20.

Tétel

József Attila és Ferencváros kapcsolata

 Ferencváros, azon belül is a Ferenc tér környéke volt a lakóhelye születésétől egészen 14 éves
koráig a magyar költészet egyik legnagyobb alakjának, József Attilának.
 Az édesapa, József Áron 1908-ban elhagyta családját, amikor a legkisebb gyermek, Attila
hároméves volt.
 Bár addig is sokat költöztek, ezután szinte félévente kellett új otthon után néznie az örökös
lakbérhátralékkal küzdő Pőcze Borbálának.
 A gyermek József Attila és édesanyja a IX. kerületben élt a Lenhossék utcában, a Márton, a Haller,
a Bokréta, a Páva, a Thaly Kálmán vagy éppen a mai Balázs Béla utcában – és természetesen a
Ferenc téren.
 Laktak saját lakásban, külön szobában, konyhában, tömegszálláson, kocsmában,
bordélyházban és üzlethelyiségben.
 Az édesanya mint családfenntartó dolgozott mozikban, takarított lakásokban, foglalkozott
mosással, varrással, és ha kellett, a közeli Vásártéren (ma Haller Park) mások otthon készített
munkáit próbálta eladni.
 Attila pedig vele tartott, amikor nem valamelyik közeli iskolában tanult, nem a pajtásaival játszott,
nem tűzifát lopott, vagy éppen nem a Ferencvárosi rendezőpályaudvar vagonjai között sétált.
 Attila és fiatalabb nővére, Etelka 1910 márciusában az Országos Gyermekvédő Liga közvetítésével
Öcsödre került Gombai Ferenc gazdához.
 1912 júniusában a testvérek hazatértek Öcsödről.
 1914 augusztusában idősebb nővére, Jolán férjhez ment Pászti Elemérhez, ekkor a József család
beköltözött a házaspár Üllői út 63. szám alatti lakásába.
 1916 nyarán a család a Ferenc tér 11. számú házba költözött.
 Attila 1916-ban beiratkozott az Üllői út 54. szám alatti polgári iskolába.
 Első verseit ekkor írta. 1917-ben Jolán megismerkedett dr. Makai Ödön ügyvéddel: előbb
alkalmazottja lett, majd szerelmi kapcsolat alakult ki köztük.
 Jolán elvált Pászti Elemértől, majd feleségül ment Makaihoz.
 1919 decemberében az akkor már négy éve súlyos beteg Pőcze Borbála meghalt.
 1920 januárjában Attila Etelkával együtt a Makai házaspár terézvárosi otthonába, a Lovag utca 3.
szám alá költözött.
 Az eddigiekből is kiderülhetett, milyen sok helyszín kötődik így vagy úgy a gyermek József
Attilához.
 Huszonkét olyan épületet ismerünk, amely a lakóhelye volt a költőnek (ezekből több még ma is
megtalálható), további 13 helyszín pedig más-más okból, de szintén beleivódott emlékezetébe.
 Ha nem is tudjuk itt és most az összeset bemutatni, de a legfontosabb helyekre mindenképpen
érdemes legalább képzeletben elsétálnunk.
 Kezdjük azokkal a házakkal, amelyeket József Attila, ha rövid ideig is, de otthonának
tekinthetett.  
 József Attila a Gát utca 3. számú házban született 1905. április 11-én.
 Szülőházában mindössze három hónapos koráig élt, az épület mégis szimbolikussá vált az elmúlt
évtizedekben.
 1964. április 11-én itt nyílt meg a József Attila Emlékszoba, amelyet Kassák Lajos avatott fel.
 A fél évszázadnyi idő alatt a kiállítás négyszer újult meg.
 Utoljára 2015. április 11-én adta át Ferencváros Önkormányzata a felújított épületet, és minden
eddiginél nagyobb teret biztosított a költő emlékének ápolására.
 1905 júniusában a Szvetenay (Lenhossék) utca 18. szám alá költözött a család, Gerstl Sándor
szappanfőzőmester telepére.
 Gerstl a munkaadója volt József Áronnak, az édesapának.
 Jó viszonyban voltak, ennek köszönhető, hogy majdnem két évig itt lakhattott a család. 
 1907-ben költöztek a Gát utca 8. szám alá, egy szoba-konyhás lakásba.
 Egy évre rá újra lakóhelyet váltottak, a közeli Gát utca 24. I. emelet 19. számú lakás lett az
otthonuk.
 1908 júliusában József Áron végleg elhagyta családját.
 József Attila ekkor hároméves volt. 
 Pőcze Borbála először a hatóságok segítségével próbálta megkeresni, de többhetes
eredménytelen kutatás után kénytelen volt alkalmi munkákat vállalni, hogy három gyermekét
eltartsa. Először varrással próbálkozott, majd az egyik szobájukat adta bérbe.
 A próbálkozás kudarcot vallott: lakbérhátraléka miatt Pőcze Borbála a gyerekekkel 1908
októberében egy Páva utcai kocsma kamrájába költözött, majd a Márton utca 1. szám alá.
 Itt csak néhány hónapot maradtak, a következő állomás a Haller utca 15. lett, egy kőműves adott
nekik szállást.
 Ezt követően rövid ideig egy Lenhossék utcai tömegszálláson húzták meg magukat, majd 1910
februárjától a Ferenc tér 5. alatt, egy Mészárosné nevű jövendőmondó konyhájában kaptak
helyet, a jósnő az alkalmazottjaként dolgoztatta a Pőcze Borbálát.
 A vajákos asszony ijesztő szertartásai nagy félelmet keltettek a gyerekekben, és végül anyjuk új
lakóhely után nézett.
 Úgy gondolta, egyedül egyszerre képtelen munkát keresni és három gyermekét ellátni, ekkor
következett a már említett kétéves öcsödi „száműzetés” Etelka és Attila számára.
 1912-ben, amikor végre visszatérhettek Öcsödről, a Páva utca 11. alatti ház egyik lakásában
kaptak maguknak fekvőhelyet.
 1913 januárjában újra költöztek: a Haller utca 15. alá (itt már laktak egyszer), de már júniusban a
Gát utca 8. volt a lakóhelyük, hogy azután szeptemberben már megint a Haller utca 15.
szerepeljen az iskolai papírjaikon lakóhelyként.
 1914-ben több helyen is megfordultak: a Thaly Kálmán utca 40. (a mai Balázs Béla utca 10.) szám
alatti házban, 1914 augusztusában pedig József Jolán első férjének, Pászti Elemérnek az Üllői út
63. alatti lakásában laktak.
 A következő év májusban Jolánnak gyermeke született, a szoba-konyhás lakás szűknek bizonyult
hat személy részére.
 Ezért 1915 őszén a Bokréta utca 10. alá költözött Pőcze Borbála, Etelka és Attila.
 A gyakori vándorlás 1916 nyarán véget ért.
 József Jolán ekkor állandó és önálló keresettel rendelkezett, így a Ferenc tér 11. szám alatti
bérház harmadik emelet 43-as, szoba-konyhás lakást kibérelhette.
 Négy évig éltek itt, József Attila gyermekkorának legnyugodtabb időszaka lehetett ez, amikor nem
lebegett fejük felett a kilakoltatástól való állandó rettegés.  
 Térjünk most rá azokra a ferencvárosi helyszínekre, amelyek mélyebb nyomot hagytak a
költőben! 
 A legfontosabb hely a Ferenc tér, nem véletlenül, hiszen itt lakott a legtovább. Volt itt minden,
ami egy fiúnak érdekes lehetett.
 A 4. szám alatt működött a Ferencz Mozgó nevű mozi, ahol édesanyja takarított, ő pedig rengeteg
filmet megnézhetett.
 A 13. számú ház egy kis kávémérés volt, itt vette az anya reggelenként a kávét és tejet
hármuknak.
 A Ferenc tér 12.-ben lévő zálogházat gyakran látogatták a József család tagjai.
 Maga a tér az önfeledt játék helye volt, Attila vele egyidős pajtásaival rengeteg időt töltött itt.
 A mozi világa egyébként nagyon vonzotta József Attilát, de ez szinte természetes volt, hiszen a
mama a Mester utca, Haller utca sarkán működő Világ moziban, az Üllői út, Berzenczey utca
sarkán lévő Projectograph moziban és a Haller utca 54. alatti Haller Mozgóban is vállalt takarítást.
 Fia természetesen gyakran tartott vele.
 A Haller utca másik oldalán helyezkedett el az Országos Vásártér, ahol tematikus vásárok mellett
napi piacot is tartottak, Attila sok időt töltött itt is.
 A Ferencvárosi rendezőpályaudvar a tűzifa beszerzésének helye volt, a közeli Déli összekötő
vasúti hídra pedig nagyon szeretett felkapaszkodni és nézni a folyón haladó uszályokat, illetve a
hídon átpöfögő vonatokat.
 A Fővám tér a Vásárcsarnok miatt volt fontos, mert itt, a csarnok előtt próbált színes
papírforgókat eladni, és teherhordónak ajánlkozott, hátha ezzel egy kis pénzt kereshet, és azt
édesanyjának adhatja.
 A közeli Kálvin téren a református templomban gyakran megfordult, mert a mama (református
lévén) mindig magával vitte, ha éppen volt ideje egy istentiszteletre betérni ide.
 Ne hagyjuk ki a ferencvárosi iskoláit se: a Mester utca 19. szám alatti, valamint és a Mester utca
67. szám alatti elemi iskolákban abszolválta a második, harmadik és negyedik évet – félévenként
felváltva egyszer itt, másszor ott tanult. A polgári iskolai tanulmányait még IX. kerületi lakosként,
de már a józsefvárosi, Üllői út 53. szám alatti épületben kezdte meg.    
 Amikor Makai Ödön, a sikeres pesti ügyvéd a Terézvárosban lévő Lovag utcai lakásába fogadta
felesége testvéreit, Etelkát és Attilát, a Ferencváros szinte egy csapásra eltűnt Attila életéből.
 De az emlékek örökre megmaradtak, időnként feltörtek. Sokszor verssorokban jelentek meg,
máskor barátaival vagy testvéreivel folytatott beszélgetéseiben, és gyakran akkor, amikor
pszichoanalitikusa próbálta segíteni, hogy megértse saját magát.
 Ha valaki a Ferenc tér környékén jár, több olyan lakóházat is talál, amelyen kis méretű emléktábla
jelzi, hogy ha csak néhány hónapig is, de itt lakott az a szegény sorban élő kisfiú, akiből a magyar
modern költészet óriása lett.
 Jó, hogy ott vannak, mert segítik az emlékezést mindazok számára, akik minél többet meg
akarnak tudni József Attiláról.