik meg jelentősen a fogyasztók attitűdje.
Azoknak a fenntartható fogyasztási mintáknak kell elterjednie, amelyek kisebb anyag- és
energiaigénnyel – több közösségi szolgáltatással, szellemi termékkel – elégítik ki a
szükségleteket, illetve a hulladékkeletkezés megelőzését neveléssel, minták
elterjesztésével, értékváltással segítik. A kulturális javak iránti magasabb kereslet
csökkentheti a dologi jólét hajszolását a lakosság körében, ami egyúttal a környezet
terhelésének csökkentését is jelenti. A megfelelő tájékoztatás jelentős segítséget
nyújthat azáltal, hogy informálja a termelőket és fogyasztókat az általuk vásárolt
termékek és szolgáltatások hatásairól, és lehetővé teszi számukra a helyes döntések
meghozatalát. A fogyasztási szokások megfelelő alakítása szempontjából az elektronikus
média éri el a legnagyobb közönséget, míg a személyes kommunikáció a legnagyobb
hatást – mindkettő csak akkor, ha valóban elérhető, megélhető életmódokat mutatnak
be.
A2. Részcélok
4
A2.1. Üzenet (közvetített érték)
5
TERÜLETEK (A.-D.): A. Épületek, lakás, B. Táplálkozás C. Mobilitás D. Pihenés/szabadidő
RÉSZCÉLOK (a.-e.): lakhatás, munkahely
4. A környezetbarát épületek 4. Bioélelmiszerek
másodnyersanyagokat is fogyasztásával az
használnak, illetve lehetővé élelmiszertermelésből
teszik az alapanyag és a származó környezeti
hulladék újrahasznosítását. terhelés csökkentéséhez is
hozzájárulunk.
c.) az 5. Ha a háztartási munkák 5. Az élelmiszer készítés 2. A gyaloglás, a 3. A környezettudatos
energiatakarékosság, a során és a munkahelyünkön során energiatakarékos görkorcsolya, szabadidő eltöltés kiemelt
klímatudatosság is törekszünk az energia eszközök, módszerek gördeszka, roller, a szempontja, hogy helyszíne
terjedése és a megújuló hatékony eszközökkel alkalmazása kíméli kerékpározás, de környezetbarát módon
erőforrások nagyobb történő munkavégzésre, a környezetünket. Kerüljük az még a megközelíthető (pl. a
arányú felhasználása; gépi munka emberi energiapazarló gépek tömegközlekedés is lakóhelyhez minél közelebb
munkával történő kiváltására vásárlását, használatát, alacsonyabb energia van).
azzal csökkentjük energia vágjuk, keverjük magunk az igényű alternatívái a
igényünket és kevésbé ételt, élvezzük a „lassú településen belüli
szennyezzük konyha” előnyeit! autós
környezetünket. közlekedésnek.
6. A lakosság, az üzleti és a 6. A táplálkozási szokások 3. A távolsági 4. A kisebb
politikai döntéshozók sokat megváltoztatásával (pl. közlekedés energiafogyasztású
tehet az üvegházhatású kevesebb hús környezetbarát szabadidős tevékenységek
gázok kibocsátásának fogyasztásával, kevesebb eszköze a vasút. (pl. gyalogos kirándulás,
csökkentéséért, ezzel ipari, több saját készítésű nem technikai sportok,
hozzájárul a környezet étel fogyasztásával) művelődés stb.) a
védelméhez. A települési jelentősen csökkenthető a környezetet kevésbé
átfogó klímaprogram táplálkozáshoz közvetve terhelik.
kidolgozásában a kapcsolódó környezeti
lakosságnak, az terhelés.
önkormányzatnak és a
vállalkozóknak is részt kell
venni.
6
TERÜLETEK (A.-D.): A. Épületek, lakás, B. Táplálkozás C. Mobilitás D. Pihenés/szabadidő
RÉSZCÉLOK (a.-e.): lakhatás, munkahely
7. Az energiatakarékos 7. A helyi termelők által 4. Ha
anyagokból készített, és a termelt élelmiszer lakóhelyünkhöz
hatékonyan szigetelt felhasználása kisebb közel intézzük napi
épületek hosszútávon anyag környezeti terheléssel jár, ügyeinket, vesszük
és energia megtakarítást mivel nincs szükség messzi igénybe a
eredményeznek, ezzel szállításra. szolgáltatásokat,
megelőzve az intézzük
energiafelhasználásból eredő vásárlásainkat, és
légszennyezést. ha nem utazunk
feleslegesen,
csökkentjük
környezetünk
terhelését.
8. A természeti adottságok
szerint a napkollektorok,
vagy a geotermális energia a
leginkább környezetbarát
fűtési energiaforrása az
épületeknek.
d.) a fenntarthatóság 9. Ha a lakosság részt vesz a 8. A bioélelmiszerek 5. A környezeti szempontból
követelményeinek település fenntarthatósági igazoltan egészségesebbek minősített szálláshely- és
megfelelő termékek iránti programjában, elősegíti és kevesebb programszolgáltatók
kereslet növelése, az annak sikerét. környezetterheléssel járó választása segíti a rekreációs
ilyen termékek független 10. A helyi vállalkozások is előállítási folyamatban piac zöldülését.
minősítési rendszereinek sajátítsák el a készültek.
ismerete, a környezettudatosság
környezetbarát alapjait.
csomagolások választása, 11. A munkahelyek
valamint a pozitív beszerzési szabályzatának
ösztönzés és zöldítése elősegíti a
visszacsatolás révén a környezetkímélő termékek
környezetkímélő elterjedését.
termékek kínálatának 12. A környezetbarát épület
fejlődése; energiatanúsítvánnyal
rendelkezik.
7
TERÜLETEK (A.-D.): A. Épületek, lakás, B. Táplálkozás C. Mobilitás D. Pihenés/szabadidő
RÉSZCÉLOK (a.-e.): lakhatás, munkahely
13. Tartós és napi
fogyasztási termékek
beszerzésekor keressük a
bizonyítottan környezetbarát
termékeket.
e.) a humán 14. A közösségeket közös 9. A helyi termelők által 5. A közös 6. A közösségek erősítésével
együttműködések, hagyományaik és közös termelt élelmiszer vásárlása járműhasználat (pl. az emberi kapcsolatokból
különösen a környezeti érdekeik tartják hozzájárul a lokális piacok car pool, származó élmények
kistérségeken belüli össze. fennmaradásához, a helyi szomszéddal közös kiválthatják a technológiai
közösségek erősítése a közösségek erősítéséhez. A ingázás) kevésbé alapú élményekre való
fenntarthatóság fair trade élelmiszerek szennyező, mint a igényt, ezzel növelve a
érdekében. vásárlása hozzájárul a kihasználatlan környezeti fenntarthatóságot
termelők közösségeinek jármű. is.
túléléséhez, és a
kereskedelmi láncok
rövidüléséhez.
8
A2.2 Célcsoportok
Magyarországi illetőségű
• gyerekek korcsoportok (4-15 év)
• fiatalok (15-28 év)
• családok
• háztartások vezetői
• vállalati, szervezeti, intézményi döntéshozók
• politikai döntéshozók
• oktatási szakemberek, pedagógusok
• kommunikációs szakemberek
• lakosság általában
9
B. PÁLYÁZÓK KÖRE
B2. Méret
10
B3. Székhely
B5. Típus/karakter
11
b) Adminisztratív feltételek:
12
C. A PÁLYÁZAT TARTALMA
„A” komponens:
13
Tevékenységek (több is választható):
1. Fenntartható tematikához kapcsolódó: szakmai tanácsadás, mérés, elemzés, szakmai
tartalom, brief kidolgozása;
2. Előadás, képzés, oktatás;
3. Számítástechnikai szaktanácsadás, adatfeldolgozás, adatbázis szolgáltatás;
6. Túravezetés, idegenvezetés;
7. Belföldi személyszállítás (közösségi közlekedéssel, illetve legalább 10 személyes
szárazföldi vagy vízi járművel);
8. Belföldi teherszállítás;
9. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás;
14
„B” komponens:
4
Azaz nem országos
5
ATL= Above the Line marketing eszközök ld F7
15
IV. Lakossági tanácsadó hálózatok fejlesztése
Szakmai követelmények:
− „Lakosság általában” célcsoport számára (ld. A2.2);
− új funkcióval való bővítéssel (pl. képzés mellé tanácsadás, mentorálás mellé
tudásbázis megosztása, disszemináció új formái…stb.) és /vagy
tartalomfejlesztéssel (új koncepció kidolgozása, tartalmi leírás kifejlesztése,
felhasználandó módszertanok kidolgozása, segédeszközök fejlesztése);
− szervezetfejlesztéssel, partnerségi együttműködések kialakításával;
− a képzők képzésével (választható);
− hálózati infrastruktúra bővítéssel (választható);
− annak érdekében, hogy az összes támogatási részcélról és területről (A2.1) a
lakosság számára megalapozott tanácsot tudjon adni.
16
Tevékenységek (több is választható):
17
„A” és „B” komponens
Tájékoztatási előírások
A projektgazda a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban
meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a
támogatott projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal
információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.nfu.hu) honlapjáról letölthető „Kedvezményezettek
tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv”
tartalmazza.
• Fotódokumentáció készítése
• A kedvezményezett honlapján (amennyiben van ilyen) folyamatosan utalni kell az
uniós támogatásra mind szövegesen, mind pedig a logó elhelyezésével. Bármely
nyomtatott vagy elektronikus kommunikációs felületen, ahol a projekt megjelenik
a kedvezményezett köteles az EU támogatására folyamatosan felhívni figyelmet.
• Sajtóesemények szervezése: Ünnepélyes eseményekhez (alapkőletétel, egyes
beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés befejeződése) kapcsolódóan
sajtótájékoztatók szervezése, sajtóközlemények kiküldése, háttéranyagok
elkészítése
• Sajtónyilvános ünnepélyes projekt záró/átadó - megnyitó rendezvény szervezése
• Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában
• Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése
• Információs anyagok, kiadványok készítése (választható)
18
C2. Nem támogatható tevékenységek köre
• Nem támogatható nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson, vallásos vagy
politikai meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon
alapuló megkülönböztetést tartalmazó vagy közízlést sértő kommunikációs
tevékenység.
• Nem támogatható politikai tartalmú kampány.
• Nem támogatható üzleti vagy kereskedelmi célú (ide értve a turisztikai célt is)
kampány, illetve konkrét szervezet(ek), termék(ek) vagy szolgáltatás(ok)
marketingje, népszerűsítése, kivéve a következő pont alatt felsorolt termékminősítő
vagy hitelesítő rendszereket.
• Nem támogatható minősítési rendszer fejlesztése, kivéve: Környezetbarát Termék
védjegy, Európai Öko-címke, Hu-Öko-01, Hu-Öko-02, Öko-Tex Standards 1000,
Minősített Erdei Iskola, Zöld Óvoda, Ökoiskola, EMAS (kizárólag önkormányzati
célközönség felé), Fair Trade, Forest Stewardship Council minősítése, Klímabarát
Települések minősítése. 6
• Nem támogatható erdei iskola kampány.
• Nem támogatható fogyasztói jogtudatosság és érdekérvényesítő képesség növelése
ill. segítése célú kampány.
• Az „Előadás, képzés, oktatás” keretében nem támogatható közoktatási, szakképzési
vagy felsőoktatási alaptevékenység (formális oktatás), terepgyakorlat, munkahelyi
képzés.
• Nem támogatható olyan kerékpáros közlekedés elősegítését célzó kommunikáció,
mely nincs összhangban a GKM, a KVVM és az EÜM közös Kerékpáros Magyarország
Programjával, amely a http://www.webstation.hu/kermo/ internetes oldalon érhető
el.
6
Környezeti, környezeti fenntarthatósági vagy környezetbarát szempontot elsődlegesen figyelembe vevő
nyilvános feltételek mentén zajló, gyártótól, szolgáltatótól, kereskedőtől független minősítő vagy hitelesítő
rendszerek
19
C3. Elszámolható költségek köre
ELŐKÉSZÍTÉS
Az Elszámolhatósági Útmutató 3.1 fejezete alatt meghatározott feltételek
figyelembe vételével:
• Projekt előkészítésével kapcsolatos költségek kizárólag az alábbiak tekintetében
számolhatók el (a projekt elszámolható költségeinek max. 6%-áig)
• IMMATERIÁLIS JAVAK
o A támogatható tevékenységekhez kapcsolódó immateriális javak
beszerzése az Elszámolhatósági Útmutató 3.3.4 fejezete szerint,
amennyiben teljesítik az alábbi feltételeket:
a) leírható eszközök,
b) piaci feltételek mellett, harmadik féltől szerzik be,
c) a pályázó szervezet eszközei közé kell sorolni őket, és legalább 5 évig a
létesítményben kell maradniuk.
PROJEKT MENEDZSMENT:
Az Elszámolhatósági Útmutató 3.2 fejezete alatt meghatározott feltételek
figyelembe vételével
• A projekt elszámolható költségeire vetítve a következő arányban számolható el:
o 0-50 millió Ft 8%-ig, de max. 2,5 M Ft
o 50-100 millió Ft 5%-ig, de max. 4 MFt
o 100 millió Ft fölött 4%-ig
20
MEGVALÓSÍTÁS
Az Elszámolhatósági Útmutató 3.3 fejezete alatt meghatározott feltételek
figyelembe vételével:
• IMMATERIÁLIS JAVAK
o A támogatható tevékenységekhez kapcsolódó immateriális javak
beszerzése az Elszámolhatósági Útmutató 3.3.4 fejezete szerint,
amennyiben teljesítik az alábbi feltételeket:
a) leírható eszközök,
b) piaci feltételek mellett, harmadik féltől szerzik be,
c) a pályázó szervezet eszközei közé kell sorolni őket, és legalább 5 évig a
létesítményben kell maradniuk.
• BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK
o A támogatható tevékenységekhez kapcsolódó tartós berendezések
bekerülési költsége az Elszámolhatósági Útmutató 3.3.4 fejezete szerint;
o Bérleti és lízing díjak az Elszámolhatósági Útmutató 3.3.3 és 3.3.4 fejezete
szerint.
21
C4. Nem elszámolható költségek köre
C8.1. Megkezdettség
Támogatás a pályázat befogadását megelőzően megkezdett beruházáshoz nem
igényelhető.
22
• Építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén az építési naplóba történt első olyan
bejegyzés időpontja, amely a támogatott projekt részletes költségvetésében szereplő
bármely elemre vonatkozik, illetve ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a
kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére
vonatkozóan;;
• Egyéb tevékenység esetén (például oktatás, tanácsadás, személyi jellegű kifizetések,
tanúsíttatás, stb.) a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja. A
pályázó által aláírással elfogadott ajánlat szerződésnek minősül.
7
Ld. fogalomjegyzékben
23
C10. Fenntartási kötelezettség
• Egy szervezet partner pályázóként az adott naptári évben legfeljebb két nyertes
pályázatban szerepelhet (és partnerként benyújtott pályázata mellett lehet egy önálló
nyertes pályázata is). A támogatási szerződés aláírása előtt nyilatkoznia kell arról,
hogy az előkészített szerződéssel együtt, ezek bejezéséig legfeljebb két KEOP-6.1.0.
projektben vesz részt partnerként.
24
• Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a pályázó a
támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét a fenntartási kötelezettség
fennállása alatt a Támogató előzetes jóváhagyása nélkül elidegeníti, megterheli,
illetve bérbeadási célra kívánja felhasználni. A korlátozás megszegése esetén a
kedvezményezettnek – a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően - vissza
kell fizetnie a támogatást a támogató részére.
25
D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK
26
A saját forrás az alábbi elemekből állhat:
27
Amennyiben a kedvezményezett a támogatást felhasználja, de nem állapítható meg,
hogy a projektet sikeresen végrehajtotta, illetve az eredeti dokumentumoknak
megfelelően működtette a fenntartási időszak végéig, akkor a támogatás visszafizetésére
felszólítást kap, és amennyiben nem tesz eleget a felszólításnak, akkor a biztosíték
érvényesítésre kerül.
28
d) A kedvezményezett köteles írásban nyilatkozni arról, hogy nem áll fenn olyan
harmadik személy irányában fennálló kötelezettség, amely a támogatással létrejött
projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve amely a kedvezményezett
biztosítékadását korlátozza. A kedvezményezett ilyen korlátozás hiányáról, illetve a
harmadik személy hozzájárulásának megadásáról a Támogatási Szerződésben vagy külön
nyilatkozatban köteles nyilatkozni.
Ingóság
A 281./2006. (XII.23.) Korm. rendelet 58. §-ának (2) bekezdése alapján a Közreműködő
Szervezet az ingóságot terhelő jelzálogjogot, mint a Támogatási Szerződést biztosító
mellékkötelezettséget a tárgyi eszközök rendelkezésre állásának időtartam alatti
értékcsökkenésére tekintettel nem fogadja el biztosítékként.
Ingatlan
29
- a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,
- tulajdonjog fenntartással történt eladás, kivéve, ha az eladó a jelzálogjog
bejegyzéséhez hozzájárul,
- perfeljegyzés.
Főszabályként a Támogató első ranghelyi jelzálogjogát kell biztosítani.
Amennyiben ugyanazon követelés biztosítására egyidejűleg több zálogtárgy kerül
felajánlásra, akkor az összes jelzálogot egy ingatlan jelzálogszerződésébe kell foglalni, és
rögzíteni szükséges, hogy a jelzálog egyetemleges. Amennyiben nem egyidejűleg kerül
felajánlásra és megkötésre több zálogtárgyra vonatkozó, ugyanazon követelés
biztosítására szolgáló jelzálog, minden szerződésben – illetőleg a már megkötött
szerződés módosításában – utalni kell a zálogjog egyetemlegességére, illetve meg kell
jelölni, hogy ugyanezen követelés biztosítására még milyen más zálogtárgyra
vonatkozóan került bejegyzésre a jelzálogjog.
30
− a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, többcélú kistérségi
társulások, önkormányzatok egyéb társulásai és ezek költségvetési szervei,
amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására
vagy kötelező feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá
biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés
eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik,
− bármely kedvezményezett, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az
10 millió forintot.
− a megvalósítási időszakra azok a kedvezményezettek, akik a támogatás kifizetését
a projekt fizikai megvalósítását követően, egy összegben kérelmezik.
31
D8. Egyéb feltételek
32
E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK
I. Adminisztratív feltételek
Igen/
I.1. BENYÚJTÁSI FELTÉTELEK Nem
A pályázatot a határidő lejárta előtt nyújtották be +
A pályázatot az illetékes Közreműködő Szervezethez nyújtották
+
be
A pályázatot zárt csomagolásban nyújtották be +
A csomagoláson fel voltak tüntetve a megfelelő jelölések +
33
II.2.2. Szakmai jogosultsági feltételek
Igen/
II.2.2.A „A” komponens szakmai jogosultsági feltételek Bemutatása
Nem
Előrelépést igazol a KEOP 6. prioritástengelye céljai tekintetében. Adatlap 5.3
A pályázó a pályázati útmutatóban meghatározott üzenetek közvetítését Adatlap
vállalta. (legalább két üzenetet kiválasztott) 5.2.
Non profit szervezet esetében létesítő okiratában környezetvédelem vagy Létesítő
környezeti nevelés szerepel a célok között. okirat
A projekt megvalósításában résztvevő személyek közül legalább egy
Adatlap 4.
rendelkezik minimum két éves szektorközi együttműködési tapasztalattal.
Fenntartói
Oktatási intézményeknél a fenntartó támogatja a program célkitűzéseit,
támogató
megvalósulását.
nyilatkozat
Az összes projektköltség és a teljes elérési mutatók vizsgálata alapján egy
elérés fajlagos költsége nem haladja meg a
Adatlap 6.
o 40 eFt/főt tájbejárás,
o 80 eFt/főt rendezvény esetén. 8
A 6.1.1, 6.2 és 6.3 táblázatban szereplő számok konzisztensek (összesítő
sorok) és megfelelnek a Pályázati Útmutató C.2-es, illetve C.3-as Adatlap 6.
pontjában szereplő feltételeknek.
Az eszközbeszerzés tekintetében megadott eszközlistán szereplő tételek
Adatlap 6.
reálisak és szükségesek a projekt megvalósításához.
Esélyegyenlőségi területeken kötelező adatokat megadta Adatlap 8.
Fenntartható fejlődés támogatási alapelvhez kapcsolódó kötelező adatokat
Adatlap 9.
megadta
Igen/
II.2.2.B „B” komponens jogosultsági feltételek Bemutatása
Nem
Legfeljebb 5 partner valósítja meg a pályázatot. MT 1.2
Több partner esetében konzorciumi/társulási megállapodást a megadott konzorciumi
minta alapján megkötötte. szerződés
Non profit szervezet esetében létesítő okiratában környezetvédelem vagy Létesítő
környezeti nevelés szerepel a célok között. (csak a főpályázó) okirat
A pályázó szervezet projekt megvalósítására való alkalmassága: van
kommunikációs szakembere, legalább három éves gyakorlattal; van Adatlap 4.
környezeti nevelési szakembere, legalább két éves gyakorlattal.
A projekt megvalósításában résztvevő pénzügyi vezetőt megadtak,
Adatlap 4.
szakirányú végzettséggel és szakmai tapasztalattal.
Amennyiben a 2008-as évben egyidejűleg Zöld Forrás keretre is pályázott, ZF pályázati
akkor benyújtotta a Zöld Forrás pályázati anyagát és az anyag tartalmában dokumentá
eltérő ezen pályázat tartalmától. ció
Fenntartói
Oktatási intézményeknél a fenntartó támogatja a program célkitűzéseit,
támogató
megvalósulását.
nyilatkozat
Adatlap 9.
Esélyegyenlőségi területeken a kötelező adatokat megadta
fejezet
Fenntartható fejlődés támogatási alapelvhez kapcsolódó kötelező adatokat Adatlap 10.
megadta fejezet
A 6.1.1, 6.2 és 6.3 táblázatban szereplő számok konzisztensek (összesítő
Adatlap 6.
sorok) és megfelelnek a Pályázati Útmutató C.3-as pontjában szereplő
fejezet
költségtípusoknak.
8
A fajlagosok számításánál figyelembe kell venni, hogy „hosszú távú / aktív” elérés esetén 1 elérés 2 főnek
felel meg!
34
II.3. TELJESSÉGI FELTÉTELEK
A projekt adatlap valamennyi releváns rovata kitöltésre került. +
A pályázó nyilatkozatának valamennyi rovata a megadott szempontok
+
szerint került kitöltésre, ahol releváns.
A projekt adatlap megfelelően hitelesített
A pályázó nyilatkozata megfelelően hitelesített +
A kötelező mellékletek az előírt formában és hiánytalanul rendelkezésre
+
állnak (pályázati útmutató F8 pont szerint).
A pályázati csomag mellékletei megfelelően hitelesítettek +
Az elektronikus és nyomtatott példány megegyezik – nyilatkozat
+
alapján
A pályázati dokumentáció megfelel a felhívásban közzétett egyéb
+
formai kritériumoknak
mális
Tartalmi feltétel („B” komponens) Megvalósíthatósági
ponts
Tanulmány (MT)
zám
Adatlap (A)
1 A pályázó szervezet értékelése 10
Értékelési szempontok:
− A pályázó szervezet működése és irányítási MT.2.1-2.2 /
K a struktúrája A.4.1-4.3 5
− A pályázó szervezet pénzügyi stabilitása
− A projektmenedzsment szervezet / személyek
tapasztalata
Értékelési szempontok:
K b − A pályázó (ha releváns: partnereivel együttesen) MT.2.3 / A.4.3 5
megfelelő szakemberekkel rendelkezik a projekt
megvalósításához.
2 A projekt céljának értékelése 10
Értékelési szempontok:
− A pályázatban szereplő projekt pályázati
K a felhívás/útmutató általános és részletezett céljaival MT.3.2 /A.5.2 5
(PÚ A.1 és A.2 fejezet) való összhangja
− A pályázó a projektet a TeKTT listán szereplő
helyszínen valósítja-e meg.
A fejlesztés hozzájárulása a konstrukció Akcióterv
K b MT.3.3 / A.7 5
szintű indikátoraihoz
35
3 Szakmai értékelés 50
A beavatkozás szükségszerűsége,
alátámasztottsága
Értékelési szempontok:
− az előzetes igényfelmérés minősége, releváns MT.3.1 MT 3.3 /
K a következtetések bemutatása, A.5.1 A.5.3 5
− a projekt keretében megvalósuló kommunikáció
iránti fogadókészség kialakíthatósága
− a megoldandó probléma szakmailag pontos és
alapos meghatározása,
− A potenciális célcsoport megfelelő definiálása,
A beavatkozás lehetséges módjai
Értékelési szempontok:
− a kampányváltozatok szakmai (pl. a szakmai
feltételeknek és indikátoroknak, a célcsoportnak, az
K b üzenetnek való megfelelés) és pénzügyi (pl. MT.3.4 / A.5.4 10
költségvetés, pénzügyi fenntarthatóság)
hatékonyság szempontjából történő elemzésének
minősége
− a változatelemzés alapján az optimális változatot
választotta-e ki a pályázó;
A kiválasztott változat megalapozottsága és
értékelése
Értékelési szempontok:
K c − az elérési mutatókra kapott pontszám (ld. 2b) és a MT 3.4 / A. 5.4 15
projekt tervezett költségvetésének aránya
− több kampánytípus és eszköz választása esetén az
együttes hatások vizsgálata és megalapozott
bemutatása;
A kiválasztott változat projektelemeinek
indokoltsága és a költségek elszámolhatósága
Értékelési szempontok:
− a PÚ C.1 fejezetben foglalt feltételeknek való
megfelelés MT 3.5, 3.7 / A.
K d 10
− a szakmai feltételek teljesítésének igazolására 6.
tervezett intézkedések (pl. fogyasztás mérés, napló,
kérdőíves felmérés stb.) módszertanának minősége;
− Indokolt és a PÚ és a KEOP EÚ-nak megfelelő
költségelemek szerepeltetése a költségvetési
tervben.
Kockázatkezelés minősége
Értékelési szempontok:
K e - A projekt sikere szempontjából fontos külső MT 3.8 5
tényezők rendelkezésre állásának valószínűsége
- Nem rendelkezésre állás esetén a beavatkozási terv
minősége
36
9
Együttműködés a projekt megvalósításában
Értékelési szempontok:
− Társulási/konzorciumi együttműködés szakmai
P f indokoltsága MT 2.1.2 / A.4.3 5
− Társulási/konzorciumi együttműködés
működőképessége;
− A szektorok közötti partnerség mértéke
4 Pénzügyi értékelés 5
9
A társulásban illetve konzorciumban pályázók előnyben részesítését tükrözi a szempont! Az önálló pályázás
nem kizáró ok, de maximálisan csak 95 pont adható a pályázatra.
37
E1. Monitoring mutatók
KEOP Célértékek
Indikátor Ki-
mérték- induló
Indikátor megnevezése egysége érték 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Rövid idő / ezer fő
Passzív 0 0 7000 14000 21000 35000 52500 70000 70000 70000
A
részvétel*
kampányok
elérési Hosszú idő ezer fő
mutatója a / Passzív 0 0 2000 4000 6000 10000 15000 20000 20000 20000
tevékenység részvétel*
típusa Rövid idő / ezer fő
szerint Aktív 0 0 12 24 36 60 90 120 120 120
részvétel
Hosszú idő ezer fő
/ Aktív 0 0 1 2 3 5 7,5 10 10 10
részvétel
38
F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK
Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázatokkal kapcsolatos részletes eljárásokat 16/2006
(XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelete a 2007-13 időszak az Európai Regionális
Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó
támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendelet szabályozza.
39
A pályázatok benyújtása 2008. június 30-tól folyamatosan lehetséges, a kiírás
felfüggesztéséig.
F 4.1. Érkeztetés
40
jogosultsága, a pályázók köre, valamint a támogatható tevékenységek, az elszámolható
költségek szempontjából. Ez annak az ellenőrzését jelenti, hogy a pályázó/projekt
megfelel-e a Pályázati Útmutató A., B., C., D. pontjai szerinti követelményeknek, illetve a
Kiválasztási Kritériumok (E fejezet) II. 2. pontjának.
A pályázó az elutasítás részletes okait tartalmazó levélben a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-
PM együttes rendeletben szabályozottak szerint értesül jogosulatlanságáról.
„A” komponens:
Az „A” komponens esetében a támogatásról szóló döntést kizárólag a jogosultsági
feltételeknek való megfelelés alapján hozza meg a Közreműködő Szervezet, és a
befogadás a támogatásról szóló pozitív döntésnek minősül.
Amennyiben a pályázat megfelel a jogosultság és a teljesség feltételeinek, a pályázat
befogadásra kerül.
„B” komponens:
Amennyiben a pályázat a fenti szempontokat figyelembe véve megfelel a jogosultság és
a teljesség feltételeinek, a pályázat befogadásra kerül. A befogadás tényéről a KvVM FI a
pályázót írásban értesíti.
„B” komponens:
A pályázat tartalmi értékelése annak megállapítására irányul, hogy a pályázatban
szereplő információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal
rendelkezésre állnak-e.
41
A tartalmi értékelés alapjául szolgáló kiválasztási kritériumokat az E fejezet tartalmazza.
Az értékelés pontozáson és szöveges értékelésen alapul.
F4.4.2. Bírálat
„B” komponens:
A benyújtott pályázatokról szóló döntés előkészítését (bírálat) Bíráló Bizottság végzi.
A támogatandó pályázatok az előzetesen meghatározott értékelési szempontok
mentén, a minimális támogatási ponthatárt elérő vagy azt meghaladó
pályázatok rangsorolása alapján kerülnek kiválasztásra, a rendelkezésre álló
keret erejéig.
A Bíráló Bizottság alkalmazott javaslati alternatívái az alábbiak lehetnek:
• a projektnek a pályázatban megfogalmazottakhoz képest változatlan tartalommal
és feltételekkel történő támogatása;
• a projektnek a pályázatban megfogalmazottakhoz képest csökkentett
összköltséggel és feltételekkel történő támogatása. Az Bíráló Bizottság a
támogatható tevékenységek körét csak a pályázati útmutató szerinti nem
elszámolható vagy a projekt/projektjavaslat céljának eléréséhez nem szükséges
költségek mértékével csökkentheti, amely azonban nem változtathatja meg
lényegesen a projekt/projektjavaslat szakmai-műszaki tartalmát. A csökkentés
mértéke nem haladhatja meg a tervezett összköltség 25%-át. Amennyiben ennél
nagyobb mértékű csökkentés volna szükséges, a projekt/projektjavaslat
elutasítására kell javaslatot tenni.
• a projekt elutasítása;
• szükség szerint a javaslattétel elnapolása, egyes kérdések tisztázása céljából
(írásbeli kiegészítés, helyszíni szemle és újraértékelés után);
F4.5. Döntés
„A” komponens:
A jogosultsági és teljességi szempontoknak megfelelő pályázatról támogatási döntést a
Közreműködő Szervezet vezetője, vagy Bíráló Bizottság javaslata után KSz vezetője vagy
Környezetvédelmi Programok IH vezetője hozhat (NFÜ döntésének megfelelően).
„B” komponens:
Az Bíráló Bizottság döntési javaslata a Környezetvédelmi Programok IH vezetőjéhez kerül
döntésre.
42
A KvVM FI írásban értesíti a pályázót a támogatás odaítéléséről, és gondoskodik a
Támogatási Szerződés megkötésének előkészítéséről.
43
c) a kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése
engedményezési szerződés bemutatása esetén az engedményes bankszámlájára
Előleg csak azon projektelemek esetében vehető igénybe, ahol a költségek utólagos
megtérítése történik.
44
A pályázó köteles a pályázatot, a projekt megvalósításával kapcsolatos dokumentumokat,
és a jelentési kötelezettség időszakában felmerült projekttel kapcsolatos
dokumentumokat 2020. december 31-ig megőrizni.
F5. Panaszkezelés
nyújtották be.
45
F6. Vonatkozó jogszabályok listája
1. Törvények
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
1992. évi LXXIV. törvény általános forgalmi adóról
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról
2000. évi C. törvény a számvitelről
2003. évi XCI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről
szóló törvények módosításáról
2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának
nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes
törvények módosításáról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről
2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának
nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes
törvények módosításáról
2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
2. Kormányrendeletek
217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet államháztartás működési rendjéről
249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és
könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól
20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról
102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi
támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások
alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről
193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről
255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai
Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból
származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről
85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87.
cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a
regionális támogatási térképről
281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai
Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból
származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési
rendszerek kialakításáról
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20)
Kormányrendelet (OTÉK)
3. Miniszteri rendeletek
(I) 16/2006. (XII. 28.) MEHVM-PM EGYÜTTES RENDELET A 2007-2013
IDŐSZAKBAN AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAPBÓL, AZ EURÓPAI
SZOCIÁLIS ALAPBÓL ÉS A KOHÉZIÓS ALAPBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK
FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYAIRÓL
Az építészeti-műszaki tervdokumentációk műszaki követelményeiről szóló 45/1997.
(XII.29.) KTM Rendelet
19/2002 OM rendelet A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának
építészeti-műszaki követelményeiről
46
4. Közösségi szabályok
A Bizottság 1828/2006/EK rendelete a 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának
részletes szabályairól
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK
Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről
A Bizottság 1998/2006/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és
88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való
alkalmazásáról
F7. Fogalomjegyzék
Akkreditált programnak minősül minden olyan program, amely a 22/2004. (II. 16.)
Korm. Rend. Alapján a jogszabály által előírt képzésekhez kidolgozott és a
szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott program. Akkreditált képzési
programnak tekintünk minden olyan képzési programot, amelyet jogszabály által
felhatalmazott valamely hazai vagy nemzetközi testület/szervezet (pl. Felnőttképzési
Akkreditációs Testület) minőség szempontjából hitelesített, vagy elismert, és nyilvános
szempontok alapján minősített, dokumentált. Ezen túl akkreditált programnak minősül a
felsőoktatási törvény 1. sz. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények által
szervezett szakirányú képzés, továbbá az OM azonosítóval rendelkező közoktatási
intézmény által nyújtott OKJ-s képzés.
Akkreditált minősítés: A Nemzeti Akkreditációs Testület által elfogadott termék-,
szolgáltatás, vagy szervezetminősítési rendszer. Ld. http://www.nat.hu/ .
ATL marketing eszközök (above the line rövidítésből): ellentétben a BTL eszközökkel
(below the line), azon médiumok, amelyek használatakor a közönség tudatában van
annak, hogy marketing célcsoportnak számít, azaz reklámokat szánnak figyelmébe.
Például TV, rádió, köztéri nyomtatott, sajtó, mozi, online eszközök.
Banner: A hirdető arculatát és üzenetét megjelenítő (a legtöbb esetben 468×60 képpont
nagyságú) hirdetési csík, amely a honlapon tetszőleges helyeken és méretekben
helyezhető el. Lényege, hogy felhasználó ráklikkeléssel átugorhat a meghirdetett
weboldalra.
Belső PR: A munkatársak felé irányuló kommunikáció, melynek célja a kétoldalú, nyílt és
folyamatos kapcsolattartás, a munkatársak informálása és motiválása.
Best Available Technology (BAT): legjobb elérhető technológia. Az a technológia,
amely elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazható és
a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. Fontos
kihangsúlyozni, hogy a BAT nem a legjobb technológia, hanem a gazdaságilag
megengedhető legjobb technológia. Mivel a gazdaságilag még megengedhető nem
objektív kategória, a legjobb elérhető technológia igen jó hatékonyságú, de kiugróan
magas beruházási költségű kísérleti létesítményeket is jelenthetne, amelyek
színvonalának az előírása indokolatlan és meg nem térülő költségbe verné a
beruházókat. Ezért sok helyen javasolt a gazdaságosan elérhető legjobb technológia
fogalmának bevezetése helyette. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9.
sz. mellékletében található az az iránymutató, ami alapján a hatóságok és az ipar is meg
tudja állapítani, mi tekinthető BAT-nak. (Időben változik!)
Brief (vagy műszaki leírás): A reklám vagy PR ügynökség(ek) számára készített írásos
összefoglaló, amely rögzíti a célokat, az elvárt feladatokat és a munka értelmezéséhez és
tervezéséhez szükséges minden feltételrendszert. Az ügynökség a brief alapján készíti el
47
a stratégiát, eszközparkot stb. tartalmazó kommunikációs tervet. Műszaki leírásnak
általában a hosszabb, nagyobb volumenű pályázat során kiadott brief-et nevezik.
Cégszerű aláírás: A társasági szerződésben, és/vagy a cégkivonatban szabályozott
módon, a cég hivatalos képviseletére jogosult személy(ek)nek a cég nevében, az aláírási
címpéldányban foglaltak szerint, vagy a cégjegyzésre jogosult személy meghatalmazása
alapján teljesített aláírása, amely a cég előírt, előnyomott, illetve nyomtatott neve alá
történő aláírás(ok)kal történik.
Célcsoport: A szervezet számára fontos, különböző szegmensek, pl. kor, életkor,
lakóhely, foglalkozás szerint csoportosított emberek, akiket tevékenységünkkel és
kommunikációnkkal el kívánunk érni. Az ügyfeleken kívül a célcsoport része továbbá
minden olyan személy vagy szervezet, amelyeket tevékenységünkkel kapcsolatban
állnak. Ide tartoznak többek között a munkatársak, ügyfelek, partnerek, beszállítók,
alvállalkozók, szakmai érdekképviseleti szervezetek, civil szervezetek, szakmai
véleményvezérek, felügyeleti szervek, engedélyt kiadó szervek, helyi önkormányzat,
helyi környezet, lakosság stb. Pontos szegmentálásuk különösen fontos, mert a
különböző csoportokat személyreszabott, célzott kommunikációval (eltérő üzenetek,
eszközök, különböző stílus stb.) lehet legjobban elérni. A KEOP-6.2. csak az A2.2.
fejezetben felsorolt célcsoportoknak szóló kampányokat, képzéseket támogatja.
Célterület: bizonyos pályázati konstrukciók esetében lehetséges többféle típusú
tevékenység egyidejű megvalósítása is. Ilyen esetben a célterültet kifejezés az egyes
tevékenység-típusok megjelölésére, egymástól való elválasztására szolgál.
Címkézés, címke: bármely olyan terminus, szó, leírás, védjegy márkanév, képi
információ vagy jel, amely valamely terméket (árut, szolgáltatást) kísérő vagy arra utaló
csomagoláshoz, irathoz, tájékoztatóhoz, felirathoz, címkéhez, táblához, gyűrűhöz vagy
fémgyűrűhöz kapcsolódik és azon található. A jelen konstrukcióban csak azok a címkék,
amelyek a környezeti, ökológiai, méltányos, fenntartható vagy környezetbarát
fogalomkörhöz kötődő értéket hordoznak.
CO2 egyenérték: a szén-dioxidnak azon koncentrációja, mely ugyanolyan üvegházhatást
okoz, mint a szén-dioxidnak és más üvegházhatású gázoknak egy adott elegye. Minden
olyan szervezet CO2 kibocsátása CO2 egyenértékben egyszerűen becsülhető, amelynek
van villanyszámlája, és esetleg gázszámlája, közlekedési üzemanyag számlája. Ennek
módszerét az Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez tartalmazza.
Elbírálásból való kizárás: az adott pályázatnak a bírálat eljárásának folyamatából
történő kirekesztése - a pályázó által elkövetett - valamely lényeges formai, tartalmi,
vagy eljárási hiba, hiányosság következtében.
Elérés, meghatározása elérés típusonként eltér:
• Rövidtávú elérés passzív részvétellel: személyenként 1-5 passzív találkozás a
kampányüzenettel (egy személy többször is számolható, ha többször találkozik az
üzenettel).
• Hosszú távú elérés passzív részvétellel: személyenként hatnál több passzív találkozás
a kampányüzenettel (egy személy többször is számolható, ha többször találkozik az
üzenettel).
48
• Hosszú távú elérés aktív részvétellel: a kampányban résztvevők száma feltéve, hogy
a résztvevő aktívan közreműködik a kampányban (egy személy csak egyszer
számolható). Hosszútávúnak minősül az elérés, ha legalább 6 alkalommal jön létre
aktív közreműködés.
Külön találkozásnak és kapcsolatnak azt nevezzük, ami nem ugyanazon a napon valósul
meg.
Eljárásrend: eljárásrend alatt jelen összefüggésben a KEOP IH-nak, illetve a
Közreműködő Szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi,
vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a
finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával
kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük.
Ellenőrzési hatóság: az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól független szerv,
amely az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működésének ellenőrzéséért felel.
Élményközpontú a kampány, képzés, amennyiben tapasztalati, kipróbálási, megélési
tanulási helyzeteket hoz létre (pl. szabadég módszerek, ismerkedési játékok,
csoportépítő feladatok, mozgásos feladatok, helyzet/drámapedagógia, esetmegoldás
stb.), elsősorban ilyenekre épül - ellentétben a papíralapú, illetve az egyirányú
kommunikációs csatornákat használó képzésekkel, kampányokkal. Az élmény teszi az
ismeretet maradandóvá és alakítja motivációvá. Az élményhez kapcsolódó ismeretek
egyrészt tartósabbak, másrészt, mivel az érzelmeket is megmozgatják, a mélyen fekvő
meggyőződések szintjéig juthatunk el, s ez a közösség egészéhez való érzékeny viszony
kezeléséhez, valamint a környezeti feltételek megőrzésére való motiváció kialakulásához
szükséges lehet. A mai pedagógiai és társadalmi elvárások alapján az élményeknek
túlnyomórészt pozitív élményeknek kell lenniük.
Felhatalmazó levél: a Pályázó részéről a számlavezető pénzintézetéhez intézett olyan
nyilatkozat, amelyben a Pályázó a pénzintézetet felhatalmazza arra, hogy a Támogatási
Szerződés nem-teljesítése vagy hibás teljesítése esetén a támogató azonnali beszedési
megbízás útján történő igényérvényesítését teljesítse.
Finanszírozási hiány: az a pénzösszeg, ami a fejlesztési költségek jelenértékének és a
jelentkező jövedelmek (bevételek és megtakarítások) jelenértének különbsége.
Gesztor szervezet alatt az egyéb együttműködések gesztor szervezetét értjük, amely
az adott együttműködés nevében és érdekében eljárni jogosult az együttműködési
megállapodás alapján.
Hiánypótlás: valamennyi melléklet hiánypótolható, a hiánypótlás csak egy alkalommal
lehetséges, a rendelkezésre álló határidő nem hosszabbítható meg.
Igazoló Hatóság: A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására
és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A Kifizető
Hatóság Magyarországon - minden Operatív Program vonatkozásában - a
Pénzügyminisztérium.
Igénymentesség: A projekt megvalósításának helyszínéül szolgáló ingatlannak
igénymentesnek kell lennie. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
(Inytv.) 16. és 17. §-ai alapján a fejlesztés helyéül szolgáló ingatlannal kapcsolatban
igénynek minősül különösen:
• elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, kivéve,
- ha az elővásárlási, vételi jog az ingatlant terhelő jelzálogjoghoz kapcsolódik
- ha a pályázó olyan visszavásárlási joggal terhelt ingatlanon kívánja megvalósítani
a projektet, amelynek tulajdonjogát települési önkormányzat beépítési, fejlesztési
49
a kötelezettséggel ruházta át a pályázó részére és ennek biztosítására kötötte ki
visszavásárlási jogát;
• végrehajtási jog;
• a tulajdonossal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás;
• bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás;
• bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom;
elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás, kivéve, ha a fejlesztéssel
létrehozandó épületre az építésügyi korlátozás nem vonatkozik
• kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a ténye, kivéve, ha a fejlesztéssel
kapcsolatos telekterület bővítését célozza;
• árverés, nyilvános pályázat kitűzésének ténye;
• zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés;
• tulajdonjog fenntartással történő eladás;
• az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye;
• jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás
ténye, mértéke és jellege.
50
mennyire reprezentálta a célközönséget. Sajtóesemény után össze kell gyűjteni és
értékelni a megjelent cikkeket, adásba került híreket, hogy mekkora felületen, milyen
hangvételben, környezetben jelentek meg, üzeneteink mennyire mentek át. Online
eszközöknél javasolt klikkelés-számlálót beépíteni, amivel közvetlenül mérhető, hogy
hányan látogatták meg például a honlapunkat. Az utóértékelésre időt kell szakítani,
nemcsak azért, hogy az elvégzett munkát értékeljük, hanem, azért is, hogy a
visszajelzéseket folyamatosan beépítsük a további kommunikációnkba.
Kommunikációs vagy Kampányterv feladatai:
- összefoglalva, egy helyen tartalmazza az egy időszakra vagy kampányra
vonatkozó minden kommunikációs elképzelést, a kitűzött célokat
- összehangolja és optimalizálja az eszközöket
- tervezhetővé teszi a megvalósítást
- biztonságossá teszi a végrehajtást
- biztosítja a mérhetőséget és számonkérhetőséget.
Tartalma (1-10-ig a jelen pályázat szempontjából kötelező tartalom):
1. Helyzetelemzés, földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása
2. Célok meghatározása, tervezett hatás/hatékonyság minősége és mértéke (A2.2.
szerint, illetve az alá bontható)
3. A célkitűzések megvalósításának módjai: célcsoportok azonosítása (A2.2. szerint,
illetve az alá bontható), a célcsoport(ok) bemutatása, médiahasználatuk
ismertetése, a célcsoportnak és a kommunikációs céloknak megfelelő lehetséges
kommunikációs eszközök és üzenetek azonosítása
4. A lerhetséges kampányváltozatok összehasonlítása, egy változat kiválasztása, a
változat illeszkedése a szervezet(ek) kommunikációs stratégiájához
(stratégiáihoz)
5. A kampány tervezett tevékenységei, mérföldkövei, ütemterve
6. A kampány humán erőforrás terve (szükséges szakértők és felelősök)
7. Kampányhatékonyság értékelés módszertana
8. A projekt eredményeinek működtetése és fenntartása
9. Tételekre bontott, részletes költség terv
10. Kockázatok és kezelésük
11. Visszacsatolás (opcionális)
Egy kampánynak vagy egy képzésnek minősül azon tájékoztatási vagy képzési
tevékenységek összessége, amelyek azonos tevékenységhez tartoznak, azonos a
megnevezésük, és minden azonos célcsoportba tartozó résztvevőre azonos fajlagos
kampányköltség jut.
Kedvezményezett: a támogatási szerződést aláíró projektgazda, vagyis a
támogatásban részesült pályázó, akivel a támogató támogatási szerződést köt.
Képzés: jelen kiírás keretein belül a képzés nem jogi terminológia, jogszabályi
megfelelőségre tekintet nélkül képzésnek minősül minden az „A” fejezetben felsorolt
célokhoz köthető készségek elsajátítását vagy fejlesztését előmozdító tevékenység.
A készség meghatározott feladat, munka ellátásához elengedhetetlen tudás, gyakorlat,
amelyre az egyén tanulás, képzés vagy gyakorlati tapasztalatok útján tesz szert. Az
alapkészségek a modern társadalom viszonyai között történő tevékenységhez szükséges
készségek összessége, úgymint írás, olvasás, számolás, kommunikáció, döntésképesség,
munkaszervezetben való részvétel képessége, önálló tanulási képesség stb. A
kompetencia (jártasság) az egyén bizonyított képessége arról, hogy tudását (készségeit,
szakképzettségét) képes mind a szokványos, mind a változó szakmai környezetben
alkalmazni. A kompetencia tulajdonképpen az adott közegben való eredményes
tevékenységhez szükséges ismeretek, elméleti és gyakorlati készségek, attitűdök,
érzelmek, értékek és etikai jellemzők, valamint motivációk összessége. A
kulcskompetenciák az alapkészségeket kiegészítő azon kompetenciák összessége,
amelyek az egyént képessé teszik arra, hogy: új tudásra tegyen szert, illetve hogy
tudását az új követelményekhez hozzáigazítsa, tudását, készségeit a tanuló szervezetek
51
követelményeihez igazítsa és hozzájáruljon a tanuló szervezetek kibontakozóban lévő új
formáihoz, alkalmazkodjon a változó életpálya-kilátásokhoz, s az egész életen át tartó
tanulás révén növelje mobilitását. (Az EU által azonosított kulcskompetenciák: az
anyanyelven való kommunikáció képessége, matematikai készségek, idegennyelven való
kommunikáció képessége, természettudományi és műszaki alapkészségek, informatikai
készségek, a tanulás tanulásának készsége, interperszonális és állampolgári készségek,
alkalmazotti készségek, vállalkozói készségek, általános műveltség.)
Kifizető Hatóság (KH): A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és
benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet.
A Kifizető Hatóság Magyarországon - minden Operatív Program vonatkozásában - a
Pénzügyminisztérium.
Kommunikációs stratégia, kommunikációs terv
A kommunikációs céljainkat a szakmai és szervezeti célok (küldetésünk) alapján
határozzuk meg. A stratégia hosszabb időtartamra szól, kevésbé részletesen, de
kommunikációs céljaink, elsődleges célközönségünk, és legfontosabb kommunikációs
eszközeink, kommunikációs és médiapartnereink meghatározására törekszik, valamint a
legfontosabb belső médiaszervezési folyamatokat, döntéshozatali szinteket azonosítja. A
kommunikációs stratégia társadalmi és szakmai szempontok által meghatározott (azaz
társadalmi és szakmai környezetünk felmérésére és elemzésére épülő), tervezett és
koordinált cselekvési rendszer. Jellemzően átgondolt, építkező, nyilvános, és az
esélyegyenlőség szempontjait figyelembe veszi, amikor a kommunikációs céljaink szerinti
társadalmi célcsoportokat meghatározza, illetve vázolja a szervezet kommunikációs
folyamatait. A kommunikációs terv adott időtartamra, általában egy évre szól, de
készülhet több évre is. Konkrét üzeneteket is megfogalmazhat (különösen, ha ezekről a
stratégia nem szól), eszközöket és felelősöket nevez meg.
Konzorcium: Konzorciumi pályázat esetén nincs a kedvezményezettektől elkülönült
szervezet, nem jön létre új jogalany, a felek közötti viszonyt az erre irányuló, mellékelt
megállapodások tartalmazzák. A megállapodásban kijelölik azt a tagot, aki a nevükben és
helyettük eljár a támogatóval, közreműködő szervezettel, illetve más harmadik
személyekkel szemben.
Minden partner/konzorciumi tag/szerződő fél (továbbiakban konzorciumi tag)
kedvezményezett lesz (ez nem jelenti azt, hogy a szerződést mindegyiknek alá kell írnia,
hanem erre vonatkozóan vagy a konzorciumi szerződésben felhatalmazzák a nevükben
eljáró tagot). A konzorcium nevében a tagok közül választott konzorciumvezető, illetve
annak törvényes képviselője jár el.
Ki kell azonban emelni, hogy a jogszabályokban foglalt kötelezettségeket projekt, illetve
a konzorcium szintjén kell vizsgálni és értelmezni, és nem az egyes tagok szintjén,
kizárólag ott merül fel az egyes tagok szintjén értelmezés kérdése, ahol az adott
jogszabály konzorcium szintjén nem értelmezhető.
Így például a 16/2006. (XII. 28.) MEHVM-PM rendelet 17. § (2) bekezdésében
meghatározott szerződésmódosítási esetek projekt szinten értelmezendők. Ha pl. az
egyik tag tevékenysége 3 hónapot meghaladóan késik, de összességében tartható a
projekt megvalósításának határideje, akkor nem kell szerződésmódosítást
kezdeményezni. Ugyanígy, ha a tagokra jutó költségkategóriák a tagok között változnak,
vagy egy tagnál változik a költségkategória 20%-ot meghaladó mértékben, de
projektszinten 20%-ot meg nem haladó mértékben változik, nem kell szerződést
módosítani.
Másik példa az ámr-nek az a szabálya, mely szerint az előleg és a kifizetések összege
nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80%-át. Ezt is projektszinten kell vizsgálni, és
nem az egyes kedvezményezettek szintjén.
Nem értelmezhető konzorcium, illetve projekt szintjén pl. a köztartozás, mert a
konzorcium nem adóalany.
52
A támogatási szerződés mintához külön bekezdés készül, amelyet akkor kell alkalmazni,
ha a támogatási szerződés alapján konzorcium kap támogatást.
Konzorciumi megállapodás: Több partner együttes pályázása esetén a partnerek
adatait, jogait és kötelezettségeit (pl. vállalt feladatok, pénzügyi ütemterv, saját forrás,
biztosítékok) tartalmazó dokumentum.
Költségek felmerülése: bármely típusú szerződés esetén a teljesítés igazolásának
feltételeitől függ. Amennyiben átalánydíjas, csak az idő előrehaladtától függ a teljesítés,
azaz a számla kiállíthatósága (ilyen számos PR-szerződés, mérnökszerződés,
könyvvizsgálói szerződés, rendelkezésre állási szerződés), úgy a költségek minden adott
időintervallum kezdetén merülnek fel. Amennyiben a szerződés valamilyen egyéb,
nevesíthető teljesítményről szól, úgy a teljesítést csak a nevezett teljesítmény elérésével
igazolják. Jellemzően ilyenek a kivitelezői szerződések.
Költségek felmerülésének időpontja: a teljesítésről kiállított számlán szereplő dátum
(a teljesítés dátuma).
Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) – az Új Magyarország Fejlesztési
Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott
jóvá a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában. Alapvető célja Magyarország
fenntartható fejlődésének elősegítése.
Középület jogértelmezési szempontból a közszolgáltatásokat végző szervezetek által
használt épület. Ilyen közszolgáltatásnak minősül, külön törvényi megnevezés nélkül is,
például a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az egészségügyi ellátás, a szociális
ellátás, a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, illetve mindazok a szolgáltatások,
amelynek elvégzését valamely jogszabály, bárki számára kötelező jelleggel előírja.
Közreműködő Szervezet (KSz): az operatív programok végrehajtásának
adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, melynek feladatai az irányító hatóság
és a Közreműködő Szervezet közötti együttműködési megállapodásban kerülnek
rögzítésre.
Létesítő okirat non profit szervezet esetén: a társadalmi szervezet alapszabálya, az
alapítvány és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság és a nonprofit
gazdasági társaság társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata);
Melléklet: a pályázatban rögzített, egyes tényt (tényeket) alátámasztó, és így a pályázat
elbírálását megalapozó dokumentum.
Operatív program: az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások
egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a Kormány előterjesztése alapján
az Európai Bizottság hagy jóvá.
Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt
érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak
milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt
hulladék elnyeléséhez.
Összeférhetetlenség: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló
2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdés szerint összeférhetetlenség azzal szemben
áll fenn,
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó.
aa)Döntés előkészítésben közreműködőnek minősül: az a természetes személy,
aki
aa1) munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján
részt vesz a pályázati kiírás vagy a támogatási döntés előkészítésében,
aa2) támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi,
véleményezési joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező testület tagja;
53
ab)Döntéshozónak minősül: az a természetes személy, aki
ab1) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára
jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetője vagy testület tagja,
ab2) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással
rendelkezik, így különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan
egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy
ilyen joggal rendelkező szerv vezetője vagy testület tagja;
b) kizárt közjogi tisztségviselő,
kizárt közjogi tisztségviselőnek minősül: a Kormány tagja, a kormánybiztos, az
államtitkár, a szakállamtitkár, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztéspolitikai
ügyekben feladatkörrel rendelkező központi hivatal vezetője, a regionális fejlesztési
tanács által törvény előírása alapján létrehozott társaság vezető tisztségviselői, felügyelő
bizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető
tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai;
c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,
közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó;
54
• projektelem: legalább a projekt előkészítés, a projekt menedzsment és a projekt
megvalósítás
• Egy kampánynak (beleértve: egy képzésnek) minősül azon tájékoztatási vagy
képzési tevékenységek összessége, amelyek azonos célhoz tartoznak, ugyanazon a
stratégián és kreatív/képzési ötleten alapulnak, azonos a megnevezésük, és minden
azonos célcsoporthoz tartozó résztvevőre azonos fajlagos kampányköltség jut. Egy
kampány tarthat hetekig, hónapokig, és magában foglalhat nem-formális képzési
tevékenységet, tájékoztatást, public relationst, vonal alatti (below the line, BTL)
kampánytevékenységet, reklámot, ezek kombinációját.
Projekt adatlap, pályázati adatlap: e dokumentum tartalmazza a pályázó, valamint a
projekt adatait, valamint a projekt egészének, illetve egyes részeinek bemutatását. A
dokumentum kitöltése a pályázó feladata. A projekt adatlap kitöltése a KEOP IH által
rendszeresített kitöltő program alkalmazásával történhet. A kitöltő program letölthető a
www.nfu.hu honlapról. A program lehetővé teszi a projekt adatlap elektronikus kitöltését,
nyomtatását és adathordozóra mentését.
Projekt előrehaladási jelentés: a kedvezményezett rendszeres beszámolója a
Közreműködő Szervezet felé a támogatott projekt megvalósulásáról. Részleteiről a
www.imk.hu honlapon tájékozódhat.
Projekt fenntartási jelentés: a Kedvezményezettnek a pénzügyi beszámoló
jóváhagyását követően, a teljes fenntartási időszak alatt a Támogatási Szerződésben
meghatározott rendszerességű és tartalmú adatszolgáltatási kötelezettsége a
Közreműködő Szervezet felé.
Reklámozás: a nyilvánosságnak bármely, a címkétől eltérő eszközzel való
tájékoztatása, amely a hozzáállást, meggyőződést és szokásokat tervezetten vagy
valószínűsíthetően befolyásolja és alakítja annak érdekében, hogy közvetlen vagy
közvetett módon előmozdítsa az ökológiai termékek vásárlását.
Szektorközi együttműködéssel kapcsolatos tapasztalat: oktatási/kormányzati/civil
szervezet által fizetett olyan munka ideje, amely a felsorolt három szektor közül legalább
kettő rendszeres, minimum 2 alkalom/hónap gyakoriságú érdemi egyeztetését kívánta
meg.
Táj: az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy
emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. A tájak
elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és
természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik.
A tanulás egy olyan folyamat, amelynek során az egyén lépésről lépésre egyre
bonyolultabb és elvontabb ismeretekre tesz szert, és ezeket az ismereteket ténylegesen
elsajátítja.
A formális tanulás szervezett és strukturált közegben (pl. oktatási, képzési
rendszer, vállalati képzés keretei között) történő tanulás. A formális tanulás
rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma,
bizonyítvány) zárul.
A nem-formális tanulás tervszerű, de nem kifejezetten tanulási célzatú, de
jelentős tanulási elemet tartalmazó tevékenység keretében végzett tanulás. A
nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek
mellett zajlik, és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális
tanulás lehetséges szinterei: munkahely, civil és társadalmi szervezetek vagy a
formális oktatási rendszerekben folyó tanulás kiegészítése céljából létrehozott
képzőintézmények. A 2001. évi CI sz. Felnőttképzési Törvény értelmében (29. §
14. pont) „nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb
szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási,
képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul
55
meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító
okirat megszerzéséhez”.
Az informális tanulás a napi élettevékenység (családban, munkahelyen,
szabadidős tevékenység során stb.) keretében történő, nem feltétlenül tudatos
tanulási tevékenység.
Telephely: a cég - székhelyétől különböző helyen lévő - telephelye a tevékenység
gyakorlásának helye. (1997. évi CXLV törvény 16.§).
A tudás a dolgokról, jelenségekről, természetről és társadalomról való vélekedés. A
tudás birtokában a dolgokról, jelenségekről, megnyilvánulásokról megállapíthatjuk, hogy
melyek igazak, illetve hamisak, mi az, ami helyes, illetve helytelen, mi az, ami valós
illetve valótlan. A társadalmi kontextusba helyezett tudás szorosan kapcsolódik a
kompetencia, a jártasság, a képzettség kategóriáihoz. Jellegénél fogva a tudás lehet
elméleti vagy gyakorlati. A tudás formája változik aszerint is, hogy minek a
megismerésére irányul (objektív tudás, szubjektív tudás, morális tudás, vallási tudás). A
tudásnak lehet explicit és implicit formája.
Új gép: amely használatban még nem volt, és a géppel nem folytattak üzemszerű
gyártási tevékenységet függetlenül a gyártási évtől. (Az új gépnek nem kell feltétlenül a
pályázat benyújtásának évében gyártottnak lennie, tehát korábbi évjáratú gép is lehet a
pályázat szempontjából új, ha a gyártó vagy forgalmazó raktárából szállítják.)
Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett
fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi
források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készít az
Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a fejlődésben
lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére, a kiemelt
szükségletekre figyelemmel.
Üzenet: jelen pályázati konstrukció esetében az A.2.1. fejezetben a kommunikációs
területekhez (A.-D.: lakhatás, táplálkozás, mobilitás, szabadidő) és a részcélokhoz (a.-e.)
megfogalmazott, a fenntartható fejlődés eszme- és értékrendszerét bemutató,
sorszámozott állítások. „A” komponens esetében a kampányoknak csak az üzeneteknek
megfelelő mondanivalója lehet. Az A2.1.-ben megfogalmazott üzeneteket nem szó
szerint, hanem jelentésében kell felhasználni, azaz a ténylegesen terjesztett szlogen,
mottó stb. pontos képi, írásbeli vagy szóbeli megfogalmazása a pályázó feladata, és
egyes esetekben már a Kampányterv része. A „B” komponens esetében a pályázónak kell
az üzenetet megfogalmaznia, az A2.1.-nek megfelelő részcélok érdekében, de
természetesen felhasználhatja a már megfogalmazott üzeneteket is. Egyetlen
kampányüzenet sem lehet ellentétes az EU, illetve Magyarország Fenntartható Fejlődés
Stratégiájával.
Válságkommunikáció: Egy minden elképzelhető veszélyhelyzetre kidolgozott
forgatókönyv, egy külső vagy belső válság kommunikációs kezelése.
Viselkedési kódex: A munkatársak viselkedésére vonatkozó szabályok és előírások
összefoglalása.
Zöld beszerzés: környezeti szemponto(ka)t alkalmaz beszerzésében, azaz legalább egy,
egyértelműen azonosítható környezeti vagy környezetvédelmi szempontot megjelenít a
beszerzés tárgyában, részletes leírásában (műszaki feltételek stb.), a beszállítótól elvárt
követelmények között (pl. alkalmassági feltétel), a szerződés feltételeiben, vagy a
kiválasztásban. Nemcsak közbeszerzés esetén alkalmazható zöld beszerzés, hanem
egyszerű beszerzésekben is.
56
F8. A kitöltött pályázati adatlaphoz csatolandó mellékletek listája
57
9. Megállapodás az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan használatáról.
Ha a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon
kívánják megvalósítani, akkor csatolni kell a tulajdonostársak között közokiratba
vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodást és az
ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajzot. (Eredeti, vagy Pályázó
által hitelesített másolat)
10. Bérbeadó hozzájárulása és bérleti szerződés.
Ha a megvalósítás helyszínéül szolgáló ingatlan nem a pályázó tulajdonát képezi,
csatolni kell a bérleti szerződést, valamint a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozatát a
projekt megvalósításához és a pályázóra vonatkozó fenntartási időszakra
értelmezett üzemeltetéshez. A bérleti szerződésnek kizárólagos joggal biztosítania
kell a támogatással megvalósuló beruházás működtetését legalább a projekt
fenntartási időszakára. (Eredeti, vagy Pályázó által hitelesített másolat)
11. Építési engedély vagy nyilatkozat építési engedély mentességről.
A pályázat benyújtásához a pályázó nevére kiállított, jogerős építési engedély
eredeti vagy másolati példányát kell csatolni.
Ha az infrastrukturális és/vagy ingatlan beruházás nem építési engedély köteles,
akkor a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatát kell csatolni, amelyben szerepel a
kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan.
12. Minden egyéb szükséges jogerős hatósági engedély, vagy elvi hozzájárulások.
13. Építési tervdokumentáció (tervrajzok, műszaki leírás).
Az építési tervdokumentáció tartalmazza a tervrajzokat, valamint az építészeti és
technológiai műszaki leírást.
58
F9. A Pályázati Útmutató mellékletei
Pályázati felhívás
Pályázati adatlap
Útmutató pályázati adatlapok kitöltéséhez
Elszámolhatósági Útmutató
Kampányterv sablon (A komponenshez)
Megvalósíthatósági tanulmány útmutató (B komponenshez)
Fenntartó nyilatkozata sablon (oktatási intézmények esetében)
Támogatási szerződés sablon
Konzorciumi szerződés sablon
Esélyegyenlőségi útmutató
Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez
Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei
Arculati kézikönyv
59