Petőfi Sándor (1823-1849)

1823. január elsején született Kiskőrösön.

Apja Petrovics István mészárosmester; édesanyja, Hrúz Mária cselédlány, mosónő.
A család a következő évben Kiskunfélegyházára költözött, s a költő a gyermekkori emlékek révén
ezt a várost vallotta szülőhelyének.
Petőfi a kecskeméti iskolában kezdte meg tanulmányait. A gondos apa egyre jobb iskolákba
íratta be a fiát: Sárszentlőrinc, pesti gimnázium, aszódi gimnázium, Selmecbánya. A fiú
igencsak ingadozó színvonalon tanult. Egyedül Aszódon kapott kitűnő bizonyítványt; a felvidéki
városkában, Selmecbányán félévkor bukásra állt. Apja, akinek vállalkozásai csődbe jutottak, egy
szemrehányó levélben kitagadta fiát. Ekkor, tizenhat éves korában kezdődtek a fiatalember
vándorévei.
Gyalogosan vágott neki a nagyvilágnak. Előbb Pestre ment, és a Nemzeti Színházban statisztált.
Rokonai révén Ostffyasszonyfára került, majd Sopronban katonának állt, de betegsége, gyenge
fizikai állapota miatt leszerelték. Folytatta vándorútját, bejárta az ország minden táját.
Vándorszínészkedett a Dunántúlon, Pápán a kollégium diákja volt; megfordult Pesten,
Kecskeméten, Komáromban, bejárta az Alföldet. Pápán ismerkedett meg Jókaival és
Orlay Petrich Somával.
Az 1842-es év meghozta első irodalmi sikerét, megjelent A borozó című költeménye.
Ugyanebben az évben a Hazámban című vers alá először írta a Petőfi Sándor nevet.
Újra a színészettel próbálkozott. 1843 telén betegen érkezett meg Debrecenbe. Február második
felében lemásolta addig írt költeményeit, s Tokajon, Miskolcon, Eger városán át Pestre gyalogolt.
Bekapcsolódott az irodalmi életbe. A Pesti Divatlapnál segédszerkesztőlett; Versek címmel
kiadták első kötetét. 1844 őszén kezdte el írni Kukorica Jancsi történetét
1846 őszén Nagykárolyban, a megyebálon ismerkedett meg Szendrey Júliával. 1847
szeptemberében feleségül vette.
A Toldi megjelenése után (1847-ben) barátságot kötött Arany Jánossal.
1848. március 15-e Petőfi napja a magyar történelemben. 1848. márc. 13-án írta a Nemzeti
dalt, a forradalom énekét. A Pilvax kávéházból elindulva társaival mozgósította az egyetemi
ifjúságot.
Bem tábornok seregében csatákban is részt vett.
1848 decemberében megszületett fia, Zoltán.
1849. július 31-én részt vett a segesvári ütközetben, itt tűnt el.