2023szóbelitémák PDF

Bagyinszky Marianna
Történelem középszintű érettségi

témakörök 2023
1
Bagyinszky Marianna
I Tartalom
I Tartalom .......................................................................................................................................... 2
II Történelem érettségi 2017-től.......................................................................................................... 4
III Közép-és emelt szintű érettségi témakörök 2017-től .................................................................. 5
IV Név, évszám, fogalom- minimum követelmények .................................................................... 11
V Történelem középszintű érettségi tételsor, időrendben és témakörök szerint ............................... 26
VI Kidolgozott szóbeli érettségi témák .......................................................................................... 27
Athéni demokrácia ................................................................................................................ 27
Középkori magyar állam megteremtése (Géza fejedelemsége és Szent István államszervező
tevékenysége) .................................................................................................................................... 30
Középkori város és a céhes ipar ............................................................................................ 32
Nagy földrajzi felfedezések és következményei ................................................................... 35
Hunyadi Mátyás uralkodása .................................................................................................. 39
Reformáció és ellenreformáció.............................................................................................. 42
Az ipari forradalom ............................................................................................................... 46
Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon a XVIII. században ....................................... 51
Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. század végéig ....................................... 55
Reformkor (1830-48) ............................................................................................................ 58
A kiegyezés előzményei és tartalma ...................................................................................... 63
Dualizmus kori társadalom .................................................................................................... 67
Az első világháború ............................................................................................................... 69
Az első világháborút lezáró békerendszer (párizsi, trianoni békeszerződés) ........................ 73
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja Magyarországon ............................................ 78
Totalitárius diktatúrák ........................................................................................................... 81
Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. Holokauszt. .......................... 86
A Rákosi-diktatúra kiépülése és jellemzői (1945-56), szűkebb értelemben (1948-1956)..... 88
A Kádár-korszak (1956-1989)............................................................................................... 91
Európai Unió ......................................................................................................................... 95
VII Írásbeli érettségire pluszban megnézendő témák .................................................................... 100
Ókori görög és római hitvilág. Görög filozófia kimagasló képviselői. Az antikvitás
kiemelkedő kulturális emlékei ......................................................................................................... 100
A kereszténység kialakulása és elterjedése ......................................................................... 105
Az iszlám vallás kialakulása, főbb tanításai és az arab hódítás ........................................... 110
Feudális gazdasági és társadalmi rend jellemzői ................................................................. 113
A magyar nép őstörténete, vándorlása, honfoglalás és a kalandozások kora ...................... 116
Mohácsi csata előzményei, okai, hazánk három részre szakadása ...................................... 119
Várháborúk és a három országrész berendezkedése............................................................ 121
2
Bagyinszky Marianna
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. Reformáció és katolikus megújulás
Magyarországon .............................................................................................................................. 125
A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői .......................................................... 127
A 19. század első felének uralkodó eszméi ......................................................................... 130
A hidegháború kialakulása (1947-53) ................................................................................. 132
ENSZ ................................................................................................................................... 134
Parlamentarizmus és önkormányzatiság a mai Magyarországon ........................................ 136
VIII Felhasznált irodalom ............................................................................................................... 141
Szakirodalom ....................................................................................................................... 141
Ábrák jegyzéke .................................................................................................................... 141
3
Bagyinszky Marianna
II Történelem érettségi 2017-től
I, Típusai: középszint és emelt szint
1, Középszintű felépítése: történelem atlasz és helyesírási szótár szóbelin és írásbelin
használható.
a, Írásbeli:
- 180 perc alatt kb. 24 oldalas feladatlapot kell kitölteni
- középszintű témakörökből áll, mely kb. 75-80 téma a 4 év alatt tanult
tananyagok közül
- összesen: 100 pont.
Két részből áll:
- egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból: 50 pont
- szöveges kifejtő feladatok (esszé): 50 pont, 1 rövid (12-16 sor) és 1 hosszú (26-
32 sor) esszét kell választani a 4 megadottból.
b, Szóbeli: 50 pont
- 20 tétel/témakör, minden tételhez kapsz 6 forrásból (ábra, kép, szöveg stb.) álló
segédanyagot, 4-5 percig önállóan kell felelni. Max. 15 percig tart a feleltetés.
2, Emelt szintű felépítése:
a, Írásbeli:
- 240 perc alatt, kb. 40 oldalas feladatlapot kell kitölteni
- középszintű és emelt szintű témakörökre épít (kb. 150 téma)
- összesen: 100 pont.
Két részből áll:
- egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból: 50 pont. 100 perc áll
rendelkezésre. Történelem atlasz nem használható
- szöveges kifejtendő feladatok: 50 pont. 140 perc áll rendelkezése. 1 rövid, 1
hosszú és 1 komplex esszét kell választani a 6 megadottból. Történelem atlasz,
helyesírási szótár használható
b, Szóbeli: 50 pont
- 30 tétel/témakör közép és emelt szint anyagából (1 tétel olykor 50 oldal is lehet a
tankönyvekből). Minden tételhez kapsz forrásokból (ábra, kép, szöveg stb.) álló
segédanyagot. Történelem atlasz, helyesírási szótár használható. Max. 20 percig
tart a feleltetés.
II. Pontszám összesen: 100 (írásbeli) + 50 (szóbeli) =

150 pont
Középszint
150-120=5
119-90=4
89-60=3
59-38=2
Érettségi feladatlapok letölthetők:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok
4
Bagyinszky Marianna
III Közép-és emelt szintű érettségi témakörök 2017-től
1. Az ókor és kultúrája
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Poliszok az ókori Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5.

Hellászban században.
1.2. Társadalmi és
Octavianus hatalomra jutása és a
politikai küzdelmek az Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
principátus Augustus idején.
ókori Rómában
A görög-római hitvilág.
Az ókori keleti civilizációk vallási és
Az antikvitás kiemelkedő kulturális
kulturális jellemzői.
1.3. Az európai emlékei.
A görög filozófia kimagasló képviselői
kultúra alapjai A zsidó vallás fő jellemzői.
(Platón, Arisztotelész).
A kereszténység kialakulása és főbb
A kereszténység államvallássá válása.
tanításai.
2. A középkor
A hűbériség és a jobbágyság jellemzői.

2.1. Nyugat-Európa a A Frank Birodalom történetének főbb
Az uradalom és a mezőgazdasági
kora középkorban állomásai.
technika.
A nyugati és a keleti kereszténység főbb

A legfontosabb szerzetesrendek
2.2. A középkori jellemzői.
jellemzői (pl. bencések, kolduló
egyház Hitélet és vallások (pl. keresztény,
rendek).
zsidó) - együttműködés és konfliktusok.
2.3. Az érett középkor A rendi állam kialakulása és működése

Nyugat- és Közép- A középkori város és a céhes ipar. Angliában és
Európában Franciaországban.
2.4. Az iszlám vallás

Az iszlám vallás kialakulása és főbb Az Oszmán Birodalom kialakulása és
és az Oszmán
tanításai. főbb jellemzői.
Birodalom
2.5 A középkor A román és gótikus építészet; a

Művelődés és írásbeliség a középkorban.
kultúrája reneszánsz kultúra.
5
Bagyinszky Marianna
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
3.1. A magyar nép

A magyar nép eredete, vándorlása és a
története az A honfoglaló magyarság életmódja.
honfoglalás.
államalapításig
Géza fejedelemsége és I. (Szent)

3.2. Az államalapítás Az új rend megszilárdulása Szent László
István államszervező tevékenysége.
és az Árpád-házi és Könyves Kálmán idején.
A tatárjárás és az ország újjáépítése
uralkodók kora Az Aranybulla.
IV. Béla idején.
3.3. Az Anjouk és I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-

A középkori magyar állam
Luxemburgi Zsigmond kori társadalom.
megerősödése I. Károly idején.
kora Zsigmond király külpolitikája.
Hunyadi Mátyás reformjai és

3.4. A Hunyadiak Hunyadi János törökellenes harcai.
külpolitikája.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-

1789)
4.1. A földrajzi
A földrajzi felfedezések és a A 16-17. századi gyarmatosítás és a
felfedezések és
kapitalista gazdaság jellemzői. világgazdaság kialakulása.
következményei
A lutheri és kálvini reformáció.

4.2. Reformáció és
A katolikus megújulás.
katolikus megújulás
A barokk stílus jellemzői.
4.3. Alkotmányosság és
Az alkotmányos monarchia jellemzői A francia abszolutizmus XIV. Lajos
abszolutizmus a 17-18.
Angliában. korában.
században
4.4. A felvilágosodás A felvilágosodás eszmerendszere és Az Egyesült Államok létrejötte és

kora főbb képviselői források alapján. alkotmánya.
Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18.

4.5. Nagyhatalmi
században (harmincéves háború, spanyol
konfliktusok
örökösödési háború, osztrák örökösödési
a 17-18. században
háború, hétéves háború).
6
Bagyinszky Marianna
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
5.1. Az ország három

A mohácsi vész és az ország három
részre szakadása és az
részre szakadása. A három országrész berendezkedése.
országrészek
A várháborúk (1541-1568).
berendezkedése
5.2. Az Erdélyi Erdély sajátos etnikai és vallási

Bethlen Gábor fejedelemsége.
Fejedelemség virágkora helyzete.
5.3. A török kiűzése és

A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb Zrínyi Miklós tevékenysége és a török
a Rákóczi-
eseményei és eredményei. kiűzése Magyarországról.
szabadságharc
5.4. Magyarország a 18. Demográfiai és etnikai változások a 18.

századi Habsburg században.
Birodalomban Mária Terézia és II. József reformjai.
5.5. Művelődés, Reformáció és katolikus megújulás

egyházak, iskolák Magyarországon.
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

(1789-1914)
6.1. A francia A napóleoni háborúk fordulópontjai.

Az Emberi és polgári jogok
forradalom eszméi és A nagyhatalmi együttműködés céljai és
nyilatkozatának alapkérdései.
a napóleoni háborúk rendszere a bécsi kongresszus nyomán.
6.2. A 19. század A korszak főbb eszmeáramlatainak

eszméi és a (liberalizmus, nacionalizmus, Az egységes Németország létrejötte és
nemzetállami konzervativizmus és szocializmus) nagyhatalommá válása.
törekvések Európában jellemzői.
6.3. Gyarmati függés és

Gyarmatok és gyarmattartók a 19.
harc a világ A szövetségi rendszerek kialakulása.
század közepétől az első világháborúig.
újrafelosztásáért
Az ipari forradalmak legjelentősebb

6.4. Az ipari
területei (könnyűipar, nehézipar, Az ipari forradalmak társadalmi hatásai
forradalom hullámai
közlekedés), néhány találmánya és a (demográfia, életmód, nők helyzete)
és hatásai
gyáripar kezdetei.
7
Bagyinszky Marianna
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-
1914)
A nemzeti eszme a reformkorban.

A reformkor fő kérdései, Széchenyi és
7.1. A reformkor A rendi országgyűlés és a
Kossuth reformprogramja.
megyerendszer működése.
A pesti forradalom eseményei, az

Népek, nemzetiségek (pl.: németek,
7.2. Forradalom és áprilisi törvények.
zsidók, szlávok) szerepe a forradalom
szabadságharc A szabadságharc főbb katonai és
és szabadságharc eseményeiben.
politikai eseményei.
A polgári állam kiépülése

7.3. A kiegyezés és a A kiegyezéshez vezető út.
Magyarországon (közigazgatás,
dualizmus A kiegyezés tartalma és értékelése.
közegészségügy, iskolahálózat).
Gazdasági változások a dualizmus

korában.
A magyar polgárosodás társadalmi, Budapest világvárossá fejlődése.
7.4. Társadalmi és
gazdasági jellegzetességei, sajátosságai. Társadalmi és életmódbeli változások
gazdasági változások
Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, a dualizmus korában.
a dualizmus korában
németek) szerepe a modernizációban. Egyenlőség és emancipáció.
Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés
a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora (1914-1945)
Az első világháború (hadviselők, frontok,

8.1. Az első világháború
a háború jellege). Az első világháborút
és következményei
lezáró békerendszer.
8.2. Gazdaság, Életmód és mindennapok a 20. század első

társadalom és felében. A világgazdasági válság és a New
életmód Deal.
8.3. A fasizmus és a
A náci Németország legfőbb jellemzői. Az olasz fasizmus jellemzői.
nemzetiszocializmus
8.4. A kommunista A kommunista ideológia és a sztálini

diktatúra diktatúra a Szovjetunióban.
A világháború előzményei, kitörése és

8.5. A második A második világháború főbb hadi és
jellemzői.
világháború diplomáciai eseményei.
A holokauszt.
8
Bagyinszky Marianna
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
9.1. Az első világháború Magyarország az első világháborúban.

A trianoni békediktátum és
és következményei Az őszirózsás forradalom és a
következményei.
Magyarországon tanácsköztársaság.
Az ellenforradalmi rendszer
konszolidációjának legfontosabb lépései.
9.2. A Horthy- A magyar külpolitika a két világháború A válság és hatása: a belpolitikai élet
korszak között. változásai az 1930-as években.
A politikai rendszer főbb jellemzői.
Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.
Társadalmi rétegződés és életmód a

9.3. Művelődési
húszas-harmincas években. A klebelsbergi oktatás- és
viszonyok és
Az antiszemitizmus megjelenési formái kultúrpolitika.
társadalom
és a „zsidókérdés” Magyarországon.
Magyarország háborúba lépése és

részvétele a Szovjetunió elleni Magyarország a náci birodalom
9.4. Magyarország a
harcokban. árnyékában.
második
Magyarország német megszállása és a A területi revízió lépései.
világháborúban
nyilas hatalomátvétel. Kállay Miklós miniszterelnöksége.
A holokauszt Magyarországon.
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
A keleti és a nyugati blokk főbb

politikai, gazdasági, társadalmi Nemzetközi konfliktusok a hidegháború
10.1. A kétpólusú
jellemzői, a hidegháborús szembenállás idején (berlini válság, Korea, Kuba,
világ kialakulása
jellemzői. Vietnam).
Az ENSZ létrejötte, működése.
A gyarmati rendszer felbomlása Indiában.

10.2. A „harmadik A Kínai Népköztársaság létrejötte.
világ” A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli
állam.
A kétpólusú világrend megszűnése; a

10.3. A kétpólusú
Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése;
világrend megszűnése
Németország újraegyesítése.
10.4. Az európai Az Európai Unió alapelvei, intézményei Az európai integráció főbb állomásai
integráció és működése. (bővülés és mélyülés).
10.5. A globális világ A globális világgazdaság ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei
9
Bagyinszky Marianna
sajátosságai napjainkban.
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
11.1. A kommunista Az egypárti diktatúra működése, a

Magyarország szovjetizálása (1945-
diktatúra kiépítése és gazdasági élet és a mindennapok
1949).
a Rákosi-korszak jellegzetességei a Rákosi-korban.
11.2. Az 1956-os Az 1956-os forradalom és

A magyar forradalom nemzetközi
forradalom és szabadságharc kitörésének okai és
jelentősége és összefüggései.
szabadságharc főbb eseményei; a megtorlás.
A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai

11.3. A Kádár- A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban,
változások és az ellenzéki
korszak életmód és mindennapok.
mozgalmak.
11.4. A rendszerváltozás A rendszerváltozás főbb eseményei.

A közjogi rendszer átalakítása
és a piacgazdaságra való A piacgazdaságra való áttérés és
(1990-2011).
áttérés következményei.
11.5. Demográfiai
Demográfiai változások Magyarországon
folyamatok és a A határon túli magyarság 1945-től.
1945-től.
határon túli magyarság
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
A magyarországi romák története és

12.1. Társadalmi Társadalmi rétegződés és társadalmi
helyzetének főbb jellemzői
tagozódás és egyenlőtlenségek.
napjainkban.
felelősségvállalás Nemzetiségek Magyarországon.
A szociális ellátórendszer fő elemei.
Az emberi jogok ismerete és a

jogegyenlőség elvének bemutatása, az
állampolgári jogok, kötelességek.
12.2. Az aktív és felelős A politikai intézményrendszer fő elemei
állampolgárság alapjai (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök,
alkotmánybíróság, ombudsman, helyi
önkormányzatok, az Alaptörvény).
A választási rendszer fő elemei.
A háztartás pénzügyei (adók és

12.3. Alapvető pénzügyi
járulékok, pénzkezelési technikák, Az állam gazdasági szerepvállalása.
és gazdasági fogalmak,
banki ügyletek). A pénzpiac működése.
folyamatok. A
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok A vállalkozási formák, a vállalkozás
munkaviszonyhoz
és kötelezettségek, a munkaviszony alapítása és működtetése.
kapcsolódó ismeretek
megszűnése.
10
Bagyinszky Marianna
IV Név, évszám, fogalom- minimum követelmények
9. évfolyam
Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet

Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló
életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam,
öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus, egyistenhit, zsidó
vallás.
Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha,
Konfuciusz.
Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina,
Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.
Fogalmak, Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az
adatok első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. század (Hammurapi uralkodása),
Kr. e. X. század (a zsidó állam fénykora).
Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés,
Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis,
hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség,héber Biblia, zsidó
vallás.
Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon.
Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína.
Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése).
Tematikai egység Az ókori Hellász

Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés,
esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia,
hellenizmus.
Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz,
Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög
istenek.
Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia,
Fogalmak, Alexandria.
adatok Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V.
század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336-323 (Nagy Sándor uralkodása).
Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, rabszolga.
Személyek: Zeusz, Periklész.
Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom,
Marathón.
Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a
marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora).
11
Bagyinszky Marianna
Tematikai egység Az ókori Róma
Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus,
rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra,
apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás.
Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius,
Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila.
Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly,
Aquincum, Sopianae, Savaria.
Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a
köztársaság létrejötte), Kr. e. 264-146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar
Fogalmak,
halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313
adatok
(a milánói ediktum), 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom
felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).
Fogalmak: légió, rabszolga, provincia, jeruzsálemi szentély, Újszövetség,
diaszpóra, népvándorlás.
Személyek: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária,
József, Attila.
Topográfia: Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom,
Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem Jeruzsálem.
Évszámok: Kr. e. 753 (Róma alapítása).
Tematikai egység A középkor

Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes,
kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot,
majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán,
kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend,
rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem,
Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz,
humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár.
Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta,
Aquinói Szent Tamás, VII. Gergely, Gutenberg.
Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-
római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze.
Fogalmak, Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a
adatok frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá
koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a
Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).
Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot,
majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, vallási intolerancia,
zsidóüldözés, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány,
távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás.
Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg.
Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab
Birodalom, Német-római Császárság.
Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV.
század (könyvnyomtatás).
12
Bagyinszky Marianna
Tematikai egység A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős
fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor,
egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Szent
Korona, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium,
aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros,
mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió,
végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete
sereg, corvina.
Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent)
László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I.
(Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.
Topográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz,
Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár,
Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád,
Nándorfehérvár.
Kronológia: 895 táján (honfoglalás), 955 (augsburgi csata), 972–997 (Géza
fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077–1095 (I. /Szent/
László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205-1235 (II. András), 1222 (az
Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241-42 (tatárjárás), 1301 (az
Fogalmak, Árpád-ház kihalása), 1308-42 (I. Károly), 1342-82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351
adatok (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a
várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458-90 (I. /Hunyadi/
Mátyás).
Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád,
fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, Szent Korona, vármegye, tized,
ispán, tatár, kun.
Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért
püspök, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Szent Margit.
Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély,
Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi.
Évszámok: IX. század (Etelköz), 895-900 (honfoglalás), 997-(1000)-1038
(I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1241-
1242 (tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).
Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye,
kormányzó, végvár.
Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi
János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán.
Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács.
Évszámok: 1308 (I. Károly trónra lépése), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-
1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség).
13
Bagyinszky Marianna
10. évfolyam
Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban

Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem,
abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református,
ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán,
puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus.
Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther,
Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy)
Péter.
Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár.
Fogalmak, Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a
adatok reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642-49 (az angol
polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).
Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns,
jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány.
Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau,
Washington.
Topográfia: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár.
Évszámok: 1492 (Kolumbusz Amerikában), 1517 (Luther fellépése), 1776
(az amerikai Függetlenségi nyilatkozat).
Tematikai egység Magyarország a kora újkorban

Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc,
trónfosztás.
Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó
István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor,
Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai
Jenő, II. Rákóczi Ferenc.
Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár,
Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs.
Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az
ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török
ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenötéves háború),
Fogalmak, adatok 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda
visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703-11 (a Rákóczi-
szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).
Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc,
hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet.
Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós,
II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József.
Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár,
Debrecen.
Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk” éve),
1686 (Buda visszavívása), 1703-1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 1740-
1780 (Mária Terézia).
14
Bagyinszky Marianna
Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora
Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása,
természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny,
felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata,
ökumenikus gondolkodás, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus,
emancipáció, antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus,
szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció.
Személyek: Spinoza, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II.
(Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon,
Metternich, Watt, Stephenson, Marx.
Fogalmak, Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok
adatok Észak-Amerikában, Waterloo.
Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása,
az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille
ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793-1794 (a jakobinus diktatúra),
1804-1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában).
Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom,
tőkés, bérmunkás, kapitalizmus,
Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt.
Topográfia: Párizs, Waterloo.
Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata).
Tematikai
Az újjáépítés kora Magyarországon
egység
Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács,
felsőtábla, alsótábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis,
türelmi rendelet, jobbágyrendelet.
Fogalmak, Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.
adatok Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát.
Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia), 1780-
1790 (II. József).
Reformkor, forradalom és szabadságharc

Tematikai egység
Magyarországon
Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista,
cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés,
érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények,
felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog,
jobbágyfelszabadítás, emancipáció, tavaszi hadjárat, Függetlenségi
nyilatkozat, nemzetiségi törvény.
Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák
Fogalmak,
Ferenc, Kossuth Lajos, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan,
adatok
Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem
József.
Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.
Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a
reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv
államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848.
április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata),
15
Bagyinszky Marianna
1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség
kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a
világosi fegyverletétel).
Fogalmak: rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor,
közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány,
jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény.
Személyek: Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth
Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei
Artúr, Bem József.
Topográfia: Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad.
Évszámok: 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832-1836
(reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849.
április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi
vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése).
16
Bagyinszky Marianna
11. évfolyam
Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam,
középosztály, városiasodás, emancipáció, politikai antiszemitizmus,
cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia,
egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti kérdés.
Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln,
Rotschildok, Herzl Tivadar, Viktória királynő, XIII. Leó.
Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna,
Elzász-Lotaringia, Balkán.
Fogalmak, Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinói ütközet), 1861-
adatok 65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871
(a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása),
1907 (a hármas antant létrejötte).
Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium,
szociáldemokrácia, tömegkultúra.
Személyek: I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx.
Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok.
Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az
Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte).
A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora

Tematikai egység
Magyarországon
Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, Húsvéti cikk, kiegyezés,
dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai
Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés,
Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó
társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó
emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás,
millennium.
Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula,
Eötvös József, Löw Emánuel, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle
Sándor, Tisza István, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám.
Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume,
Bosznia-Hercegovina.
Fogalmak, adatok
Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák
Ferenc Húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József
megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-
magyar kiegyezés), 1875-90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873
(Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt
választási veresége, belpolitikai válság).
Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus,
millennium, agrárország, emigráció, amnesztia, vallási egyenjogúság.
Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró
Eötvös József, Kandó Kálmán, Bánki Donát.
Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest.
Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek).
17
Bagyinszky Marianna
Tematikai egység Az első világháború és következményei
Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak,
frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns,
bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták
Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra,
egyházellenesség, vallásellenesség, ellenforradalom, kormányzó,
vörösterror, fehérterror.
Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi
Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy
Miklós.
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén
Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni
Magyarország.
Kronológia: 1914-18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói
Fogalmak,
merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen
adatok
Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a
bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az
őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai
fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke),
1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920.
június 4. (a trianoni békediktátum aláírása).
Fogalmak: villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet,
hátország, kétfrontos háború.
Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós.
Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország.
Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az
első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik
hatalomátvétel).
Tematikai egység Európa és a világ a két világháború között

Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam,
kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás,
tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde,
túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömeg propaganda,
nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma-
tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás,
magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra.
Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels,
Gandhi.
Fogalmak, Topográfia: Kelet-Közép-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség,
adatok Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-
vidék.
Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió
létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929-
1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936
(Berlin–Róma- tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).
Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz,
fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde,
részvény, gazdasági válság.
Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler.
18
Bagyinszky Marianna
Topográfia: Szovjetunió, New York.
Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a
Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság),
1933 (Hitler hatalomra kerülése).
Tematikai egység Magyarország a két világháború között

Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform,
népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió,
irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi
mozgalom, nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri
program, első bécsi döntés.
Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula,
Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert.
Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.
Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921-31 (Bethlen
István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932-1936
Fogalmak, (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi
adatok döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).
Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror,
fehérterror, kormányzó, politikai antiszemitizmus, numerus clausus,
konszolidáció, revízió, zsidótörvény.
Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István,
Teleki Pál.
Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia.
Évszámok: 1918. október vége (az őszirózsás forradalom), 1919. március
(a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március (Horthy
kormányzóvá választása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi
döntés), 1940 (a második bécsi döntés).
Tematikai egység A második világháború

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs
tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, soá,
porrajmos, genocídium, partizán, totális háború, furcsa háború,
hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres
semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás,
munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot.
Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery,
Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi
Ferenc, Wallenberg.
Fogalmak, Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád,
adatok Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék,
Kamenyec-Podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély.
Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási
egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja
Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22.
(Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (a Midway-szigeteknél
lezajlott ütközet, az el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata,
a kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai
partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az
európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima
19
Bagyinszky Marianna
ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második
világháború).
1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar
támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–
1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni
katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot),
1944. október 15-16. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas
hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes
Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom
alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).
Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború,
zsidóüldözés, holokauszt, roma/cigány népirtás, gettó, deportálás,
partizán.
Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc.
Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia,
Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima.
Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása),
1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június
27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az
Egyesült Államok hadba lépése), 1943. január (a doni katasztrófa), 1943.
február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország
német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944.
október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945.
április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában
befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja).
20
Bagyinszky Marianna
12. évfolyam
Tematikai
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
egység
Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom,
vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO,
Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac),
berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma,
újantiszemitizmus.
Személyek: Sztálin, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy,
Ben Gurion.
Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam.
Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke,
India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a
NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba),
Fogalmak, 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi
adatok válság), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a
berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962-
1965 (a második vatikáni zsinat).
Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság,
szuperhatalom.
Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov.
Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak-
és Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet, Izrael, Palesztina.
Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1948 (Izrael
Állam megalakulása), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása),
1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin
űrrepülése, a berlini fal felhúzása).
Tematikai egység Magyarország 1945–1956 között

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független
Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt,
Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés,
lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás,
népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök,
egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet,
beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, Aranycsapat, Petőfi
Kör, MEFESZ, intervenció.
Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla,
Fogalmak,
Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László,
adatok
Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István.
Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os
forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár.
Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947.
február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a
Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra
kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a
Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a
tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége),
21
Bagyinszky Marianna
1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a
forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul
Magyarország ellen).
Fogalmak: népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH,
kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda,
Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla,
Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János.
Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy.
Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a
második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a
párizsi béke), 1956. október 23. (a forradalom kitörése), 1956. november
4. (a forradalom leverésének kezdete).
Tematikai
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása
egység
Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális
piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippimozgalom,
olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom,
prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon.
Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher,
Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János
Pál.
Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár.
Kronológia: 1964-1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”),
1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969
(az első Holdra szállás), 1975 (a helsinki értekezlet), 1989 (a kelet-közép-
európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió
Fogalmak,
szétesése, a délszláv válság és az öbölháború kirobbanása).
adatok
Fogalmak: tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás,
atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia.
Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál.
Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország,
Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága,
Csernobil.
Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati
diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és
a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv
háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia
szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO
bombázása).
Tematikai egység A Kádár-korszak

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens,
amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három
T”, lakótelep, televízió, Rubik-kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat,
Fogalmak, besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki
adatok kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, Fidesz,
MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog,
pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények,
Alkotmánybíróság.
22
Bagyinszky Marianna
Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall
József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede.
Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-
Nagymaros.
Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia),
1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni
megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az
Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó),
1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989.
június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése), 1989. október 23.
(a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési
törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások),
1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).
Fogalmak: munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra,
amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék.
Személyek: Kádár János.
Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor,
Lakitelek.
Évszámok: 1958 (Nagy Imre és vádlottársainak kivégzése), 1968 (az új
gazdasági mechanizmus), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki
találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik
köztársaság kikiáltása).
Tematikai
Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése
egység
Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus,
vallási fanatizmus, xenofóbia, fogyasztói társadalom, adósságspirál,
globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság,
környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási
szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.
Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George
W. Bush.
Topográfia: az EU tagállamai.
Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és
Fogalmak, Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999
adatok (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok
ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-
hoz, köztük Magyarország is).
Fogalmak: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, integráció, euró,
internet, tömegkommunikáció.
Topográfia: az EU tagállamai.
Évszámok: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni
egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember
11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam
csatlakozik az EU-hoz, közöttük Magyarország is).
23
Bagyinszky Marianna
A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése
Tematikai egység
Magyarországon
Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási
szerkezet, munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, kirekesztés,
fajgyűlölet, anti-cionizmus, integráció, népszavazás, ombudsman,
autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság.
Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter.
Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.
Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999
(Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás
Fogalmak,
millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).
adatok
Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus,
demokratikus intézményrendszer, jogállam.
Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl
Ferenc.
Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland).
Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a
szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz),
2004 (Magyarország EU-tag lett).
Tematikai egység Társadalmi ismeretek

Kulcsfogalmak Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség.
Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség,
többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet,
felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség.
Fogalmak
Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog,
hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség,
előítélet, kirekesztés, gyűlöletkeltés, gyűlölet, bűncselekmény.
Tematikai egység Állampolgári ismeretek

Kulcsfogalmak Állam, állampolgár, politika, intézmény.
Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer,
választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai
részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat,
Fogalmak
párt, parlamenti küszöb, alapvető jogok biztosa, Állami Számvevőszék,
hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek,
közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság.
Tematikai egység Pénzügyi és gazdasági kultúra

Kulcsfogalmak Állam, gazdaság, piac, pénz.
Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa,
juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény,
költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank,
bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír,
rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség,
Fogalmak
korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosítótársaság,
lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer.
Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi
közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás,
egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény, befektetési jegy, hitelfelvétel,
24
Bagyinszky Marianna
kamat, árfolyam, infláció.
Tematikai egység Munkavállalás

Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló,
foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog,
munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi
jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség,
munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás.
Fogalmak
Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból
származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás,
nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés,
hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági
folyószámla.
25
Bagyinszky Marianna
V Történelem középszintű érettségi tételsor, időrendben és
témakörök szerint
1. Az athéni demokrácia
2. Középkori magyar állam kialakulása
3. Középkori város
4. Nagy földrajzi felfedezések és következményei
5. Hunyadi Mátyás uralkodása
6. Reformáció és ellenreformáció
7. Az ipari forradalom
8. Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon a 18. században
9. Demográfiai változások Magyarországon a 18. században
10. Reformkor (1830-48)
11. A kiegyezés előzményei és tartalma
12. Dualizmus kori társadalom
13. Az első világháború
14. Az első világháborút lezáró békerendszer
15. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja Magyarországon
16. Totalitárius diktatúrák a XX. században
17. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel.
Holokauszt.
18. Rákosi-korszak (1945-56)
19. Kádár-korszak (1956-89)
20. Európai Unió
26
Bagyinszky Marianna
VI Kidolgozott szóbeli érettségi témák
Athéni demokrácia
A gyarmatosítás hatására meggazdagodott egy olyan réteg a poliszokban (városállam),
mely nem arisztokratákból, hanem közemberekből állt  politikai jogokat is követeltek
(beleszólást a polisz irányításába).
A királyság megszűnésével Athénban arisztokratikus köztársaság jön létre:
 arkhónok (először egy, majd három, végül kilenc fő) rendelkeztek a legfőbb
hatalommal, (kezdetben életük végéig, majd 10 évre, később évente választották
őket.). Az arkhóni tisztséget csak arisztokraták tölthették be. A legfőbb bírói
testületet, az Areioszpagosz tanácsát is az egykori arkhónok alkották.
 nem biztosított politikai jogokat a démosznak  arisztokrácia
Drakón (i.e. 621-594)

Ellentéteket csökkentsék  Drakón (magyarul Sárkány) Kr.e. 621-ben a szokásjogot
írásba foglalja  szigorukról váltak hírhedtté (innen ered a drákói szigor kifejezés),
mindenkire nézve egyformán kötelezőek voltak, és az arisztokrata bírák nem
értelmezhették önkényesen  ezek a törvények továbbra is az arisztokratáknak kedveztek,
emellett mindenképpen előrelépést jelentett a démosz számára.
Szolón (Kr.e. 594.)

Lovas harcmodorral szemben megnőtt a szerepe a démosz soraiból toborzott
nehézfegyveres gyalogosoknak (hoplitáknak) és a flottának növelte a démosz szerepét.
- Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat, a parasztok
számára a föld megtartását eredményezte  teherlerázásnak nevezték.
- a politikai jogok alapja a vagyon (cenzus) lett a származás helyett  a lakosságot
vagyoni helyzete alapján csoportokra osztotta (meghatározta, milyen katonai és
hivatalnoki szerepet tölthetnek be).
- növelte a népgyűlés hatáskörét, amelyen bárki részt vehetett
- népbíróság tagjai közé is bekerülhettek szegények
- intézkedésével megteremtette a demokráciát, a népuralom alapját  A demokrácia
olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom nem az uralkodó, vagy
egy kiváltságos réteg kezében van, hanem a nép kezében.
- csak az athéni születésű férfiak vehettek részt a politikai életben, betelepülő
idegenek (metoikoszok) nem.
Szolónt Peiszisztratosz követte (Kr.e. 560-527)

Szolón reformjait követően sem enyhültek az ellentétek  az arisztokraták túl soknak, a
démosz vezetői kevésnek tartották az engedményeket. A démosz és az arisztokrácia között
egyensúlyi helyzet alakult ki:
- az arisztokrácia birtokolta a földet és a politikai hatalom egy részét
- gazdaság, az ipar és a kereskedelem viszont a démosz kezében volt
Egyes arisztokraták, akiknek érdekük volt a kézművesség és a kereskedelem fejlődése, a
démoszra támaszkodva erőszakos úton ragadták magukhoz a hatalmat  türanniszt
(zsarnokuralom) hoznak létre, élén a türannosz (zsarnokuralkodó) állt. 
Peiszisztratosz szerezte meg a hatalmat:
- Peiszisztratosz elsősorban a szegényebb rétegekre támaszkodott
- az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a földnélkülieknek
27
Bagyinszky Marianna
- nagyszabású építkezésekbe kezdett  kedvezett a démosznak
- kereskedelmi kapcsolatokat erősíti más poliszokkal, jó minőségű pénzt veretett,
gazdaság fejlődött  démosz megerősödött
A démosz politikai hatalmat is akart fejlődése érdekében  a türannisz ezt nem engedte
 Peiszisztratosz utódai (fiai: Hippiasz és Hipparkhosz 527-510) alatt kiéleződtek az
ellentétek  az athéniak i.e. 510-ben elűzték a türannoszokat.
Kleiszthenész (Kr.e. 508)

- szorgalmazta a zsarnokság kizárását.
- új elv a területi egység volt: a lakosság korábbi származási, majd vagyoni alapon
történő besorolása helyett ezek váltak a tisztségek betöltésének, a
katonáskodásnak és a közigazgatásnak az alapjává  megszűnt a szabad polgárok
közötti jogi különbség.
- A legfőbb hatalom a népgyűlés (eklészia) lett, melyen minden teljes jogú athéni
állampolgár részt vehetett  népgyűlés hozta a törvényeket, döntött a háborúról,
békéről  amikor a népgyűlés nem ülésezett, az ötszázak tanácsa döntött.
- az arkhónok tanácsa, az Areioszpagosz tanács is megmaradt, feladata a
tisztviselők ellenőrzésére szűkült.
- a katonai vezetőket (sztratégoszokat) választották, ők az athéni állam tényleges
irányítói lettek.
- a zsarnokság újjáéledését a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével
kívánta megakadályozni: ha valakiről a polgárok úgy gondolták, hogy
zsarnokságra tör, cserépszavazással 10 évre száműzhették Athénból.
Periklész
A Kr.e. V. század a virágkora az athéni demokráciának, ekkor volt Periklész 15 éven át
sztratégosz.
- a demokrácia továbbra is csak a szabad jogállású athéni férfi polgárnak
biztosított politikai jogokat.
- bevezették a napidíjat, így a szegényebbek is megengedhették maguknak a közéleti
szereplést.
- a hivatalokat sorsolással töltötték be  a legfontosabb hivatalokat azonban
továbbra is az arisztokrácia töltötte be
- a törvényeket a népgyűlés hozta: minden polgár részt vehetett benne, szavazati
joga volt, többségi elv érvényesült a szavazásban
28
Bagyinszky Marianna
- a polgárok nem fizettek adót, csak a felszabadított rabszolgák és a polgárjoggal
nem rendelkező szabadok (metoikoszok)
- fejlődött a fazekasság, hajóépítés, fémipar, építészet és a kereskedelem  nőtt a
rabszolgamunka is.
29
Bagyinszky Marianna
Középkori magyar állam megteremtése (Géza fejedelemsége és
Szent István államszervező tevékenysége)
A kalandozások lezárása után a magyarság válaszút elé került:

 megőrzik nomád életmódjukat és a többi nomád nép sorsára jutnak, ami
szétszóródásukat és a pusztulásukat jelentette volna.
 csatlakoznak a feudális, keresztény Európához, és megszervezik a keresztény
magyar királyságot
Magyar nomád törzsszövetség élén két fejedelem állt:
1, kündü, vagy kende (nap): kultikus-szellemi hatalom birtokosa
2, gyula (hold): tényleges hatalmú katonai vezető
A vezetés Árpád és utódai kezébe került, a hatalmat a nemzetség legidősebb férfitagja
örökölte (szeniorátus), így lett fejedelem 972-ben Árpád dédunokája, Géza.
I. Géza fejedelem (972-997)

- törzsfők hatalmát megtöri.
- erdélyi Gyula lányát, Saroltát vette feleségül, megszerezve a keleti országrészek
támogatását.
- 973-ban követeket küldött a Német-római Birodalomba, I. (Nagy) Ottóhoz, akitől
hittérítőket kért népének, majd lemondott a Lajtán túli magyar területről.
- fia, Vajk (megkeresztelése után Szent István) feleségül vette a bajor Gizella
hercegnőt, így az Árpádok rokonságba kerültek a császári uralkodócsaláddal.
Gizellával magyar földre érkező lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat.
I. Szent István (997-1000-1001 (fejedelem), 1000-1001-1038 (király)

Géza halálakor már az ország nagy része az Árpádok kezében volt. Koppány, István
nagybátyja hatalmi igényekkel lépett fel István ellen. Koppány, István legyőzte idegen
lovagok segítségével, így a hatalom megszilárdult. Erdélyből kiszorította Gyulát, majd
Temes és Maros vidékének birtokosát, Ajtonyt győzte le, ezzel egész Kárpát-medence
urává vált.
1, Egyházszervezete
- 1000 karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén, Istvánt Esztergomban megkoronázták,
az ország a keresztény királyságok közösségébe lépett.
- a mélyen vallásos István a trón biztosítása után hozzákezdett a nyugati típusú latin
egyházszervezet kialakításához, egyházmegyéket (püspökségeket) hozott létre
(Veszprém, Győr, Csanád stb.)
- az egyházat földadományokkal erősítette meg. Előírta a tized fizetéséta termés
1/10 részét a püspökségek szedték be.
- minden 10 falunak templomot kellett építenie. Kötelezte a pogány lakosságot a
keresztény vallásgyakorlatokra (böjtök, gyónás, vasárnapi misén való részvétel).
- az esztergomi és a kalocsai püspökséget a király érsekséggé emeltea magyar
egyházszervezet függetlenné vált a német birodalmitól, élén az esztergomi érsek
állt.
- sorra jönnek létre a bencés kolostorok (Pannonhalma, Pécsvárad).
- létrejönnek a püspöki székesegyházak mellett működő káptalanok, melynek
tagjai a kanonokok, kik a püspökök munkáját segítették, az oklevélkiadásban pedig
hiteleshelyként működtek.
30
Bagyinszky Marianna
2, Vármegyerendszere
- királyi várak a hozzá tartozó földterülettel alkották a várispánságokat, élükön az
ispánnal; itt éltek a katonáskodó várjobbágyok és szolgaállapotú várnépek is. A
várispánságok látták el a királyi udvartartást is.
- nemzetségi-vérségi alapon működő hatalmi berendezkedés helyett a király
területi alapú közigazgatási egységeket hozott létre, a vármegyéket, melyek a
királyi várak körül alakultak ki, élükön a megyésispánnal vármegye: olyan
területi egység, mely a királyi birtokok mellett magába foglalja az egyházi és a
magánföldesúri birtokokat, nem volt külön apparátusa, működését a királyi
birtokok szervezete biztosította. Az ispánok és megyeispánok személyesítették
meg a király hatalmát: bíráskodtak, kezelték a király jövedelmét, katonai
vezetők voltak, részt vettek a főpapok mellett a király munkáját segítő királyi
tanácsban, élén a nádor állt.
- a királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei jelentették (várjobbágyok,
várnépek), akiket az ispánjuk vezetett a királyi hadba. Rajtuk kívül a vármegyék
területén éltek a királynak közvetlenül alárendelt szabad birtokosok,
vitézek=szerviensek.
Német-római Birodalomban újabb dinasztia került a császári trónra, ezért kiújultak a
harcokfelégetett föld taktikájával sikerült visszavernie őket (1030). Fia, a trónörökös
Imre herceg vadkanvadászaton meghalt (1031) nővére gyermekét, a Velencében élő
Orseolo Pétert jelölte utódjának. Unokatestvérét, Vazult megvakíttatta, alkalmatlanná
téve az uralkodásra. Vazul fiai András, Béla, és Levente elmenekültek az
országbólkezdetét vette a XI. századi trónviszályok korszaka.
31
Bagyinszky Marianna
Középkori város és a céhes ipar
1, Városok újjászületése
A kora középkorban (8-10. sz.) megindult a gazdaság fejlődése, új gazdasági módszerek
és technikai találmányok következtében:
- két-háromnyomásos földművelés
- nehézeke
- szügyhám
- borona
Hospesek (vendégmunkások) segítették e technikák elterjedését.
Az éghajlat melegebbé vált, erdőirtások, mocsárlecsapolások  nő a földterület és a
termés mennyisége  a kontinens népessége 38 millióról 75 millióra nőtt.
Az ókori városok a népvándorlás során elpusztultak. A királyi és az egyházi központok
körül sokan letelepedtek, de nem rendelkeztek önállósággal  távolsági kereskedők a
kézművesekkel, a földesuraktól függetlenül működő közösségeket, kommunákat
alapítottak személyük és áruik védelmére.
2, Városi jogok és kiváltságok:

Olyan kiváltságok megszerzését jelentette, amelyek függetlenítették a városlakókat a
feudális rendszer kötöttségeitől.
 a városok jogilag is elkülönültek környezetüktől, polgárai szabadon választották
bíráikat, plébánosukat
 egy összegben adóztak a hűbérúrnak (földesúr, király).
 gazdasági kiváltság: heti piactartás, évente többszöri vásártartás, árumegállító
jog
 a városi polgár nem volt nemes, de jobbágy sem. Városi polgárjogban az a
személy részesült, aki meghatározott időt (1 év és 1 nap) eltöltött a városban. („A
városi levegő szabaddá tesz.”) Szabad jogállású polgárok szabadon
rendelkezhettek a tulajdonukkal (eladhatták, örökíthették), mindennapjaikat a
városuk jogrendje szabályozta.
 a város élén a bíró, vagy polgármester állt, akit a városi tanács választott. Eleinte
a tanácsban csak a leggazdagabbak, a patríciusok, azaz a kereskedők
képviselhették magukat, majd a házzal és műhellyel rendelkező iparosmesterek.
A városlakók többségét a városi politikából kizárt szegények, a plebs alkották,
akik alkalmi munkából éltek, számukat pedig a falvakból érkező jobbágyság
gyarapította.
A polgárság különböző rétegei között gyakori volt a politikai küzdelem  kézművesek,
plebejusok  patríciusokkal.
3,A városoknak 3 típusa alakult ki:

1. szabad királyi városok: önálló igazgatással, igazságszolgáltatással, szabad
plébánosválasztással, árumegállító és vásártartási joggal rendelkeztek, egy
összegben adóztak a királynak. Kőfallal vették körül. Lakóik kézműiparral és
kereskedelemmel foglalkoztak. A kézművesek céhekbe tömörültek.
2. bányavárosok: jogilag a szabad királyi városokkal azonos helyzetben voltak,
lakóik főleg bányászattal foglalkoztak.
3. mezővárosok: a városok zömét alkották, földesúri joghatóság alatt álltak, jogilag
nem voltak városok, lakóik jobbágyoknak számítottak. Egy összegben fizettek
32
Bagyinszky Marianna
adót, és mezőgazdasági jellegűek voltak, kis részük foglalkozott iparral és
kereskedelemmel.
Céhek: a kézművesek szakmánként érdekvédelmi szervezeteket, céheket hoztak létre.

- teljes jogú tagjai a mesterek voltak. A mesterré válás hosszú folyamat eredménye
volt  évekig inasként, majd legényként dolgozott a mester műhelyében, ahol ha
kitanulta a szakmát, hosszú vándorútra ment, és elsajátította idegen városok
mestereinek tudását. A mestervizsgát remekmunka elkészítéséhez kötötték.
- termékeit a város és közvetlen környezete vásárolta meg  korlátozni kellett a
megtermelhető áru mennyiségét, hogy minden mester meg tudjon élni. Igyekeztek a
céhen belüli versenyt kiküszöbölni, ezért szabályozták a munkaidőt, árat,
munkafolyamatot, emellett betartották a szigorú minőségi előírásokat. A céhen
kívüli iparűzőket, az ún. kontárokat üldözték.
- fontos szerepet töltöttek be a városok életében: őriztek egy-egy városfalszakaszt,
fenntartották a rendet, ünnepeken céhenként vonultak fel, gondoskodtak az
elhunyt céhtagok családjáról.
Élet a városban:
a városokat védelmi céllal falakkal vették körbe.
a falak mellett emeletes házakat építettek, melyek között keskeny sikátorok
voltak. Ekkor még nem alkalmaztak csatornázást, így az állatok és az emberek
szennye az utcán folyt, ezért a járványok hamar megjelentek a városokban.
A XI. századtól a városok száma Nyugat- Európában és Itáliában gyorsan nőtt, majd a
XIII. századra Közép- Európában is megjelentek és elszaporodtak a városok, melyek
méretüket tekintve közepesek voltak  átlagos lakosságszám 4000-5000 fő volt. A
távolsági kereskedelembe is bekapcsolódó, árumegállító joggal rendelkező nagyvárosokban
10000-15000 fő is élt. Nyugat- Európában a városok egyenletesen helyezkedtek el.
Kereskedelem:
1, helyi kereskedelem: szorosan kapcsolódott a termelőkhöz, az árut a kézművesek és a
parasztok maguk árulták a helyi piacokon vagy műhelyeikben. Arany- és ezüstpénzért
vásárolták a termékeket, de a cserekereskedelem is megfigyelhető volt.
33
Bagyinszky Marianna
2, távolsági kereskedelmet bonyolítottak le legfőképpen, mely nagy kockázattal járt, de
magas haszonnal is. A szárazföldi szállítás kezdetleges volt, ezért inkább a vízi szállítást
választották az áruk eljuttatására. A zarándokutak segítették az útvonalak kiépítését.
- levantei kereskedelem: Velence és Genova uralták. Európát Ázsiával (elsősorban
a Közel-Kelettel) összekötő útvonal, melyen keleti fűszereket és luxuscikkeket
(selyem, tömjén) szállítottak a Földközi-tengerenarannyal fizettek
Európából kiáramlott a nemesfém.
- Hanza kereskedelem: Balti-tenger térségében alapították a kereskedővárosok
1161-ben. Északi és keleti vidékekről nyersanyagokat és élelmiszert vittek
nyugatra, melyekért cserébe a Német-római Birodalom és Flandria városaiból
iparcikkeket szállítottak. Az Angliából szállított gyapjúnak is megnő a jelentősége,
mely a flandriai textilipar fő nyersanyagává vált.
- két tengeri útvonalat (Levante, Hanza) a szárazföldi kereskedelem kötötte össze.
Kezdetben az útvonal kikerülte az Alpokat, és az áruk Champagne vásárain cseréltek
gazdát, később Augsburg és Bécs piacai is bekapcsolódtak.
Legjelentősebb városok Bologna, Firenze, Velence, Genova, Prága, Milánó, Köln, Párizs,
Granada, London, Sevilla stb.
Az európai zsidóság helyzete

- városokban külön utcákban, városnegyedekben éltek elkülönülésükkel
vallásukat és kultúrájukat őrizték
- előítéletek velük szemben: 12. sz.-tól vérvádak (rituális gyilkosságot követnek el
szertartásaikhoz)  ezek alaptalan rágalmak
- kereszténység  antijudaista nézetek elterjedése  zsinati határozatok tiltják a
zsidókkal való házasodást, eltérő ruhaviseletre kötelezik őket (kör alakú sárga
folt, csúcsos kalap viselete stb.); földeket nem vásárolhattak kereskedelemben
és a pénzügyi életben tevékenykednek.
34
Bagyinszky Marianna
Nagy földrajzi felfedezések és következményei
Alig két évszázad alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom. A középkor
végére a tudomány és változó világfelfogás (reneszánsz és humanizmus) már a hitéletet
is megkérdőjelezte. Európa a kora újkorban kiterjeszti hatalmát szinte minden kontinensre.
I, A földrajzi felfedezések előzményei, okai:

a XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben
igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. A keletről érkező luxusárucikkek
fogyasztása nőtt, ezeket pénzérmével fizették ki, így a kelet kiszivattyúzta a
nemesfémet Európából. A magyarországi és csehországi nemesfémbányák kezdtek
kimerülni. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, a törökök által
kivetett adók miatt nőttek a levantei kereskedelem költségei, ezért új
kereskedelmi útvonalakat kerestek.
a reneszánsz és humanizmus új világképet teremtett. Fejlődött a tudományos élet,
és a Földet ismét gömb alakúnak tartották Toscanelli (1474) firenzei csillagász
által készített térkép alapján.
a levantei és Hanza kereskedelem közötti összeköttetés létrehozása megteremtette az
óceáni hajózás előfeltételeit. Új hajótípusok jelentek meg, a jól kormányozható,
magas oldalfalú, nagy vitorlájú hajók (karavella, karakk) mellett, a tájékozódást
új eszközök (tájoló stb.) is segítették. Bővültek a hajózási ismeretek.
egyre nőtt a messzire eljutó hajósok száma. Tengerész Henrik tengerészeti iskolát
alapított.
demográfiai változás Európában: népességrobbanás következtében élelmiszer- és
nyersanyaghiány lép fel, mely éhínséghez vezet.
II, Portugál és spanyol felfedezők:

1, A portugál hajósok már a XV. században egyre messzebbre merészkedtek Afrika
partjainál (az arany és fűszerek megszerzésének reményében).
- 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélebbi pontját, a Jóreménység- fokát.
- 1498-ban Vasco de Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába.
A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre először Indiában, majd Kínában is. Óriási
jövedelemre tettek szert a levantei kereskedelem megkerülésével, mert az araboktól
35
Bagyinszky Marianna
magukhoz ragadták a fűszerkereskedelem hasznát. A keleti luxuscikkekért Indiában és
Kínában továbbra is nemesfémmel fizettek.
2, A spanyol királynő támogatásával indult el a mesés kelet felé a genovai származású
Kolombusz Kristóf, aki 1492-ben elérte Amerika előterét, a Bahama-szigeteket, majd
Kubát, és a közép- amerikai partvidéket is. Kolombusz szerint 3 dologra van szükség ahhoz,
hogy túléljenek egy hosszú tengeri utat: aloé verára, citromra és rumra. A kontinensnek
nevet adó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy egy új kontinenst értek el.
A haszon reményében sokan útra keltek.
- 1519-21 Magellán tett először kísérletet a Föld körülhajózására, aki a
fűszerszigethez keresett rövidebb utat. A kapitányt a Fülöp-szigeteken megölték a
bennszülöttek.
III, Indián kultúrák meghódítása

Az amerikai kontinens lakossága a mongolid rasszhoz tartozó indián volt, kik különböző
szintű kultúrákat hoztak létre a kontinensen:
- közülük emelkedett ki a maja, inka és az azték kultúra, akiket prekolumbián,
azaz Kolumbusz előtti civilizációnak neveztek.
- intenzív földművelést folytattak: kukoricát, babot, paradicsomot, paprikát,
burgonyát, tököt, kakaót, gyapotot, dohányt, dinnyét stb. termesztettek.
- despotikus államokat hoztak létre.
- piramisokat építettek, fejlett volt a matematika, csillagászat, építészet.
1, maja kultúra: a közép-amerikai Yukatán-félszigeten éltek. Kultúrájuk az európaiak
érkezésekor már lehanyatlott.
2, aztékok a XV. században hozták létre a Közép-Amerika nagy részére kiterjedő
birodalmukat. Fővárosuk: Tenochtitlán. A despotikus állam a meghódított népektől
emberadót követelt a tömegesen bemutatott áldozati szertartásaihoz.
3, inkák: államukat a Nap fiaként tisztelt inka vezette. Fővárosuk: Machu Picchu.
A kontinenst elsőként birtokba vevő spanyol hódítók a konkvisztádorok kis csapatokban

is hamar elfoglalták az őslakosok földjeit, és elpusztították, gyarmatosították az indián
kultúrát:
 Cortez 500 katonával az aztékokat
 Pizzaro 150 emberrel az inkákat igázta le
36
Bagyinszky Marianna
Amerika felfedezésével indult el a gyarmatosítás, ahol rengeteg volt a nemesfém, és a
megművelhető föld (ültetvény), mely Ázsiával ellentétben birtokba vehető volt. Bányákat és
ültetvényeket hoztak létre:
- spanyolok Közép-és Dél-Amerikában
- portugálok Dél-Amerikában.
- Észak-Amerika keleti partvidékén angol, majd holland telepesek, Szent-Lőrinc
folyó mentén franciák jelentek meg.
A kegyetlen bánásmód és az Európából vitt betegségek vezettek az indián törzsek
tömeges pusztulásához, ezért a munkaerőt Afrikából elhurcolt feketékkel oldották meg.
Az újkori rabszolga-kereskedelem a 19. századig tartott.
IV, A földrajzi felfedezések következményei:

1, Európai gazdaság átalakulása - manufaktúra kialakulása:
Az Újvilágból beáramló nagy mennyiségű arany és ezüst  pénz leértékelődése,
demográfiai növekedés 
- az élelmiszerek iránti kereslet nő mg.-i
termékek ára nő. Pénz értékének a romlása
árforradalomhoz vezetett, ezért a mezőgazdasági
termékek ára jobban nőtt, mint az iparcikkeké.
- szükséges élelmiszert Kelet-Közép-Európából
szerezték be, fokozták a termelést. Nyugat-
Európában, pedig átálltak az olcsó iparcikk
előállítására. (kontinentális munkamegosztás)
- céhes keretek között nem lehetett az egyre
növekvő fogyasztói igényeket kielégíteni.
Kialakult a kihelyezési és a felvásárlási rendszer,
mely során a falusi háziiparban a tőkés vállalkozó
biztosította a nyersanyagot és a munkaeszközt, majd
elszállította a félkész terméket. Később kialakultak a
manufaktúrák, ez egy olyan tőkés üzemforma,
ahol a pénzét befektető vállalkozó (tulajdonos)
biztosította a termeléshez az anyagi eszközöket,
megszervezte az eladást, és fizette a terméket
előállító bérmunkásokat. A munkafolyamatokat
részekre bontották, nagy mennyiségben olcsó termékeket tudtak előállítani.
- közös földek bekerítése  földjüket elveszítik a parasztok  bérmunkásokká
válnak.
37
Bagyinszky Marianna
2, Világkereskedelem kialakulása:
- Keletről fűszereket, selymet, gabonát hoztak Európába, melyért nemesfémmel
fizettek.
- Amerikából dohányt, kukoricát, paradicsomot, paprikát, krumplit, kakaót,
vaníliát, dinnyét vittek Európába, amiért cserébe ipari termékeket szállítottak.
- Afrikába alkoholt, iparcikkeket vittek a rabszolgákért cserébe. Így alakult ki a
világkereskedelem.
- új kikötők jönnek létre, pl: Lisszabon, Amszterdam, London.
- tőzsdék megjelenése.
- levantei kereskedelem (Nyugat-Európát kötötte össze a Közel-Kelettel és Ázsiával,
ahová nyersanyagot, fémet, fegyvert stb. szállítottak, cserébe luxustermékeket, pl.:
fűszer, selyem stb.) kaptak- ez lassú hanyatlásnak indult, helyette a Hanza
kereskedelem forgalma fellendült, mely Kelet-Európából élelmiszereket és
nyersanyagokat szállított a nyugati iparcikkekért cserébe.
- létrejönnek a kereskedőtársaságok, melyeket a nagypolgárok alapítanak pl.
Kelet-indiai Társaság (1600).
38
Bagyinszky Marianna
Hunyadi Mátyás uralkodása
Hunyadi János halála után kiújult az ellentét az V. László mögött álló bárói liga
(Garaiak, Cilleiek) és a Hunyadiak között. Az uralkodó nem akarta megerősíteni
Hunyadi János, a „törökverő” fiát, Hunyadi Lászlót apja méltóságaiban Hunyadiak
Nándorfehérvár várában megölték a király bizalmasát, Cillei Ulrikot. A király ugyan
büntetlenséget ígért a Hunyadiaknak, de Buda várában elfogta a két Hunyadi fiút, Lászlót
lefejeztette, Mátyást fogságban tartotta. V. László Prágába ment, vitte magával Mátyást is,
azonban váratlanul meghalt. 
- 1458 januárjában, a Hunyadi liga élén álló Szilágyi Mihály (Hunyadi János
sógora) elérte, hogy a rendi országgyűlés. királlyá válassza Hunyadi Mátyást.
Hunyadi Mátyás (1458-1490)

Mátyás több nyelven beszélt, Vitéz János volt a nevelője. Trónra jutása után
félreállította Szilágyi Mihályt, akit az országgyűlés öt évre választott mellé
kormányzónak, és visszaverte III. (Habsburg) Frigyes és az őt támogató bárók
támadását. Ellenfeleit adományokkal nyerte meg, a Szent Korona azonban Frigyes kezében
maradt.
1, Belpolitikai intézkedései:
- a Hunyadi ligának és a köznemesség támogatásának köszönhette trónját, ezért
kezdetben a rendekkel egyetértésben kormányzott, és folytatnia kellett apja
törökellenes politikáját. Megkezdődtek a déli végvárrendszer elleni török
támadások, azonban a kiegyenlített erőviszonyok miatt se a török, se Mátyás nem
kockáztatta meg a döntő ütközetet. Mátyás megelégedett azzal, hogy visszavegye
Jajca várát. Boszniát pedig kettéosztották: északi részén magyar, a délin török
végvárrendszer épült ki.
- 1463-ban Mátyás, hogy teljes jogú uralkodó legyen, kiváltotta III. Frigyestől a
Szent Koronát, 80 ezer forintért és Sopront is visszakapta. Megkoronázása után,
egyre kevésbé vette figyelembe a nemesség érdekeit  az országgyűlésen a saját
akaratát kényszerítette a rendekre.
- a rendi hivatalok szerepének csökkentésére, az egyedül tőle függő hivatalok
erősítésére törekedett. A királyi tanács korlátozása érdekében egyesítette a titkos
és a főkancelláriát, s élére a bizalmasát helyezte. A bíróságokon növelte a
szakképzett ítélőmesterek számát. A bárói méltóságnak számító főkincstartói
tisztséget megszüntette, helyére köznemesi és polgári származású kincstartókat
nevezett ki, akiket közvetlenül irányított. Mátyás reformjai nem változtatták meg a
rendi kormányzás rendszerét, de a tisztségviselők szorosabban függtek a király
személyétől. Mátyás is alkalmazta Zsigmond módszerét, hogy a bárói családok
kihalásával a koronára visszaszálló birtokok eladományozásával új, személyéhez
hű bárói réteget próbált létrehozni (Kinizsi Pál, Báthoryak, Szapolyaik).
Királyi (regálé) jövedelmeit növelte:
- a jobbágyok adói nőttek. Mátyás a kapuadó helyett bevezette a
füstpénztjobbágyportáknál kisebb egységet jelentő jobbágyi háztartásonként
(kéményenként) szedte az adót.
- legnagyobb bevételét a rendszeresen beszedett rendkívüli hadiadó (1 forint
telkenként) jelentette, melyet az országgyűlés szavazott meg.
- koronavám (korábbi harmincadvám) bevezetése: városoktól beszedett, a
sókereskedelemből, a pénzverésből származott.
- a kincstár jövedelme a Zsigmond-kori 200 ezer forintról, 500 ezer forintra, a
rendkívüli hadiadó beszedése esetén 750 ezer forintra növekedett.
39
Bagyinszky Marianna
- jövedelmének emelkedésével hozta létre a zsoldos haderejét a „fekete sereget”,
mely valószínűleg Mátyás halála után kapta a nevét. 15-20 ezer főt igyekezett
állandóan fegyverben tartani, mely hatalmas költséget jelentett (egy nehézlovas 3
aranyba, egy gyalogos 2 aranyba került havonta), ezért jövedelmének nagy részét a
fekete sereg emésztette fel. A hadsereg teljes mértékben az uralkodó irányítása
alatt állt. A fekete sereg magját az egykori husziták alkották, akiket Mátyás a
zsoldjába fogadott. Katonáit és vezéreit (Haugwitz, Magyar Balázs, Kinizsi Pál)
csehek, németek és magyarok alkották. A hadsereg modernnek számított, mivel
jelentős gyalogsága is volt.
Kulturális intézkedései:
- korának művelt uralkodói közé tartozott. Jelentős gótikus építkezéseket indított
el Budán.
- dinasztiát szeretett volna alapítani, ezért régi európai uralkodóházzal akart
rokonságba kerülni, mellyel feledtetni akarta, hogy nem voltak királyi ősei  nápolyi
király leányát, Beatrixot vette el feleségül 1476-ban, akinek nagy szerepe volt a
magyar királyi udvarban a reneszánsz műveltség és életvitel meghonosodásában.
Reneszánsz építkezésekre került sor a budai és a visegrádi palotákban: az
épületeket márvánnyal burkolták, szobrokkal díszítették. A magyar urak többsége
viszont ellenszenvet érzett a kifinomult udvar iránt, mert Beatrix érkezése után
megszűnt az uralkodó és alattvalói kapcsolatának közvetlensége.
- 2000-2500 kötetes könyvtárat gyűjtött össze míves, kézzel írt könyveket díszes
kötésük után corvináknak nevezték.
- udvarába hívott számos olasz humanistát, Galeotto Marziót, Antonio Bonfinit.
2, Külpolitikai intézkedései:
- török ellen csak védekezett, nem akart költséges háborúba bonyolódni  végvári
rendszert megerősítette: a várakat felújították, a katonák rendszeresen megkapták
zsoldjukat.
- 1468-ban az uralkodó a török elleni hadjárat helyett a cseh trón megszerzéséért
indított háborút, változó eredménnyel. Erre ürügyet az adott, hogy a cseh király,
Podjebrád György, huszita kelyhes volt. 1469-ben Mátyást a katolikus és német
lakosságú Morvaországban és Sziléziában a rendek cseh királlyá választották. A
zömében csehek lakta Csehország viszont Podjebrád halála után Jagelló Ulászlót
ültette a trónra, akivel 1479-ben békét kötöttMátyás és Ulászló kölcsönösen
40
Bagyinszky Marianna
elismerték egymás királyságát és megosztották az országot, Mátyásé lett
Morvaország, Szilézia; Ulászlóé Csehország.
- III. (Habsburg) Frigyes nem ismerte el Mátyás uralmát ezeken a területeken,
ezért Mátyás megtámadta Ausztriát. 1485-ben a fekete sereg elfoglalta Bécset 
Mátyás kísérletet tett, hogy megszerezze a német-római császári címet, azonban a
német rendek megrettentek a sikereitől, így Frigyes mögé álltak, s annak fiát,
Miksát választották császárrá.
- költséges nyugati háborúk és a rendek háttérbe szorítása hívei
szembefordultak veleVitéz János és Janus Pannonius is ellene szervezkedett.
Jagelló Kázmért hívták meg a magyar trónra. Mátyás az összeesküvők vezetőinek
egy részét adományokkal megnyerte, majd a mozgalmat elfojtotta 1471-ben.
- a magyar nemesség a cseh, osztrák háborúknál fontosabbnak tartotta a török
elleni háborúkat. Török betörés a király hadat indított a Délvidéken. elfoglalta
1476-ban Szabács várát. 1479-ben az Erdélyre törő török hadat Kenyérmezőnél
Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál verte vissza. Az uralkodó azonban,
hogy a nyugati hódításait folytatni tudja, a törökkel békére törekedett, így 1483-
ban 5 éves békét kötött a szultánnal.
- 1463-ban Mátyás még elfogadta, hogy halála után, ha nem lesz utódja, a trón
Frigyesé, vagy utódjáé lesz. Beatrixszal kötött házassága gyermektelen maradt,
emiatt a bécsi polgárleánytól született fia, Corvin János (törvénytelen) számára
igyekezett biztosítani a trónt. Mátyás az ország leghatalmasabb birtokosává tette. Fia
utódlását szolgálták a nádori törvények, mely szerint a nádort a király helyettesévé
tette, királyválasztáskor neki juttatta az első szavazatot.
- 1490-ben, Mátyás halálával azonban hívei nem álltak fia mellé, és a magyar
nemesség Mátyáshoz hasonló erős uralkodót nem akart, ezért a cseh király,
Jagelló Ulászló került a trónra.
41
Bagyinszky Marianna
Reformáció és ellenreformáció
A katolikus egyház számos válságot élt át. Különböző mozgalmak jöttek létre az
egyházi hitélet tisztaságának megerősítésére (cluny reform, Gergely-reform, koldulórendek).
A konstanzi zsinaton sikerült felszámolni az egyházszakadást, de a komolyabb egyházi
reformokat elvetették. A reneszánsz humanizmusa filozófiai támadást intézett a középkori
teológia, a skolasztika ellen.
A XV. század végére a reneszánsz pápai udvar a pompa, a fényűzés és a világi
élvezetek egyik központjává vált. X. Leó pápa a római Szent Péter- székesegyház építési
költségeit búcsúcédulák árusításával kívánta fedezni. A hívek számára a tisztítótűz
elkerülése érdekében korábban is árultak búcsú-, vagyis bűnbocsátó cédulákat. A XVI. század
elején nyilvánvalóvá vált, hogy a cédulákat csupán az anyagi haszonszerzés miatt árulják.
Mindezek növelték az embereknek a pápasággal és az egyházzal szembeni
elégedetlenségét.
Protestáns egyházi irányzatok

1, Luther Márton és egyháza (lutheránus, ágostai evangélikus egyház)
Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes római zarándoklata során meggyőződött a pápai udvar
anyagiasságáról és erkölcsi válságáról. A wittenbergi egyetemen tanított, régóta foglalkoztatta
a bűnbánat, a bűnbocsánat, illetve az üdvözülés kérdése.
- 1517. október 31-én Wittenbergben kiadta a 95 pontból álló téziseit, mely az
egyház megújítását szolgálta. (Valószínűleg legenda, hogy a kinyomtatott téziseit a
wittenbergi vár kapujára tűzte ki.) Luther egyes katolikus tantételek megreformálását
szerette volna, és nem akart új hitet hirdetni. Az egyház azonban elutasította, 1520-ban
a pápa kiközösítette, V. Habsburg Károly német-római császár is birodalmi átokkal
sújtotta. Ennek következtében jött létre a Luther nevéhez kötődő új felekezet, az
evangélikus (lutheránus) egyház.
- Luther reformtörekvéseiben a bibliai alapokra támaszkodott, ezért lefordította
németre a Bibliát. Szerinte az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által
üdvözölhet, melyhez nincs szükség egyházi közreműködésre.
- elvetette az egyház gazdagságát.
- tagadta a pápa különleges hatalmát, és a szerzetesrendek szükségességét.
- növelni kívánta a világiak és csökkenteni az egyháziak szerepét a hitéletben, ezért
pártolta a két szín alatti áldozást. A katolikusok 7 szentségétől (keresztség, bérmálás,
oltáriszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet) csak kettőt: a
keresztséget és az úrvacsorát tartotta meg.
- elvetette a cölibátust, a szentek és az ereklyék tiszteletét és tisztítótűz létezését
- a templomaikban a képes ábrázolás csak kismértékben megengedhető.
A német-római császárral szembenálló, Luther nézeteit pártoló fejedelmek tiltakoztak,
azaz protestáltak (innen származik a protestáns elnevezés), s a reformátor mögé álltak.
Bölcs Frigyes szász választófejedelem Wartburg várában oltalma alá vette a Bibliát
fordító Luthert. Az új tanok gyors terjedését segítette a könyvnyomtatás elterjedése.
Az evangélikus vallás Skandináviában, Ausztriában válik meghatározóvá és Csehország,
valamint Magyarország németajkú lakossága körében.
A német-római császár és a német-római protestáns fejedelmek között kitört a vallásháború,
mely végén megkötötték 1555-ben az augsburgi vallásbékét. Az egyezség értelmében a
fejedelmek szabadon választhattak vallást és az alattvalóiknak is követniük kellett őket (cuius
regio, eius religio = akié a föld, azé a vallás).
42
Bagyinszky Marianna
2, Kálvini reformáció (református egyház)
A reformáció másik jelentős irányzatának létrehozása Kálvin János nevéhez fűződik.
Francia volt, de a katolikusok bírálata miatt Svájcba menekült. Tanait „A keresztény vallás
tanítása” című művében dolgozta ki. Az új vallási közösség (felekezet), a reformátusok
hittételeit és szervezeti felépítését Genf városának prédikátoraként alakította ki.
- Kálvin, Lutherhez hasonlóan, a Biblia tanításaihoz nyúlt vissza, de jelentősen
eltért a katolikus hagyományoktól. A fő kérdés számára is az üdvözölés. Kálvin
szerint ez nem a hit kérdése, mert Isten előre kiválasztotta (predesztinálta), hogy ki
jut üdvösségre, s ki kárhozatra. Ez az eleve elrendelés, vagy predesztináció tana.
- elvetette a cölibátust, szentek és ereklyék tiszteletét, az egyházi fényűzést. A
kálvinista templomokat egyszerű belső jellemzi, -„olcsó egyház”; tiltották a
festményeket is).
- a dolgos életet megbecsülte és nem tiltotta a munkával szerzett pénz kölcsönzése után
a tisztes kamat szedését (az uzsorát elítélte).
- a kálvini (református) egyház nem épített ki hierarchiát. Minden közösség
önállóan tevékenykedett. Demokratikus egyházszervezetet épített ki. A lelkészek
munkáját a világi egyházfelügyelők = presbiterek ellenőrizték, az általuk alkotott
tanács = konzisztórium a híveket felügyelte.
- Kálvin elfogadta, hogy az uralkodók hatalma Istentől származik, de jogosnak
tartotta, hogy a nép (országgyűlés által), a zsarnokká vált uralkodót leválthatta. =
zsarnökölés tana Kálvin az ellenőrzött hatalmat támogatta és a nép zsarnokságát is
elítélte.
A kálvinizmus Hollandiában, Svájcban, Németalföldön, Magyarországon, Skóciában,
Angliában (puritánok) és Franciaországban (hugenották) terjedt el.
3, Anabaptisták (újrakeresztelők)
- felnőttkori keresztség hívei voltak.
- képviselője: Münzer Tamás.
4, Antitrinitáriusok, unitáriusok (Szentháromság-tagadók)

Egy spanyol orvos, Servet (Szervét) Mihály őskeresztény hagyományokat keresve egy
egyszerűbb egyistenhithez tért vissza.
- elvetette a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természetét és a Szentlélek
létezését. A szentháromság-tagadókat antitrinitáriusoknak, vagy unitáriusoknak
nevezik.
43
Bagyinszky Marianna
- ezen elveket, mind a katolikusok és mind a protestáns felekezetek bírálták.
Kálvin Genfben kivégeztette Szervét Mihályt. Lengyelországban és Erdélyben
jelennek meg, utóbbiban egyházzá szerveződnek.
Ellenreformáció-katolikus megújulás
A katolikus egyház harcolt a reformáció ellen, de hozzálátott az egyház megújításához is. A
harcot és a reformot együttesen jelentő mozgalmat ellenreformációnak, vagy katolikus
megújulásnak nevezzük. Az ellenreformációt a pápaság mellett a katolikus nagyhatalmak
(Habsburg Birodalom, Franciaország) támogatták. A megújulás fóruma a tridenti zsinat
volt (1545-1563), melyen felléptek a reformáció által is bírált visszásságok ellen:
- betiltották a búcsúcédulák árusítását
- vallási élethez méltó erkölcsi normákat szabtak a papoknak és a főpapoknak
(cölibátus, papi ruhaviselet, prédikációk rendje)
- a reformációt követve iskolákat és nyomdákat hoztak létre
- ismét tisztázták a hitéletet
- a pápák hatalmát nem csorbították, megtartották a szentek tiszteletét, és
megerősítették a szerzetesi mozgalmat.
Loyolai Szent Ignác megalapította a jezsuita rendet 1540-ben, amely fő feladatának a
katolicizmus védelmét tekintette.
44
Bagyinszky Marianna
- tagjaitól katonai fegyelmet követelő, erősen központosított rend jellemzi, élén a
generális állt.
- nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, és magas színvonalú iskolákat hoztak létre.
A jezsuiták hatására számos király, főnemes és egyszerű ember tért át a katolikus hitre, azaz
katolizált. A pápaság ismét életre hívta az inkvizíciót 1542-ben, amely a katolikus
országokban lépett fel az új tanok hirdetőivel szemben. Létrehozták a tiltott könyvek
jegyzékét = index, melyek olvasása egyházi büntetést vonhatott maga után.
A katolikus megújulás megállította a reformáció terjedését, mely következtében
Franciaországban, Csehországban, Ausztriában és részben Magyarországon ismét a katolikus
vallás lett a meghatározó.
Az ellenreformáció jeles magyar képviselője Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a
nagyszombati egyetemet alapította 1635-ben.
Barokk (17. század)

A katolicizmus megújulásával együtt született meg az új korstílus, a barokk a
monumentális méretekkel az ember kiszolgáltatottságát és az építtető hatalmát
jelenítette meg. Célja a hívek elkápráztatása volt.
- jellemzői: mozgalmasság, monumentalizmus, túldíszítettség, látványosság,
illuzionizmus, fény-árnyék hatás, boltozatok, csavart oszlopok, tükrök, csillárok
alkalmazása
- építészet mellett a festészetben, szobrászatban, zenében is megjelenik
- szobrászat: Bernini: St. Teréz extázisa
- festészet: Velazquez: Bréda átadása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat
- építészet: fertődi Eszterházy-kastély, gödöllői Grassalkovich-kastély, Versailles-i
palota, római Szent Péter bazilika
45
Bagyinszky Marianna
Az ipari forradalom
Az első ipari forradalom

- 1780-as években Angliában, majd egész Nyugat-Európában, illetve a 19.
század elején Észak-Amerikában kibontakozó gazdasági fellendülés, melyben
korszakalkotó iparszervezési és technikai újítások születtek, illetve
folytonossá vált a technikai-tudományos ismeretek, a gazdaság bővülése és
Európa átalakulása
- átalakította a társadalmat, a környezetet és a mindennapi életet.(közlekedés
átalakulása, nagyváros kialakulása, életminőség javulása)
- az első ipari forradalom a 19. század közepén lezárult, melyet a 19. század 2.
felében az újabb (2). ipari forradalom követte. (napjainkig ipari forradalmak
zajlanak)
Az ipari forradalom kezdete:

XVI-XVII. században kialakultak a tőkés viszonyok
XVIII. században a közös földeket bekerítettéka földek döntő többsége a
bérmunkát alkalmazó nagybirtokosoké lett, akik a földeket trágyázták,
vetésforgót alkalmaztak a háromnyomásos földművelés helyett  az ugar
területére takarmánynövényeket (zabot, lucernát) ültettek, így az állatoknak télre
is tudtak takarmányt biztosítani.
elterjedt a fajtanemesítés és az istállózó állattartás, mely a családokat egész évre
ellátta hús- és tejtermékkel. Megjelentek az új kapásnövények (burgonya,
kukorica), mely további élelemforrást biztosított több élelmiszer  nő a
népesség  fejlődik a textilipar
a további fejlesztések megkövetelték a tagosítást (parcellák szétszórtságának
megszüntetését), a szántók egy tagban való kiadását.
a mezőgazdasági népesség egy része elvesztette addigi megélhetését 
urbanizáció, városokba költöztek és bérmunkát vállaltak.
Nagy-Britannia kedvező feltételei:

- földrajzi helyzete (szigetország),
- jelentős gyarmatbirodalommal rendelkezett.
46
Bagyinszky Marianna
- szén- és vasércben gazdag
- folyók szabályozása, a csatornahálózat kiépítése a belső szállítás költségeit
csökkentette, míg a növekvő gyarmatbirodalmuk a kivitelt lendítette fel
- szabadalmi törvény: a tudományos-technikai találmányok védettséget élveztek és
14 évig kizárólagos jogon értékesíthették találmányukat.
- a beruházásokhoz szükséges tőkét jól működő hitelszervezet biztosította. (Angol
Bank-1694)
- a gazdaságban érvényesül a szabad verseny  elvetette az állami beavatkozást.1
A XVII. században az iparban a céhek helyett a bérmunkásokat foglalkoztató

központosított üzemek, a manufaktúrák jelentek meg. Nő a mezőgazdasági termelés
népesség száma nő  a textilipar technikai fejlesztése:
- fonógép-Hargreaves (1769) és a szövőszék Cartwright (1785). Az újításokat a
mesteremberek találták ki, akik maguk is az iparágban dolgoztak.
Mélyebben megtalálható szénrétegeket csak a felszín alatti vizek kiszivattyúzásával
érték el  a víz kiemelésére a XVIII. század elejétől gőzzel hajtott szivattyúkat
alkalmaztak.
- 1769-ben a gőzgépet feltalálja James Watt, melyet a textiliparban használtak először.
Ipari alkalmazásánál már a gőzgép fúrókat, fűrészeket, esztergákat hajtott.
- Stephenson feltalálja a gőzmozdonyt (1814), 1825-ben első vasútvonal kiépítése.
A vasút a gazdaság húzóágazata lett, minden iparágra fejlesztően hatott.
- 1807: Robert Fulton lapátkerekes gőzhajót épít  1819-ben szeli át először az
Atlanti-óceánt a világkereskedelem és a flotta fejlődik. (A hajócsavar
feltalálásával az egyre erősebb gőzgépekkel hajtott hajók háttérbe szorították a
vitorlásokat).
- szilárd burkolatú úthálózat és a vasút megjelenésével a szárazföldi áruszállítás
felgyorsult.
- találmányok, a technikai változások nagy mennyiségű nyers és kovácsoltvasat
igényeltek  a vastermeléshez faszénre volt szükség  erdők kiirtása 
kokszosítás. Nagy-Britannia nyersvas termelésben az élre került.
Demográfiai robbanás
Mezőgazdasági és az ipari fejlődés  Angliában a népességszám nő demográfiai
robbanás:
 okai: az életkörülmények (élelmezés, lakás), higiéniai viszonyok javulása,
orvostudomány fejlődése (oltások). Nőtt az átlagéletkor (27-ről 42-re). A XIX.
századi demográfiai robbanás a halálozási arány csökkenésével indult meg, a
népességnövekedés lelassulásával zárult csökkent a születések és a
gyermekhalandóság száma.
 demográfiai robbanás, valamint a
mezőgazdasági népesség elvándorlása
népmozgást (migrációt) indított el falvakból
a városokba, kisebb városokból a nagyobbakba
= urbanizáció, városiasodás. Emellett a
lakosság nagy része kivándorolt Amerikába.
Nyugat-Európából Kelet-Európába terjedt el.
1
Modern közgazdaságtan alapítója, Adam Smith a szabad kereskedelem híveként a „láthatatlan kéz” szerepét
hirdette a gazdaságban, mely szerint a keresletre és a kínálatra ható erők elrendezik a piacot, bármilyen külső
beavatkozás megakasztja a fejlődést.
47
Bagyinszky Marianna
Urbanizáció, városiasodás
Évtizedek alatt százezres, milliós városok jöttek létre, melyek új életformát és
életkörülményeket hoztak létre.
- a tömegtermelés lehetővé tette az olcsó pamutruhák megvásárlását, és a kialakuló
polgári viselet elterjedését  a polgári középosztály új életmódot alakított ki.
- lakások százezreit kellett hirtelen felépíteni, csatornázni, ivóvízzel ellátni és a
szemétszállítást megoldani  a szegények nyomornegyedekbe kényszerültek.
- létrejönnek kereskedelmi, üzleti, ipari negyedek. Vagyoni helyzetének
megfelelően a lakosság is elkülönült (szegráció) a leggazdagabbak
villanegyedekben és bérpalotákban, a középrétegek kertvárosokban, míg a
munkások zsúfolt bérházakban éltek.
- megjelenik egy új probléma: a környezetszennyezés. Anglia legnagyobb
iparvidékeit „fekete vidéknek” nevezték.
- a munkások rossz körülmények között, napi 14-16 órát dolgoztak, alacsony
fizetést és szigorú büntetést kaptak. Női és a gyerekmunka (13 év alatti)
rendszeressé vált. Baleset- és betegbiztosítás, illetve munkanélküli segély nem
létezett. Angliában gépromboló és a munkások érdekének védelmében,
munkásmozgalom, chartista mozgalom indult el, mely az általános választójogot
akarta bevezetni.
Az ipari forradalom újabb hulláma és hatásai

A porosz-francia háború lezárását követő évtizedekben, egészen az első világháború
kitöréséig (1871-1914) megszűntek a fegyveres konfliktusok, ezt az időszakot a kortársak
„boldog békeidőnek” nevezték, melyben megfigyelhető:
a tudományos ismeretek bővülése, technológiai fejlesztések jelentősen
megváltoztatták az életkörülményeket. A fejlesztések egyre szorosabban
kötődtek a tudományos eredményekhez (elektrotechnika (elektromosság,
hő-és energiatan), vegyészet (szerves és szervetlen kémia), biológia
(kórokozók felismerése)), amelyek új eljárások, új energiahordozók és
erőforrások (elektromosság, kőolaj), új erőgépek és anyagok alkalmazását
tették lehetővé.
a fejlődés motorja a nehézipar (vasipar, gépgyártás, vegyipar) lett. Az
alapvető energiaforrást még mindig a szén jelentette, és alapanyagként
elsősorban a vasat használták, azonban a nagyolvasztó megjelenése
lehetővé tette a tömeges acéltermelést, mely felváltotta a vasat. A
hengerelési technika fejlődésével előállított jó minőségű acéltermékek a
gépgyártás számos ágazatát fellendítették (hajóépítés, hadiipar, erőgépek) A
gőzgépekből hatalmas teljesítményeket hoztak ki: a vasutak 100 km/órás
48
Bagyinszky Marianna
sebességgel haladtak, a gőzhajók, pedig néhány nap alatt átszelték az
óceánokat.
a dinamit feltalálása a bányászatot, a vegyipart és a hadiipart lendítette fel.
iparban és a bankvilágban felhalmozódott tőke az újítások ipari
alkalmazását teszi lehetővé.
Ezt az időszakot a történészek egy része második ipari forradalomnak nevezi, azonban
sokan hangsúlyozzák, hogy a szakaszok nem váltak el egymástól és a folyamat a 18.
század második felében (1780-Anglia) meginduló iparosodás folytatása volt.
Feltalálók és találmányok
Elektromos ipar
- Ernst Werner von Siemens, 1867: az elektromosság jelenségének fizikai
megismerése és a dinamó kifejlesztése az elektromos áram energiaforrásként való
felhasználását eredményezte. Az elektromos energia előállítása vízi- és
szénerőművekben, a nagyfeszültségű áram kialakítása és továbbítása transzformátorok
és távvezetékek segítségével újabb találmányok révén valósult meg, Jedlik Ányos
(dinamó, villamosmotor) Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly
(transzformátor) segítségével. (Michael Faraday elektromágneses indukció
törvényén alapult)
- Thomas Alva Edison, 1879: szénszálas izzólámpa. Létrehozza az Edison
Manufacturing Company és az Edison Trust (filmvállalat) vállalatot.
- Kandó Kálmán vasúti villanymozdonya és a villamosok feltalálása a városi
közlekedést megváltoztatta.
Gépjárműgyártás: kialakulásához szintén különböző találmányok láncolata vezetett.
- a korszak új energiaforrása a kőolaj, melynek erőgépe a robbanómotor
(négyütemű, belső égésű motor, az úgynevezett Otto-motor, 1876) benzines üzem
változata alapozta meg. A századforduló utolsó évtizedeiben tucatnyi autógyár létesült,
Mercedes-Benz, Renault, Ford. Csonka János-Bánki Donát nevéhez fűződik
karburátor, négyütemű motor.
- az új iparág húzóágazatként működött, az automobilokhoz a vegyipar nemcsak a
tüzelőanyagot (kőolaj) állította elő, hanem számos új alapanyagot is készített,
mint üveg, gumi, alumínium. A futószalag-termelés alkalmazása lehetővé tette a
sorozatgyártást, ami Detroitban a Ford-cégnél jelent meg, ahol Galamb József
találmányát, a Ford T-modellt kezdték olcsón gyártani.
- 1900-ban Ferdinand von Zeppelin léghajó, 1903-ban a Wright-testvérek által a
repülőgép jelenik meg.
Kommunikáció, filmgyártás:
- 1876-ban Alexander Graham Bell feltalálja a telefont, a telefonközpontot
(telefonhírmondó) pedig Puskás Tivadar.
- a vezeték nélküli kommunikáció alapjait a drót nélküli távíró kifejlesztésével
érték el (szikratávíró, Guglielmo Marconi?-Tesla), amelyek rádióhullámai az
Atlanti-óceánt is átívelték 1901-ben.
- a lemezjátszó elődje, az 1877-ben Edison által feltalált fonográf, hangfelvételeket
rögzített és az 1895-ben Auguste és Louis Lumiére által feltalált mozgóképeket
(először némafilmeket) a megnyíló filmszínházakban (mozikban) vetítették.
Egyéb találmányok, elméletek
- Nicola Tesla: távirányító, telefon-kihangosító, váltakozó áram, ózonfejlesztő
generátor és sterilizáló, napenergia- erőmű, energia vezeték nélküli továbbítása,
sugárfegyver, akkumulátor nélküli elektromos autó, teleportálás
- Jedlik Ányos: szódavíz, galvánelemek
49
Bagyinszky Marianna
- Röntgen: röntgensugár
- Pierre és Marie Curie: polónium és rádium
- Rutherford: rádióaktivitás elmélete, első atommodell
- Mendel: génelmélet
- Darwin: evolúciós elmélet
- műtrágya, cséplőgép, hernyótalpas traktor
A tömegtermelés megindulásával a fogyasztás is nő. Az új találmányok megvalósítása
jelentős anyagi erőforrást igényelt, ezért számos tőkekoncentrációval rendelkező
nagyvállalat jött létre, melyek több vállalkozást olvasztottak magukba, vagy a bankok is
betársultak a vállalatokba, a pénzügyi és az ipari tőke összeolvadását finánctőkének
nevezünk.
A nagyvállalatok, ha szövetségre léptek egymással, monopóliumokat hoztak létre,
melyek uralták a termelést és a piacot,
korlátozhatták a szabad versenyt. Fajtái:
- kartell: csak a piacot osztották fel és az
árakat egyeztették, azonos ágazatok között
jön létre.
- tröszt: vállatok teljesen összeolvadtak,
azonos ágazatok közt jön létre.
- konszern: azonos tulajdonosi csoport
különböző ágazatok között.
A monopóliumok idővel kevésbé kötődtek a
nemzeti piachoz, ott fektettek be, ahol kedvezőbb
feltételek kínálkoztak (olcsó nyersanyag, olcsó
munkaerő, piac), ezért jelentős szerepet játszottak a
tőkekivitelben. A kialakuló monopol-
kapitalizmusban a vállalkozások alaptőkéje
részvényekben (értékpapírokban) feküdt, a részvények tulajdonosai a vállalat nyereségéből a
névértéknek megfelelő osztalékot kaptak.
A 19. század végére a tőkés centrum térsége kiszélesedett, az Egyesült Államok és
Németország gazdasága gyorsabban növekedett a brit gazdaságnál. Felgyorsult a
tőkekivitel, a vállalkozások elsősorban kedvező befektetési lehetőségeket kerestek a most
iparosodó országokban, pl.: Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Olaszország, ahol
olcsó a munkaerő, adókedvezmény, kamatgarancia-vállalás. A gyenge belső feltételek miatt
a periférián lévő országok fejlődésének ütemét a külföldi befektetések határozták meg.
Először szűk exportszektorok lendültek fel (élelmiszeripar, nyersanyag-feldolgozás), majd a
századfordulón a nagyipar ágazatai (nehézipar, vegyipar, autóipar).
50
Bagyinszky Marianna
Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon a XVIII.
században
A Habsburg Birodalom a török kiűzése és a spanyol örökösödési (1701-14) háború
következtében közép-európai nagyhatalommá vált.
III. Károly (1711-1740)

Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) engedményeket tett
- rendi országgyűlés működhetett, megmaradt a vármegyék önállósága, a nemesi
jogok érvényben maradtak, a szabadságharcban résztvevők amnesztiát kaptak.
- ugyanakkor a rendi ellenállási jog megszűnt, nem lehetett magyar királyt
választani, nincs magyar hadsereg, a magyar ezredeket a császári csapatokhoz
sorolták  Udvari Haditanács felügyelte
Uralkodása alatt megkezdődött az ország újjáépítése, a gazdaság helyreállítása.
Soknemzetiségű, eltérő kultúrájú és fejlettségű, rendi jogokkal rendelkező országokat
központosította:
- a pénzügyet az Udvari Kamara és a külügyeket is Bécs irányította
- 1723-ban Pozsonyban Helytartótanács létrehozása: törvények, rendeletek
végrehajtását felügyelte, élén a nádor állt.
- fiú örököse nem született, lányát, Mária Teréziát akarta trónra juttatni 1722-
23-as országgyűlésen a magyar rendek elfogadták a nőági örökösödést
(Pragmatica Sanctio= örök érvényű szerződés), melynek fejében a magyar
nemesek ismét megerősítették a rendi jogaikat és Magyarország különállását a
birodalmon belül. Kimondta a közös védelmet, a két birodalom csak együttesen
öröklődik „oszthatatlan és elválaszthatatlan”, közös az uralkodó. (rendi dualizmus)
- Erdélyt és Határőrvidéket külön irányítják.
Mária Terézia (1740-1780)

Trónra lépésekor kitört az osztrák örökösödési háború (1740-1748). II. Frigyes seregei
elfoglalták Sziléziát, a bajorok Felső-Ausztriát és Csehországot támadták meg  a
magyar rendek megszavazták a háborúhoz szükséges újoncokat és adót. A hétéves
háborúban (1756-1763) nem sikerült a poroszoktól visszafoglalni Sziléziát.
51
Bagyinszky Marianna
Pénzügyi, gazdasági és hadügyi reformokat vezet be (Kaunitz kancellár segítségével)
(1765 után nem hívta össze a magyar országgyűlést, és rendeletekkel irányította az
országot.)
1, Mária Terézia törekedett arra, hogy a magyar arisztokráciát és nemességet érzelmileg
is a dinasztiához kösse:
- hangsúlyozta, hogy magyar királynő, többször járt Magyarországon.
- hazahozatta Dalmáciából a Szent Jobbot
- magyar nemesifjak nevelésére alapította a bécsi Theresianumot és a magyar
nemesi testőrséget.
2, Állandó hadsereg fejlesztése állami bevételek emelése. Csehországban és
Ausztriában a kiváltságos rétegek adóztak, a magyar rendek az országgyűlésen (1751)
ezt elutasították 1754-es vámrendelet bevezetése:
- merkantil jellegű védvámot húzott a birodalom köré, mely védte az országot a
külföldi áruk versenyétől, ugyanakkor az ország és az örökös tartományok
közötti vámok meghagyásával osztrák és cseh ipari termékek olcsóbban jöttek be,
viszont a magyar ipari árucikkeket drágábban és a mezőgazdasági termékek
olcsóbban mentek ki hazánkból.
3, mezőgazdasági kivitel emelkedése a nemesek a majorsági földjeiket a közös földek
és a jobbágyok rovására növelték a robot terhek növekedtek 1767-es úrbéri
rendelet:
- maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat (urbárium=földesúr-jobbágy közötti
szerződésre utal)
- meghatározta a jobbágytelkek nagyságát és a telekhez tartozó terheket egész
telek után heti egy nap igás robot, vagy két nap gyalogrobotot engedélyezett.
52
Bagyinszky Marianna
4, Mária Terézia katolikusként ellenezte a vallási toleranciát:
- a katolikus egyház belső életét szabályozták, pl: egyházi vagyon megadóztatása,
az egyházi ünnepek számának csökkentése, kínvallatás megszüntetése, eretnekség
bűnének eltörlése, boszorkányüldözések leállítása (1768).
5, közegészségügyi intézkedése:
- az ország hatósági orvosokkal és szülőnőkkel (bábákkal) való ellátása, a
vármegyéket többször felszólította a képzett orvosok alkalmazására. Nagyszombati
egyetemen orvosi kart alapított.
- a holttestek 2 napnál tovább nem maradhattak temetetlenek, mélyebbre kell
temetni és a temetőt kerítéssel kell védeni.
6, tanügyi rendelete a Ratio Educationis (tanügyi rendelkezés) 1777-ben. A pápa által
feloszlatott jezsuita rend vagyonából jelentős összeget csoportosított át az oktatás
fejlesztésébe.
- egységes iskolarendszert akartak létrehozni, államilag előírt tantervet vezettek be,
cél: államhoz hű és hasznos polgárok nevelése.
- előtérbe került a földrajz és a történelem oktatása.
- az oktatás jórészt az egyház kezében maradt, de érvényesült az állami ellenőrzés.
- kísérletet tett a tankötelezettség bevezetésére (6 és 12 évesek számára)
II. József (1780-1790)

Felvilágosodás híveként, reformtervekkel ostromolta a kormányzatot, mellyel Mária
Terézia sem értett egyet. 1765-ben német-római császárrá koronázzák. Magyarország
királyává nem koronáztatta meg magát, ezért kalapos királynak nevezték  nem kellett
esküt tennie a rendi jogok tiszteletben tartására, hiszen a nemesi előjogok felszámolására
törekedett.
Tíz év alatt 6200 rendeletet hozott, mely megoldhatatlan volt az államapparátus
számára türelmetlenség jellemezte, az alattvalóknak szinte a mindennapi életét is
szabályozni akarta. Támogatóit jozefinistáknak nevezzük, pl. Széchenyi Ferenc, Kazinczy
Ferenc, Hajnóczy József.
- feloszlatta a szerzetesrendeket (1782, a tanító és a betegápoló rendek kivételével).
Vagyonukból vallásalapot hozott létre, melyből növelte a plébániák számát és növelte
a plébánosok jövedelmét. A papságot alárendelte az államnak  a pápa ezért
Bécsbe látogatott (fordított Canossa-járás, 1782), de az uralkodó visszautasította
53
Bagyinszky Marianna
az egyházfő kéréseit. Hívők is szembefordultak vele. (fakoporsós temetkezés helyett
az olcsóbbat írta elő, a holttestet vászonba kellet csavarni)
- türelmi rendeletével (1781) korlátokkal ugyan, de szabad vallásgyakorlatot
biztosított az evangélikusok, a kálvinisták és a görögkeletiek (ortodoxok) számára.
E vallásúak is minden állami hivatalt betölthettek.
- megszüntette a halálbüntetést.
- 1785-ben a jobbágyrendelete: megszüntette a röghöz kötést, azaz mindenki
számára biztosította a szabad költözködés jogát, eltörölte a jobbágynevet,
házasságkötéshez jogot kaptak, szabadon örökíthették vagyonukat, a szabadon
költöző parasztok mesterséget tanulhattak. A jobbágyrendelet nem jelentett
jobbágyfelszabadítást.
- az egységes birodalom eszméje és az ésszerűség vezette, amikor az 1784-es
nyelvrendeletében a német nyelvet tette a hivatalos államnyelvvé a latin helyett.
Nem a mindennapi életben, csak a közigazgatásban akarta bevezetni a német
nyelvet  magyar nemesség felháborodását váltotta ki  magyarságtudat
erősödése: a magyar nyelvhasználat, a magyar ruha, a magyar tánc elterjedése.
- a nemesi vármegyéket fel akarta számolni az országot tíz igazgatási területre
osztotta, melyek élére királyi biztosokat nevezett ki (1785). A nemesség
megadóztatására elrendelte a népszámlálást és birtokösszeírást (1784, 1786),
amely ellen már hevesen tiltakoztak.
A Habsburg Birodalom háborút indított az Oszmán Birodalom ellen. A válságot a francia
forradalom tetőzte be. József számára nyilvánvalóvá vált, hogy lezárult a felvilágosult
abszolutizmus időszaka. A török háborúban megbetegedő császár, hogy mentse
birodalmát, 1790-ben halála előtt minden rendelkezését visszavonta (kivéve a türelmi és
a jobbágy rendeletét, illetve az alsópapságra vonatkozóakat).
II. Lipót (1790-1792)

- a török háború elhúzódott, a poroszok is mozgolódtak Lengyelország felosztása miatt,
a francia forradalom radikalizálódott.
- egyik irányzat követelését sem teljesíthette  a földesurak ellen hangolta a
jobbágyokat és szította a nemzetiségi ellentéteteket.
- 1790-1791-ben összehívta az országgyűlést, felajánlotta a nemességnek a rendi
dualizmus Mária Terézia-kori visszaállítását (nádort választanak, Szent Koronát
hazaszállítják)  a dinasztia lemondott a rendeleti kormányzásról, a rendek pedig a
függetlenségi törekvésükről.
I. Ferenc (1792-1835)
- „nem változtatni”- elv
- a franciák hadüzenetet küldtek
- 1794: Martinovics Ignácz összeesküvése, 2 szervezetet hozott létre (Reformátorok
Titkos és a Szabadság és Egyenlőség Társasága)  magyar jakobinusok 1795-ben
Martinovicsot és társait kivégzik.
- 1809-ben Napóleon seregei Magyarországon  nemesi felkelést hirdetett  a
magyarok a Habsburgok mellé állnak, Győrnél vereséget szenvednek  háborús
konjunktúra, devalváció=pénz leértékelése.
54
Bagyinszky Marianna
Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. század
végéig
A török kor háborúi után az ország romokban hevert  Hódoltság vidékén és a
végvári vonal mentén a települések többsége a népességgel együtt elpusztult, egykori
szántók helyét legelők vagy az elvadult természet foglalta el. A XVII. században
hidegebbre forduló időjárás (kis jégkorszak) tovább növelte a károkat: árvizek, mocsarak.
Hadjáratok, járványok, éhínségek következtében tömegesen pusztultak el az emberek.
Mátyás korabeli 3,5 millióra becsült népesség két évszázad alatt alig növekedett,
miközben más európai (nyugati) országok országainak lakossága 50-60%-kal
emelkedett. A demográfiai mélypont 1711-ben volt, a XVIII. században mindennaposak
voltak a járványok (pestis, vérhas, kolera, himlő…), de már elkezdődött a védekezés
ellenük  vesztegzár, fertőtlenítés, himlő (Angliából átvett védőoltással szűnt meg). A
század végére a lakosság megkétszereződött, elérte a 10 millió főt, ehhez hozzájárult a
bevándorlás is.
Mária Terézia merkantilista gazdaságpolitikája (belső piac védelme, a nemesfémek
országba áramlásának támogatása, kiáramlásának megakadályozása) segítette a gazdaság
fejlődését:
- új földművelési technikák, hagyományos gabona- (búza, rozs),
takarmánynövények (árpa, zab) mellett megjelentek a kapásnövények (burgonya,
kukorica, dohány)
- a rideg állattartás mellett megjelenik az istállózó állattartás.
- az önellátó falusi háziipar mellett céhek működtek, majd megjelentek a
manufaktúrák.
- a bányászat támogatásával, a nemesfém- és sóbányászat mellett fellendült a réz-
és a vasérctermelés.
Bevándorlás, népességmozgás módjai:

1. szervezett betelepítés: a Habsburg udvar és a nagybirtokosok ösztönzésére, akik
a Habsburg Birodalmon kívül élő katolikus németeket (svábokat) hívták be. A
svábok számára jelentős kedvezményeket (állami adó elengedése) biztosították,
sőt a Bánátban felszerelt házak, és igás állatok várták a betelepülőket. A svábok
szétszórtan telepedtek le. Így jöttek létre Buda, Békés, Bakony, Baranya, Tolna
nagy sváb tömbjei.
2. öntevékenyen: csábítóan hatottak a határ menti népekre is a lakatlan területek. A
Felvidékre lengyelek, a Kárpátaljára ruszinok, Havasalföldről és Moldvából
románok, az Oszmán Birodalomból az ország déli területeire szerbek, Erdélybe,
görögök és örmények érkeztek.
Franciák, olaszok és spanyolok is
érkeztek az ország déli területeire.
3. A belső vándorlást (migrációt)
is a szabad földek elfoglalása
indította meg. A hegyvidékek
magyar, román, szlovák, ruszin
lakossága megindult az ország
belső része felé, ahol a föld
adottságai kedvezőbbek voltak.
Bevándorlás következtében
megváltoztak az ország etnikai
55
Bagyinszky Marianna
viszonyai, magyar lakosainak a száma a XV. századi 80%-ról 42-40%-ra (relatív
többség) esett vissza. Magyarország soknemzetiségű (multikulturális) állam lett, kevert
nemzetiségű területekkel. pl.: Gyula, Békéscsaba, Bátaszék stb. A belső vándorlás
folyamán a peremterületek magyarsága az ország központja felé húzódott, ezért az
ország középső területein a magyarság megőrizte számbeli fölényét.
Nemzetiségiek, népességek
A magyarországi nemzetiségek (a horvátokat kivéve) nem rendelkeztek nemességgel,
ezért csonka társadalmat alkottaka vezető réteg szerepét papságuk, polgárságuk,
értelmiségük töltötte be, ezért az ország vezetésében kevés szerepük volt. Az egyház
szerepe meghatározó volt a nemzetiségek életében.
1. Szlovákok (tótok) többségben a Felvidéken éltek, zömében jobbágyként. A szlovák
nemesség a magyar nemesség részének tekintette magát. Ország középső
területeire telepednek le, pl: Békés, Pest megye. Kisszámú kispolgári réteggel
rendelkezett. Üvegesek, drótosok voltak. Katolikus és evangélikus vallásúak.
2. Ruszinok (kárpátukránok) Kárpátalja hegyvidékein éltek. Jobbágyok voltak,
csak a görögkeleti papságuk alkotott vékony értelmiségi réteget.
3. Románok (oláh): a XVIII. században többségbe kerültek Erdélyben. Vezető
rétegét a görögkeleti és a görög katolikus papság képviselte. Szászföldre
betelepülő románság kis része kereskedő, többségük jobbágy volt.
4. Szerbek (rácok): délen, a Határőrvidéken, az Udvari Haditanács vezetése alatt
álltak, így függetlenek voltak a magyar vezető rétegtől, mentesültek a jobbágyi
szolgáltatások és az adófizetés alól, egyfajta szabad katona-parasztként éltek.
Zömük jobbágy volt, kisebb részük kereskedő. Erős volt a szerb görögkeleti
(ortodox) egyház, amely még I. Lipóttól nyert kiváltságokat: saját maguk választottak
egyházi vezetőt, egyházi kongresszust tarthattak elősegítette a nemzeti fejlődésüket.
5. Németség 3 társadalmilag elkülönülő csoportból állt.
- paraszti társadalmat alkotó és szétszórtan élő katolikus svábok
- városok német polgársága
- evangélikus szepességi és erdélyi szászok, megőrizték középkori
kiváltságokat, így saját önigazgatással rendelkeztek.
6. Horvátok: megőrizték középkori kiváltságaikat, nemességgel rendelkezett. DNY,
Dráva-Adria között éltek.
7. XIV. században indiai eredetű cigányok (romák) vándorolnak be, lélekszámuk a

XVIII. században még alacsony volt. Vándorló életet éltek, kovácsmesterek,
teknővájók, lókereskedők, vályogvetők voltak. Mária Terézia erőszakos
eszközökkel kísérletet tett a letelepítésükre.
8. A zsidóság már a középkorban is jelen volt hazánkban. Jelentős közösség élt
Budán, amely elpusztult az 1686-os ostrom idején. A XVIII. században módos
kereskedők az örökös tartományokból, Galíciából szegényebb rétegek érkeztek,
56
Bagyinszky Marianna
melynek következtében nő a számarányuk. Kereskedelemmel, pénzügyekkel
foglalkoztak.
A Magyar Királyság társadalma:

- a 18. századi társadalom rendi tagozódása nem változott az elmúlt évszázadhoz képest
- a lakosság többsége mezőgazdaságból élt
1, Nemesség: vagyoni differenciálódása felgyorsult
- arisztokrácia: az ország irányításában vesznek részt, nagybirtokosok (10000 hold
felettiek): magas színvonalú majorságokat működtettek, felsőházban kiváltságuk miatt
részt vehettek.
- középbirtokos nemesség: 1000-10000 hold közötti földterülettel rendelkeztek,
vármegyéket irányították és döntő szerepet játszottak az országgyűlésben.
- kisnemes: vármegyei közéletben vettek részt, egy részük a tanulásban látta a
felemelkedés lehetőségét, másik részüket a kormánypolitika használta fel. pl:
szavazatukért megvesztegette őket.
egytelkes (kuralista nemes), hétszilvafás nemes
birtoktalan, nemesi oklevéllel rendelkezők, (armalista, bocskoros, kurta
nemes)
2, Polgárság:
- szabad királyi, bánya- és a mezővárosok lakossága alkotja.
3, Kiváltságos népek: szászok, jászok, kunok, székelyek (egyösszegben adóztak, katonai
szolgálat fejében adómentesek)
4, Jobbágyság:
- 1514-ben kimondták a röghöz kötést, azaz a jobbágyok szabad költözködési jogát
megvonták, ennek ellenére adóssága kifizetése után szabadon költözködhetett.
XVIII. század közepétől ismét röghöz kötés
- jogi és anyagi helyzetüket befolyásolta lakóhelyük elhelyezkedése, azaz mely
nagybirtokos fennhatósága alatt éltek.
- úrbéres terhek növekedése, vagyonilag differenciálódnak
57
Bagyinszky Marianna
Reformkor (1830-48)
Reformkornak a magyar történelem 1830 (esetleg 1825) és 1848 közti korszakát
nevezzük, amikor a rendi társadalom- és államszervezet polgári átalakítására tettek
kísérletet.
Fő képviselői: Széchenyi István (1791-1860) és Wesselényi Miklós (1796-1850) voltak.
A Habsburg Birodalom politikája nem változott:

 kettős vámhatár miatt gazdasági különbség alakult ki Magyarország és a
birodalomrészek között, melyek ipara gyorsabban fejlődött, mint a magyar ipar.
 II. József politikájanemzeti eszme megerősödése, nyelvújítási mozgalmak
(Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Katona József), Kölcsey Ferenc: Himnusz
 köznemesség és a honoráciorok (nem nemes származású értelmiségiek) a
reformok képviselői
 1812-től I. Ferenc (1792-1835) áttér a rendeleti kormányzásra, az országgyűlést
csak 1825-ben hívja össze, elutasítja a reformokat.
1825-1827-es országgyűlés (diéta):

- Központ: Pozsony, az országgyűlést 3 évente össze kell hívni.
- kétkamarás: alsó- és felsőtáblából (házból) áll, élén a nádor állt a felsőház a
törvényjavaslatot a királynak küldte, aki vagy visszaküldte, vagy elfogadta
(szentesítette). Alsóházban: megyei, szabad királyi városok követei, a
felsőházban: egyházi és világi főrendek tagjai kerültek.
- 1825-ben még nem fogadtak el reformokat, de az 1830-as országgyűlésen igen, ezért
innen számolják a reformkor kezdetét.
- Széchenyi István gróf felajánlotta egyévi jövedelmét egy magyar nyelvet fejlesztő
tudóstársaság támogatására MTA (Magyar Tudományos Akadémia)
58
Bagyinszky Marianna
Széchenyi István:
Bécsben született, főnemesi család sarja, idegen környezetben nevelkedett. Fejlődésnek
mintaként Angliát tekintette. Felmenői Festetics György a Georgikon, Széchenyi Ferenc
a Nemzeti Múzeum alapítója. Serdülőként részt vett a napóleoni háborúkban, de hamar
megcsömörlött a katonai élettől. Wesselényi Miklós erdélyi főnemessel együtt bejárták
Nyugat-Európát. Széchenyi a nemzeti eszméhez, hagyományokhoz, míg Wesselényi a
nyugati eszméhez, a liberalizmushoz húzott. Mindketten felismerték, hogy az elavult
feudális gazdasági és társadalmi rendszer helyett az országnak reformokra, polgári
átalakulásra van szüksége.
- 1830-ban megjelenik Széchenyi István programadó műve, a Hitel, melyben
gazdasági oldalról mutatja be a reformok szükségességét az ősiség törvénye
megakadályozza a nemességet a hitelfelvételben, mert birtoka nem lehetett
fedezet az elidegeníthetetlenség miatt, azaz nem adhatta el a földjét, nem
szolgálhatott fedezetül a hitel felvételekora király háramlási jogát el kell
törölni, a jobbágyságot és szolgáltatásait (robot, kilenced) is, mert nem
eredményezi a termelékeny gazdálkodást.
- lassú fejlődés híve, nem kívánt konfliktusba kerülni a bécsi kormányzattal,
remélte támogatásukat.
- a reformokat az arisztokráciával és nem a köznemességgel akarta megvalósítani
- Világ (1831) és a Stádium (1833) foglalta össze politikai programját a kiváltságok
felszámolásával egy polgári nemzetet képzelt el.
- angol mintára kaszinót alapított Pesten (1827)
- meghonosította a lóversenyt
- fejlesztette a közlekedést: támogatta a gőzhajózást, a folyók szabályozását
(Tisza), Vaskapu szabályozását, vasút kiépítését (Pest-Vác Pest-Szolnok 1846-47),
hidak építését (1842-Lánchíd, Adam Clark skót mérnök)
- szabad verseny megteremtése a gazdaságban (céhek, monopóliumok eltörlése)
- iparfejlesztést is célul tűzte ki (Óbudai Hajógyár, Ganz Ábrahám vasöntödéje,
Hengermalom)
- törvény előtti egyenlőség
- részleges közteherviselés (nemesek is adóznak)
- magyar legyen az államnyelv
Wesselényi Miklós:
- 1833-ban jelent meg Balítéletekről című munkája
- reformokat támogatta, vállalta a kormányzattal való szembekerülést is.
- programja: kötelező örökváltság
hirdetése, közteherviselés
bevezetése, szabadságjogok
(törvény előtti egyenlőség,
sajtószabadság, hivatalviselés
jogának kiterjesztése)
- köznemességre támaszkodott
- a reformok megvalósítását
országgyűlési törvényekkel akarta
elérni.
- reformok hívei, az 1830-as évektől
inkább Wesselényi, majd a
programját képviselő Kölcsey,
Deák, Kossuth mögött álltak
59
Bagyinszky Marianna
Széchenyivel szembencéljuk: polgári átalakulás, nemzeti öntudat, nemzeti nyelv
és kultúra megerősítése
Reformkori országgyűlések és politikai irányzatok

1, 1832-36-os országgyűlés:
- előzménye: 1830-ban kolerajárványFelvidéken jobbágyfelkelés (1831)
- érdekegyesítés programja: a nemesség a jobbágyság érdekeit felkarolja.
- önkéntes örökváltság programja: a jobbágyok a földesúrral önkéntesen kötött
megállapodás alapján megválthatták volna úrbéri szolgáltatásaikatúrbéres
földek a jobbágyok tulajdonába kerültek volna (polgári tulajdon), a nemesek a
megváltásból származó összegből bérmunkásokat alkalmazhattak, és fejleszthették
volna birtokaikata feliratot az uralkodó, I. Ferenc (1792-1835) elutasította.
- a közvéleményt Kossuth Lajos, ifjú ügyvéd, a cenzúra megkerülésével
szerkesztett lapja, az Országgyűlési Tudósítások által tájékoztatta
(véleményformáló publicisztikát alakított ki).
A bécsi kormányzat- V. Ferdinánd (1835-1848) és Metternich kancelláraz
országgyűlési ifjakat letartóztatják (Lovassy Lászlót, Wesselényit, Kossuthot) a
magyar nemesség a reformerek mellé áll.
2, 1839-40-es országgyűlés:
- a Deák Ferenc vezette ellenzék meghátrálásra kényszerítette a bécsi
kormányzatota foglyok amnesztiát, kegyelmet kaptak és számos fejlesztő
törvényt elfogadtak.
- megszavazták az önkéntes örökváltságot, bár nem hozott változást, mivel 1848-ig
a jobbágyok 1%-a tudta megváltani a szolgáltatásait.
3, Politikai erők
a, Fontolva haladók (újkonzervatívok):
Dessewffy József, a Hitel ellen röpiratot készítő arisztokrata, nem vetette el a
reformokat, ugyanakkor a rendi jogokat akarta megszilárdítani.
- óvatos reformokat javasoltak. Lapjuk: Világ.
- felkarolták a magyar nyelv ügyét
- támogatták az önkéntes örökváltságot
b, Liberális nemesség: az 1840-es évek végére a liberális Kossuth Lajos vált az ellenzék
vezetőjévé. A kormányzat elérte, hogy Kossuth kapjon megbízást a Pesti Hírlap
nyomtatására Landerer Lajostól (1841), mely a polgárosodásért és a nemzeti haladásért
vívott harc szócsöve lett.
- alapgondolatuk az érdekegyeztetés volt (nemesség felkarolja a jobbágyok
érdekeit is).
- felvetették a kötelező örökváltságot az állam fizette volna a jobbágyok helyett a
megváltást a birtokosnak
- egységes polgári nemzet megteremtése: közteherviselés, népképviselet cenzusos
választójog által.
- gazdasági önrendelkezés, követelték az Ausztria és Magyarország közti vámhatár
megszüntetését.
c, Centralisták: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston voltak a fő képviselői
- népképviseleten alapuló, erős, centralizált polgári állam hívei voltak.
- a központosított francia államot tekintették mintának.
- elvetették a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot.
60
Bagyinszky Marianna
Az 1840-es években Széchenyi Kossuth között. Széchenyi bírálta Kossuth lapját, a
Kelet népe című könyvébenegyetért Kossuth elveivel, ugyanakkor elutasította az
érzelmekre ható politikáját, mely szerinte forradalomhoz vezetheta közvélemény
Kossuth mellé áll, Széchenyi elszigetelődött.
4, 1843-44-es országgyűlés:
- a magyar államnyelvvé vált 1844-ben. (hivatalos közélet, a közép- és felsőoktatás,
az államigazgatás és az igazságszolgáltatás nyelve lett a magyar) a tiltakozó
horvátoknak még 6 évig engedték a latin nyelv használatát.
- a védvámokért indított követelést elutasította a kormányzat az ellenzék a
magyar áruk védelmében létrehozta a Védegyletet, akiknek tagjai megfogadták,
hogy azokból a termékekből, amelyekből a magyarok is előállítanak, hat éven át
csak hazait vásárolnak.
- zsidók szabad betelepedésre, szabad gyáralapításra és iparűzésre kaptak
engedélyt.
A reformerek térnyerését látva Metternich a kemény kéz politikájához nyúlt:

- Kossuthot menesztette a Pesti Hírlaptól
- együttműködött az újkonzervatívokkal, akik politikai vezető állásokhoz jutottak
- vármegyék élére kormánybiztosokat (adminisztrátorokat) küldött.
A politikai helyzetet tovább élezték a galíciai nemesi felkelés hírei (lengyel nemesség
fellázadt Bécs ellen)
1, újkonzervatívok: gyors változások és az udvarral való szembekerülés következményeire
figyelmeztettek. Létrehozták a Konzervatív Pártot 1846-ban.
2, liberálisok: Kossuth, Deák Ferenc, Teleki László vezetésével létrehozták 1847-ben a
Nemzeti Kör, melyből létrejön az Ellenzéki Párt. Ellenzéki Nyilatkozat pontjai:
- kötelező örökváltság állami kártalanítással
- népképviseleti országgyűlés és annak felelős kormány
- polgári szabadságjogok
- közteherviselés
- kiváltságok felszámolása
- adminisztrátori rendszer elvetése
- alkotmány a birodalom ausztriai felének
61
Bagyinszky Marianna
3,"Fiatal Magyarország", radikális csoport: tagjai birtoktalan nemesek és polgári
értelmiségiek (Petőfi, Jókai, Vasvári, Degré stb.)lassú reformok helyett radikális
változásokat, önkéntes helyett kötelező örökváltságot akartak.
5, 1847-48-as országgyűlés: utolsó rendi országgyűlés
- 1847-48-as országgyűlésen eltörölték az ősiség törvényét, bevezették a részleges
közteherviselést
- Kossuth Lajost Pest megye követévé választották.
Lásd: Polgári forradalom Mo.-on és az áprilisi törvények
62
Bagyinszky Marianna
A kiegyezés előzményei és tartalma
1, A kiegyezés megszületésének okai:
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az 1850-es években a
birodalmi kormányzat Magyarország a Habsburg Birodalomba történő teljes
beolvasztására és németesítésre törekedett. Az 1851-1859 közti korszakot az osztrák
belügyminiszter nevéről Bach-korszaknak (új-, vagy neoabszolutizmus) nevezik:
- új közigazgatást vezettek be: Magyarországot, Erdélyt, Horvátországot, a Szerb
Vajdaságot, valamint a Temesi Bánságot külön tartományként kezelték. A
megmaradt területet 5 kerületre osztották fel. A megyék és a városok
önkormányzatát eltörölték. A hivatalnoki kar egy részét Ausztriából hozták
Magyarországra, akiket főleg nemzetiségi területeken alkalmaztak. A
hivatalnokoknak kötelezővé tették a magyaros viseletet, akiket ezért a
közvélemény Bach-huszároknak gúnyolt.
- megkezdték a polgári állam kialakítását: bevezették az osztrák polgári

törvénykönyvet, egységesítették az oktatást (8 osztályos gimnázium, érettségi
vizsga), mértékrendszereket.
- a modernizáció a lakosság akaratának ellenére, osztrák nyomásra kezdődött meg
 államapparátus  állampolgárok  nem alakult ki a polgári államokra
jellemző állampolgári tudat.
- 1853, úrbéri pátens: jobbágyfelszabadítás és a nemesség kártalanítása az áprilisi
törvények alapján történt  a kárpótlás azonban elhúzódott, nehezítve a
modernizációt. A kártalanítást a szabadságharcot vezető nemesség állampapírokban
kapta meg, sokan anyagi csődbe jutottak. A földbirtokosok, és a parasztság is
elégedetlen volt. A majorság a földbirtokosok tulajdonában maradt: a zsellérek nem
lettek tulajdonosok.
- a gazdasági fellendülés folytatódott, segítve a birodalmi piac, tőkeáramlás,
vasútépítés és a tőkés mezőgazdaság kialakulását, bár az önkényuralom gátolta a
fejlődést.
- osztrák adórendszert vezetnek be  a magas adóterhek a lakosság minden
rétegét sújtották.
- Magyarország és Ausztria közti vámhatár megszüntetése (1850) az egységes
birodalmi piac kialakulását szolgálta.
63
Bagyinszky Marianna
A magyar vezető réteg az udvarhű arisztokrácia kivételével elutasította az
újabszolutizmust és szembeszállt vele. Fegyveres ellenállásra azonban nem volt esély,
ezért a birtokos köznemesség zöme a passzív ellenállást választotta. Deák Ferenc által
vezetett passzív ellenállás hívei:
- nem működtek együtt a kormánnyal, nem vállaltak hivatalt, nem fizettek adót.
- kiindulópontjuknak az áprilisi törvényeket tartották.
- az emigrációhoz hasonlóan számítottak egy fegyveres konfliktusra, de nem
követték a Kossuth által sürgetett forradalmi utat.
- nem értettek egyet a Habsburg Birodalom felbomlasztásával  a független
Magyarország kevésbé tudna ellenállni a pánszláv törekvésekkel szemben, az Osztrák-
Magyar Monarchiában meg tudná a magyarság vezető szerepét őrizni a Kárpát-
medencében.
Az ellenállás sajátos formája volt az emigráció, az emigránsok akiknek többsége a harc
újrakezdésén dolgozott. Vezető: Kossuth Lajos, Klapka György, Teleki László. Kossuth
előadó körútján az USA-ban és Nagy-Britanniában kiállt a mozgalom liberális és
demokratikus elkötelezettsége mellett.
2, A kiegyezés előzményei, a Bach-rendszer bukása

A forradalmak leverése után Ausztria nagyhatalmi külpolitikát folytatott:
- meg akarta tartani itáliai területeit, és egyesíteni akarta Németországot (nagynémet
egység)
Az 1850-es évek eseményei kudarcokat hoztak:
- a krími háborúban (1853-56) elvesztették egyetlen jelentős szövetségesüket,
Oroszországot.
- az olasz egységtörekvésekkel szemben, 1859-ben a solferinói ütközetben vereséget
szenvedtek a francia-piemonti hadseregtől. Az emigráció Párizsban ellenkormányt
hoz létre (Magyar Nemzeti Igazgatóság). Kossuth személyesen is találkozott III.
Napóleonnal, ráadásul Kossuth vezetésével megkezdték az itáliai magyar légió
szervezését. III. Napóleon a győzelem után gyorsan békét kötött az osztrákokkal.
Több száz magyar honvédkatona (Türr István) csatlakozott Garibaldi seregéhez.
A külpolitikai kudarcok és a pénzügyi csőd megrendítették az önkényuralmi rendszert
 Ferenc József menesztette Bachot (1859)
- Széchenyi István a döblingi elmegyógyintézetben tartózkodott gyógykezelésen,
amikor kiadta 1859-ben névtelenül, a gúnyos hangvételű Rückblick című röpiratát
 a bécsi titkosrendőrség ezután többször házkutatást tartott nála, végül 1860-ben
öngyilkosságot követett el  az országban kibontakozó tömegmozgalom hatására a
bécsi udvar meghátrál 
- Ferenc József a konzervatív arisztokrácia (vezetőjük Apponyi György) felé nyitott 
új miniszterelnök Schmerling. 1860 októberében kiadják az októberi diplomát,
mely korlátozza az alkotmányosságot és az 1848 előtti állapotokat állította vissza.
(Helytartótanács, Kancellária visszaállítása, felszámolta a Bach-rendszer közigazgatási
rendszerét.)  az 1861-ben összehívott magyar országgyűlés. viszont ragaszkodott
az 1848. áprilisi törvényekhez.
- Ferenc József ezért a centralizációt akaró, liberális osztrák-német polgárság felé
fordult. Kiadja 1861-ben a februári pátenst, mely erősítette a birodalmi
központosítást és az alkotmányos vonásokat (közös törvényhozás, kormány,
helyreállították a magyar államnyelvet, országgyűlési választásokat tartottak).  a
magyar képviselők elutasították ezt a pátenst is, a vita az elutasítás módjában volt:
1, Deák feliratban (Felirati Párt): Ferenc Józsefet királynak elismerik, perszonáluniót
akarnak.
64
Bagyinszky Marianna
2, Teleki László (Határozati Párt) határozatban, a király hatalmát el nem ismerve
akarta ezt megtenni. Teleki öngyilkos lesz. Deák javaslata győzött.
3, Schmerling (provizórium, átmeneti) korszak (1861-1865):

- az elutasítást tartalmazó feliratra az uralkodó feloszlatta az országgyűlést, és
felfüggesztette az alkotmányos intézmények működését (vármegyék), átmenetileg
visszaállt az abszolutizmus  nem tértek vissza az 1850-es évek erőszakos
politikájához.
- Ausztria külpolitikai kudarcai, Deákék a
passzív ellenállást nem tudják sokáig
folytatni.  Ferenc József belátta, hogy
a birodalom csak Magyarországgal
kiegyezve maradhat nagyhatalom  a
konzervatívok javasolták Apponyi
Józseffel, hogy a külügy, hadügy,
pénzügy legyenek közösek, melyeket
két független törvényhozás által kiküldött
delegációra bíznák.
- 1865-ben Deák a konzervatívok
javaslatait beépítve, kiadja a Húsvéti
cikkét, melyben a magyar
alkotmányosságért cserébe
elfogadhatónak tartották a közös had-
és külügyet. Az uralkodó menesztette
Schmerlinget és összehívták az országgyűlést.
4, Kiegyezés és tartalma
1866-ban porosz-osztrák háború  a magyarok nem használják ki  Ferenc József
elhatározta magát a megegyezésre. (Visszaállították a megyei önkormányzatokat, hatályba
léptek az 1848-as törvények.)
1867-ben a Pragmatica Sanctiot figyelembe véve létrejött a kiegyezés:
1, Ferenc Józsefet megkoronázták, Magyarország miniszterelnöke az emigrációból
hazatérő Andrássy Gyula lett.
2, létrejön az Osztrák-Magyar-Monarchia, (OMM), amely kétközpontú alkotmányos
monarchia, azaz dualista állam
3, Ausztriát és Magyarországot a közös uralkodó mellett a közös ügyek (a hadügy-, a
külügy- és a pénzügyminisztérium) kötötte össze, melyeket a közös minisztériumok
végezték, melynek alkotmányos felügyeletére egy 60-60 fős delegációt, bizottságot küldtek.
A közös ügyek fedezésében Ausztria részesedése (kvótája) 70%, Magyarországé 30% volt.
4, mindkét ország a közös ügyeken kívül önálló, kétkamarás törvényhozással és saját
felelős kormánnyal rendelkezett. Az országgyűlést cenzusos választójog alapján
választották. A két ország belpolitikáját (közigazgatás, igazságszolgáltatás, oktatás stb.)
egymástól függetlenül irányíthatta.
5, jelentős maradt az uralkodó befolyása: hadsereg vezetése, legfőbb hadúrként az
uralkodó kezében maradt (német vezényleti nyelv, birodalmi hadsereg, nemzetek feletti),
előszentesítési joggal rendelkezett (a törvényjavaslatok előzetese megismerésének és
elvetésének a joga).
6, Magyarországot és Erdélyt ismét egyesítették.
65
Bagyinszky Marianna
7, a gazdasági megállapodást 10 évente újra kellett tárgyalni: belpolitikailag önálló két
ország gazdasági egységet, közös vámterületet képezett, közös valutával, a tőke és a
munkaerő szabad áramlásával.
A kiegyezésnek a nemzetiségiek nem örültek  a horvátok követeket sem küldtek a

koronázásra, a szlávok a birodalom föderalizálását sürgették, a csehek a magyarokhoz hasonló
jogokat követeltek. A magyarok azonban az „egy politikai nemzet”- elvét vallották  a
nemzetiségieknek a kollektív jogok és az autonómia megadása az ország
szétszakításához vezetne. Kossuth elutasította a kiegyezést, a Kasszandra-levelében
(„utolsó-szó”) adott hangot véleményének:
- a nemzetiségi problémák megoldására egy Dunai Szövetség (konföderáció)
létrehozását javasolta, mely szerint a Habsburg Birodalom szétbomlása után
Magyarországnak államszövetségre kellene lépnie Horvátországgal, Erdéllyel,
Szerbiával és Romániával. A konföderáció közös ügyeit egy szövetségi hatóság,
kormány intézte volna és a tagállamok a belső önállóságukat megőrizték volna.
66
Bagyinszky Marianna
Dualizmus kori társadalom
Budapest fejlesztése mellett a vidéki városoké elmaradt (kivétel Temesvár, Szabadka,
Szeged, Kolozsvár). A vidéki települések többsége alig különbözött a XIX. század eleji
állapotától. A lakosság háromnegyede még falvakban élt. Az urbanizáció üteme elmaradt
a nyugat-európai átlagtól.
Kettősség jellemezte a dualizmus kori időszakot, egyrészt folytatódott a
városiasodás, másrészt a kedvező mezőgazdasági lehetőségek miatt sokan a tanyavilágba
költöztek. A jobbágyfelszabadítás (1848) megszüntette a feudális viszonyokat, de a
hagyományos társadalom értékvilága, hierarchiája fennmaradt. Az iparosodás, az
urbanizáció, a polgári állam létrejötte során kialakultak a polgári, kapitalista
társadalmi rétegek, melyek a hagyományos, feudális társadalmi rétegek mellett együtt
jelentek meg, ezért úgynevezett torlódott társadalom jött létre. A társadalom alá- és
fölérendeltségét több tényező is (nemzetiség, vallás, foglalkozás) nehezen átjárhatóvá tette.
Az agrártársadalom társadalmi rétegei: magyarországi társadalom kétharmada a

mezőgazdaságból élt.
1, Nemesség: vagyonilag differenciálódott
Az „úri birtokosok” az agrárnépesség fél százalékát adták, azonban a földterületek egynegyedét
birtokolták.
- nagybirtokos arisztokrácia: (1000 hold felettiek), ország irányításában vesznek részt,
földbirtokaikon pedig magas színvonalú majorságokat működtettek. Az ország
vezetőit és diplomáciai testületek tagjait tették ki.
- történelmi, „úri” középosztály: 100-1000 hold közötti földterülettel rendelkeztek. A
jobbágyfelszabadítás után a jobbágyi munkaerő és eszközállományának elvesztése,
majd a kárpótlás elmaradása miatt tönkrement. Nagy részét a dzsentrik (angol szó =
vállalkozó nemességre utal) tették ki, a kifejezés kezdetben a birtokait tőkés
beruházásokkal fejlesztő nemességre vonatkozott, idővel az elszegényedett
nemesekre használták. A dzsentrik a megyei önkormányzatoknál, illetve az állami
apparátusban helyezkedtek el. Az úri középosztályhoz tartoztak még a
köztisztviselők és az értelmiségiek is, akiknek a felmenői nagyrészt a nemességből
kerültek ki.
2, Parasztság: birtoknagyság alapján differenciálódott.
67
Bagyinszky Marianna
- gazdagparasztság (50-200 hold) és a középparasztság (10-50 hold): gyakran külső
munkaerőt, cselédeket és bérmunkásokat alkalmazott, ennek ellenére kisebb
társadalmi tekintéllyel bírt, mint egy vagyontalan városi polgár.
- kis-, szegény-, törpebirtokos parasztság (1-10 hold): több millió főből álló társadalmi
réteg, a zsellérek leszármazottai, rendszeres bérmunka vállalására kényszerültek.
- földnélküli agrárproletárok: cselédek, bérmunkások (napszámosok, summások,
kubikosok).
cselédek (béresek): hosszú időre, sokszor egész életükre leszerződtek az uradalmakba,
ahol családjukkal éltek, kora hajnaltól késő estig szerény jövedelemért dolgoztak,
kiszolgáltatva a földbirtokosnak és a munkát irányító gazdatisztnek.
napszámosok: az adott birtokossal hétről hétre szerződést kötöttek.
summások: kisebb csapatokba szerveződve járták az uradalmakat és nagyobb munkák
idején szerződtek le idénymunkára, több hónapot jelentett. pl: aratás, cséplés.
kubikosok: mezőgazdasági bérmunkából és középítkezéseken (vasút,
folyamszabályozás), vagy városi építkezéseken vállat földmunkából (kubikolásból)
tartották fent magukat, azonban a nagy középítkezések befejezésével, az 1890-es
évektől romlott a helyzetük.
A földnélküli agrárproletárok a csökkenő munkalehetőségek miatt tüntettek, sztrájkoltak,

melyeket csendőri alakulatokkal vertek le. (Viharsarok-Békés megye)
- agrárszocialista eszmék hívei: birtokrendszer felszámolását, földosztást akartak.
- létrejön az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt, a párt vezetője Nagyatádi
Szabó István.
- a földkérdés a dualizmus egyik megoldatlan problémája lett.
A századfordulón az életkörülmények és a munkalehetőségek nem javultak, megindult az
agrárnépesség kivándorlása az USA-ba (2 millió ember).
Ipari, polgári társadalom rétegei:

1, Nagypolgárság: polgári társadalom élén, a bankokat, nagy iparvállalatokat birtokló és
irányító „pénzarisztokrácia” állt, mely hasonlóan zárt társadalmi csoportot alkotott, mint a
nagybirtokos arisztokrácia, hasonló életmódot éltek, kastélyokban, belvárosi palotákban
laktak, követték szokásaikat  házasságkötések révén megindult a 2 társadalmi csoport
összeolvadása. Többségük német és zsidó származású volt, azonban 1-2 generáció alatt
asszimilálódtak a magyarságba. Származásuk miatt a politikába csak közvetett módon szóltak
bele.
2, Polgári középosztály: értelmiségi pályákon (jogász, tanár, orvos, mérnök) helyezkedtek el
„úri középosztályhoz” igyekeztek hasonlítani.
3, Kispolgárság: a mezővárosok egykori lakosai a kispolgárság sorait gyarapították.
Életszínvonaluk és képzettségük elmaradt a középosztálytól, azonban biztos jövedelemmel
rendelkeztek. Állami kisalkalmazottak, csendőrök, vasutasok, postások stb.
4, Munkásság: az ipari fejlődés hatására, tízezres csoportból 1 millió fő lett a számuk a
századfordulón. Kezdetben külföldről érkeztek szakmunkások, az oktatási reformoknak
köszönhetően azonban nőtt a hazai szakemberek száma, illetve az agrárnépességből is nagy
számban helyezkedtek el az iparban. A budapesti iparkoncentráció miatt a munkásság
egyharmada a fővárosban élt.
- szakmunkások: jó bérezésben részesültek
- betanított, vagy segédmunkások: bérük alacsony volt.
A női munkaerő alkalmazása csak lassan terjedt el, főleg a textil- és az élelmiszeriparban
helyezkedtek el, vagy a nagyvárosokban cselédnek álltak, lassan megjelennek az értelmiségi
pályákon.
68
Bagyinszky Marianna
Az első világháború
A XX. század elején Európában két, egymással szemben álló szövetségi rendszer jött
létre:
- antant: Franciaországot, Oroszországot és Angliát tömörítette. (1893, 1904,1907)
- hármas szövetség: Németországot, Osztrák-Magyar Monarchiát, valamint
Olaszországot és Romániát tömörítette. (1879, 1882, 1883)
I, A két katonai szövetség közötti hatalmi ellentétek okai:

- a franciákat évtizedek óta fűtötte a reváns, visszavágás vágya a németekkel
szemben (1871 miatt), vissza akarták szerezni Elzász- Lotaringiát.
- Németország részt követelt a gyarmatokból, melyet az ezeket uraló franciák és
angolok nem engedtek. Francia-német konfliktus az észak-afrikai Marokkó
feletti védnökség (protektorátus) megszerzésekor mélyült el.2
- a franciák az olaszokkal (III. Viktor Emánuel) titkos megállapodást kötöttek
Róma semlegességet vállalt egy francia-német háború esetén (1902)  az olasz
külpolitika megkezdte a hármas szövetség fellazítását, melyről a németek sokáig
nem tudtak.
- II. Vilmos sikeresebb diplomáciai tevékenységet folytatott az Oszmán
Birodalomban, mint az angolok  Berlin közel-keleti előretörése.3
II, A „nagy háború” kitörése:

- a XIX. század utolsó harmadában Európa legtöbb országában bevezetik az
általános hadkötelezettséget (2-3 éves katonai szolgálat)  növelték a
hadseregeik létszámát és korszerűsítették a fegyverzetet (ismétlőfegyverek, puskák
lőtávolsága elérte a 2000 métert, a géppuskák percenként többszáz lövésre voltak
képesek). A vezérkarok mindenhol támadó hadműveleteket terveztek, a
hadgyakorlaton a szuronyrohamokat erőltették.
- a német hadvezetés a kétfrontos háborúra készült, előbb Franciaországot akarta
lerohanni, majd Oroszország ellen fordulni  kidolgozták a villámháborús
tervet, az úgynevezett Schlieffen-tervet: erődökkel védett francia határ helyett a
semleges Belgiumon keresztül akarta lerohanni a franciákat. Közel 1 millió fős
hadsereg pár hét alatt Párizsig tört volna előre, a főváros elfoglalása után
bekerítette volna a francia csapatokat. Az átkaroló hadműveletre 40-40 napot
szántak, ezután a győztes csapatokat vonattal a keleti frontra szállították volna.
A Schlieffen-terv azonban nem vette figyelembe Nagy-Britannia reakcióját és az orosz
csapatok lassú mozgósítására számított.
- Szerbia megerősödése és Bosznia-Hercegovina önállósodási törekvése, a
délszlávoknál megjelenő jugoszláv eszmeiség, a szerbek, a horvátok és a
szlovénok egy államba tömörítését tűzte ki célul, ez azonban az Osztrák-Magyar
Monarchia létét veszélyeztette  katonai fellépés Oroszország beavatkozásához
vezetne.
- a háború kirobbanásának ürügye „lőporos hordónak” nevezett Balkánon 1914.
június 28-i szarajevói merénylet  egy boszniai szerb diák, Gavrilo Princip
2
A britek az antantegyezmény szerint Marokkót francia érdekszférának tekintették. II. Vilmos azonban kétszer is kinyilvánította igényét a
stratégiailag kedvező fekvésű országra. Marokkói látogatásával (első marokkói válság-1905), német hadihajó odaküldésével (második
marokkói válság-1911, „párducugrás”) kérdőjelezte meg a francia befolyást. London kiállt a francia védnökség mellett, Németország
meghátrált, és kárpótlásul közép-afrikai területeket kapott, azonban II. Vilmos a marokkói válság megoldását diplomáciai kudarcnak
tekintette.
3
Oszmán Birodalom gyengülését mutatta, hogy az olaszok elfoglalták Líbiát (olasz-török háború, 1911-12), majd a birodalom további
területeket veszített az első balkáni háborúban (1912-13).
69
Bagyinszky Marianna
meggyilkolta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét (Ferenc
Ferdinándot és Chotek Zsófiát).
- Tisza István magyar miniszterelnök kezdetben ellenezte a háború kirobbanását,
mert nem tartotta megfelelőnek a katonai felkészültséget, valamint tartott a román
támadástól. A német katonai vezérkar a katonai fellépést támogatta, diplomácia
úton biztosította Románia semlegességét, végül meggyőzték Tisza Istvánt.  az
Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumot adott át Szerbiának, melyet
elutasítottak  1914. július 28-án hadat üzent az OMM Szerbiának  a
nagyhatalmak is hadba léptek  kitört az első világháború, melyet örömmel
fogadtak az országok lakosai.
III, Az első világháború eseményei:
1914. évi események
- augusztusában megkezdődtek a mozgósítások, csapatösszevonások, stb.
- a német hadsereg fő ereje a semleges Belgiumon keresztül támadt a francia
területek felé (a Schlieffen-terv szerint)  az offenzívát a brit csapatok csak
lassítani tudták, így a németek szeptember elejére megközelítették Párizst  a
fővárostól keletre az antantcsapatok meghátrálásra kényszerítették a németeket,
a tervezett átkaroló hadművelet nem valósult meg. (Marne-i csata, Ypern-i csata)
 a német tábornok Moltke, idegösszeroppanást kapott és lemondott.)
- a keleti fronton az oroszok gyorsan mozgósították a csapataikat, és betörtek
Németországba, azonban Hindenburg tábornok vezetésével a németek
visszaverik a támadást. (Tannenberg, Mazúri-tavak). Az orosz csapatok eközben
Galíciába is benyomultak.
- déli fronton= balkáni, szerb fronton, az OMM hadereje nem tudta Szerbiát
elfoglalni  vártnál korábban meginduló orosz támadás déli frontról át kellett
csoportosítani az erőket, ezért megszűnt délen az erőfölény.
Az első hónapok mindkét fél számára nagy vérveszteséget okoztak; a megnövekedett tűzerő
a csapatokat védekezésre, földbe mélyített lövészárkok kialakítására kényszerítette:
 a mozgó hadviselés 1914 őszére állóháborúvá változott, mindenhol összefüggő
frontvonal alakult ki.
 a lövészárokrendszer idővel mélységében is kibővült, azaz az első vonal mögött
újabb és újabb állásokat hoztak létre.
70
Bagyinszky Marianna
 frontvonalak a korabeli fegyverekkel áttörhetetlenek voltak, a támadó erők az
előretörés után elvéreztek a következő árokrendszernél.
 a vezérkarok továbbra is a tömegrohamokat erőltették, azonban a védők
ellenállását növelték az új sorozatlövő fegyverek és tüzérségi eszközök. (A
támadókra, amikor megkezdték az előrenyomulást a „senki földjén” tűzáradat zúdult)
A frontvonalak áttörésére új fegyvereket, haditechnikákat alkalmaztak:

- a németek vetik be először a harci gázokat (1915: belgiumi Ypern közelében
klórgáz), védekezésre pedig a gázmaszkot.
- új közelharci eszközök: akna, kézigránát, lángszóró, géppuska, gyorstüzelő ágyú.
- a britek kifejlesztik és 1916-tól alkalmazzák a harckocsit (az angol fedőneve: tank):
kezdetben csak 6-8 km/h sebességgel haladt.
- léghajókat felváltják a repülőgépek, melyeket kezdetben felderítésre használták,
majd sor kerül a légi harcra is.
- Páncélvonat megjelenése.
- tengeralattjárók használata
- a vezérkarok egy idő után, az úgynevezett felőrlő harcokat kezdeményeztek,
melynek célja az ellenség erőforrásának felőrlése volt.
- hírközlés fellendülése
- hadigazdálkodás létrehozása: a hadban álló országok az egész
nemzetgazdaságukat a háború szolgálatába állították  a gyengébb gazdaságok
idővel kimerültek.
1915. és 1916. évi események: az áttörési kísérletekkel párhuzamosan mindkét fél a

szövetségi rendszerének a kibővítésére törekedett.
1915
- a központi hatalmak 1915-ben előbb az Oszmán Birodalmat, majd Bulgáriát
vonták be a háborúba (újabb frontvonalak keletkeztek: közel-keleti és mezopotámiai)
 Szerbia megszállására (szerb csapatok maradványait az antanthajók Korfu
szigetére menekítették).
- az antanthoz Japán is csatlakozott  csendes-óceáni német gyarmatokat foglalta
el, az európai harcokba nem avatkozott bele.
- Olaszország háborúba lépett, DE „hűtlen szövetséges”- ként  újabb frontot nyitott
az OMM-el szemben (Piave folyó, Isonzó folyó, Doberdói fennsík).
1916
- a nyugati fronton az erődökkel védett Verdun városánál (ahol először használnak
lángszórót) próbálták a németek a franciákat kivéreztetni, válaszul a britek a Somme-
folyónál indítottak felőrlő offenzívát (először vetnek be harckocsit), mely során
milliós veszteséget okoztak egymásnak.
- Románia belépése 1916-ban sem hozott nagyobb sikereket, hadseregük a saját
országukból is kiszorult. Az antant Olaszországnak Dél-Tirolt és a dalmát
tengerpartot, míg Romániának Erdélyt és a Tiszántúl nagy részét ajánlotta fel.
Az antant flottája a háború kezdetétől elzárta a világkereskedelemtől a központi
hatalmakat  ezzel súlyos ellátási gondokat okozva  a németek megpróbálták a
blokádot megtörni, így került sor a háború legjelentősebb tengeri csatájára, a jütlandi csatára
(Dánia partjainál), mely döntetlennel végződött.
Nagy-Britannia és Franciaország ellátását a gyarmatok és a semleges országokkal való
kereskedelem biztosította. Az USA használta ki legjobban a gazdasági lehetőségeket,
hadianyagot szállított Londonnak és Párizsnak, jelentős kölcsönökkel támogatta az
antantot  a német hadvezetés tengeralattjárók bevetésével próbálta az antant
71
Bagyinszky Marianna
kereskedelmét szétzilálni (Lusitania elsüllyesztése), majd több amerikai hajót is
elsüllyesztettek.
1917. évi események:

- 1917-ben a németek meghirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút, amely
szerint bármilyen felségjelzésű hajót elsüllyeszthetnek a tengeralattjárók  USA
hadba lépése.
- Görögország az antant oldalán lép be
- Oroszországban forradalom dönti meg a cári hatalmat4
- a központi hatalmak kimerültek  infláció és életszínvonal-romlás
1918. évi események:

 Oroszország (Breszt-Litovszki béke) és Románia kilépett a háborúból  a német
hadvezetés úgy vélte, hogy Oroszország kiválása után kivonhatja a csapatokat a
keleti frontról és végső csapást mérhet az antantra a nyugati fronton az amerikai
erők megérkezése előtt.
 a német hadvezetés csapatokat csoportosított át Franciaországba  áttörték az
antant frontját  az offenzíva idővel kifulladt és súlyos veszteségeket szenvedtek.
(Havonta 200 ezer amerikai katona érkezett Európába, miközben a német hadsereg
már a 18 éves korosztályt mozgósította a veszteségeinek pótlására. Az utánpótlás is
akadozott, egyre nyilvánvalóbb lett az antant technikai fölénye.)
 1918-ban már tömegesen vetik be a harckocsikat és repülőgépeket.
 a német hadsereg folyamatosan hátrált, reménykedtek a wilsoni pontok alapján
egy méltányos fegyverszünetben.
 1918 szeptemberében az antant áttörte a balkáni frontvonalat, Bulgária
fegyverszünetet kért, az Oszmán Birodalom letette a fegyvert. Francia-szerb
csapatok Magyarország déli határáig törtek előre.
 1918 októberében forradalmak a Monarchia városaiban  nemzeti tanácsok,
önálló nemzetállamok létrehozását jelentették be.
 1918. november 3-án az OMM Padovában fegyverszünetet kötött.
 Németországban megdöntik a császár uralmát, kikiáltják a köztársaságot, melynek az
élére a kancellár került. 1918. november 11-én, Compiegné-ben fegyverszünetet
kötöttek az antanttal.
4
A hatalomra kerülők folytatták a háborút, azonban az ország meggyengült (Kerenszkij-offenzíva Galíciában).
72
Bagyinszky Marianna
Az első világháborút lezáró békerendszer (párizsi, trianoni
békeszerződés)
1915-től több kísérlet volt az elhúzódó háború lezárására, sikertelenül közvetítő
tárgyalások (dán, pápai, amerikai) szintén nem hoztak eredményt.
- IV. Károly 1917 elején fordult az antanthoz- sikertelenül.
- Thomas Wilson amerikai elnök 1918-ban egy 14 pontból álló békejavaslatot
dolgozott ki, ami a szabad kereskedelmet és a nemzeti önrendelkezés elvét
tartalmazta, javasolta a Nemzetek Szövetségének létrehozását (Népszövetség) 
a győztes hatalmak nem fogadták el, a központi hatalmak viszont a wilsoni
elvekre próbáltak építeni. Wilson abban bízott, hogy egy igazságos békével
elkerülhetők az újabb háborúk.
1919. január 18-án5versailles-i békekonferencia:

- a franciák (Georges Clemanceau)=”Tigris” és az angolok (Lloyd George) akarata
érvényesült, az USA nem volt érdekelt a térségben, az olaszok (Vittorio E.
Orlando), pedig nem tudták akaratukat érvényesíteni
- a franciák Németországot akarták alkalmatlanná tenni a visszavágásra, míg a briteket a
gyarmati kérdések motiválták.
- a határmódosítások oka a népek önrendelkezési joga volt: az antant
nemzetállamokat akart létrehozni. Valójában a
határokat gazdasági és katonai szempontok is
befolyásolták.
- Szovjet-Oroszországot és a veszteseket csak az
okmány aláírására hívták meg.
- létrejött Wilson javaslatára a Népszövetség, célja: a
világbéke őrzése  tagjai a győztesek voltak, az USA
nem vesz részt  a vesztes államokat csak később
vették fel.
Kimondták, hogy a vesztes államok felelősek a háborúért:
1, elvesztették gyarmataikat
2, új határokat jelöltek ki nekik
3, jóvátétel fizetésére kötelezték (irreális elképzelés, 150
milliárd dollár jóvátétel kifizetését várták el a vesztesektől)
4, megszüntették a hadkötelezettséget, korlátozták a
hadsereg létszámát, fegyverzetét.
5
1871. január 19-én Versailles-ban kiáltják ki a poroszok a Német Császárság létrejöttét.
73
Bagyinszky Marianna
Békeszerződések:
1. Németországgal kötött versailles-i béke (1919. június 28.)
- jelentős, de nem alapvető területi veszteséget szenvedett
- megtiltották az általános hadkötelezettséget, modern fegyvernemek rendszerben
tartását.
- jelentős hadisarcot, jóvátételt róttak ki.
- Elzász-Lotaringiát visszakapta
Franciaország. Keleti tartományait az
új Lengyelországhoz csatolták.
- a Saar-vidék 15 évre francia igazgatás
alá került, a Rajna-vidék pedig
fegyvermentes övezet lett (rajnai
demilitarizált övezet).
- elvették a gyarmatait (hivatalosan a
Népszövetség, valójában Franciaország,
Nagy-Britannia és Japán felügyelete alá helyezték, melyeket mandátumterületeknek
neveztek.)
Németországot megalázták, de Európa egyik legerősebb hatalma maradt  sértőnek
találták a béke pontjait  visszavágás (revans)
2. Ausztriával kötött saint-germain-i béke (1919. szeptember 20.):
- Ausztriát a német nyelvű alpesi tartományokból hozták létre, megtiltják, hogy az állam
hivatalos nevében szerepeljen a német szó.
- Ausztria egyesülését megtiltották Németországgal (Anschluss), pedig a lakosság
német nyelvű volt.
- államformája köztársaság maradt, a békerendelkezés megakadályozta a
Habsburgok restaurációját.
3. Bulgáriával kötött neully-i béke (1919. november 27.): Égei-tenger partvidékét
Görögországhoz csatolta.
4. Oszmán Birodalommal kötött sevres-i béke (1920. augusztus 10.):
- az arab területeket felosztotta Anglia (Irak, Jordánia, Palesztina) és
Franciaország (Szíria, Libanon) között, protektorátusuk (védnökségük) alá
helyezték. Az anatóliai területekből Görögországnak, Olaszországnak adtak, és
létrehozták a független Örményországot. (1915-17 között kb. 1-1,5 millió örményt
öltek meg).
- Törökországban felkelés tört ki Musztafa Kemál pasa vezetésével, és elfoglalták a
kommunista oroszokkal Örményországot.
- a szultán (VI. Mehmed) hívei és a nacionalisták között polgárháború alakult ki, mert a
nacionalisták nem fogadták el az antant békefeltételeit. A nacionalisták élén Kemál
modernizálta az országot, és fegyveresen szállt szembe az antantcsapatokkal. Az
olaszok meghátráltak, a görögöket pedig véres háborúban győzték le.
- 1923-ban Lausanne-ben új békét kötöttek az antanttal, melyben Törökország
megőrizte Anatóliát Kemal pasa nemzetállamot akart létrehozni, így lakosságcsere
történt Görögország és Törökország között: 1,3 millió görög és 400 ezer török
költözött el a szülőhelyéről. 1923-ban létrejön a török nemzetállam, és kikiáltják a
köztársaságot, az állam vezetője Musztafa Kemál lett.
5. Magyarországgal kötött trianoni békeszerződés: 1920. június 4.
- az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Magyarországnak nem volt
külügyminisztériuma, sem diplomáciai hálózata
- az országot akkor hívták meg a békekonferenciára, amikor alá kellett írnia a
békeszerződést Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál grófok vezette
74
Bagyinszky Marianna
békedelegáció próbálta felhívni a nemzetközi figyelmet az országot ért
méltánytalanságokra. (Apponyi szónoklata, Teleki vörös térképe)  megvitatták a
magyar jegyzéket, azonban a franciák azt javasolták, hogy ne változtassanak a
korábbi döntésen, míg a brit kormányfő, Lloyd George és az olaszok az
újratárgyalást támogatták, azonban a hatalmi érdekek miatt az eredeti
elképzelések mellett maradtak. Franciaország az új államokat támogatta, hogy ezzel
a lekötelezettjeivé váljanak, mivel Franciaország engedett a gyarmati követeléseiből
Anglia javára, ezért cserébe engedett a közép-európai kérdésekben a franciáknak. A
magyarok ígéretet kaptak kisebb határmódosításokra, mely végül nem valósult
meg. Egyetlen esetben került sor népszavazásra, az Ausztriának ítélt Sopron és
közvetlen környéke esetében, amiért megkapta a „leghűségesebb város” (Civitas
fidelissima) címet. A magyar küldöttség 1920. június 4-én írta alá a
békeszerződést a Nagy-Trianon kastélyban:
- a történelmi Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát
(71,4%) és népességének közel kétharmadát (63,5%). 10 millió főt számláló
magyarságból 3,2 millió fő került a szomszédos államokhoz. Az új határok közé
került Magyarország nemzetállammá vált, lakóinak 92%-a magyar volt.
- A békeszerződés gazdasági következményei  nyersanyagforrások, vasúthálózat,

folyók felső szakaszainak jelentős része másik országhoz került. A mezőgazdasági
területek (Bánát, Csallóköz) elcsatolásával a malomipar kihasználatlan maradt.
Nagyvárosok vesztették el a vonzáskörzetüket, váltak határ menti,
fejlődésképtelen területté. Az egységes birodalmi piac szétesett, megszűnt a piac,
a tőke és a munkaerő szabad áramlása.
75
Bagyinszky Marianna
- a békeszerződés megtiltotta az általános hadkötelezettséget, maximálták 35 ezer
főben a hadsereg létszámát, korlátozták a hadsereg fegyverzetét, megtiltották a
modern fegyverek gyártását és vásárlását.
- jóvátétel kifizetésére kötelezték az országot, végül csak a töredékét fizették ki 
Jugoszláviának öt éven át napi 800 tonna szenet és emellett élő állatot szállítottunk,
megszálló román csapatok jóvátétel címen vagyontárgyakat vittek el.
- az elcsatolt területekről kb. 400 ezer fő átköltözött Magyarországra, többnyire
értelmiségiek, mely növelte a körükben a munkanélküliek számát  a
menekülteket ideiglenesen a vagonlakásokban vagy barakklakásokban helyezték el.
A trianoni békét egyetlen politikai erő sem fogadta el  a béke felülvizsgálatát,
revízióját akarták  civil szervezetek jöttek létre, melyek a béke ellen agitáltak és az
irredentizmust hirdették (MOVE, Magyar Területvédő Liga)  a revízióban nem volt
egység  többnyire a békés revíziót támogatták a fegyveres helyett; voltak, akik az
egész történelmi Magyarország visszaállítását, mások csak az etnikai határok
figyelembevételét akarták.
Párizs környéki békék új államok jöttek létre, legtöbb esetben figyelmen kívül
hagyták az etnikai viszonyokat.
- Oroszországból kivált Finnország és a balti államok (Észtország, Lettország,
Litvánia).
- Oroszország, Németország és a Monarchia területeiből létrehozták
Lengyelországot. Nyugati határain belül jelentős számú német kisebbség élt,
emellett Danzigot „szabad várossá” nyilvánították, mely által az ország
bekapcsolódott a balti-tengeri kereskedelembe „danzigi korridor” kettévágta
Németországot.
- Ausztria cseh tartományaiból és az OMM felvidéki területeiből létrejött
Csehszlovákia, a Szudéta-vidéken közel 3 millió német élt, ezt a területet
Csehszlovákiához csatolták.
- Románia az OMM rovására Erdély, Bánát, Kelet-Tiszántúl megszerzésével és az
orosz polgárháború kihasználásával megszállta Besszarábiát, mely következtében
a területe kétszeresére nőtt.
- létrejött- részben az OMM területeiből- a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
(későbbi Jugoszlávia).
76
Bagyinszky Marianna
Az új államok csak névleg voltak nemzetállamok, valójában nagy számban éltek
területükön az addigi nemzetek tagjai (magyarok, németek, oroszok). Csehszlovákia és a
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság eleve soknemzetiségű volt. A Párizs környéki békék-
Wilson elnök nyomására- kisebbségvédelmi intézkedéseket tartalmaztak.
Elítélték a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetést,
- előírták a szabad nyelvhasználatot
- a kisebbségeknek joguk volt a Népszövetséghez fordulni panaszaikkal.
77
Bagyinszky Marianna
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja
Magyarországon
Az őszirózsás forradalom (1918. október 31.), a tanácsköztársaság (1919) és az
ellenforradalomhoz köthető fehér terror (1920) után anarchikus állapotok uralkodtak
Magyarországon. A politikusok célja a legitim (törvényes) hatalmi viszonyok
megteremtése volt, ezért a törvényhozó testület, az egykamarás nemzetgyűlés
megválasztására került sor.
- 1920. január végén megtartották a képviselőválasztást. Választójoggal ekkor már
az ország lakosságának 40%-a rendelkezett (24 éven felüliek 70%-a). A nők is
szavazati jogot kaptak  a lakosság számára egyenlő, titkos és kötelező
választójogot biztosítottak.
A választásokat a Nagyatádi Szabó István vezette Kisgazdapárt nyerte meg, a második a
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) lett, melyek együtt koalíciós kormányt
hoztak létre, a miniszterelnök Teleki Pál lett. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) a
fehérterror elleni tiltakozásul nem vett részt a választásokon. Az új rendszer
„ellenforradalminak” nevezte magát, mert elutasította az őszirózsás forradalom és a
tanácsköztársaság időszakát, és az ekkor hozott törvényeket semmisnek nyilvánították,
ezért az ország államformája ismét királyság (király nélküli királyság) lett:
- az antant nem engedélyezte a Habsburg-ház restaurációját, ezért az ideiglenesen
megválasztott kormányzó került az államfői hivatalba. 1920. március 1-jén a
Nemzeti Hadsereg fővezérét, a Monarchia egykori admirálisát és a britek által is
támogatott Horthy Miklóst választották az ország államfőjének, hivatalosan a
királyt helyettesítő kormányzó lett (1945-ig).
- 1921-ben a trón visszaszerzésére két visszatérési kísérlete volt IV. Károlynak,

azonban az antant és a környező országok katonai beavatkozással fenyegetőztek, ezért
a magyar kormány a második kísérletet már fegyveres erővel akadályozta meg,
és a nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.
- 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, mellyel helyreállt az állam
szuverenitása, és véglegesítették az ország határait.
- a Nemzeti Hadsereget beolvasztották a honvédségbe, a fehérterrorban részt vett
különítményeket felszámolták.
- a szegényparasztok körében korlátozott mértékű földosztásra került sor, mely a
családi igényeket kielégíthette, azonban farmergazdálkodásra alkalmas
parasztbirtokok kialakítására nem volt alkalmas.  a Nagyatádi-féle földreform-
javaslat nem valósult meg, a nagybirtokrendszer továbbra is fennmaradt az országban.
78
Bagyinszky Marianna
- 1920-ban a numerus clausus (zárt szám) bevezetése: a törvény különbséget tett az
egyetemi felvételiknél az állampolgárok között politikai, vallási és származási
alapon, mely alapvetően a zsidóságot sújtotta. (1928-ban módosítják)
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációs intézkedései:

1, Politikai konszolidáció:
- 1921-ben a királypárti Teleki Pál lemondott, helyette Bethlen István gróf lett a
miniszterelnök. Korlátozott alkotmányos rendszer kiépítésére törekedett.
- 1921-ben megkötik a Bethlen-Peyer paktumot, melyet Bethlen István és a
szociáldemokrata Peyer Károly kötött, ezzel a kormány kiegyezett a
szociáldemokratákkal. A szociáldemokraták vállalták, hogy nem szerveznek
tömegsztrájkokat, nem kifogásolják az államformát, csak a munkásság körében
hirdetik nézeteiket, cserébe a kormány nem akadályozza működésüket.
- Bethlen a két koalíciós pártból létrehozta az új kormánypártot, az Egységes Pártot.
- kormányrendeletekkel szűkítette a választói jogot, hogy kevesebben
szavazhassanak azok közül, akik radikális programok támogatói voltak. 1922 és
1938 között csak 10 törvényhatósági városban és Budapesten maradt titkos, a
vidéki szavazóknak nyíltan kellett szavazniuk, így biztosította a kormánypárt
győzelmét a választásokon és háttérbe szorította az ellenzéki pártokat. (Nyílt
szavazásokra ekkor Európában már sehol nem volt példa.) A kormánypárt a
vezetéséből is kiszorította a radikális földreformot és radikális antiszemitizmust
képviselő politikusokat.
- 1927-től visszaállítja a felsőházat, ezért újra kétkamarás lesz az országgyűlés.
2, Gazdasági konszolidáció:
- a háború utáni hiperinfláció, a jóvátételi fizetési kötelezettség, az utódállamokból
érkező menekültáradat, az új országhatárok miatti nyersanyag-, tőke és
piacvesztés a gazdaság összeomlásával járt. Az 1924-ben megkapott
népszövetségi kölcsön (250 millió aranykorona) és az adók megemelése
stabilizálták az államháztartást, melyben nagy szerepe volt a kormánytól
függetlenül működő Magyar Nemzeti Bank létrehozásának, mely garanciát
jelentett arra, hogy a kormány nem fogja a gazdaságot fedezet nélkül
pénznyomtatással élénkíteni, megállt a korona elértéktelenedése, lehetővé vált 1927-
ben új pénzeszköz, a pengő bevezetése.
- a túlméretezetté vált élelmiszeripar, vasipar és gépgyártás helyett a fejletlenebb
könnyűipart fejlesztik, a gazdaság másik húzóágazata az építőipar lett. Az ipari
79
Bagyinszky Marianna
szektor fejlődött, azonban a mezőgazdaság stagnált, melynek oka a felvevőpiacok
megszűnése, gabonaárak csökkenése, a korszerűtlen, kis termelékenységű gazdálkodás
volt. A nagybirtokon főleg gabonát termeltek, a munka- és gépigényesebb kerti
növények helyett.
- 1925-re a magyar gazdaságnak sikerült a háború előtti fejlődési szintre
visszatérnie. Elterjedtek a modern technikai eszközök: telefon, rádió, automobil.
Fejlődött a gép- és villamossági ipar, a rádiócsöveket és volfrámszálas izzókat
előállító gyárak (Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és a Ganz-gépgyár)
világszínvonalú termékeket állítottak elő. A képzett munkaerő-utánpótlást az
oktatáspolitika is elősegítette, nőtt a lakosság iskolázottsága. Az országok első
világháború utáni bezárkózó, protekcionista gazdaságpolitikája azonban
nehezítette a nemzetközi kereskedelem kibontakozását.
3, Kulturális konszolidáció
Keresztény és nemzeti értékrend visszaállítása  nem jelent valódi keresztény újjászületést, mert
az emberek eltávolodtak a keresztény életmódtól (Prohászka Ottó püspök). Horthy 1920-ban
létrehozza a Vitézi Rendet: földet és címet adtak katonai érdemekért.
Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter:
- „kultúrfölény”, neonacionalizmus programja  Magyarországnak kulturális és
tudományos teljesítményével kell fölényét megmutatnia a szomszédos országokkal
szemben és felzárkóznia hozzájuk  az állami bevételek 10%-ával a kultúrát
támogatják
- 1926: népiskolai törvény
- levente-, vagy cserkészmozgalom: 12-21 év közötti fiúknak kötelező a rendszeres
testedzés
- 8 évfolyamos középiskolák szakosodhatnak humán vagy természettudományos irányba
- ösztöndíjak, magyar intézetek létrehozása külföldön
Hóman Bálint kultuszminiszter:
- központosított nemzeti nevelés
- 1940-ben 6 helyett 8 osztályos lett az elemi iskola
4, Külpolitikai célok:
- a trianoni békeszerződés revíziója, az elveszített területek visszaszerzése volt. Bethlen
István a békés revízió híve volt. Revízió típusai: etnikai, optimális, teljes (integrális),
Dunai Konföderáció. A külügyminisztérium jelentős összeget fordított a nyugati
országokban a revízió ügyének a népszerűsítésére. A revíziós törekvéseinkkel szemben
létrejön 1920-21-ben a kisantant: Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén
Királyság részvételével (1938-ban szűnik meg).
- a Bethlen-kormány vállalta a teljesítési politikát, majd belépett a Népszövetségbe (1923-
ban veszik fel.)
- 1927-ben örökbarátsági megállapodást kötöttek a Benito Mussolini vezette
Olaszországgal, aki támogatta a magyar revízió ügyét. Mindkét ország területi
követelésekkel lépett fel Jugoszláviával szemben.
80
Bagyinszky Marianna
Totalitárius diktatúrák
A, Nemzetiszocializmus kiépítése Németországban

I, Hitler hatalomra kerülése
A világháború után, a weimari köztársaság idején a háborúból hazaért fiatalok:
- nem kaptak munkát, vagy ha mégis, azt a hadseregben megszerzett
pozíciójukhoz képest megalázónak érezték.
- gyűlölték a civil világot  amelyekben sokan tisztességtelenül gazdagodtak
meg, míg ők a fronton harcoltak.
- csatlakoztak a szélsőjobboldali szervezetekhez
NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt)  nemzetiszocialista (náci,
szocializmus+ nacionalizmus) egy volt a számos szélsőjobboldali szervezet közül.
- 1923-ban a bajor fővárosban, Münchenben puccsot kíséreltek meg 
sörcsarnokban elfogták a bajor kormány tagjait, megpróbálták a hatalom
megszerzését (sörpuccs)  vezetőjüket, Adolf Hitlert (véres zászló szentelése)
és résztvevőit letartóztatják és börtönbe zárják.
Hitler börtönbüntetése alatt írta meg, a Mein Kampf (Harcom) című könyvét:
ideológiáját szociális és nemzeti demagógia jellemezte  a munkásoknak munkát
és a nagytőke megfékezését, a tőkéseknek a kommunisták és a szakszervezetek
korlátozását, a parasztoknak földet ígért. Harcot hirdetett a németeket ért háborús
sérelmek orvoslásáért, a kisebbségben élő németek védelmezőjeként lépett fel.
fajelmélet: a németséget felsőbbrendű, árja fajnak tartotta, míg a többi népet
alsóbbrendűnek. A náci fajelmélet a germán mitológiát és a középkori fajelméletet
ötvözte, szociáldarwinista elméleteket vallotta, azaz a legéletképesebb faj marad
életben. A fajelmélet elsősorban a zsidóság ellen irányult, akiket minden rossz
okozójaként állított be, megjelentek a rasszista, antiszemita gondolatok 
modern német vallásnak tekintették.
keleti irányú terjeszkedés: a német népnek újabb területekre van szüksége, ez a
„keleti élettér” (Lebensraum) elmélete. A németeket akarja egy államba
egyesíteni.
A marxizmus, bolsevizmus és a liberalizmus ellen fellép.
A náci párt a konszolidáció éveiben (Dawes-terv, Young-terv) nem tudott jelentős párttá
válni, de kiépítette pártapparátusát, erőszak- és propagandaszervezeteit
- Hitler a hagyományos propagandaeszközök (plakátok és a sajtó) mellett az új
technikákat (rádió és a film) is használta.
- gyakran repülőgéppel utazott, így egy nap alatt több helyszínen is felléphetett.
- beszédeiben tudatosan alkalmazta a tömeglélektan módszereit a tömeg
befolyásolására.
- erőszakszervezetük: az SA (félkatonai szervezet), párt barnainges
rohamosztagai, amelyek az utcán látványos felvonulásokkal és erőszakos
akciókkal léptek fel.
81
Bagyinszky Marianna
Világgazdasági válság (1929-1933)nyomor és kilátástalanság  a párt taglétszáma
folyamatosan nőtt, és választási eredményei javultak. Nőtt a kommunisták befolyása is.
Szélsőséges erőkkel szemben a polgári pártok és a szociáldemokraták nem tudtak egységesen
fellépni:
- 1932-ben a szavazók 37,8%-a náci pártokra, 14,3%-a pedig a kommunistákra
szavazott  a kommunista veszélytől jobban tartottak, ezért hajlottak a Hitlerrel
való együttműködésre, úgy gondolták Hitlert kézben tudják tartani,
- 1933. január 30-án Hindenburg köztársasági elnök kinevezte
miniszterelnökké (kormányfővé, kancellárrá) Hitlert, aki alkotmányosan
került a koalíciós kormány élére.
A demokrácia játékszabályait kihasználva felszámolja az alkotmányosságot:
 új választásokat írt ki, melyből kizáratta a kommunistákat (a Birodalmi Gyűlés
épületének, Reichstagnak felgyújtására hivatkozva).
 megszavaztatta a felhatalmazási törvényt  a parlament felhatalmazta őt a
törvények alkotására, vagyis saját kezében egyesítette a végrehajtó és a
törvényhozó hatalmat, ezért rendeletekkel tudott kormányozni, korlátozva a
polgári szabadságjogokat.
 törvény született a náci párt és az állam egységéről, így létrejött a náci pártállam.
Az ellenzék szerepe megszűnt, és a későbbi választásokon sem indulhatott
képviselőik jelentős részét koncentrációs táborokba (Dachau, Buchenwald) záratta.
II, Nemzetiszocialista diktatúra jellemzői:

- Hitler felszámolta az alkotmányos rendszer intézményeit. (Megszüntette a
szakszervezeteket, diákszervezeteket, egyleteket. Minden hatalom a náci párt,
a Führer kezében összpontosult. Egyedül az egyházak élték túl a totális
pártállam kiépítését, de tevékenységüket jelentősen korlátozták.
- Hitler totális hatalmát még két csoport veszélyeztette: a hadsereg, illetve a
párt és Ernst Röhm irányítása alatt álló SA (rohamosztag)  Hitler az SS-re
(fegyveres védőosztag) és a Gestapóra (politikai titkosrendőrség)
támaszkodva leszámolt az SA-val (hosszú kések éjszakája, 1934. június 29-30.)
- 1934-ben meghalt Hindenburg, aki megállíthatta
volna  nem választanak új köztársasági elnököt,
Hitler a kormányfői és az államfői hatalmat
összevonta, az állam teljhatalmú ura lett.
- antiszemitizmus  a nácik szerint a zsidók
alsóbbrendűnek számítottak, ami feljogosította őket a
zsidóság elenni fellépésre. Faji törvényeket hoztak
(nürnbergi törvények, 1935), melyben a zsidóknak
minősülő németeket megfosztották
állampolgárságuktól, megtiltották a
közhivatalokban való alkalmazásukat, zsidók és
nem zsidók közötti házasságot, nemi kapcsolatot.
(1938-ban állami kezdeményezésre országos méretű
pogromra került sor: 1938. november 9-10.
kristályéjszaka).
- a tömeg megnyerésére és befolyásolására
törekedtek  rendszeresek voltak a
tömegdemonstrációk, a gyűlések.
82
Bagyinszky Marianna
- társadalom átnevelése, ideológiájuk terjesztése gyerekektől az öregekig
mindenkit náci jellegű szervezetekbe kényszerítettek. Nagy hangsúlyt
fektettek a testnevelésre, céljuk a biológiailag tökéletes emberekből álló
társadalom létrehozása volt. A fiúk a Hitlerjugend nevű ifjúsági szervezetbe
kerültek.
- a sajtó mellett a művészeteket is a náci propaganda szolgálatába állították.
- Hitler tudta, hogy a gazdaság helyreállítása nélkül nem tudja hatalmát
megszilárdítani  nem szüntette meg a magántulajdont, de növelték a
gazdaságban az állami beavatkozást  egyrészt az állam megrendelőként
lépett fel pl.: autópályák építése, másrészt szociális engedményekre szorították
a tőkét (társadalombiztosítás, fizetett szabadság). Mindez a termelés
növekedéséhez és a munkanélküliség gyors visszaszorulásához vezetett.
- újból beindítja a fegyverkezést
Németország kilábalt a gazdasági világválságból, mely növelte a tömegek körében Hitler
népszerűségét.
83
Bagyinszky Marianna
B, Kommunista diktatúra Szovjetunióban
Az oroszországi polgárháború 1922-re fejeződött be a kommunisták győzelmével.
Létrejött a soknemzetiségű, soknyelvű, föderatív Szovjetunió Moszkvából egyetlen párt,
Szovjetunió Kommunista Pártja irányította.
-1924-ben, Lenin halála után megindult a versengés a párt vezetéséért Trockij és Sztálin
között. Sztálin az 1920-as évek végére fokozatosan kiszorította a hatalomból Trockijt.
Sztálin intézkedései: (grúz származású Ioszeb Dzsugasvili, oroszul Joszif Visszarionovics

Sztálin)
- az állampárt főtitkáraként nemcsak a kommunista
pártnak, hanem a SZU-nak is az egyszemélyi
vezetője, diktátora lett.
- hatalmát fizetett pártbürokrácia szolgálta, melyet
pártfőtitkárként személyesen irányított, és le is
cserélhetett, valamint az állami terrort működtető
politikai rendőrséggel tartotta fent.
A SZU-t erős nagyhatalommá akarja tenni:
- az 1920-as évek végén megkezdték a földek és az
állatállomány kollektivizálását (közös tulajdonba
vételét). Kampányt hirdettek az „önzőnek” nevezett
parasztság (kulákok) ellen. A parasztok jelentős része
inkább levágta az állatait, minthogy beszolgáltassa a
közösbe, ennek következtében a juh- és szarvasmarha
állomány a felére csökkent. Megszűnt a
magángazdaság, helyette nagy állami gazdaságok, a
kolhozok, szovhozok jöttek létre, melyek jóval
szegényebbek voltak, mint a korábbi
magángazdaságok  az államosítással
szembeszállókat a rendszer politikai ellenségének
nyilvánították és kényszermunkatáborba vitték.
84
Bagyinszky Marianna
- 1932-33-ban az államosítás és a rossz terméshozamok következtében éhínség
alakult azokon a területeken, ahol csak mezőgazdaságból éltek (pl. Ukrajna) 
az állam erre ismét szigorúbban lépett fel, mely tovább rontott a helyzeten  az
embertelen gazdaságpolitika következtében kb. tízmillió fő halt éhen.
- a gazdasági folyamatokat központi hivatal irányította, amely bevezette a
tervgazdaságot  az állam előre megtervezte, hogy kinek miből mennyit kell
termelnie  nem voltak figyelemmel sem valós szükségletekre, sem a termelés
lehetőségeire. A parasztoktól irreálisan sok gabona beszolgáltatását várták el, ezért
vetőmagra sem jutott a következő évre, a tervet alulteljesítők tömegesen kerültek
kényszermunkatáborokba.
- a szovjet propaganda munkaversenyt hirdetett, hogy a munkások teljesítsék túl
az előírt tervet, a munkaverseny résztvevőit sztahanovistáknak6 nevezték.
- a begyűjtött gabonát a SZU eladta a nemzetközi piacokon, és ebből szerezte meg
az iparosításhoz szükséges tőkét  amerikai mérnökök segítségével épült
vízerőmű a Dnyeper mentén. A Donyec-medence szén- és vasérckészlete lehetővé
tette a nehézipar fejlesztését, melyet elősegített az olcsó munkaerő, a
kényszermunkások megléte és a nők munkába állása. A gazdasági termelés
látványosan nőtt, az ország elindult az erőltetett iparosítás révén a nyugati fejlett
államok után és a balkáni országok szintjére zárkózott fel.
- a növekvő ipari termelés a hadsereg fegyverzetének fejlesztését is lehetővé tette.
A lakosság helyzetének romlása politikai elégedetlenséghez vezetett:

- az 1934. évi kongresszus új Központi Bizottságot választott, ahol a legnépszerűbb
jelölt Kirov volt, akit még ebben az évben megölt egy „merénylő”. Sztálin Kirov
halálának az ürügyén koncepciós pert rendezett, melyben leszámolt politikai
ellenfeleivel. Nagy politikai tisztogatási hullám során kivégezték a Központi
Bizottság tagjainak többségét, a Vörös Hadsereg vezetőit.
- 1937-ben indult el az egyház- és vallásellenes propaganda, mely során a papság
nagy részét megölték, a templomokat bezáratták, vagyonukat elkobozták és
állami célra hasznosították.
- GULAG (Javító-munkatáborok Igazgatósága): kényszermunkatáborok
hálózatának elnevezése, a társadalom megfélemlítésének eszközévé és milliók
halálának színhelyévé vált, a kemény fizikai munka, nehéz környezeti viszonyok,
kegyetlen bánásmód miatt.
- a SZU az erőltetett iparosítás nyomán modernizálódott, pl: a falvakba bevezették
az áramot  az ipari termelés nagy részét a fegyverkezésre vagy presztízs
beruházásokra fordították. A propaganda azt ígérte, hogy lehagyják a fejlett
Nyugatot.
6
Sztahanovról kapta a nevét, aki fiatal bányászként azzal hívta fel a figyelmet, hogy az előírt szénmennyiség
sokszorosát termelte ki
85
Bagyinszky Marianna
Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel.
Holokauszt.
Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942-44)
- hintapolitikába kezdett: a német szövetség mellett titokban felvette a kapcsolatot
Angliával a szövetségesek csak a feltétel nélküli megadást fogadták el,
különbéke megkötését nem tették lehetővé. Kállay azonban a kiugrással addig
akart várni, amíg a szövetségesek elérik a magyar határt. Hitler tudomást
szerzett erről, ezért elhatározta, hogy csapataival megszállja Magyarországot:
- 1944. március 15-én ezért Horthyt találkozóra hívta a Salzburg melletti
Klessheim vadászkastélyába, ahol közölte Horthyval, hogy meg fogja szállni az
országot, (Margaréta-terv), és kérte ehhez Horthy előzetes
jóváhagyásátellenkező esetben fegyverrel támadja meg Magyarországot, mely
stratégiailag fontos volt, a Balkáni-front biztosítása érdekében, mivel a magyar haderő
már Galíciában harcolt a Vörös Hadsereggel szemben, átállása veszélyeztette volna a
német érdekeket. Horthy először elutasította, majd tudomásul vette az ország
katonai gyengesége miatt.
- 1944. március 19-én a németek csapatok bevonultak Magyarországra az
önállóságát vesztett országban Horthy megőrizte kormányzói befolyása egy
részét, ugyanakkor lehetővé tette a németeknek a magyar államapparátus és
hadsereg felhasználását. Az amerikai légierő a német magszállást követően
megkezdte a katonai, hadiipari és a közlekedési célpontok bombázását.
Sztójay Döme miniszterelnöksége (1944): nácibarát

- a kormány együttműködött a német hadsereggel és a Gestapóval, Edmund
Veesenmayer lett a teljhatalmú magyarországi megbízottmegkezdődött a
németellenes politikusok letartóztatása (Kállay, Bethlen stb.)
- a zsidókat a sárga csillag viselésére kényszerítették, majd gettókba gyűjtötték
őket, 1944 májusában pedig megindult a vidéki zsidók deportálása, munka-,
majd koncentrációs táborokban való megsemmisítésüka népirtás időszakát
holokausztnak, magyarul vészkorszaknak nevezzük. A vidéki zsidóság
háromnegyedét, 450 ezer embert szállították koncentrációs táborba, főleg
Auschwitzba a kormányzó július elején leállította a deportálásokat, mellyel
200-250 ezer budapesti zsidó elhurcolását akadályozta meg.
- betiltották az ellenzéki lapokat, valamint a baloldali németellenes pártokat.
Lakatos Géza miniszterelnök (1944):

- 1944 aug.: Horthy, Sztójayt lemondatja, és Lakatos Géza tábornokot nevezte ki
miniszterelnöknek.
- 1944 aug.: a román átállást követően megvolt a lehetőség a kiugrásra, mivel a
Vörös Hadsereg a román erőkkel kiegészülve betört a Kárpát-medencébe, és a
magyar csapatokat a német csapatok ellen lehetett volna fordítani. Horthy
nehezen szánta rá magát, elfogadta október 11-én a szovjet fegyverszüneti
feltételeket, melyet csak 1944. október 15-én jelentett be a rádióban, és a
hadsereg nem kapott egyértelmű parancsot, nehezen akartak átállni a Vörös
Hadsereghez. Az SS- tisztek elrabolták a kormányzó fiát, Horthy Miklóst és a
város parancsnokát, az ő életükkel zsarolták.
- Debrecen mellett megkezdődött a legnagyobb páncéloscsata.
86
Bagyinszky Marianna
Szálasi Ferenc miniszterelnök (1944-45):
- Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után a nácik hatalomra juttatták hatalomra
- célkitűzései: háborúban való totális részvétel, hungarista állam koncepciójának
megvalósítása a nyilasok hatalma alatt az ország hadszíntérré vált és a háború
végéig harcolt a nácik oldalán.
- a nyilasok hozzáláttak a budapesti zsidóság kiirtásához sok embert a Dunába
lőttek, a német munkaszolgálatra rendelt zsidókat túlnyomórészt gyalogosan,
„erőltetett menet”-ben hajtották a nyugati határszélekre. Magyar zsidókat
mentette a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz és a spanyol diplomatának
magát kiadó Giorgio Perlasca. Zsidó gyerekek megmentésére egész hálózatot épített ki
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész.
- az erőddé nyilvánított Budapestet két hónapos ostrommal foglalták el a szovjetek
(1944 december- 1945 február) a visszavonuló német hadsereg Székesfehérvárnál
sikertelen ellentámadást kísérelt meg (Tavaszi ébredés). A Vörös Hadsereg 1945
áprilisára szabadította fel az országot a náci uralom alól.
- hazánk közel 900.000 embert veszített el a háborúban, akiknek a fele az elhurcolt
zsidóság volt; kb. 350 ezer volt az elesett katonák száma. Kb. 600 ezren estek
szovjet hadifogságba, az angolszász erőknek 300 ezren adták meg magukat.
- nem maradtak ép hidak, közlekedési eszközök, az ország romba dőlt, a nemzeti
vagyon 40%-a pusztult el.
Holokauszt= héberül soá=égő áldozat, teljes pusztulás, vészkorszak: a II. világháború során
elsősorban a zsidók ellen elkövetett népirtást nevezzük így. A zsidókat ért pogromok:
- a háború kitörése után a zsidókat gettókba (lezárt és fallal körülvett városnegyedek
voltak, sárga csillagot kellett a lakosoknak viselniük), majd koncentrációs táborokba
(lágerekbe) hurcolták.
- SS különleges alakulatok (Einsatzgruppe=bevetési csoportok) felkutatták és kivégezték a
zsidókat a tömeges kivégzések a katonák mentális állapotára negatívan hatottak.
- ezt nem találták hatékonynak a németek, ezért kidolgozták a wannsee-i konferencián
(Reinhard Heidrich vezetésével) az Endlösung = végső megoldást. Emellett döntöttek,
miszerint a koncentrációs táborok egy részét haláltáborokká alakították át, ahol
gázkamrákban ölték meg az áldozatokat, a holttesteket a krematóriumokban égették el,
a táborok zöme Lengyelországban létesült (Auschwitz, Chmelno, Belzec, Treblinka stb.).
A többi tábor munkatáborként működött tovább, pl. Dachau, Buchenwald, Mauthausen
stb.) Auschwitzban különválasztották a munkaképeseket a munkaképtelenektől, az utóbbiakat
megölték, az előbbieket munkatáborokba szállították és halálra dolgoztatták. A zsidó
áldozatok számát 5,1 és 5,9 millió főre becsülik.
- A cigány áldozatok száma 50 ezer és másfélmillió fő közé tehető. Cigány népirtás =
porrajmos. Németország 1982-ben ismerte el hivatalosan, hogy a nácik a cigányságot is
üldözték. Az áldozatok között voltak még homoszexuálisok, Jehova tanúi, kommunisták,
partizánok, elmebetegek.
87
Bagyinszky Marianna
A Rákosi-diktatúra kiépülése és jellemzői (1945-56), szűkebb
értelemben (1948-1956)
Előzmények:
- 1948-ban kommunista programmal és vezetéssel megalakul
a MDP (Magyar Dolgozók Pártja), mely felszámolta a
többpártrendszert és nyílt kommunista diktatúrát vezetett
be. (Ezt nevezzük a fordulat évének).
- 1949-ben az MDP vezetése a pártokat beolvasztja a Magyar
Függetlenségi Népfrontba, mely az egypárti választáson
megszerezte a szavazatok 96%-át. Megvalósult az állam és a
párt összefonódása, ezzel Magyarországon létrejön a
proletárdiktatúra. Új alkotmányt fogadtak el, mely
rögzítette hazánk államformáját: népköztársaság. A
köztársasági elnök szerepét az Elnöki Tanács vette át, azonban a
tényleges hatalom az MDP vezetése kezében volt. Az MDP
élén Rákosi Mátyás állt, vezetőtársai Gerő Ernő
(gazdaságpolitika), Farkas Mihály (hadseregfejlesztés),
Révai József (művelődésügy) voltak, de mellettük fontos
szerepet játszott Rajk László és Kádár János is. Moszkva
képviselői azonban velük szemben is bizalmatlanok voltak. Szovjet titkosszolgálat
működött Magyarországon.
A diktatúra jellemzői:
Politikai:
- államosítás: magántulajdon, a piacgazdaság felszámolása. Felgyorsítják a
gazdaság államosítását: 1947-ben a bankokat, 1948-ban a 100-nál több munkást
foglalkoztató üzemeket, 1949-ben a 10 munkásnál nagyobb üzemeket. 1948-ban
az egyházi iskolák államosítása, csak néhány intézmény maradhatott az egyházak
kezén.
- feloszlatják a szerzetesrendeket. Háttérbe szorítják a vallásos életet, egyházi

ünnepeket betiltják, vagy átnevezik. Az izraelita hitközségek felének működését
beszüntetik. 1949-ben a katolikus egyház megtörése érdekében életfogytiglani
börtönbüntetésre ítélték Mindszenty Józsefet (esztergomi érseket).
- a kultúra állami ellenőrzés alá kerül. 1946-tól feloszlatják a civilszervezeteket,
helyettük kommunista ifjúságmozgalmak jönnek létre: kisdobos (6-10 év között),
úttörőmozgalom (10-14 éves korig), a többi korosztálynak a Dolgozók Ifjúsági
Szövetsége (DISZ), későbbi KISZ. Az iskolákban az alapképzés 8 év, a
középiskolai képzés 4 éves lett, kötelezővé vált az orosz tanulás. Az iskolai
oktatást áthatotta a kommunista ideológia.
- állami terrort alkalmaz. Az ÁVO-t függetlenítették- ez lett az ÁVH
(Államvédelmi Hatóság). Vezetője: Péter Gábor, aki Rákosi Mátyástól
88
Bagyinszky Marianna
közvetlenül kapta az utasításokat. A „fekete autó” bárkiért eljöhetett
(„csengőfrász”), elvitte őket az Andrássy út 60-ba, később a Fő utcára. Az ÁVH
a hírszerzés és a kémelhárítás feladatain túl a társadalom megfélemlítésének
legfontosabb eszköze lett. Koholt vádak alapján bárkit feljelenthettek,
letartózhattak és bírósági ítélet nélkül is bebörtönözhettek. 1950 és 1953 között
650 ezer ember ellen indult bírósági eljárás. A felnőtt népesség 20%-áról gyűjtöttek
adatokat, mint rendszerellenes elemekről. Előfordult, hogy „rendszerellenes”
családokat vidékre költöztettek, ahol embertelen körülmények között mezőgazdasági
munkával kellett eltartani magukat. Hátrahagyott vagyonukra az állam tette rá a kezét.
Internálótáborokat (Kistarcsa, Tiszalök stb.) és büntetőtáborokat (Recsk) hoztak
létre. A magyar „GULAG” létezését igyekeztek titokban tartani. A terror az
1950-es évek elején nemcsak a rendszerrel szembenállókra terjedt ki, hanem a
párt tagjaira is. Rajk László kivégezték 1949-ben, letartóztatták Szakasits
Árpádot, Losonczy Gézát, Kádár Jánost, akit a SZU-ba küldenek. Százezreket
állítanak bíróság elé.
Gazdasági:
- a KGST megalakulása után a keleti tömb gazdasági önellátását tűzték ki célként,
a KGST-n kívüli a gazdasági kapcsolatok leépítését várták el Magyarországtól is.
A Marshall-segélyt elutasítják. Bevezetik a tervgazdálkodást és 1950-ben
elindítják az első 5 éves tervet, melyben nem az ország gazdasági lehetőségeihez,
hanem a politikailag kitűzött célokhoz igazították az elvárást, és állandóan
változtak a tervszámok. Egyoldalúan a nehézipart fejlesztették: ”Vas és acél
országa”. Az erőltetett iparosításban ugyanakkor szükség volt a külföldi nyersanyagra
és gépekre, melynek következtében hazánkban magas maradt az import az exporttal
szemben.
- munkaerővel való gazdálkodás tervezése: a munkaerőt igyekezett fejlesztendő
ágazatokhoz és üzemekhez terelni, akár kényszerítő eszközökkel is. Ez sokszor a
szabad állásváltoztatás tilalmát vagy a tilalmat megszegő büntetését jelentette. A
munka hatékonyságát teljesítménybérrel és a teljesítendő normák emelésével
igyekeztek fokozni. Példaképek lettek a sztahanovisták, akik a normát száz vagy
ezer százalékra is teljesítették. A munkahelyeken is pártszervezeteket hoztak létre,
melyek 1989-ig fennmaradtak.
- a saját földjén gazdálkodó birtokos parasztság bizonyos önállósággal
rendelkezett. Az önálló paraszti gazdálkodás felszámolásával, a téeszesítéssel,
89
Bagyinszky Marianna
akart a hatalom fellépni ellenük. Először az állami tulajdonú földek kerültek a
szövetkezetekbe, azonban amikor 1949-ben a földdel rendelkező parasztok
földjeit is a tsz-be akarták kényszeríteni, ellenállásába ütközött, melyet megtorolt
a hatalom. Az egyéni gazdálkodókat kötelező beszolgáltatással sújtották (termény-
és állatbeadás, baromfi- és tojásbeadás, tej- zsírbeadás). A módosabb, kuláknak
nevezett parasztoknak üldöztetésben volt részük. Az agrárpolitika katasztrofális
eredménye miatt ismét be kellett vezetni a jegyrendszert. 1952-re a termelés
visszaesett, az emberek életszínvonala pedig csökkent. A magángazdaságok jobb
termelési eredményt értek el, mint az államiak, ezért az állam növelte a
beszolgáltatásokat, az úgynevezett padlássöprést az ÁVH bevetésével hajtották
végre, mely a teljes terményfelesleg, azaz a következő évi vetőmag elvételét
jelentette. Rendszeressé váltak ezért a sztrájkok, megtagadták az emberek a
beszolgáltatást.
Társadalmi
- átalakították a közigazgatás rendszerét, 1950-ben a korábbi közigazgatás helyén
létrehozták a községi, városi, járási, megyei tanácsokat. A helyi tanácsok a
legegyszerűbb kérdésekben is csak a központi, országos szervek döntését
hajthatják végre.
- a párt hatalmának közvetítését szolgálták a szakszervezetek, melyek elveszítették
korábbi feladatukat, azaz a munkások valódi érdekvédelmét már nem
képviselték.
- a kommunisták hatalma sokak számára nyitott a társadalomban felemelkedési
lehetőséget, sokan viszont elhagyták az országot, emigráltak. A rendszer új
képzett emberekből álló réteget akart létrehozni, ezt szolgálta a NÉKOSZ
mozgalom (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége), mely a társadalom alsó
rétegéből származó tehetséges fiataljainak beiskolázását tűzte ki célul. A pártvezetést
zavarta a mozgalom önállósága, ezért 1949-ben feloszlatják a NÉKOSZ-t, és helyette
megteremtették a szakérettségi lehetőségét, mely során „népi” származású
személyek gyorsított tanfolyamon leérettségizhettek, majd mehettek egyetemre. A
bejutásnál előnyt élveztek a „munkás-paraszt” származásúakkal szemben. Az „új
értelmiség” mellett azonban megmaradnak a „régi szakemberek”, akik
szaktudására továbbra is szükség volt.
- nőtt a munkavállalók száma, kb. 600 ezerrel. A rendszer propagálta a nők
munkavállalását, azonban a női szerepekről nem változtak az elképzelések, és a
nőknek a hagyományos háztartási, családanyai szerepet a napi 8 órás munka
mellett kellett ellátni. A nők körében csökkent a gyermekvállalási kedv, ezért
Rákosi kérésére 1953-ban Ratkó Anna egészségügyi miniszter betiltotta az
abortuszt. (1945-ig bűncselekménynek számított, de kimondatlanul felfüggesztették a
végrehajtását). (Ratkó- gyerekek)
- személyi kultusz kialakítása: Sztálinnak és Rákosi Mátyásnak, mint tévedhetetlen
vezéreknek a felmagasztalása, dicsőítése. A két vezért dicsőítő alkotásokat kellett
készíteni. A tömegtájékoztatást (sajtó, rádió) teljesen alárendelték a kommunista
propagandának.
- a rendszer millióknak ígért jobb életet, de ezt nem valósították meg, így a
diktatúra támogatóinak a köre szűkült.
90
Bagyinszky Marianna
A Kádár-korszak (1956-1989)
I, Kádár János hatalomra jutása, 1956-os megtorlások
1956. november 7-én a szovjetek támogatásával Kádár János a Forradalmi Munkás-
Paraszt Kormány (MSZMP) nevében átvette a hatalmat:
- az értelmiségi csoportok és a munkástanácsok ellenállnak, az ország nem volt
hajlandó az együttműködésre (az MSZMP-t régi ÁVH-sok és az MDP volt tagjai
támogatták)
- november 22-én Nagy Imre és társai elhagyják a jugoszláv nagykövetséget,
garantálták számukra, hogy nem indul eljárás ellenük  Kádár tudtával a
szovjetek elrabolták és Romániába szállították őket.
- november végétől Kádár keménykezű politikába kezdett  megtorlás és
megfélemlítés.
- december elején ellenforradalomnak minősítette az MSZMP az 1956-os
eseményeket. (Hamis vádak  3 évtizedig az események lejáratása volt a céljuk.)
- a társadalom ellenállását a szovjet csapatok, az új karhatalmistákból (régi ÁVH-
sokból és állásukat vesztett funkcionáriusokból, pártszervezetnél tisztséget,
hivatalt viselő) álló,- közismert nevükön- „pufajkásokra” és a munkásőrségre
támaszkodva töri le.  terrorizálják a lakosságot  a békés tüntetéseket
sortűzzel verték szét, statárium meghirdetése, ismét megkezdődtek az
internálások  200 ezer ember hagyta el az országot és menekült külföldre.
1957-től megkezdődtek a forradalom részvevőinek perei:
- 1958. június 16-án Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst és Szilágyi Józsefet
kivégezték, társaik börtönbüntetést kaptak.
- Rákosi visszatérését Magyarországra megakadályozza, követőit pedig
fokozatosan kiszorította a hatalomból  Péter Gábort és Farkas Mihályt
elítélték.
- 228 személyt végeztek ki és 26 ezer embert marasztaltak el. (Az első kivégzésekre
1956 decemberében került sor és 1961 augusztusában volt az utolsó.)
- az 1960-as évek elején egyházi személyeket tartóztatnak le  az egyházat ki
akarták szorítani a fiatalok neveléséből.
- a Kádár-kormány kezdetben külpolitikailag elszigetelődött. Az ENSZ Közgyűlése
napirenden tartotta a „magyar kérdést”, megállapította, hogy jogtalanul tiporták
el a forradalmat. A SZU mindent megtett, hogy az ügy a Biztonsági Tanács elé ne
kerüljön. 1963-ban az ’56-os elítéltek zömét szabadon bocsátották, cserébe
elismerte az ENSZ a Kádár-kormányt.
II, Konszolidáció politikai jellemzői:

- „Élni, és élni hagyni”, „Aki nincs ellenünk, az velünk van”, politikával 2
évtizedre megteremtették a hatalom és a társadalom konfliktus nélküli
együttműködését  nyílt ellenszegülést nem tűrték, ugyanakkor nem várták el,
hogy mindenki támogassa a rendszert.
- az 1949-es alkotmány alapján működött a rendszer, változatlan ideológia,
egypártrendszer, cenzúra stb. Új címer, a Kádár- (szocialista) címer bevezetése.
A forradalomból okulva, óvakodtak a személyi kultusz bevezetésétől. Lapjuk:
Népszabadság.
- egyre kevésbé avatkoztak bele az emberek magánszférájába  az emberek
életszínvonalának növelése a cél, kárpótlásként a politikai szabadságjogok
korlátozásáért. „Aki dolgozik, az boldogul.” Párttagság nélkül azonban bizonyos
szint fölé nem lehetett emelkedni.
91
Bagyinszky Marianna
- a közösségi cselekvés bármely formáját tiltották  kiölte a közösségi cselekvésre
irányuló hajlandóságot, hatása napjainkban is érezhető.
- szólásszabadság hiánya  politikai és sajtónyilvánosság helyett irodalmi művekben
lehetett vitákat folytatni  Aczél György a „3 T” = tiltás, tűrés és támogatás elvét
alkalmazta  a szellemi életet ellenőrzik, ugyanakkor nőtt a szellemi élet
mozgástere. A kultúrában és a tudományos életben sok ügynök tevékenykedett
 ügynökké kényszer hatására, szakmai előrelépés miatt, vagy a rendszer iránti
hűségből váltak. Feladatuk nemcsak az információ összegyűjtése és továbbadása
volt, hanem dezinformációval és pletykákkal befolyásolták a környezetüket.
- meghatározó szerepük volt a középréteghez tartozó, úgyenevezett kádereknek
(párthoz hű személyek), több tízezren voltak  számos egzisztenciális előnnyel
rendelkeztek, pl. kedvezményesen juthattak lakáshoz stb. A káderré válásnak a
politika megbízhatóság mellett a szakértelem is a feltétele lett nőtt közöttük a
diplomások aránya. A rendszer élén a káderek és a nómenklatúra (vezető
tisztségeket viselők) felett álltak a pártvezetők, a hatalmi elit, akiket a
közvélemény 4K-nak nevezett el  K-vonalú telefonnal rendelkeztek, korlátlanul
utazhattak külföldre, a Kútvölgyi Kórházban kezelték őket, a Kerepesi úti
temetőben temették el őket.
- rendezte az ország a kapcsolatát az NSZK-val, Ausztriával, Egyesült Államokkal,
Vatikánnal  az USA 1978-ban visszaadja a Szent Koronát, Mindszenty Józsefet
kegyelemben részesítik.
Az egypárti diktatúra az 1960-as évektől kiépülő kádári változatát „gulyás- vagy
fridzsiderkommunizmusnak” nevezték  a lakosság jelentős része megpróbált a
fennálló hatalommal együtt élni, elfogadni a rájuk kényszerített szovjet rendszert.
III, A gazdaság jellemzői:

- növelték az ipari munkások bérét, eltörölték a kötelező terménybeszolgáltatást, a
nehézipar egyoldalú fejlesztését megszüntették, engedték a parasztság szabad
gazdálkodását  ugyanakkor a cél a mezőgazdaság teljes kollektivizálása
maradt.
- a mezőgazdaságból kívánták fedezni az iparosításhoz szükséges munkaerőt. 1959 és
1961 között tartott a mezőgazdaság „teljes” kollektivizálása  a szovjet modell
teljes másolására nem került sor, engedélyezték a háztáji gazdaságokat
(baromfitartás, sertéstenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés). A TSZ-ek (téeszek)
biztosították az ország számára az élelmiszerellátást. A mezőgazdaság
kollektivizálásának eredménye: tömegével vándorolt a munkaerő a városokba,
iparba, nőtt a szolgáltató ágazati és a szellemi dolgozók aránya, csökkent a fizikai
92
Bagyinszky Marianna
dolgozók aránya. Megkezdődött a vidék polgárosodása, folytatódott az
urbanizáció.
- az 1960-as években jelentős szerepe volt a nehéziparnak (61%), csökkent az
élelmiszeripar és a könnyűipar szerepe. A korszak sikerágazata a mezőgazdaság
 oka: gépesítés, műtrágyázás, új növényfajták, iparszerű növénytermesztés
(kukorica, cukorrépa, napraforgó stb.)
- az 1960-as években nyilvánvaló vált, hogy az intenzív gazdasági fejlődés a
tervgazdálkodással nem valósítható meg  áruhiány, a hazai műszaki
fejlesztések kevésnek bizonyulnak  az ipar rászorult a Nyugatról vásárolt
használati jogokra, technológiai licencekre, alkatrészekre.
- a szovjetek engedélyével 1968-ban bevezették az „új gazdasági mechanizmus”-t.
Ezzel a piacgazdaság elemeit akarták bevezetni a gazdaságba  önálló vállalati
kezdeményezések, valós árak és valós bérek kialakítására lehetőség 
ugyanakkor az alapelv a tervgazdálkodás maradt, teljes foglalkoztatás
(„kapukon belüli munkanélküliség, közveszélyes munkakerülők”), sok terméknél
megmaradt a kötött ár, visszafogták a nagyobb személyi jövedelmeket.  a
szovjet pártvezetés 1974-ben leállította, mert a pártállam felszámolásához vezetne.
A gazdasági reformok leállítása  gazdasági, társadalmi konfliktusokhoz vezetett,

melyet az 1973-as olajválság tovább mélyített  a magyar gazdaság nem volt képes a
szerkezetváltásra; új tudásigényes, innovatív ágazatokba nem tud olyan mértékben
befektetni, mint a nyugati államok:
- a pártvezetés a gazdasági válságot nyugati kölcsönökből akarta elkerülni 
ragaszkodott az életszínvonal megtartásához, a felvett hitelt erre fordították a
gazdaság fejlesztése helyett  eladósodási spirál: a régebbi adósságok
törlesztésére újabb kölcsönöket vesznek fel a Világbanktól, egyre rosszabb
feltételekkel  az ország gyorsan eladósodott  infláció  egyre több ember
szegényedett el és fordultak el a rendszertől.
- az 1980-as években kialakul a kettős gazdaság, egyre többen vállalnak maszek
munkát.
93
Bagyinszky Marianna
III, Életmód és mindennapok:
- a Kádár-korszakban megszűnt a napi nélkülözés! (A jövedelmi viszonyok
kiegyenlítődtek.). Gazdasági reformok  a lakosság fogyasztása, életszínvonal
nőtt (rádió, tv, autó, megjelenése, élelmiszerellátás javulása stb.)
- az oktatás területén általános lett az óvoda, emelkedett a középiskolákban és
felsőoktatásban tanulók aránya.
- nyugati írók, filmek, fogyasztási cikkek beengedése az országba, utazás
viszonylagos szabadsága külföldre.
- 1949-ben a falvakban a lakóházak nagy része alapozás nélküli, vályog-, vagy
vertfalú ház volt, minden 10. háznak volt csak fürdőszobája, a fűtést szénnel,
vagy fával oldották meg, a lakosok önellátóak voltak. Az 1960-as években
változott csak meg a falusi életmód  hagyományos parasztházak helyett
„kockaházak” jöttek létre, megjelent a fürdőszoba, a kemencét felváltotta a
cserépkályha, a konyhákba pedig villany- vagy gáztűzhelyeket szereltek be,
világításhoz olajmécses és petróleumlámpa helyett villanyt kezdtek használni, a
hagyományos népviseleti elemek teljesen eltűntek.
- a városokban az 1960-70-es években országszerte félmillió távfűtéses panellakás
épült. A városi családi házakban megjelent a gázfűtés. Beépített szekrények és az
elemes szekrénysorok a városokban és a falvakban egyaránt elterjedtek  a
városi lakótelepek mellett megmaradtak a régi építésű épületállományok,
magánépítkezések következtében nőtt a kertvárosi családi házak száma.
- az 1960-as évekig a városokban a gyalogos és villamos közlekedés dominált,
távolabbra vonaton utaztak. Kiépül a Volán-buszjáratok hálózata. A közlekedés,
(autóbusz, személygépkocsi, teherautók) fejlődésnek indult, azonban a nemzetközi
szinttől elmaradt. 1957-ben 500 gépkocsit importáltak Magyarországra, a 60-as
években már 20 ezer autót. Új autóhoz csak többéves várakozás után lehetett
hozzájutni. Ekkor került sor a 2-es és a 3-as metróvonal kiépítésére, az M7
autópálya átadására (1975). A hírközlés, telefonhálózat továbbra is elmaradott
volt.
- a fogyasztói szokásokat a kiépülő ABC-k hálózata is átalakította, korábban az
árut az eladótól kellett kérni, most önkiszolgáló rendszerben jutottak a
termékekhez. A gasztronómiában is változások történtek, az egyoldalú, bőséges
táplálkozás miatt túlsúlyos volt a lakosság. Az 1970-es évektől általánossá vált a
sör fogyasztása, a korábban jellemző bor és tömény szeszesitalok mellett. A
Bambi mellett elterjedtek a nyugati üdítőitalok, pl. Coca-Cola.
- öltözködésben változások  a korábbi polgári életforma ruhadarabjainak
elutasítása, általánossá válik a farmer, pulóver, miniszoknya. A 60-as években
kötelező volt a nyakkendő viselete.
- népszerű TV műsorok: Ki mit tud? Táncdalfesztivál.
94
Bagyinszky Marianna
Európai Unió
I, Előzmények
Az európai országok integrációja évszázados álom volt sok gondolkodó részéről. A két
világháború között Aristide Briand francia külügyminiszter karolta fel a Páneurópai
Unió tervét. A terv a II. világháborút követően érett lehetőséggé. 1946-ban fogalmazta
meg Winston Churchill a francia-német kibékülésen alapuló Európai Egyesült Államok
gondolatát. Az integrációra való törekvéseknek alapvetően politikai oka volt:
- a hidegháborús időszak, Európa kettéosztottsága és az európai államok félelme a
Szovjetuniótól, félelem egy újabb világháborútól.
- a háborút követő gazdasági elmaradottság.
az 1940-es évektől az európai integráció egyszerre indult meg mind politikai, mind gazdasági
téren:
- 1948-ban a hágai Európa-kongresszuson felhívást adtak ki a demokratikus
Európa megteremtésére. Ellentét alakult ki, hogy
a) föderatív módon, azaz szorosabb, egy nemzetek feletti egységet alakítsanak ki,
vagy
b) konföderatív módon, azaz a nemzetállamok szuverenitását megőrző lazább
államszövetség jöjjön létre.
- a politikai együttműködést szolgálta az 1949-ben 10 állam részvételével létrejött
Európai Tanács, mely kormányközi megállapodások alapján működött és nem vált
nemzetek feletti szervezetté.
- ezzel párhuzamosan alakult meg a Marshall-tervet elfogadó országok közös
tevékenységére alapuló Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet, mely az
Unió elődjének tekinthető.
- 1951-ben alakult meg (Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatára) az
Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió). A szervezet célja a német és francia
szén és acél közös piacának létrehozása volt, melyhez más országok is csatlakozhattak.
- 1957-ben Rómában jött létre, 6 nyugat-európai állam részvételével (Franciaország,
NSZK, Olaszország, Benelux államok) az Európai Gazdasági Közösség (EGK),
mely szerint közös gazdasági térséggé alakultak át. Leépítették a vámokat,
ugyanakkor a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását biztosította.
II, A közös Piactól az Európai Unióig, az EU bővítése

Az 1960-as években tovább erősödött a francia-német együttműködés. Adenauer német
kancellár és De Gaulle francia elnök fölvázolták a gazdasági és pénzügyi unió terveit.
- 1973-ban Dánia, Írország, Egyesült Királyság
- 1981-ben Görögország
- 1986-ban Portugália és Spanyolország is EGK tag lett.
1992-ben a maastrichti szerződéssel létrejött az Európai Unió. A szerződésben a
tagállamok elkötelezték magukat a teljes gazdasági és pénzügyi unió megteremtése és
95
Bagyinszky Marianna
összehangolása mellett, döntöttek az uniós állampolgárság bevezetéséről és az Európai
Parlament jogkörének növeléséről.
1995-ben a schengeni egyezmény megszüntette az uniós tagállamok közötti
országhatárokat, és rendelkezett a külső határok védelméről, biztosítva ezáltal a
személyek szabad mozgását.
- 2002. január 1-jén az akkori 15 tagállamból 12-ben a mindennapi forgalomban is
bevezették az egységes valutát: az eurót. (Nagy-Britannia, Dánia és Svédország
megőrizte nemzetközi valutáját.)
- 1995-ben csatlakozott az Unióhoz Finnország, Ausztria, Svédország, és
megkezdődtek a tárgyalások a volt szocialista országokkal. A bővüléssel
szükségessé vált az intézményrendszer átalakítása is, ezért 2000-ben aláírták
Nizzában az intézményi átalakításokról szóló egyezményt. A korábbi
konszenzusos döntéshozatali rendszert számos területen a többségi elv váltotta fel,
és rögzítették az Unión belüli országok súlyát a döntéshozatalban.
- 2003-ban Athénban került sor a legnagyobb bővítésre, majd 2004. május 1-jén
hivatalosan a 15 országhoz csatlakozott 10 új tagállam, köztük Magyarország is.
(Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Málta, Szlovénia,
Szlovákia, Litvánia).
- 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária is.
- 2009-ben hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, mely az unió működését
szabályozó egységes alapszerződés.
96
Bagyinszky Marianna
III, Az Európai Unió működése és felépítése:
- az Európai Unió nem laza államszövetség, hanem egy alkotmányosan működő
európai szövetségi állam, tagállamainak együttműködése szorosabb a nemzetközi
szervezeteknél megszokottnál (vita, hogy föderációnak, vagy konföderációnak
tekinthető-e).
- a csatlakozott államok szuverenitásuk egy részét az Unióra ruházták, de továbbra is
önálló nemzetállamokként lépnek fel. Keverednek benne a nemzeti és a nemzetek
feletti intézmények.
- az Unióban egyszerre érvényesülnek a közösségi intézmények által alkotott és a
nemzeti kormányok és parlamentek által hozott döntések, jogszabályok.
97
Bagyinszky Marianna
Fő szervei:
1, Európai Tanács: a tagállamok kormányfőiből, államfőiből, a tanács elnökéből, a
külügyi főképviselőkből és a Bizottság elnökéből áll.
- politikai döntéshozó szerv, stratégiai kérdésekben dönt és meghatározza az Unió által
követendő általános politikai irányvonalat.
- évente legalább kétszer ülésezik.
- elnöki tisztségét a tagállamok félévenként váltva töltik be.
2, Európai Unió Tanácsa: a tagállamok kormányainak a képviselőiből áll.
3, Európai Bizottság: tagjai a tagállamok által delegált biztosok, a mindenkori elnök
irányításával dolgoznak.
- a bizottság tagjai között a feladatokat szakterületenként felosztották.
- az Unió kormányaként működik, de jogköre korlátozott, leginkább döntés-
előkészítő, jogszabályt kezdeményező feladatokat végez és csak kis mértékben
látja el a végrehajtói jogkörből adódó feladatköröket.
Székhelyük: Brüsszel.
4, Európai Parlament: melynek képviselőit a tagállamok választópolgárai választják
közvetlenül, ötévente. Szavazati joggal az európai állampolgárok rendelkeznek, akik
lakóhelyüknek megfelelően bármely EU tagállamban leadhatják a szavazatukat az adott
országban állított pártlisták valamelyikére.
- megválasztja és ellenőrzi a Bizottságot, megjeleníti az EU polgárok igényeit,
érdekeit, jóváhagyása kell a Tanács határozataihoz.
- a parlamentbe a tagállamok megfelelő arányban küldhetnek képviselőket
(Magyarország 24-et, 2009-től 22-őt), akik a parlamenten belül pártfrakciókhoz
csatlakozhatnak.
- részt vesz a jogalkotásban és a döntéshozatalban, ugyanakkor konzultatív
ellenőrző testületként működik.
- székhelye: Strasbourg
5, Európai Bíróság: minden tagország 1-1 bírót delegál.
- a bíróság a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására és érvényesítésére
ügyel és az államok, vállalatok, magánszemélyek beadványait vizsgálja.
- székhelye: Luxemburg
- emellett létezik az Emberi Jogok Európa Bírósága is, mely nem része az Uniónak.
6, Európai Számvevőszékbe minden tagállam 1-1 főt delegálhat. Feladata az EU
költségvetésének ellenőrzése. Székhelye: Luxemburg.
98
Bagyinszky Marianna
IV. További feladatok, problémák
- az elmaradott területek fejlesztése, amely központi forrásból valósulhat meg.
- gond a mezőgazdasági támogatások kérdése.
- a központi intézmények további sorsa, hogyan lehetnek hatékonyabbak a
bürokrácia számának növelése nélkül.
- további bővítések kérdése.
99
Bagyinszky Marianna
VII Írásbeli érettségire pluszban megnézendő témák
Ókori görög és római hitvilág. Görög filozófia kimagasló

képviselői. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei
I, Antik görög kultúra, vallás és filozófia
- nagy volt a csecsemőhalandóság  nevet csak 10 napos korukban adtak (fiú született
olajkoszorút, ha lány, gyapjút tettek ki az ajtóra)
- 7-8 éves korukig nevelkedtek otthon a fiúk, a lányok addig, amíg férjhez nem mentek
- állami iskolarendszer csak Spártában volt  a gazdagabbak gyerekei iskolába jártak,
tanítókat fogadtak melléjük
- agora, vagy a tornacsarnok egyik termében oktattak: írást, olvasást, számolást,
geometriát, csillagászatot, zenét, táncot, homéroszi eposzt tanulták.
- a testnevelés alapvető volt a fiúknál  a városokban több tornacsarnok (gümnaszion)
volt: birkózás, ökölvívás, gerelyhajítás stb. Lányok csak Spártában sportoltak.
1, Vallás
- emberalakúnak (antropomorf) képzelték el az isteneiket
- sokistenhívők (politeizmus)
- isteneik az Olümposz hegyén laktak
- halhatatlanok voltak, ambróziát (nektár) ettek
- mindegyiküknek volt egy vagy több képessége, gyengeségekkel rendelkeztek
Isteneik:
1, Zeusz (főisten) szerelmes típus
2, Héra (Zeusz felesége) házastársi hűség, féltékeny típus
3, Pallasz Athéné (bölcsesség, mesterségek) férfiak számára megközelíthetetlen
4, Apollón (művészetek, tudományok) járványokat is küldött
5, Artemisz (vadászat)
6, Poszeidón (tengerek) földrengést keltett
7, Aphrodité (szerelem)
8, Héphaisztosz (kovács) Aphrodité a felesége, megcsalta őt, sánta
9, Hádész (alvilág) stb.
100
Bagyinszky Marianna
- isteneknek áldoztak (állatot) az állami ünnepeken 
papok állami tisztviselők voltak  papság, egyház
nem létezett
- Aszklépiosznak, a gyógyító istennek számos szentélye
volt, melyek kórházként működtek  gyógyító álmok
(híres orvosuk: Hippokratész, Galénosz)
- Apollón és Zeusz jósdáiban tanácsot kértek és
kaphattak az istenektől  Delphoi
- isteneiknek áldozatokat, színházi előadásokat,
sportversenyeket is tartottak peloponnészoszi
Olümpiában Zeusz tiszteletére Kr.e. 776-ban volt az
első feljegyzett olimpia futószámok, öttusa,
birkózás, ökölvívás, négyes fogatok stb.
2, Építészet:
Akropolisz –Athénban található, ahol
- Parthenon –Pallasz Athéné temploma
- Niké temploma áll
Oszlop típusok:
- dór
- ión
- korinthoszi
Görög színház:
- domboldalba vájt félköríves építmények,
kiváló akusztikával
- a nézők a félkörív lépcsőin ültek
- a színészek maszkban játszottak, a női
szerepeket is férfiak játszották
3, Antik görög történetírók és filozófia

a, Történetírók:
- Hérodotosz: Görög-perzsa háborúk
- Thuküdidész: Peloponnészoszi háború
101
Bagyinszky Marianna
b, Filozófia (bölcsesség szeretete)
Filozófiai irányzatok:
1, szofisták: az embert vizsgálták, vitatkozás művészetét tanították
2, sztoikusok: erényes viselkedésre törekvők, cinizmus jellemzi, filozófia 3 részből áll: etika,
fizika, logika.
3, szkeptikusok: kritikusan vizsgálja, hogy az érzékek által közvetített valóság és a
tekintélyelvű tudás mennyiben feleltethető meg a valóságnak, illetve ismerheti-e bárki a
tökéletes igazságot
4, epikureusok: jó tetteknek jutalom, a rossz tetteknek fájdalom a következménye
5, újplatonisták: a természeti világ felett egy magasabb rendű szellemi erő áll
- Szókratész: az erény tanítható, nem értett egyet a szofistákkal, mert szerinte a rosszról
is be akarják bizonyítani, hogy jó
- Platón: Szókratész tanítványa, az igazi erények tökéletes államban tudnak csak
megvalósulni „Az állam” című utopisztikus munkája
- Arisztotelész: Platón tanítványa, bírálja, önálló iskolát alapított a Lükeion nevezetű
ligetben
c, egyéb:
- matematikus: Thalész, Püthagorasz
- csillagász: Szószigenész
- fizikus: Arkhimédész
II, Antik római kultúra, vallás

1, Római család:
- a római család élén az apa áll  eladhatta fiát rabszolgának, leányok apjuk
gyámsága alatt álltak férjhez menetelükig.
- a családba a feleség, gyerek mellett a rabszolgáik és a clienseik is beletartoztak
- patríciuscsaládok nemzetségbe (gens) szerveződtek (kb. 300 felnőtt férfitagból és
ezer cliensből állt), melyhez cliensek tartoztak (= patríciust gazdaságilag és
politikailag támogatja, ezért annak oltalma alatt álló polgár)
- 3 nevük volt a római polgároknak: egyéni, nemzetségbeli, családi (gyakran egyéni
tulajdonságokra utalnak). Leányok apjuk nemzetségnevének nőnemű alakját kapták
meg (ha több leány volt: prima, secunda, tertia)
- mancipáció: ha valaki vásárolt valamit, akkor vált a tulajdonává, ha rátette a
kezét.
- emancipáció: ha a családtag kikerült apja fennhatósága alól emancipálódott.
- lakomákat tartottak  evés-ivás, társalgás, borozás, táblás játékok (malom, kockázás)
102
Bagyinszky Marianna
2, Róma városa:
- a jómódúak villákban, a szegényebbek emeletes bérházakban éltek.
- vízvezetékekkel szállították a vizet a városba a házakba nem vezették be,
közkutakról korsóban vitték a rabszolgák a házakba.
- nagyobb városokban csatornát építettek  Cloaca Maxima (Kr.e. 500)
- Circus Maximus = kocsiversenypálya (4 klub versenyzett: kékek, zöldek, vörösek,
fehérek)
- Colosseum (amfiteátrum, 75-80-ig épült): kb. 70 ezer néző fért el benne, gladiátor- és
állatviadalokat tartottak benne.
- Pantheon: „összes Istenek temploma” (Agrippa építette Kr.e. 27), újkorban
temetkezési hely.
- Forum Romanum: Róma piaca és vallási központja.
- könyvesboltok, könyvtárak, színházak, fürdők
- római pénz: kezdetben cserekereskedelem volt, Kr.e. 3. sz.-ban jelenik meg a pénz (pl:
sestertius)
3, Vallás
- kalandos történet nélküli istenek, halhatatlanok, sokistenhit, képességük van
- etruszk és görög hatás érte  római isteneknek görög megfelelőjük van:
1, Iuppiter-Zeusz: főisten
2, Iuno-Héra: főisten felesége
3, Minerva-Pallasz Athéné: bölcsesség, tudomány
4, Mars-Arész: hadisten
5, Venus-Aphrodité: szerelem
6, Diana-Artemisz: vadászat
103
Bagyinszky Marianna
7, Mercurius (Merkúr)-Hermész: hírnök
8, Neptun-Poszeidon: tenger, vihar
- az állam egységét Iuppiter szentélye biztosította a Capitolium dombján
- bajelhárító áldozatokat mutattak be nekik
- etruszkoktól átvették a jóslást (állatok belső szervei, madarak röpte) Sybilla
könyvek
- állami kultuszokat a pontifexek vezették  vezetőjük a pontifex maximus  később
a római pápa kapja meg ezt a tisztséget
- Vesta-szentélyekben voltak a szűz papnők, akik a város szent lángját őrizték
104
Bagyinszky Marianna
A kereszténység kialakulása és elterjedése
Palesztina (korábban Júdea, Izrael) hosszú ideig a hellenisztikus
birodalmak része volt, majd római fennhatóság alá került,
melyben a királyok megtarthatták a hatalmukat, ha
együttműködtek a rómaiakkal. A zsidók követhették egyistenhívő
vallásukat:
- farizeusok (írástudók): ragaszkodtak az ősi hitelvekhez,
vallási külsőségekhez. Szerintük a jeruzsálemi templomhoz
és a papsághoz kötődő kultusznál fontosabb a kis közösségek
vallásgyakorlata a zsinagógákban (gyülekezetek házában),
ahol felkészült tanítók (rabbik) magyarázzák az Ószövetség
előírásait és vezetik a szertartásokat.
- esszénusok: zárt csoport, Kumrán-magaslat
barlangjaiban éltek vagyonközösségben, szigorú
szabályok szerint. Az „új szövetség közösségének”
nevezték magukat. Azt vallották, hogy az ember lelkéért a Jó
és a Rossz (a Világosság és a Sötétség) szelleme küzd.
Lemondással, bűnök elleni harccal a Jó diadaláért, a
megváltásért tevékenykedtek.
A zsidók körében régóta várták a megváltót, aki megszabadítja
az országot az elnyomóitól. Az idegen uralmak elől sokan
elköltöztek Palesztinából. A diaszpórában (szétszóratás) élő zsidó közösségek részben
eltávolodtak a zsidó hagyományoktól, hatott rájuk a hellenizmus:
- nem volt egyértelmű számukra, hogy az üdvözülés csak egy népnek adatik meg.
- a Biblia görög fordításának hatására a hellenisztikus világ megismerte az egyetlen,
mindenható istenről szóló tanítást.
A zsidóság között született meg a világtörténelem legnagyobb hatású vallása: a

kereszténység.
I, Igehirdetők léptek fel:

1, Keresztelő János: aki a Megváltó közeli eljöveteléről tanított, bűnbánatra tanította a
népet:
- a megtisztulást jelképezte, hogy követőit megmártotta a Jordán- folyó vizében
(keresztelés).
- sokan követték, ezért Heródes zsidó király (Kr.e. 37- Kr.e. 4. arab származású)
kivégeztette, Heródes nevéhez fűződik a betlehemi gyermekgyilkosság.
2, Názáreti Jézus: János jövendölte a Megváltót, Jézus a megváltást hirdette.
- Jézus tanítványaival, az apostolokkal vándortanítóként, csodadoktorként járta
Júdea városait. Állította, hogy csupán értelmezi és tartalommal tölti meg a zsidó
vallási előírásokat, de nem változtatja meg. Hirdette a közelgő végítéletet, amikor
Isten eldönti, hogy elnyerjük-e az örök életet, vagy kárhozatra jutunk. Vallotta,
hogy nem azért üdvözülünk, mert részt veszünk a szertartásokon, és betartjuk a
különböző tilalmakat, hanem azért, mert Istenhez méltó életet élünk (ez nem
tetszett a zsidó főpapoknak). Bűnbánat révén azonban el lehet nyerni a
bűnbocsánatot, üdvözülni lehet, a mennybe kerülhetünk. Tanításának a lényege a
szeretet Isten és embertársaink iránt. Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot,
a gyűlöletet, az erőszakot, a bosszút, hiszen megbocsátás nélkül nincs szeretet.
105
Bagyinszky Marianna
- életével, földi tevékenységével példát mutatott. Gyorsan szaporodott a híveinek a
száma.
- Júdea helytartója, Pontius Pilatus a zsidó főpapok kérésére kivégeztette,
keresztre feszítette. Jézus halálával tanításai nem haltak el, hívei őt tekintették a
Megváltónak (héberül Megváltónak és királyként felkentnek, görögül Khrisztosz,
innen származik a Krisztus kifejezés) és várták a második eljövetelét.
II, A kereszténység elterjedése:

Jézus hívei kezdetben zsidók voltak, azonban tanai az egész hellenisztikus világban
elterjedtek, és kilépett a zsidóság köréből, hiszen az emberek régóta vártak a
megbocsátásra.
1, Péter apostol:
- 1. sz.-ban Jeruzsálemben, Jézus tanítványaiból Péter apostol vezetésével kis
közösség jött létre  keresztényeknek (Krisztus-hívőknek) nevezték őket.
2, Pál apostol
- hirdette, hogy a megváltás már Krisztus kereszthalálával megtörtént, ezért aki
hisz Jézusban, az üdvözül.
- hirdette Pál, hogy Isten nemcsak a zsidóké, és a népek mindannyian testvérek a
megváltásban.
- Jézus nemcsak ember, hanem Isten fia, sőt valójában azonos Istennel. Sorsunkkal
Isten próbára teszi hitünket, ezért azt el kell fogadnunk, ahogyan a világ rendjét is
- a vagyonközösségben élést felváltotta a szegények gyámolításának gondolata.
III, A kereszténység jellemzői:

- monoteista vallás, de az egyetlen Istent három személyben képzeli el: az Atya
(teremtő Isten), a Fiú (Jézus Krisztus) és a Szentlélek (a prófétákon és az
apostolokon keresztül megszólaló Isten) alakjában. (szentháromság tana)
- a zsidóság számára az új tan nem hozta el népük szabadságát, nem ismerték el
Jézust Megváltónak, tovább reménykedtek a Messiás eljövetelében. 70-ben a
rómaiak lerombolták másodszor a jeruzsálemi templomot, napjainkban csak a
nyugati fal egy része látható (Siratófal), azóta sem építenek a zsidók templomot,
csak zsinagógát, melyek nem templomok, hanem gyülekezeti helyek.
- A keresztény egyház felépítése: 5 patriarhátust (Róma, Konstantinápoly,
Alexandria, Jeruzsálem, Antiochia) hoztak létre, élén a pátriárka (püspök). A
segítőkből, a presbiterekből (idősebbek) alakult ki a papság  létrejött az egyház
belső felépítése, a hierarchia (szent uralom) a magasabb tisztségűek feltétlen
tiszteletén alapult.
- a papság által végzett szertartások (keresztelés, áldozás, úrvacsora) állandósultak,
kialakultak a keresztény ünnepek. Egyes provinciák püspökei összejöveteleket
(zsinatokat) tartottak, ahol a hit kérdéseiről, a szent iratok értelmezéséről
tanácskoztak. Egy terület legnagyobb városának (métropolisz) püspöke vált a
tartomány egyházi vezetőjévé (metropolita).
- amíg az állam érdekeit nem sértette az új vallás, addig nem szállt szembe vele.
Mivel a keresztények csak saját istenüket tisztelték, megtagadták a császárok
istenítését, és hitüket terjesztették, ezért fellépett ellenük, megkezdődtek a
keresztényüldözések (kereszthalál, mártírhalál), mellyel nem érte el a célját,
hiszen a III. századra a lakosság nagy része kereszténnyé vált.
106
Bagyinszky Marianna
IV. Biblia: a kereszténység szent könyve, mely 2 részből áll:
1, Ószövetség (Isten először a zsidó, kiválasztott néppel kötött szövetséget): többségében
héber, némely része arámi nyelven (Dániel könyvének egyes részei) íródott. A zsidók
szent iratait tartalmazza:
- de ide tartozik Mózes 5 könyve (Teremtés, Kivonulás, Léviták, Számok, Második
Törvénykönyv, ezek zsidó elnevezése a Tóra).
- a próféták könyvei.
- végül más iratok (pl. Énekek Éneke)
2, Újszövetség (Isten Jézuson keresztül az egész emberiséggel kötött új szövetséget), a
keresztények szent könyve, görög nyelven íródott, részei:
- evangéliumok (evangélium= örömhír), melyek közül az egyház négyet (Márk,
Máté, Lukács és János írásait) hitelesnek ismert el, ezek Jézus életéről és
tanításairól szólnak, melyet Jézus halála után jegyeztek fel.
- Lukács által írt „Az apostolok cselekedetei”, amely a korai egyház történetét
meséli el, főszereplője Pál apostol.
- Apostolok levelei: keresztény közösségekhez és személyiségekhez írt 21 levél
(ebből 13-at a hagyomány szerint Pál írt).
- Jelenések könyve, egy apokaliptikus mű.
107
Bagyinszky Marianna
V. A kereszténység államvallássá válása
1, Diocletianus keresztényüldözése  Keleten több ezer keresztényt öltek meg
2, Constantinus császár Nyugaton
- 313-ban kiadja a milánói edictumot  megszünteti a keresztényüldözést, a
keresztény vallást a többivel egyenrangúvá tette
- Keleten épít egy fővárost Constantinopolis=Konstantinápoly, napjainkban

Isztambul Róma szerepét Milánó, majd Ravenna vette át.
- felismerte, hogy a vallásüldözés nem meggyengítette, hanem megerősítette a

kereszténységet
- pihenőnappá teszi a vasárnapot
- 325-ben nicaeai zsinat: elfogadták a szentháromság tanát eretnek, aki nem
fogadja el.
3, Nagy Theodosius császár
- 391-ben államvallássá tette a kereszténységet  bezáratta a pogány szentélyeket
(Zeusz-szentélye és vele az olimpiai játékok megszűntek, 1896-ban lesz újra)
108
Bagyinszky Marianna
- 395-ben Nagy Theodosius császár 2 fia között felosztja a Római Birodalmat 2
részre szakad: Keleti- (Bizánci) és Nyugatrómai Birodalom  a germán népek
elözönlik a birodalmat. (A gótok 410-ben elfoglalják Rómát, 455-ben a vandálok. A
Brit-szigeteken angolok és szászok jelentek meg).
109
Bagyinszky Marianna
Az iszlám vallás kialakulása, főbb tanításai és az arab
hódítás
A Keletrómai Birodalom évszázadokon keresztül harcolt az Új-perzsa Birodalommal. Az
Arab-félsziget nomád állattartó törzsei nem hoztak létre egységes államot az ókorban, a
kereskedelmi utak miatt sokszor háborúztak egymással. Sokistenhit jellemezte őket,
miközben a Mekka városában őrzött meteoritkő (Kába-kő, melynek az arabok isteni
erőt tulajdonítottak) miatt vallási központtá vált. Az arabok törzsi széttagoltságát
Mohamed (570-632) szüntette meg.
- az iszlám hit szerint a mekkai kereskedő, Mohamed látomásait az egyetlen Isten,
Allah sugallta. Mohamed Allah igazságait és utasításait közvetítette utolsó
prófétaként az emberiségnek (kinyilatkoztatás). Mohamed ostorozta a kapzsi
kereskedőket, az uzsorát, és isteni parancsként hirdette az elesettek gyámolítását.
- 622-ben először Mekka polgárait próbálta megtéríteni tanításaival, azonban a
vagyonosabbak elűzték, ez az esemény a hidzsra (kivonulás), amely az iszlám
időszámítás kezdete lett. A Medinába átköltöző próféta az ottani törzseket maga
mellé állította, majd fegyveres erővel tért vissza Mekkába megegyezett velük,
vallási előírássá tette a Kába-kő tiszteletét és a mekkai zarándoklatot. A
Mohamed szavait, utasításait tartalmazó Koránt (iszlám szent könyvét) már
életében elkezdték írni, és a halála utáni években fejezték be.
Iszlám hit (teljes meghódolás, engedelmesség Istennek)

- az iszlám hit belenyugvást jelent Allah akaratába.
- sok gondolatot átvett a zsidó, illetve a keresztény vallásból.
- egység gondolata: az egy istenben való hit közössége fontosabb a vérségi
kötelékeknél, ezért a törzsi ellentéteket be kell szüntetni.
- szigorú monoteizmust hirdetett, elvetette a pogány bálványimádást.
- Mohamed nem ismerte el Jézus Krisztus isteni személyiségét (így a krisztusi
megváltást sem), de Jézust Allah egyik prófétájának tartotta. Elfogadta Ábrahámtól
kezdve a próféták sorát, ugyanakkor az iszlám szerint a próféták közül Mohamed az
utolsó és az ő tanítása az igaz tanítás.
- vallotta, hogy az isteni kinyilatkoztatás eltorzult a zsidók és keresztények
értelmezésében. Mohamed tanait követve a hívő eljuthat Allah Paradicsomába,
mivel Allah az idők végezetén ítéletet tart: jutalmaz és büntet.
- az iszlám 5 alappillére:
- iszlámnak az öt alappilléren kívül számos előírása van: disznóhús- és az

alkoholfogyasztás tilalma és erkölcsi utasítások (például az igazságosság,
110
Bagyinszky Marianna
becsületesség stb.). A legfőbb utasítás az Allahnak tetsző életmód kialakítása, amely a
hagyomány (Mohamednek a Koránt magyarázó szavai, illetve cselekedetei) és a
közmegegyezés (különféle jogi iskolák utasításai) alapján történhet.
- iszlám világban nem alakult ki egyházi hierarchia, nincsen világi jog, a bírók
(kádik) a Korán alapján ítélkeztek. Az iszlám jogot a Korán és a hagyomány
alapján a vallási tudósok dolgozták ki. Az iszlám összeolvadt az államhatalommal
is: Mohamed utódai, a kalifák egy személyben vallási és állami vezetők.
Arab hódítás
- A 7. században az új vallásban egyesülő arab törzsek terjeszkedő hadjáratokba
kezdtek. A fő ideológia a dzsihád lett (erőfeszítés, erkölcsi, morális követés, de
értelmezik szent háború, fegyveres harcként), amely a Korán szavai szerint csak
akkor lehet fegyveres küzdelem, ha az iszlámot megtámadják, egyébként a hit
terjesztése csak békés úton történhet. A harcosokat lelkesítette, hogy a dzsihád
során elesettek azonnal a Paradicsomba kerülnek.
Mohamed halála után a hatalom a kalifák (utód, helyettes) kezébe került, a nagy
hódítások az ő nevükhöz fűződtek.
- meghódították Szíriát (Damaszkusz bevétele, 636), Palesztinát (Jeruzsálem
elfoglalása, 638), Egyiptomot és Perzsiát, majd elfoglalják Észak-Afrikát és Közép-
Ázsiát. A meghódított területeken a lakosság tömegesen áttért az iszlámra, míg a
hitüket tartó keresztényekre egyre nagyobb nyomás nehezedett.
- 711-ben az arab csapatok elérték a Gibraltári-szorost, és nemsokára elérték
Hispániát, keleten pedig az Indus folyót is átlépték.
- 732-ben Poitiers-nél a Frank Birodalom Martell Károly vezetésével megállította a
nyugat-európai államokat is fenyegető arab hódítást.
- a 8. században az arab terjeszkedés átmenetileg megtorpant, és a meghódított
területeken az iszlám ekkor fejtette ki kulturális hatását.
A kalifák despotikus uralkodókká váltak, akik megközelíthetetlenek voltak hatalmas
palotáikban. Az arab katonai vezető réteg földbirtokos arisztokráciává alakult. Elvben a
kalifák minden föld birtokosai lettek. A szolgálati birtok rendszere biztosította a központi
hatalom erejét.
111
Bagyinszky Marianna
Évszázadok során az arab műveltség magas színvonalat képviselt:
- továbbélt benne az antikvitás, sőt a természettudományok egyre nagyobb
fejlődésnek indultak.
- míg Európában az általános művelődés hanyatlott, addig az arab civilizációban
törekedtek az írni-olvasni tudás fenntartására, és többszázezres állományú
könyvtárak létesültek.
- Hispániában kialakul a mór kultúra (Córdoba: kordován csizma, Damaszkusz:
damaszkuszi acél, Sevilla)
Szunnita és a síita irányzat

Az iszlám világon belül a vallásszakadásnak kezdetben politikai okai voltakAli kalifa
hatalmát megkérdőjelezte a szíriai helytartó és támadást indított ellene, mely Ali
vereségével végződött:
- a győztes szíriai helytartó pedig megalapította a prófétai hagyományra (szunna)
támaszkodó Omajád-dinasztiát (661), mely a kalifák irányítását fogadta el 
szunnita irányzat
- az ellenpártot (síita, Ali pártja) Ali fia, Husszein vezette tovább, azonban híveivel
lemészárolták őket. A síita mozgalom soha nem fogadta el a kalifátus hatalmát,
hanem Ali leszármazottját tekintették vezérnek.
112
Bagyinszky Marianna
Feudális gazdasági és társadalmi rend jellemzői
I, A kora középkor gazdasága:
A Nyugatrómai Birodalomban a IV. században megindult a gazdasági hanyatlás,
melyet a népvándorlások pusztításai, járványok elmélyítettek:
- elpusztultak a városok, visszaesett az árutermelés.
- a Nyugatrómai Birodalom önálló birtokokra esett szét.
- a földeket talajváltó rendszerben (legelőváltó), vagyis kimerülésükig művelték, 4-
6 év után új földeket fogtak termőre  alacsony hozamot tudtak elérni, kevés
ember eltartását biztosította.
A VIII. századtól Nyugat-Európában újabb technikai újításokat vettek át:
- kialakult a kétnyomásos gazdálkodás  a termőföld felét bevetették (gabona: búza,
rozs), a másik felét pihentették, ugarnak hagyták.
- a X. században háromnyomásos gazdálkodás jött létre: csökkent az ugar területe, a
termőföld 1/3-a volt ugar, 1/3 rész őszi búza, 1/3 rész tavaszi búza volt, melyek
évente cserélődtek.
- változást hozott a földművelésben a csoroszlyás,

kormánylemezes, nehéz fordítóeke, mely mélyen feltörte a
földet.
- előrelépést jelentett a borona is, mely a végső talajlazítást
segítette elő.
- nehézeke csak a fogatolás új módszerével, a szügyhámmal
működött, mely révén a hámot az állatok nyakáról a szügyére
tették át.
Fejlődött a mezőgazdaság  a népességszám nő, megjelent a helyi
kereskedelem a távolsági kereskedelem (levantei) mellett.
Létrejönnek az uradalmak: olyan gazdasági és katonai önellátó nagybirtokok, melyek a

közigazgatás, bíráskodás és a védelem feladatait is ellátták.
központja a vár volt.
113
Bagyinszky Marianna
a lakók többsége földműves volt, akik az uradalom birtokosa által használt
földet (allódium) művelték meg, terményük egy részének beszolgáltatásával,
illetve munkajáradékkal (robottal) tartoztak a beszolgáltatott termények
tartották el az uradalom birtokosát és kíséretét.
uradalmakon éltek a kézművesek (kovács, varga, asztalos, ács stb.) is, akik
elsősorban a szerszámok készítését és javítását végezték.
a termelt felesleget a piacokon adták el, egyes helyeken a pénzgazdálkodás is
megszűnt, helyette cserekereskedelem alakult ki.
II, Feudális társadalom:

1, Hűbéri rendszer:
A földbirtok jelentette a hatalmat. Önellátás szintjén kevés fölösleget termeltek, melyet
el lehetett volna adni, ezért a földesúr pénzjövedelme kevés volt, hogy hadsereget,
hivatalszervezetet fenntartson:
- ezért különböző szolgáltatásokért (főleg katonai) földbirtokot adományozott, ez a
hűbérbirtok a hűbérbirtok kezdetben a megadományozott halálával, vagy
abban az esetben, ha nem teljesítette kötelezettségeit, visszakerült az
adományozóhoz (benefícium), később ez örökölhetővé vált, ez a feudum.
- a birtok adományozóját hűbérúrnak (seniornak, vagy dominusnak), a
megadományozottat pedig hűbéresnek (vazallusnak) nevezzük. Az adományozást
a hűbéri eskü pecsételte meg, mely során kölcsönösen fogadalmat tettek a
hűségre és kötelességeik teljesítésére. Az eskü betartását segítette a korszak
keresztény felfogása, de esküszegések mégis előfordultak. A királytól a
kishűbéresekig épült ki a hűbéri lánc, így kialakult egy sajátos hűbéri lánc,
melyben a király volt a legfőbb hűbérúr.
114
Bagyinszky Marianna
- hűbérurak és hűbéreseik alkották a társadalom új rétegét: a lovagságot vagy
nemességet. (Ebbe a rétegbe olvadtak bele a római nagybirtokosok, germán
törzsfőnökök és azok fegyveres kísérete is.)
- az állam a hűbéri láncon keresztül működött: a király akaratát hűbéresei
hajtották végre a saját hűbéreseik segítségével. „Vazallusom vazallusa nem az én
vazallusom.” „Hűbéresem hűbérese nem az én hűbéresem”.
2, Jobbágyság kialakulása:
- a földet megművelők rétege 3 csoportból
jött létre: korábbi rabszolgák, colonusok,
függésbe került szabad parasztok, akik
katonai szolgálattal is tartoztak a királynak.
Háború esetén maguknak kellett
gondoskodniuk felszerelésükről, ellátásukról.
Miután nem tudtak új, drága fegyverzetet
előteremteni, és földjeiket is meg akarták
védeni, személyüket és földjeiket is egy
hűbérúr oltalma alá helyezték. Így állandósult
a kölcsönös szolgálatra és függésre épülő
feudális rendszer.
- csak használója, nem birtokosa volt a
földnek, ám használati jogát örökíthette.
- a jobbágytelek nagyságának arányában
volt köteles szolgáltatásokat adni a föld
tulajdonosának: munkajáradék (robot), terményjáradék, később pénzjáradék
- használhatta a birtok közös használatban lévő területeit: legeltethetett a közös
legelőn, fát gyűjthetett a közös erdőből és vadászhatott ott; a közös tóban pedig
halászhatott.
- szabad költözködési jogot kapott
Feudalizmus: földesúri földtulajdonon alapuló gazdasági-társadalmi rendszer. Nyugat-

Európában a 6-8. században, míg Kelet-Európában a 9-11. században alakult ki. Két alapvető
osztálya a feudális nemesség és a jobbágyság.
115
Bagyinszky Marianna
A magyar nép őstörténete, vándorlása, honfoglalás és a
kalandozások kora
I, Őstörténelmünk forrásai
1, Mondák és krónikák:
- a mondák isteneket, emberfeletti hősöket, régi híres népeket tartanak a magyarok
őseinek  Magóg király, szkíták, hunok
- bizánci és nyugati történetírók: töröknek, vagy hunnak tartották a magyarokat
- magyar krónikaírók:
a, Anonymus (13.sz.): Gesta Hungarorumszkíta eredetűek, Magógtól származnak Atilla
hunjai, Attila, pedig Árpád ősapja volt.
b, Kézai Simon: a magyarok hunok (13. század.)
2, Nyelvészet:
- finnugor származás: 704 szó (testrészek, első 6 szám, táplálkozás stb.)
- török rokonság: 250 szó (földművelés, fémművesség)
3, Régészet=archeológia
4, Embertan=antropológia
- DNS- vizsgálatok: kelet-európai eredetűek vagyunk, az ázsiai származás nem
támasztható alá
- a sumer, etruszk eredet sem bizonyítható: sumér írás ékírás, etruszk föníciai és görög
eredetű betűírás
II, Magyarok eredete és vándorlásai

- Kr.e. 8. században-ban vált le a magyar nyelv az obi-ugoroktól, nomád állattartó
életmódot éltek
116
Bagyinszky Marianna
- 6. században a Volga és az Urál
közötti területre költöztek, egy részük
északra vándorolt a mai Baskíria
területére=Magna Hungaria (Julianus
barát itt találkozik velük a 13.
században)
- a 7. században-ban a Don és a Dnyeper közti Levédiába települtek, csatlakoztak a

Kazár Birodalomhoz itt jött létre a 7 magyar törzs. (7 törzsfőnök neve: Álmos,
Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. Törzsek neve: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat,
Jenő, Tarján, Kér, Keszi) A törzsszövetség élén 2 fejedelem állt kettős
fejedelemség:
1, Kende=kündü: szakrális fejedelem
2, Gyula: katonai vezető
- 9. században a Dnyeper és a Dnyeszter közötti területet foglalták el= ez a terület
Etelköz, ahol a kazár törzsek (kabarok) is csatlakoztak hozzájuk itt került sor
a vérszerződésre (Álmos és Megyer lett a vezető)
117
Bagyinszky Marianna
III, Honfoglalás előzménye és menete
- Bizánci, arab és nyugati forrásokból ismerjük a honfoglalás menetét (Bölcs Leó, Ibn
Ruszta, Gardézi)
- 9. században Etelközből portyázó hajáratokat indítottak a magyarok a Kárpát-
medencébe Álmos vezetésével.
- 894-ben a morva fejedelem, Szvatopluk kért segítséget a frankok ellen
- bizánci császár a Bolgár Birodalommal szemben bolgárok a besenyőkkel
szövetkeztek és hátba támadták a magyarokat súlyos veszteségek. Szvatopluk
meghalKárpát-medence elfoglalásáról döntenek.
- Duna-Garam vonaláig foglalják el a Kárpát-medencét, Erdélyt is.
- 899-900 Észak-Itáliába törnek be, visszafelé elfoglalják a Dunántúlt
- a Morva Fejedelemség magyarok támadásai miatt felbomlik
- 907-ben a Keleti-Frank Királyság támadást indít, a magyarok legyőzik őket
Pozsonynál
II, Kalandozások (899-970)

- Árpád halála után a 8 törzs széttelepült a Kárpát-medencében (kb. 500 ezer fő),
legyőzött népek száma kb. 200 ezer.
- kalandozások célja: zsákmányszerzés, területek megadóztatása
- kihasználva a belső viszályokatFrank, Bizánci Birodalom támadtak
- nomád harcmodor (színlelt megfutamodás, elrejtett erők oldaltámadása, cselek) és jó
fegyverzet (reflexíj)
- 933-ban Merseburgnál, 955-ben Augsburgnál vereséget szenvednek a
magyarokkalandozások vége
118
Bagyinszky Marianna
Mohácsi csata előzményei, okai, hazánk három részre
szakadása
II. Lajos (1516-1526)
A tízévesen trónra lépő II. Lajos helyett kezdetben egy rendi tanács irányított  pénzügyi
válságba sodródott az ország. Az Oszmán Birodalom a fegyverszünet ellenére rendszeresen
portyázik a déli határon, I. Szulejmán (1520-1566) trónra lépése után (1521-ben)
megindította hadait a déli végvárvonal ellen.
- 1521. augusztus 29-én Nándorfehérvár elesik  az oszmán haderő képessé vált
mélyen előrenyomulni az ország belsejébe  elfoglalták a végvárvonalat.
A védelmet Tomori Pál kalocsai érsek irányította. II. Lajos a kor európai konfliktusai
(itáliai háború, Luther fellépése) miatt nem számíthatott törökellenes támadás esetén,
sem a Habsburgok, sem a Habsburg-ellenes szövetségbe tömörülő cognaci liga
(Franciaország, a Pápai Állam) támogatására.
- 1526-ban újra megindult a szultáni hadsereg. A
magyar haderő lassan gyülekezett, a mozgósító
parancsot csak akkor küldték szét, amikor a törökök már
a határnál álltak. Szapolyai János erdélyi serege (kb. 15
ezer fő) a távolság miatt nem tudott II. Lajos
segítségére sietni. Az oszmánok júliusban betörtek az
országba, megkezdték az átkelést Eszéknél a Dráván.
- II. Lajos vezette királyi sereg nehézkesen indult,
elmulasztotta az átkelés megakadályozását, így a
Dunántúlon kényszerült csatára.
- 1526. augusztus 29-én a 25 ezer főnyi magyar sereg
Mohácsnál próbálta megállítani a kb. 60 ezer fős
török sereget. A Tomori Pál vezette nehézlovasság
rátámadt a csatamezőn megjelenő szpáhikra, a sikeren
felbuzdulva folytatták előrenyomulásukat, ezért
belefutottak az időközben felsorakozó janicsárok és a
török tüzérség (ágyú- és kézifegyver) sortüzébe, mely
során a főurak jelentős része életét vesztette. II. Lajos is
meghalt, a Csele-patakba fulladt menekülés közben.
Kettős királyválasztás és Buda eleste

A mohácsi csata után az oszmán haderő bevonult Budára. A törökök az ősz közeledtével
elhagyták az országot, de útközben elpusztították a Duna-Tisza közét, és több tízezer foglyot
hurcoltak magukkal.
- 1526 végén a főurak egy része Szapolyai Jánost (I. János 1526-1540), a másik
csoportjuk és az özvegy királyné emberei Habsburg Ferdinándot (I. Ferdinánd
1526-1564) választották királynak.
- Szapolyai szövetségeseket keresett a Habsburgok ellen, ezért követeket küldött
Szulejmánhoz, a támogatásért cserébe felajánlotta az ország vazallusságát (1528) az
Oszmán Birodalomnak, amelynek távlati célja Bécs elfoglalása volt, így kapóra jött
Szapolyai kérelme.
- 1529-ben a törökök Bécs ellen sikertelen hadjáratot vezettek, viszont Budát
visszaadta Szapolyainak.
- 1532-ben a török újabb, Bécs elleni támadása Kőszeg váránál megakadt
Jurisics Miklós várkapitány vezetésével ellenálltak a török rohamoknak 
119
Bagyinszky Marianna
emiatt és a császári csapatok közelsége miatt visszavonultak a törökök  a döntő
összecsapás elmaradt, így a kortársak számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az
ország a két nagyhatalom ütközőzónájává vált.
A helyzetet felismerve a két király kompromisszumot kötött, és megkötötték 1538-ban a
váradi békét: Szapolyai halála esetén a királyságot Ferdinánd kapja meg. 1540-ben azonban
megszületett János Zsigmond, Szapolyai fia (később I. János néven az első erdélyi fejedelem
lett), megeskette a híveit, hogy trónra juttatják. Fráter György váradi püspök próbálja mindezt
megvalósítani, miközben a törökhöz fordul segítségért.
- 1541-ben Ferdinánd Budát akarja elfoglalni. Az oszmán haderő Buda alatt
táborozott le. A szultán néhány nap múlva látogatásra hívta a Szapolyai-híveket,
majd a vendéglátás alatt csapatai csellel elfoglalták Budát, 1541. augusztus 29-én.
A szultán megkímélte a fogságba került János Zsigmond és Jagelló Izabella életét  a
Tiszától keletre lévő országrész kormányzását átadta nekik, és a csecsemő királyt
vazallusának ismerte el. Buda azonban a török kezén maradt  az ország három
részre szakadt  Magyar Királyság, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség.
120
Bagyinszky Marianna
Várháborúk és a három országrész berendezkedése
I, Fráter György hintapolitikája
- Fráter György az ország egyesítésére törekedett  az oszmánok erejét ismerve
elfogadta a vazallusságot, a Habsburgok nem tudtak segíteni a nyugati vallásháborúk
miatt  hintapolitikát folytatott: mindkét féllel tartja a kapcsolatot.
- az oszmánok előretörnek  Fráter behívta Ferdinánd csapatait, János Zsigmondot
lemondatja kevés katona érkezik  Fráter megijed, újra felveszi a kapcsolatot a
törökkel  1551-ben megölik a keleti országrész Ferdinándhoz került.
II, Várháborúk
- 1552-ben az oszmánok Temesközt, Tiszántúlt és a nógrádi várakat akarják elfoglalni
 Temesvár, Szolnok, Drégely elfoglalása  Eger (Felvidék kapuja) Dobó István
vezetésével ellenállt (1552). (Gárdonyi Géza: Egri csillagok)
- 1566-ban I. Szulejmán, a horvát bán, Zrínyi Miklós által védett Szigetvárt támadja
meg, kisebb sereg pedig Gyulát Zrínyi és védői kitörnek a várból, hősi halált
halnak. (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzában állít dédapjának és a vár
védőinek emléket)- I. Szulejmán időközben meghal.
- 1568-ban drinápolyi béke  törökök és a Habsburgok között
- a háború alatt szökött jobbágyokból, földjét vesztett kisnemesekből létrejön a vitézlő
rend (zsoldjukról, ellátásukról Bécs gondoskodott  „se pénz, se posztó” (Tinódi
Lantos Sebestyén költeményei)
- a határok mentén összecsapások  végvári vitézek  törökök
- technikai újítás: körbástya helyett  olasz (óolasz)-, fülesbástya (újolasz)
121
Bagyinszky Marianna
A) Török Hódoltság (Oszmán Birodalom)
- a területeket vilajetekre (budai, temesvári, kanizsai, egri stb.) osztották fel élén a
beglerbég, pasa állt
- a vilajeteket szandzsákokra osztották, élén a bég
- a birtokoknak két típusa volt: szultáni birtok (khász), mely a Duna-Tisza közén volt, a
többi terület volt a szpáhi birtok
- török adószedők (defterdárok) összeírták az adózó népességet, és ellenőrizték az adó

beszedését. Kettős adóztatás: területek egykori magyar főurai is megadóztatták a
jobbágyokat a török mellett.
- a törökök az iszlám berendezkedést akarják bevezetni  kádik (bírók) jelennek meg a
településeken  végül visszavonták a bírókat, felhagy az iszlamizálással.
- török kori emlékek: pécsi dzsámi (mecset), egri minaret
122
Bagyinszky Marianna
B) Magyar Királyság
- Buda elfoglalása után Pozsonyba kerülnek az ország intézményei (országgyűlés,
hivatalok)
- az udvar és a rendek között hatalmi egyensúly jön létre  rendi dualizmus
- Bécs felügyelete alá került a pénzügy (Udvari Kamara), a hadügy (Udvari Haditanács)
és a külügy (Haditanács, Titkos Tanács), ugyanakkor a belpolitikai élet (vármegye,
országgyűlés) szabadon működhetett.
- az országgyűlés 2 kamarás volt: főrendi- és alsótábla
- Bécs központosító intézkedése sértette a magyar rendi jogokat  ugyanakkor
belátták, hogy a török elleni védekezéshez szükség van a Habsburgokra (a Magyar
Királyság bevételei a katonai kiadások 30%-át fedezték)
C) Erdélyi Fejedelemség
a) János Zsigmond (1556-1571)
- Fráter György meggyilkolása  I. Ferdinánd uralma alá került Erdély  a rendek
visszahívják János Zsigmondot.
- megerősödik az Erdélyi Fejedelemség (Erdély, Partium)  élén fejedelem
- a fejedelem hatalma földbirtokain és regálejövedelmein alapult.
- az erdélyi rendi országgyűlésnek kisebb a hatalma  a fejedelem jobban tudott
központosítani.
- az országgyűlésen a 3 politikai nemzet: magyar vármegyék nemessége, szász városok
polgára, székely székek küldöttei vettek részt (1437-ben kápolnai unió).
- Az Oszmán Birodalom vazallusaként adót fizetett  a külpolitikába beleszól a török,
a belpolitikába nem.
- 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a magyar királyi
címről, cserébe a Habsburgok elfogadták a fejedelemség létezését.
b) Báthory István (1571-1586)
- a lengyel nemesség királlyá választotta  Krakkóba teszi át a székhelyét 
segítségükkel egyesíteni akarta a szétszakadt országot  az oroszok lengyelek elleni
támadása meghiúsítja.
123
Bagyinszky Marianna
124
Bagyinszky Marianna
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. Reformáció és
katolikus megújulás Magyarországon
I, A reformáció elterjedése a széttagolt Magyar Királyságban
- evangélikusok: szabad királyi városok német nyelvű polgárai, felvidéki és erdélyi
szász városok
- reformátusok: ország középső területei, Debrecenben református kollégiumot
alapítanak (kálvinista Róma)  Méliusz Juhász Péter
- katolikusok részben a nyugati Bécshez közeli területek lakói
- az etnikumok vallási megoszlása:
1, magyarok: református, katolikus, unitárius
2, szlovákok, németek (szászok): evangélikus
3, horvátok, székelyek: katolikusok
4, szerbek és románok: ortodox
- anyanyelvi kultúra ápolása, nyomdák alapítása, protestáns iskolahálózat
kiépítése  a katolicizmus háttérbe szorul
- Károli Gáspár: magyar nyelvű Biblia (vizsolyi Biblia, 1590)
1568-ban Erdélyben tordai országgyűlés  kimondja a négy bevett vallás szabadságát
1, római katolikus: székelyek, magyarok
2, református: magyarok
3, evangélikus: németek=szászok
4, unitárius: magyarok (Dávid Ferenc a vezetője)
- a románok görögkeleti (ortodox) vallásúak voltak, mely nem tartozott a bevett
felekezetek közé.
II. Iskoláztatás, oktatás, felekezeti (vallási) sokszínűség

- állandó háború alapfokú oktatás kiépítése nem sikerül reformáció,
ellenreformáció  írni-olvasni tudók számának növelése a cél
- tanítóképzés nem volt, a helyi iskolamesterek alacsony képzettséggel
rendelkeztek (lelkészek, rokkant katonák, kicsapott diákok tanítottak) imákat,
énekeket tanítottak
125
Bagyinszky Marianna
- megjelennek a felekezeti gimnáziumok  felvételi  latinul tanítottak
1, katolikus: Győr, Nagyszombat
2, evangélikus: Pozsony, Sopron, Lőcse
3, református: Pápa, Sárospatak, Debrecen
- a felsőfokú képzés külföldi tanulmányokat jelentett  Bécs, Padova, Krakkó,
Bologna (Nagyszombat 1635)
III, Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon

A Habsburgok számára a 17. században a törökellenes harc háttérbe szorul az
ellenreformáció (katolikus megújulás) megindulása miatt  fő képviselője a Magyar
Királyságban Pázmány Péter esztergomi érsek.
- erőszakmentes ellenreformációt hirdetett
- reformációt gúnyoló írásai jelentek meg
- a magyar főurak katolizálására törekedett
- az oktatás fejlesztését támogatja  papnevelő szemináriumokat létesített,
nagyszombati egyetemet megalapította (1635)
126
Bagyinszky Marianna
A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői
I, Felvilágosodás eszmeisége
- 16-17. századi új természettudományi ismeretek  a középkori egyházi
gondolkodásmódot megkérdőjelezik  új filozófiai irányzatok: racionalizmus
(emberi ész, értelem) és az empirizmus (tapasztalati ismeretek) jelennek meg 
Felvilágosodás: 18. században Angliából indult, majd Franciaországban és Európa-

szerte elterjedt
1, emberi ész mindenhatósága
2, vallási türelem  a fanatizmust, az egyház hatalmát elítélték. Deista (Isten által
teremtett világ tudományosan leírható törvényekkel rendelkezik, Isten a mindennapi életbe
nem avatkozik bele) és az ateista (istentagadó) felfogás terjed el.
3, fennálló társadalmi rendszer megváltoztatása  alkotmányos állam, jogi egyenlőség

 John Locke: Társadalmi szerződés  a tulajdon védelme érdekében az egyén önként
lemond a természetes jogairól, cserébe az állampolgári szabadságjogokat ad.
127
Bagyinszky Marianna
4, Három hatalmi ág szétválasztása: törvényhozói, (országgyűlés) végrehajtói (kormány),
bírói. Születési előjogokat elvetik, jogi egyenlőség, politikai képviselet választott képviselők
által történik  Montesquieu: „Törvények szelleméről”
II, A felvilágosodás filozófusai

1, Enciklopédisták:
- a bajok forrása a tudatlanság  a felvilágosodás gondolkodói a kor tudását
akarták összefoglalni  30 kötetes Enciklopédia, szócikkekben foglalja össze
- 150 szerző, pl: Diderot, d’Alambert, Grimm stb. indexre kerül (az egyház nem
fogadta el, tiltott műnek számított)
2, Voltaire:
- bírálta a dogmákat, katolikus egyházat
- Isten létét elfogadta („Ha Isten nem volna, ki kellene találni.”)
3, Montesquieu (lásd.: korábban)
4, Rousseau:
- bírálta az új civilizációt  csak látszólagos eredményeket hoztak, az ember
ismét alávetett helyzetbe kerül  születési jogok helyett a vagyon (cenzus)
lesz a mérce  ez torzítja az ember erkölcseit
- a „természetes állapotban” egyenlőség volt, ennek a felbomlása a bajok
okozója
- népfelség elve (népszuverenitás): a hatalom birtokosa a nép, mely a nem
megfelelő kormányzatot leválthatja. A döntésekben mindenki részt vesz, és a
többség akaratát el kell fogadniuk (közvetlen demokrácia), a három hatalmi
ágat nem kell szétválasztani, a közjó biztosítása a cél.
128
Bagyinszky Marianna
A felvilágosodás eljutott minden társadalmi réteghez  irodalmi szalonok, olvasókörök,
egyesületek, társaságok, akadémiák jöttek létre.
129
Bagyinszky Marianna
A 19. század első felének uralkodó eszméi
Felvilágosodás, francia forradalom: „Szabadság, egyenlőség, testvériség,”, polgárosodás,
ipari forradalom  az európai közgondolkodásban új eszmék jelennek meg  a Szent
Szövetség fellép ellenük
1, Liberalizmus (szabadelvűség, szabadságot kedvelő)

- szabadságeszme megvalósítása
- polgári állam létrehozása alkotmányosság, 3 hatalmi ág szétválasztása, egyéni
szabadságjogok (szólás-, sajtó-, gyülekezés-, vallás-, véleménynyilvánítás
szabadsága)
- közvetlen demokrácia helyett népképviseleti demokrácia
- általános választójog, a cenzusos (vagyoni) helyett
- közteherviselés
- szabad verseny =állami beavatkozás nélküli gazdaság
2, Konzervativizmus:
- a conservare: ’megőrizni’ szóból ered
- fő képviselője: Edmund Burke  szerves fejlődés, „fontolva haladás”
- mérsékelt politikai átalakulás, a túl gyors változás erőszakhoz vezet
- múlt, hagyományok, tekintély, intézmények tisztelete jellemzi
- ókonzervatív irányzata régi, elavult rendszert védelmezi és vissza akarja
állítani Szent Szövetség-Metternich vezetésével
- liberalizmus ellen lépnek fel
3, Nacionalizmus:
- natio=nemzet szóból származik
- napóleoni háborúk alatt, majd a bécsi kongresszus és a Szent Szövetséggel
szemben jött létre (etnikai határokat nem veszik figyelembe)  függetlenségi
mozgalmak  olaszoknál G. Mazzini, G. Garibaldi
- a nemzet fogalmába, nemcsak a kiváltságos réteg tartozik, hanem minden polgár
- közös nyelv, kultúra, történelem jellemzi
- a nemzeti összetartozás kifejezésére szimbólumokat használ: zászló, himnusz,
címer
130
Bagyinszky Marianna
4, Szocializmus:
- sociare= társul szóból származik
- az ipari forradalom következtében jön létre
- individualizmus (egyéni érdek) elvetése, vagyoni és jogi egyenlőségen alapuló
társadalom
- magántulajdon, piac- és pénzforgalom megszüntetése, javak közös elosztása
- irányzatai:
a, utópisztikus szocialisták  idealizált állam
b, szociáldemokrata
c, anarchista
d, vallási (keresztényszocializmus)
e, Karl Marx és Friedrich Engels kommunizmus (marxizmus): osztályharc a
burzsoá (gazdagok) és a proletárok (munkások) között, proletárdiktatúra bevezetése,
ateista (istentagadó), közös tulajdon, nincs államhatalom.
131
Bagyinszky Marianna
A hidegháború kialakulása (1947-53)
Truman-elv és a Marshall-segély
A második világháború után megváltozott a nagyhatalmak helyzete is, mivel sem Nagy-
Britannia, sem Franciaország nem tudta a háború előtti pozícióját visszaállítani, pénzügyi és
gazdasági válság alakult ki náluk. A II. világháború folyamán kiderült, hogy két
szuperhatalom: az USA és a Szovjetunió fogja a háború utáni világpolitikát
meghatározni, mely a kétpólusú, vagy bipoláris világ kialakulásához vezetett.
- 1947-ben a Szovjetunió és az USA diplomáciai kapcsolatai megromlottak. A
nyugati országok biztonságuk érdekében maguk is akarták, hogy az USA katonai ereje
jelen maradjon Európában, és biztosítsa az erőegyensúlyt a SZU-val szemben. Akkor
vált egyértelművé, amikor Törökországban és Görögországban a Szovjetunió ki akarta
terjeszteni a befolyását.
- Az izonacionalizmus (elzárkózás) politikájához ezért nem tér vissza Truman
elnök, és 1947-ben meghirdeti a feltartóztatás politikáját. A Truman-elv alapján
a görög polgári kormány pénzügyi támogatást kapott az USA-tól és a görög
hadsereg 1949-re legyőzte a kommunista partizáncsapatokat.
A II. világháború után Európában a pénzügyi, gazdasági válság
súlyos szociális problémákat is (munkanélküliség, áruhiány,
jegyrendszer) okozott. Az európai országok gazdasági
kiszolgáltatottságát az USA a Marshall-segély bevezetésével akarta
megszüntetni:
- 1947 júniusában George Marshall külügyminiszter hirdette
meg
- Európa újjáépítéséhez és a piacgazdaságok fellendítéséhez
13,5 milliárd dollárt adott, hiszen az USA-nak is gazdasági
érdeke volt partnereinek talpra állítása.
- az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet
irányította a segély elosztását.
A segélyprogram segítségével gyors gazdasági növekedés indult
meg, és 1950-re Nyugat-Európa gazdasági teljesítménye
meghaladta a háború előtti szintet. A Szovjetunió a tervutasításos gazdaságával, az
elzárkózó diktatórikus rendszerével nem tudott és nem is akart beilleszkedni a
nemzetközi szabadkereskedelmi rendszerbe.
Kelet-közép-európai térség szovjetizálása

Molotov szovjet külügyminiszter részt vett a
tárgyalásokon, de a Marshall-segély elfogadása a
sztálinista gazdaságpolitika megtagadását jelentette
volna, ezért elutasították, de erre kötelezték a
befolyásuk alatt álló, vagy kerülő szovjetizálódó
közép-európai államokat is.
- 1949-ben új gazdasági szervezetbe tömörítette
Moszkva a befolyása alatt lévő államokat, a
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába
(KGST), mely a piacgazdasági viszonyok
kizárását jelentette.
- a „szovjetizálás” nagyjából mindegyik országban azonos módon zajlott le.
Először egy szovjetbarát kormányt neveztek ki, azonban a kulcspozíciók
kommunista miniszterek kezébe kerültek. Radikális földreformokkal
132
Bagyinszky Marianna
felszámolták a nagybirtokrendszert. A közigazgatásban elbocsátják a polgári
pártok embereit, helyükre kommunista párttagok kerültek. „Demokratikus”
választásokat tartottak, melyek során számos csalás és visszaélés árán
megszerezték a hatalmat. A szétzilált többpártrendszert a munkáspártok egységének
a kimondása pecsételte meg, mely során a kommunista párt magába olvasztotta a
megtisztított szociáldemokrata pártot. Titkosszolgálatot alakítottak ki, és
mindenféle törvénytelen eszközzel (koholt vádak, koncepciós perek) kiszorították
az ellenzéki pártokat, majd a koalíciós partnerek politikusait. 1948-ra Moszkva
nem tűrt meg semmilyen önálló politikai irányvonalat, a szovjet társadalmi és
politikai berendezkedés szigorú átvételét követelte meg.
- 1947 szeptemberében szovjet kezdeményezésre magalakult a Kommunista és
Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform), ennek segítségével igyekezett
Moszkva kontrollálni a kelet-közép-európai kommunista pártokat.
A hidegháború kialakulása
Az egyoldalú szovjet lépések Kelet-Közép-Európában, a Truman-doktrína és a
Marshall-segély moszkvai elutasítása felszínre hozta az ellentéteket. A Kominform
megalakulásakor megfogalmazódott a „két tábor”- elmélet, amely szerint „két világ áll
szemben egymással: a Moszkva vezette szocialista világ, a Washington vezette kaptalista
világgal.
- 1947-től a világtörténelem a hidegháború korszakába lépett, mely katonai-
politikai és ideológiai szembenállás az USA és Szovjetunió között. A kétpólusúvá
vált világ konfliktusa nem vált 3. világháborúvá (mindkét fél lehetségesnek tartotta),
de ellentétük világszerte számos helyi háborút, polgárháborút eredményezett. A
„feszültség és az enyhülés” volt megfigyelhető a hidegháború évtizedeiben, mely
részben a katonai-erőviszonyok változásával, részben a két oldal változó gazdasági
helyzetével függött össze.
- 1949-től rendelkezett Szovjetunió atomtöltettel, ettől kezdve a fegyverkezési
verseny nukleáris fegyverkezés.
- a II. világháború után az európai gazdasági újjáépítés a német gazdaságra is
vonatkozott, melyet a Szovjetunió elutasított. A nyugati szövetségesek gazdaságilag
egyesítették az általuk megszállt zónáikat, majd új német fizetőeszközt vezettek be. A
Szovjetunió 1948-ban ezért blokád alá vonta Nyugat-Berlint, válaszul az USA légi
szállítmányokkal látta el a városrészt. A légihíd miatt a szovjetek feloldották a
blokádot, azonban Németország 2 részre szakadt. 1949-ben megalakult a
Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), míg a szovjet zónában létrejött a
Német Demokratikus Köztársaság (NDK).
- az USA a „feltartóztatás” politikáját folytatva 1949-ben létrehozta az Észak-
atlanti Szerződést (NATO), mely védelmet jelentett Nyugat-Európa számára,
egységes katonai tömbbe szervezte az aláíró országokat, akik közös védelemre
törekedtek.
133
Bagyinszky Marianna
ENSZ
Roosevelt és Churchill az Atlanti Chartában (1941 augusztus) kötelezték el magukat a
nemzetközi rend mellett, melyhez Sztálin is csatlakozott:
- szabadságjogok biztosítása
- népek önrendelkezési jogának visszaállítása
- általános háború tilalma
- olyan világszervezet létrehozása volt, amely képes a nemzetközi békét és
biztonságot megőrizni, ha szükséges kényszerítő eszközökkel
2. világháború után az emberi jogok tiszteletben tartását tekintetik a békerendszer
alappillérének A Népszövetség helyett új nemzetközi szervezetnek kell erről gondoskodni.
I, Az ENSZ felépítése és működése:

1945 nyarán alakult meg San Franciscóban, az alapító
okiratot ötven ország képviselői írták alá. Napjainkban
193 tagállama van. (a Vatikán és néhány állam nem
csatlakozott)
1, Legfőbb testülete a Biztonsági Tanács (BT), amely 5
állandó tagból áll (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia,
Franciaország, Kína képviselőiből), valamint 6 cserélődő
ország képviselőiből állt. Az 5 állandó tagállam vétójoggal
rendelkezett, így a szervezet döntései csak a győztes
nagyhatalmak egyetértésével léphettek érvénybe. (a nem
állandó tagállamok létszáma 1965-ben 10-re nőtt) Legfőbb
feladata a béke megőrzése, azonban gazdasági
szankciókkal, végső esetben fegyverrel is felléphet olyan
államokkal szemben, amelyek erőszakkal fenyegetőznek,
erőszakot alkalmaznak egy másik országgal szemben.
2, Közgyűlés, ahol a tagállamok egy-egy szavazattal
rendelkeztek, azonban a határozataik, csak
ajánlásértékűek voltak a Biztonsági Tanács számára.
3, Titkárság: élén a főtitkár állt, akit 5 évre választottak.
BT határozatainak végrehajtásáról a titkárság gondoskodott.
BT, Titkárság, Közgyűlés székhelye: New York.
4, Nemzetközi Bíróság: legfőbb igazságszolgáltatási szerve. Székhelye: Hága.
5, Gazdasági és Szociális Tanács: állandóság és a jólét megteremtése a célja.
6, Gyámsági Tanács: gyámság alatt álló területek lakosságának politikai, gazdasági, szociális
előrehaladásával, valamint a nevelésügy fejlesztésével foglalkozik.
134
Bagyinszky Marianna
II, Az ENSZ védnöksége alatt számos szakirányú szervezetet hoztak létre:
1, IMF-Nemzetközi Valutaalap. Székhelye: Washington.
2, FAO: élelmezésügyi és mezőgazdaság. Székhelye: Róma.
2,UNESCO-nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezet. Székhelye: Párizs
3, UNICEF-gyermekvédelem. Székhelye: New York.
4, WHO-egészségügyi világszervezet. Székhelye: Genf.
III, ENSZ jellemzői:

- a mai napig nem rendelkezik állandó saját haderővel, a főleg békefenntartásra
bevetett ENSZ- katonákat a BT határozatai alapján az egyes tagállamok állítják
ki.
- az ENSZ költségeihez a tagállamok pénzügyi erejükhöz mérten járulnak hozzá.
- az egyéni és az emberi jogok védelme mellett áll ki, melynek követése nem kötelező
érvényű, hanem arra szolgált, hogy mintája legyen az egyes tagállamok belső
jogfejlődésének.
135
Bagyinszky Marianna
Parlamentarizmus és önkormányzatiság a mai
Magyarországon
I, Emberi és állampolgári jogok:
Emberi jogok: élethez való jog, létbiztonsághoz való jog, szabadsághoz, azon belül az
önrendelkezéshez való jog, állampolgári jogok stb.
- 1948-ban az ENSZ Közgyűlése elfogadta az Emberi jogok egyetemes
nyilatkozatát.
- 1950-ben az Európa Tanács elfogadta az Emberi jogok európai egyezményét.
Ennek végrehajtására létrehozták az Emberi Jogok Európai Bizottságát (1954), majd az
Emberi Jogok Európai Bíróságát (1959).
- 1966-ban az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Polgári és politikai jogok és Gazdasági,
szociális és kulturális nemzetközi egyezségokmányát.
- 1980-ban született meg az Európa Tanácsban a kínzás és embertelen vagy
megalázó büntetések, vagy bánásmód megelőzéséről szóló, illetve a gyermekek jogairól
szóló egyezmény.
Az állampolgári jogok annyiban választhatók külön az emberi jogoktól, hogy míg az

állampolgári jogokból egy adott ország polgárai részesülnek, addig az emberi jogok
egyetemesek.
- az állampolgár valamely állam tagja, akit az állam jogokkal és kötelességekkel
ruház fel.
- az állampolgárság az adott állam és személy közötti sajátos jogviszonyt jelenti.
- más állam polgárai a külföldiek, az állampolgárság nélküliek a hontalanok.
- az adott ország állampolgára kétféleképpen lehet valaki: vér szerinti jogon (ha a
szülők az adott állam polgárai). Amennyiben a szülők különböző államok polgárai, a
gyermek mindkét szülő állampolgárságát megszerzi. Másrészt terület szerint, ami azt
jelenti, hogy az állam területén született egyén megkapja az állampolgárságot.
- kettős állampolgárság: egy személy két (vagy több) államnak is a polgára lehet.
(Ausztriában és Szlovéniában nem lehet). Hazánkban 2011-től a törvények lehetővé
teszik a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, mely során
az a személy, aki igazolni tudja magyar származását, vagy valószínűsíteni tudja
magyarországi származását megkaphatja a magyar állampolgárságot.
- 2004 óta uniós polgárok is vagyunk, azaz szabadon mozoghatunk és
tartózkodhatunk a tagországokban, sőt letelepedhetünk és munkát is vállalhatunk ott,
szavazhatunk az európai parlamenti és önkormányzati választásokon.
Hazánkban 2012. január 1-jén lépett hatályba az Alaptörvény Szabadság és felelősség

című fejezete, mely 31 cikkben sorolja fel az alapvető jogokat, mely szerint a magyar
állampolgár jogosult:
- igénybe venni a különféle állami szolgáltatásokat: egészségügyi, oktatási,
művelődési intézményeket, melyet az adófizető polgárok kötelezően befizetendő
járulékaiból tartanak fenn. Az alapfokú és középfokú oktatás mindenki számára
ingyenes, míg a felsőoktatás a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető.
- a külföldre utazásra.
- háboríthatatlanul tartózkodhat hazájában.
- részt vehet a közügyek gyakorlásában, ami azt is jelenti, hogy 18 év felett választó
és választható.
136
Bagyinszky Marianna
- a nemzetiségiek joga továbbá: az anyanyelv használata, a saját kultúrához és az
anyanyelvi oktatáshoz, valamint a helyi és országos önkormányzathoz való jog.
Állampolgári kötelességek:
- törvények és jogszabályok betartása
- adó fizetése
- honvédelmi kötelezettség, mely lehet fegyveres (katonai szolgálatot teljesítő),
fegyver nélküli állapot (rendkívüli állapot esetén), és a polgár szolgálat (pl.:
katasztrófavédelmi feladatok ellátása).
- szülőkről való gondoskodás kötelezettsége.
- épített és a természeti környezet védelme.
II, Demokrácia: görög „démosz”= (nép) és „krátosz” (=uralom) szóból ered, így
népuralmat, a közhatalom gyakorlását jelenti. Két fajtája van:
1) közvetlen (részvételi): népszavazás (országos, helyi, ügydöntő,
véleménynyilvánító)
2) közvetett (képviseleti): a nép az által választott képviselők révén gyakorolja a
hatalmat.
- tiszteletben tartja az alkotmányban foglalt emberi jogokat és polgári
szabadságjogokat.
- a kormányzati hatalomért szabadon versengő többpártrendszerek a jellemzőek.
- általános és titkos választásokon dől el a hatalom, az ellenzék is szabadon
működhet.
- az érdekképviseletek szabadon működve befolyásolhatják a kormányzati
döntéseket.
- a társadalmi nyilvánosság független a kormányzattól.
- érvényesül a hatalommegosztás rendje a három fő hatalmi ág (törvényhozói,
végrehajtói és az igazságszolgáltatás (bírói)) között.
III, A demokratikus világban kétféle kormányzati rendszer jött létre:

1) Elnöki: a törvényhozást és az elnököt a nép választja. Az elnök nevezi ki a
kormányt, amely elsősorban neki felelős. Az elnök és a törvényhozás (kongresszus)
egymástól független hatalmi tényező. A francia „félelnöki” rendszerben az elnököt
szintén külön választják, a kormányt is ő nevezi ki, mégis a parlamentnek felelős, ehhez
hasonló az orosz elnöki rendszer is,
2) Parlamentáris: csak a törvényhozást választja a nép, és a törvényhozásban
többséget szerző párt által megjelölt miniszterelnök (kormányfő) alakít kormányt. A
kormány elsősorban a törvényhozásnak felelős. Az államfőnek (király vagy köztársasági
elnök) reprezentációs és egyeztető szerepe van. A német kancellári típusú
kormányzásban a kormány feje, a miniszterelnök (kancellár) különlegesen erős, nehezen
mozdítható el.
IV, A rendszerváltás után (1989) hazánkban jogállam jött létre, amelyben jogi
garanciák biztosítják az államhatalom ellenőrzését és az emberi jogok érvényesülését.
Hazánkban az állampolgárok felhatalmazásán nyugvó parlamentáris kormányzati
rendszer alakult ki:
- a legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be.
- az állampolgárok választhatnak a hatalmi pozícióért küzdő pártok között.
- a jogállam biztosítja az egyéni szabadságjogokat, melyek közül komoly szerepe
van a szólás- és sajtószabadságnak.
137
Bagyinszky Marianna
a, Választási rendszer jellemzői
Választójog: az állampolgári jogok egyike, politikai alapjog, a közügyekben való
részvétel joga:
- az aktív választójog a választás lehetőségét jelenti, a passzív választójog pedig a
választhatóságot.
- a modern választójog a népképviselet elvén alapul. Jellemzője, hogy általános,
azaz minden nagykorú állampolgár gyakorolhatja; egyenlő, azaz minden szavazat
ugyanannyit ér; titkos, tehát a szavazat nem nyilvános.
- korhatárhoz kötött: ez általában 18 éves kor, a nagykorúság kezdete.
- kizárni valakit a választójogból csak elmebetegség és jogerős bírósági ítélet esetén
lehet.
Típusai:
1) először a többségi választási rendszer alakult ki, melyben egyéni jelöltek indulnak,
akiknek a választópolgárok szavazatainak a többségét kell megszerezni.
2) arányos választási rendszer: nem egyéni jelöltekre, hanem pártlistákra szavaznak.
Ez lehet kötött lista, amikor a választó a zárt listák közül választ; és a szabad lista,
amelyben a választó a listán szereplő jelöltek sorrendjét is meghatározza.
3) vegyes választási rendszer, melyben az előző kettőt alkalmazzák.
A magyar választási rendszer vegyes, ami azt jelenti, hogy a többségi és az arányos
rendszerek elemeit egyaránt tartalmazza. A demokráciában az állampolgárok
kinyilváníthatják véleményüket: az országgyűlési és önkormányzati választásokon.
1, országgyűlési választások:
- hazánkban az egyéni és listás választások sajátosságait ötvöző vegyes választási
rendszer van érvényben.
- a polgárok külön szavazhatnak a pártok listájára és az egyéni jelöltekre.
- a 2011-es választójogi törvény az országgyűlési képviselők számát 386-ról 199-re
csökkentette. Ebből 106-ot egyéni választókerületben többségi elven, 93-at pedig az
országos listára (kötött lista) leadott szavazatok révén választanak. Országos listát az a
párt állíthat, amely minimum kilenc megyében és Budapesten, legalább 27 választási
körzetben állít jelöltet. Ehhez előtte választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell
gyűjtenie. A választás egyfordulós.
- a választók egy választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak.
Pártlistán csak az a párt juthat képviselői helyhez, mandátumhoz, amely eléri az 5%-os
parlamenti küszöböt.
- a választójegyzékbe nemzetiségiként felvett választók, a pártlista helyett
nemzetiségi listára szavaznak.
- a többség bizalmát élvező párt vagy pártkoalíció alakíthat kormányt. A kormány
zavartalan működésének feltétele a mandátumok legalább 51%-ának megszerzése.
2, önkormányzati (helyhatósági) választások:

- 2014-ig négyévenként, ezt követően 5 évenként zajlanak, egyfordulósak, egyszerű
többségi elven alapul.
- a magyar önkormányzati rendszer kétszintű: a települési önkormányzatok felett
a területi önkormányzatok állnak.
- az önkormányzati választásokon a vidéki választópolgárok polgármestert, helyi
és megyei képviselőket, illetve a Budapesten élők főpolgármestert, kerületi
polgármestert és képviselőket választanak.
- az önkormányzati képviselők választása a települések nagyságától és típusától
eltérő lehet. A 10.000-nél kevesebb lakosú városokban csak egyéni listákon szavazhatnak,
138
Bagyinszky Marianna
mely azt jelenti, hogy a választóknak annyi szavazatuk van, ahány képviselőből áll a
testület. Azok a jelöltek lesznek a képviselőtestület tagjai, akik a legtöbb szavazatot
kapják. A 10.000-nél népesebb településeken, valamint a megyei jogú városokban és
Budapest kerületeiben vegyes választási rendszert alkalmaznak. Egyéni
képviselőjelöltekre lehet szavazni, és az egyszerű többségi elv érvényesül. A megyei
közgyűlési választásokon a megyében lakó választópolgárok szavaznak, kivéve a megyei
jogú városban élőket. A fővárosi közgyűlés tagjait a fővárosban élők listás szavazással
választják.
- minden településen egységes az önkormányzat vezetőjének, a polgármesternek a
megválasztása, rá az állampolgárok közvetlenül szavazhatnak.
b, Az államszervezet felépítése, működése

1, Országgyűlés:
- a törvényhozó hatalom megtestesítője törvényeket alkot és ellenőrzi a végrehajtó
hatalom (kormány) tevékenységét.
- itt fogadják el a kormány által beterjesztett költségvetést.
- a magyar országgyűlés egykamarás
- működését a házszabály határozza meg, elnökét egyszerű többséggel maga
választja.
- a választások után a parlamentbe került pártok képviselőiből alakul ki a
kormányoldal és az ellenzék.
- a parlamenti munka az országgyűlés plenáris ülésén, a különböző bizottságokban
és a parlamenti pártok frakcióiban folyik.
Az országgyűlésnek alárendelve működik:
- Állami Számvevőszék: az országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző
szerve.
- Költségvetési Tanács: feladata az állami költségvetés ellenőrzése, vétójoggal
rendelkezik.
- Ombudsman (panaszokat vizsgáló tisztviselő): emberi és szabadságjogokkal
kapcsolatos visszásságokat vizsgálja.
2, Kormány, minisztériumok:
- a kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok
- a minisztériumok feladatkörökre szerveződnek (pénzügy, külügy, belügy stb.). A
minisztériumok száma és szerkezete kormányonként változhat.
3, Köztársasági elnök:
- a nemzet egységét jelképező, formális hatalommal rendelkező köztársasági
elnököt a parlament választja, 5 évre.
- a köztársasági elnök, ha nem ért egyet a parlament döntésével, egyszer
visszaküldheti újratárgyalásra, de másodszorra már köteles aláírni.
- kezdeményezheti a tervezetek és elfogadott törvények alkotmánybírósági
felülvizsgálatát is.
4, Miniszterelnök: a választásokon győztes párt vagy koalíció jelöltjét a köztársasági
elnök javasolja, és a parlament választja meg a miniszterelnököt.
5, Alkotmánybíróság=alaptörvény őre
- a törvényhozó és végrehajtó hatalom munkájának ellenőrzését végző
legfontosabb testület az 1990-től működő Alkotmánybíróság.
- feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és
az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.
- az alkotmánybíróság a „rendes” (polgári és büntető) bíróságoktól is függetlenül
működik, döntéseit nem lehet felülbírálni, kötelező érvényűek.
139
Bagyinszky Marianna
- 15 fős, jogász tagjait az országgyűlés választja kétharmados többséggel, 9 évre.
6, Bíróság, az ügyészség és a rendvédelmi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtás,
katasztrófavédelem, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) feladata az állampolgárok
jogainak a védelme.
- a magyar bíróságok függetlenek, és erre több garanciájuk van.
- a bírói szervezet tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, a Legfelsőbb Bíróság
elnökét az országgyűlés választja.
c, Önkormányzati rendszer
Magyarországon a falvak, városok, a főváros és kerületei és a megyék rendelkeznek
önkormányzattal. A helyi önkormányzatok (városok, falvak) mellett a nagyobb
feladatok elvégzésére szervezték meg a területi önkormányzatokat (főváros és megyék).
1, Az önkormányzat legfőbb szerve a közvetlenül választott képviselőtestület:
- a képviselőtestület ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét
- helyi rendeleteket alkot
- kinevezi az önkormányzati intézmények vezetőit
- megvitatja és megszavazza az önkormányzati költségvetést.
2, Az önkormányzati képviselők az ügyköröknek megfelelő bizottságokat hoznak létre,
melyek előkészítik a döntéseket a testület számára.
3, Az önkormányzat választott vezetője, a polgármester irányítja a települést
4, A polgármester munkáját segíti, és a törvényességre ügyel a képviselő testület által
megbízott jegyző.
5, A polgármesteri hivatalban a köztisztviselők és közalkalmazottak végzik a munkát. A
hivatal a polgárok ügyeit intézi, regisztrálja adataikat.
Az önkormányzatok feladatai:
- a törvényben előírt oktatási és egészségügyi intézmények fenntartása
- úthálózat, közművek karbantartása
- szociális segélyezés
- nyilvántartások vezetése, engedélyek kiadása
d, Szakszervezetek, kamarák és civil szervezetek

1, A szakszervezetek a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit védik a
munkaadókkal szemben. A pártokkal ellentétben a munkahelyeken szerveződnek. Ha
szükséges, munkabeszüntetéshez, sztrájkhoz folyamodnak.
2, A kamarákban egyes szakmák, hivatások dolgozói, vállalkozói egyesülnek. Olyan
érdekképviseleti szervezetek, amelyben a munkavállalók vagy vállalkozók más
szakmától elkülönülve, egymástól függetlenül végzik tevékenységüket (taxisok, orvosok,
ügyvédek stb.).
3, A polgárok az egyesülési jog alapján különböző szervezeteket hozhatnak létre, ezek a
civil szervezetek, melyek segítik az egyént munkájában, közösségé kovácsolják az
embereket. Többségében nem állami jellegű önkéntes és önszabályozással működő
nonprofit önszerveződések.
140
Bagyinszky Marianna
VIII Felhasznált irodalom
Szakirodalom
1. OFI Történelem 9. Eszterházy Károly Egyetem. Debrecen, 2016. 232.
5. Száray Miklós: Történelem 9. Eszterházy Károly Egyetem. Debrecen, 2013. 234.
6. Száray Miklós: Történelem 10. Eszterházy Károly Egyetem. Debrecen, 2014. 252.
7. Száray Miklós: Történelem 11. Eszterházy Károly Egyetem. Debrecen, 2016. 296
8. Boronkai Szabolcs - Kaposi József - Katona András -Száray Miklós: Történelem 12.
Eszterházy Károly Egyetem. Debrecen, 2018. 276.
9. Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László: Történelem 1-6. Reáltanoda
Alapítvány : Bp., 1993-1997.
Ábrák jegyzéke
A felhasznált irodalom könyveinek ábrái, illetve az internet
141
Bagyinszky Marianna

2023szóbelitémák PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

2023szóbelitémák PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bagyinszky Marianna

Történelem középszintű érettségi

II. Pontszám összesen: 100 (írásbeli) + 50 (szóbeli) =

Érettségi feladatlapok letölthetők:

Középszint Emelt szint

1.1. Poliszok az ókori Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5.

Középszint Emelt szint

A hűbériség és a jobbágyság jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység főbb

2.3. Az érett középkor A rendi állam kialakulása és működése

2.4. Az iszlám vallás

2.5 A középkor A román és gótikus építészet; a

Középszint Emelt szint

3.1. A magyar nép

Géza fejedelemsége és I. (Szent)

3.3. Az Anjouk és I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-

Hunyadi Mátyás reformjai és

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-

Középszint Emelt szint

A lutheri és kálvini reformáció.

4.4. A felvilágosodás A felvilágosodás eszmerendszere és Az Egyesült Államok létrejötte és

Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18.

Középszint Emelt szint

5.1. Az ország három

5.2. Az Erdélyi Erdély sajátos etnikai és vallási

5.3. A török kiűzése és

5.4. Magyarország a 18. Demográfiai és etnikai változások a 18.

5.5. Művelődés, Reformáció és katolikus megújulás

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

Középszint Emelt szint

6.1. A francia A napóleoni háborúk fordulópontjai.

6.2. A 19. század A korszak főbb eszmeáramlatainak

6.3. Gyarmati függés és

Az ipari forradalmak legjelentősebb

Középszint Emelt szint

A nemzeti eszme a reformkorban.

A pesti forradalom eseményei, az

A polgári állam kiépülése

Gazdasági változások a dualizmus

8. A világháborúk kora (1914-1945)

Középszint Emelt szint

Az első világháború (hadviselők, frontok,

8.2. Gazdaság, Életmód és mindennapok a 20. század első

8.4. A kommunista A kommunista ideológia és a sztálini

A világháború előzményei, kitörése és

Középszint Emelt szint

9.1. Az első világháború Magyarország az első világháborúban.

Társadalmi rétegződés és életmód a

Magyarország háborúba lépése és

10. A jelenkor (1945-től napjainkig)

Középszint Emelt szint

A keleti és a nyugati blokk főbb

A gyarmati rendszer felbomlása Indiában.

A kétpólusú világrend megszűnése; a

10.5. A globális világ A globális világgazdaság ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

Középszint Emelt szint

11.1. A kommunista Az egypárti diktatúra működése, a

11.2. Az 1956-os Az 1956-os forradalom és

A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai

11.4. A rendszerváltozás A rendszerváltozás főbb eseményei.

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

Középszint Emelt szint