Petőfi Sándor

1823-49
Pályakép, életrajz

10. magyar irodalom – Jónás Dániel

Az életpálya legfőbb helyszínei:
1823. január 1-jén született,
Kiskőrösön.
Apja: Petrovics István
Anyja: Hrúz Mária
Testvére: István, akihez egyik híres
művét írta, címe: István öcsémhez.
Másfél éves korában a családdal
elköltözött Kiskunfélegyházára,
nagyon szerette ezt a vidéket, és a
Kiskunság című tájverse is erről a
helyről szól.
Iskolái: Szabadszállás
Kecskemét
Aszód
Pápa
Sárszentlőrinc
Ostffyasszonyfa
Selmecbánya, stb.…
Sopronban volt katona.
Szerelmei:
- Mednyánszky Berta
- Csapó Etelke (nagyon fiatalon meghalt, 18
évesen tüdőbajban és Petőfi egy verset írt
emlékére, címe: Cipruslombok Etelke sírjára.)
- Prielle Kornélia (egy színdarabban játszott
Petőfivel és Petőfi beleszeretett. El akarta venni
őt feleségül.)
- 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi
megyebálon megismerkedik Szendrey
Júliával. Júlia apja nagyon ellenezte ezt a
házasságot. Júlia nagyon szeszélyes lány volt,
nem lehetett tudni, hogy mit gondol, nem
lehetett tudni, hogy szereti-e Petőfit vagy sem.
Petőfi írt a hozzá egy verset, amiben kérdést „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
szegez Júliához kapcsolatuk további részét Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
illetően: Reszket a bokor, mert…, Júlia erre egy Én feljövök érte a síri világból
mondattal válaszolt: „Ezerszer Júlia”. Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Pontosan rá 1 évre 1847. szeptember 8-án Letörleni véle könyűimet érted,
összeházasodtak. A nászútjukat KOLTÓN Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
töltik Teleki Sándor gróf kastélyában. Egy S e szív sebeit bekötözni, ki téged
gyermekük született, Zoltán. Még akkor is, ott is, örökre szeret!”
- részlet a Szeptember végén c. költeményből
Debrecenben a Batthyány utcán
született és a Szent Anna utcán
keresztelték meg. Keresztszülei:
Arany János és felesége, Ercsey
Julianna. (Zoltán 23 évesen halt
meg.)
Petőfi Sándor az egyik híres
magyar katona-költő.
Részt vett a Tízek Társasága
nevű forradalmi
csoportosulásban a Pilvax
kávéházban.
Forradalmi versei:
Nemzeti dal
Föltámadott a tenger
A nép nevében
Az ítélet
• Petőfi Sándor eltűnt Fehéregyháza és Héjjasfalva között. (Petőfi Sándor nevéhez
egy mítosz kapcsolódik: Hova lett Petőfi?), 1849. július 31-én nyoma veszett.
• Petőfi Sándor jelentősége:
1) A 19. század első felének legjelentősebb költője.
2) Az 1848. március 15-i pesti forradalom lelkes szervezője és aktív
résztvevője.
3) Világirodalmi rangú költő, akit a világ számos nyelvére lefordítottak.
4) Hatalmas életművet hagyott hátra. (1842-ben jelent meg első műve.)
Életműve mindössze hat év alatt keletkezett, mégis jelentős terjedelmű.
5) Nemzeti jelképpé vált, hiszen hazafias költészete mintaértékű, ezekben a
költeményekben a szülőföldhöz való ragaszkodás szólal meg.
Pl.: Szülőföldemen
Kiskunság
Az alföld
6)Megteremti az úgynevezett hitvesi lírát, hiszen feleségéhez, Szendrey
Júliához szép vallomásos verseket ír.
Alkotói korszakai:
- Írói pályája a nyilvánosság előtt mindössze hét esztendeig tart. Legkorábbi
fennmaradt költeménye az 1838. évi aszódi tanévzáróra készült. Szokás
megkülönböztetni az összes versek kiadásaiban az 1838–1842 között írt zsengéket
a későbbiektől.
- A szakirodalom az 1842–1844 közötti időszakot tekinti pályakezdésnek, a népies
költészet jegyében.
- 1844–1846 közé esik a beérkezés, majd az elbizonytalanodás, a válságszakasz
(Felhők-ciklus).
- 1846 tavaszától 1848 elejéig a magára talált költő műveinek középpontjába a
szabadság és szerelem kettős értéke került.
- 1848–1849 hónapjaiban a forradalom és a szabadságharc ügye válik
meghatározóvá, de nem kizárólagossá az életműben.
Műfaji és tematikus sokféleség a Petőfi-életműben:
Népies helyzetdal: A borozó
Népi életkép: Megy a juhász szamáron
Családi líra: Egy estém otthon, Füstbe ment terv, István öcsémhez, A jó öreg kocsmáros, Anyám tyúkja
Tájköltészet: Az alföld, A csárda romjai, A Tisza, A puszta, télen, Kiskunság, Kutyakaparó
Ars poetica: A természet vadvirága, Rongyos vitézek, A XIX. század költői, Szabadság, szerelem!, Dalaim, Okatootáia
Episztola: Levél Várady Antalhoz, Arany Jánoshoz
Szatíra: Pató Pál úr, A magyar nemes
Látomásvers: Egy gondolat bánt engemet…, Az ítélet
Szerelmi dal: Fa leszek, ha…, Reszket a bokor, mert…
Hitvesi líra: Szeptember végén, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Minek nevezzelek?, Feleségek felesége
Induló: Nemzeti dal, Csatadal, Csatában
Humoros vers: Szeget szeggel, Csokonai, A tintásüveg
Epigramma: Emlékezet…, A bánat? egy nagy óceán, Szabadság, szerelem!
Rapszódia: Egy gondolat bánt engemet…, Az őrült, Minek nevezzelek?
Óda: A szabadsághoz, A nemzetgyűléshez
Elégia: Szeptember végén
Politikai líra: A nép nevében, Dicsőséges nagyurak…, Nemzeti dal, Akasszátok föl a királyokat!
Elbeszélő költemény: János vitéz, Az apostol
Regény: A hóhér kötele
Vígeposz: A helység kalapácsa