Professional Documents
Culture Documents
www.ujkor.hu
Mintatételek a szóbeli történelemérettségihez – 2
A mintatételek alkotói:
Fekete Bá lint (FB); Kiss Lá szló (KL); Petrá s Péter (PP); Rá cz Lá szló (RL).
Szerkesztette:
Fekete Bá lint
Ha Ö n is megosztaná sajá t készítésű feladatá t, hibá t talá l vagy szakmai megjegyzése van,
írjon a feketebalint28@gmail.com címre!
Tartalom
Lectori Salutem!.......................................................................................................................................................................... 4
I. GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA, PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK.....................................5
3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora: A kö zépkori magyar állam megerő sö dése I. Ká roly
idején............................................................................................................................................................................................. 6
11.3. A Kádár-korszak: A rendszer jellemző i a Ká dá r-korszakban, életmó d és mindennapok.............8
II. EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM, MUNKAÜGYI ISMERETEK......................................................................................... 10
4.2. Reformáció és katolikus megújulás: A lutheri és a ká lvini reformá icó ..............................................11
III. POLITIKAI BERENDEZKEDÉSEK A MODERN KORBAN.................................................................................................... 13
8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus: A náci Németorszá g legfő bb jellemző i...............................14
IV. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK.......................................................................................................... 16
6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában: A korszak fő bb
eszmeá ramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) fő jellemző i. .17
V. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS...................................................................................................... 19
10.1. A kétpólusú világ kialakulása: A keleti és a nyugati blokk fő bb politikai, gazdasá gi,
tá rsadalmi jellemző i, a hideghá ború s szembená llá s jellemző i............................................................................20
Lectori Salutem!
Az Újkor.hu – A velünk élő történelem online folyó irat 2017-ben indította el Oktatá s rovatá t, amely
tartalmaival a kö znevelés és a felső oktatá s szereplő it célozza.
Az elmú lt években tö bb ö sszeállítá ssal, jó gyakorlatok megosztá sával segítettü k a
tö rténelemtaná rok munká já t. A diá kok felkészítését az Érettségi feladatok és megoldások gyűjteménye
(2005–2016), az Érettségi feladatok és megoldások történelemből angol nyelven, a Gyakorlatok a
történelematlasz használatához és a Szöveges források a történelem tanításához című ö sszeá llítá sokkal,
valamint a Feladatlapok az Újkor.hu cikkeihez szö vegértést fejlesztő feladatsorokkal támogatjuk, az
egyetemi hallgató k és szakmó dszertannal foglalkozó kutató k szá má ra pedig A történelemtanítás
digitális bibliográfiája című gyű jteményt szerkesztjü k. Eddigi projektjeink kö zö sségi munkával jö ttek
létre, tartalmaink ingyen hozzá férhető k, alakítható k. Ezú ton is kö szö nö m minden kollégá mnak a
segítséget, támogatá st!
Jelen gyű jteményü nkkel ismét a gyakorlati munká t szeretnénk segíteni: a érettségi szó beli részéhez
kíná lunk mintatételeket. Ezzel tová bb bő vítjü k a taná rok lehető ségeit, hiszen első sorban az Oktatá si
Hivatal oldalá n nyilvá nos 3-3 kö zép- és emelt szintű mintatétel mellé kíná lunk ú jabbakat.
Hangsú lyoznunk kell, hogy a gyű jtés egyelő re „pró baverzió ”, azonban – lehető ségeinkhez képest –
folyamatosan dolgozunk rajta, azaz érdemes lesz idő nként ú jra visszatérni oldalunkra. (A
késő bbiekben terveink szerint emelt szintű tételekkel és pontozá si ú tmutató kkal egészü l ki az
ö sszeállítá s.) Bá r az idei, kü lö nleges vizsgaszezonban keveseket érint a szó beli, de így is elérkezettnek
lá ttuk az idő t, hogy ú tjára indítsuk a gyű jteményt. (Ha kérdésü k, megjegyzésü k, javaslatuk van,
jelezzék a feketebalint28@gmail.com címen!)
Bízunk benne, hogy szá ndékunknak megfelelő en a diá kok és a taná rok szá má ra is hasznos anyagot
nyú jtunk most á t.
Feladat:
Mutassa be, milyen intézkedésekkel állította talpra
a Magyar Királyság gazdaságát I. Károly király!
„Mi, Ká roly, Isten kegyelmébő l Magyarorszá g kirá lya, amidő n a kivá ló és nemes fejedelemmel,
Já nos ú rral [Luxemburgi Já nos], Csehorszá gnak […] dicső kirá lyával, a mi kedvelt fivérü nkkel
taná cskozá st tartottunk, bizonyos engedélyek kiadá sá ró l beható bban tá rgyaltunk, majd
mindkét kirá lysá g haszná t szem elő tt tartvá n, a mi fő papjaink és bá ró ink érett megfontolá sá t
kö vetve és az ő taná csukra elrendeltü k, hogy mind a mi kereskedő inknek, mind a
csehorszá giaknak és má s szomszédos orszá gbelieknek az alá bb megírt orszá gutakon és
ú tvonalakon kell já rniuk és utazniuk […].
Mivel jó l tudjuk, hogy még Béla kirá ly jelö lte ki mind a brü nni polgá roknak, mind a
nagyszombatiaknak a vá mhelyeket, ezeket tová bbra is tö rvényesnek és jogosnak tekintjü k.
É ppen ezért mi kereskedő inknek, mind a csehorszá gi és má s orszá gokbó l érkező
kereskedő ket hívjuk és biztatjuk, hogy javaikkal, á ruikkal és értékeikkel békében,
há borítatlanul és minden akadá lyoztatá s nélkü l vagyonuk és személyü k biztonsá gban a vá mok
lefizetése utá n szabadon jö jjenek keresztü l az említett vá mhelyeken.”
(I. Ká roly oklevelébő l, 1336)
„[…] elrendeltü k és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu utá n, amelyen
szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon á t kijö nni, lakjék bá r
ugyanazon kapu mö gö tt, illetve kapuval rendelkező telken há rom vagy négy, vagy ennél tö bb
ember, hacsak nem annyira szű kö lkö dő és szegény, hogy azt sem képes megfizetni, […] kivévén
a mi kirá lyi és kirá lynéi szolgá inkat […] kivévén tová bbá az egyhá zakat, vá rosokat vagy
má sokat, akik nyilvá nvaló kivá ltsá got, szabadsá got élveznek, a kirová s megtö rténte utá n 15
napon belü l 18 déná rt a kamará k ispá njá nak a kezéhez kell szolgá ltatni és fizetni.”
(I. Ká roly 1342. évi dekrétumá bó l)
I. Károly aranyforintja
FB
11.3. A Kádár-korszak:
A rendszer jellemző i a Ká dá r-korszakban, é letmó d és mindennapok
Feladat:
Mutassa be az emberek életmódját és a mindennapok jellemzőit
a Kádár-korszakban!
„A Ká dá r-korszak a 60-as években a korá bbiakhoz képest ará nylag komoly szociá lpolitikai
juttatá sokat biztosított, illetve bő vítette a jó léti szolgá ltatá sok kö rét. Emelték a nyugdíjakat,
bevezették a gyermekgondozá si segélyt (gyes) és az egész tá rsadalomra kiterjesztették az
ingyenes orvosi ellá tá st.”
(Tankö nyvi szö veg)
„Telektulajdonosok
- Politika? Kultúra? Csinálják csak a ráérősek, akiknek nincs telkük!”
Karikatúra, 1974
PP
Feladat:
Mutassa be az evangélikus és a református vallás kialakulását, főbb jellemzőit!
„5. A Pá pa nem akar elengedni és nem is engedhet el semmiféle bü ntetést, azokon kívü l,
melyeket a ká nonok vagy sajá t ítéletével ró tt ki.
36. Bá rmely keresztény, aki igazá n bá nja bű neit, elnyeri a bű n és a bü ntetés aló li teljes
feloldozá st, bú csú cédulá k nélkü l is.
43. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy aki a szegénynek ad vagy a rá szoruló nak
kö lcsö nö z, jobbat tesz, mint ha bú csú t vá ltana meg.”
(Részletek Luther 95 pontjá bó l)
„Az eleve elrendelést, amellyel Isten némelyeket az élet reményébe fogad, má sokat pedig az
ö rö k halá lra szá n, egyszerű en tagadni nem meri senki, aki azt akarja, hogy ő t istenfélő
embernek tartsá k, de sokféle á lokoskodá sba keverik kü lö nö sen azok, akik Isten elő re tudá sá t
teszik meg az eleve elrendelés alapjá nak. Eleve elrendelésnek pedig az Isten azon ö rö k
elhatá rozá sá t nevezzü k, amellyel ö nmagá ban elvégezte azt, hogy akarata szerint mi tö rténjék
minden egyes emberrel. Isten ugyanis nem egyforma á llapotra teremt mindenkit, hanem
némelyeket az ö rö k életre, má sokat pedig az ö rö k ká rhozatra rendelt má r kezdettő l fogva.
Tehá t a szerint, amint ki-ki egyik vagy má sik célra rendeltetett, mondjuk azt, hogy az életre,
vagy a halá lra van elvá lasztva.”
(Ká lvin Já nos: A keresztyén vallás tanítása, 1536)
KL
Feladat:
Mutassa be a náci Németország működését!
„1. Kö veteljü k, hogy a népek ö nrendelkezési joga alapjá n valamennyi német Nagy-
Németorszá gban egyesü ljö n.
2. A német nép szá má ra má s nemzetekkel azonos jogokat kö vetelü nk. Kö veteljü k a versailles-i
és a St. Germain-i békeszerző dések hatá lyon kívü l helyezését.
3. Népü nk ellá tá sá nak biztosítá sá ra és népfeleslegü nk betelepítésére terü letet és fö ldet
kö vetelü nk.
4. Csak az lehet á llampolgá r, aki néptá rs. Csak az lehet néptá rs, akinek ereiben tiszta vér folyik,
vallá sra való tekintet nélkü l. É ppen ezért zsidó nem lehet néptá rs.
Kö veteljü k a fentiek érdekében: [...]
13. Kö veteljü k a tá rsasá gok tulajdoná ban levő ü zemek á llamosítá sá t.
23. […] minden szerkesztő és minden ú jsá gnak az ö sszes munkatá rsa, amely német nyelven
jelenik meg, kizá ró lag német néptá rs legyen; [...].”
(A Nemzeti Szocialista Német Munká spá rt, az NSDAP programjá bó l, 1922)
RL
Feladat:
Hasonlítsa össze a 19. század első felének társadalmi és politikai eszméit!
„A szabadsá g annyit jelent, hogy mindent szabad, ami má snak nem á rt. Az egyes ember
természetes jogainak gyakorlá sa tehá t má s korlá tokba nem ü tkö zhetik, mint azokba, amelyek
a tá rsadalom tö bbi tagjai szá má ra ugyane jogok élvezetét biztosítjá k; s e korlá tokat a tö rvény
hatá rozhatja meg.”
(Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789)
„A kommunistá k legkö zelebbi célja […] a proletariá tus osztá llyá alakítá sa, a burzsoá uralom
megdö ntése, a politikai hatalom meghó dítá sa a proletariá tus á ltal. […] A proletariá tus arra
haszná lja majd fel politikai uralmá t, hogy a burzsoá ziá tó l fokró l fokra elragadjon minden
tokét, hogy az á llam, azaz az uralkodó osztá llyá szervezett proletariá tus kezében centralizá ljon
minden termelési szerszá mot, és a lehető leggyorsabban nö velje a termelő erő k tö megét. […] A
régi polgá ri tá rsadalom s a vele já ró osztá lyok és osztá lyellentétek helyébe olyan tá rsulá s lép,
amelyben minden egyes ember szabad fejlő dése az ö sszesség szabad fejlő désének feltétele
[…]. Reszkessenek az uralkodó osztá lyok egy kommunista forradalomtó l. A proletá rok e
forradalomban csak a lá ncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész vilá got nyerhetnek.”
(Részlet Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltványá bó l, 1848)
FB
V. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Feladat:
Elemezze a szuperhatalmak kapcsolatát a kétpólusú világrend idején!
„Á rnyék borult arra a színpadra, amelyet legutó bb a szö vetségesek győ zelme megvilá gított.
[…] A Balti-tenger mellett fekvő Stettintő l az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfü ggö ny
ereszkedik le Euró pá ra. E vonal mö gö tt vannak Kö zép- és Kelet-Euró pa régi á llamainak ö sszes
fő vá rosai – Varsó , Berlin, Prá ga, Bécs, Budapest, Belgrá d, Bukarest és Szó fia. Mindezek a híres
vá rosok és orszá guk lakossá ga a szovjet szférá ban fekszik, és valamilyen formá ban alá van
vetve nemcsak a szovjet befolyá snak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenő rzésének.
[…] Abbó l, amit a há ború alatt orosz bará tainkná l és szö vetségeseinknél lá ttam, arra a
meggyő ző désre jutottam, hogy semmi sincs, amit annyira csodá lná nak, mint az erő . É s
semmivel szemben nem tá plá lnak kevesebb tiszteletet, mint a katonai gyengeséggel szemben.”
(Winston Churchill fultoni beszédébő l, 1946)
„E szerző désben részt vevő Felek, ú jbó l hitet téve az Egyesü lt Nemzetek lapokmá nyá nak céljai
és elvei mellett […] megő rzik a szabadsá got, népeiknek a demokrá cia, az egyéni szabadsá g és a
jog uralma elvein alapuló kö zö s ö rö kséget és civilizá ció já t […].
5. cikk. A Felek megegyeznek abban, hogy egyikü k vagy tö bbjü k ellen, Euró pá ban vagy É szak-
Ameriká ban intézett fegyveres tá madá st valamennyiü k ellen irá nyuló tá madá snak tekintenek
[…].”
(Részlet az É szak-atlanti Szerző dés Szervezete [NATO] alapító okiratá bó l, Washington,
1949. á prilis 4.)
FB