Fgy Tort Erettsegi 00 Kozepszint v3 2005-2016 Magyar Teljes

Érettségi feladatok gyűjteménye
Magyar történelem
Középszint
2005–2016
Érettségi feladatok gyűjteménye – Magyar történelem – Középszint – 2
Az eredeti feladatsorok és javítá si ú tmutató k lelő helye:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok
Ö sszeá llította: Fekete Bálint
Javított ö sszeá llítá s, 2018
A megjelenést az Újkor.hu – A velünk élő történelem tette lehető vé.
www.ujkor.hu
1. A térképvázlat a magyar nép vándorlását mutatja. (K/5)

Töltse ki a táblázatot! Használja a Történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont.)
A magyar nép vándorlása
Leírás Földrajzi név Betűjele a

térképen
a) A Volga és Don kö zö tt talá lható terü let, ő seink itt kazá r mintá ra
kettő s fejedelemségben éltek.
b) A Duna és Dnyeper kö zö tti szállá sterü let, mely a vérszerző désrő l és
Á lmos fejedelemmé vá lasztá sá ró l híres.
c) Hegylá ncok á ltal kö zrefogott medence, a X. szá zadban ide
menekü ltek ő seink a besenyő k elő l.
d) A Ká rpá tok egyik há gó ja, a honfoglalá s sorá n itt áramlott be a
magyarok egy része az ú j hazá ba.
e) A finnugor népek ő shazá já nak terü letén emelkedő hegység, melynek
lá bá tó l indult a magyar vá ndorlá s.
2. A feladat a honfoglaláshoz és a letelepedéshez kapcsolódik. (K/4)

Kapcsolja a szövegleírásokhoz a megfelelő helyszíneket! Írja a térképen található számokat a
szövegek melletti négyszögekbe! (Elemenként 1 pont.)
„Ő seink való színű , hogy első sorban a Ká rpá tok északkeleti há gó in és az erdélyi déli há gó kon vonultak
be a Ká rpá t-medencébe. Ezen a terü leten nem találkoztak szá mottevő ellená llá ssal. 898-ban a keleti
frank uralkodó szö vetségeseként É szak–Itá liá ban harcoltak, majd onnan hazatérve elő szö r a morvá kra
rontottak, kiverve ő ket a Ká rpá t-medencébő l, késő bb a bajorokra támadtak, elfoglalva Pannó niá t.”
(Tankö nyvi szö veg)
a) A magyarok első szállá sterü lete a honfoglalá s utá n.

b) A honfoglalá s sorá n e terü leteken á t folyt a betelepü lés.
c) Az itá liai hadjárat utá n a bajoroktó l elfoglalt terü let.
d) Az e terü letek feletti ellenő rzés utá n szilá rdult meg a magyar uralom a Ká rpá t-medencében.
Honfoglalás és letelepedés
3. A feladat a honfoglaló magyarság társadalmával kapcsolatos. (K/3)

Egészítse ki a honfoglalás kori magyar társadalomról szóló szöveget a hiányzó kifejezésekkel!
Válasszon a felsoroltak közül! (Négy szakkifejezés felesleges.) (Elemenként 1 pont.)
Szakkifejezések: nomadizmus; kettő s fejedelemség; kalandozá sok;

szeniorá tus; familiaritá s; tö rzs; hű bér
A X. szá zad sorsdö ntő változá sok idő szaka volt. A keleten kialakult félnomá d típusú magyar
á llamszervezet élén má r a honfoglalá st kö vető en dö ntő vá ltozá s ment végbe: a korá bbi
a) _________________________ rendszerét felvá ltotta Á rpá d és utó dainak egyeduralma. A hatalmat az immá r
egyedü li fejedelem és a régi nomá d arisztokrá cia tartotta a kezében. A b) _________________________-i
szervezet egyre inká bb elveszítette jelentő ségét, a hatalom igazi birtokosai a leggazdagabb
nemzetségek, nemzetségfő k voltak. E régi nomá d arisztokrá cia és a szabad pá sztornépesség vett részt
a c) _________________________-ban/-ben, s a zsákmá ny a fejedelmi udvart s ő ket gazdagította.
(Fodor Istvá n régész írá sa nyomá n)
4. A feladat a magyar honfoglalással kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A honfoglalás (A szöveges felirat nélküli nyilak a magyarok vándorlását és hadmozdulatait

jelölik.)
a) Karikázza be a felsorolt események közül annak a betűjelét, amelyik a legkésőbb történt!

A) A besenyő k rá támadtak az Etelkö zben maradt magyarokra, akik az erdélyi há gó kon á tkelve
menekü ltek elő lü k.
B) A magyarok a keleti frank uralkodó hívá sá ra É szak-Itá liá ra támadtak.
C) A magyar fő sereg Á rpá d vezetésével á tkelt a Ká rpá tokon.
D) Egy magyar sereg Bizá nccal szö vetségben megtámadta a bolgá rokat az Al-Duná ná l.
b) A térképvázlaton a számozott nyilak közül az egyik az előző feladatrész C) betűjelű

eseményét jelöli. Melyik ez a nyíl?
A nyíl sorszáma: ___________
c) Miben különböztek a Kárpát-medence természeti viszonyai Etelköz természeti viszonyaitól?

Fogalmazzon meg röviden két jellemző különbséget a térképvázlat alapján!
1. ______________________________________________________________________________
2. ______________________________________________________________________________
5. A feladat a Szent István-i államhatalom jellemzőivel kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat az ábra és a szöveg alapján!
a) Írja be a megfelelő fogalmat az ábra üresen hagyott helyére! (0,5 pont)
b) Fogalmazza meg néhány szóban, hogy kik voltak az ispánok! (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Határozza meg az ábra alapján az államszervezet két fő részét! Nevezze meg a hatalom ezen
típusait! (Elemenként 0,5 pont.)
_________________________ hatalom
_________________________ hatalom
„14. Ha valakinek a szolgá ja má snak a szolgá já t megö li, a [gyilkos] szolgá t adjá k a [megö lt] szolga
helyébe, vagy váltsa meg [ura] és [a gyilkos] vezekeljen, ahogy mondottuk.
15. Ha valaki az ispá nok kö zü l megrö gzö tt szívvel és lelkérő l megfeledkezve – ami távol legyen a
hű séget megtartó k szívétő l – felesége meggyilkolá sával mocskolja be magá t, a kirá lyi taná cs hatá rozata
szerint ö tven tinó val egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyhá zi tö rvények parancsa
szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bű nbe, ugyanazon taná cs
végzése szerint a rokonoknak fizessen tíz tinó t, és vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig a népbő l
való ember kö veti el ugyanezt a bű nt, ö t tinó val egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett
bö jtnek.” (Szt. István I. törvénykönyvéből)
d) Gyűjtse ki a szövegből a korabeli magyar társadalom rétegeit! (Elemenként 0,5 pont.)

_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
6. Az alábbi feladat az Árpád-korra vonatkozik. (K/4)

Töltse ki a táblázatot az Aranybulla pontjainak tanulmányozása után! (Elemenként 1 pont)
„17. Azoktó l a birtokoktó l, melyeket valaki igaz szolgá lattal szerzett, ő t soha ne fosszá k meg.
19. A vá rjobbá gyokat a szent királytó l rendelt szabadsá gban kell megtartani. Hasonló képpen a
vendégeket is, bá rmilyen nemzetbő l való k, a kezdettő l nekik engedett szabadságban kell megtartani.
24. Kamaraispá nok, pénzverő k, só tisztek és vámszedő k az orszá g nemesei, izmaelitá k és zsidó k ne
lehessenek.
31. Azt is elrendeljü k, hogy ha mi vagy a mi utó daink kö zü l valaki valamely idő ben ezen rendelkezések
ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a pü spö kö knek, orszá gunk
nemeseinek [a báró kat érti], együ ttesen és kü lö n-kü lö n, a jelenben és a jö vő ben mindö rö kké
szabadsá gukban álljon, hogy a hű tlenség minden vétke nélkü l nekü nk és a mi utó dainknak
ellená llhassanak és ellentmondhassanak.”
(II. Andrá s 1222-es aranypecsétes oklevelébő l, az Aranybullából)
Állítások Törvénycikk száma
a) Az elő kelő k szabadsá gá t erő sítő szabályozá s.
b) A szerviensek gazdasá gi érdekét jeleníti meg.
c) Az idegenek befolyá sá t ellensú lyozó elő írá s.
d) A vá rjobbá gyok érdekeit védő pont.
7. A feladat Magyarország középkori történelméhez kapcsolódik. (K/4)

Döntse el az Aranybulla szövege alapján az állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Írjon X jelet
a táblázat megfelelő helyére! (Ha az állítás bármelyik eleme helytelen, akkor az állítás hamis!)
(Elemenként 1 pont.)
„3. Semmiféle adó t, sem „szabad déná rokat” nem fogunk szedetni a serviensek birtokai utá n. Az
egyhá zak népeitő l sem fogunk semmiféle adó t szedetni.
4. Ha valamely serviens fiú nélkü l hal meg, birtoka negyed részét leá nya ö rö kö lje, a tö bbirő l ú gy
intézkedjék, ahogy akar. É s ha váratlan halá l folytá n intézkedni nem tud, rokonai ö rö kö ljék. É s ha
egyá ltalá n semmi nemzetsége sincs, a kirá ly fogja azokat birtokba venni.
7. Ha pedig a kirá ly az orszá gon kívü l akar hadat vezetni, a serviensek ne tartozzanak vele menni, csak
az ő pénzén. Ha azonban az ellenség részérő l jö n sereg az orszá gra, mindnyá jan menni tartoznak.
16. Egész megyéket vagy bá rmiféle méltó sá got ö rö k tulajdonul vagy birtokképpen nem
adomá nyozunk.
19. A vá rjobbá gyokat a Szent Kirá lytó l rendelt szabadsá gban kell megtartani.
20. A tizedet senki ne tartozzék pénzben megvá ltani, hanem ahogy a fö ld hozza, ú gy kell fizetni.
23. Ú j pénzü nk egy évig maradjon haszná latban, hú svéttó l hú svétig. É s a déná rok olyanok legyenek,
amilyenek Béla kirá ly idejében voltak.” (Aranybulla)
Állítás Igaz Hamis

a) Az Aranybullá t egy konzervatív bá ró kbó l, serviensekbő l és vá rjobbá gyokbó l á lló
mozgalom nyomá sá ra 1222-ben IV. Béla kirá ly adta ki.
b) Az Aranybulla a vá rjobbá gyok jogait is megerő síti, pl. az adó mentességet, a szabad
végrendelkezést, ill. a honvédelmi kö telezettséget.
c) Az Aranybulla kiadá sá t nagyszabá sú birtokadomá nyozá si program elő zte meg.
d) A kirá ly a regá léjö vedelmek bő vítése érdekében korá bban pénzrontá ssal pró bá lta
meg nö velni a kamara bevételeit.
8. A feladat Magyarország középkori történelmére vonatkozik. (K/4)

Döntse el a forrás és ismeretei alapján, igazak vagy hamisak az állítások! Tegyen X jelet választott
állításához! (Elemenként 0,5 pont)
„Ezutá n Julianus bará t, aki egyedü l maradt, nem tudva, hogy miként juthat tová bb, szolgá ja lett egy
mohamedá n papnak és feleségének, akik Nagy-Bolgá rorszá gba készü ltek utazni, s meg is érkeztek ide.
Ennek az orszá gnak egyik nagy vá rosá ban, mely á llító lag ö tvenezer harcost tud kiá llítani, a bará t egy
magyar nő t talá lt, aki a keresett fö ldrő l erre a vidékre ment férjhez. Ez magyará zta a bará tnak az utat,
hogy merre menjen, s azt á llította, hogy kétnapi já ró fö ldre biztosan megtalá lja azokat a magyarokat,
akiket keresett. Így is tö rtént. Megtalá lta pedig ő ket a nagy Etil [Volga] folyó mellett. Kik lá tvá n ő t s
megértvén, hogy keresztény magyar, nagyon ö rvendeztek megérkezése felett. Kö rü lvezették ő t
há zaikban és falvaikban, és keresztény magyar véreik kirá lyá ró l és orszá gá ró l beható an tudakozó dtak.
Bá rmit mondott nekik a hitrő l vagy egyebekrő l, a legfigyelmesebben hallgattá k, mivel teljesen magyar
a nyelvü k; megértették ő t, és ő is azokat. Pogá nyok, akiknek semmi tudomá suk nincs Istenrő l, de
bá lvá nyt sem imádnak, hanem ú gy élnek, mint az állatok. Fö ldet nem mű velnek, ló hú st, farkashú st és
efféléket esznek, kancatejet és vért isznak. Lovakban és fegyverekben bő velkednek, és igen bá trak a
harcban. A régiek hagyomá nyaibó l tudjá k, hogy ezek a magyarok tő lü k szá rmaznak, de hogy hol
vannak, nem volt tudomá suk ró la.”
(A forrá s Julianus ú tjá ró l szó l, aki 1235-36-ban a király utasítá sára a magyarok elszakadt
tö rzseinek felkutatá sá ra indult keletre)
Megállapítás Igaz Hamis

a) Julianus szerzetes volt.
b) Julianus Béla herceg, a késő bbi IV. Béla megbízá sá bó l kelt ú tra.
c) Utazá sa a tatá rjá rá s elő tt tö rtént.
d) A végső ú tbaigazítá st egy mohamedá n paptó l kapta.
e) Feladatá t, a keleti magyarok megtalálá sá t teljesítette.
f) Julianus és a keleti magyarok kö nnyen megértették egymá st.
g) Az ottani magyarok egyistenhívő k voltak.
h) A megtalált magyar népcsoportot IV. Béla Magyarorszá gra telepítette.
9. A feladat Magyarország középkori történelméhez kapcsolódik. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont)
a) IV. Béla melyik intézkedése következett a forrásban leírt helyzetből? Húzza alá a helyes
választ!
„Magyarorszá gnak hetvenkét vá rmegyéje van. Ezeket Magyarorszá g kirá lyai érdemeket szerzett
embereknek adomá nyoztá k, de vissza is vehették a birtokok jogainak sérelme nélkü l. Ezekbő l a
vá rmegyékbő l szá rmazott pompá juk, gazdagsá guk, birtokuk, hatalmuk, felségü k és erő sségü k. Á mde
némely elő deiknek tékozlá sa kö vetkeztében a vá rmegyék fö lö tti birtokjoguk […] megkisebbedett, […]
aminek kö vetkeztében az ispá nok nem rendelkeztek emberekkel, és amikor kivonultak, […] egyszerű
vitézeknek gondolhattá k ő ket.”
(Részlet Rogerius mester Siralmas énekébő l)
a kunok befogadá sa a birtokok visszavétele pénzrontá s

b) A második forrás a muhi csatáról szól. Melyik térképvázlat ábrázolja ezt az ütközetet? Írja a
megfelelő kép betűjelét a vonalra!
„A tatárok nem messze a hadseregtő l talá ltak egy gá zló t, és egy éjszaka alatt mindnyá jan á tkeltek rajta,
és hajnalban a kirá ly egész seregét kö rü lvéve, jégeső ként kezdték lő ni nyilaikat a hadseregre. A
magyarok, részint hogy meglepték, részint hogy ravaszsá ggal megelő zték ő ket, fegyvert ö ltve, ló ra
szá lltak, de a katoná k nem tudtá k uraikat, az urak katoná ikat megtalá lni, és amikor harcba indultak,
lanyhá n és egykedvű en vonultak.”
(Részlet Rogerius mester Siralmas énekébő l)
A muhi csata térképvá zlatá nak betű jele: __________
c) Melyik szám jelzi az alábbi vaktérképen Muhit? Írja a megfelel ő számot a vonalra!
Muhi szá ma: __________

10. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/4)

Írja be a táblázatba a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmak betűjelét! Egy fogalom kimarad!
Magyarázatok Betűjel
a) A kibá nyá szott ezü st 1/8-a, illetve arany 1/10-e, amit a bá nyá szok a kirá lynak fizetnek.
b) Az orszá g hatá rá n fizetendő kereskedelmi vám.
c) A kamara haszná t felvá ltó , telkekre kiró tt adó .
d) A kirá lyi pénzverő kamara kizá ró lagos joga a nemesfém á tvételére.
Fogalmak:
A: kapuadó ; B: bá nyabér (urbura); C: rendkívü li hadiadó ;
D: harmincad; E: nemesérc-felvá sá rlá si monopó lium
11. A következő feladat a középkori királyi jövedelmekkel kapcsolatos. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre az ábrák és saját ismeretei alapján!
a) Nevezze meg, melyik uralkodónál váltak leginkább jellemzővé a pénzjövedelmek? (0,5 p)

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Nevezze meg, mely folyamat tette szükségessé azt, hogy a királyi hatalom a XIII–XIV.
századtól a regáléjövedelmekre támaszkodjon! (1 p)
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Húzza alá a felsorolásban, hogy melyik ezek közül a regáléjövedelem! (0,5 p)

tized kilenced harmincad
d) Kik fizették a kapuadót? (1 p)
_____________________________________________________________________________________________________________________
e) Mely gazdasági változások tették lehetővé a pénzjövedelmekre való fokozott áttérést? (1 p)

_____________________________________________________________________________________________________________________
12. A feladat a XV. századi magyarországi törökellenes küzdelmekhez kapcsolódik. (K/5)

A forrás és ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont.)
„A kö vetkező napon […] amint megvirradt, a mieink má ris megpillantottá k Mohamed ostromra kész
seregét. Elő szö r is kivételesen nagy ércá gyú kbó l kilő tt kö vekkel a tö rö kö k a falakat megá llá s nélkü l
dö ngették és rongá ltá k, míg azok végü l tö bbnyire ö sszeomlottak. A mieink, bá r kényszerű ségbő l
felhagytak a fal védelmezésével, makacsul védték a belső terü letet. Miutá n mind két részrő l kö zel négy
ó rá n á t keményen harcoltak, egy hatalmas tö rö k csapat utat tö rve a falak romjain keresztü l […] betö rt a
vá rosba. Corvinus […] az ö véihez sietett; biztatta, lelkesítette, tü zelte ő ket […] Elérte tehá t, hogy a
mieink megú jult kü zdelemben a tö rö k tá madá snak bá tran ellen á lltak […] Késő estig harcoltak, akkor a
halhatatlan Isten megadta, hogy a mieink hatalmas támadá sa az ellenséget a vá rosbó l kiű zte arrafelé,
ahol oda betö rt. Mohamed, amint észrevette ezt, felhagyva az ostrommal eltávozott.”
(Petrus Ransanus: Nándorfehérvár ostromáról)
a) Mi a közismert neve a szövegben szereplő Corvinusnak, az országos főkapitánynak?

(keresztnévvel) ________________________________________
b) Húzza alá a helyes állítást az alábbiak közül!

Mohamed elfoglalta a vá rat.
Mohamednek kivá ló tü zérsége volt.
A vá r a Dráva és a Száva ö sszefolyá sá ná l fekü dt.
c) Mikor volt (év) a vár ostroma? ______________________________
d) A vár védelméhez és felmentéséhez több híres hőstett, legenda is kötődik. Az alábbiak közül
aláhúzással válassza ki azt a két eseményt, amely nem ennél az ostromnál történt!
A) A vá r parancsnoka a vá rbó l kitö rve hő si halá lt hal megmaradt katonái élén.
B) A pá pa által kü ldö tt ferences szerzetes hú szezres keresztes sereget toboroz, s oldalba támadja a
szultá n seregét.
C) Egy hő s védő a vá r foká ró l magával rá ntja a mélybe a ló farkas zá szló t kitű zni kívá nó tö rö kö t.
D) Az orszá g kö zépső és déli részét birtokló tö rö k sikeres hadjá rata elakad a vá r védelmét kitű nő en
szervező kapitá ny jó voltá bó l.
E) Az orszá gos fő kapitá ny á ttö ri a tö rö k hajó zárat és erő sítést juttat a vá r falai kö zé.
13. A feladat Magyarország XV. századi történelmére vonatkozik. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont)
„[…] mikor a fő urak taná csá t ö sszehívtá k Budá ra, de még nem já rulhattak a kirá ly elé, az elő kelő
szá rmazá sú Bá thori Mikló s pü spö k is a fő urak kö zö tt volt. […] Itá liá ban kitanulta a humanista
tudomá nyokat, gonddal és szorgalommal tová bb nö velte mű veltségét, és nem riadt vissza sem
fá radalmaktó l, sem viszontagsá gtó l, semmiféle akadá lytó l, hogy tanulmá nyait folytassa […]. É s nehogy
a semmittevésnek és a fecsegésnek hó doljon, míg a kirá lyi taná cs ö sszeü l, egy kö nyvet hozott magával
[…]. Sokan nevettek, hogy ez a kiváló ifjú kö nyvet olvas, szokatlan és ú j dolog ugyanis a magyarokná l,
ahol a fecsegés meg a pletykálkodá s já rja, hogy a pü spö kö k kö nyvet olvasgassanak. Kö zben bejö tt
Má tyá s kirá ly, és meglá tta, hogy Mikló sná l kö nyv van. Így szó lt ekkor: Jó l van ez így! Má r az Apostol is,
mikor pü spö kö t szemelt ki, azt mondta tö bbek kö zö tt, hogy tudó s ember legyen, hiszen tanítani csak
az tud, aki tanult; a tudá st pedig vagy felü lrő l sugalmazzá k, vagy buzgalommal és fá radsá ggal nyerjü k
el. Mikló s is helyesen teszi, ha olvas és tanul, lelkét ékesíti, a restséget és a tunyasá got pedig messze
elkerü li. Ezutá n a fő urakhoz fordult Má tyá s király, akiknek a nevetgélését észrevette: Ne nevessétek ki
azt, amit tudatlansá gotokban nem vagytok képesek felfogni. Miért csú foljá tok Mikló s pü spö kö t? Nem
hallottatok arró l a nagy eszű ró mairó l, akit Cató nak neveztek […]. Ez a kitű nő gondolkodá sú , csodá latra
méltó tudá sú , nagy tekintélyű Cato mindig olvasott mindenki szeme lá ttá ra, míg a ró mai szená tus ö ssze
nem ü lt, mert a semmittevést tartotta a bű nö k melegá gyá nak.”
(Galeotto Marzio; 1487)
a) Szokatlannak vagy szokványosnak tartja-e az olvasást Mátyás udvarában az itáliai Galeotto?

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Hogyan vélekedett Mátyás a tudásról, a műveltségről? Húzza alá a megfelelő mondatot a fenti
forrásban!
c) Kikre hivatkozik Mátyás a műveltség, az olvasás védelmében?

1) _____________________________________________
2) _____________________________________________
d) Mátyás érvelése jellegzetesen humanista. Indokolja, miért éppen a fenti két tekintélyre
hivatkozik a király!
1) ______________________________-ra, mert _________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
2) ______________________________-ra, mert _________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
14. A feladat a XIV–XV. századi magyar történelemre vonatkozik. (K/6)

Írja a megjelölt helyre a megfelelő történelmi fogalmat! (Elemenként 1 pont.)
a) ______________________________: Zá szló alj, fő leg pá ncélos lovasokbó l á lló katonai egység, amely nevét a
hadsereg á ttekintését és vezetését megkö nnyítő címeres zá szló ró l kapta.
b) ______________________________: Má tyá s kirá ly budai kö nyvtá rá nak kö tetei.
c) ______________________________: Má tyá s kirá ly állandó zsoldos hadserege.
d) ______________________________: Az orszá ghatá ron behozott vagy kivitt á ruk értéke utá n kiró tt vám.
e) ______________________________: A jobbá gytelek utá n Ká roly Ró bert idejétő l portá nként beszedett kirá lyi
adó .
f) ______________________________: Fö ldesú ri terményadó , amelynek behajtá sá ró l az 1351-es tö rvények
intézkedtek.
15. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. (K/4)

A források és ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre! Használja a középiskolai történelmi
atlaszt!
„Elgondolkoztató , és egyben magyará zata is a Má tyá s teljhatalmá t hirdető nézeteknek, hogy egy olyan
uralkodó , akinek hatalmi bá zisa még Zsigmond kirá lyét sem érte el, nem beszélve az Anjou-kirá lyokró l,
hogyan tudta akaratá t keresztü lvinni. Mert hiá ba vannak ő si kirá lyi jogok, ha azok érvényesítése nem
lehetséges, ha nem engedelmeskednek az uralkodó nak. Má tyá s tagadhatatlan ü gyességgel mindig
maga mellé tudott állítani olyan tá rsadalmi erő ket, amelyek az adott pillanatban biztosítottá k a kirá lyi
akarat érvényesü lését. Uralkodá sa első éveiben a fő papsá g, a báró k állandó an vá ltakozó kisebbsége és
a nemesség tá mogatta. A késő bbiekben bá ró i csoportokat egymá s ellen, a bá ró kat a nemesek ellen, a
nemeseket pedig egy-egy bá ró i csoport ellen já tszotta ki, olykor hirtelen vá ltoztatva »koalíció s
partnerein«.” (Kubinyi Andrá s tö rténész)
a) Húzza alá, hogy a felsoroltak közül kinek volt a legkisebb politikai bázisa a forrás szerint! (0,5 pont)
Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos Hunyadi Má tyá s
b) Írja a Mátyás uralkodásával kapcsolatos állítások számait a táblázat megfelelő rovatába! (Elemenként 0,5 pont.)
1. A tö rö k elleni harc elhanyagolá sa és a cseh korona tartomá nyaiba vezetett hadjá ratok miatt
ö sszeeskü vést szervező Vitéz Já nos esztergomi érseket fogsá gba veti.
2. A bá ró k ligá t kö tnek a kirá ly ellen, s behívjá k III. Frigyest magyar kirá lynak.
3. Ritká n hívja egybe a rendeket.
4. Minden évben ö sszehívja a rendeket.
5. A nagy erő kkel Erdélyre tö rő tö rö kö ket a kirá ly hadvezérei Kenyérmező nél á llítjá k meg.
6. A tró nutó dlá s érdekében megerő síti a ná dor jogkö rét (ú n. ná dori cikkelyek).
Má tyá s uralkodá sa első idő szaká nak jellemző i (1463/64 elő tti korszak)
Má tyá s uralkodá sá nak jellemző i a Szent Koronával tö rtént koroná zá s utá n
c) Karikázza be a Mátyás uralkodására nem illő fogalom számát! (0,5 pont)

1. rendi monarchia 2. centralizá lt uralkodó i hatalom 3. rendi anarchia
4. kö zpontosított monarchia 5. reneszá nsz udvartartá s
16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (K/5)

a) Határozza meg, melyik uralkodó nevéhez kötődnek az alábbi események!
Esemény Uralkodó
A, A kapuadó elrendelése
B, A kirá lyi vá rmegyerendszer megszervezése
C, A „má sodik honalapítá s”
D, A fekete sereg felá llítá sa
E, A nemesség ellená llá si jogá nak első beiktatá sa
F, Hunyadi Já nos hosszú hadjárata
G, A mohácsi vész
H, A magyar tö rténelem első koroná zá sa
b) Állítsa időrendbe a D), E), G), H) betűkkel jelölt eseményeket! (Kezdje a legkorábbival!) (1 pont)
17. A feladat a középkori magyar városfejlődéssel kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A kereskedelem a legnagyobb szerepet já tszotta Kassa jelentő ségének nö vekvésében és lakossá ga

szaporodá sá ban. A Kassa fö lö tt hirtelen emelkedő hegységben má r nem já rhattak szekereikkel az
alfö ldiek; a hegyvidékiek meg itt érhették legkö nnyebben a Tisza mellő l, a Herná d-vö lgy vonalá n jö vő
vá sá ros népet, melynek nyers á ruira, gaboná já ra, borára szü kségü k volt.” (Borovszky Samu, tö rténész)
„Ká roly Ró bert 1327–1328-ban a csehorszá gi Kuttenbergbő l behívott telepesekkel alapította meg
kuttenbergi jog szerint Kö rmö cbá nya vá rosá t. E csehorszá gi [német] telepesek voltak a garasok első
verő i. […] Kö rmö cbá nya alapítá sa és az alsó magyarorszá gi bá nyavidék kö zpontjává emelése mutatjá k
az aranybá nyá szat jelentő ségének emelkedését.” (Hó man Bá lint, tö rténész)
„Budapest terü letén a legkorá bban a Duna bal partjá n, Pesten indult meg a vá rosi fejlő dés. A telepü lést
a XI. szá zadban má r révá tkelő helyként említették. […] Rogerius feljegyzésében a tatá rjá rá s idején Pest
nagy és igen gazdag német helységként szerepel. […] A XIII. szá zad má sodik felében Pest, a gyorsan
fejlő dő Budával szemben fü ggő helyzetbe kerü lt. Csupá n Zsigmond kirá ly uralkodá sa alatt nyerte
vissza a kö zigazgatá si fü ggetlenségét. 1413-tó l maga választotta bíró já t, eskü dtjeinek száma pedig
elérte a hatot.” (A Budapesti Tö rténeti Mú zeum ismertető je)
a) Említsen meg a források alapján két természetföldrajzi tényezőt, amely elősegítette egy-egy
város kialakulását vagy fejlődését! (Elemenként 1 pont.)
1. _________________________________________________________________;
2. _________________________________________________________________
b) Milyen etnikai sajátossága volt a középkori magyar városi társadalomnak? (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Melyik területen helyezkedett el a legtöbb város a XIV–XV. században az alábbiak közül?

Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (1 pont)
1. Felvidék 2. Duna-Tisza kö ze 3. Dél-Duná ntú l
18. A feladat Magyarország középkori történetéhez kapcsolódik. (K/4)

Állapítsa meg, melyik magyar uralkodóra vonatkoznak az alábbi forrásrészletek! Írja a királyok
nevét a pontozott vonalra! (Elemenként 1 pont.)
a) „Ú gy tö rtént, hogy Kö tö ny, a kunok kirá lya ü nnepélyes kö vetséget kü ldö tt, ha ő t hajlandó befogadni
és szabadsá gban megtartani, akkor kész rá , hogy magá t és ö véit neki alávesse, rokonaival, testvéreivel
és bará taival meg minden vagyonával és ingó javaival együ tt Magyarorszá gra bevonuljon, és ő t a
katolikus hitben kö vesse.” (Rogerius: Siralmas ének)
_________________________________
b) „Ezutá n a pá pa parancsá ra meglá togatta a Szentfö ldet. É s ott Babiló nia szultá njával szemben a
keresztények hadseregének kapitá nyává és vezérévé teszik meg, és ezutá n dicső séges győ ztes lesz.
Három hó napig idő zö tt ott. Végre a királyi kincstárat kiü rítve megszerzi kü lö nbö ző szentek ereklyéit,
amit ö ssze tudott akkor szedni.” (Thuró czy Já nos: A magyarok krónikája)
___________________________________
c) „Gyö tö rte a lá bfá já s, szomorú sá g, jaj gyö tö rte, kivá lt amiért atyafisá gá ban nem lá tott senki olyat, aki
az ő halá la utá n keresztényi hitben tartsa meg orszá gá t. Mert a magyar nemzet inká bb hajlott a pogá ny
szertartá sokhoz, mint Krisztus hitéhez.” (Képes Krónika)
___________________________________
d) „Szent Má rton ü nnepe kö rü l Já nos cseh király és fia Ká roly, meg a lengyelek királya Magyarorszá gra,
Visegrá d vá rá ba jö tt […], hogy ott ö rö k békét kö ssenek. […] Mivel Lengyelorszá g királya adó fizető je volt
a csehek királyá nak, s mivel Magyarorszá g királya feleségü l bírta a lengyel kirá ly nő vérét,
Magyarorszá g kirá lya ö tszá z má rka legfinomabb aranyat adott neki, hogy megvá lthassa ő t a cseh
kirá lynak fizetendő adó zá stó l.” (Thuró czy Já nos: A magyarok krónikája)
___________________________________
19. A feladat a középkori magyar városfejlődéshez kapcsolódik. (K/4)

Csoportosítsa a képeket és a meghatározásokat! Írja be a képek és a meghatározások betűjelét
a táblázat megfelelő mezőjébe! (Elemenként 0,5 pont.)
d) egyö sszegű adó t fizet a telepü lés a fö ldesú rnak

e) a telepü lésen mű kö dő vállalkozá sok termelésü k tizedét vagy nyolcadá t bérként fizetik a kirá lynak
(majd késő bb ennek harmadá t a fö ldbirtokosnak)
f) a telepü lés lakó i jogilag jobbá gyok
g) a sajá t bíró ítélete ellen a polgá rok a tá rnokmesterhez fellebbezhetnek
h) lakó i jellemző en agrá rtevékenységet végeztek, kézmű ipara alacsony színvonalon állt
szabad királyi város bányaváros mezőváros
20. A feladat a mohácsi csata időszakával kapcsolatos. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Lá tom, hogy mindenki csak az én személyemben keres magá nak kibú vó t és mentséget. (Szó szerint
idézzü k a király szavait.) Személyesen jö ttem el ebbe a nagy veszedelembe azért, hogy az orszá g
megmentésére és a ti jó létetekért a sajá t életemet a szerencse minden vá ltozá sá nak kitegyem. Hogy
tehá t senki se talá lhasson az én személyemben mentséget a sajá t gyávasá gá ra, s hogy engem semmivel
se okolhassanak, a mindenható Isten segítségével holnap és magam személyesen fogok elmenni
veletek oda, ahová má sok nélkü lem menni nem akarnak.”
(Brodarics Istvá n a mohácsi vészrő l)
a) Nevezze meg a szövegben idézett királyt! ______________________________

b) Melyik dinasztiából származott? ___________________________________
c) Milyen – a mohácsi csatával kapcsolatos közkeletű – vélekedésre / problémára utalt az idézet
szerint beszédével a király?
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
21. A feladat a mohácsi csatához kapcsolódik. (K/4)

Oldja meg a feladatot a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Ma a reggeli ima utá n az egész győ zedelmes sereg ló ra ü lvén megindult, és lassan menetelve délutá n
két ó ra kö rü l megérkezett a mohácsi mező re, a haszontalan gyaurok tá bora elé. […] A feslett életű ek
néhá ny á gyú golyó t lő ttek el, s tá boruk elő tt á lltak tö bb harcvonalba felá llítva. De a mi részü nkö n
nyugodtak maradtak, mivel még nem érkezett el az alkalmas idő . […] A délutá ni ima idején az alávaló
hitetlenek egyszerre megmozdultak, és errefelé jö ttek. […] Seregü ket há rom részre osztottá k. Az egyik
tö meg – amely tető tő l talpig vassal volt fö dve, s vasnyá rsat tartott a kezében – az ellő tt puska- és
á gyú golyó kkal teljességgel nem tö rő dve vá gtatott Ibrahim pasa ruméliai beglerbég felé. Mivel pedig a
ruméliai hadtest nem bírt ellená llni, egy része az uralkodó felé futott. A má sik csapat [...]
kettészakítottahadrendü nket. A gonosz mívű kirá ly pedig tö bbi nyomorult katonasá gával a felséges
uralkodó ra és az anató liai seregre rohant. A janicsá rok ö sszesen há romszor-négyszer támadtá k meg
puskatű zzel, és igyekeztek visszaszorítani az alávaló gyaurokat. Végre a felséges Isten és a pró féta
segélyével az iszlá m népe visszafordította a gonoszokat, s mikor má r nem volt erejü k ú jabb támadá sra,
ú gy aprította ő ket, mint a kutyá t. […] A gyaurok kö zü l négyezer lovas és mintegy ö tvenezer gyalog
kö ltö zö tt a pokolra.” (Korabeli napló )
a) Nevezze meg, melyik hadviselő fél szempontjából beszéli el az eseményt a forrás szerzője!
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Nevezze meg a szövegben említett „felséges uralkodó”-t!
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Nevezze meg a szövegben említett „gonosz mívű királyt”!
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Melyik fegyvernem (milyen csapatok) bevetésével próbálta meg eldönteni a csatát a későbbi
vesztes fél?
_____________________________________________________________________________________________________________________
22. A feladat a XIV. századi magyar gazdaságtörténethez kapcsolódik. (K/4)

„Mivel azt akarjuk, hogy […] ezen mostani pénzü nk egész orszá gunkban vá ltozatlanul állandó an
forgalomban maradjon, [...] hatá rozvá n elrendeltü k és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden
egyes kapu utá n, amelyen egy megrakott szekér képes befordulni […] a kirová s megtö rténte utá n
tizenö t napon belü l a kamara haszna címén tizennyolc déná rt a kamará k ispá njá nak a kezéhez kell
szolgá ltatni.” (Kirá lyi rendelet)
a) Hogy hívják a fenti törvényszövegben bevezetett új királyi jövedelmet?

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) A forrásban olvasható „kapu” jelképezett valamit. Mai fogalmaink szerint mi volt valójában
az adó kivetésének alapja?
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) A forrá srészletben említett pénz az ezü stdéná r. Melyik, ennél nagyobb értékű pénz bevezetésére
került sor a korszakban?
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Melyik uralkodó vezette be a fenti intézkedéseket?

_____________________________________________________________________________________________________________________
23. A feladat Károly Róbert gazdasági reformjaival kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„Elrendeltü k pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő há romféle pénzü nket, tudniillik a forintokat,
garasokat és kisdéná rokat mind a […] kamaraispá n, mind a tö bbi kamará sok az egész orszá gunkban
egy és ugyanazon formá ban, sú lyban, finomsá gban és értékben verjék, és azonképpen készítsék ú gy,
hogy ezen há romfajta déná raink az egész orszá gunkban egyformá n és minden eltérés nélkü l
kerü ljenek forgalomba és bevá ltá sra. […]
Elrendeltü k tová bbá , hogy […] bá rmely megyének a déná rverő i […] kamará nk ispá njá nak a
fennható sá ga alatt éljenek […].
Hasonló képpen, ha az említett megyéknek vagy bá nyá knak a terü letén ezutá n ú j arany-, ezü st- vagy
réz-, avagy bá rmiféle má s ércbá nyá t talá lnak és fedeznének fel, azt, illetve azokat, annak az
esztendő nek az idejére, kamará nknak ugyanazon ispá nja […] bá nyajö vedelmeivel együ tt tartsa
ü zemben.”
(Ká roly Ró bert oklevele, 1336)
a) Fogalmazza meg röviden, saját szavaival, mi volt a közvetlen célja az első bekezdésben
szereplő intézkedésnek! (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Nevezzen meg a forrás alapján két tevékenységet, amelyeket a kamaraispán felügyelete alá
rendelt az uralkodó! (Elemenként 0,5 pont.)
1. __________________________________________________; 2. __________________________________________________
c) Nevezze meg a forrásban említett pénzek közül azt, amelyik aranyból készült! (1 pont.)
A pénz megnevezése: __________________________________________________
d) Karikázza be az alábbi állítások közül annak a sorszámát, amelyik igaz Károly Róbertnek a
forrásban említett intézkedéseire! Egyetlen sorszámot karikázzon be! (1 pont)
1. A pénzverés reformja hozzá já rult a délvidéki bá nyá szat fellendü léséhez.

2. A pénzverés reformja hozzá já rult a kereskedelem fellendü léséhez.
3. A pénzverés reformja nö velte az uralkodó nak a pénzrontá sbó l szá rmazó bevételét.
4. A pénzverés reformja érdekében Ká roly Ró bert a korá bban eladomá nyozott fö ldek visszavételével
nö velte a kirá lyi birtokok nagysá gá t.
24. A feladat a középkori Magyarország kultúrájával kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a képek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) Melyik képen látható I. (Szent) István király egyetlen, máig fennmaradt korabeli ábrázolása?
A kép betű jele: ____________________
b) A D) betű jelű képen á brá zolt esemény helyszíne nem sokkal korá bban vá lt királyi székhellyé. Itt
talá lkozott egymá ssal 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar uralkodó . Nevezze meg ezt a települést!
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Jellemzően melyik művészeti stílus jegyei láthatóak az E) betűjelű képen?

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Jellemzően melyik művészeti stílus jegyei láthatóak az F) betűjelű képen?

_____________________________________________________________________________________________________________________
25. A feladat IV. Béla uralkodásával kapcsolatos. (K/4)

Állapítsa meg, mely társadalmi csoportokhoz köthetőek a források! A felsorolt társadalmi
csoportok közül válasszon! Írja a megfelelő társadalmi csoport sorszámát a forrás után található
vonalra! Két társadalmi csoport kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Társadalmi csoportok: 1. bá ró k; 2. fö ldmű ves hospesek; 3. kunok; 4. székelyek; 5. vá rnépek; 6. vá rosi

polgá rok
a) „Ha egyhá zuk megü resedett, akkor szabadon vá laszthassá k meg plébá nosukat. […] A helység
elö ljá ró já nak azt választhatjá k meg, akit akarnak. […] A leereszkedő és a felfelé tartó , á rukkal és
szekerekkel megrakott hajó k és révhajó k kö ssenek ki ná luk, és legyen nekik, miként azelő tt volt, napi
piacuk.” (IV. Béla oklevele, 1244) _____
b) „A királyi udvarhoz híveket anná l bő ségesebb jutalomban kell részesíteni, minél inká bb kitű nnek
má sok kö zü l á llhatatos ragaszkodá sukkal és szolgá latukkal. Ezért […] Pá l, udvarunk fő bírá ja, zalai
ispá n […] orszá gunk elő kelő i és fő emberei kö zé tartozzék.” (IV. Béla oklevele, 1249) _____
c) „Befogadtuk [ő ket] is orszá gunkba, és […] ma má r pogá nyokkal védjü k kirá lysá gunkat. Tová bbá, a
keresztény hit védelmére, első szü lö tt fiunkkal egy [kö zü lü k való ] nő t há zasítottunk ö ssze, hogy ezá ltal
a nagyobb bajt elkerü ljü k, és valami mó dot talá ljunk, amivel ő ket a keresztség felvételére késztessü k.”
(IV. Béla levele a pá pához, 1254) _____
d) „A kirá lyok kivá ló sá gá ra tartozik […], hogy dicső ségü k a nép sokasá gá tó l bő ségesebben gyarapodik.
Innen van, hogy akarjuk, jelen levelü nk tartalmá ná l fogva mindenki számá ra ismertté vá ljék, hogy mi
[…] vendégeinknek, […] ilyen szabadsá got engedélyeztü nk és rendeltü nk: egy-egy telek utá n évenként
há rom pondust tartozzanak fizetni. [...]” (IV. Béla oklevele, 1264) _____
26. A feladat a Hunyadiak korával kapcsolatos. (K/3)

Nevezze meg azt a középkori települést, amelynek váráról szól a forrás! (Elemenként 1 pont.)
a) „Amikor pedig az […] orszá g végvá rá t […] megtá madta a tö rö kö k nagy sokasá ga […], akkor a boldog
pap [Kapisztrá n Já nos] a katolikus hit szerint a halá lra felkészü lve, […] urunkkal és apá nkkal együ tt
behatolt a kereszt jelét viselő kkel a má r teljes erő vel ostromlott vá rba.”
(Hunyadi Má tyá s levele az olasz fejedelmeknek és vá rosoknak, 1460)
__________________________________________________
b) „[Vitéz Já nos] az érsekségre rendkívü l rá termett volt, hiszen az érseki vá rban építtetett egy tá gas
ebédlő termet, elébe csiná ltatott vö rö smá rvá nybó l egy hosszan nyú ló gyö nyö rű séges kerengő t. […]
Hogy az isteni Adalbert baziliká ja ne legyen tű znek kitéve, ü veglapokkal fedte be […].”
(Bonfini: A magyar történelem tizedei)
__________________________________________________
c) „[Má tyá s] nekilá tott, hogy a vá rat, amelyben Zsigmond fö nséges épü letein kívü l nem volt semmi
lá tnivaló , fö lékesítse; a há tsó palotasort szépen kiépítette. […] Fent […] csodá s gazdagsá gú kö nyvtá rá t
rendezte be; a kö tetek kiá llítá sa is pazar. […] Volt egy ü dü lő je a Duna [szemkö zti] oldalá n, a pesti
mező n is, az első mérfö ldkő nél.”
(Bonfini: A magyar történelem tizedei)
__________________________________________________
27. A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Akkoriban volt Marosvá rt egy Ajtony nevű nagyon hatalmas fejedelem, aki Bodony vá rosá ban a
gö rö gö k szertartá sa szerint keresztelkedett meg. Ez felette fitogtatta erejét és hatalmá t, […] Istvá n
kirá lynak pedig nem adta meg a tiszteletet semmiben. […] Csaná d [Istvá n híve] […] tá bort ü tö tt egy
hegynél, […] Ajtony meg a Nagyő sznek mondott mező n vert tá bort […]. Késedelem nélkü l harcba
szá lltak […]. Ajtonyt Csaná d serege a csata helyszínén megö lte. Csaná dot […] a király felmagasztalta.
Megtette a kirá lyi há z és Ajtony há zá nak intéző jévé. Ezt mondta a kirá ly [Csaná dnak]:
»[…]Azért, mert kipusztítottad belő le az ellenségemet, te légy ennek a tartomá nynak az ispá nja.«”
(Szent Gellért pü spö k legendá já bó l)
a) Mely uralkodói törekvések olvashatóak ki az idézett forrásrészletből? Karikázza be a két

helyes válasz sorszámát!
1. a pogá nysá g felszá molá sa
2. az anyagi alapok megteremtése az egyhá z mű kö déséhez
3. az uralkodó i hatalom kiterjesztése a Ká rpá t-medence teljes terü letére
4. a terü leti alapú kö zigazgatá s megteremtése
5. kü lpolitikai szö vetségek kö tése
b) Melyik hatalommal állt szövetségben Ajtony? Karikázza be az egyetlen helyes válasz

sorszámát!
1. Bizá nci Birodalom
2. Egyhá zi (Pá pai) állam
3. Német-ró mai Csá szá rsá g
c) Nevezze meg történelmi szakkifejezéssel azt a közigazgatási egységet, amelyet a forrásrészlet

utolsó bekezdése „tartomány”-ként említ!
____________________________________________________________________________________________________
* 28. Az alábbi feladat Hunyadi Mátyás uralkodásához kapcsolódik. (K/4)

Döntse el a két forrásrészlet adatainak felhasználásával, hogy a Mátyásra vonatkozó
megállapítások igazak-e vagy hamisak! Választását + jellel jelölje! (Elemenként 1 pont)
A bevétel fajtája A bevétel összege (forint)

A jobbá gyok adó i 300 000
Só kereskedelem 80 000
Nemesfém és pénzverés 60 000
Kü lkereskedelmi vá m 50 000
Kirá lyi birtokok jö vedelmei 50 000
Rézeladá s 26 000
Az erdélyi szá szok adó ja 23 000
A vá rosok adó ja 20 000
A zsidó k adó ja 4 000
A királyi kincstár bevételei (1470-es évek)
„É letében mind az egész orszá g reá kiá lt vala Má tyá s kirá lyra, hogy felette igen telhetetlen vala;
megnyú zná és megö nné az orszá got a sok vá mokkal és nagy rová sokkal (adó kkal), mert négyszö r ró ja
vala minden esztendő ben az orszá got. De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé ő tet.
Mert mindjá rt meg kezde bomlani a békesség az orszá gban.”
(Heltai Gá spá r: Krónika az magyaroknak dolgairól)

a) Má tyá s idejében az orszá g lakosainak tö bbsége keveset adó zott.
b) A királyi jogon szedett adó k (regá lék) jelentették Má tyá s legnagyobb bevételi
forrá sá t.
c) A jobbá gysá gtó l szedett adó k jelentették Má tyá s legnagyobb bevételét.
d) Má tyá s késő bbi jó hírét részben annak kö szö nheti, hogy halá la utá n az orszá g
sorsa rosszabbra fordult.
29. A feladat a honfoglaló magyarság harcmodorára és életmódjára vonatkozik. (K/4)

Döntse el a forráshoz kapcsolódó állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Választását X jellel
jelölje! (Elemenként 1 pont.)
„Ü gyesen kilesik a kedvező alkalmat, és ellenségeiket nem annyira kardjukkal és haderejü kkel
igyekeznek leverni, mint inká bb csel, rajtaü tés és a szü kségekben való megszorítá s ú tjá n. […]
Fegyverzetü k kard, bő rpá ncél, íj és kopja, s így a harcban legtö bbjü k kétféle fegyvert visel, vá llukon
kopjá t hordanak, kezü kben íjat tartanak, és amint a szü kség megkívá nja, hol az egyiket, hol a má sikat
haszná ljá k. Ü ldö ztetés kö zben azonban inká bb íjukkal szerzik meg az elő nyt. […] Jobbá ra a
távolharcban, a lesvetésekben, az ellenség bekerítésében, a színlelt meghá trálá sban és
visszafordulá sban és a szétszó ró dó harci alakulatokban lelik kedvü ket.”
(Bö lcs Leó bizá nci csá szá r Taktika című mű vébő l)

a) A magyarsá g harcmodorá ban az íjá szat nem já tszott akkora szerepet, mint a
gyalogos rohamok.
b) A magyarok szívesen vállaltá k a nyílt ü tkö zetet az ellenséges hadseregekkel
szemben.
c) A magyarok szívesen vá llaltá k a nyílt ü tkö zetet az ellenséges hadseregekkel
szemben.
d) Bö lcs Leó , a nehézfegyverzetű hadviselés élharcosainak mutatja be a
magyarokat.
30. A feladat a XIV. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (K/5)

Karikázza be a forrás felhasználásával a helyes állítás sorszámát! Egy válaszcsoportban csak egy
helyes állítás van! (Elemenként 1 pont.)
„[Csá k Má té] parancsunk ellenére kezdte a kirá ly híveit és kö vető it megtá madni, hogy így ő ket a kirá ly
irá nti hű ségü ktő l eltá ntorítsa. Ha pedig a király ellen lá zadó kat, aká rhá nyszor nyíltan vagy titokban
megtámadta, fö ldjeiket és javaikat a tű z martaléká ul vetve, mohó zsá kmá nyolá ssal kifosztotta, azokbó l
semmit, még a méltá nyos részt sem juttatta a kirá ly kezébe fő hatalma jeléü l. A lá zadó k vá rait sem
ostromolta, pedig megígérte; ső t azokat is, amelyeket a kirá ly híveitő l erő szakosan elragadott,
sajá tjaként birtokolva tartomá nyurasá gá hoz kapcsolta. A Buda melletti kirá lyi vá rat [értsd: Visegrá dot]
az uralkodó megbízvá n benne, meghatá rozott idő re á tengedte neki, mire ő semmirekellő mó don –
tulajdonává téve és a kirá ly tetszése ellenére megtartva – ő és ö rö kö sei birtoklá sá ra megerő sítette,
hogy Budá nak és lakosainak – akik mint tiszta hó dolattal teli fiai az elő bb mondott kirá lyt a vállukon
hordtá k és tisztelték –, valamint a kirá lynak sokféle zaklatá st okozva, azon fö ldet felforgassa és a kirá lyi
fennható sá g aló l eltá ntorítsa […]
A nemes esztergomi és vá ci, nyitrai, tová bbá részben az egri és veszprémi, valamint má s
egyhá zakat és sok monostort, valamint azok szabadsá gait, dicső jogait és megszá mlá lhatatlan javait,
amelyet Isten tiszteletére kegyes adomá nyul a keresztény kirá lyok juttattak, sokoldalú an
megnyomorítja és zaklatja; az emberekre és azok hű béreseire gyakran adó kat és sú lyos kivetéseket ró
ki, má s jogtalansá gokat és sú lyos ká rokat okozva nekik, […] a minap ö sszegyű jtvén hadseregét nem
á tallott egészen Buda kapujáig ellenségesen elő rehatolni, fosztogatva és megsemmisítve mindent. Ahol
a kirá ly feleségével, a kirá lynéval együ tt személyesen tartó zkodott.”
(Részlet Gentilis bíboros, pá pai kö vet Csá k Má tét kikö zö sítő oklevelébő l, 1311)
a) 1. Csá k Má té hű ségesen és ő szintén tá mogatta kirá lyá t, Ká roly Ró bertet.

2. Csá k Má té egy ideig lá tszó lag tá mogatta Ká roly Ró bertet, való já ban azonban mindig
hatalmá nak gyengítésére tö rekedett.
3. Csá k Má té még lá tszó lag sem állt Ká roly Ró bert mellé soha, kezdetektő l legá dá zabb ellensége
volt.
b) 1. Csá k Má té kirá lyi parancs ellenére cselekedett.

2. Csá k Má té a pá pai parancs ellenére cselekedett.
3. Csá k Má té ú gy cselekedett, ahogy a pá pai kö vettel korá bban megá llapodott.
c) 1. Csá k Má té az egyhá zi és vilá gi birtokokat egyará nt fosztogatta, és nem volt tekintettel

uralkodó jára sem, hiszen annak budai vá ra ellen is támadá st intézett.
2. Csá k Má té csak a vilá gi urak birtokait tá madta meg és fosztotta ki, az egyhá ziakat békében
hagyta.
3. Csá k Má té azt a helyet, ahol a király tartó zkodott, soha nem tá madta meg.
d) 1. Csá k Má té csak a várakat ostromolta, a falusi népet békében hagyta.

2. Csá k Má té a vá rosok népét tisztelte, ő ket soha nem há borgatta.
3. Csá k Má té a vá rak ostromlá sá n kívü l kifosztotta és felgyú jtotta a falvakat is.
e) 1. A katolikus egyhá z a kirá ly és a tartomá nyurak harcá ban Ká roly Ró bert mellé állt, ezzel
nagyban nö velte az Anjou-király tá borá t.
2. A vá rosi polgá rsá g (pl. a budai) nem támogatta a kirá lyt, mert ú gy érezte, hogy az uralkodó
nem nyú jt neki biztonsá got a tartomá nyurak tá madá sával szemben.
3. Csá k Má té kivételével 1310-re má r minden birtokos nemes a királyi hatalmat támogatta.
31. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájára vonatkozik. (K/5)

A források és ismeretei alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre!
a) Sorolja fel, milyen termékeket exportál hazánk Lengyelország irányába! (Elemenként 0,5 pont.)
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Soroljon fel két terméket, melyet hazánk nyugati irányából importál! (Elemenként 0,5 pont.)
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Írja a forrásrészletek mellé a megfelelő fogalmat! (Elemenként 1 pont.)

1. „Ha elő deink által jó vá hagyott régi szoká s szerint a kö teles vá mot
megfizetitek, s a szávai rév mellett épített vá runk alatt a harmincadot
megadjá tok, egész orszá gunkban szabadon és biztonsá gban jö hettek
mehettek embereitekkel kirá lyi hitü nkre.”
2. „Tudjá tok meg, hogy orszá gunk fő papjai, bá ró i és nemesei egymá s kö zt
beható és egyértelmű megbeszélést folytatvá n, elénk já rulva alá zatosan azt
kérték tő lü nk, hogy mivel kamará nk silá ny pénze orszá gunk lakossá gá t igen
sú jtja, orszá gunk egykori jó létének helyreá llítá sá ra s a kö zérdek javá ra,
maradandó értékű és egész orszá gunkban mindenü tt forgó ú j, jó pénzt
veressü nk.”
3. „Elrendeltü k és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu
utá n, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni
vagy azon á t kijö nni [...] a kirová s megtö rténte utá n 15 napon belü l, a kamara
haszna címén, az elő bb említett kamará knak 18 déná rt a kamará k ispá njá nak
kezéhez kell szolgá ltatni és fizetni.”
32. A feladat a középkori magyar történelemre vonatkozik. (K/4)

Töltse ki a táblázatot a forrás és ismeretei segítségével! Válaszát X jellel jelölje! (Elemenként 0,5
pont.)
„3. Ú gyszintén: semmiféle adó t […] nem fogunk szedetni a serviensek birtokai utá n, sem az ő há zaikba
vagy falvaikba nem szá llunk, hacsak nem hívnak bennü nket. […]
19. A vá rjobbá gyokat a szent királytó l rendelt szabadsá gban kell megtartani. Hasonló képpen a
vendégeket is, bá rmilyen nemzetbő l való k, a kezdettő l nekik engedett szabadsá gban kell megtartani.
20. A tizedet senki se tartozzék pénzben megvá ltani, hanem ahogy a fö ld hozza a bort vagy termést,
ú gy kell fizetni. É s ha a pü spö kö k ellentmondanak, nem fogjuk ő ket segíteni. […]
31. Azt is elrendeljü k, hogy ha mi, vagy a mi utó daink kö zü l valaki valamely idő ben ezen rendelkezések
ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek az erejénél fogva mind a pü spö kö knek, mind a tö bbi
jobbá gyoknak és orszá gunk nemeseinek, együ ttesen és kü lö n-kü lö n, a jelenben és a jö vő ben
mindö rö kké szabadsá gukban á lljon, hogy a hű tlenség minden vétke nélkü l nekü nk és a mi utó dainknak
ellená llhassanak és ellentmondhassanak.”
(II. Andrá s Aranybullájá bó l)

a) A tö rvényt kiadó uralkodó az Anjou-dinasztiá bó l szá rmazott.
b) Ha az uralkodó nem tartja meg ígéreteit, a pü spö kö k és a nemesek
ellentmondhatnak a kirá lynak.
c) A tizedet terményben kell beszolgá ltatni.
d) A tized a fö ldesú r járandó sá ga.
e) A dokumentum a kirá lyi hatalom erő sö dését jelzi.
f) Az Aranybullá t a XVI. szá zadban adtá k ki.
g) A servienseknek nem kell adó t fizetni.
h) A vendégek má s orszá gbó l érkezett jö vevények.
33. A feladat az Árpád-kor történelmére vonatkozik. (K/6)

Ismerje fel a magyarázat alapján a történelmi fogalmat! (Elemenként 1 pont.)
a) ___________________________________: II. Andrá s 1222-ben kiadott uralkodó i oklevele.

b) ___________________________________: Az ú r és a szolgá latá ba állt kisebb birtokosok kö zö tt kialakult
személyi fü ggő ségi viszony; a hű bériség magyarorszá gi vá ltozata.
c) ___________________________________: Kézzel, tö bbnyire pergamenre írott kö nyv.
d) ___________________________________: Kirá lyi vá r vagy vá rmegye élére kinevezett fő tisztviselő .
e) ___________________________________: A legmagasabb rangú zá szló sú r, a XII. szá zadtó l a kirá ly helyettese.
f) ___________________________________: Kirá lyi felségjog alapjá n szedett jö vedelmek.
34. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájához kapcsolódik. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
Magyarország bányászata és külkereskedelme a XIV. században
„Elrendeljü k, hogy ha az egyhá zak vagy nemesek bá rmelyikének fö ldjén arany-, illetve ezü stbá nyá t
fognak találni, s amennyiben nem tagadjá k le azok létezését és nem tagadjá k meg a feltá rá sukat, akkor
ugyanő k ö rö kre élvezzék azon fö ldjeik változatlan birtoklá sát, amelyeken ezek az arany- és
ezü stbá nyá k talá lható k, ső t a fö ldjü kö n talá lt arany-, illetve ezü stbá nyá kbó l szá rmazó , a bá nyá szok
szoká sa szerint befolyó kirá lyi jö vedelmek harmadrészét is kapják meg.”
(Ká roly Ró bert rendelete, 1327)
a) Nevezzen meg a térkép alapján két olyan árucikket, amelyek Magyarország Nyugatra
irányuló külkereskedelmi kivitelében fontos szerepet játszottak! (Elemenként 0,5 pont.)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Említse meg Károly Róbert két intézkedését, amelyek az aranybányászat fellendítését

szolgálták! (Elemenként 0,5 pont.)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Az értékálló pénz bevezetése után Károly Róbert már nem alkalmazta a pénzrontást
bevételei növelésére. Milyen újabb reformot vezetett be a kiesett jövedelem pótlására? (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
35. A feladat a magyar nép őstörténetéhez kapcsolódik. (K/4)

Határozza meg a térkép és ismeretei segítségével, melyik feltételezett magyar szállásterülethez
kapcsolhatók az alábbi meghatározások! (A szállásterületek földrajzi elhelyezkedésére vonatkozóan
több elmélet is van, a feladat megoldása során a szállásterületeknek a térképen ábrázolt, feltételezett
helyszínét vegye alapul.) Írja a megfelelő szállásterület nevét a táblázatba! Egy szállásterület neve több
helyen is szerepelhet. (Elemeként 1 pont.)
A magyar szállásterületek feltételezett földrajzi elhelyezkedése

(a szállásterületek neve a térképen vastag nagybetűkkel szerepel)
Meghatározás Szállásterület
a) Julianus bará t a XIII. szá zadban ezen a szá llá sterü leten talált még magyar
nyelvű népességet.
b) Ez a szá llá sterü let az egyesített keleti szláv á llam uralkodó i kö zpontjá tó l
kö zvetlenü l délre helyezkedett el.
c) Ez a szá llá sterü let az Euró pá t és Á zsiá t elvá lasztó hegységrendszer euró pai
lejtő inél található .
d) Ennek a szá llá sterü letnek a hatá rá n talá lható a Vereckei-há gó .
36. A feladat Hunyadi János törökellenes hadjárataihoz kapcsolódik. (K/3)

Azonosítsa ismeretei és a középiskolai történelmi atlasz segítségével Thuróczy János A
magyarok krónikája c. művében bemutatott hadi eseményeket! (Elemenként 1 pont.)
a) „A vajda ú r á tvonult Rá corszá gon, azaz Szerbiá n, és egész Rumélia határá ig bejá rta egész
Bolgá rorszá got, amelyet régi idő k ó ta a tö rö k haderő tartott birtoká ban. Minden élő lényt, embert,
barmot, ami csak ú tjukba akadt, elfogtak vagy megö ltek. A városokat, várakat és a tö rö kö k minden
egyes telepü lését bevetették, felforgattá k, leromboltá k és tű zzel megemésztették. Ezek kö zö tt a híres
fü rdő k városá t, a népes és kincsekben gazdag Szó fiá t is elfoglaltá k, kiraboltá k és tü zes hamuvá
vá ltoztattá k.”
b) „Orsova vára kö rnyékén á tkeltek a Duná n az orszá g tö bb fő urá nak kíséretében, és benyomultak az
ellenség fö ldjére. […], á tkeltek Bulgá riá n és Ruméliá n, kiértek a tengerpartra, Rumélia vá rosait, melyek
ö nként felajá nlottá k meghó dolá sukat, birtokba vették, és ezek mellett tá bort ü tve vá rtá k a megígért
segítség érkezését. […] Ulá szló kirá ly lá tva, hogy az ellenséges lovassá g fut, a személyének védelmére
rendelt csapatot harcba indította, megrohanta a csá szá r tá borá t. A gyalogosok sű rű csapatai kö zé ért,
azoknak a nagy sokasá ga rárohant, elnyomta ő t csapatával együ tt: elesett.”
c) „Felvirradt az ostrom tizenö tö dik napja, melyre a csá szá r [a tö rö k szultá n] a vá r bevételét ígérte.
Hajnalpirkadá skor népének egész sokasá gá t megindította. Dobpergéssel, trombitaszó val és harsá ny
kiá ltozá ssal, szilajan támadtak. Megrohantá k a vá rat, és kegyetlen ö ldö kléssel a belsejébe hatoltak.
Á mbá r a magyarok kevesen voltak ahhoz, hogy megá lljanak ekkora ellenséggel szemben, minden
erejü kkel védekeztek. […] A besztercei gró f ú r [Hunyadi Já nos] pedig hol fenyegetéssel, hol intő
szavakkal ö sztö kélte ő ket a harcra. […]A magyarok vitéz, lelkes támadá sa hamar megzavart minden
tö rö k csapatot, s há tat adva megfutottak.[…] Az éj sű rű sö tétje alatt maga a csá szá r is megfutott
tá borá bó l.”
a): _____________________________________________
b): _____________________________________________
c): _____________________________________________
37. A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„[…] Isten szent egyhá za és a mi híveink valamennyien, a mostaniak és a jö vendő beliek, tudják meg,
hogy a Pannó nia hegyén lévő Szent Má rton-monostornak […] olyan kivá ltsá got engedélyeztü nk,
amilyent Monte Cassino […] monostora kapott. Szent Má rton monostorá t még szü lő atyá nk kezdte és
mi fejeztü k be Isten segítségével lelkü nk ü dvéért és kirá lysá gunk megszilárdítá sá ért. […]
Gondoskodtam ugyanakkor arró l is, hogy megö rö kítsem az utó dok emlékezetében azt a
kü lö nleges támogatá st, amelyet Szent Má rton érdemeiért gyermekkoromban megtapasztaltam.
Ugyanis mikor kitö rt a há ború vihara, […] mivel az egyik megye, a somogyi el akart ű zni atyám
székérő l, nagy bizonytalansá g fogott el, milyen tanácsot adjak há borgó lelkemnek, mihez fogjak? Ekkor
[…] fogadalmat tettem Szent Má rtonnak, ha érdemeiért […] ellenségeimet legyő zö m, akkor ú gy jó , ha a
fenti megye dézsmá já t, ami minden dolga, birtoka, fö ldje, sző lő je, vetése, ú tvá mja utá n já r ugyanezen
monostor apá tjá nak vessem alá haladéktalanul […].”
(A pannonhalmi apá tsá g kiváltsá glevele, 1001/1002)
a) Nevezze meg azt az uralkodót, akinek uralma alatt kezdetét vette a pannonhalmi apátság működése!
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Nevezze meg azt a szerzetesrendet, amelyhez az apátság tartozott!

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Nevezze meg azt a személyt, aki a forrásban említett háborút kirobbantotta!

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Nevezze meg másik szóval (szakkifejezéssel) a forrásban említett adófajtát!

_____________________________________________________________________________________________________________________
38. A feladat a magyar őstörténettel kapcsolatos. (K/3)

Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A magyar nép vándorlása

(A térképvázlaton a számozott nyilak jelzik a magyarok vándorlását)
„A tü rkö k [értsd: magyarok] népe régen Kazá riá hoz kö zel szerzett magá nak lakó helyet [a]. Amikor a
tü rkö k és az akkor kangarnak nevezett besenyő k kö zt há ború ü tö tt ki, a tü rkö k serege vereséget
szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész […] Perzsia vidékén telepedett le [b], […] a má sik rész
pedig vajdá jukkal és vezérü kkel, Levedivel nyugatra ment lakni [c].”
(Bíborbanszü letett Konstantin bizá nci csá szá r, X. szá zad kö zepe)
Mely nyilak jelölik a térképen a szöveges forrásban aláhúzott és betűvel jelzett eseményeket?
Írja a megfelelő nyíl sorszámát a betűjel mellé!
a) ___________
b) ___________
c) ___________
1. A feladat a végvári küzdelmekre vonatkozik. (K/3)

Állítsa növekvő időrendbe a források által felidézett eseményeket! Írja az esemény betűjelét a
táblázat megfelelő sorszáma alá! (Elemenként 1 pont.)
a) „Zrini jól esmérvén életének végét,

Ö tszá z bá tor vitézt szá mlál maga mellett;
Minthogy nem tű rheti immá r égő tü zet,
Kiviszi magával azért mind ezeket.”
(Zrínyi Mikló s)
b) „Summáját írom Eger várának,

Megszá llá sá nak, viadalá nak,
Szégyenvallá sá t csá szá r hadá nak,
Nagy vigassá gá t Ferdiná nd kirá lynak.”
(Tinó di Lantos Sebestyén)
c) „Az elmú lt évben Allah kegyelmével és győ zedelmes kardom segítségével

meghó dítottam Magyarorszá got és fő vá rosá t, Budá t.”
(Szulejmá n győ zelmi jelentésébő l)
1. 2. 3.
2. A feladat a XV–XVI. századi várháborúk időszakával kapcsolatos. (K/5)

Nevezze meg a leírásokban szereplő városokat, és rendelje hozzá a mellékelt térképen a
megfelelő számokat! (Elemenként 1 pont.)
A Magyar Királyság 1541 után

a) A tö rö kö k 1552 nyará n a Losonczi Istvá n vá rkapitá ny á ltal vezetett védő k hő siessége ellenére
elfoglaltá k.
A város neve: _________________________________ Száma: ___________
b) 1566 szeptemberében, egy hó napos ostrom utá n foglaltá k el a tö rö kö k a vá rat, a vá rkapitá ny Zrínyi
Mikló s és a vá rat ostromló tö rö k szultá n is meghalt az ostrom idején.
c) Felső -Magyarorszá g kapuja, pü spö kségét Szent Istvá n alapította, 1552-ben sikeresen ellená llt a
tö rö k ostromnak, de a 15 éves há ború sorá n védő i feladtá k.
d) 1526 augusztusá ban a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a szultá n tú lerő ben lévő
hadseregétő l.
e) A déli magyar végvá rvonal egyik kö zpontja, ahol 1456-ban a Hunyadi Já nos vezette magyar seregek
legyő zték a szultá n á ltal vezetett ostromló tö rö k csapatokat.
3. A következő feladat a XVII. századi Erdély társadalmára vonatkozik. (K/4)

Húzza alá a helyes megoldást a mellékelt források tanulmányozása után! (Elemenként 1 pont.)
„A Bethlen kori Erdély tá rsadalma magá n viselte a kö zépkorbó l ö rö kö lt rendi struktú ra nagyon is
»erdélyi« sajá tossá gait. Megő rizte a magyar nemesség, a székelyek és szá szok rendjének alapvető
há rmas tagozó dá sá t. […]
A romá nsá g a 17. szá zadra má r természetes ö sszetevő je az erdélyi tá rsadalom szö vedékének.
Kiemelkedő tagjai má r szá zadokkal korá bban magyar nemességet kaptak. A tö bbségében hegyvidéki
pá sztorkodá st folytató , juhtenyésztő romá n lakossá g azonban a 17. szá zadban jó val kedvező bb
helyzetben élt, mint jobbá gytelken ü lő tá rsaik, hiszen kisebb adó terhet viseltek, állandó an mozgá sban
lévén egyéb kö telezettségekkel is nehezen voltak terhelhető k. […]
Bethlen 1622-ben tö rvényben mondatta ki, hogy azok a székelyek, akik jobbá gynak valljá k
magukat, a tö bbiekhez hasonlatosan adó fizetésre kö telesek. Így az adó tó l való félelmü kben inká bb a
katoná skodá st választottá k. Ennek kö szö nhető , hogy a székelyek há ború s idő ben szinte napokon belü l
legalá bb 10 ezer fő nyi hadat á llítottak ki, ami akkor komoly »á llandó « hadseregnek számított. […]
A szá szok a 17. szá zadban is megő rizték a kö zépkorban (1224) szerzett kivá ltsá gaikat. Kö zö sen
adó ztak egy ö sszegben, maguk választottá k meg elö ljá ró ikat, tisztségviselő iket. Az »universitas« élén
Nagyszeben vá rosa és annak polgá rmestere, a szá sz gró f á llt, aki a város taná csával együ tt irá nyította a
»szá sz nemzet«-et.”
(Oborni Teréz: Erdély Bethlen Gábor uralma alatt)
a) Melyik népesség nem élt az erdélyi részeken? (Húzza alá a helyes választ!)
1. székelyek 2. szá szok 3. romá nok 4. csehek
b) Székelyföldön melyik vallási felekezet volt a legjelentősebb? (Húzza alá a helyes választ!)
1. katolikus 2. reformá tus 3. unitá rius 4. gö rö gkeleti
c) Hogyan nevezték a szász gróf által irányított közösséget? (Húzza alá a helyes választ!)
1. universitas 2. szá sz szék 3. nagyszebeni kö zö sség
d) Melyik az a népesség, amelynek tagjai már a középkor óta személyükben szabad,

adófizetéssel nem terhelhető népek voltak? (Húzza alá a helyes választ!)
1. romá nok 2. szá szok 3. székelyek 4. magyarok
4. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. (K/4)

Döntse el, mely forrásrészletekre igazak a táblázatban szereplő állítások! Írja a forrásrészletek
betűjeleit a táblázat megfelelő soraiba! Egy állításhoz egy forrásrészlet tartozik. Egy
forrá srészlet kimarad. (Elemenként 1 pont.)
A) „A szená tusban mindenki azon a véleményen volt, hogy meg kell tennü nk ezt az elszakadá si
nyilatkozatot. […] Ez az elhatá rozá s volt az oka annak, hogy a rendeket jö vő tavaszra […] ö sszehívtuk,
mert ehhez a nagy ü gyhö z szü kség volt a beleegyezésü kre.”
B) „[Pá lffy Já nos, a Magyarorszá gon állomá sozó csá szá ri seregek fő parancsnoka] biztosított a csá szá r
jó akaratá ró l, és arra buzdított, írjak e fejedelemnek egy hó doló levelet, és ha ezt megteszem,
biztosíthat ró la, hogy a csá szá r a nemzetnek […] megadja tö rvényeken alapuló minden szabadsá gá t és
á ltalá nos bocsá natot mindazoknak, akik még fegyverben vannak.”
C) „Munká csi hercegségem jobbá gyai […] voltak az első k, akik ez év kora tavaszá n kö veteket kü ldtek
Lengyelorszá gba. […] Hosszú keresés utá n megtalá ltak engem. Elő adták nekem a nép végső nyomorá t,
a kétségbeesést, amely arra kényszeríti ő ket, hogy fegyvert fogjanak, ha á llapotukat megszá nom, és
bá rmiféle segítséget ígérek nekik.”
D) „Valamennyi megye és szabad királyi vá ros kö vete megjelent ezen a gyű lésen. […] Az első ü lésen
megkö szö ntem a rendeknek, hogy […] támogattá k erő feszítéseimet, amelyekkel há rom év ó ta
igyekszem a nemzetet az idegen igá tó l megszabadítani. […] Ezek utá n kikiá ltottak a szö vetkezett
rendek [Magyarorszá g] vezérlő fejedelmévé.”
E) „Sohasem tudtam a rendeket rá bírni, egyezzenek bele a katolikus pü spö k bejö vetelébe [értsd: a
katolikus pü spö kség visszaá llítá sá ba]. Pedig minden bevett vallá snak volt pü spö ke, a tö rvények teljes
egyenlő séget írnak elő kö ztü k egy unió nak nevezett tö rvény alapjá n.”
(Részletek II. Rá kó czi Ferenc emlékirataibó l)
Állítás A forrásrészlet betűjele

a) 1703-ban tö rtént eseményeket ír le.
b) A Habsburg-há z tró nfosztá sá nak elő készítését írja le.
c) Megá llapítá sai Erdélyre vonatkoznak.
d) Említi a késő bb megkö tö tt szatmá ri béke fő feltételeit.
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békéhez kapcsolódik. (K/4)

Válaszoljon a forrás és ismeretei alapján a kérdésekre!
„[…] Valamennyi […] Rá kó czi-kö vető nek […] megbocsá tó kegyelmet adunk […]
[…] A vallá s ü gyében érvényben hagyjuk az orszá g elfogadott tö rvényeit […]
[…] mind Magyarorszá gon, mind Erdélyben; senki elő l sem zá rjuk el az ú tjá t annak, hogy ná lunk és a
kirá lyi felségnél, avagy az orszá ggyű lés színe elő tt sérelmeinek elő adá sa céljá bó l megjelenhessék.
[…] Magyarorszá g és Erdély jogait, kiváltsá gait és szabadsá gjogait szentü l és sértetlenü l megtartjuk.
[…] Sértetlenü l megmarad a lehető ség nemcsak arra, hogy az elkö vetkező orszá ggyű lésen az egyéb
sérelmeket elő adhassá k, hanem annak a lehető sége is, hogy mindarra, ami a nemzet ü dvét és
becsü letét szolgá lja, szabad kívá nsá g formá já ban, kellő tisztelettel és tö rvényes ú ton, a kirá ly kegyes
jó vá hagyá sá t is megkérhessék. Így tehá t való já ban senkinek sem kell kételkednie abban, hogy a kirá lyi
felség […] az orszá gos méltó sá gokra e haza szü lö tteit emeli [...]”
(Részletek a szatmá ri békébő l, 1711)
a) A táblázat egyes soraiban a II. Rákóczi Ferenc által, az 1703-as kiáltványban megfogalmazott
rendi sérelmeket olvashatja. Döntse el a szöveg alapján, hogy a szatmári békében orvosolták-e a
rendi sérelmeket! (Elemenként 0,5 pont.)
Rendi sérelem Orvosolták?

Igen Nem
1.) „[…] kizá rják az orszá g nemeseit minden taná cskozá sbó l, s minden, az orszá g
kö zü gyeit érintő ü gyben nélkü lü nk hatá roznak felettü nk.[…]”
2.) „[…] ama nagy Jeruzsá lemi Endre kirá ly nagyfontossá gú tö rvényét, amely a nemzet
dicső ségére magá ban foglalta az ö sszes rendek sarkalatos szabadsá gjogait a mai napig
kiható érvénnyel, s ö rö kre megadta azt a jogot, hogy tö rvénysértés esetében
szembeszegü lhessenek a kirá lyokkal […]”
3.) „[…] végü l pedig azért, hogy az orszá g tö rvénykezési eljá rá sá t az osztrá k
jogszoká snak rendeljék alá a gyakorlatban, hazá nk szabadsá gá nak megrontá sá ra. […]”
4.) „[…] s az orszá gnak a szabad kirá lyvá lasztá sban oly sok szá zadon á t csorbítatlan
érvényben fenná lló arany szabadsá gá t szolgai á tvá ltozá ssal ö rö kletes kirá lysá g képére
alakítottá k á t.”
b) Húzza alá a szövegnek azt a részét, amely a rendi alkotmány visszaállítására tesz ígéretet! (1 p.)
c) Nevezze meg a táblázat 2. pontjában idézett történelmi dokumentumot! (0,5 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Határozza meg a táblázat 2. pontjában idézett részlet elnevezését! (0,5 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
6. A feladat Magyarország XVIII. századi történelmére vonatkozik. (K/5)

Oldja meg ismeretei és a térkép alapján a feladatokat!
Magyarország legritkábban lakott területei 1720-ban
a) Válassza ki, melyik állítás melyik nyílra vonatkozik! Írja az állítás számjelét a nyilak végéhez!
(Elemenként 0,5 pont.)
1.) Az uralkodóház által szervezett betelepítéssel kerültek Magyarországra.

A népcsoport neve: ________________________________________________________________________
2.) Önkéntes bevándorlás során telepedtek be.

3.) A belső vándorlásban leginkább ez a nem magyar népcsoport volt érintve.

b) Nevezze meg a fenti népmozgások egy okát! (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Nevezzen meg egyet a népmozgások idején uralkodó Habsburgok közül!(1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
7. A feladat a magyarországi jobbágykérdés XVIII. századi történetére vonatkozik. (K/4)

Döntse el ismeretei és a forrás alapján, igazak vagy hamisak a következő állítások! Választását X
jellel jelölje! (Elemenként 0,5 pont.)
„5. Há ny és micsodá s szá ntó fö ldeket és réteket egész há z helyes jobbá gy bír, egy hold fö ld há ny posonyi
mérő re való , és a réteken maga ideiben sarjut kaszá lni lehet-é?
6. Egy-egy jobbá gy á ltal há ny napi és minémő robot, mennyi számú vonyó marhával eddiglen az
urasá gnak tételő dö tt, és az mentelek az jö vetelekkel [oda- és visszaú t] az jobbá gyoknak szá mlá ltatott-é
az robotá ban vagy sem?
7. Az kilenced addighlen és micsoda idő tü l fogvá st mikbü l adó dott és azon kilencednek ki adá sa azon
vá rmegyebéli má s dominiumokban [uradalom] szoká sban vagyon-é? É s miket még az jobbá gysá g má s
adó feiben [fejében] esztendő nként maga fö ldes urasá gá nak adott, és jelessen az adó k és ajá ndékok az
fö ldes ú r á ltal kész pénzben, aká r naturá liá kban [természetben] mibő l álló k?
8. Há ny puszta há z helyek vannak minden helségben melly idő tü l fogvá st és mi okbú l pusztultak el, és
ki által birattatnak?
9. Az jobbá gyok szabadok-é, vagy ö rö kö ssek?”
(Részlet az Urbáriumhoz mellékelt kérdő ívbő l; 1767)

a) A kérdő ív II. Jó zsef uralma idején keletkezett.
b) A kérdő ív uralkodó i rendelethez kapcsolható .
c) A kérdő ív idézett része adatokat gyű jt a szabad kirá lyi vá rosok polgá rainak
mező gazdasá gi tevékenységérő l is.
d) A 6. kérdés a jobbá gyok olyan munkajáradéká ra vonatkozik, amellyel a
fö ldbirtokosnak tartoznak.
e) A 7. kérdésben említett kilenced egyhá zi adó .
f) A 9. kérdésben talá lható „ö rö kö ssek” kifejezés a rö ghö z kö tö tt állapotot jelenti.
g) A kérdő ív egyik pontja az egész telekhez tartozó szá ntó fö ld és rét nagysá gá ró l
és minő ségérő l kér adatokat.
h) Az intézkedés kö vetkeztében megtö rtént a jobbá gyfelszabadítá s
Magyarorszá gon a XVIII. szá zadban.
8. A feladat II. József uralkodásával kapcsolatos. (K/3)

A) „II. tc. 5. §. Ő legszentségesebb csá szá ri és királyi felsége férfiá gá nak magvaszakadtával […] az
ö rö klési jogon való utó dlá st e Magyarorszá gban és koroná já ban, s az Isten segedelmével má r
visszaszerzett ehhez tartozó részekben, orszá gokban és tartomá nyokban, felséges Osztrá k Há zá nak
nő á gá ra is és pedig első helyen a fent tisztelt most uralkodó legszentségesebb csá szá ri és királyi
felségnek […] uralkodá s és kormá nyzá s végett á truhá zzák.”
B) „É n tehá t, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a magyar és erdélyi rendek minden
elgondolható , a méltá nyossá gnak csak a színével is bíró panaszainak, minden uralkodá som alatt kelt
á ltalá nos rendeletet és intézkedést eltö rlö k, s ő ket azon á llapotba visszahelyezem, melyben
Ő felségének, a boldogult csá szá rnénak halálakor voltak. Ebbő l csak a tolerancia-patenst, az ú j
lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbá gyokra vonatkozó t veszem ki.”
C) „Tizedszer. Sértetlenü l megmarad a lehető ség nemcsak arra, hogy az elkö vetkező orszá ggyű lésen az
egyéb sérelmeket elő adhassá k, hanem annak a lehető sége is, hogy mindarra, ami ténylegesen a nemzet
ü dvét és becsü letét szolgá lja, szabad kívá nsá g formá já ban, kellő tisztelettel és tö rvényes ú ton, a kirá lyi
kegyes jó vá hagyá st is megkérhessék; így […] Magyarorszá g és az Erdélyi Fejedelemség irá nti jó
szá ndék tekintetében ugyanazon kirá lyi felségtő l má r nem is lehet kívá nni tö bbet.”
D) „9. tc. 1.§. Hogy mikor a ná dori és a vele tö rvény szerint ö sszekö tö tt helytartó i hivatal jö vendő ben
megü resedik, az egy éven tú l nem fog ü resedésben hagyatni. 14. tc. 1. §. Aki egyszersmind azt is
elhatá rozta, hogy az orszá g dolgait és ü gyeit, az orszá gon belü l és kívü l, magyarok á ltal fogja végezni és
végeztetni.”
E) „Má sodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, Fö ldes Ú rnak
engedelme nélkü l is há zasodni, Tudomá nyoknak s Mesterségeknek tanulá sá ra magá t adni, azokat
aká rhol gyakorolni.”
F) „Minthogy ő legszentebb felsége meg van győ ző dve arró l, hogy minden kényszer, amely az emberek
lelkiismeretére erő szakkal hat, mindennél á rtalmasabb, ezzel szemben az olyan helyes tü relem,
amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallá sra, mind az á llamra igen nagy haszon forrá sa,
elhatá rozta, hogy e tü relmet valamennyi csá szá ri és kirá lyi tartomá nyá ban bizonyos tö rvényekkel
erő síti meg.”
a) Válassza ki a fenti rendeletek és törvények közül a II. József uralkodásának időszakához

kötődőeket! Írja a betűjeleket a pontozott vonalra! (Elemenként 0,5 pont.)
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Miért hívták II. Józsefet a kortársak „kalapos királynak”? (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Meddig maradt érvényben (év) II. József nyelvrendelete? (0,5 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
9. A feladat Magyarország XVI. századi történetére vonatkozik. (K/6)

A forrás és ismeretei segítségével állapítsa meg, hogy a következő állítások igazak-e vagy
hamisak! Válaszát X jellel jelölje! (Elemenként 1 pont.)
„Há rom-négy nap mú lva az iszlá m padisahja is megérkezett Buda alá. […] Az erdélyinek felesége, ki
Budá n volt, igen sok ajá ndékkal és néhá ny béggel együ tt kikü ldte fiá t az uralkodó hoz. Az iszlám
padisahja illő tisztelettel fogadta […] és ajá ndékokat adott neki s anyjá nak […]. Ezt mondta nekik:
»Bécs kirá lya Ferdiná nd nem engedi nektek, hogy bírjá tok Budát, minduntalan há borgat benneteket;
ennélfogva célszerű bb lesz, ha Erdély orszá gá t és a hozzá tartozó részeket adom nektek s oda mentek
és ott éltek.« […]. Az iszlám padisahja a budai beglerbégséget Szulejmá n pasá nak […] adta. […] Budá ba
erő s ő rizetü l janicsárokat […], kö zel 20000 embert rendeltetett, tová bbá […] templomait mecsetekké,
tornyait minaretekké változtattá k á t.”
(Lutfi pasa, tö rténetíró ; 1541)
Igaz Hamis
a) Az „erdélyinek” nevezett személy I. Szapolyai Já nos.
b) A forrá s magyar néző pontbó l mutatja be a tö rténetet.
c) Buda elfoglalá sá t a szultá n Ferdiná nd tá madó szá ndékával indokolta.
d) A szultá n Budá t és kö rnyékét csak a forrá sban említett esemény utá n 15 évvel
csatolta az oszmá n kö zigazgatá shoz.
e) A hó dítá st a keresztény templomok muszlim imahelyekké való á talakítá sa
kö vette.
f) Az „iszlám padisahja” a tö rö k szultá n, II. Mohamed.
10. A feladat Mária Terézia oktatáspolitikájával kapcsolatos. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„I. Kezdjü k a nép fiain, és oktatá sukban arra figyeljü nk, hogy azokat a készségeket alakítsuk ki bennü k,
amelyek első sorban az igaz keresztény kö telességeinek teljesítésére vonatkoznak, tová bbá azokat,
melyek a nö vendékek kü lö nbö ző életpá lyá já nak feladatá t teszik [...] vagy a felső bb tanulmá nyaikra az
alkalmas alapot vessék meg a népiskolá kban.
II. Gondoskodni kell azokró l is, akik ezek elvégzése utá n folytatjá k tanulmá nyaikat és néhá ny év mú lva
abbahagyvá n má s intézményekbe lépnek á t. Nevezetesen: valamely ipará gra vagy kereskedelmi
pá lyára, mezei gazdá lkodá sra, kö zségi vagy vá rosi kisebb hivatalba, katonai pályá ra, bá nyá szatra [...],
végre komolyabb tudomá nyok tanulá sá ra. Az iskolá nak ezen fajtá ja ezentú l grammatikai iskola néven
fog szerepelni.
III. Ennek elvégzése utá n az ifjak felléphetnek a magasabb mű veltség iskoláiba, s miutá n azt befejezték,
sokan bú csú t mondanak a tudomá nyoknak. Egyesek […] népiskolai vagy grammatikai iskolai
tanító sá gra [szegő dnek], némelyek mint titká rok vagy kö nyvtá rosok találnak elhelyezést. Ennek az
iskolá nak jö vő re gimná zium lesz a neve.
IV. Mindazok, akik tanulmá nyaikat ezen tú l kiterjeszteni szá ndékoznak, a bö lcseletre, a hittudomá nyra,
a jogtudomá nyra, az orvosi tudomá nyra adjá k magukat. A tudomá nyos iskola ezen fajá t joggal illeti
meg az akadémia elnevezés.
V. Akik még tová bbi tudomá nyos kiképzésre fognak tö rekedni, azoknak a kirá lyi egyetemre kell
belépniü k.”
(Ratio Educationis; 1777)
a) Milyen feladatai vannak a népiskolának a rendelet szerint? Nevezzen meg kettőt! (Elemenként
0,5 pont.)
1. ___________________________________________________________________________________________________________________
2.____________________________________________________________________________________________________________________
b) Melyik iskolát kell elvégezni a rendelet szerint a következő foglalkozásokhoz? (Elemenként 0,5
pont.)
1. népiskolai tanító sá g: __________________________ 2. papi pá lya: ______________________________
c) Fogalmazza meg, mit szabályoz összességében a rendelet idézett részlete! (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Hogyan nevezzük azt a korabeli, Közép-Európában jellemző kormányzati formát, amely

fontosnak tartotta az oktatásügy fejlesztését? (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
11. A következő feladat a Rákóczi-szabadságharc fordulópontjaihoz kapcsolódik. (K/4)

Párosítsa a Rákóczi-szabadságharc fordulópontját jelentő eseményeket az esemény
helyszínével és a hozzájuk tartozó forrásokkal! A helyszínek nevét és a források betűjelét írja a
táblázat megfelelő helyére! Egy helyszín kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Az események helyszíne: Trencsén; Ó nod; Majtény; Duná ntú l; Szécsény
Az esemény megnevezése Helyszín Forrás száma

Sikeres kuruc hadjá rat
Az orszá ggyű lés kimondja a Habsburg-há z tró nfosztá sá t
Kuruc csatavesztés
Fegyverletétek (ténylegesen: zá szló letétel)
Források:
1.) „A német sereg fő része a katonasá g jobb szá rnyá t kö zelítve, ó vatosan elkerü lte a gyalogsá got, a
vezéri tö rzs ú jonc lovassá gá t lerohanva, azokat első rohamra csú fosan ö sszezavarta, s visszaszorította.
[A fejedelem] ekkor azonban az ö sszecsapá sban megbokrosodott lová ró l lebukott […] és az egész
seregen oly félelem lett ú rrá , hogy a rend felbomlott, és ki-ki futá snak eredt.”
2.) „Isten ő Szent Felsége á ltalhozvá n szerencséssen az Duná n, Fö ldvá rá t jó passusnak kedvéért
megépíttettem, Simontornyá t, Pá pá t, Kapuvárat, Kő szö gö t, – kikben német praesidium volt – ú gy
szintén Borostyá n-vá rá t is szerencséssen megvettem. […] Itten, há lá Istennek, szép csendességben
vagyon ez az darab fö ld, és mind Kegyelmes Urunk hű ségére hajlott; az katonasá g is jó discipliná ban
tartatik, semmi hú zá st s vonyá st nem kö vet el, az mint is engemet nem ká rtévő : hanem jó tévő Já nosnak
hívnak.”
3.) „Minekoká ért ezen Mi mindnyá junk kö zö nséges akarattyával végezett, s megerő síttetett
articulusunkkal, magunkat említett Első Joseph Csá szá r, és ő á ltala az egész Austriai Há z, rajtunk
kö vetett kirá lyi engedelmességétő l ’s tiszteletitő l, és minden magá nak tulajdoníttatni kívá ntt jussá tó l ’a
Magyar Coroná nkhoz, Orszá gunkhoz, annak igazgatá sá hoz, most vagy jö vendő ben, aká r mimó don-való
ragaszkodá sá tó l fel-szabadú ltaknak, és meg menekedetteknek lenni végezvén...”
4.)
12. A feladat a XVIII. századi Magyarország népesedési viszonyaira vonatkozik. (K/5)

Válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.)
a) Nevezzen meg egy olyan népcsoportot, amelyet a XVIII. században a határokon túlról
telepített be az állam Magyarországra!
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Nevezzen meg kettőt a telepítést szervező, irányító, abban érdekelt tényezők közül!
1. ______________________________________________________;2. ______________________________________________________
c) Soroljon fel két olyan népcsoportot, amelynél jelentős volt az önkéntes, szervezés nélküli
bevándorlás is!
1. ______________________________________________________;2. ______________________________________________________
A Magyar Királyság etnikai összetétele Erdéllyel; 1790
d) Egészítse ki a kördiagram jelmagyarázatát a meg nem nevezett két nép nevével!

41,6%: _______________________________________________
10,7%: _______________________________________________
e) Soroljon fel további két (az „egyéb” kategóriába tartozó) népcsoportot, amelynek kisebb
közösségei éltek az ország területén!
1. ______________________________________________________;2. ______________________________________________________
f) Húzza alá, mennyi volt a magyar anyanyelvűek száma az 1787-ben összeszámlált 9,3 millió
országlakosból!
3,9 millió 4,16 millió 4,7 millió
13. A feladat Mária Terézia tevékenységéhez kapcsolódik. (K/4)

A Habsburg Birodalom és Magyarország vámhatárainak vámtételei a XVIII. század második felében
a) Hogyan nevezzük Mária Teréziának azt a rendeletét, amelynek vázlatos rajza fent látható?
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Mi volt a célja annak a megkülönböztetésnek, hogy a magyar mezőgazdasági termékekre

különböző vámot vetettek ki, attól függően, hogy a Birodalomba vagy a Birodalmon kívülre
történt a szállítás?
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Milyen következményei voltak ennek a vámrendszernek a magyar iparra nézve?

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Hogyan nevezzük a királynő által 1767-ben kiadott rendeletet, amely a jobbágyok földesúri
terheit rögzítette?
_____________________________________________________________________________________________________________________
14. A feladat Magyarország XVIII. századi társadalmával kapcsolatos. (K/4)

Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak az állítások! Írjon X
jelet a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 1 pont.)

a) A belső vá ndorlá s fő irá nya a sű rű bben lakott peremterü letek felő l a ritká bban
lakott belső orszá grészek felé mutatott.
b) A romá nsá g csak a szervezett betelepü lésben vett részt, belső vá ndorlá suk nem
volt jellemző .
c) A nemzetiségek bevá ndorlá sa kö vetkeztében a magyarsá g „csonka tá rsadalmat”
alkotott, vagyis hiá nyzott a vezető tá rsadalmi rétege.
d) A polgá rsá g tö bbsége német szá rmazá sú volt.
15. A feladat a XVI–XVII. századi Erdély etnikai és vallási viszonyaival kapcsolatos. (K/4)
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!
a) Írja be a túloldali táblázatba a hiányzó adatokat! A táblázatban szereplő területek elnevezése

mellé a megfelelő térképmintázat betűjelét és az adott területen élő rendi nemzetről szóló leírás
sorszámát kell beírnia. Használhatja a középiskolai történelmi atlasz megfelelő térképét. (Elemenként
0,5 pont.)
Az Erdélyi Fejedelemség
Leírások:
1. Vezető rétegü ket vagyonos kereskedő k és céhes iparosok alkottá k. Széleskö rű
ö nkormá nyzati jogokkal rendelkeztek, és az á llami adó t évente, egy ö sszegben
fizették. Má r az 1520-as években elkezdtek terjedni kö rü kben Luther tanai.
2. Tá rsadalmukat nagyrészt kis- és kö zépbirtokos nemesek alkották. A XVI. szá zad

kö zepétő l a reformá ció tö bb irá nyzata is megjelent terü letü kö n, a legtö bben Kálvin
kö vető i lettek.
3. Kollektív nemesi joggal rendelkeztek. Kivá ltsá gaik fejében á ltalá nos hadfelkelési
kö telezettséggel tartoztak. A reformáció alig tudott teret hó dítani kö rü kben.
Terület A térképmintázat betűjele A leírás sorszáma

Magyar vá rmegyék
Székely székek
Szá sz székek
b) Melyik – rendi nemzetet nem alkotó – népcsoportra vonatkozik a következő állítás? (1 pont)
Tá rsadalmuk tö bbségét pá sztorkodó életmó dot folytató , ortodox vallá sú parasztok alkottá k.
_____________________________________________________________________________________________________________________
16. A feladat Mária Terézia reformjaival kapcsolatos. (K/4)

Az alábbi táblázatok azt mutatják, hogy egy egésztelkes jobbágy milyen földeket használt és
milyen fontosabb adókkal, járadékokkal tartozott a földesurának az úrbéri rendelet
értelmében. Írja be a táblázatok kipontozott helyeire a megfelelő kifejezéseket! A felsoroltak
közül válasszon! Három kifejezést nem kell beírnia. (Elemenként 1 pont.)
Kifejezések: hű bérbirtok; legelő ; kilenced; regá lé; robot; szá ntó ; tized
17. A feladat a török elleni küzdelmek történetéhez kapcsolódik. (K/4)

A vaktérképen a korszak fontos csatáinak, várostromainak helyszínét jelöltük be. Párosítsa az
alábbi történelmi, illetve irodalmi forrásokat a bejelölt helyszínekkel! Írja a vaktérképen jelölt
helyszínek sorszámát a táblázat megfelelő mezőjébe! Három helyszín kimarad. (Elemenként 1
pont.)
Forrás Helyszín sorszáma

A)
B)
C)
D)
A) „[…] jó l esmervén életének végét,

Ö tszá z bá tor vitézt szá mlál maga mellett:
Minthogy nem tü rheti immá r égő tü zet,
Kiviszi magával azért mind ezeket.
É s az vá rbul kimegyen nagy bá tor szü vel,

Elő tte tö rö kö k futnak szerte-széllel:
Az piacon megá ll, és szö rnyü szemével
Nézi, hogy hon vagyon pogá ny sok sereggel.”
B) „Seregü ket há rom részre osztottá k. Az egyik tö meg – amely tető tő l talpig vassal volt fö dve, s
vasnyá rsat tartott a kezében – az ellő tt puska- és á gyú golyó kkal teljességgel nem tö rő dve vá gtatott
Ibrahim pasa ruméliai beglerbég felé. Mivel pedig a ruméliai hadtest nem bírt ellená llni, egy része az
uralkodó felé futott. A má sik csapat kettészakította hadrendü nket. A gonosz mívű király pedig tö bbi
nyomorult katonasá gával a felséges uralkodó ra és az anató liai seregre rohant. A janicsá rok ö sszesen
há romszor-négyszer tá madtá k meg puskatű zzel, és igyekeztek visszaszorítani az alávaló gyaurokat.
Végre a felséges Isten és a pró féta segélyével az iszlá m népe visszafordította a gonoszokat, s mikor má r
nem volt erejü k ú jabb támadá sra, ú gy aprította ő ket, mint a kutyá t.”
C) „Ugyanezen hó má sodiká n az á gyú zá s sokkal erő teljesebben kezdő dö tt, mint bá rmikor, ugyanis
kilenc ü teg negyven á gyú ja csaknem szü net nélkü l lő tte a várost, ennek meg is lett a kitű nő hatá sa,
ezért folytató dott egészen a roham pillanatá ig. Tizenkétezer fő nyi lovas és gyalogos katonasá got
vezényeltek rohamra, kik má r só vá rogva vá rtá k a jelet, minthogy az egész éjszaká t készenlétben
tö ltö tték. Mind a csá szá ri, mind a brandenburgi oldalró l hatalmas erő vel rohantá k meg a katoná k a
futó á rkot, megmá sztá k a falat, megnyitottá k a kaput. Estefelé megegyeztek a harcoló felek, s az
ellenség feltételek nélkü l megadta magá t. A tö rö kö k kö zü l kétezernél is tö bbet megö ltek, a tö bbi
fogsá gba esett. A zsákmá ny nagy volt, de még sokkal nagyobb lehetett volna, hacsak a végzet tű zbe
nem borította volna a vá rost. Minden lá ngban á llott, s a város képe Tró já nak volt a má sa. A Vezír
hadseregével együ tt egy ideig figyelte a hadieseményeket, este azonban eltávozott, ezzel szemben a
svédek megérkeztek hozzá nk.”
D) „A hatalmas csá szá r ezen a tavaszon két sereget kü ldö tt Magyarorszá gra. Az egyik sereg elfoglalta
Lippá t, Csaná dot és Szolnokot s minden vá rat és vá rkastélyt, amely a Kő rö s, Maros, Tisza és Duna
vidékén á ll. A má sik sereg elfoglalta Veszprémet, Drégelyt, Szécsényt s mind az Ipoly mentét, s kö zben
levert két magyar sereget. Nincs erő , amely ellenü nk megá llhatna! É s most ez a két diadalmas sereg [a
Szolnok alatti egyesü lés utá n] ____________ vá ra [ellen indul].”
18. A feladat a XVII. századi Magyarország kulturális életével kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Jelentősebb iskolavárosok Magyarországon a XVI–XVII. században
a) Nevezze meg azt az egyházat / felekezetet, amelyiknek a térképen aláhúzással jelölt városok
mindegyikében működtek főiskolái!
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Nevezze meg azt a várost, amelyre a leírás vonatkozik!

A magyarorszá gi ellenreformáció és barokk kultú ra egyik kö zpontja volt, a tö rö k hó dítá s elő l ide
menekített esztergomi érsekség székhelye. A XVII. szá zad kö zepén itt mű kö dö tt Magyarorszá g
legmagasabb fokú oktatá si intézménye.
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Nevezze meg azt a személyt, akire az állítás vonatkozik! Család- és keresztnevet is írjon!
A magyarorszá gi ellenreformáció és barokk kiemelkedő személyisége; ő alapította a kor legmagasabb
szintű katolikus oktatá si intézményét is.
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Nevezze meg szakkifejezéssel a három részre szakadt ország részei közül azt, ahol – a térkép
tanúsága szerint – nem működtek katolikus és protestáns főiskolák!
_____________________________________________________________________________________________________________________
19. A feladat a XVIII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (K/4)

Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó
állítások közül melyik a helyes! Karikázza be a helyes állítás sorszámát! Feladatrészenként egy
sorszámot karikázzon be! (Elemenként 1 pont.)
„Minthogy annak a szabadsá gnak csorbítá sa nélkü l, amely az elő bbi 1723. évi orszá ggyű lés 14.
tö rvénycikkében van rö gzítve [mely szerint a nemesség a sajá t szü kségletét szolgá ló á rukra a belső
vá mhatá ron nem fizet vá mot], egyébként minden dolog és á ru utá n, bá rmiféle és nemű is legyen az,
amely Magyarorszá gon és a hozzá kapcsolt orszá gokon á tvihető , vagy [azokba] bevihető , vagy azokbó l
kivihető , a harmincadvá mot le kell ró ni, s ezt a vá mot kivétel nélkü l mindenki, aki e javaknak vagy
á ruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyhá zi vagy vilá gi személy, katonai vagy polgá ri
szolgá lattevő , kü lfö ldi vagy belfö ldi, megadni kö teles […].”
(Má ria Terézia 1754. évi vá mrendeletébő l)
a) 1. Má ria Terézia létrehozta a belső vámhatá rt a Magyar Kirá lysá g és a Habsburg Birodalom
tö bbi tartomá nya kö zt.
2. Má ria Terézia fenntartotta a belső vá mhatá rt a Magyar Királysá g és a Habsburg
Birodalom tö bbi tartomá nya kö zt.
3. Má ria Terézia eltö rö lte a belső vámhatá rt a Magyar Kirá lysá g és a Habsburg Birodalom
tö bbi tartomá nya kö zt.
b) 1. A harmincadvá m megfizetése aló l a magyar nemesek rendi kivá ltsá gaikra hivatkozva
teljes kö rű mentességet kaptak.
2. A harmincadvá m megfizetése aló l a szabad kirá lyi vá rosok polgá rai a vá rosi
kivá ltsá glevelekben foglaltaknak megfelelő en mentességet kaptak.
3. A harmincadvá m megfizetése aló l egyik tá rsadalmi réteg tagjai sem kaptak teljes kö rű
mentességet.
c) 1. A vámtételeket ú gy hatá roztá k meg, hogy a magyar mező gazdasá gi termékeket

első sorban a birodalmon belü l értékesítsék.
2. A vámtételek arra ö sztö nö zték a magyarokat, hogy a mező gazdasá gi termékeket a
birodalmon kívü l értékesítsék.
3. A vámrendelet kö vetkeztében visszaesett a mező gazdasá gi termelés Magyarorszá gon.
d) 1. A vámrendelet elő segítette a magyar ipar fejlő dését.

2. A vámrendelet kö vetkeztében az ö rö kö s tartomá nyokbó l kedvező feltételekkel lehetett
iparcikkeket Magyarorszá gra hozni.
3. A vámrendelet arra ö sztö nö zte a kereskedő ket, hogy a birodalmon kívü lrő l hozzanak
iparcikkeket Magyarorszá gra.
20. A feladat a magyarországi török hódításhoz és a végvári küzdelmekhez kapcsolódik. (K/4)

A XVI. század jelentős csatáinak, várfoglalásainak leírását olvashatja, a térképen pedig az
események helyszínét látja bejelölve. Párosítsa a leírásokat a térképen látható sorszámokkal!
Írja a megfelelő sorszámot a leírás melletti mezőbe! Három helyszín kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Esemény leírása Helyszín

sorszáma
a) A magyar politikai elit jelentő s része elesett az itt vívott ü tkö zetben.
b) A vá r ostroma sorá n mind a vá rvédő kapitá ny, mind az ostromló tö rö k szultá n
meghalt.
c) A vá r sikeres védelme tö bb évtizedre megakadá lyozta a tö rö k tová bbi északi
elő renyomulá sá t.
d) A vá r ostrom nélkü li megszá llá sa utá n fontos kö zigazgatá si kö zponttá vá lt.
21. A feladat a magyarországi reformáció korával kapcsolatos. (K/4)

Töltse ki a táblázatot a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Az orszá g rendei és karai, a kirá lyi felség figyelmeztetéséhez képest megá llapítottá k, hogy az
ú jrakeresztelő k [anabaptistá k] és ká lvinistá k, akik az orszá gban még fennmaradtak, mindenkinek a
fekvő jó szá gaibó l kiű zendő k. É s hogy azokat, vagy kö zü lü k bá rkit tö bbé az orszá g hatá rai kö zé
befogadni nem szabad.” (Az 1548. évi pozsonyi orszá ggyű lés egyik tö rvénye)
B) „A vitézlő urak á llhatatos kérésére kegyesen beleegyeztü nk, hogy ki-ki tartsa meg azt a hitet,
amelyet akar, az ú j és a régi szertartá sokkal, megengedjü k, hogy hitü k ü gyében azt tegyék, ami nekik
tetszik, de bá rkinek a sérelme nélkü l. Az ú j [evangélikus] hit kö vető i ne zaklassá k a régi vallá st, vagy
annak kö vető in valami mó don jogtalansá got ne kö vessenek el.”
(Az 1557. évi erdélyi orszá ggyű lés hatá rozata)
C) „A csá szá ri és királyi szent felség, a boldog emlékű néhai felséges ő seinek és elő deinek, ú gy a ró mai
csá szá roknak, mint a magyar kirá lyoknak példá jára, a szent katolikus hitet és vallá st ő szintén vallja és
azt orszá gaiban és tartomá nyaiban is, fő képpen e Magyarorszá gban az annyi tévtanoktó l és
felekezetektő l megtisztítva, a mindenható Isten dicséretére és dicső ségére mindenü tt felvirá goztatni és
terjeszteni ó hajtja és uralkodó i kö teles tiszténél fogva azt tehetségéhez képes megoltalmazni és
megvédelmezni tö rekszik.”
(Az 1604. évi pozsonyi orszá ggyű lés egyik tö rvénye)
Az idézett jogszabályrészletek közül melyikre igaz az állítás? Tegyen X jelet a táblázat megfelelő
oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet
Állítás A B C
a) Az ö sszes protestá ns felekezet elleni fellépést helyezett kilá tá sba.
b) Igyekezett felszámolni a katolikusok és Luther kö vető i kö zti viszálykodá st.
c) A protestá nsok ü ldö zését írta elő , Luther híveinek kivételével.
d) Az orszá ggyű lésen ö ná lló rendként részt vevő szá szok szempontjá bó l jelentő s
eredmény volt ennek a jogszabá lynak az elfogadá sa.
22. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. (K/4)

A) „Az említett jeles Rá kó czi Ferenc életének és ö sszes, […] ingó és ingatlan javainak […] kegyelmet
adunk. Valamennyi – mind felső bb, mind alsó bb rendű és rangú , aká r polgá ri, aká r katonai rendben
levő – Rá kó czi-kö vető nek, […] megbocsá tó kegyelmet adunk.” (Uralkodó i oklevél)
B) „Elrendeltem, vezessék hozzám a hegy tú lsó oldalá n tartó zkodó csapatokat. Déltá jban érkeztek,
botokkal és kaszá kkal felfegyverezve. Ö tszá z ember helyett alig volt kétszá z gyalogos, rossz
parasztpuská kkal fö lszerelve, és ö tven lovas. […] Csapataim létszá ma néhá ny nap alatt há romezer
emberre emelkedett. […] Miutá n hadaink száma és bá torsá ga így megnö vekedett, […] á tléptem
Magyarorszá g határá t, mint Caesar a Rubicont.” (II. Rá kó czi Ferenc emlékiratai)
C) „Magunkat említett első Jó zsef csá szá r és ő á ltala az egész Ausztriai Há z rajtunk kö vetelt kirá lyi
engedelmességétő l […] felszabadultaknak [tekintjü k] […] szabad akaratunkbó l hazá nkban
interregnumot [uralkodó nélkü li á llapotot] [hirdetü nk].” (Orszá ggyű lési hatá rozat)
a) Tegye időrendbe a forrásokat a bennük leírt események alapján! Írja a források betűjelét a
táblázat megfelelő mezőjébe! A legkorábbival kezdje! (A helyes sorrend esetén: 1 pont.)
1. 2. 3.
b) Nevezze meg közismert szakkifejezéssel/fogalommal azokat a személyeket, akiket az A)

betűjelű forrás aláhúzott része említ! (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Hogyan értelmezhető Rákóczinak a B) betűjelű forrás aláhúzott részében szereplő

kijelentése? Karikázza be a helyes értelmezés sorszámát! (1 pont)
1. Ú gy gondolta, hogy olyan sereggel rendelkezik, amely má r lehető vé teszi az ellenség teljes
legyő zését.
2. Az volt a célja, hogy teljhatalmat szerezzen Magyarorszá gon.
3. Dö ntését véglegesnek szá nta, és aká r a fegyveres harcra is készen állt.
d) Nevezze meg egyetlen szóval (szakkifejezéssel) a C) betűjelű forrásban leírt eseményt! (1

pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
23. A feladat Erdély XVIII-XIX. századi történetére vonatkozik. (K/4)

Oldja meg a feladatokat táblázat és a Történelmi atlasz alapján! (Elemenként 1 pont)
Húzza alá a helyes választ!
a) Erdély népessége közel egy évszázad alatt

1. vá ltozatlan maradt 2. kismértékben nő tt 3. jelentő sen nő tt
b) Az adatsorok alapján a legnagyobb létszámú nemzetiség a

1. szá sz 2. romá n 3. magyar
c) A románok lakóhelye elsősorban a

1. Székelyfö ldö n volt 2. Szá szfö ldö n volt 3. tö bbi terü leten volt
d) Életmódjára a városi ipari tevékenység jellemző:

1. szá sz 2. romá n 3. magyar
1. Az alábbi feladat az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra vonatkozik. (K/5)

Tegye időrendi sorrendbe sorszámozással a felsorolt eseményeket, (1 pont) majd írja az
esemény betűjelét a térkép megjelölt helyszínéhez! (Elemenként 1 pont)
Az események Sorszám
a) A Függetlenségi Nyilatkozat kiadása
b) Az utolsó ellenálló erőd (vár)
c) Az első győztes csata
d) Az utolsó rendi országgyűlés
2. A feladat a XIX. századi Magyarországra vonatkozik. (K/4)

Tanulmányozza a táblázatok adatait! Húzza alá a helyes választ az adatsorok alapján! (Elemenként 1
pont.)
Magyarország nemzetiségi megoszlása 1850 és 1910 között

Nemzetiség Arány (%)

Magyar 33
Szlová k 25
Romá n 25
Ruszin 4,5
Szerb és horvá t 2,6
Német 18
Egyéb 1,9
A kivándorlók etnikai összetétele
a) Mikorra került a magyarság abszolút többségbe Magyarországon?

1850. 1880. 1900. 1910.
b) Hogyan változott a szerb és a horvát nemzetiségűek száma 1850 és 1910 között?

kismértékben nő tt nagymértékben nő tt csö kkent
c) Számarányát is tekintve melyik nemzetiséget sújtotta leginkább a XIX–XX. század fordulója

után a kivándorlás?
magyar szlová k romá n
d) A nemzetiségi arányok változásának fő oka:

asszimiláció emancipáció emigráció
3. A feladat az 1848–49-es polgári forradalommal kapcsolatos. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás felhasználásával!
„4. § 1848-tó l kezdve minden harmadik év eltelte utá n, a kö vetkező orszá ggyű lés első évi ü lésének
megnyitá sá t megelő ző hat hét lefolyá sa alatt, orszá gszerte ú j képviselő vá lasztá s tö rténik, midő n azok
is, kik idő kö zben vá lasztattak meg, csak ú j megvá lasztá s á ltal tarthatjá k meg képviselő helyeiket, és
pedig szintén egy orszá ggyű lés há rom évi ü léseire.
5. § Ő Felségének joga van az ö sszejö tt évi ü lést prolongá lni, s berekeszteni, ső t az orszá ggyű lést a
há rom év eltelése elő tt is feloszlatni, és ekkor ú j képviselő vá lasztá st rendelni; de ez utolsó esetben az
ú jabb orszá ggyű lés ö sszehívá sá ró l akképpen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek feloszlatá sá tó l
szá mítandó há rom hó nap alatt ö sszeü ljö n.
6. § Az évi ü lés az utolsó évrő li számadá snak, és kö vetkező évi kö ltségvetésnek a ministerium á ltal
leendő elő terjesztése, s az irá ntoki hatá rozatnak meghozatala elő tt be nem rekesztethetnek, sem az
orszá ggyű lés fel nem oszlathatik.
7. § Elnö kö t és egy má sodelnö kö t a fő rendi tá blához, a tá bla tagjaibó l, Ő felsége nevez ki, de jegyző it,
szinte sajá t tagjai kö zü l, titkos szavazá s ú tjá n a tá bla maga vá lasztja.”
(1848-as tö rvények)
a) Nevezze meg azt a hatalmi ágat, amelynek működését az idézett részletek szabályozzák! (1
pont) _____________________________________________________________________________________________________________
b) Válasszon ki a felsorolásból 2 jelzőt, amelyek a leginkább jellemzik az 1848-as törvényekben

szabályozott országgyűlést! Választását aláhúzással jelölje! (Elemenként 0,5 pont.)
népképviseleti rendi kétkamará s fő rendi
c) Állapítsa meg, hogy mely esetben nem oszlathatta föl az országgyűlést az uralkodó! (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Határozza meg, mikor fogadták el a fenti törvényeket (hó, nap)! (1 pont)

1848. _____________________________________________________________________
4. A feladat az 1848-as áprilisi törvényekkel kapcsolatos. (K/5)

Egészítse ki a törvénycikkek szövegének segítségével a hiányos újsághírt, tudósítást!
„III. tc.: Fü ggetlen magyar felelő s minisztérium alakítá sáró l

3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a ná dor és a kirá lyi helytartó a végrehajtó hatalmat a tö rvények
értelmében fü ggetlen magyar minisztérium által gyakoroljá k, s bá rmely rendeleteik, parancsolataik,
hatá rozataik, kinevezéseik csak ú gy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is
aláíratnak. […]
V. tc.: A vá lasztá sró l

2. § Az orszá gnak, s kapcsolt részeknek, mind azon bennszü letett vagy honosított, legalá bb 20 éves, és
sem atyai, sem gyá mi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkö vetett hű ségtelenség, csempészkedés, rablá s,
gyilkolá s, és gyú jtogatá s miatt fenyíték alatt lévő lakosai, a nő ket kivéve, tö rvényesen bevett
vallá skü lö nbség nélkü l vá lasztó k:
a) Kik szabad kirá lyi vá rosban, rendezett tanáccsal ellá tott kö zségben 300 e. Ft (ezü st forint)
értékű há zat vagy fö ldet, egyéb kö zségekben pedig eddigi ú rbéri értelemben vett ¼ telket, vagy ezzel
hasonló kiterjedésű birtokot, kizá ró tulajdonul vagy hitveseikkel s illető leg kiskorú gyermekeikkel
kö zö sen bírnak.
b) Kik mint kézmű vesek, kereskedő k, gyá rosok telepedve vannak, ha tulajdon mű hellyel vagy
kereskedelmi teleppel vagy gyá rral bírnak, s ha kézmű vesek, folytonosan legalá bb egy segéddel
dolgoznak.
3. § Vá lasztható mindaz, ki vá lasztó , ha életének 24. évét betö ltö tte, s a tö rvény azon rendeletének,
miszerint a tö rvényhozá si nyelv egyedü l a magyar, megfelelni képes.”
(1848. á prilis 11.)
„Honfitá rsaink! A mai naptó l semmilyen hatá rozat, tö rvény és rendelet sem érvényes, csak abban az
esetben, ha azt valamelyik, Buda-Pesten székelő a) __________________________ ellenjegyzi. Vá lasztó joggal
rendelkezik bá rki, aki b) __________________________ éves, bü ntetlen életű , neme szerint c)
__________________________ és valamilyen vagyonnal bír. Az orszá ggyű lés tagjává vá lasztható az, aki d)
__________________________, és e)__________________________.” (Fiktív szö veg)
5. A feladat a dualista állam politikai működéséhez/felépítéséhez kapcsolódik. (K/3)

Tanulmányozza az ábrát, majd ismeretei felhasználásával nevezze meg a betűjellel jelölt
hiányzó elemeket! (Elemenként 1 pont.)
a) ________________________________________________________________________________________________________
b) ________________________________________________________________________________________________________
c) ________________________________________________________________________________________________________
6. A feladat a kiegyezésre vonatkozik. (K/5)

A szöveg alkotója tartalmi hibákat vétett. Keresse meg a hibás szövegelemeket! Írja a táblázatba
a tartalmilag téves szavakat (állításokat) a javítással együtt! (Elemenként 0,5 pont.)
„A kiegyezéssel létrejö tt á llamalakulat két egymá s mellett létező tagá llam szö vetsége volt: az Osztrá k
Kirá lysá gé és a Magyar Kirá lysá gé. A két államnak kö zö s az uralkodó ja, V. Ferdiná nd, és vannak kö zö s
ü gyei. Mindkét orszá g kormá nya az uralkodó nak felelő s. A kiegyezés értelmében kö zö s a hadü gy, az
oktatá sü gy, és az ennek fedezésére szolgá ló pénzü gy. A kö zö s hadsereg sok nemzetiségű volt, mint
ahogy a birodalom is. A kö zö s hadseregnek a latin volt a vezényleti nyelve.”
Sorrend Hiba Javítás

a)
b)
c)
d)
e)
7. A feladat Magyarország reformkori történetére vonatkozik. (K/4)

A szöveg alkotója tartalmi hibákat vétett. Keresse meg ismeretei alapján a hibás
szövegelemeket! Írja a táblázatba a téves szavakat (állításokat) a javítással együtt! (Elemenként
0,5 pont.)
„Széchenyi Istvá n és Kossuth Lajos a magyarorszá gi reformkor két kivá ló politikusa volt. Magá t a
reformkort is Széchenyi 1817-ben megjelent Hitel című mű vének megjelenésétő l szoktá k szá mítani.
Széchenyi 1844-ben alapította meg a Védegyletet. A Védegylet azzal a céllal alakult, hogy a magyar
honvédség kifejlő dését segítse. Kossuth az 1840-es évek elején a Pesti Hírlap című ú jsá gban publikálta
nézeteit. 1848-ban mindketten a Deá k Ferenc vezette kormá ny miniszterei voltak.”
Sorrend Hiba Javítás

a)
b)
c)
d)
8. A feladat a dualizmus kori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/3)

Készítsen jelmagyarázatot az alábbi térképhez! Töltse ki a táblázatot! Használja a középiskolai
történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont.)
A nemzetiségek 1910-ben
Sorszám Nemzetiség
2)
3)
4)
5)
6)
7)
9. A feladat a XIX. század magyar társadalmára vonatkozik. (K/4)

„A parasztcsalá d. A gazdasszony [A gazda felesége]. A csalá d asszonyainak kö rében ő képviselte a

gazda tekintélyét, kö zvetítette parancsait. Feladata volt a há ztartá ssal kapcsolatos munkák irá nyítá sa,
ezek legnagyobb részének elvégzése is. Amennyire irigylésre méltó volt a gazda helyzete és rangja a
csalá dban, annyira nem volt az a gazdasszonyé. Bá r parancsolt, mégis a csalá dfő felü gyelete, bírá lata és
felelő sségre voná sa kísérte minden lépését. Mindezek mellett ő végezte a legnehezebb há zi munká kat.
Hiá ba volt segítségére a korban utá na kö vetkező legidő sebb menyecske [férjes asszony] vagy az otthon
maradt ö reglá ny, a seregnyi embernek fő zni, mindennapi élelmét elkészíteni igen nagy munka volt. […]
A tej feldolgozá sa, a vaj kö pü lése, a lekvá rfő zés, részben a ká poszta savanyítá sa, mind-mind az ő dolga
volt. A baromfi kö rü l minden munká t ő intézett. Rá vá rt a há z kö rü li meszelés, tapasztá s is. […] Ha nem
akadt szoptató s anya a menyecskék kö zö tt, aki hazaszaladt délben a mező rő l, akkor ő cipelte ki a
kapá ló , szénagyű jtő asszonyok utá n is az ételt.” (Néprajzi gyű jtésbő l)
a) Határozza meg a gazdasszony helyét, szerepét (Elemenként 0,5 pont.)

- a gazdához viszonyítva:
________________________________________________________________________________________________________
- a család irányításában:
________________________________________________________________________________________________________
- a munkavégzésben:
________________________________________________________________________________________________________
b) Egy jellemző példával világítsa meg, milyen jellegű munkák nem tartoznak a gazdasszonyra!
(0,5 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Aláhúzással jelölje meg a helyesnek tartott megállapítást: (1 pont)

A gazdasszony az euró pai urbá nus tá rsadalmak jellemző alakja.
A gazdasszony az euró pai agrá rtá rsadalmak jellemző alakja.
d) Hasonlítsa össze egy-két mondatban a forrásban meghatározott családtípust a mai/modern

családtípussal! (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
10. A feladat a reformkori magyar társadalomhoz és életmódhoz kapcsolódik. (K/4)

Egészítse ki az alábbi táblázatot! Írja a betűjelek mellé a megfelelő társadalmi csoport nevét!
Rendi tagozódás Társadalmi rétegek
nemesség birtokos nemesség
birtoktalan nemesség
nemességhez hasonló , terü leti ö nigazgatá ssal A) (Egy ilyen csoportot nevezzen meg!)
rendelkező kivá ltsá gos csoportok
B) kereskedő k, kézmű vesek
polgá rjog nélkü li vá roslakó k céhlegények, munká sok, napszá mosok
C) D)
há zas zsellérek
há zatlan zsellérek, cselédek
11. A feladat a gazdasági kiegyezéshez kapcsolódik. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
„53.§. Az államadó ssá gokat illető leg Magyarorszá got, alkotmá nyos á llá sá ná l fogva, oly adó ssá gok,
melyek az orszá g tö rvényszerű beleegyezése nélkü l tétettek, szorosan jogilag nem terhelik.
55.§. De kész az orszá g az államadó ssá g terhének egy részét elvá llalni, s az irá nt Ő felségének tö bbi
orszá gaival egyezkedésbe bocsá tkozni.
XIV. tc. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai a pragmatica sanctio folytán közösnek
ismert államügyek terheit ezentúl viselik.
1.§. Az ará ny a magyar korona orszá gaira nézve 30 s Ő felsége tö bbi orszá gaira nézve 70%-ban
á llapíttatik meg.
2.§. Ezen hozzá já rulá si ará ny 10 évig marad érvényben.
XVI. tc. A magyar korona országai és Őfelsége többi országai közt kötött vám- és kereskedelemi
szövetségről.
1.§. Mindkét fél á llamterü lete a szö vetség idejére és annak értelmében egy vá m- és kereskedelmi
terü letet képez, melyet kö zö s vámhatá r vesz kö rü l.
12.§. Az ausztriai pénz, míg tö rvényesen meg nem vá ltoztatik, kö zö s marad.
13.§. Mindkét fél késznek nyilatkozik [...] egyforma mérték- és sú lyrendszert hozni létre a két állam
terü letén.
18.§. A posta- és távirdaü gy a két állam terü letén kü lö n, de amennyiben a forgalom érdeke kívá nja,
egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni.
22.§. E vám- és kereskedelmi szö vetség 10 évi idő re lép érvénybe.”
(Az 1867. évi tö rvényekbő l)
a) Milyen pénzügyi terheken osztozik a két állam?

1. _______________________________________________________________________________________________
2. _______________________________________________________________________________________________
b) Milyen közös gazdasági eszközök biztosítják, hogy a birodalom egységes, közös piacot
alkosson?
1. _______________________________________________________________________________________________
2. _______________________________________________________________________________________________
3. _______________________________________________________________________________________________
c) Milyen kérdésekben rendelkezhet önállóan a két állam, még ha egyeztetik is lépéseiket?

_____________________________________________________________________________________________________________________
12. A feladat a reformkorhoz és az 1848-as márciusi forradalomhoz kapcsolódik. (K/5)

Írja be a táblázatba a forrás segítségével a meghatározásoknak megfelelő fogalomnak a nevét,
majd jelölje meg előfordulásának sorszámát a 12 pont szövegében! (Elemenként 0,5 pont.)
Meghatározás A fogalom neve Sorszáma a

12 pontban
a) Mű vészeti alkotá sok, sajtó termékek tartalmá t elő zetesen
ellenő rző intézmény, amely engedélyezi vagy megtiltja
azok kö zreadá sá t.
b) Adó zá s, vámfizetés, illetékek, kö zmunká k, katoná skodá s
kirová sa mindenkire, tá rsadalmi hovatartozá sra való
tekintet nélkü l.
c) A fö ldesú r fö ldjén gazdá lkodó , urá nak szolgá ltatá sokkal
tartozó , személyes szabadsá gá ban korlá tozott paraszt
terheinek és fü ggő helyzetének
megszü ntetése.
d) A végrehajtó hatalom javasolt, ú j testü lete, szervezete.
e) A nyomtatá sban való véleménynyilvá nítá s szabadsá ga.
13. A feladat az életmód változásához kapcsolódik a XIX–XX. század fordulóján

Magyarországon. (K/4)
Húzza alá a helyes mondatelemet a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Gondosan kicsavart a két ló pokró cbó l egy sá rga disznó bő r koffert, mely drá ga anyagával, finom
kidolgozá sával harsá nyan elü tö tt a kö rnyezet minden darabjá tó l. Kívá nkoztak rá a fényű ző fü rdő helyek
hotelcímkéi. […] Idehaza á ll má r a Nyugati pá lyaudvar Eiffel-féle indó csarnoka. Egy nyá ri éjszaká n
kétszer van éjfél Budapesten: tizenkettő utá n tizenhat perccel visszaigazítjá k az ó rá kat nulla ó rára:
életbe lép orszá gszerte a kö zép-euró pai zó naidő . […] A kávézó teraszá n szívja szivarjá t a langy
nyá restében, amikor a porkö penyes-porszemü veges automobilista lekanyarodik az Erzsébet kö rú tró l
puffogva-zö rö gve, s begurul egyenesen a tö rzskávéhá za elé. Az ú ri kö zö nség tapsol-ü nnepel s pezsgő t
bontat a pezsgő gyá ros sportsman tiszteletére.
[…] Szá z darab vizitká rtyá t rendelek vajszín kartonon. Azutá n méretet vétetek Kamará sná l,
Taylor for Gentlemen, a Papnö velde-utcá ban, tiszta gyapjú felö ltő t, két ö ltö zet ruhát, szakkó t,
sétakabá tot, frakkot, szmokingot rendelek, sü rgő sségi felá rral. A Pompl fogadó já ban ebédelek, s a
fennmaradó idő t arra haszná lom, hogy néhá ny apró , de nélkü lö zhetetlen kelléket beszerezzek: szivart
cédrusdobozban, szá rnyasgallért, semmiségeket.” (Lengyel Péter: Macskakő című regényéből)
a) A XIX. század végén az úri férfidivatot már nem annyira Franciaország diktálta, hanem
1. Németorszá g. 2. Anglia. 3. Olaszorszá g.
b) Az automobil-gyártás fellendülése miatt ez a jármű Magyarországon is

1. elterjedt a kö zéposztá ly kö rében. 2. olcsó tö megtermékké vá lt.
3. egyre népszerű bb lett, de még csak az elit kö rében.
c) Az országszerte érvényes pontos idő bevezetését

1. a vasú tháló zat kiépítése és ü zemeltetése tette szü kségessé.
2. a telefonháló zat orszá gos kiépítése tette szü kségessé.
3. az á llami kö zoktatá s kiépítése, azaz a nyolcó rai iskolakezdés tette szü kségessé.
d) A korszakban épült ki Párizs és Bécs mintájára Budapest szerkezete:

1. a kö rutak és sugá rutak. 2. a szá mmal jelö lt utcanevek.
3. a hidak és hajó zható csatorná k.
14. A feladat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (K/4)

Milyen szervezet felállításáról vagy milyen intézkedés bevezetéséről rendelkeznek az áprilisi
törvények alábbi törvénycikkei? Írja a szervezet vagy intézkedés nevét a vonalra! (Elemenként 1
pont.)
a) „III. tc. 14.§. A minisztériumnak, azon tagjá n kívü l, mely a Felség személye kö rü l a 13.§-ban említett
ü gyekre ü gyelend, a kö vetkező osztá lyai lesznek: a) Belü gyek, b) Orszá gos pénzü gy, c) Kö zmunka és
kö zlekedési eszkö zö k és hajó zá s, d) Fö ldmű velés, ipar és kereskedés, e) Vallá s és kö zoktatá s,
f) Igazsá gszolgá ltatá s és kegyelem és g) Honvédelmi osztá lyai.” _____________________________________________
b) „XVIII. tc. 1.§. Gondolatait sajtó ú tjá n mindenki szabadon kö zö lheti, és szabadon terjesztheti.”
__________________________________________________________________________________________
c) „XXII. tc. A személyes és vagyonbá torsá g, a kö zcsend és belbéke biztosítá sa, az orszá g polgá rainak
ő rkö désére bízatik.” __________________________________________________________________________________________
d) „IX. tc. Az ú rbér és azt pó tló szerző dések alapjá n eddig gyakorlatban volt szolgá latok (robot),
dézsma és pénzbeli fizetések megszü ntetésérő l.” _____________________________________________
15. A feladat az osztrák–magyar kiegyezéssel kapcsolatos. (K/5)

Az osztrák–magyar kiegyezési rendszert bemutató ábra és ismeretei segítségével válaszoljon a
kérdésekre!
A dualista államszervezet
a) Karikázza be az alábbi konkrét ügyek közül annak a kettőnek a betűjelét, amelyik közös
ügynek minősült! (Elemenként 0,5 pont.)
A) szö vetségi szerző dés megkö tése Németorszá ggal
B) a tankö telezettség bevezetése
C) fü ggetlen bíró sá gi szervezet kiépítése
D) hadü zenet kü ldése Szerbiá nak
E) a fő ispá nok jogkö rének kiszélesítése
b) Hogyan folytatódik a mondat? Karikázza be a megfelelő folytatás betűjelét! (1 pont)

A kiegyezés kö vetkeztében létrejö tt államalakulatot dualista monarchiá nak nevezték, mert …
A) … az uralkodó a rendekkel együ tt kormá nyzott.
B) … érvényesü lt a tö rvényhozó és a végrehajtó hatalom szétvá lasztá sá nak elve.
C) … két, beligazgatá sá t tekintve ö ná lló , jogilag egymá ssal egyenrangú á llamrész alkotta.
c) Mi lett a hivatalos neve a kiegyezés értelmében létrejött államalakulatnak? (1 pont)

__________________________________________________________________________________________
d) Mettől meddig állt fenn a kiegyezés értelmében létrejött államalakulat? Két évszámot írjon!
___________________–___________________
e) Ki volt az a „haza bölcsé”-nek is nevezett magyar politikus, akinek döntő szerepe volt a
kiegyezési tárgyalások sikerében? (1 pont)
__________________________________________________________________________________________
16. A feladat az 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódik. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján!
a) Írja a forrásrészletek alá annak a településnek a nevét, ahol a leírt események zajlottak!
1. „Az ítéletek szigorú sá ga leírhatatlan izgatottsá got keltett. A tá bornokok feleségei, gyermekei,
hozzá tartozó i mind ide gyü lekeztek. […] Damjanichné elá jult, mikor férje halá los ítéletét kö zö lték vele.
[…] Ki volt tű zve a kivégzés ideje, […] Howiger vá rparancsnok ennélfogva megengedte, hogy a
foglyoktó l hozzá tartozó ik elbú csú zzanak.” (Tolnai Világtörténelme)
__________________________________________________________________________________________
2. „A szakadó eső dacára mintegy 10 000 ember gyű lt a mú zeum elé, honnan kö zhatá rozat szerint a
vá roshá zá hoz mentü nk, hogy a tizenkét pontot magokénak valljá k a polgá rok is, és velü nk
egyesü ljenek.” (Részlet Pető fi Sá ndor napló já bó l)
__________________________________________________________________________________________
3. „29-én az elő ő rsö k reggeli jelentései […] ellenséges támadá st sejtetnek. A hadtest reggel […] szá ll
fegyverbe, s elfoglalja harci á llá sát. Mó ga altá bornagy jó nak lá tja egy parlamentert [tá rgyaló kü ldö ttet]
a horvá t tá borba kü ldeni [Jellasicshoz] megtudakolandó , hogy gró f Batthyá ny Lajos […] elhagyta-e má r
a horvá t tá bort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszá rnyon vezénylő […] nemzető r
ezredes […] a székesfehérvá ri sző lő k elő tt az ellenséges elő védre akadt.” (Hadmű veleti napló részlet)
__________________________________________________________________________________________
b) Tegye időrendbe az a) feladatrész eseményeit! A források sorszámát írja a téglalapokba!

Kezdje a legkorábbival! (1 pont)
17. A feladat az életmód változásaihoz kapcsolódik a XIX–XX. század fordulójának

Magyarországán. (K/3)
Nevezze meg a képeken ábrázolt jelenségek elterjedéséhez hozzájáruló intézkedést, újdonságot
vagy változást! (Elemenként 1 pont.)
Plakát, 1910 Hirdetés, 1910

a) 1868-ban hozott oktatá spolitikai intézkedés: b) Az iparban teret hó dító
____________________________________________________ modern ü zemszervezeti forma:
____________________________________________________ ____________________________________________________
Képeslap, 1912
c) A kö zlekedésben a XIX. szá zad má sodik felében lezajlott folyamat, amely lehető vé tette
a fü rdő kultú ra tö megessé vá lá sá t is:
________________________________________________________________________________________________________
18. A feladat a dualizmus korának gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. (K/4)

Döntse el az adatok alapján, hogy az állítások igazak vagy hamisak! Írjon X jelet a táblázat
megfelelő helyére! (Ha az állítás bármelyik eleme helytelen, akkor az állítás hamis.) (Elemenként 1
pont.)

a) Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak ará nya és szá ma a korszakban csö kkent,
bá r az elő á llított termékek értéke nö vekedett.
b) A vegyipar termelésének értéke kö zel há romszorosá ra, a foglalkoztatottak szá ma
pedig tö bb mint kétszeresére nő tt.
c) A vegyipar termelésének értéke kö zel há romszorosá ra, a foglalkoztatottak szá ma
pedig tö bb mint kétszeresére nő tt.
d) A termelési érték alapjá n ö nmagá hoz képest a korszakban a textilipar termelése
nő tt a legjobban.
19. A feladat a reformkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/4)

1. „[…] akarunk monarchiá t, tehá t respublicá ró l [kö ztá rsasá gró l] nem á brá ndozunk;”
2. „De ha monarchiá t akarunk, akarjuk, hogy az legyen constitutionalis [alkotmá nyos] monarchia […].”
3. „Akarjuk, hogy ezen alkotmá ny magyar legyen, tehá t holt nyelv zsarnoksá gá t, vagy – legyen a
magá ny élet [magá nélet] aká r melly nyelvű –, polyglott [tö bb nyelvű ] kö zélet bá beli zavará t nem
akarjuk.”
4. „Akarjuk, hogy jog uralkodjék, s uralkodjék tö rvény, melly a nemzet akaratá nak a kirá ly által
szentesített dictatuma [parancsa].”
5. „É s senki igaz tulajdoná t sérteni nem akarjuk, mert ez rablá s volna, mi pedig jog uralmat akarunk és
nem rablá st […].”
6. „Szó val akarjuk, hogy a nép az alkotmá nynak részese legyen, s a mint egy istennek teremtményei,
egy uralkodó nak alattvaló i, egy honnak fiai vagyunk, ú gy legyü nk osztá lyos testvérek, kivétel nélkü l,
jogban, teherben.”
(Részletek Kossuth Lajosnak a Pest megye kö zgyű lésén mondott beszédébő l, 1844)
a) Hogyan folytatódik a mondat? Karikázza be a helyes folytatás sorszámát! (0,5 pont)

Kossuth Lajos beszédében …
1. … a dualista monarchia megteremtésére tett javaslatot.
2. … a polgá ri á talakulá st sü rgette.
3. … a rendi jogok megerő sítését kö vetelte.
4. … az uralkodó val való szembeszállá sra szó lított fel.
b) Melyik nyelvre utal a forrásban a „holt nyelv” kifejezés? (1 pont)

____________________________________________________
c) A nyelvkérdésről a beszéd elhangzásának évében törvényt fogadott el a magyar országgyűlés.

Írja le röviden, miről rendelkezett ez a törvény! (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Hogyan viszonyult Kossuth a fenti forrásban a nemzetiségi nyelvhasználathoz az élet

különböző színterein? Válaszában két színteret említsen! (Elemenként 0,5 pont.)
1. __________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
2. __________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
e) Kossuth beszédének részletei közül melyik írja körül ugyanazt a reformkori célkitűzést, mint
Wesselényi következő szavai? (0,5 pont)
„Ha polgá ri alkotmá nyunk malasztjá t [itt: á ldá sait] a parasztsá g is érezni fogja s azokban részesü lend,
bizonnyal szívén fog annak fennmaradá sa és ö regbedése fekü nni ahelyett, hogy most, midő n azon
alkotmá nynak csak terheit, de haszná t majd nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az irá nt.”
(Wesselényi Mikló s: Balítéletekről, 1831)
A részlet sorszáma: ______________
20. A feladat az 1848/49. évi magyar szabadságharccal kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont)
a) Nevezze meg a térképen jelölt települések közül azt, amelyikre a leírás vonatkozik!
A telepü lés kö zelében lezajlott csatá ban a Gö rgei irá nyítá sa alatt egyesü lő honvéd hadtestek jelentő s
győ zelmet arattak az osztrá k fő sereg felett. A győ zelemnek kö szö nhető en a honvédsereg megkezdhette
elő renyomulá sá t a Duna felé, míg a csá szá ri seregeket Pest elő terébe vontá k vissza.
______________________________________________________________
b) Nevezze meg a térképen jelölt települések közül azt, amelyikre a leírás vonatkozik!
A vá r ostroma az ostromá gyú k kezdeti hiá nya miatt hetekig elhú zó dott, jelentő sen há trá ltatva a
honvédsereg tová bbi hadmű veleteit. A vá r bevétele azonban jelentő s siker volt, ami elő segítette a vízi
utá npó tlá si ú tvonalak biztosítá sát.
______________________________________________________________
c) Fogalmazza meg röviden, mi volt a tavaszi hadjárat fő hadműveleti célja, amelyet végül nem
sikerült elérnie a honvédseregnek!
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Miért tekintjük mégis 1849 tavaszát a szabadságharc legsikeresebb időszakának? Karikázza

be a helyes válasz sorszámát! Egyetlen sorszámot karikázzon be!
1. Az orszá g terü letének legnagyobb része a magyar kormá nyzat ellenő rzése alá kerü lt.
2. A honvédsereg a tú lerő ben lévő osztrá k–orosz seregeket is le tudta győ zni.
3. A győ zelmek hatá sára Ferenc Jó zsef elismerte Magyarorszá gnak a Habsburg Birodalmon
belü li ö ná lló sá gá t.
4. A győ zelmek hatá sá ra az euró pai nagyhatalmak elismerték a fü ggetlen Magyarorszá got.
21. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (K/4)

„Ő csá szá ri és kirá lyi felsége […] a kö nyvvizsgá lat tá rgyá ban […] a hírlapok mikénti vizsgá latá ra nézve
[…] a kö vetkező szabá lyokat méltó ztatott megá llapítani:
[…]
XII. [Vigyá zni kell] nehogy a hírlapokban vizsgá lati engedély nélkü l bá rmi is kö zö ltessék.
XV. A nyilvá nos lapokban megengedhető […] cikkek tá rgyá ul szolgá lhatnak pedig kü lö nö sen: […]
b) minden kegyelmes kirá lyi vá laszok avagy leiratok;
c) az ü zenetek és felterjesztések, nem ugyan kezdeti javaslataikban, hanem melyek irá nt má r az egyik
vagy má sik vagy illető leg mind két tá bla is megegyezett;
d) az egyének á ltal tett nyilvá nos indítvá nyok és elő terjesztések;
e) azon fő védokoknak, melyek valamely tárgy felett mindkét részrő l felhordattak, kivonatos elő adá sa,
de anélkü l, hogy aká r a beszélő személyek, aká r az á ltalok képviselt tö rvényható sá gok név szerint
kimutattatná nak.” (V. Ferdinánd utasítása a „könyvvizsgálat” tárgyában, 1846)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel az utasítás által előírt „könyvvizsgálatot”!

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Nevezze meg azt az alapvető szabadságjogot, amelyet megsértettek az utasítás

rendelkezései!
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Melyik politikai intézmény működésének nyilvánosságát korlátozta az utasítás XV. pontja?

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Melyik évben került sor a reformkori „könyvvizsgálat” teljes eltörlésére?

_____________________________________________________________________________________________________________________
22. A feladat az osztrák–magyar kiegyezés megszületésének okaihoz kapcsolódik. (K/3)

Fogalmazza meg saját szavaival, mivel indokolják a források szerzői a kiegyezés megkötésének
szükségességét! (Elemenként 1 pont.)
a) „É n helyzetü nkben a békés kiegyenlítést ü dvö sebbnek tartom, mint oly politikát, mely bizonytalan
ígéretek mellett vá rakozá sra, tová bbi szenvedésre utalva, […] talá n forradalomtó l […], kü lfö ldi segélytő l
fü ggesztené fö l [tenné fü ggő vé] sorsunk jö vendő jét.” (Deá k Ferenc nyilatkozata, 1867)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) „A Duna vö lgyében kü lö n egyik nemzet sem elég erő s arra, hogy nagy szomszédainak vagy bilincsét,
vagy legalá bb pó rá zá t állandó an ne érezze. Minket […] az ö nfenntartá s ö sztö ne buzdított arra, hogy
egyenlítsü k ki viszonyainkat Ausztriával.” (Kemény Zsigmond író , ú jsá gíró cikke, 1867)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) „Nem festem azon helyzetet, melyben hazá nk 1849-tő l fogva egész a kiegyenlítésig […] szenvedett.
[…] Csak annyit mondok, hogy az orszá g […] anyagi fejlő dése lehetetlenné volt téve; ipar, kereskedelem
s a polgá rok vagyoni állapota naponkint alá bb szá llott.” (Deá k Ferenc beszéde, 1869)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
23. A feladat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. (K/4)

Oldja meg a feladatokat a térképvázlatok és ismeretei segítségével!
A)
B) C)
a) Tegye időrendbe a térképvázlatokat, a rajtuk szereplő események alapján! Írja a

térképvázlatok betűjelét a táblázatba! Kezdje a legkorábbival! (A helyes sorrend: 1 pont.)
1. 2. 3.
b) Nevezze meg azt a személyt, akire a leírás vonatkozik! A térképvázlatokon szereplő személyek
közül válasszon! Keresztnevet is írjon! (1 pont)
A tö bb alkalommal is a honvédsereg fő vezérévé kinevezett tá bornok a fő vá ros elvesztése utá n észak
felé vonult seregével, jelentő s csá szá ri erő ket vonva ezzel magá ra. Célja az volt, hogy idő t nyerjen a
honvédseregnek a Tisza vidékén tö rténő ö sszpontosítá sához.
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Melyik településnél zajlott az a csata, amelyre a leírás vonatkozik? A térképvázlatokon szereplő

települések közül válasszon! (1 pont)
Windischgrӓ tz meg akarta akadá lyozni a Tisza vidékén gyü lekező magyar seregek elő renyomulá sá t
Pest felé, ezért megtá madta a honvédsereget. A honvédsereg lengyel szá rmazá sú fő vezére késve
mozgó sította a távolabb állomá sozó csapatokat, így a kétnapos csatá t kö vető en a magyarok végü l
visszavonultak.
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Melyik térképvázlaton látható az az eseménysorozat, amelyre a leírás vonatkozik? (1 pont)

Ellenséges seregek nyomultak elő re Pest-Buda irá nyá ba, de a fő vá rosig nem jutottak el, mert a
honvédsereg megá llította és menekü lésre kényszerítette ő ket.
A térképvá zlat betű jele: ______________
24. A feladat Magyarország dualizmus kori nemzetiségi viszonyaival kapcsolatos. (K/3)

Nevezze meg azt a népcsoportot, amelyikre az adott állítás vonatkozik! Írja a népcsoport
elnevezése mellé a térképvázlaton négyzettel jelölt területek közül annak a sorszámát, ahol az
adott népcsoport a többségi lakosságot alkotta! Egy helyre egy sorszámot írjon, három sorszám
kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
a) Egy 1868-ban elfogadott tö rvény biztosította szá mukra a terü leti autonó miá t.
A népcsoport: __________________________________ Sorszám: __________
b) A jellemző en ró mai katolikus és evangélikus vallá sú népcsoport kö rében volt a legmagasabb a

kivá ndorló k ará nya, mert az á ltaluk lakott hegyvidéki terü letek kevés megélhetési lehető séget
biztosítottak.
c) A jellemző en ortodox vallá sú népcsoport vezető inek politikai fellépését befolyá solta anyaorszá guk
feszü lt viszonya az Osztrá k–Magyar Monarchiával, ami 1914-ben há ború kirobbaná sá hoz vezetett.
25. A feladat a reformkori Magyarország kulturális életével kapcsolatos. (K/4)

„Egyedü l csak az van téve céljává, hogy munká lkodá sa á ltal hazá nkban a tudomá nyok és a
szépmű vészségek honi nyelven míveltessenek. […] Gondja és munká lkodá sa minden tudomá nyra
kiterjed, ide nem értve mégis a vallá s tudomá nyá t.” (Alapszabály, 1831)
„A [Pesti] Casino nemes magaviseletű embereknek kellemes tá rsalkodá s végett való egyesü lete,
melyben azok tudomá nyos, és legfő képpen gazdasá gi és kereskedési tá rgyakró l beszélgetnek vagy
hasznosabb kö nyveket és ú jsá gokat olvasnak. Ezen egyesü let tagjává egy esztendő re eső 100 forint*
pengő pénzbő l álló egész rész lefizetése mellett Magyar- és Erdélyorszá gban lakó aká rki lehet.”
(Alapszabály, 1828)
(*Egy fő ispá n éves fizetése 800–1500 forint volt, egy megyei tisztiorvosé 350 forint, egy
mészá roslegényé 80–240 forint.)
a) Nevezze meg azt az intézményt, amelyről az első forrás szól!

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Magyarázza meg saját szavaival, az első forrás alapján, miként kötődött ennek az
intézménynek a megalapítása a nemzeti eszméhez!
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Karikázza be annak az állításnak a betűjelét, amelyik igaz a Pesti Casinóra! Egyetlen betűjelet
karikázzon be!
A) A tagsá g szá rmazá shoz volt kö tve.
B) Lehető séget teremtett a tá rsadalom legvagyonosabb és legszegényebb tagjai kö zö tti
érintkezésre.
C) Megalapítá sá nak az volt a célja, hogy az Ellenzéki Pá rt gyű léseinek helyszínéü l szolgá ljon.
D) Első sorban a vagyonosabb rétegekre tá maszkodva igyekezett hozzá já rulni a mű velő dés és a
gazdasá g fellendítéséhez.
d) Nevezze meg azt a személyt, aki a feladatban szereplő mindkét intézmény megalapításában
főszerepet játszott! Keresztnevet is írjon!
_____________________________________________________________________________________________________________________
1. A feladat az 1. világháború utáni Magyarországgal kapcsolatos. (K/4)

Egészítse ki a bethleni konszolidációra vonatkozó írást az alábbi törvénycikkek, valamint
ismeretei felhasználásával! (Elemenként 1 pont)
„1. A magyar kormá ny a jelen jegyző kö nyvben megá llapított kö telezettségek érvénybelépésétő l
szá mított egy hó napon belü l – együ tt mű kö dve a Nemzetek Szö vetségének Tanácsa által erre a célra
kikü ldhető bizottsá ggal… megá llapítja a fokozatosan megvaló sítandó reformoknak és a
helyreá llítá snak a programjá t […]” (1924. évi IV. tö rvénycikk az á llamhá ztartá s egyensú lyá nak
helyreá llítá sá ró l)
„1. § […] az állam bankjegyek kibocsá tá sá nak kizá ró lagos jogá t a Bank e mű kö désének megkezdésétő l
1943. évi december hó 31. napjá ig bezá ró lag terjedő idő re a Bankra ruhá zza.” (1924. évi V. tö rvénycikk
a Magyar Nemzeti Bank létesítésérő l és szabadalmá ró l)
„1. § Az alá bb megjelö lt jogszabá lyokban koronaértékben, forgalomban má r nem lévő má s

pénznemben vagy aranykoroná ban meghatározott pénzö sszegek helyébe a pengő értékben
meghatá rozott kö vetkező ö sszegeket kell tenni […]” (1928. évi II. tö rvénycikk a pengő értékben való
kö telező számítá ssal kapcsolatos egyes rendelkezésekrő l)
„A kormá ny és az MSZDP kö zö tti megá llapodá s, amely a kö ztudatba a) __________________________________

paktum néven kerü lt be, 1921. december 22-én szü letett meg […] A megegyezés a kö lcsö nö s ígéretek
és engedmények való sá gos rendszerére épü lt. […] A gazdasá g ú jjá szervezésének első lépéseként 1920
tavaszá n felü lbélyegezték a régi, monarchiai bankjegyeket. Felá llítottá k a(z)
b) __________________________________, amely a tová bbiakban a bankjegykibocsá tá s kizá ró lagos jogával
rendelkezett. 1924. jú nius 26-á n megkezdő dö tt a c) __________________________________ kö lcsö n kibocsá tá sa,
s ezzel a pénzü gyi stabilizá ció kezdete. A korona egyelő re még forgalomban maradt, az ú j pénznemet,
a(z) d) __________________________________ csak 1927-ben vezették be.” (Romsics Igná c: A bethleni
konszolidáció c. mű vébő l)
2. A feladat a két világháború közötti magyar társadalommal kapcsolatos. (K/4)

Az első táblázatban 4 társadalmi csoport rossz társadalmi kategóriában szerepel. Írja a második
táblázatba a helyes megoldást! (Elemenként 0,5 pont.)
I. táblázat
Társadalmi kategória Társadalmi csoport
Elit Egyhá zi, katonai és tudomá nyos elit
Hagyomá nyos arisztokrácia
Politikai elit
Birtokos parasztsá g
Kö zéposztá ly Ú ri rend
Tisztviselő i kar
Polgá rok
Kispolgá rsá g Iparosok
Kereskedő k
Nagypolgá rsá g
Altisztek
Agrá rproletariá tus
Alsó osztá ly Vá rosi munká ssá g
É rtelmiségiek
II. táblázat
A társadalmi kategória, ahová A rossz helyen szereplő társadalmi csoport
valójában tartozik neve
3. A feladat a két világháború közötti magyar társadalomra vonatkozik. (K/3)

Döntse el az állításokról, hogy azok melyik táblázat alapján állapíthatók meg! Választását X-szel
jelölje! (Elemenként 0,5 pont.)
1. táblázat
A magyar társadalom osztálytagozódása 1930-ban
2. táblázat
Egy főre eső átlagos évi Összlakosságon belüli arány
jövedelem
Magas jö vedelmű ek 13–15 ezer pengő 0,6%
Kö zéposztá ly 1 ezer pengő 18,2%
Alsó rétegek 290 pengő 81,2%
A jövedelmek átlagos megoszlása a két világháború között
Állítás 1. 2. Mind- Egyik

táblázat táblázat kettő sem
a) A tá rsadalom tö bbsége az alacsony jö vedelmű rétegekhez
tartozott.
b) A kö zéposztá ly politikai befolyá sa meghatá rozó volt.
c) A bérbő l élő k tö bbségét a munká sok alkottá k.
d) A mező gazdasá gban dolgozó k alkottá k a tá rsadalom
tö bbségét.
e) A tá rsadalom tö bbsége a szegények kö zé tartozott.
f) A magyar arisztokrácia az orszá g legvagyonosabb rétege

volt.
4. A feladat Magyarország II. világháborús részvételével kapcsolatos. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.)
„Magyarorszá g 20 éven keresztü l […] alá zatosan vá rta terü letének nö vekedését anélkü l, hogy
gyakorlatilag bá rmit is tett volna annak érdekében. […] Három ízben nö vekedett a terü lete jelentő s
mértékben a birodalom révén, há rom ízben nö vekedett sajá t kö zremű kö dése és harca nélkü l. […]
Ká llay és tá rsaik készek arra, hogy Magyarorszá got kiszolgá ltassá k Anglia vagy Oroszorszá g
akaratá nak. […] 1. A kormá nyzó nak nincs hatalma, nincs helyes ö sztö ne. […] A kormá nyzó lényében
tulajdonképpen katona, de csakis katona. […] Amilyen jó katoná s szelleme, olyan siralmasak politikai
képességei. […]
6. […] Minden értü nk vérző magyar a mi vérá ldozatunkat csö kkenti, erő síti tartalékainkat a tová bbi
hadviseléshez, és segít abban, hogy erő inket megő rizzü k a há ború utá ni nagy feladatok megoldá sára.
[…] elő feltétele a jelenlegi kormá ny levá ltá sa; pó tlá sá ra a nemzeti ellenzékkel német irá nyítá s alatt álló
kormá ny alakítandó . […] Eljö tt az ideje, hogy megszü ntessü k Magyarorszá g ö ná lló sodá sá nak á llapotá t.
[…] Ü tö tt az ó ra, hogy a zsidó kérdéshez alaposan hozzá nyú ljunk.”
(A német birodalmi megbízott jelentése, 1944)
a) Határozza meg a forrásban felidézett három területgyarapodás évszámát kronológiai

rendben!
1. ________________________ 2. ________________________ 3. ________________________
b) Nevezze meg a forrásban felidézett kormányzót!

____________________________________________________________________
c) Sorolja fel, hogy mely politikai, katonai, társadalmi lépések megtételére tesz javaslatot a
jelentés!
Politikai: ____________________________________________________________________
Katonai: ____________________________________________________________________
Tá rsadalmi: ____________________________________________________________________
d) Állapítsa meg, hogy a javasolt intézkedések mely cél elérését szolgálják!

____________________________________________________________________________________________________________________
5. A feladat Magyarország I. világháború utáni helyzetével kapcsolatos. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! Használja a Történelmi atlaszt!
„Az ú j hatá r elszakítana Magyarorszá gtó l tisztá n magyarlakta vagy nagy tö bbségben magyar lakossá gú
ó riá si terü leteket, amelyek a nagy magyar tö mbbel szoros ö sszefü ggésben vannak.”
(Részlet gr. Apponyi Albert vá laszjegyzékébő l, 1920)
a) Soroljon fel három olyan államot, amely a történelmi Magyarország területéből részesült!
(Elemenként 0,5 pont)
1. _______________________________________________________; 2. _______________________________________________________;
b) Állapítsa meg, mely elvekre hivatkozva lépett fel a szomszédos államok területi
követeléseivel szemben az idézett szövegrészletben gr. Apponyi Albert a forrásrészletben?
Húzza alá a választ! (0,5 pont)
gazdasá gi elvek fö ldrajzi elvek etnikai elvek stratégiai elvek
c) Nevezze meg azt a szövetséget, melyet az utódállamok Magyarország elszigetelésére hoztak

létre! (1 pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
6. A következő feladat Magyarország II. világháborús veszteségeire vonatkozik. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre a források és saját ismeretei alapján!
a) Húzza alá a felsorolásban azt a gazdasági területet, amely a legnagyobb károkat szenvedte el!
(0,5 pont)
vegyipar infrastruktú ra bá nyá szat
b) Soroljon fel két okot, melyek az ország súlyos háborús veszteségeibe szerepet játszottak!
(Elemenként 1 pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________________________________
c) Magyarázza meg, miért volt magas a nem katonai áldozatok száma? (1 pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
d) Nevezze meg, hogy 1943-ban hol, mely frontszakaszon szenvedte el a magyar hadsereg a
legnagyobb emberveszteségeit? (0,5 pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
7. A feladat Magyarország gazdaságtörténetére vonatkozik. (K/2)

Válaszolja meg röviden ismeretei alapján a táblázathoz kapcsolódó kérdéseket! (Elemenként 0,5
pont)
a) Hányszorosára nőttek hozzávetőleg a húsok és zsiradékok árai 1914 és 1923 között?

____________________________________________________________________________________________________________________
b) Hogyan nevezzük az adatok által tükrözött jelenséget?

____________________________________________________________________________________________________________________
c) Válassza ki a jelenség két fontos okát a következő felsorolásból aláhúzással!

A nagy vilá ggazdasá gi vá lsá g
Az I. vilá ghá ború
A kö zö s pénzü gyminisztérium hibá i
A trianoni béke (az Osztrák–Magyar Monarchia megszű nése)
A Dawes-terv
8. A feladat a magyarországi holokausztra vonatkozik. (K/3)

Válaszoljon a forrás és ismeretei segítségével a kérdésekre!
„Munká cson má jus 9-én a rendő rkapitá nysá gon Ferenczy Lá szló csendő r alezredes vezetése alatt
megtartott értekezleten részt vett dr. Uray Lá szló csendő r szá zados, a németek részérő l dr. Zö ldi
Má rton, a Gestapo szá zadosa.
Tárgyalá sra kerü lt a zsidó k elszá llítá sa, mely má jus 14-én veszi kezdetét. […]
110 szerelvény szá llítja a zsidó kat Kassa á llomá sra, ahol is német rendő rség veszi á t a szá llítmá nyokat.
Jelzés a vonatokon D. A.–Umsiedler, Német munká sá tkö ltö ztetés. A szerelvény 3000 fő t szállít. Á ll 45
kocsibó l 70 fő poggyá sszal együ tt és 2 C kocsibó l elö l és há tul az ő rségnek. A berakó á llomá s
parancsnoka német vagy magyar csendő rtiszt; ő 5 ó rával elő bb az állomá sfő nö ktő l kocsikat és helyet
kér a beraká sra, az állomá stó l távoli helyen. A zsidó k csak csö kkentett poggyá szt vihetnek magukkal,
matracot, á gyat nem. Névjegyzéket 2 példá nyban kell készíteni. Egy pld. a szá llítmá nyná l marad, 1
pldt.-t Munkácsra a rendő rkapitá nysá ghoz kell bekü ldeni a berakó á llomá s parancsnoká nak. Ha a vonat
éjszaka indul, a zsidó kat nappal kell beszállítani. […] A transzport á tadá sa és á tvétele Kassá n tö rténik.
Névsort olvasni tilos. Polgá rmesteri teendő : elszá llítá s utá n tá borhelyeket a kö zig. ható sá g ú tjá n
fertő tleníttetni kell (tisztiorvos). Szá llítá sná l egyéni beutalá sok, egyéni akció k kikü szö bö lendő k.
Dr. Uray szá zados: ha szü kség megkívá nja, 100 is mehet egy kocsiban. Berakható k, mint a heringek,
mert a németeknek szívó s ember kell. Aki nem bírja, elhullik. Divathö lgyekre Németorszá gnak nincs
szü ksége.” (Rendő rségi jegyző kö nyv; 1944. má jus 9.)
a) Mi lehetett a célja a szövegben aláhúzott intézkedéseknek? (1 pont)

____________________________________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________________________________
b) Mely szervezetek vettek részt a forrás szerint az akcióban? Kettőt említsen! (Elemenként 0,5
pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
c) Írja a meghatározás alá a megfelelő fogalom nevét! (Elemenként 0,5 pont)

1. A lakossá g valamely há trá nyos helyzetű , etnikai alapon elkü lö nített csoportjá nak kényszerrel kijelö lt
lakó helye.
Fogalom: _______________________________________
2. Az állam biztonsá ga szempontjá bó l veszélyesnek nyilvá nított személyek vagy csoportok
gyű jtő tá borba való szá llítá sa.
Fogalom: _______________________________________
9. A feladat a két világháború közötti magyar külpolitikával kapcsolatos. (K/4)

„1. cikk. Abban az esetben, ha a Magas Szerző dő Felek egyikét Magyarorszá g részérő l nem provoká lt
tá madá s érné, a má sik fél kö telezi magá t, hogy a jelen Szerző dés 2. cikkében foglalt megá llapodá s á ltal
meghatá rozott mó don a megtá madott fél védelmére kel.
4. cikk. Avégbő l, hogy békés erő feszítéseiket ö sszhangba hozzák, a két kormá ny kö telezi magá t, hogy a
Magyarorszá ggal fenná lló kapcsolataikat érintő kü lpolitikai kérdésekben egyetértő en fog eljá rni.”
(A Romá n Kirá lysá g és a Csehszlovák Kö ztá rsasá g szerző dése; 1921)
„A mú lt évben jelentő s vá ltozá s á llott be Magyarorszá g kü lpolitikai helyzetében. A pénzü gyi és katonai
ellenő rzés megszű nte utá n szerző dést kö tö ttü nk Olaszorszá ggal […] Ezt a szerző dést tá rgyalá s elő zte
meg déli szomszédunkkal, amelynek az volt a célja, hogy bizonyos fü ggő jogi, gazdasá gi és pénzü gyi
kérdések elintézése révén gazdasá gi kö zeledést keressü nk, s ha lehet, a vitá s jogi kérdésekre nézve
dö ntő bíró sá gi szerző dést is kö ssü nk. […] azonban két év ó ta hú zó dnak ezek a tá rgyalá sok. […] Ha e
lassú sá g oká t keressü k, […] azt kell mondanom, hogy ez a lassú sá g fő leg annak a szerző déses
viszonynak tulajdonítható , amely déli szomszédunk és két má sik szomszédunk kö zö tt á ll fenn: […]
amely megnehezíti azt, hogy ezeknek az államoknak egyike Magyarorszá ghoz való viszonyá t kü lö n és
fü ggetlenü l a két má sik államtó l igyekezzék […] rendezni. […] Vagy irredenta-e az, ha mi a békerevízió t
kö veteljü k? Hiszen erre két jogcímü nk is van. Az egyik maga a […] békeszerző dés a benne foglalt
népszö vetségi paktum 19. szakasza, amely mó dot ad arra, hogy bá rmely állam felvesse egyik vagy
má sik szerző dés revízió já nak kérdését a Népszö vetség elő tt. A má sik jogcím pedig a kísérő levél,
amellyel a békeszerző dést á tadtá k, s amely elismeri, hogyha nemzeti szempontbó l a hatá rok
megállapítá sá ná l igazsá gtalansá gokat kö vettek el, azok ki fognak korrigá ltatni. […] e kérdéssel
foglalkozni tehá t nem irredentizmus. Ennél tová bbmenő akció kat, kalandos vá llalkozá sokat és
ö sszeeskü véseket igenis lehetetlenné teszü nk…” (Bethlen Istvá n beszéde; 1928)
irredenta: Nagy-Magyarország visszaállítását akarja

a) Melyik békeszerződésre utal a miniszterelnök beszédében? Mikor született ez a

békeszerződést Magyarországgal? (Elemenként 0,5 pont.)
a békeszerző dés neve: _______________________________________
az aláírá s idő pontja (év, hó , nap): _______________________________________
b) Hogyan nevezzük azt a „szerződéses viszony”-t, amire Bethlen beszédében utal? (0,5 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Nevezzen meg két jogcímet, amelyek Bethlen szerint lehetővé teszik az ország számára a
revízió követelését! (Elemenként 0,5 pont.)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) A források alapján állapítsa meg, miért volt kudarcra ítélve a magyar kormány tárgyalási
szándéka a déli szomszéddal! (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
e) Hogyan viszonyul Bethlen a határok erőszakos megváltoztatásához? (0,5 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
10. A feladat Magyarország első világháború utáni történelméhez kapcsolódik. (K/5)

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) Milyen hatással volt a magyar gazdaságra az Osztrák–Magyar Monarchia közös

vámterületének felbomlása?
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Említsen konkrét példát az ásványi nyersanyagforrások elvesztésére (nyersanyag és

kitermelés helyének megnevezésével)!
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Mi az oka, hogy az ország faexportőrből faimportőrré vált?

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Milyen probléma elé került a Magyar Államvasutak?

_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
e) Nevezze meg a béke egy olyan, országunkat sújtó pénzügyi rendelkezését, amelyre egyik
forrás sem utal!
_____________________________________________________________________________________________________________________
11. A feladat a magyarországi zsidóság vészkorszakával kapcsolatos. (K/4)

„4. § A sajtó kamara, ú gyszintén a színmű vészeti és filmmű vészeti kamara tagjaiul zsidó k csak olyan
ará nyban vehető k fel, hogy szá muk a kamara ö sszes tagjai számá nak hú sz szá zaléká t ne haladja meg.
Ebbe a hú sz szá zalékba nem lehet beleszámítani:
a) a hadirokkantat, a tű zharcost, tová bbá hő si halá lt halt szü lő nek gyermekét és a hadiö zvegyet;
b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja elő tt tért á t valamely má s bevett felekezetbe és
megszakítá s nélkü l ugyanennek a felekezetnek a tagja;
c) a b) pont alá eső szü lő nek olyan leszá rmazó já t, aki nem az izraelita felekezet tagja;
7. § Ü gyvédi, mérnö ki, orvosi kamará k tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan
ará nyban lehet felvenni, hogy számu az ö sszes tagok számá nak hú sz szá zaléká t ne haladja meg.”
(Az 1938. XV. törvény a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról)
„Mi, magyarok, író k, mű vészek és a tudomá ny munkatá rsai, kü lö nféle vilá gnézetek és pá rtá llá sok
szó szó ló i, kü lö nféle tá rsadalmi rétegek szü lö ttei és tagjai […] valamennyien a kereszténység, jó zansá g
és hazafisá g magá tó l értető dő egységével és szilá rdsá gával emeljü k fö l szavunkat az állampolgá ri
jogegyenlő ség elvéért, melyet az ú gynevezett „tá rsadalmi egyensú ly hatá lyosabb biztosítá sá ró l szó ló
tö rvényjavaslat” megvaló sulá sa esetén tö rö lne a magyar alkotmá nybó l.”
(Tiltakozá s a zsidó tö rvény ellen; 1938. má jus 5.)
a) Melyik demokratikus jogelvet sérti az ún. első zsidótörvény?

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) A 20%-os korlát hatálya alá esik-e az a korábban izraelita felekezetű személy, aki a törvény
hatályba lépése előtt néhány nappal katolikus vallásra tért át?
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) A 20%-os korlát hatálya alá esik-e az I. világháborús hadirokkant katonatiszt izraelita

felekezetű gyermeke?
_______________________________________
d) A zsidóságon belül melyik társadalmi csoportot/réteget sújtotta elsősorban a törvény?

Karikázza be a megfelelő csoport számát!
1. iparosok 2. kereskedő k 3. értelmiség 4. nagytő kések
12. A feladat az 1920-30-as évek Magyarországának társadalmi rétegződésével foglalkozik.

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (K/4)
„A szü letéskor vá rható á tlagos élettartam Magyarorszá gon az első világhá ború elő tt 40, 1930-ban 50
és 1941-ben 57 év volt. Ezt az életkö rü lmények és az egészségü gyi ellá tá s általá nos javulá sa
eredményezte. A halá lozá si rá ta, amely a há ború elő tt még elérte a 20 ezreléket, az 1930-as évek
elejére 17, az 1940-es évek elejére pedig 14 ezrelékre mérséklő dö tt. A halá lozá si rá ta csö kkenése
ellenére a természetes szaporodá s ü teme mérséklő dö tt. A há ború elő tt ez még meghaladta az 1%-ot,
1931 és 1941 kö zö tt viszont má r csak 0,7%-ot tett ki. A csö kkenést a szü letések szá má nak visszaesése
okozta. Az 1920-as évek elején ez még 30 ezrelék kö rü l mozgott, az 1940-es évek elején azonban má r
csak 20 ezrelék kö rü l já rt.” (Romsics Igná c tö rténész)
a) Hány százaléka végez a lakosságnak közvetlen mezőgazdasági tevékenységet? A helyes választ

aláhúzással jelölje! (0,5 pont)
kb. 35% kb. 50% kb. 65%
b) Nevezzen meg két társadalmi réteget, amely az országos átlagnál nagyobb jövedelemmel
rendelkezett! (Elemenként 0,5 pont)
1. _______________________________________; 2. _______________________________________
c) Fejezze be a mondatot a helyes szám aláhúzásával! A nagybirtokosok és nagypolgárok

átlagjövedelme az országos átlagjövedelem
3,3-szeresét 33-szorosá t kb. 100-szorosá t tette ki. (0,5 pont)
d) Mely tényezők járultak hozzá Magyarország lakosságszámának növekedéséhez az adott

korszakban? A helyes válaszokat jelölje aláhúzással! (Elemenként 0,5 pont.)
egészségü gyi ellá tá s javulá sa vá rható á tlagos élettartam nö vekedése
szü letések számá nak nö vekedése Magyarorszá g terü letének gyarapodá sa
halá lozá si rá ta csö kkenése természetes szaporodá s
13. A feladat a két világháború közötti Magyarország történetére vonatkozik. (K/3)

„Budapesten l930-ban minden harmadik ember olyan laká sban lakott, amelynek volt fü rdő szobá ja. Az
egyszobá s laká sok lakó inak mindenesetre csak 2,2%-a, a kétszobá sokénak azonban má r 43%-a, a
há romszobá sokénak 88%-a rendelkezik fü rdő szobával, az ennél nagyobb laká sokban pedig csak
kivételesen hiá nyzik a fü rdő szoba.”
a) Milyen kapcsolat van a lakások mérete (szobaszám szerint) és azok százalékos aránya
között? Aláhúzással válaszoljon! (0,5 pont)
nincs kö zö ttü k kapcsolat
a nagyobb laká sok kisebb szá zalékban fordulnak elő
a szobaszám és a szá zalékos ará ny szorzata á llandó
b) Mi az összefüggés a lakásméret és a cselédtartás között? (0,5 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Mi az összefüggés a lakásméret és az albérlőtartás között? (0,5 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Mi az összefüggés a lakásméret és a fürdőszobával való ellátottság között? (0,5 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
e) Keressen az a-d) pontokban megállapított összefüggések (tetszőlegesen kiválasztott egy vagy

több összefüggés) magyarázatára két gazdasági és/vagy társadalmi okot!
Ö sszefü ggés: ______________________________________________________________________________
ok: ______________________________________________________________________________ (0,5 pont)
ö sszefü ggés: ______________________________________________________________________________
ok: ______________________________________________________________________________ (0,5 pont)
14. A feladat Magyarország két világháború közötti külpolitikájához kapcsolódik. (K/3)

„103. cikk. Az általá nos hadkö telezettséget Magyarorszá gon meg kell szü ntetni. A magyar hadsereget a
jö vő ben csak ö nkéntes belépés alapjá n lehet felállítani és kiegészíteni.
104. cikk. A magyar hadsereg katonai erő inek ö sszessége nem haladhatja meg a 35000 fő t, beleértve a
tiszteket és a pó tkeret csapatait.”
(A trianoni békeszerző dés)
„A kisantant Á llandó Taná csa megelégedéssel á llapította meg, hogy a Magyarorszá ggal folytatott
tá rgyalá sok lehető vé tették olyan megá llapodá sok megkö tését, amely Magyarorszá g és a kisantant
kö zö tti mindennemű erő szakos eszkö z alkalmazá sá ró l való lemondá st és a há rom hatalom részérő l
Magyarorszá g fegyverkezési egyenjogú sá gá nak elismerését tartalmazza.”
(A kisantant bledi nyilatkozata, 1938)
a) A trianoni békeszerződés melyik tilalmát oldotta fel a nyilatkozat?

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Az európai erőviszonyok milyen változásai ösztönözték a kisantantot a fentiek elismerésére?

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Milyen revíziós eredményt ért el Magyarország a nyilatkozatot követő évben?

_____________________________________________________________________________________________________________________
15. A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik. (K/4)

Döntse el, hogy a felsorolt három-három állítás közül melyik a helyes! Karikázza be a helyes
állítás sorszámát! A táblázatban az 1920-as Nagyatádi-féle földreform eredményét láthatja.
a)
1. A mező gazdasá gi termelés zö me az egész korszakban az 5 hold alatti birtokokon folyt.
2. A birtokosok zö me a fö ldreform elő tt és utá n is 5 holdná l kevesebb terü lettel rendelkezett.
3. A fö ldreform csö kkentette az 5 holdná l kisebb birtokok számará nyá t.
b)
1. Az 5 és 20 hold kö zti birtokok számará nya 1895 és 1935 kö zö tt kb. a harmadával csö kkent.
2. Az 5 és 20 hold kö zti birtokok ö sszterü letének ará nya 1895 és 1935 kö zö tt kb. a harmadával
csö kkent.
3. A 20 hold alatti birtokok ö sszterü letének ará nya a fö ldreform kö vetkeztében csö kkent.
c)
1. A 100 és 1000 hold kö zti birtokokon folyt az egész korszakban a mező gazdasá gi termelés zö me.
2. A 20 és 100 hold kö zti birtokok számará nya csö kkent a legjobban a fö ldreform utá n.
3. A 20 és 100 hold kö zti birtokok ö sszterü letének ará nya a korszakban nem vá ltozott.
d)
1. Az 1000 hold feletti birtokok rendelkeztek a fö ldosztá s elő tt és utá n is az ö sszes fö ldbirtokterü let
kö zel harmadával.
2. Az 1000 hold feletti birtokok szá mará nya a fö ldreform kö vetkeztében jelentő sen csö kkent.
3. Az 1000 hold feletti birtokok ö sszterü letének ará nya a fö ldreform kö vetkeztében harmadával
csö kkent.
16. A feladat a két világháború közti magyar társadalom rétegződéséhez kapcsolódik. (K/3)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei alapján!
„Az Andrá ssy ú ti gyö nyö rű en berendezett há zban rengeteg vendég fordult meg. […] Kö rte alakú
csillá rok tü krö ző dnek a má rvá nypadló n, a fal mellett aranyozott székek á llnak. […] A nyá r nagy részét
Derekegyhá zá n tö ltö ttü k. A derekegyhá zi birtokot Weiss Manfréd nagyapá m vette, s nagynéném, a
fiatalon megö zvegyü lt Mautner Elza néni volt a mindenkori há ziasszony. Hatalmas terü leten kú riá t,
ú szó medencét és teniszpá lyá t foglalt magá ban. […] Olykor vadá szatok is folytak. É vente kétszer ú n.
férfivadá szat, amire édesapá m bará tokat, minisztereket, banká rokat hívott meg. […] Apámat [Chorin
Ferencet] a vadá szat nem érdekelte, inká bb ü rü gy volt esténként ö sszeü lni, megbeszélni az
eseményeket és terveket sző ni a jö vő re. […] Ami a politiká ban Bethlen, az a gazdasá gban Chorin.”
(Részletek Strasserné Chorin Daisy visszaemlékezéseibő l)
a) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyhez a forrás szerzője tartozott! (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Az alábbi két-két mondat közül egy-egy jellemző a forrás szerzőjének társadalmi rétegére.
Karikázza be ennek betűjelét! Választását támassza alá egy, a forrásból vett példával! Saját
szavaival fogalmazzon! (Elemenként 0,5 pont.)
A) Gyakran utá noztá k a szü letési arisztokrá cia (a korá bbi korszakokban fő nemeseknek nevezett réteg)
életmó djá t.
B) Mereven elzá rkó ztak a szü letési arisztokrá ciá tó l (a korá bbi korszakokban fő nemeseknek nevezett
rétegtő l).
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
A) Sokan tö ltö ttek be kö zü lü k magas politikai tisztséget.

B) Első sorban kapcsolataik révén tudtak befolyá st gyakorolni a politikai dö ntésekre.
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
17. A feladat a trianoni béke társadalmi következményeivel kapcsolatos. (K/3)

Rendelje a forrásokhoz a leginkább hozzájuk illő állítást! (Elemenként 1 pont.)
1. Revíziós plakát 2. Vagonlakók, korabeli fotó
3. „Evégre az á llam mindennemű iskolá ban gondoskodik mindkét nembeli tanuló ifjú sá g rendszeres
testnevelésérő l, a fő iskolá k kö rében pedig ezt minden hallgató számára lehető vé teszi, szervezi az
iskolá t elhagyó ifjú sá g testnevelését oly mó don, hogy ebben 21-ik életévének betö ltéséig a nemzetnek
minden férfitagja kö telező en részt vegyen, támogatja azokat a tá rsadalmi alakulatokat, melyek
testneveléssel komolyan foglalkoznak s mű kö désü k nemzeti irá nyával a tá mogatá st megérdemlik.”
(Részlet az 1921. évi LIII. tö rvénycikkbő l)
Állítások:
a) A magyar tá rsadalom tö bbé nem kívá n részt venni olyan há ború ban, amely terü leti veszteséggel jár.
b) A rendszeres testmozgá s elrendelése a trianoni trauma feldolgozá sá t célzó intézkedés.
c) A békét kö vető en sok menekü lt érkezett a trianoni Magyarorszá gra.
d) A tá rsadalom nem fogadja el a veszteségeket és a terü letek visszaszerzésére tö rekszik.
e) A testnevelés szorgalmazá sa a katonai szolgá latra alkalmas ifjú sá g nevelését célozta.
f) A béke utá n a vasú ti kocsik jelentő s része az ú j hatá ron tú li terü leteken maradt.
Forrás sorszáma Állítás betűjele

1.
2.
3.
18. A feladat az ellenforradalmi rendszer konszolidációjával kapcsolatos. (K/5)

„1920. évi I. törvénycikk

az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának
ideiglenes rendezéséről
A nemzetgyű lés, mint a nemzeti szuverenitá s kizá ró lagos tö rvényes képviselete, megá llapítja, hogy a
kirá lyi hatalom gyakorlá sa 1918. évi november hó 13. napjá n megszű nt. […]
12. § A nemzetgyű lés addig, amíg az á llamfő i hatalom gyakorlá sá nak mikéntjét véglegesen rendezi és
ennek alapjá n az államfő tisztét tényleg á tveszi, az á llamfő i teendő k ideiglenes ellá tá sá ra a magyar
á llampolgá rok kö zü l titkos szavazá ssal kormá nyzó t vá laszt.”
„1921. évi XLVII. törvénycikk

IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének
megszüntetéséről
1. § IV. Ká roly kirá ly uralkodó i jogai megszű ntek.
2. § Az 1723. évi I. és II. tö rvénycikkben foglalt Pragmatica Sanctio és minden egyéb jogszabá ly, amely
az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) tró nö rö kö sö dési jogá t megá llapította vagy szabá lyozta, hatá lyá t
vesztette és ezzel a kirá lyvá lasztá s elő joga a nemzetre visszaszá llt.”
a) Mi volt Magyarország államformája az idézett törvények értelmében? (1 pont)

______________________________________________________________________________
b) Hogyan folytatódik a mondat? Karikázza be a helyes folytatás betűjelét! (1 pont)

Az 1920. évi I. tö rvénycikk értelmében az ideiglenes á llamfő t…
A) kö zfelkiá ltá ssal vá lasztottá k.
B) a nemzetgyű lés tagjai kö zü l kellett megvá lasztani.
C) a magyar állampolgá rok népszavazá s ú tjá n vá lasztottá k.
D) a tö rvényhozó hatalom tagjai vá lasztottá k.
c) Nevezze meg azt a személyt, akit az 1920. évi I. törvénycikk elfogadása után ideiglenesen
államfővé választottak! (1 pont)
______________________________________________________________________________
d) IV. Károly mely cselekedete volt a közvetlen előzménye az 1921. évi XLVII. törvény
megalkotásának? (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
e) Mely forradalmak elveinek és gyakorlatának elutasítására utal az „ellenforradalmi rendszer”

kifejezés? (Elemenként 0,5 pont.)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
19. A feladat a magyarországi nyilas mozgalomhoz kapcsolódik. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„4. Akarjuk és kö veteljü k a Hungá ria Egyesü lt Fö ldek alkotmá nyos á llamtestének, tá rs és
sorskö zö sségének felépítését, megszervezését, a Magyarfö ld részérő l tö rténő kö zponti állami
irá nyítá sá t; a Magyarfö ld, Tó tfö ld, Ruténfö ld, Erdélyfö ld, Horvá t-Szlavó nfö ld és Nyugatgyepű politikai
és gazdasá gi ö nkormá nyzatá t a Hungá ria Egyesü lt Fö ldek államrendszerében.
22. Akarjuk és kö veteljü k a zsidó kérdésnek az á llam érdekeivel egyező rendezését, a zsidó nak, mint
fajnak alkotmá nyos meghatá rozá sá t, az á llam életébe és munká já ba való számará nyos bevoná sá t, a
zsidó bevá ndorlá snak mindenkorra való beszü ntetését, azoknak a zsidó knak a kiutasítá sá t, akik 1914
utá n kaptak telepü lési engedélyt, akik a vilá ghá ború ban harcvonalban nem voltak, akik az állam
tö rvényeit megszegik, gá toljá k, tekintet nélkü l arra, hogy mikor telepü ltek meg az Ő sfö ldö n. A minden
téren megnyilvá nuló zsidó szellem kö nyö rtelen kiirtá sá t, a megalkuvá s nélkü li keresztény szellem
felépítését kö veteljü k.
23. Akarjuk a munká skérdés nemzeti, szociális, a munkaadó és a munká s érdekeinek kö lcsö nö s
védelmében tö rténő megoldá sá t, a munká snak az ü zem haszná bó l részhasznot élvező ,
nyugdíjjogosultsá ggal rendelkező személyként való kezelését, a szakszervezetek és a sztrá jk eltö rlését.
27. Akarjuk és kö veteljü k hiteléletü nk ú jjá szervezését, a hitelintézetek ö sszevoná sá t állami felü gyelet
alá helyezés mellett.”
(A Nemzeti Akarat Pá rtjá nak programja; 1935)
a) Milyen területre vonatkozik a Hungária Egyesült Földek kifejezés?

______________________________________________________________________________ (1 pont)
b) Mit jelent valójában „az állam életébe és munkájába való számarányos bevonás”? (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Nevezzen meg egy követelést, ami a munkások helyzetén javítana, és egyet, ami rontana!
Javítana: ______________________________________________________________________________ (0,5 pont)
rontana: ______________________________________________________________________________ (0,5 pont)
d) Nevezzen meg két korabeli európai politikai ideológiát, ami szoros rokonságban áll a
nyilasok eszméivel!
______________________________________________________________________________ (0,5 pont)
______________________________________________________________________________ (0,5 pont)
20. A feladat Bethlen István kormányának külpolitikájával kapcsolatos. (K/4)

Nevezze meg a térképvázlat és ismeretei segítségével azokat az államokat, amelyekre a leírások
vonatkoznak! (Elemenként 1 pont.)
Magyarország külpolitikai kapcsolatai a Bethlen-kormány idején
a) Az első világhá ború t kö vető en létrejö tt államalakulat, amellyel Magyarorszá g tá rgyalá sokat
folytatott bará tsá gi szerző dés megkö tésérő l. A kö zeledést szolgá lta az is, hogy Horthy Mikló s a mohá csi
csata 400. évforduló já n felidézte a kö zö s tö rö kellenes kü zdelmeket. A tervezett szö vetség megbontotta
volna a kisantant egységét, de a szerző dés aláírá sára ekkor végü l nem kerü lt sor.
______________________________________________________________________________
b) Az első világhá ború ban győ ztes hatalom terü leti kö vetelései csak részben teljesü ltek, ezért a Pá rizs
kö rnyékén kö tö tt békeszerző dések feltételeinek megvá ltoztatá sá ra tö rekedett. Emiatt kezdeményezett
tá rgyalá sokat Magyarorszá ggal. Az ezzel az állammal kö tö tt bará tsá gi szerző dés jelentő sen enyhítette
Magyarorszá g addigi kü lpolitikai elszigeteltségét.
______________________________________________________________________________
c) Az első vilá ghá ború egyik vesztes állama. Magyarorszá g vele szemben is terü letet vesztett, ami egy
ideig megterhelte a két orszá g viszonyá t. Az 1920-as évek végén, miutá n konzervatív kormá ny kerü lt
hatalomra ebben az államban, mégis megindultak a szö vetségi tá rgyalá sok. Ezek végü l egy bará tsá gi
szerző dés megkö téséhez vezettek.
______________________________________________________________________________
d) Erő sö dő nagyhatalom, amely nem ismerte el a Pá rizs kö rnyéki békéket, ezért megfelelő partnernek
tű nt a magyar revízió s tö rekvések szempontjá bó l. Emellett hatalmas felvevő piacot jelenthetett volna a
magyar á ruk szá mára. Az ideoló giai ellentétek miatt azonban az orszá ggyű lés ekkor még nem szavazta
meg, és Horthy Mikló s is elutasította a vele kö tendő szerző dést.
______________________________________________________________________________
21. A feladat a magyarországi holokauszt történetéhez kapcsolódik. (K/4)

Nevezze meg szakkifejezéssel azokat a zsidóellenes intézkedéseket, amelyeknek a
foganatosítását a képek ábrázolják! (Elemenként 1 pont.)
Árokásás a megszállt Ukrajnában Zalaegerszegi felirat

a) _______________________________________ b) _______________________________________
Kárpátaljai zsidók Zsidó férfi

c) _______________________________________ d) _______________________________________
22. A feladat a két világháború közti magyar külpolitikához kapcsolódik. (K/4)

Állapítsa meg a források és ismeretei alapján, hogyan folytatódnak a magyar külpolitika
törekvéseire és mozgásterére vonatkozó állítások! Karikázza be a helyes befejezés sorszámát!
Segítségül az egyes állításoknál megadtuk azoknak a forrásoknak a betűjelét, amelyekből a helyes
megoldás kikövetkeztethető. (Elemenként 1 pont.)
A) „Ú gy tartom, hogy e politika a legjobban megfelel a magyar nemzet érzelmeinek és érdekeinek, és

Bethlen gró f legnagyobb érdemének azt tartom, hogy helyes intuició val ismerte fel a nemzet érdekeit
akkor, amikor ú tja Ró má ba vezetett. Kü lfö ldi relá ció kban a legnagyobb fontossá got tulajdonítom az
osztrák kérdésnek, amellyel Olaszorszá ggal egyetértő en a legintenzívebben kívá nok foglalkozni.”
(Gö mbö s Gyula, 1932)
B) „Számunkra a dunai kérdés pá ngermá n megoldá sa ugyanolyan kevéssé elfogadható , mint a pá nszláv
megoldá s. A Duna-medence a mi euró pai há torszá gunk. Ha lemondunk ró la, akkor az Euró pa szélén
lévő félsziget jelentéktelen szerepére ká rhoztatjuk magunkat. Ezzel magyará zható nagy érdeklő désem
minden irá nt, ami Ausztriá ban és Magyarorszá gon tö rténik.”
(Mussolini, 1933)
C) „Ú gy vélem, Exellenciá d hozzám hasonló an szü kségét érzi a szorosabb bajtá rsi együ ttmű kö désnek.
Ezt szolgá lja levelem is, melyet abban a reményben intézek kö zvetlenü l Exellenciá dhoz, hogy mi, régi
fajvédő bajtá rsak, akik ugyanabban a vilá gnézetben élü nk, gazdasá gi vonalon is megértjü k és
kö lcsö nö sen támogatjuk egymá st.”
(Gö mbö s levele Hitlerhez, 1933)
D) „É n egy széken szeretek és kívá nok ü lni, ő kettő n.”

(Dollfuss osztrá k kancellá r gú nyos megjegyzése Gö mbö srő l, 1933)
a) Olaszorszá g a Duna-medencét sajá t befolyá si ö vezetének tekintette, (B forrás)

1.) és a hú szas évektő l szorosan együ ttmű kö dö tt a ná ci Németorszá ggal.
2.) és szemben á llt Jugoszláviával.
3.) és Ausztriával szemben terü leti kö vetelésekkel lépett fel.
b) Gö mbö s kü lpolitiká ja (A és C forrás)

1.) mintául szolgá lt Bethlen Istvá n szá má ra.
2.) gyö keres szakítá st jelentett Bethlen irá nyvonalával.
3.) egyszerre pró bá lta folytatni Bethlen politiká já t és épített ki ú j kapcsolatot egy felemelkedő
nagyhatalommal.
c) Gö mbö s Hitlerhez való kö zeledését (C forrás)

1.) részben a kö zö s antiszemita meggyő ző déssel magyará zta.
2.) kizá ró lag az motivá lta, hogy a magyar ipar termékeinek piacot talá ljon.
3.) Mussolini nyomá sgyakorlá sával lehet magyará zni.
d) Az osztrá k–magyar diplomá ciai viszonyt (D forrás)

1.) az Osztrák–Magyar Monarchia helyreá llítá sá nak kö zö s tö rekvése jellemezte.
2.) megterhelte Gö mbö s kapcsolatfelvétele Németorszá ggal.
3.) a kö zö s ellenfél, Németorszá g erő sö dése tette bará tivá.
23. A feladat Magyarország két világháború közötti gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. (K/4)

1923-ban, illetve 1926-ban kiadott papírpénzek feliratai
a) Mi volt a pengő bevezetésének legfontosabb célja?

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Milyen fontos intézményi változás kötődött a pénznem cseréjéhez?

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Hogyan érintette az Osztrák–Magyar Monarchia pénznemét a közös állam felbomlása? (A

pénznem kérdését addig a gazdasá gi kiegyezés szabá lyozta.)
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Hogyan segítette Magyarország pénzügyi stabilizációját a Népszövetségbe való felvétel?

_____________________________________________________________________________________________________________________
24. A feladat a két világháború közötti magyar társadalommal kapcsolatos. (K/3)

A szöveges források egy-egy társadalmi réteg életkörülményeiről szólnak. Írja a szöveges
források után annak a képnek a betűjelét, amelyik a leginkább jellemző az adott társadalmi
rétegre! Egy kép kimarad. (Elemenként 1 pont.)
A) Bál a Pannónia Szállodában B) Útépítő munkások a Városligetben

C) Csizmadiaműhely Hajdúböszörményben D) Tisztaszoba egy parasztházban
a) „É vjü k két nagy évszakra oszlik: a téli tétlen évszakra és a nyá ri munká s évszakra. A téli tétlen
évszakot otthon tö ltik, a nyá ri munká s évszakot a magyar haza legkü lö nbö ző bb tá jain […] Ő k utaznak a
zsú folt […] vonatok marhavagonjaiban tavasz elején az orszá g kü lö nbö ző részeibe. […] Hó napokon á t
nyomorult zugokban alszanak, rö vid ó rá kat.” (Szabó Zoltán, író) A kép betűjele: ________
b) „A hallbó l nagy ü veges toló ajtó n á t jutottunk az ebédlő be, vagy vele szemkö zt, az ajtó helyett nyitott
boltíven á t a szalonba. […] A szalonbó l jutottunk az ú ri szobá ba, amely 6×9 méteres méretével és a
Deá k térre nyíló há rom balkonjával [erkélyével] a laká s legnagyobb és legreprezentatívabb helyisége
volt.” (Láng Panni, író) A kép betűjele: ________
c) „[A tanyatelken] nagyobbfajta tanyaépü let á ll sokféle és terjedelmes gazdasá gi épü letekkel. […] A
gazda csalá djá nak munkaereje általá ban nem foglalkozik teljesen ebben a tanyai gazdaságban.
Mindenesetre részt vesz benne a gazda, ő vezeti a gazdasá got, de tényleges munká t má r nagyon kevés
esetben végez.” (Erdei Ferenc szociológus, író) A kép betűjele: ________
25. A feladat Magyarország második világháborús részvételével kapcsolatos. (K/4)

„Hazá nk határain […] orosz seregek nyomulnak elő re […]. Nyomukban a romá n haderő , mely a
szö vetséges hatalmaktó l engedélyt nyert, hogy a németek ellen folyó há ború ban Magyarorszá g ellen is
haszná lja fegyverét. Ilyen kö rü lmények kö zö tt a németek és a szö vetségesek há ború já ban való tová bbi
részvétel kö nnyen nemzeti katasztró fá hoz vezethet.” (Az Erdélyi Magyar Tanács levele Horthy
Miklóshoz)
„Végső veszélyben forgó népem nevében és érdekében fordulok Ö nhö z. […] Ezer éven á t, de kü lö nö sen
az utolsó évtizedben, népü nk sorsá t a szomszédos kolosszus [ó riá s] befolyá solta. […] Amikor
delegá tusaimat [kü ldö tteimet] teljhatalommal felruhá zva elkü ldö m a […] tá rgyalá sokra, kérem Ö nt,
hogy kímélje meg ezt a szerencsétlen orszá got […].” (Horthy Miklós levele Sztálinhoz)
a) Melyik évben íródtak a fenti levelek? _______________________

b) Melyik az az ország, amelyikre a második levélben aláhúzott kifejezés utal?
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Mi az a veszély, amelyet mindkét levél szerzői el akartak hárítani?
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Hogyan kívánták mindkét levél szerzői elhárítani ezt a veszélyt?
_____________________________________________________________________________________________________________________
26. A feladat a trianoni békeszerződéshez kapcsolódik. (K/4)

Melyik országra/országrészre vonatkoznak az állítások? Írja a megfelelő ország/országrész
sorszámát a vonalra! (Elemenként 1 pont.)
A táblázat azt mutatja, hogy a (Horvátország nélküli) történelmi Magyarország különböző

nemzetiségű lakosaiból hány fő élt az egyes országokban/országrészekben.
a) A tö rténelmi Magyarorszá gon élt ö sszlakossá gá hoz képest a legnagyobb ará nyban kerü lt ide a
terü let tö bbségi nemzete/nemzetisége. Nemzetá llamá nak terü lete a há ború elő ttinek tö bb mint
duplá jára nő tt. Az itteni hatá rhú zá s eredménye a legnagyobb létszá mú magyar kisebbség is.
_____________
b) A tö rténelmi Magyarorszá gon élt ö sszlakossá gá hoz képest a legkisebb ará nyban kerü lt ide a terü let
tö bbségi nemzete/nemzetisége, első sorban szó rt telepü lésterü lete miatt. Mikö zben a hatá rmó dosítá st
a nemzeti ö nrendelkezés elvével indokoltá k, az ekkor létrehozott nemzetá llam léte vitatott maradt.
_____________
c) Itt tette ki az orszá g/orszá grész ö sszlakossá gá nak legnagyobb részét a tö bbségi nemzet/nemzetiség.
Jelentő sebb számú kisebbségek csak szó rt telepü lésterü letü knek kö szö nhető en éltek ebben az
orszá gban/orszá grészben.
_____________
d) Itt tette ki az orszá g/orszá grész ö sszlakossá gá nak legkisebb részét a tö bbségi nemzet/nemzetiség.
Két kisebbség is kö zel hasonló nagysá grendben volt jelen ebben az orszá gban/orszá grészben.
_____________
27. A feladat Magyarország második világháborús veszteségeihez kapcsolódik. (K/3)

a) Kariká zza be a kö vetkező mondatok kö zü l annak a kettő nek a betű jelét, amelyik
hamis állítá st tartalmaz! (Kizá ró lag a két megfelelő válasz esetén: 1 pont)
A) A legtö bb katona az észak-olaszorszá gi hadszíntéren folyó harcokban esett el.
B) Az áldozatok kö zt nagyobb ará nyban voltak polgá ri személyek, mint az első világhá ború ban.
C) A polgá ri á ldozatok kö zü l sokan a holokauszt á ldozatai lettek.
D) A nagy veszteségekhez az is hozzá já rult, hogy az orszá g terü lete a há ború sorá n végig
hadmű veleti terü let volt.
E) A hadifoglyok kö zü l a legtö bben szovjet fogsá gba kerü ltek.
b) Az alábbi fényképek Budapesten készültek, a második világháborút követő években. Írja a

képek melletti vonalakra annak / azoknak az állítás(ok)nak a sorszámát, amely(ek)
magyarázatot ad(nak) a képen látható jelenség(ek)re! Egy-egy állítás csak egyszer szerepelhet, két
állítás kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Á llítá sok:
1. A vilá ghá ború 800 ezer és 1 millió fő kö zé becsü lt á ldozatainak tö bbsége férfi volt.
2. A sínhá ló zat 40%-a, a mozdonyok tö bb mint 2/3-a megsemmisü lt.
3. A visszavonuló német csapatok ö sszesen 28 Tisza- és Duna-hidat robbantottak fel.
4. A termésmennyiségek 1945-ben az 1930-as években jellemző termésmennyiségek
harmadá t-felét tették ki.
5. 1946 nyará n az infláció addig soha nem lá tott méreteket ö ltö tt: jú lius utolsó napjá n az
á remelkedés 158 486 % volt.
6. Budapest épü leteinek 3/4-e megsemmisü lt vagy ká rokat szenvedett.
A)
_________; _________;
Romeltakarítás a Várban
B)
_________;
Hajtják a marhát a vágóhídra a Rákóczi úton
C)
_________;
Söprik a pengőt a Lehel téren

1. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. (K/3)

Oldja meg a feladatokat a karikatúra felhasználásával! (Elemenként 1 pont.)
„Hajsza
Te jó isten, hol is vagyok én minden csü tö rtö k este

má sodá llá sban?”
(Karikatúra az 1970-es évekből)
(A má sodá llá s = a munkavá llaló fő á llá s melletti

munkaviszonya)
a) Nevezze meg a másodállás egy, az egyénre vonatkozó negatív következményét! (1 pont)

____________________________________________________________________________________________________________________
b) Indokolja, miért vállaltak a dolgozók másodállást! (1 pont)

____________________________________________________________________________________________________________________
c) Magyarázza meg, miért váltott ki vitát a hatalmon lévő párton, az MSZMP-n belül a
másodállás kérdése! (1 pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________________________________
2. A feladat a Kádár-korszak társadalmi jelenségeihez kapcsolódik. (K/3)

A karikatúra a kor egyik jellegzetes társadalmi jelenségét mutatja be. Válaszoljon a rajzhoz
kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont.)
a) A karikatúra szerint az emberek nagy része elfordult a közélettől, a politikától. Hol keresték
az emberek a boldogulásukat?
____________________________________________________________________________________________________________________
b) Hogy nevezzük a gazdaságnak azt a területét, amelyre az egyének munkahelyükön kívül

végzett (háztáji, kiskert stb.) tevékenysége jellemző?
____________________________________________________________________________________________________________________
c) A kor hivatalos ideológiája támogatta-e a közélettől való elfordulást? Indokolja válaszát!

____________________________________________________________________________________________________________________
3. Az alábbi feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik. (K/2)

Döntse el, hogy a források közül melyikből szerezhetők meg a felsorolt információk! (Tegyen X
jelet a megfelelő helyre!) (Elemenként 0,5 pont.)
Táblázat
Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő)
Szöveg
„A mi udvarunkban lakik egy péksegéd. Ő mesélte, hogy aká rmennyi kenyeret sü tnek az ü zemü kben,
mind elfogy. Feltű nt nekü nk itt a kö rzetben, hogy Vecsésrő l, Ü llő rő l nap mint nap bejá rnak egyesek, s 4-
5 kenyeret is elhordanak zsákban. Pedig 4-5 kenyér naponta nem kell egy csalá dnak, ha csak azon élne
is. De biztos ezek is kulá kfélék, s állatokkal etetik fel a mi drá ga szép kenyerü nket.” (Szabad Nép, 1951.
január 5. Felszólalás a budapesti népnevelő értekezleten.)
Kép
Tojásbeszolgáltatás Kiskunlacházán, 1952. július

Információk Szöveg Táblázat Kép Egyik

sem
a) Az iparvárosok és Budapest elő nyt élvezett a tö bbi
telepü léssel szemben.
b) A jegyrendszer és a fejadagok elégedetlenséget szü ltek
Magyarorszá gon.
c) Az elégtelen ellá tá st a hatalom a kulá kok elleni
hangulatkeltésre is felhaszná lta.
d) A beszolgá ltatá si rendszer alapvető élelmiszerekre is
kiterjedt.
4. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.)
Népmozgások Magyarországon a második világháború után
„Az á llami szempontbó l megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Kö ztá rsasá g terü letén levő
vagyoná t állami kezelés alá veszik […]. Á llami szempontbó l megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a
német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […] Azok a német vagy magyar nemzetiségű
csehszlová k á llampolgá rok, akik az idegen megszá lló hatalom jogszabá lyai értelmében német vagy
magyar á llampolgá rsá got szereztek, az ilyen állampolgá rsá g megszerzésének napjá n elveszítették
csehszlová k á llampolgá rsá gukat.
A tö bbi német vagy magyar nemzetiségű csehszlová k állampolgá r e dekrétum hatálybalépése napjá n
elveszti csehszlovák állampolgá rsá gá t. […] …bevezetjü k azon személyek munkakö telezettségét, akik
[…] elvesztették csehszlovák á llampolgá rsá gukat. […] Az á llami szempontbó l megbízhatatlanoknak
tekintett személyeknek a kö ztá rsasá g ható sá gai vagy szervei á ltal ő rizetbe vételét a tö rvény által
engedélyezett eseteken kívü l is, vagy ideiglenes ő rizetben (fogsá gban) tartá suk meghosszabbítá sá t a
tö rvényben engedélyezett idő tartamon tú lmenő en is tö rvényesnek kell tekinteni.”
(Beneš csehszlovák elnö k dekrétuma, 1945)
a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai

magyarságot sújtotta a II. világháború után!
____________________________________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________________________________
b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta!
- Truman-elv
- a kollektív bű nö sség elve
- nemzetiszocializmus
- New Deal
c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi!

____________________________________________________________________________________________________________________
d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése?

____________________________________________________________________________________________________________________
e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek

kitelepítésére!
- Csak ö tven éve telepedtek Magyarorszá gra.
- Németorszá gnak szü ksége volt rá juk a há ború s veszteség pó tlá sá ra.
- A győ ztesek az egész nemzetiséget felelő snek tartottá k a ná cikkal való együ ttmű kö désben.
5. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. (K/5)

Elemezze ismeretei segítségével a táblázatok adatait a megadott szempontok szerint!
a) Határozza meg a Kádár-korszak kezdő és befejező évszámát!

Kezdő : _______________; Befejező : ___________________ (Elemenként 0,5 pont)
b) Állapítsa meg konkrét példával az élelmiszer-fogyasztás változásának két fő tendenciáját!

___________________________________________________________________________________________________________ (1 pont)
___________________________________________________________________________________________________________ (1 pont)
c) Hogyan hatott a nők mindennapi életére a tartós fogyasztási cikkek számának változása? (0,5
pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
d) Állapítsa meg a szeszesital-fogyasztás alakulásának tendenciáját, majd említsen egy lényeges

társadalmi okot, amely azt magyarázza!
Tendencia: _____________________________________________________ (0,5 pont)
Ok:__________________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________(1 pont)
6. A feladat a Rákosi-korszak életmódtörténetéhez kapcsolódik. (K/4)

Döntse el a felsorolt adatok és ismeretei alapján, hogy a megállapítások igazak vagy hamisak!
Írjon X jelet a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 1 pont.)

a) A II. világhá ború utá n jelentő s gazdasá gi visszaesés kö vetkezett be, de a
tervgazdasá g bevezetésével ú jra nő ni kezdtek a jö vedelmek.
b) Nagy Imre első miniszterelnö ksége nem befolyá solta egyik réteg jö vedelmének
alakulá sá t sem.
c) Az ipari beruhá zá sokhoz szü kséges tő két a mező gazdasá gbó l és a fogyasztá s
csö kkentésébő l teremtették elő .
d) A ká dá ri konszolidáció egyik kulcseleme az életszínvonal emelése volt.
(Az adatok a következő oldalon.)
reáljövedelem: a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, amelyet a háztartások az adott

időszaki jövedelmükből az adott árszínvonal mellett megszerezhetnek
7. A feladat az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra vonatkozik. (K/2)

Válaszoljon a kérdésekre!
A képek Sztálin városligeti szobrát, illetve a ledöntött szobrot ábrázolják
„13. Kö veteljü k, hogy a sztá lini zsarnoksá g és politikai elnyomá s jelképét, a Sztá lin-szobrot a
leggyorsabban bontsá k le és helyére az 1848-49-es szabadsá gharc hő seinek és má rtírjainak méltó
emlékmű vet emeljenek.” (Az ifjúság 16 pontja)
a) Milyen magyarországi társadalmi-politikai rendszer állította a szobrot Sztálinnak? (0,5 pont)

____________________________________________________________________________________________________________________
b) Mikor döntötték le? (év, hó, nap) (1 pont)

____________________________________________________________________________________________________________________
c) Jelöljön meg egy olyan okot, ami miatt a forradalmárok ledöntötték a szobrot!
____________________________________________________________________________________________________________________
8. A feladat a magyar rendszerváltáshoz kapcsolódik. (K/4)

Csoportosítsa a forrás pontjait a megadott szempontok szerint! Írja a pontok sorszámát a táblázat
megfelelő helyére! Segítségül néhányat beírtunk. (Elemenként 0,5 pont.)
„1. Való di népképviseletet és tö bbpá rtrendszert. Biztosítsá k a vá lasztá sok szabadsá gá t.

2. Rendő rá llam helyébe jogá llamot. É rvényesü ljenek az emberi jogok, legyen bíró i fü ggetlenség.
3. Szó lá s-, sajtó -, lelkiismereti és oktatá si szabadsá got.
4. Jogot a sztrá jkra. Ne korlá tozzá k az érdekvédelem szabadsá gá t.
5. Méltá nyos kö zteherviselést. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.
6. É sszerű gazdá lkodá st, mű kö dő piacot, a tulajdonformák egyenjogú sá gá t.
7. Oszlassá k fel a Munká ső rséget.
8. Szabadsá got és ö nrendelkezést Kelet- és Kö zép-Euró pa népeinek.
9. Semleges, fü ggetlen Magyarorszá got. Vonjá k ki a szovjet csapatokat hazá nk terü letérő l.
10. Felelő s kisebbségi és menekü ltpolitiká t. A kormá ny lépjen fel a magyar kisebbségek védelmében.
11. Vessenek véget a tö rténelemhamisítá snak. Adjá k vissza a nemzetnek címerét.
12. Igazsá got ’56-nak, tisztességet a forradalom má rtírjainak. Nyilvá nítsá k nemzeti
ü nneppé októ ber 23-át.” (Az ellenzék kö zö s 12 pontja az 1989. má rcius 15-i tü ntetésen)
a) Demokrá cia és jogá llamisá g 7, 2, 4,

b) Gazdasá gi á talakulá s
c) Szociális biztonsá g
d) Nemzetkö zi kapcsolatok, ö nrendelkezés
e) Nemzeti értékek 10,
9. A következő feladat a rendszerváltás időszakára vonatkozik. (K/4)

„3. Szó lá s-, sajtó -, lelkiismereti és oktatá si szabadsá got. Szá moljá k fel a hírkö zlés á llami monopó liumá t.
Oszlassá k fel az Á llami Egyhá zü gyi Hivatalt.
4. Jogot a sztrá jkra. Ne korlá tozzá k az érdekvédelem, a kö vetelés és szolidaritá s szabadsá gá t […]
9. Semleges, fü ggetlen Magyarorszá got. […] Tö rö ljék a magyar ü nnepek sorá bó l november 7-ét. […]
12. Igazsá got '56-nak, tisztességet a forradalom má rtírjainak. Nyilvá nítsá k nemzeti ü nneppé októ ber
23-át.” (A kö veteléseket az ellenzék kö zö s 12 pontjaként Cserhalmi Gyö rgy olvasta fel 1989. má rcius
15-én a Magyar Televízió ná l.)
„Az évrő l [1989] gondolkodva, talá n jú nius 16., Nagy Imre ú jratemetésének napja tekinthető
szimbolikusan a legfontosabb dá tumnak, á m ebben sem lehetü nk egyá ltalá n biztosak. […] A pá rt
vezető i ú gy dö ntö ttek: a magyar tö rténelem szempontjá bó l fontos, de az akkor még hatalmon lévő k
szá mára iszonyú an kínos dá tumot, októ ber 23-á t lefedik valami má ssal. Há tha az embereknek októ ber
23-áró l nem a forradalom kitö rése, hanem a kö ztá rsasá g kikiáltá sa jut eszébe. Amiképpen augusztus
20-a nem Szent Istvá n, az á llamalapítá s, hanem az alkotmá ny ü nnepe volt 1989-ig. A dá tumokkal
amú gy is nagy bajban volt a hatalom. Amikor nyilvá nvaló vá vá lt, hogy októ ber 23. mellett á prilis 4. nem
tartható nemzeti ü nnepként, akkor azzal álltak elő a pá rttö rténészek, hogy az archívumok ú jbó li
á tnézése utá n arra a kö vetkeztetésre jutottak, [1945] á prilis 4-ét kö vető en még voltak harcok
Magyarorszá gon. Talá n mégsem Nemesmedves volt az utolsó felszabadult falu, mivel még á prilis 11-én,
talá n még 13-á n is voltak az orszá g hatá rain belü l SS egységek. Nem azért nem tartható tehá t á prilis 4.,
mert az egész rendszer nem tartható . […] Az Ifjú Gá rda, a KISZ egykori paramilitá ris szervezetének
utolsó fő parancsnoka azzal az á thidaló javaslattal állt elő , hogy legyen a debreceni ideiglenes kormá ny
megalakulá sá nak évforduló ja, december 21. a nemzet ü nnepe. Az mégiscsak egy koalíció s kormá ny
volt, jó l jö het ez a tö bbpá rtrendszer kényszerű bevezetésének kü szö bén. Ezt majdnem elfogadták, de
aztá n valakinek az eszébe jutott, hogy rosszul venné ki magát, ha a rendszervá ltá s elő estéjén az
MSZMP azt proponá lná , hogy december 21., Sztá lin szü letésnapja legyen a magyar nemzet ü nnepe.”
(Rév Istvá n tö rténész)
a) A felsorolt dátumok Magyarország történelmének fontos eseményeihez kapcsolhatók. A

források és ismeretei alapján írja be a dátumokat a táblázat megfelelő helyére! Két dátum nem
illik a táblázat egyik sorába sem, egyet pedig példaképpen beírtunk! (Elemenként 0,5 pont.)
Dátumok: má rcius 15.; á prilis 4.; jú nius 16.; augusztus 20.; októ ber 23.; november 7.; december 21.
Az elmúlt 50 évben mindvégig hivatalos ünnep volt. má rcius 15.
Csak a rendszerváltásig volt hivatalos ünnep.
1989 óta hivatalos ünnep.
b) Nevezzen meg egyet az ellenzék 1989 tavaszán megfogalmazott követeléseiből, ami az 1848-
as forradalom követeléseit fogalmazza újra! (1 pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
c) Soroljon fel két olyan tényezőt az ellenzéki nyilatkozat közzétételének körülményeiből,

amelyek a nyilatkozat kiadóinak szándéka szerint jelképesen összekötötték 1848-at az ő 1989.
évi követeléseikkel! (Elemenként 0,5 pont.)
____________________________________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________________________________
10. A feladat a II. világháború utáni magyar történelemre vonatkozik. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján!
„Magyarorszá g politikai rendő rségének 80 szá zaléka kommunistá kbó l áll. Így tehá t lényegében a mi
kezü nkben van. […] Valamennyi politikai pá rtban vannak embereink. Sikerü lt beszerveznü nk má s
pá rtok funkcioná riusait. A beszervezésre annak kö szö nhető en kerü lt sor, hogy kompromittá ló anyagok
vannak a kezü nkben. Az emberek a leleplezéstő l való félelmü kben hajlandó ak együ ttmű kö dni velü nk.
[…] A politikai rendő rség nagy segítséget nyú jt a pá rtnak. Pá rtkö zi taná cskozá sok elő tt á ltalá ban
sikerü l megtudnunk, mi a szá ndéka politikai ellenfeleinknek, s ennek kö szö nhető en idejében
tá jékoztatjuk mindenrő l a kommunista pá rt vezető ségét. Megszerveztü k a telefonlehallgatá sokat. Most
lehallgatjuk a miniszterelnö k és a pá rtvezető k minden fontosabb telefonbeszélgetését, és a
legfontosabbakró l jelentést teszü nk Rá kosi elvtá rsnak.”
(Péter Gá bor, a politikai rendő rség vezető jének beszá moló ja; 1947. á prilis)
a) Melyik párt irányítása alatt állt a politikai rendőrség? (1 pont)

____________________________________________________________________________________________________________________
b) Emeljen ki a szövegből két olyan elemet, amely azt igazolja, hogy a politikai rendőrség az a)
pontban megnevezett párt fontos törvénytelen eszköze volt a kizárólagos hatalomgyakorlásért
vívott küzdelemben! (Elemenként 0,5 pont.)
____________________________________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________________________________
c) Nevezze meg azt a politikai rendszert, amelynek megteremtésében igen fontos szerepe volt a
politikai rendőrségnek! (1 pont)
____________________________________________________________________________________________________________________
11. A feladat az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódik. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit leíró
forrásrészletek és ismeretei alapján!
Források:
A) „Egyszer csak valaki azt mondja, menjü nk, dö ntsü k le a Sztá lin-szobrot. Fö lü ltü nk egy teherautó ra, s
ahogy mentü nk, jö ttek ki a munká sok a gyá rakbó l. A diá kfelkelést talá n el is fojthatták volna. De
amikor a villamosró l a munká sok leszá lltak, és megindult az áradat… […] Visszamentü nk a Rá dió hoz,
akkor má r ott dú lt a harc.” (Czene Ferenc visszaemlékezése)
B) „Megegyezés tö rtént a kö vetkező formá ban: a szovjet csapatokat kivonjá k Budapestrő l, helyü kre
magyar csapatok á llnak be. Mi azok kezébe letesszü k a fegyvert. […]
Hazamentü nk a Tű zoltó utcá ba. Kö zben má r nagy győ zelmi hangulat volt a Corvin moziná l, filmeztek,
kü lfö ldi ú jsá gíró k tö mege szaladgá lt fényképező gépekkel, jegyző tö mbö kkel. Való ban tű zszü net volt. A
szovjet tankok vonultak kifelé a vá rosbó l.”
(Angyal Istvá nnak, a Tű zoltó utcai fegyveres csoport parancsnoká nak vallomá sa)
C) „A Budapesten harcoló szovjet csapatok a lá zadó k ellená llá sá nak letö rése utá n elfoglalták a
Parlament és az MDP KV [Magyar Dolgozó k Pá rtja Kö zponti Vezető sége] épü letét, valamint a
Parlament kö zelében lévő rá dió adó -állomá st. Birtokukba vettek há rom, a vá ros keleti és nyugati részét
ö sszekö tő Duna-hidat, valamint egy fegyver- és lő szerraktá rat.”
(Zsukov szovjet hadü gyminiszter jelentése a magyarorszá gi helyzetrő l)
D) „A Margit hídon Budára még villamoson megyü nk. A Bem téren má r sokkal forró bb a hangulat és
nagyobb tö meg fogad, mint elő bb a Pető fi-szoborná l. Itt is éppen Veres Pétert hallgatjá k. […]
A zsibongá s, a tö meg ó riá si és egyre nő . Jelszavak rö pkö dnek, énekek hangzanak. Felvá ltva énekeljü k a
Himnuszt, Szó zatot, a Kossuth-nó tá t. Hol itt kezdik, hol ott.”
(Részletek Zimá ndi Pius Istvá n, premontrei szerzetes napló já bó l)
E) „A Kossuth térre érve meglepő kép fogadott. A Parlament mindkét oldalá n szovjet tankok és
pá ncéltö rő lö vegek á lltak. Valamennyi á gyú tö vében magyar nemzetiszín zá szló ! Az á gyú k csö vén
gyerekek és felnő ttek ü ltek, csimpaszkodtak. Mintha népü nnepély volna, bará tkoztak a szovjet
katonákkal. […] Az első géppuskasorozatot jó l lá ttam. Ez a Kávéhá zas há z tetejérő l jö tt, mint jeladá s.
Ezt kö vető en a Munká smozgalmi Intézet, a Kossuth téri há z tetejérő l is sorozatokat lő ttek. […] Mire az
á rká dok alá jutottam, 3-4 épü let tetejérő l és a Parlament elő l is lő ttek.”
(Névtelen szemtanú visszaemlékezése)
a) Melyik az a két forrásrészlet, amelyik 1956. október 23-án történt eseményeket mutat be?
A forrá srészletek betű jelei: _______________
b) Melyik forrásrészlet szól arról az eseményről, amelyre a következő megállapítások

vonatkoznak? (1 pont)
„A véres esemény […] olaj volt a tű zre. A má r lankadni lá tszó fegyveres harc ú j erő re kapott. […] Ezutá n
ö ltö tt nagyobb méreteket az ávó sok utá ni hajtó vadá szat […].” (Romsics Igná c, tö rténész)
A forrá srészlet betű jele: _______________.
c) Az alábbiakban a C) jelű forrásrészlet folytatását olvashatja. Kinek a neve hiányzik a mondat

elejéről? (1 pont)
„[…] ellenforradalmi kormá nyá nak minden tagja bujká l. Felkutatá suk folyamatban van.”
Név: _____________________________________________
12. A feladat a Rákosi- és a Kádár-korszak életviszonyaival kapcsolatos. (K/3)

Döntse el a következő viccekről és plakátokról, hogy a Rákosi- vagy a Kádár-korszakra
vonatkoznak! Írja betűjeleiket a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 0,5 pont.)
A)
– Há nyféle sö r van Magyarorszá gon?
– Há romféle: vilá gos sö r, barna sö r és munká ső r.
B)
Késő éjjel rémisztő dö rö mbö lés egy pesti bérlaká s ajtajá n, az alvó férfi felriad, ijedten kisiet az
elő szobá ba, reszkető hangon kérdi:
– Ki az?...
– A Halá l!
A férfi megkö nnyebbü lve suttogja: – Há la Istennek, má r azt hittem, az ÁVH!
C)
Há rman ü lnek egy sö tét cellá ban, és kérdezik egymá stó l, hogy ki miért van itt.
– É n azért vagyok itt, mert szidtam Rajk Lá szló t! – kezdi az első .
– É n azért, mert dicsértem Rajk Lá szló t! – vá laszolja a má sodik.
– É s te miért ü lsz?- kérdik a harmadikat, mire az csendben így vá laszol:
– É n vagyok Rajk Lá szló .
D) A Ludas Matyi című vicclap címoldala E) Korabeli plakát

F) Korabeli plakát
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
13. A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos. (K/3)

Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!
a) Válassza ki az alábbi források közül azt a kettőt, amelyik az életkörülmények romlásáról

tanúskodik! (Elemenként 0,5 pont.)
A) B)
A társadalombiztosítottak száma: A csecsemőhalandóság:
1949-ben 3,8 millió 1930-as években (á tlag) 14,4%
1953-ban 5,7 millió 1955-ben 6%
C) D)
Az egy lakóhelyiségre jutó lakók száma: Az állami alkalmazásban állók
1949-ben 2,59 fő reálbérei (1938 = 100%)
1955-ben 2,64 fő 1948-ban 90%
1952-ben 66%
A forrá sok betű jelei: ____________; ______________
b) A forrás elolvasása után oldja meg a feladatot! (1 pont)

„Ha nem tartunk mértéket, akkor mint rá ntott csirkét, megesszü k azt a tyú kot, amely jö vő re
aranytojá st tojna, és ö téves tervü nk gyá rait, ü zemeit, kultú rhá zait má r az idén csemegevaj és borjú sü lt
formá já ban elfogyasztjuk […].” (Rá kosi Má tyá s, 1950)
Fogalmazza meg saját szavaival, mivel indokolta Rákosi a szűkös viszonyok elviselésének
szükségességét!
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Hogyan nevezzük szakkifejezéssel azt a szovjet mintára bevezetett gazdaságirányítási

rendszert, amelyre utalás történik a fenti szövegben? (1 pont)
_____________________________________________
14. A feladat az 1989/90-es magyarországi rendszerváltással kapcsolatos. (K/3)

Részleteket olvashat az alkotmány 1989-ben elfogadott szövegéből. Oldja meg a feladatokat a
forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) „A(z) […] kö zhatalmat kö zvetlenü l nem gyakorolhatnak.”

Melyik kifejezés hiányzik az idézett mondatból? Karikázza be a helyes válasz sorszámát!
1. miniszterek
2. ö nkormá nyzatok
3. pá rtok
b) „Kifejezi a nemzet egységét, és ő rkö dik az á llamszervezet demokratikus mű kö dése felett.”

„A tö rvényt alá írá s elő tt […] véleményezésre megkü ldi az Alkotmá nybíró sá gnak, ha annak valamelyik
rendelkezését alkotmá nyellenesnek tartja.”
Nevezze meg azt a tisztséget / közjogi méltóságot, amelyre a fenti részletek vonatkoznak!
____________________________________________________________________________________________________________________
c) „A Magyar Kö ztá rsasá g a versenysemlegesség elve alapjá n elismeri és támogatja a vá llalkozá s jogá t
és a verseny szabadsá gá t.”
Nevezze meg szakkifejezéssel azt a gazdasági rendszert, amelyikre az idézet utal!
____________________________________________________________________________________________________________________
15. A feladat Magyarország második világháború utáni történetéhez kapcsolódik. (K/4)

Döntse el, melyik évhez köthetőek a források! A felsorolt évszámok közül válasszon! Írja az
évszámot a táblázat megfelelő sorába! Két évszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Évszámok: 1945; 1952; 1956; 1958; 1976; 1989
a) „Hirtelen rettenetes dö rdü lés rá zott meg bennü nket: az Akadémia utca orosz nehézfegyverei tü zet
nyitottak […] Az Akadémia utcá bó l a tű z a Parlament és a Rá kó czi-szobor kö zti térségre, illetve a
Parlament á rká djai felé irá nyult, és szü ntelenü l folyt. […] Az á llandó erő s dö rrenések keltette
szívdobogá s mellett borzalmasan nehezedett rá nk az a szö rnyű ség, hogy á gyú kkal lö vik a fegyvertelen
tü ntető ket.”
(Hanák Péter visszaemlékezése)
b) „Kegyeleti szertartá sra gyű ltü nk ö ssze. Nem hivatalos aktusra, hanem a hozzá tartozó k, a bará tok, a
csalá d utolsó bú csú já ra. É s íme, most itt gyá szol a csalá d: szá zezrek ezen a téren, és millió k szerte az
orszá gban. […] A gyá sz és a visszaemlékezés szívszorító perceiben a tá rsadalom kész a megbékélésre,
mert így kívá nja az orszá g érdeke, és mert ezzel fejezi ki tiszteletét Nagy Imre és má rtírtá rsai elő tt.”
(Vá sá rhelyi Mikló s beszéde)
c) d)
Budapest A miniszterelnök és pártfőtitkár szobrot avat
A forrás betűjele A forráshoz köthető évszám

a)
b)
c)
d)
16. A feladat Magyarország történetének a második világháborútól a rendszerváltásig tartó

időszakával kapcsolatos. (K/4)
Oldja meg a feladatokat a Szovjetunió második világháborús szerepvállalására vonatkozó
források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Javasoljuk, hogy hazá nk felszabadulá sá nak 20. évforduló já t szerényen, mértéktartá ssal […]
ü nnepeljü k meg. […] A szovjet nép fiai a hitleri fasizmus feletti győ zelmü kkel hazá nkban is utat
nyitottak a szabad, fü ggetlen nemzeti fejlő désnek. A Szovjetunió nak kö szö nhetjü k, hogy […] népü nk
sajá t kezébe vette sorsa irá nyítá sá t.”
(A Pá rt agitáció s és propaganda bizottsá gá nak javaslatai)
B) „A Nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította orszá gunkat a német fasisztá k igá ja aló l,
szétzú zta a fö ldesurak és nagytő kések népellenes á llamhatalmát, megnyitotta dolgozó népü nk elő tt a
demokratikus fejlő dés ú tját.”
(Részlet a szovjet mintára készített alkotmá ny bevezető jébő l)
C) D)
Második világháborús plakát Második világháborús plakát
a) Melyik az a forrás, amely a másik három forráshoz képest ellentétesen viszonyul a

Szovjetunió második világháborús harcaihoz?
A forrá s betű jele: _______
b) Melyik az a forrás, amelyik a Kádár-korszakban keletkezett?

A forrá s betű jele: ________
c) Melyik az a forrás, amelyikben közvetlenül megjelenik Marxnak az osztályharcra vonatkozó

elképzelése?
A forrá s betű jele: _______
d) Cáfolja meg érvvel / ténnyel az A) betűjelű forrásban szereplő, Magyarország történetére

vonatkozó megállapításokat!
____________________________________________________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________________________________________________
17. A feladat a magyarországi rendszerváltással kapcsolatos. (K/5)

Oldja meg az 1989. március 15-én Mit kíván a magyar nemzet? címmel megjelent ellenzéki
követelések egyes pontjaihoz kapcsolódó feladatokat! (Elemenként 1 pont.)
Nevezze meg az idézetek alapján azokat a szabadságjogokat, amelyeknek az ellenzék érvényt

akart szerezni!
a) „Szá moljá k fö l a hírkö zlés állami monopó liumá t.”

____________________________________________________________________________________________________________________
b) „Oszlassá k fö l az Á llami Egyhá zü gyi Hivatalt.”

____________________________________________________________________________________________________________________
c) „É sszerű gazdá lkodá st, mű kö dő piacot, a tulajdonformák egyenjogú sá gá t.”

____________________________________________________________________________________________________________________
Nevezzen meg egy-egy eseményt a rendszerváltás időszakából, amelyek hozzájárultak a

következő idézetekben megfogalmazott követelések teljesüléséhez!
d) „Fü ggetlen Magyarorszá got.”

____________________________________________________________________________________________________________________
e) „Tisztességet a forradalom má rtírjainak.”

____________________________________________________________________________________________________________________
18. A feladat a Kádár-korszak gazdaságával kapcsolatos. (K/4)

A) „Kétoldalú tárgyalá sokat folytattunk [a tö bbi szocialista orszá ggal], és itt megá llapíthattuk, […]
milyen ará nyban szá míthatunk a fejlesztés ü temének megfelelő nyersanyagellá tá sra. […] Ebben az
évben tová bb akarjuk javítani iparunk nyersanyagellá tá sá t.”
B) „1959-ben fő leg a gépgyá rtá sra vá r nagy feladat. A tavalyiná l 10 szá zalékkal magasabb tervet kell
teljesíteniü k. […] A szénbá nyá szattó l nem sokkal nagyobb mennyiséget kérü nk, hanem fokozottabb
gondot a minő ség javítá sára.”
C) „Kö nnyű ipari vá llalatainkra is nagy feladatok vá rnak ebben az esztendő ben. Nö velniü k kell a
lakossá g kö zvetlen igényeinek kielégítését, tová bb kell csö kkenteni a hiá nycikkeket.”
D) „Rendkívü l fontos ma is, és az lesz a jö vő ben is, hogy betartsuk az ö nkéntesség lenini elvét, de
vilá gos dolog, hogy a szocializmus építése megkö veteli, […] hogy népszerű sítsü k a nagyü zemi munka
elő nyét. A munká sosztá lynak és szö vetségesének, a dolgozó parasztsá gnak, az egész népnek alapvető
érdeke, hogy falun is uralkodó vá vá ljék a szocialista termelési forma.”
(Mü nnich Ferenc, a Minisztertaná cs elnö kének egyik orszá ggyű lési beszédébő l, 1959)
a) Melyik forrásrészlethez köthető közvetlenül a kollektivizálás fogalma?

A forrá srészlet betű jele: _________
b) Melyik forrásrészlet utal közvetlenül az életszínvonal növelésének szándékára?

A forrá srészlet betű jele: _________
c) Milyen tényező korlátozta egyes nehézipari ágazatok fejlesztésének lehetőségeit? Válaszoljon

röviden a források alapján!
____________________________________________________________________________________________________________________
d) Fogalmazza meg, milyen tekintetben mond ellent a következő idézet az egyik

forrásrészletnek!
„Ez év má rciusá ban a sok zaklatá snak má r nem tudtam ellená llni és alá írtam a belépési nyilatkozatot a
székkutasi Ú j-É let Termelő szö vetkezetbe.”
(Egy parasztember levele a Csongrá d megyei pá rttitká rnak, 1959)
____________________________________________________________________________________________________________________
19. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik. (K/4)

A) Melyik, 1953-ban történt eseménnyel kapcsolja össze a karikatúra Rákosi bukását (háttérbe
szorulását)?
a) ____________________________________
(A kopasz, szaladó figura Rákosi Mátyás.)
B) Az alá bbi képek a rendszer jellegzetességeire utalnak. Nevezze meg ezeket a jellegzetességeket!
b)
______________________________________
______________________________________
______________________________________
______________________________________
A Szovjetunió és Magyarország címere
c)
______________________________________
______________________________________
______________________________________
______________________________________
Rákosi Mátyás saját mellszobrával

d)
______________________________________
______________________________________
______________________________________
______________________________________
A belügyminiszter szónokol
20. Az alábbi feladat a XX. századi magyarság sorsára vonatkozik. (K/3)

Töltse ki az életrajzi leírás felhasználásával a szöveg alatt található táblázatot, illetve
válaszoljon a kérdésre! Használja a Történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont)
„1913–ban szü lettem Ungvá ron. Azó ta itt élek. Mégis ö t kü lö nbö ző állam polgá ra voltam. Első emlékem
I. Ferenc Jó zsef halálakor elrendelt gyá szhoz kö tő dik. Az első vilá ghá ború utá n szü lő fö ldem a kisantant
egyik orszá gához kerü lt. Az ú jabb vilá gégés idején ugyanahhoz az orszá ghoz csatoltak, amely a
Sá rospatakon élő unokatestvérem hazá ja. Késő bb a Vö rö s Hadsereg betö rése nyomá n ismét egy má sik
á llam polgára lettem. Az utcá n já rva, még a feliratokat sem tudtam elolvasni. Istennek há la a nagy
birodalom ö sszeomlott, én meg ú jabb á llampolgá rsá got kaptam.”
(Petró k Jó zsefné visszaemlékezése 1995-bő l)
a)
Állam, államalakulat (ország) neve
1. Ferenc Jó zsef halá lakor
2. A kisantant létrejö ttekor
3. Az ú jabb vilá gégés idején
4. A kommunista diktatú ra alatt
5. Jelenleg
b) Nevezze meg azt a földrajzi (történeti) tájegységet, ahol a visszaemlékező lakott!

___________________________________________________________________
21. A feladat a Kádár-korszak mindennapjaihoz kapcsolódik. (K/4)

Nevezze meg az adatok tanulmányozása után a meghatározásokhoz tartozó élelmiszereket! Írja
valamelyik, a felső táblázatban szereplő élelmiszer nevét a megfelelő meghatározás mellé az alsó
táblázatba! (Elemenként 1 pont.)
Meghatározás Élelmiszer
a) A leghagyomá nyosabb és egyik legolcsó bb magyar élelmiszer.
Fogyasztá sá nak csö kkenése azt jelzi, hogy má s élelmiszerek fogyasztá sá nak
bő vü lése miatt kevesebbre van belő le szü kség.
b) Fogyasztá sa néhol má r-má r egészségtelen mértékű vé vá lt. Viszonylagos
drá gasá ga miatt fogyasztá sá nak nö vekedése a Ká dá r-korszakban a jó lét
nö vekedésének jele volt.
c) A XIX. szá zadig luxuscikknek szá mított, mivel nem volt euró pai
alapanyaga. A XX. szá zadban má r Magyarorszá gon is sokat termeltek belő le.
Fogyasztá sa nö vekedett a leggyorsabban a vizsgá lt korszakban.
d) Magyarorszá gon a XVIII. szá zadban terjedt el, a szegények eledelének
számított. É ppen ezért fogyasztá sa a jó lét nö vekedésével csö kkent.
1. A következő feladat a magyarországi rendszerváltozással kapcsolatos. (K/4)

Jelölje X jellel a táblázatban, melyik szöveg igazolja a megadott állításokat! (Elemenként 1 pont)
1. SZÖ VEG
A rendszerváltozás előtti alkotmány
I. Fejezet
A Magyar Népkö ztá rsasá g tá rsadalmi rendje
1. § Magyarorszá g: népkö ztá rsasá g.
2. § (1) A Magyar Népkö ztá rsasá g szocialista állam.
(2) A Magyar Népkö ztá rsasá gban minden hatalom a dolgozó népé.
(3) A Magyar Népkö ztá rsasá gban a tá rsadalom vezető osztálya a munká sosztály, amely a hatalmat a
szö vetkezetekbe tö mö rü lt parasztsá ggal szö vetségben, az értelmiséggel és a tá rsadalom tö bbi dolgozó
rétegével együ tt gyakorolja.
(4) A vá ros és a falu dolgozó i vá lasztott és a népnek felelő s kü ldö ttek által gyakoroljá k hatalmukat.
(5) Az á llampolgá rok munkahelyü kö n és lakó helyü kö n kö zvetlenü l is részt vesznek a kö zü gyek
intézésében.
3. § A munká sosztá ly marxista-leninista pá rtja a tá rsadalom vezető ereje.”
2. SZÖ VEG
A rendszerváltozás utáni alkotmány
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § Magyarorszá g: kö ztá rsasá g.
2. § (1) A Magyar Kö ztá rsasá g fü ggetlen, demokratikus jogá llam.
(2) A Magyar Kö ztá rsasá gban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitá st vá lasztott képviselő i
ú tjá n, valamint kö zvetlenü l gyakorolja.
(3) Senkinek a tevékenysége sem irá nyulhat a hatalom erő szakos megszerzésére vagy gyakorlá sá ra,
illető leg kizá ró lagos birtoklá sá ra. Az ilyen tö rekvésekkel szemben tö rvényes ú ton mindenki jogosult és
egyben kö teles fellépni.
3. § (1) A Magyar Kö ztá rsasá gban a pá rtok az Alkotmá ny és az alkotmá nyos jogszabá lyok tiszteletben
tartá sa mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.
(2) A pá rtok kö zremű kö dnek a népakarat kialakítá sá ban és kinyilvá nítá sá ban.
Állítás 1. 2. Mind- Egyik

szöveg szöveg kettő sem
a) A diktatú ra megteremtését az Alkotmá ny tiltja.
b) A munkahelyeken a dolgozó k részt vesznek a kö zü gyek
intézésében.
c) A hatalom gyakorlá sá ba az állampolgá rok képviseleti ú ton
szó lhatnak bele.
d) Magyarorszá g á llamfő jét a nép kö zvetlenü l vá lasztja.
2. A feladat a magyar választási rendszerhez kapcsolódik. (K/5)

Egészítse ki az ábra értelmezésével a hiányos szöveget! (Elemenként 1 pont.)
„Jelenleg Magyarorszá gon ____________________ (a) vá lasztó jog érvényesü l, amely 18 év felett minden – a
kö zü gyektő l el nem tiltott – magyar á llampolgá r számára biztosítja a kö zü gyekben való részvételt. A
vá lasztá sok alkalmá bó l az egyes szavazó k ____________________ (b) vá laszthatjá k meg képviselő jü ket. A
vá lasztó polgá rok szavazataikat ____________________ (c) adhatjá k le, mely a demokratikus
hatalomgyakorlá s egyik fontos eleme. Hazá nkban a vá lasztó k két szavazó lapon szavazhatnak, az
egyikben ____________________ (d) képviselő jelö ltre, a má sikban pedig a ____________________ (e) listá ra
szavazhatnak.” (Tankö nyvi szö veg)
3. A feladat a magyarországi társadalmi viszonyok átalakulására vonatkozik. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a táblázatok alapján! (Elemenként 1 pont.)
Forrás: A kapitalizmus alapjainak lerakása Magyarországon 1990–2002, GKI
a) Döntse el, hogy a tulajdonváltás következtében milyen új társadalmi csoport jött létre az
alábbiak közül! Húzza alá a helyes választ!
1. munká sosztá ly
2. szö vetkezeti parasztsá g
3. tő kések
b) Döntse el, hogy a magyar gazdaság tulajdonosi rendszerére 1996-ra az alábbiak közül melyik
a jellemző! Húzza alá a helyes választ!
1. Az á llami tulajdon a meghatá rozó .
2. Vegyes tulajdonra épü lő gazdasá g, amelyben meghatá rozó szerepű a magá ntulajdon.
3. Kizá ró lag magá ntulajdonra épü lő gazdasá g.
c) Döntse el, hogy az alábbiak közül melyik volt a tulajdonváltás egyik sokakat sújtó társadalmi
következménye! Húzza alá a helyes választ!
1. a munkanélkü liség nö vekedése
2. az á rak emelkedése
3. a kü lfö ldi tő ke beá ramlá sa
4. A feladat a hazai romák kulturális és társadalmi helyzetéről szól. (K/4)

Döntse el az idézet és a fényképek alapján, hogy az állítások igazak-e vagy hamisak! (Válaszát X
jellel jelölje!) (Elemenként 1 pont.)
Roma Legenda a Margitszigeten
„Az első roma rockopera elő adá sá t az Orszá gos Cigá ny Ö nkormá nyzat (OCÖ ) elnö ke nyitotta meg a
Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Roma Legenda uniká lis értéket képvisel a roma identitá s
erő sítése és a cigá nysá g kultú rá já nak, tö rténelmének bemutatá sa szempontjá bó l. A vilá gon elő szö r
életre hívott roma rockopera megálmodó inak célja az volt, hogy a zene és a tá ncmű vészet eszkö zeivel
á brá zoljá k a cigá nysá g sokak á ltal nem ismert tö rténelmét. A darab – melyben a néző k népes, mintegy
hatvan fő s tá nccsoport elő adá sá ban gyö nyö rkö dhetnek – bemutatja a roma ő shazá bó l való
elvá ndorlá st, és a cigá nysá g vá ndorú tjá nak kü lö nbö ző állomá sait. A jellemző bb színtereket csodá s
jelmezekkel, díszletekkel és jellegzetes tá ncokkal illusztrá ljá k.” (Az Országos Cigány Önkormányzat
beszámolója, 2005 nyara)

a) A roma rockopera a cigá nysá g legégető bb tá rsadalmi problémá it (szegénység,
munkanélkü liség stb.) dolgozza fel.
b) A bal oldali kép a romák ő shazá jára, Indiá ra utal.
c) A kulturá lis rendezvényeknek, eseményeknek nincs szerepü k az egyes
nemzetiségek ö sszetartozá sá nak erő sítésében.
d) A cigá ny ö nkormá nyzatoknak nagy szerepü k van a kulturá lis hagyomá nyok
ő rzésében.
5. A feladat az állampolgári jogok gyakorlásához kapcsolódik a mai Magyarországon. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre az Alkotmány részleteinek felhasználásával! (Elemenként 0,5 pont.)
„69. § (1) A Magyar Kö ztá rsasá gban senkit nem lehet magyar állampolgá rsá gá tó l ö nkényesen
megfosztani, vagy magyar á llampolgá rt a Magyar Kö ztá rsasá g terü letérő l kiutasítani.
(2) Magyar állampolgá r kü lfö ldrő l bá rmikor hazatérhet.
(3) Minden magyar állampolgá r jogosult arra, hogy tö rvényes kü lfö ldi tartó zkodá sá nak ideje alatt a
Magyar Kö ztá rsasá g védelmét élvezze.
70. § (1) A Magyar Kö ztá rsasá g terü letén lakó hellyel rendelkező minden nagykorú magyar
á llampolgá rt megillet az a jog, hogy az orszá ggyű lési képviselő k vá lasztá sá n vá lasztó és vá lasztható
legyen, valamint orszá gos népszavazá sban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(2) A Magyar Kö ztá rsasá g terü letén lakó hellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgá rt és
az Euró pai Unió má s tagá llamá nak a Magyar Kö ztá rsasá g terü letén lakó hellyel rendelkező nagykorú
á llampolgá rá t megilleti az a jog, hogy a helyi ö nkormá nyzati képviselő k és a polgá rmesterek
vá lasztá sá n vá lasztható és – amennyiben a vá lasztá s, illetve a népszavazá s napjá n a Magyar
Kö ztá rsasá g terü letén tartó zkodik – vá lasztó legyen, valamint helyi népszavazá sban és népi
kezdeményezésben részt vegyen. Polgá rmesterré és fő vá rosi fő polgá rmesterré magyar á llampolgá r
vá lasztható .
(3) A Magyar Kö ztá rsasá gban minden menekü ltként, bevá ndoroltként vagy letelepedettként elismert
nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi ö nkormá nyzati képviselő k és a polgá rmesterek
vá lasztá sá n – amennyiben a vá lasztá s, illetve a népszavazá s napjá n a Magyar Kö ztá rsasá g terü letén
tartó zkodik – vá lasztó legyen, valamint a helyi népszavazá sban és népi kezdeményezésben részt
vegyen.
(4) A Magyar Kö ztá rsasá g terü letén lakó hellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgá rt és
az Euró pai Unió má s tagá llamá nak a Magyar Kö ztá rsasá g terü letén lakó hellyel rendelkező nagykorú
á llampolgá rá t megillet az a jog, hogy az euró pai parlamenti választá son választható és vá lasztó legyen.
70/A. § (1) A Magyar Kö ztá rsasá g biztosítja a terü letén tartó zkodó minden személy számára az
emberi, illetve az á llampolgá ri jogokat, bá rmely megkü lö nbö ztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv,
vallá s, politikai vagy má s vélemény, nemzeti vagy tá rsadalmi szá rmazá s, vagyoni, szü letési vagy egyéb
helyzet szerinti kü lö nbségtétel nélkü l.”
(A Magyar Kö ztá rsasá g alkotmá nya. [Az 1949-es alkotmá ny 1989-es mó dosítá sa,
amely 2012-ig volt érvényben.])
a) Nevezze meg azt a paragrafust és annak bekezdését, amely az állampolgárok

jogegyenlőségét, egyenjogúságát fogalmazza meg!
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Nevezze meg azt a paragrafust és annak bekezdését, amelynek értelmében egy külföldön
tartózkodó magyar turista az ottani magyar külképviselethez fordulhat, ha jogi segítségre van
szüksége!
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Soroljon fel két olyan konkrét állampolgári jogot a fenti szövegből, amely a népfelség
(népszuverenitás) elve közvetlen gyakorlásának módját biztosítja!
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Húzza alá azt a két állampolgári jogot, amelyet egy Magyarországon bevándorlóként élő nem
magyar állampolgár is gyakorolhat!
1. Polgá rmesterré vá lasztható az ö nkormá nyzati vá lasztá son.
2. Az ö nkormá nyzati vá lasztá son vá lasztó .
3. Orszá ggyű lési képviselő vé vá lasztható .
4. Orszá ggyű lési képviselő t vá laszthat az orszá ggyű lési választá son.
5. Helyi kérdésekben kiírt népszavazá son megilleti a részvétel joga.
e) Határozzon meg a szöveg alapján egy olyan tisztséget, amelyre egy Magyarországon élő
nyugdíjas német állampolgár megválasztható, és egy olyat, amire nem!
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
6. A feladat a magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatos. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre az ábra, a szöveg és ismeretei felhasználásával!
[A rendszer 2011-ig volt érvényben]
Az orszá ggyű lési képviselő k vá lasztá sa á ltalá nos és egyenlő vá lasztó jog alapjá n, kö zvetlenü l és titkosan
tö rténik. A képviselő k ará nyosra tö rekvő vegyes vá lasztá si rendszer keretében jutnak mandá tumhoz. E
szerint a képviselő k részben egyéni vá lasztó kerü letekbő l, részben pá rtok vá lasztá si listáiró l jutnak a
tö rvényhozó i testü letbe.
a) Kiknek a szavazatai alapján juthatnak be a képviselők az Országgyűlésbe? (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Hol kell győznie annak az országgyűlési képviselőjelöltnek, akit a választók közvetlenül

választanak meg? (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Kik kerülnek be az országgyűlésbe a pártokra leadott szavazatok alapján? (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Kikre szavazhatunk az (Elemenként 0,5 pont.)

1. I. szavazó lappal? _____________________________________________________
2. II. szavazó lappal? _____________________________________________________
7. A feladat napjaink Magyarországára vonatkozik. (K/4)

a) Válassza ki a felsorolásból ismeretei segítségével azt a politikai rendszert, amelyik a
leginkább párosítható a mellékelt ábrával! Megoldását aláhúzással jelölje! (1 pont)
Politikai rendszer: parlamentá ris monarchia; korlá tozott parlamentarizmus; proletá rdiktatú ra;
tekintélyuralmi rendszer; parlamentá ris demokrá cia; elnö ki kormá nyzati rendszer
b) Választását igazolja az ábráról leolvasható három jellemző vonással! (Elemenként 1 pont.)

Jellemző vonások:
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
8. A feladat a mai magyar társadalomra vonatkozik. (K/3)

Természetes szaporodás Magyarországon, 1949-1999
a) Mi a fő irányvonala (trendje) az utóbbi évtizedekben (1949-2000):

- a születések változásainak? _______________________________ (0,5 pont)
- a halálozások változásainak? _______________________________ (0,5 pont)
b) Miért tekintjük demográfiai fordulópontnak 1981-et? (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Hogyan érinti a születések utóbbi harminc évben bekövetkezett alakulása a

nyugdíjrendszert? (1 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
9. A feladat Magyarország jelenkori demográfiai helyzetével kapcsolatos. (K/3)

a) Mi a táblázatokból egyértelműen leolvasható folyamat neve?

_____________________________________________________________________________________________________________________
b) A táblázat adatai segítségével indokolja, hogyan volt lehetséges az, hogy 1949–1990 között
36,8%-ról 61,9%-ra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya, miközben az egy városra
jutó lakosok száma csökkent!
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Mivel magyarázható, hogy a városok népességszáma jobban nőtt, mint amennyivel a

községek népességszáma csökkent?
_____________________________________________________________________________________________________________________
10. A feladat a cigányság jelenkori problémáihoz kapcsolódik. (K/3)

a) Készítsen folyamatábrát a szöveg alapján! Olvassa el a szöveget, és állapítsa meg a felsorolt
problémák közti ok-okozati viszonyt! Írja a megfelelő problémák számát a táblázat mezőibe!
Egy mező üresen marad. (Elemenként 0,5 pont.)
„A cigá nysá g kö rében ma is tö meges a szegénység. Ez az egyik oka a mai magyar tá rsadalom égető
problémá já t jelentő beilleszkedési zavaraiknak. Megfigyelhető tová bbá a szegény cigá ny és nem cigá ny
népesség beá ramlá sa a kistelepü lésekre, első sorban az itteni alacsony ingatlaná rak kö vetkeztében. A
felmérések szerint az alacsony jö vedelmű népesség egészségi á llapota és vá rható élettartama
szá mottevő en elmarad a jobban iskolá zott, magasabb jö vedelmű , jellemző en nagyvá rosi népességétő l.
A szegénység legfontosabb oka természetesen a munkanélkü liség, illetve annak állandó sulá sa. Ez
jó részt a képzettség hiá nyá ra vezethető vissza, de tová bbi nehézséget jelenthet a lakó hely
(elszegényedő , a forgalombó l kieső kistelepü lések), illetve az egészségü gyi alkalmatlansá g.”
(Dió si Á gnes szociográ fus)
fogalmak/jelenségek szám
magas munkanélkü liségi ará ny
rossz egészségü gyi á llapot
ö nkormá nyzatisá g
beilleszkedési nehézségek
szegénység
apró falvakba kö ltö zés
b) Melyik szakkifejezéssel szoktak utalni az alábbi fogalmak közül a hátrányos

megkülönböztetésre? Húzza alá a megfelelőt!
asszimiláció diszkriminá ció polgá ri szabadsá gjogok
11. A feladat a mai magyar alkotmányos rendhez kapcsolódik. (K/4)

„49. §. A Magyar Népkö ztá rsasá g a terü letén élő minden nemzetiség szá má ra biztosítja az anyanyelvén
való oktatá snak és nemzeti kultú rá ja á polá sá nak lehető ségét.”
(A Magyar Népkö ztá rsasá g alkotmá nyá bó l; 1949)
„68. §. A Magyar Kö ztá rsasá gban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek részesei a nép hatalmá nak:
á llamalkotó tényező k.”
(A Magyar Kö ztá rsasá g alkotmá nyá bó l; 1989)
a) Válassza ki az alábbi meghatározások közül azt, amelyik tartalmazza a modern alkotmányok

ismérveit! (Karikázza be a kiválasztott meghatározás betűjelét!) (0,5 pont)
A) Az alkotmá ny a kormá ny mű kö dését szabályozza.
B) Az alkotmá ny a Legfelső Bíró sá g elvi dö ntéseit tartalmazza.
C) Az alkotmá ny alaptö rvény, a tö rvények tö rvénye, kifejezi a tá rsadalmi berendezkedés alapelveit.
D) Az alkotmá ny az Alkotmá nybíró sá g á ltal meghozott elvi dö ntések gyű jteménye.
b) Emeljen ki a két idézett alkotmányrészletből egy olyan elemet (fogalmat), amelyre illik a
következő meghatározás! (0,5 pont)
Az á llamon belü l kisebbségben lévő népcsoport, amelynek anyanyelve nem a tö bbségi nyelv.
_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Soroljon fel a mai hazai társadalom nemzetiségei közül hármat! (Elemenként 0,5 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
d) Az 1949-es és az 1989-es alkotmány idézett részleteinek elemzése útján állapítsa meg,

melyik értelmezi átfogóbban a nemzetiségek jogait? (0,5 pont)
_____________________________________________________________________________________________________________________
e) Választását röviden indokolja meg! (1 pont)

_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________________________
12. A feladat a mai magyarországi választási rendszerhez kapcsolódik. (K/3)

Egészítse ki a törvényszöveget a folyamatábra segítségével! A folyamatábrában található fogalmak
közül hármat írjon be a törvényszöveg megfelelő kipontozott helyére! (Elemenként 1 pont.)
„7. § (1) Az egyéni vá lasztó kerü letben az első vá lasztá si forduló ban az a jelö lt lesz orszá ggyű lési
képviselő , aki megkapta az érvényes szavazatoknak tö bb mint a felét, feltéve, hogy a szavazá son a
vá lasztó kerü let vá lasztó polgárainak tö bb mint a fele szavazott. (a tová bbiakban: a) _____________________
vá lasztá si forduló )
(2) Ha az első vá lasztá si forduló ban nem szavazott a vá lasztó kerü let választó polgá rainak tö bb mint a
fele (a tová bbiakban: b) _____________________ vá lasztá si forduló ), a má sodik vá lasztá si forduló ban
a) mindazok a jelö ltek indulhatnak, akik az első forduló ban indultak;
b) képviselő az a jelö lt lesz, aki a legtö bb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazá son a
vá lasztó kerü let vá lasztó polgá rainak tö bb mint az egynegyede szavazott.
(3) Ha az első vá lasztá si forduló ban a vá lasztó kerü let vá lasztó polgá rainak tö bb mint a fele szavazott
ugyan, de egy jelö lt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak tö bb mint a felét, (a tová bbiakban: c)
_____________________ vá lasztá si forduló ) a má sodik vá lasztá si forduló ban
a) azok a jelö ltek indulhatnak, akik az első forduló ban az érvényes szavazatoknak legalá bb tizenö t
szá zaléká t megkapták; ha nincs legalá bb há rom ilyen jelö lt, akkor az első forduló ban a legtö bb
szavazatot elért három jelö lt; ha a jelö ltek kö zü l bá rmelyikü k idő kö zben visszalép, helyébe má sik jelö lt
nem léphet;
vá lasztó kerü let vá lasztó polgá rainak tö bb mint az egynegyede szavazott.”
(Vá lasztá si tö rvény; 1989)
13. A feladat a szomszéd államokban élő magyar kisebbségek történetéhez kapcsolódik. (K/4)
Döntse el, hogy az alábbi állításpárok tagjai közül melyik vonatkozik Szlovákiára (illetve
Csehszlovákiára) és melyik Romániára! Az állítások sorszámát írja a táblázat megfelelő
mezőibe! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! (Soronként 1 pont.)
a) 1. A helyi magyarsá g zö me a magyar hatá r kö zelében él.

2. A helyi magyarsá g egy nagy csoportja az elcsatolt orszá grész keleti részén, egy má sik nagy
csoportja pedig a magyar hatá r kö zelében él.
b) 1. A helyi magyarsá g egy része egy ideig a Maros-Magyar Autonó m tartomá nyban élt.
2. A helyi magyarsá g sosem rendelkezett autonó miával.
c) 1. A helyi magyarsá g szervezett kitelepítésére nem kerü lt sor.

2. A helyi magyarsá g egy részét az ú n. lakossá gcsere-egyezmény keretében kitelepítették.
d) 1. Az elcsatolt orszá grész tö rténeti elnevezése: Felvidék.

2. Az elcsatolt orszá grész tö rténeti elnevezése: Erdély és Partium.
Szlovákia (Csehszlovákia) Románia

a)
b)
c)
d)
14. A feladat az elmúlt fél évszázad magyarországi demográfiai változásaival kapcsolatos. (K/4)
Oldja meg a feladatot a demográfiai változásokat bemutató grafikon és ismeretei segítségével!
a) 1963-ban a népi író k vitá t kezdeményeztek a sajtó ban a majdnem egy évtizede tartó kedvező tlen
népesedési folyamatok kapcsá n. Nevezzen meg egy, a grafikonról leolvasható demográfiai
változást, amely előidézője volt a vitának!
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) 1973-ban á tfogó szociá lpolitikai intézkedéscsomagot vezettek be, amelynek legfontosabb elemei a
kö vetkező k voltak: a csalá di pó tlék és a gyermekellá tá si segély (gyes) ö sszegének emelése, a
laká sépítési tá mogatá sok kibő vítése, a mű vi abortusz részleges tilalma.
Volt-e ennek demográfiai hatása? Karikázza be a helyes válasz betűjelét!
A) Igen, tartó s hatá sa volt.
B) Igen, de csak á tmeneti hatá sa volt.
C) Nem, semmilyen hatá sa nem volt.
c) Melyik évtizedben kezdődött Magyarország népességének máig tartó csökkenése?

_____________________________________________________________________________________________________________________
d) A rendszervá ltá st kö vető évtizedben a bevá ndorló k száma jelentő sen felü lmú lta a kivá ndorló két.
Hogyan hatott ez a népesség változására? Karikázza be a helyes válasz betűjelét!
A) Lassította a népesség csö kkenését.
B) Lassította a népesség nö vekedését.
C) Gyorsította a népesség csö kkenését.
D) Gyorsította a népesség nö vekedését.
15. A feladat az 1990 utáni Magyarországhoz, a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódik. (K/3)

Döntse el a forrás és ismeretei alapján az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Tegyen
„X”- jelet a megfelelő oszlopba! (Elemenként 0,5 pont.)
„12. § (1) A képviselő -testü let szü kség szerint, a szervezeti és mű kö dési szabá lyzatban meghatá rozott
szá mú , de évente legalá bb hat ü lést tart. Az ü lést ö ssze kell hívni a telepü lési képviselő k
egynegyedének vagy a képviselő -testü let bizottsá gá nak az indítvá nyá ra.
(2) A képviselő -testü let elnö ke a polgá rmester, aki ö sszehívja és vezeti a képviselő -testü let ü lését.
(3) A képviselő -testü let ü lése nyilvá nos.
(4) A képviselő -testü let
a) zá rt ü lést tart vá lasztá s, kinevezés, felmentés, vezető i megbízatá s adá sa, illető leg visszavoná sa,
fegyelmi eljá rá s megindítá sa, fegyelmi bü ntetés kiszabá sa és á llá sfoglalá st igénylő személyi ü gy
tá rgyalá sakor, ha az érintett a nyilvá nos tá rgyalá sba nem egyezik bele; tová bbá ö nkormá nyzati,
ható sá gi, ö sszeférhetetlenségi és kitü ntetési ü gy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljá rá s
tá rgyalá sakor;
b) zá rt ü lést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályá zat tá rgyalá sakor, ha a
nyilvá nos tá rgyalá s ü zleti érdeket sértene.
30. § A képviselő -testü let az alakuló ü lését a vá lasztá st kö vető tizenö t napon belü l tartja meg. Az
alakuló ü lést a legidő sebb telepü lési képviselő , mint korelnö k vezeti.
32. § A polgá rmester tagja a képviselő -testü letnek, a képviselő -testü let hatá rozatképessége,
dö ntéshozatala, mű kö dése szempontjá bó l telepü lési képviselő nek tekintendő . A polgá rmester a
megválasztá sá t kö vető en eskü t tesz a képviselő -testü let elő tt.
33. § A polgá rmester tekintetében a képviselő -testü let gyakorolja a munká ltató i jogokat, munkabérét a
jogszabá ly keretei kö zö tt hatá rozza meg. A polgá rmester az államigazgatá si tevékenységéért a
kö zszolgá lati szabá lyok szerint felelő s.”
(Részletek a helyi ö nkormá nyzatokró l szó ló 1990. évi LXV. tö rvénybő l)

a) A polgá rmester megvá lasztá sa utá n eskü t tesz a parlament elő tt.
b) A helyi ö nkormá nyzat a telepü lés irá nyítá sá t lá tja el.
c) A képviselő -testü let alakuló ü lését a korá bbi polgá rmester vezeti.
d) A tö rvény a rendszervá ltá s ö tö dik évforduló já n szü letett.
e) A képviselő -testü let minden ü lésének nyilvá nosnak kell lennie.
f) A polgá rmester fizetését a képviselő -testü let állapítja meg.
16. A feladat a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatos. (K/3)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
Magyarország területgyarapodásai 1938 és 1941 között
Mely állam(ok) területén élt a XX. században a felvidéki és a kárpátaljai magyarság?

a) 1919/1920-ig: ______________________
b) 1920 és 1938 novembere kö zö tt: ______________________
c) 1939 márciusa és 1944 kö zö tt: ______________________ és
______________________
d) 1945 és 1991 kö zö tt: ______________________ és
______________________
17. A feladat a magyar társadalommal kapcsolatos. (K/4)

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)
* Csak a trianoni országterületen.

a) Melyik XX. századi politikai eseménnyel / döntéssel indokolható a 40-es években
bekövetkező nagymértékű visszaesés az alábbi kisebbségek létszámában?

szlová kok esetében: __________________________________________________________________
németek esetében: __________________________________________________________________
b) Nevezzen meg egy olyan kisebbséget, melynek számaránya folyamatosan növekedett a

táblázat által bemutatott korszakban!
______________________________________________________________________________________________________________
c) Milyen jelenség következménye a b) kérdésben említett folyamat? (A leginkább helyes választ

húzza alá!)
magas népszaporulat bevá ndorlá s a tö bbségi lakossá g szá má nak csö kkenése
18. A feladat a rendszerváltás utáni Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségeivel

kapcsolatos. (K/4)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Egy-egy paragrafus száma több
válaszban is szerepelhet.) (Elemenként 0,5 pont.)
„1. § (1) E tö rvény hatá lya kiterjed a Magyar Kö ztá rsasá g terü letén élő mindazon magyar
á llampolgá rsá gú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó nak
tekintik, valamint e személyek kö zö sségeire. […]
4. § (1) A Magyar Kö ztá rsasá g tilalmaz minden olyan politikát, amely:
– a kisebbségnek a tö bbségi nemzetbe való beolvasztá sá t célozza vagy ezt eredményezi; […]
7. § (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a tová bbiakban: kisebbséghez) való
tartozá s vá llalá sa és kinyilvá nítá sa az egyén kizá ró lagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi
csoporthoz való tartozá s kérdésében nyilatkozatra senki sem kö telezhető . […]
12. § (1) A kisebbséghez tartozó személynek joga van sajá t és gyermeke utó nevének szabad
megválasztá sá hoz, csalá di és utó nevének anyanyelve szabályai szerinti anyakö nyveztetéséhez és annak
– jogszabá lyban meghatá rozott keretek kö zö tt – hivatalos okmá nyokban való feltü ntetéséhez. […]
17. § A kisebbségek tá rsadalmi szervezeteket, helyi és orszá gos ö nkormá nyzatokat hozhatnak létre.”
(Részletek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairó l szó ló , 1993. évi LXXVII. tö rvénybő l)
Írja le a fentiek közül egy olyan paragrafus sorszámát, …

a) amelyik egyéni jogot biztosít a kisebbséghez tartozó k számá ra! ________
b) amelyik kö zö sségi (kollektív) jogot biztosít a kisebbséghez tartozó k számá ra! ________
Írja le a fentiek közül annak a paragrafusnak a sorszámát, …

c) amelyikben biztosított jog miatt a népszámlá lá sok sorá n nehéz felmérni egy-egy kisebbség
pontos létszá má t! ________
d) amelyik védi a kisebbségeket az erő szakos asszimilá ció val szemben! ________
e) Nevezzen meg négyet a mai Magyarországon élő, törvény által elismert nemzetiségek
(nemzeti és etnikai kisebbségek) közül!
1. ________________________________ 2. ________________________________
3. ________________________________ 4. ________________________________
19. A feladat a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódik. (K/3)

Válassza ki a felsorolásból azokat az önkormányzati tisztségeket, intézményeket, amelyekre a
törvényrészletek vonatkoznak! Írja a megfelelő tisztség, intézmény nevét a kipontozott vonalra! Egy
helyre csak egy fogalmat írjon! (Elemenként 1 pont.)
Tisztségek, intézmények:
taná cs képviselő -testü let képviselő há z polgá rmester
taná cselnö k frakció vezető jegyző titká r
„42. § A […] hatá skö rébő l nem ruhá zható á t:

1. a rendeletalkotá s;
2. szervezetének kialakítá sa és mű kö désének meghatá rozá sa, a tö rvény á ltal hatá skö rébe utalt
vá lasztá s, kinevezés, vezető i megbízá s; […]
4. a gazdasá gi program, a hitelfelvétel, a kö tvénykibocsá tá s, a kö lcsö nfelvétel vagy má s adó ssá got
keletkeztető kö telezettségvá llalá s, alapítvá nyi forrá s á tvétele és á tadá sa;”
a) ________________________________
„65. § A képviselő -testü let elnö ke a […]. A […] ö sszehívja és vezeti a képviselő -testü let ü lését, valamint
képviseli a képviselő -testü letet.
66. § A […] tagja a képviselő -testü letnek, a képviselő -testü let hatá rozatképessége, dö ntéshozatala,
mű kö dése szempontjá bó l ö nkormá nyzati képviselő nek tekintendő .”
b) ________________________________
„81. § (1) A […] vezeti a polgá rmesteri hivatalt vagy a kö zö s ö nkormá nyzati hivatalt.
[…]
(3) A […]
a) dö nt a jogszabá ly á ltal hatá skö rébe utalt á llamigazgatá si ü gyekben;
b) gyakorolja a munká ltató i jogokat a polgá rmesteri hivatal, a kö zö s ö nkormá nyzati hivatal
kö ztisztviselő i és munkavá llaló i tekintetében, […]
d) tanácskozá si joggal vesz részt a képviselő -testü let, a képviselő -testü let bizottsá gá nak ü lésén;
e) jelzi a képviselő -testü letnek, a képviselő -testü let szervének és a polgá rmesternek, ha a dö ntésü k,
mű kö désü k jogszabá lysértő ;
f) évente beszámol a képviselő -testü letnek a hivatal tevékenységérő l;”
(Részletek a Magyarorszá g helyi ö nkormá nyzatairó l szó ló tö rvénybő l, 2011)
c) ________________________________
20. A feladat a hazai romák helyzetével kapcsolatos. (K/4)

Döntse el a diagram és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak-e! Írjon X
jelet a táblázat megfelelő mezőjébe! (Elemenként 1 pont.)
Az öt etnikai-származási csoporttal szemben érzékelt társadalmi távolság (a válaszadók

százalékában; a »mindennek« a felmérésben azt jelenti, hogy akár családtagnak is elfogadná)
[A diagram forrá sa: Simonovits Bori – Szalai Boglá rka: Idegenellenesség és
diszkriminá ció a mai Magyarorszá gon. Magyar Tudomány 2013/03]

a) A vá laszadó k tö bbsége elfogadna cigá ny kollégá t.
b) Tö bben fogadná nak el cigá ny csalá dtagot, mint szomszédot.
c) A cigá nysá g az egyetlen vizsgá lt csoport, amelyet tö bben utasítaná nak el
szomszédként, mint ahá nyan elfogadná k.
d) A diagram adatai megerő sítik a feltételezést, hogy a cigá nysá g sokszor
diszkriminá ció á ldozata.
21. A feladat Magyarország népesedéséhez kötődik a XX. század második felében. (K/4)
A Magyarországra bevándorló román állampolgárok száma (forrás: KSH)
a) Magyarorszá g népessége 1980-ban 10 709 463 fő volt, míg 2013-ban 9 908 798. Ebben az
idő szakban a halálozá sok és szü letések szá má nak kü lö nbö zete azonban jó val meghaladta az egymillió
fő t. Magyarázza meg az eltérés okát!
_____________________________________________________________________________________________________________________
b) Mivel magyarázható a táblázatban látható kiugróan magas 25 267 fős adat?

_____________________________________________________________________________________________________________________
c) Milyen okai lehettek a Romániából való jelentős bevándorlásnak? Nevezzen meg két eltérő
típusú okot!
1. __________________________________________________________________________________________________________
2. __________________________________________________________________________________________________________
22. A feladat a mai Magyarország demográfiai jellemzőihez kapcsolódik. (K/2)

Válassza ki a korfa és ismeretei alapján az igaz állításokat! Karikázza be a négy igaz állítás
betűjelét! (Elemenként 0,5 pont.)
A) Jellemző en tö bb fiú szü letik, mint lá ny.

B) A nő k vá rható élettartama magasabb a férfiakéná l.
C) A Rá kosi-korszakban abortusztilalmat vezettek be, amit késő bb enyhítettek.
D) Minden évben tö bben fognak nyugdíjba menni, mint az elő ző ben.
E) A legnagyobb létszá mú korcsoport szü letése elő tti években bő vítették a csalá dtá mogatá sokat.
F) A csalá dalapítá s életkorá ban a nő k nem találnak maguknak kellő szá mban partnert.
23. A feladat a hazai cigányság helyzetéhez kapcsolódik. (K/3)

Döntse el a grafikon és ismeretei segítségével, hogy melyik iskolatípusra igazak az állítások!
Írjon X jelet a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet. (Elemenként 1
pont.)
Az 1974-ben, illetve az 1991-ben született roma, illetve nem roma fiatalok

iskolai pályafutása 20-21 éves korukig (%)
Állítások általános középiskola felsőoktatási

iskola intézmény
a) A nem romá kkal ellentétben a romá k tö bbsége
napjainkban nem végzi el ezt az iskolá t, így szakmá t
sem szerez.
b) Egy nem romá nak napjainkban tö bb mint
nyolcszor akkora esélye van a bejutá sra ebbe az
iskolá ba, mint egy roma diá knak.
c) A roma tanuló k lemaradá sa ennek az iskolá nak az
elvégzésében ma má r nem jelentő s a nem romá kéhoz
képest.
24. A feladat a jelenkori Magyarország választási rendszeréhez kapcsolódik. (K/2)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
„4. § (1) Az orszá ggyű lési képviselő k szá ma ö sszesen há romszá znyolcvanhat.
(2) Szá zhetvenhat orszá ggyű lési képviselő t egyéni vá lasztó kerü letben, szá zö tvenkettő t megyei,
fő vá rosi választó kerü letben (a tová bbiakban: terü leti vá lasztó kerü let) listá n vá lasztanak. Az egyéni és
a terü leti vá lasztó kerü letben mandá tumot el nem ért, orszá gosan ö sszesített szavazatok alapjá n a
pá rtok orszá gos listá já ró l tová bbi ö tvennyolc kompenzáció s mandá tum kerü l betö ltésre.
7. § (1) Az egyéni vá lasztó kerü letben az első vá lasztá si forduló ban az a jelö lt lesz orszá ggyű lési
képviselő , aki megkapta az érvényes szavazatoknak tö bb mint a felét, feltéve, hogy a szavazá son a
vá lasztó kerü let vá lasztó polgá rainak tö bb mint a fele szavazott. […]
(3) Ha az első vá lasztá si forduló ban a vá lasztó kerü let vá lasztó polgá rainak tö bb mint a fele szavazott
ugyan, de egy jelö lt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak tö bb mint a felét, (a tová bbiakban:
eredménytelen vá lasztá si forduló ) a má sodik vá lasztá si forduló ban […]
vá lasztó kerü let vá lasztó polgá rainak tö bb mint az egynegyede szavazott.”
(Vá lasztá si tö rvény, 1989)
„3. § (1) Az orszá ggyű lési képviselő k szá ma szá zkilencvenkilenc.

(2) Szá zhat orszá ggyű lési képviselő t egyéni vá lasztó kerü letben, kilencvenhárom orszá ggyű lési
képviselő t orszá gos listá n vá lasztanak.
11. § Az orszá ggyű lési képviselő k vá lasztá sa egyforduló s.
13. § Az egyéni vá lasztó kerü letben az a jelö lt lesz orszá ggyű lési képviselő , aki a legtö bb érvényes
szavazatot kapta.”
(Vá lasztá si tö rvény, 2011)
a) Összesen hány listás országgyűlési mandátumot lehet(ett) kiosztani

az 1989-es törvény értemében? __________________________________
a 2011-es törvény értelmében? __________________________________
b) Mi történne a következő esetben az 1989-s, illetve a 2011-es törvény értelmében?

Egy egyéni választó kerü letben a vá lasztó polgá rok 57%-a elment szavazni.
Kö zü lü k 42% X pá rt, 38%-uk Y pá rt, 12%-uk Z pá rt, 8%-uk pedig W pá rt jelö ltjére szavazott.
Az 1989-es tö rvény értelmében:

_____________________________________________________________________________________________________________________
A 2011-es tö rvény értelmében:

_____________________________________________________________________________________________________________________

Fgy Tort Erettsegi 00 Kozepszint v3 2005-2016 Magyar Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fgy Tort Erettsegi 00 Kozepszint v3 2005-2016 Magyar Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Érettségi feladatok gyűjteménye

Az eredeti feladatsorok és javítá si ú tmutató k lelő helye:

Ö sszeá llította: Fekete Bálint

Javított ö sszeá llítá s, 2018

A megjelenést az Újkor.hu – A velünk élő történelem tette lehető vé.

1. A térképvázlat a magyar nép vándorlását mutatja. (K/5)

A magyar nép vándorlása

Leírás Földrajzi név Betűjele a

2. A feladat a honfoglaláshoz és a letelepedéshez kapcsolódik. (K/4)

a) A magyarok első szállá sterü lete a honfoglalá s utá n.

3. A feladat a honfoglaló magyarság társadalmával kapcsolatos. (K/3)

Szakkifejezések: nomadizmus; kettő s fejedelemség; kalandozá sok;

4. A feladat a magyar honfoglalással kapcsolatos. (K/4)

A honfoglalás (A szöveges felirat nélküli nyilak a magyarok vándorlását és hadmozdulatait

a) Karikázza be a felsorolt események közül annak a betűjelét, amelyik a legkésőbb történt!

b) A térképvázlaton a számozott nyilak közül az egyik az előző feladatrész C) betűjelű

c) Miben különböztek a Kárpát-medence természeti viszonyai Etelköz természeti viszonyaitól?

5. A feladat a Szent István-i államhatalom jellemzőivel kapcsolatos. (K/4)

a) Írja be a megfelelő fogalmat az ábra üresen hagyott helyére! (0,5 pont)

b) Fogalmazza meg néhány szóban, hogy kik voltak az ispánok! (1 pont)

d) Gyűjtse ki a szövegből a korabeli magyar társadalom rétegeit! (Elemenként 0,5 pont.)

6. Az alábbi feladat az Árpád-korra vonatkozik. (K/4)

7. A feladat Magyarország középkori történelméhez kapcsolódik. (K/4)

Állítás Igaz Hamis

8. A feladat Magyarország középkori történelmére vonatkozik. (K/4)

Megállapítás Igaz Hamis

9. A feladat Magyarország középkori történelméhez kapcsolódik. (K/3)

a kunok befogadá sa a birtokok visszavétele pénzrontá s

A muhi csata térképvá zlatá nak betű jele: __________

Muhi szá ma: __________

10. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/4)

11. A következő feladat a középkori királyi jövedelmekkel kapcsolatos. (K/4)

a) Nevezze meg, melyik uralkodónál váltak leginkább jellemzővé a pénzjövedelmek? (0,5 p)

c) Húzza alá a felsorolásban, hogy melyik ezek közül a regáléjövedelem! (0,5 p)

e) Mely gazdasági változások tették lehetővé a pénzjövedelmekre való fokozott áttérést? (1 p)

12. A feladat a XV. századi magyarországi törökellenes küzdelmekhez kapcsolódik. (K/5)

a) Mi a közismert neve a szövegben szereplő Corvinusnak, az országos főkapitánynak?

b) Húzza alá a helyes állítást az alábbiak közül!

c) Mikor volt (év) a vár ostroma? ______________________________

13. A feladat Magyarország XV. századi történelmére vonatkozik. (K/3)

a) Szokatlannak vagy szokványosnak tartja-e az olvasást Mátyás udvarában az itáliai Galeotto?

c) Kikre hivatkozik Mátyás a műveltség, az olvasás védelmében?

14. A feladat a XIV–XV. századi magyar történelemre vonatkozik. (K/6)

15. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. (K/4)

c) Karikázza be a Mátyás uralkodására nem illő fogalom számát! (0,5 pont)

16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (K/5)

17. A feladat a középkori magyar városfejlődéssel kapcsolatos. (K/4)

„A kereskedelem a legnagyobb szerepet já tszotta Kassa jelentő ségének nö vekvésében és lakossá ga

b) Milyen etnikai sajátossága volt a középkori magyar városi társadalomnak? (1 pont)

c) Melyik területen helyezkedett el a legtöbb város a XIV–XV. században az alábbiak közül?

18. A feladat Magyarország középkori történetéhez kapcsolódik. (K/4)

19. A feladat a középkori magyar városfejlődéshez kapcsolódik. (K/4)

d) egyö sszegű adó t fizet a telepü lés a fö ldesú rnak

szabad királyi város bányaváros mezőváros

20. A feladat a mohácsi csata időszakával kapcsolatos. (K/3)

a) Nevezze meg a szövegben idézett királyt! ______________________________

21. A feladat a mohácsi csatához kapcsolódik. (K/4)

22. A feladat a XIV. századi magyar gazdaságtörténethez kapcsolódik. (K/4)

a) Hogy hívják a fenti törvényszövegben bevezetett új királyi jövedelmet?

d) Melyik uralkodó vezette be a fenti intézkedéseket?

23. A feladat Károly Róbert gazdasági reformjaival kapcsolatos. (K/4)

1. A pénzverés reformja hozzá já rult a délvidéki bá nyá szat fellendü léséhez.

24. A feladat a középkori Magyarország kultúrájával kapcsolatos. (K/4)