2023 az évfordulók éve

2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor születésének és a Himnusz születésének 200.

évfordulóját. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóját és Pest, Buda és Óbuda
egyesítésének 150. évfordulóját. Az 1848-as forradalom nem lett volna a Reformkor nélkül.
Megemlékezünk a Reformkor nagy alakjairól. Sajnos az évfordulókhoz köthető épületek nagy részét
lebontották, de útvonalunkat úgy alakítottuk, hogy a megmaradt épületeket és emléktáblákat
megtekinthessük.

Petőfi Pesten
Petőfi pesti tartózkodásához fűződő összes helyszín elfér egy 1 km sugarú körben, ha képzeletbeli
körzőnk hegyét az ELTE főépülete előtt szúrjuk be.

Petőfi 1833-ban került először Pestre. Két évig járt itt iskolába. Előbb az evangélikus gimnáziumba,
/ma Deák tér 4./, majd 1834-ben a piarista gimnáziumba.

Másodszor selmeci tanulmányait megszakítva, 1839. március elején jött Pestre, Rónai álnéven
statiszta és szerephordó volt a Nemzeti Színházban. Két hónapig maradt Pesten. A borozó című verse
az Athenaeum című folyóiratban jelent meg 1842. május 21-én.

Az akkor széles Kerepesi út folytatása volt a Hatvani utca, az Astoria szálló helyén egyemeletes épület
volt, bal- oldalon a Nemzeti Színház tömbje.
1843-44-ben a hivatását kereső fiatalember az állandóságot nélkülöző alkalmi szálláshelyeken lakott,
fogadókban és bérlakásokban.

1843-ban a mai Baross utca 5-ben, /akkor Stáció u./, egykori sárlőrinci és aszódi osztálytársával, a
későbbi jogot hallgató Fekete Lajossal lakott. Majd szállásról szállásra vándorolt Pesten. Az épület a
Wenckheim - palotával szemben volt, a Józsefváros földszintes épületei közé tartozott, később húztak
rá még egy emeletet. Itt a két ifjú egy- három héten át osztozott a bolthajtásos kis szobán. A ház
helyén 1972-ben a főváros a Baross és Üllői utat összekötő keresztutcát nyitott.
1843-ban Pesten ideiglenes megélhetéshez jutott Nagy Ignác Külföldi Regénytáránál. Az Országúton,
a mai Múzeum körút 37-ben bérelt szobát továbbra is Fekete Lajossal. Az első emeleten laktak, szép
kilátás nyílt a Nemzeti Múzeumra és a kiskertekre.

A Pilvax Kávéházban naponta megfordult író barátaival.

Ősszel újra színésznek állt, előbb Debrecenben, majd Bihar vármegyében játszott. 1843-44 telét
betegen, éhezve Debrecenben töltötte. 1844. február végén gyalog érkezett Pestre. Vörösmarty
Mihály közbenjárására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását, segédszerkesztő lett a Pesti
Divatlapnál. 1844. június 17-től szeptember 29-ig az országúti Kunewalder-házban, a mai Múzeum
körút 8-ban lakott, Vahot Imrével. Itt volt a Pesti Divatlap szerkesztősége. A ház 1838-ban épült Hild
József tervei alapján, klasszicista stílusban. Az emeleten voltak a bérlakások és a szerkesztőség, a
földszinten raktárak. 1840-ben még egy emeletet emeltek a házra. Petőfi ablaka a Füvészkertre
nézett, ma itt az ELTE Campusa van. A ház helyén 1880-83 között a Műegyetem, /ma az ELTE/,
főépülete épült Steindl Imre tervei alapján.
A Nemzeti Múzeum mellett állt a Két Pisztoly fogadó, a mai Baross utca és Múzeum körút sarkán.
1840-ben alakult ki félelmetes híre. De kávéházi részlegében értelmiségi csoportok találkoztak, itt
1844-ben Petőfi is megfordult.

A fogadó helyén áll ez a modern ház.

1844. szeptember 29-én Vahot Imrével a Hatvani és Magyar utca sarkán lévő Kölber-házba költözött,
ma Kossuth Lajos u. 19. Itt írta a Helyiség kalapácsát és a János vitézt.
Emléktábla Kossuth Lajos utca 19-21.

Szinte mindennapos volt Vachot Sándor és felesége Csapó Mária házában, a Károlyi Mihály utca és
Helszlmann utca sarkán állt. 1845. márciusában felvidéki útra indult.

Elutazása előtt 1845. március 31-én a Vadászkürt Vendéglőben, ma Türr István u. 5. , barátaival
vacsorázott. Ennek emlékére írta az „Azokhoz az én jó pesti pajtásaimhoz” című versét.

Azokhoz az én jó pesti pajtásaimhoz

„Hah, a börtönöm ajtaja megnyílt,

- Nem börtön-e a hivatal?
Csókolgat a drága szabadság
Édes – tüzes ajkaival,
De, lelkem hová lett? ... merre, ó a lélek,
Szárnyad suhogásai merre vivének?
................
Távozni! e gondolat úgy fáj,
Úgy fáj nekem....”

1845. szeptemberében a Hatvani utca 6-ban, /ma Kossuth Lajos utca 10./, költözött Várady Antalhoz,
közösen béreltek szobát egy csizmadiánál.
1845-ben Pesten írta ezt a verset.
Pest

„Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!

S én Pestnek mindig jó barátja voltam,
És ahol csak kell, hát pártját fogom,
Volt itt nekem sok kellemes napom.
Kivált ha az utcán kóborolhatok:
Az angyaloknál boldogabb vagyok.
Egy óriáskígyó bámészkodásom,
Végighúzódik a népsokaságon,
S aztán itt minden olyan érdekes,
A szív örömében csak úgy repes.
A vargainasok pofozkodása
A bérkocsiknak embergázolása,
A zsebmetszők, a pörölő kofák
Az embert igazán mulattatják.
S azt kell még látni, hogy ha szép időben
Sétára kél a tarka-barka nőnem:
Mi szépek ők, mi szépek, teringette,
Elől kifestve és hátul kitömve.
Hát ahol a dicső arszlánok járnak!
Azt nevezem csak baromvásárnak.”

1846. júniusában Várady megházasodott, Petőfi Szatmár megyébe utazott, novemberben jött vissza,
a Hatvani utcai Jankovics-házban bérelt szobát.
Mindkét házat lebontották. Íme a helyettük épült paloták.

1846 elején Pesten megszervezte a Tízek Társaságát. 1846 végén erdélyi körútra indult. Megismerte
Nagykárolyban Szendrey Júliát. 1847. november 4-én érkezett feleségével Pestre. Egressy Gábor
Dohány u. 373. sz. egyemeletes Schiller házban, / ma Dohány u. 16. /, bérelt számukra lakást,
amelynek egyik szobájában velük lakott Jókai Mór 1848. június 12-ig. Később Petőfi szülei is itt laktak.
1848. márciusi napokban részt vett a forradalom előkészítésében.
Nemzeti dala a forradalom himnusza lett. A Landerer és Heckenast nyomdában nyomtatták ki.
Tagja lett a Közcsendi Bizottmánynak. 1848. március 31-én a Nemzeti Múzeum előtt ő olvasta fel a
Nemzeti Múzeum előtti népgyűlésen a választmány proklamációját. Elszavalta „ A királyokhoz” című
költeményét.

A királyokhoz
„Azt adok, mit vajmi ritkán kaptok,
Ti királyok, nyílt őszinte szót,
Ahogy tetszik, köszönjétek meg, vagy
Büntessétek a fölszólalót?
Áll még Munkács, áll még az akasztófa,
De szívemben félelem nem áll...
Bármit mond a szemtelen hízelgés,
nincsen többé szeretett király! „

Szabadságharcos pályája 1848. szeptemberében kezdődött. Kiképző tiszt lett Debrecenben. 1849.
januárjában elindult Bemhez az erdélyi hadszíntérre. Mészáros Lázár miniszterrel és Klapka György
tábornokkal való összetűzése miatt kilépett a katonaságtól.
1849. május 9-én, Pest ostroma idején visszatért a fővárosba. A Marczibányi-házban, /ma Rákóczi út
12. /, élt feleségével és kisfiával. Már lakott ebben a házban 1845-ben Egressy Gáborral. Lakásuk a
második emeleten volt, 2 ablakuk a Dohány utcára nézett, 1 pedig az udvarra. Itt látogatta meg Arany
János. Innen indult utolsó útjára Mezőberénybe. Vonzódott Pesthez, ezt versben és prózában is
megírta. A pesti embert ironikusan rajzolta meg a „ Boldog pestiek és Pest” című versében.

Boldog pestiek
„Hiába is dicséritek
A szép természetet!
Az tart legföljebb veletek,
Ki rossz gombát evett.
Szegény, szegény falusiak
S kisvárosbéliek!
Mi élünk csak valódilag,
Mi boldog pestiek.

Lakásunk fényes palota,.

Mindent találni benn,
Mit a mesterség adhata,
Hogy legyen kényelem.
Selyem, rugalmas pamlagunk
Lágy hintaként remeg,.
Egész török basák vagyunk
Mi boldog pestiek!

És minden nap véghezviszünk

Nagy epicuri tort,
Hol ételt és italt nekünk
Sok cifra szolga hord,.
Míg a zenének hangjai
Vígan fölzengenek,
Lelkünk elandalítani. –
Mi boldog pestiek!

Hát a színház? a táncterem

És több efféle hely?
Kapunk alatt hintó terem,
S mint a villám visz el.
Így múlik éjünk és napunk,
Nincs híja semminek,
Míg végre csődöt nem kapunk
Mi boldog Pestek.”

A várost 1849. július 3-án hagyta el. Halála után ingóságait elárverezték, özvegye 1850-ben tudott
néhány darabot visszaszerezni. A házat lebontották, a helyén álló épület 1936-ban épült.
 A ház mai formája.

Petőfi bronzszobrát Izsó Miklós terveit felhasználva Huszár Adolf készítette, és 1882-ben az Ybl
Miklós által tervezett gránit talapzaton helyezték el a Petőfi téren.

Petőfi szobrát Huszár Adolf készítette 1882-ben. A magas szürke gránittalapzaton álló szobor
a Nemzeti dal szavalása közben ábrázolja a költőt. A szobor állítása egy hegedűművész, Reményi Ede
kezdeményezésére készült, a szükséges pénz előteremtésére koncertkörutat szervezett. Az így
befolyt összegből jött létre az alkotás, nem véletlenül mondta Jókai Mór a szobor felavatásakor, hogy
a szobor „hangjegyekből készült.” Arany János is jelen volt a szobor avatásakor, de az ünnepség alatt
megfázott, majd tüdőgyulladást kapott, és két hét múlva meghalt. A szobor előtti tér az egyik
központi gyülekezőhelye az ünneplőknek március 15-én.
1848-as forradalom
https://pestbuda.hu/cikk/
20200315_f_nagy_veronika_jarjuk_be_egyutt_a_marcius_15_i_forradalom_helyszineit

Pesten a Fiatal Magyarország köre a bécsi forradalom hírére március 15-én cselekvésre szánta el
magát. A Pilvax kávéházból induló fiatalság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével maga mellé állította a
forradalmi lázban égő várost. Először az egyetemistákat, majd a polgárok egy részét.

Magyarországon az 1800-as években kezdett divatba jönni a reggeli kakaó-, kávé- és

teafogyasztás, ekkoriban nyíltak meg a városban az első kávéházak. A korábban itt álló épületben
működött a Cafe Renaissance, amelynek hamarosan az egyik kávéslegény, Pilvax Károly lett a
tulajdonosa, így lett a hely neve Pilvax. Az eredeti épületet sajnos lebontották. 1848. Március 15-én
Petőfi vezetésével itt találkoztak a márciusi ifjak. Innen indultak a Városházára, hogy átadják a 12
pontot.
Landerernél lefoglalták a nyomdát, a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot, és a Nemzeti
dalt.

Délután a húszezres tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett.

Majd a tömeg a Városháza elé vonult. Ezt 1900-ban lebontották. Pest város tanácsa is a mozgalom
mellé állt.

A tömeg ezután a Várba, a Helytartótanács épülete elé vonult. A tanács vezetői teljesítették a
tüntetők kéréseit.

Szabadon bocsájtották Táncsics Mihályt börtönéből.

Este a Bánk bánt adták elő a Nemzeti Színházban.

Április 1-én a Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak, ahol ismertették a királyi leiratot, mely
elfogadta a Felelős Magyar Minisztériumot.

Emléktábla a Kossuth Lajos u. 3-ban.

Április 14-én a kormány Pozsonyból Pestre tette át székhelyét.

Június 12-én a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kibocsájtotta az önálló magyar bankjegyeket.

Július 5-én összeült a népképviseleti országgyűlés a régi Vigadó épületében.

Július 11-én Kossuth elmondta híres beszédét az országgyűlésben, mely a beszéd hatására
megszavazta a 200000 főnyi katonát és az erre szükséges pénzt.

„Uraim! midőn e szószékre lépek, hogy önöket felhívjam, „mentsék meg a hazát”! :e percek irtózatos
nagyszerűsége szorítva hat le keblemre.” Kossuth kiváló szónoki képességével győzte meg a
képviselőket.

Szeptember 11-én megindul Jellasics a határ felé, a képviselőházban a kormány lemond. 5 nap múlva
megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány.

Szeptember 28-án A hajóhídon felkoncolják Lamberg altábornagyot.

Szeptember 29. Pákozdnál győz a magyar sereg.

November 14. Az Újépületben megkezdődik a puskagolyógyártás.

December 2-án Ferenc József lesz az új uralkodó és a Schwarzenberg kormány általános támadást
indít Magyarország ellen.

December 31. Az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözik. A magyar főerők január 4-én
feladták Pestet.

1849. január 8- Batthyány Lajos letartóztatása a Károlyi palotában. Akkor ilyen volt a Károlyi palota.
1849. április 24-én a császáriak kiürítik Pestet. Aulich Lajos tábornok bevonul Pestre. Pest
kormánybiztosa Irányi Dániel lesz.

Május 4. Heinrich Hentzi császári csapatok parancsnoka megkezdi Pest ágyúzását. A bombák lángba
borították a Dunasor palotáit.

Az uralkodó segítséget kér I. Miklós orosz cártól. Május 9-én megindul Magyarország felé a 200000
orosz katona.

Május 21. A magyar csapatok elfoglalják a Budai Várat.

Június 5. A kormány Debrecenből Pestre költözik. Június 24-én kimondják Pest-Buda és Óbuda
egyesítését. A törvény végrehajtására azonban nem marad idő, csak 1873-ban történik meg.

A József nádor tér 1. számú árkádos házban lakott Kossuth az 1832-36-os országgyűlés után szüleivel
és két húgával, Lujzával és Zsuzsannával. Édesanyja és Lujza nemes kisasszonyoknak adott szállást és
ellátást, köztük Kossuth későbbi feleségének is. Kossuth ebben az épületben szerkesztette a
Törvényhatósági Tudósításokat.
Kossuth a Nádor u. 18-ban, édesanyja lakásán lakott. Június 30-án itt ülésezett a
minisztertanács. Az erkélyről szólt Pest polgáraihoz. Júliusban a kormány Szegedre költözött. Kossuth
soha többé nem tért vissza Pestre.1849. június 30-án a ház erkélyéről szólt Kossuth Pest polgáraihoz.
Július 8-án a kormány Pestről Szegedre költözik

A Nádor u. 5. sz. .ban volt "Kossuth Pesti Hírlapjának" szerkesztősége. Az első szám 1841. január 2-án
jelent meg.
A házat klasszicista stílusú. 1846-ban kávéház nyílt a földszinten. Itt működött a Balközép Párt, a
Tigrisek 1870-ben. Mikszáth itt írta tudósításait a „Tisztelt Házból”.
Pest, Buda, Óbuda egyesülése

A reformkorban fejlődésnek indultak a városrészek, különösen Pest városa

Az első hidunk, a Lánchíd megépítésére gróf Széchenyi István tett javaslatot. Egy hideg
decemberi napon Pestről igyekezett édesapja temetésére, de a Dunán az átkelőhely le volt zárva a
zajló jég miatt. A gróf csak majdnem egyheti várakozással, élete kockáztatásával tudott átkelni a
budai oldalra. Ekkor fogalmazódott meg benne a híd építésének ötlete. A híd alapkőletétele 1842.
aug. 24-én volt.
A Lánchíd magánvállalkozásként épült, báró Sina György bankár adta hozzá a legtöbb pénzt.
Ezen érdeme miatt nevét a királyéval és Széchenyi Istvánéval együtt a híd pesti hídfőjénél gránitba
vésték.
A hídfőkön vámházat építettek és hídvámot szedtek az átkelőktől, hogy megtérüljenek a
költségek. A híd pilléreit kezdettől a magyar címer díszíti. A hídfőket őrző 2 oroszlán csak később
készült el.
1867-ben Ferenc József koronázási menete a Mátyás templomból indult. A király hófehér
paripája a Lánchídra érve megbokrosodott. A király fél kézzel tartotta a koronát a fején a másikkal a
lovat próbálta megfékezni. Ferenc József a Belvárosi plébániatemplom előtt elmondta esküjét, ezt
követően a királyi kardvágásokra került sor a mai Széchenyi téren, az erre a célra emelt koronázási
dombon. Az uralkodó közkegyelemben részesítette azokat, akik részt vettek az 1848-49-es
szabadságharcban, ezért börtönbüntetést kaptak, az országgyűlés 100 ezer forintos koronázási
ajándékát pedig a honvédek özvegyeinek és árváinak ajánlotta fel.

Az első kocsi 1849. jan. 1-jén haladt át a Lánchídon, a Szent Koronát vitte a veszélyeztetett Budáról
Debrecenbe. Kossuth és a kormány rendelkezett így, hogy a magyar államiság jelképe ott legyen, ahol
a felelős kormány.
Az Akadémia előtti teret ma Széchenyi térnek hívják. Korábbi nevei Kirakodó tér, Ferenc
József tér, Roosevelt tér. Ez volt a XIX. sz. közepén Európa egyik legszebb klasszicista tere. A XIX.
században ott álló épületekből már csak az Akadémiát látjuk. Akadémiával szemben áll Széchenyi
István szobra. (Engel József 1880).
Az 1867-es kiegyezés után létrejött új államnak két központja volt: Bécs és Pest-Buda. A két város
között ekkor indult meg a versengés, melynek eredményeképpen fővárosunk világvárossá lett. Az
1800-as évek utolsó harmadában felpezsdült az élet a magyar fővárosban.

1873-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget egyesülésével létrejött Budapest. Buda több
évszázados múltra tekintett vissza, Pest volt az ifjú kereskedőváros, Óbuda kisebb jelentőségű és
létszámú volt. Pesten 200 ezren, Budán 54 ezren, Óbudán 16 ezren laktak. A növekedést jól mutatja,
hogy a millennium idején már 600 ezren laktak a fővárosban. Buda és Pest között a közvetlen fizikai
kapcsolatot negyedszázadon át kizárólag a Lánchíd biztosította, ezért lett a híd a város szimbóluma.

Budapest első zászlóját 1873-ban fogadták el, ez piros- sárga- kék trikolor volt, melyen a város címere
szerepelt. 2011 óta azonban egy másik Budapest zászlót látunk, mert a régit rendszeresen
összetévesztették a román zászlóval. Most fehér alapon látható a város címere, körben piros-fehér-
zöld szegéllyel.

Budapest címere: címerpajzsét a Dunát jelképező ezüstszínű, hullámos szalag választja ketté. A pajzs
felső mezejében látható egy egytornyú, egykapus, aranyszínű (sárga) torony Pestet, az alsó mezőben
lebegő háromtornyú, kétkapus aranyszínű (sárga) vár Budát és Óbudát jelképezi. A címerpajzsot jobb
oldalról egy aranyszínű (sárga) oroszlán, a baloldalról egy aranyszínű (sárga) griffmadár tartja. A
pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címert címerállatok és korona nélkül is használják.

Hogyan történt a kerületek számozása? A központi fekvésű városmagból indul. Az egyes sorszámot
Buda belső kerülete kapta. Kifelé nőtt a kerületek sorszáma, az óramutató járásával megegyező,
spirál alakban. A főváros keletkezésekor 10 kerületből állt, 1930-ban 14-ből, 1950-től 22-ből, 1994-től
23-ból.

Már 1870-től tervek, előírások, szabályok sokasága próbálta meghatározni a polgári állam
fővárosának fejlődési irányát. 1871-től már megkezdődött a város legfontosabb újainak kiépítése.

Az ipari fejlődés azonban csak az 1880-as évek közepén indult meg.

A vasútépítés folytatódott, a vágányok valamennyi főútvonala Budapestet érintve kötötte össze

Budapestet érintve az ország távoli részeit. 1896-ra kiépült az elővárosi helyi érdekű vasúthálózat.
Gyorsan fejlődött a posta, a távíró és telefonhálózat.

Nőtt a Duna jelentősége a szállításban, Budapest a dunai hajózás központja lett.

Megnyílt az Áru- és Értéktőzsde.

Buda- Pest és Óbuda 1873-as egyesítése után hatalmas gazdasági fejlődés indult meg.
Egymás után épültek a monumentális középületek, melyek méretükkel a reprezentációs igényeknek
igyekeztek megfelelni. A városvezetés meg akarta mutatni, hogy Budapest legalább olyan jelentős
európai város, mint a szomszédos Bécs.
Megélénkült a tőzsde tevékenység, új Tőzsde palotára volt szükség. 1891-ben döntöttek az
építésről. A tervezéssel Alpár Ignácot bízták meg. Elvárás volt, hogy gabona- és árutőzsde kapjon
természetes fényt, hogy az itt dolgozók pontosan megítélhessék az áru minőségét a munkanap
bármely órájában. Az épület oldalán elhelyezett hatalmas üvegablakokon áradt be a fény. Az épület
pont olyan magas lett, mint a szemközti Nemzeti Bank épülete. A második emeleti karzatról mindenki
megfigyelhette az alattuk nyüzsgő tőzsdét. A palota 1907-re készült el. Eklektikus épület, hossza 145
méter, szélessége 58 méter. A főbejárat széles lépcsősorral megemelt.

Nőtt a nagyüzemek száma, fellendült az élelmiszeripar, elsősorban a malomipar. De fejlődött a szesz-

és söripar, a téglagyártás, a vas- és fémipar. 1880-tól megjelent az elektromos ipar.

Emelkedett a kávézók, orfeumok száma. Kiépült a Belső-Lipótváros, széles utcák, paloták születtek.
Kiépült a Sugárút, a körutak, az Üllői út, a Blaha Lujza tér, a Rákóczi út, a Kálvin tér.

Pl: A téren álló Gerbeaud cukrászda története 1858-ban kezdődött. Ekkor helyezte ide székhelyét
Kugler Henrik cukrászmester, akinek forró, habos kávéja és különleges cukor bonbonjai idevonzották
az édesszájú közönséget. Kugler a svájci származású cukrászt, Emil Gerbeaud-t egy párizsi útja során
ismerte meg, és mivel Kuglernek nem volt utódja, akinek átadhatta volna üzletét, meghívta maga
mellé üzlettársnak. 1884-től ő lett a cukrászda új tulajdonosa. Ő honosított meg Magyarországon
több édességet.

Négyszeresére nőtt a vízvezeték hálózat.

Fejlődött a tömegközlekedés, 1866-tól a lóvasút, 1887-ben megindult az első villamos, 1895-ben

létrejött az omnibusz társaság, 1996-ra megépült a földalatti vasút, a fogaskerekű és a sikló.

Hajdan a Vörösmarthy tére,a volt Gzella téren volt a legnagyobb bérkocsi állomás.
Vörösmarty Mihály szobra Telcs Ede és Kallós Ede alkotása 1908-ból. A költő 330 cm magas ülő
szobra carrarai márványból készült. A körülötte állók: úrinő, éneklő fiú, csecsemőt tartó nő, öreg
parasztember, földműves stb. a magyar népet jelképezik.

Sorra épültek a kórházak és klinikák.

1871-ben megnyílt a Műegyetem, és a Mintarajz iskola, 1875-ben a Zeneakadémia,1883-ban a

Ludovika Akadémia

Az oktatás is dinamikusan fejlődött: 1873-74-es tanévben 67 elemi iskolában 30000 tanuló tanult,
1896-97-ben már 151 elemi iskolában 50000 tanuló volt.

https://varosvedo.hu/2020/08/17/a-regi-istvan-foherceg-szallo-tortenete/