Térgeometria

1. feladat: Egy szabályos háromoldalú gúla oldaléle 13 cm, magassága 5 cm. Mekkora
szöget zárnak be az oldallapok az alaplappal?

Megoldás:

Megfelelő ábra, megfelelő síkmetszetek:

A gúla alaplapja szabályos háromszög, így a gúla magasságának és az alaplapnak a

metszéspontja a szabályos háromszög súlypontja (S), amely a súlyvonalat harmadolja.

b  13 cm
m  5 cm
?

Az ASD derékszögű háromszögben Pitagorasz tétele szerint:

2
 2s 
  m b
2 2

 3 
4s 2
 5 2  13 2
9
s 2  324
s  18 cm

Ekkor az FSD háromszögben:

m 3m 3  5 15 5
tg        0,8333
s s 18 18 6
3
  39,81

Tehát az oldallapok és az alaplap hajlásszöge 39,81°.

2. feladat: Szabályos hatoldalú gúla magassága 18 cm, oldaléle 23 cm. Mekkora az alapél?
Megoldás:

Az ábrán látható ABK háromszög szabályos, így elég könnyű dolgunk van.

b  23 cm
m  18 cm
a?

Az AKO derékszögű háromszögben a Pitagorasz-tétel szerint:

a2  m2  b2
a 2  18 2  23 2
a 2  324  529
a 2  205
a 205  14,32 cm

Tehát a gúla alapéle 205 cm.

3. feladat: Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 7 cm, oldaléle 10 cm hosszúságú. A gúla
csúcsától milyen távolságban kell az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni a gúlát, hogy
a keletkező csonka gúla fedőlapja 25 cm2 területű legyen? Mekkorák a csonka gúla
szomszédos oldallapjai által bezárt szögek?

Megoldás:
a  7 cm
b  10 cm
TEFGH  25 cm 2  c  5 cm
x, ATC     ?

A hasonlóságot figyelembe véve:

x c cm
 x
m a a

A gúla magasságát keressük. A KCO derékszögű háromszögben Pitagorasz tétele szerint:

m 2  KC 2  b 2
2
a 2
m 2     b2

 2 
49
m2   100
2
151
m  8,69 cm
2

Innen

c  m 5  8,69
x   6,21 cm .
a 7

Még keressük az oldallapok hajlásszögét. Ehhez meghatározzuk az y hosszt.

Az ABO háromszögben meghatározzuk a területet kétféleképpen:

a  PO b  y a  PO
T  y
2 2 b

Ehhez PO kiszámítható Pitagorasz tételével OPB derékszögű háromszögből:

OP 2  PB 2  BO 2
2
a
OP 2     b 2
2
OP  3,5 2  10 2
2

OP  87,75  9,37 cm

Így

a  OP 7  9,37
y   6,56 cm
b 10

Innen az oldallapok hajlásszöge (α):

 a 2
 KC 2  a 2  7  2  0,7545
sin  
2 y y 2y 2  6,56

 48,98
2
  97,96

(Megjegyzés: Ez a szög cosinustétellel is kiszámítható.)

Tehát a gúlát a csúcsától 6,21 cm távol kell levágni, az oldallapok hajlásszöge pedig 97,96°.

4. feladat: Egyenes csonka kúp alakú papír lámpaernyő alkotója 35 cm, a felső nyílás
átmérője 6 cm, az alsóé 45 cm. Mekkora a palást területe?

Megoldás:

a  35 cm
2r  6 cm  r  3 cm
2 R  45 cm  R  22,5 cm

A körcikkek hasonlósága miatt:

x 2r x 6
  
x  a 2 R x  35 45
45 x  6 x  210
70
x  5,38 cm
13

Innen:

 2 r r 3 3 13  936 
   360   360   360   360     26,24
360 2   x  a   xa 70 525 175  35 
 35
13 13
Ekkor
T  T1  T2
T1  
 T1   x  a    
2
  373,37 cm 2
 x  a 
2
360 360
T2  
  T2  x 2     6,62 cm 2
x   360
2
360
T  T1  T2  373,37  6,62  366,75 cm 2

5. feladat: Egy 5 cm sugarú gömb középpontjától 13 cm-re helyezkedik el a P pont. P-ből a

gömbhöz érintőkúpot teszünk. Ennek alkotói P-ből a gömbig húzott érintőszakaszok.
Mekkora az érintőkúp alkotója, magassága?

Megoldás:

R  5 cm
OP  13 cm
a, m  ?

Az OPE derékszögű háromszögben a Pitagorasz-tétel szerint:

EP 2  OE 2  OP 2
a 2  R 2  OP 2
a 2  OP 2  R 2  13 2  5 2  144
a  12 cm

Az OPE derékszögű háromszögben:

a 12
sin     0,9231
OP 13
  67,38

Igaz az is, hogy

r r 12 60
sin     r  4,62 cm .
R 5 13 13

Ekkor ismét a Pitagorasz-tétel szerint:

r 2  m2  a2
2
 60 
  m  12
2 2

 13 
m 2  122,70
m  11,08 cm

Tehát a kúp alkotója 12 cm, magassága 11,08 cm hosszú.

6. feladat: Egy téglatest élhosszainak aránya 1 : 2 : 5. Felszíne 850 területegység. Számítsuk

ki az élek hosszát és a téglatest térfogatát!

Megoldás:

a : b : c  1: 2 : 5
ax
b  2x
c  5x
A  2ab  2ac  2bc  2   2 x 2  5 x 2  10 x 2 
850  34 x 2  x  5
a  5; b  10; c  25;
V  abc  5  10  25  1250

7. feladat: Hány %-kal és hogyan változik egy téglatest térfogata, ha egyik élhosszát 10 %-
kal, a másikat 20 %-kal növeljük, a harmadikat pedig 15 %-kal csökkentjük?

Megoldás:

V1  abc
V2  1,1a  1,2b  0,85c  1,122abc  1,122V1

Tehát az új téglatest térfogata 12,2 %-kal nő.

8. feladat: Ha egy kockának az élhosszát 5 cm-rel növeljük, akkor a térfogata 1685 cm 3-rel
nő. Számítsuk ki az élhosszát!
Megoldás:

V1  1685  V2
a 3  1685   a  5
3

a 3  1685  a 3  15a 2  75a  125

15a 2  75a  1560  0 / : 15
a  5a  104  0
2

5 25  416  5  441  5  21 a  13, nem lehet egy kocka éle

a1, 2     1
2 2 2 a 2  8 cm

Tehát a kocka éle 8 cm.

9. feladat: Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb alapéle 10 cm hosszú, palástjának
területe ötszöröse az alapterületének. Mekkora a hasáb felszíne, térfogata?

Megoldás:

a  10 cm
P  5T

m?
A?
V ?

a2 3
T   25 3
4
P  3  am  30m
P  5T
125 3 25 3
30m  125 3  m   cm
30 6

A  2T  P  50 3  125 3  175 3 cm 2
25 3 625
V  Tm  25 3    315,5 cm 3
6 2
10. feladat: Egy szabályos ötoldalú gúla alapéle 7 cm, oldalélei 10 cm hosszúak. Mekkora a
felszíne és térfogata? Mekkora a fenti gúlába beleírható gömb sugara?

Megoldás:

a  7 cm
b  10 cm

a) Felszín:

A  Tötszög  5  T

Tötszög  ?  5t
360 
  72  36
5 2
a
 2 3,5
sin  ; sin 36   y  5,95 cm
2 y y
y 2 sin 
t  16,86 cm 2  Tötszög  84,30 cm 2
2

ax
T 
2
2
a
x 2     b 2  x  9,37 cm
2
T  32,79 cm 2

A  Tötszög  5T  84,30  5  32,79  248,25 cm 2

b) Térfogat:
 Tötszög m
V 
3
m 2  y 2  b 2  m  8,04 cm
V  225,92 cm 3

c) Beírt gömb sugara:

A háromszögek területképletéből határozzuk meg:

AF  m
T AFO 
2
AF  y  KF  y  x 2  m 2  29,11 cm
T AFO  117 ,02 cm 2

K AFO AF  x  b
T AFO       24,24
2 2

24,24  117 ,02

  4,83 cm

11. feladat: Négyzetalapú egyenes csonka gúla alapéle 7 cm, fedőéle 4 cm, oldalélei pedig
10 cm hosszúságúak. Mekkora a csonka gúla térfogata és felszíne?

Megoldás:

a  7 cm
c  4 cm
b  10 cm

A  T  t  4Ttrapéz

V 
m
3

T  Tt  t 

A  T  t  4Ttrapéz
T  a 2  7 2  49 cm 2
t  c 2  4 2  16 cm 2
ac
Ttrapéz  x
2
2 2
ac ac
x2     b  x  b 
2 2
  10  1,5  9,89 cm;
2 2
Ttrapéz  54,40 cm 2
 2   2 
A  282,6 cm 2
V 
m
3

 T  Tt  t 
2 2
ac ac
m 
2
  x  m  x 
2 2
  9,89  1,5  9,78 cm
2 2

 2   2 

V 
9,78
3
 
 49  49  16  16  303,18 cm 3

12. feladat: Nagymama azt kéri a közelben lakó Péter unokájától, hogy az 5 literes fazekat
vigye át neki, mert finom levest szeretne készíteni a családi ünnepségre. Péter nézegeti az
edényeket, de az aljukról már lekopott a jelzés. Azt gyanítja, hogy a 20 cm alapkör
átmérőjű, 17 cm magas fazékra gondolt a nagyi. Megfelelő lesz-e a kiválasztott edény?

Megoldás:

Fel kell használnunk, hogy 1 dm 3  1 l . (Függvénytáblázat, 62. o.)

Így 5 l  5 dm 3  5000 cm 3 .

A Péter által kiválasztott edény térfogata:

d  20 cm  r  10 cm
m  17 cm
V  r 2 m  1700   5340,71 cm 3

Így 5 l simán belefér a kiválasztott edénybe.

13. feladat: Egy henger alakú üdítős dobozt átalakítottak, hogy ivás közben kényelmesebben
lehessen megfogni. A térfogata nem változott, tehát ugyanannyi ital fér bele, csak a doboz
felszíne nőtt meg 27,3 cm2-rel annak következtében, hogy 1 cm-rel kisebb lett a henger
alapkörének átmérője, míg a magassága pontosan 4,7 cm-rel megnőtt. Mekkorák az új
henger méretei?

Megoldás:
Az átalakítás előtt: Az átalakítás után:

r1 ; m1 r  r1  0,5; m  m1  4,7
A1  2r12   2r1 m1  A  2r 2   2rm  A1  27,3
V1  r12 m1 V  r 2 m  V1

Innen azt kapjuk, hogy:

A  A1  27,3
2r 2   2rm  2   r  0,5   2   r  0,5   m  4,7     27,3
2
/ : 2
r  rm  r  r  0,25  rm  4,7 r  0,5m  2,35  4,34
2 2
/  r 2  rm
0  0,5m  3,7 r  2,24
3,7 r  2,24
m  7,4r  4,48
0,5

Valamint:

V  V1
r 2 m   r  0,5     m  4,7 
2
/:
r m   r  r  0,25   m  4,7 
2 2

r 2 m  r 2 m  4,7 r 2  rm  4,7 r  0,25m  1,175 / r 2 m

0  4,7 r 2  rm  4,7 r  0,25m  1,175

A kettő lapján:
m  7, 4 r  4, 4 8
4,7 r 2
 rm  4,7 r  0, 2 5
4,7 r 2
 r   7, 4 r  4, 48  
4,7 r 2
 7, 4 r 2
 4, 48 r  4
 2,7 r 2
 7,3 3r  2, 2 95 
r 2
 2,7 1r  0,8 5  0
2,71  7,34  3, 4
r1, 2 
2
r  3 c m
m  7, 4 r  4, 4 8  17 ,7 2

Tehát az új doboz alapkörének sugara 3 cm (az átmérő 6 cm), a doboz magassága pedig 17,72
cm.

14. feladat: Egy egyenes kúp sugara 9 egység. Alkotóinak az alapsíkkal alkotott hajlásszöge
45°. Mekkora a felszíne, térfogata? A magasság felezőpontjára illeszkedő és az alapsíkkal
párhuzamos síkkal levágunk belőle egy kis kúpot. Mekkora a kis kúp sugara,
palástterülete, felszíne, térfogata?

Megoldás:
 R9
  45
R R
cos   X 
X cos 
X 9 2
M R9
M
m  4,5
2
R
r   4,5
2
X
x  4,5 2
2

A  R 2   RX  614,32
R 2 M
V   763,41
3

p  rx  89,97
a  r 2   rx  153,59
r 2 m
v  95,43
3

15. feladat: 24 cm átmérőjű körlapból 3 egyforma süveget szeretnénk készíteni úgy, hogy a
körlapot három egybevágó körcikkre vágjuk. Milyen magasságú (körkúp alakú) süvegeket
készíthetünk?

Megoldás:

d  24 cm  a  12 cm
T  a 2   144 cm 2
T
P  48 cm 2
3
P  ra  12  r  48
r  4 cm
m a2  r2  128 
 8 2  11,31 cm

16. feladat: Forgassuk meg átfogója körül azt a derékszögű háromszöget, amelynek befogói 6
és 8 cm hosszúak. Mekkora a keletkezett forgástest térfogata?

Megoldás:
 a  6 cm
b  8 cm

V ?
V  V1  V2

A keletkezett forgástest két, az alapjuknál összerakott egyenes körkúpból áll. Ezek

térfogatának összege adja a keresett test térfogatát.

Pitagorasz tétele alapján:

c2  a2  b2
c 2  6 2  8 2  100
c  10 cm

Határozzuk meg az alapkör sugarát! A derékszögű háromszög területét használjuk fel ehhez.
(A magasságtétellel is működne a dolog.)

ab cr ab
T   r  4,8 cm
2 2 c

A befogótétel alapján (bár Pitagorasz-tétellel is lehetne):

a2
a  cm1  m1   3,6 cm
c
m2  c  m1  6,4 cm

Innen a térfogatok:

r 2 m1
V1   86,86 cm 3
3
r m2
2
V2   154,42 cm 3
3
V  V1  V2  241,28 cm 3

17. feladat: Egy üvegpohár alja 6 cm, teteje 8 cm átmérőjű kör, a pohár magassága 10 cm.
a) Mennyi folyadék tölthető a pohárba?
b) Hány deciliter víz van a pohárban, ha a víz 5 cm magasan áll benne?

Megoldás:
a) A pohár űrtartalma

D  8 cm  R  4 cm
d  6 cm  r  3 cm
m  10 cm
m 2
V 
3
 
R  Rr  r 2  387,46 cm 3  0,38746 dm 3  0,4 l  4 dl

b) A víz

Az új csonka kúpunk hiányzó alapja a trapéz középvonalának a fele (az adatok speciális volta
miatt).

2 R  2r
2 Rr
r'    3,5 cm
2 2
m'  5 cm
m'  2
V '
3
 r '  r ' r  r 2   166,24 cm 3  0,16624 dm 3  0,2 l  2 dl

18. feladat: Egy szimmetrikus trapéz párhuzamos oldalai 16, 12 egység, szárai 5 egység
hosszúak. A szimmetriatengelye körül forgatjuk. Számítsuk ki a kapott forgástest
felszínét, térfogatát!

Megoldás:

Meglepődni nem kell: a kapott test egy csonka kúp.

2 R  16  R  8
2r  12  r  6
a5
a2   R  r
2
m  21
A  r   R    R  r  a  170
2 2

m 2 148 21
V 
3

R  Rr  r 2 
3
 710,23
19. feladat: Egy kocka alakú fadarabból kifaragjuk a lehető legnagyobb sugarú gömböt. A
fadarab hány százaléka lesz hulladék?

Megoldás:

A kocka beírt gömbjének térfogatát keressük. Készítsünk egy találó síkmetszetet!

a
r
2
Vkocka  a 3
3
a
4  
4r 
3
 2 a3
V gömb   
3 3 6
V gömb 

Vkocka 6

A hulladék : 1   0,48  48 %
6

20. feladat: Egy játékforgalmazó mini teniszlabdák csomagolásához partnert keres. A

teniszlabdákat négyesével kell dobozolni úgy, hogy a labdák ne lötyögjenek a dobozban.
Két ajánlat érkezett, mindkettő henger alakú dobozra szólt; az egyik henger hosszúkás, a
másik lapos, korong alakú volt. A vállalkozók egy-egy ábrát is mellékeltek az általuk
javasolt csomagolási mód szemléltetésére. A dobozkészítéshez mindkét vállalkozó
ugyanolyan minőségű és egységárú anyagot használna. Melyik vállalkozó ajánlata
kedvezőbb a forgalmazó számára, ha a dobozok ára a készítésükhöz felhasznált anyag
árával egyenesen arányos, és az arányossági tényező mindkét vállalkozó esetében
ugyanannyi? (Egy teniszlabda átmérője legyen 6 cm.)
Megoldás:

Hengerek felszínét kell meghatározni, az fogja megadni a felhasználandó csomagolóanyag

mennyiségét.

d  6 cm  r  3 cm

Az első típus: A második típus:

rhenger  r r 8
rhenger  r  rr 2
mhenger  8r 2
m henger  2r
A1  2r 2   2r8r  162  508,94 cm 2
  2
 
A2  2  r  r 2   2  r  r 2   2r 
 602,63 cm 2

Az első doboztípus gazdaságosabb.

Sorozatok

1. feladat: Egy számtani sorozat első eleme 297, a századik eleme 0. Mekkora a sorozat
különbsége?

Megoldás:

A számtani sorozat ismert adatai: a1  297, a100  0 .

Ekkor:

a100  a1  99d
0  297  99d
99d  297 / : 99
d  3

2. feladat: Egy számtani sorozat negyedik és ötödik eleme rendre 398 és 402. Határozzuk
meg a sorozat első három elemét!

Megoldás:

a 4  398
  d  a5  a 4  402  398  4
a5  402

Ekkor

a3  a 4  d  398  4  394
a 2  a 3  d  394  4  390
a1  a 2  d  390  4  386

(Megjegyzés: a feladat a már használt formulával is nyílván megoldható.)

3. feladat: Egy számtani sorozat harmadik tagja 50, a sorozat tizedik tagja 10-zel kisebb a
nyolcadiknál. Határozza meg a sorozat első tagját!

Megoldás:

a3  50
a10  a8  10

Használjuk fel az n-edik tagra vonatkozó összefüggést!

a 3  a1  2d
a8  a1  7 d
a10  a1  9d
Ekkor

a10  a8  10
a1  9d  a1  7 d  10
9d  7 d  10
2d  10
d  5

Így viszont

a3  a1  2d
50  a1  2    5
50  a1  10
a1  60

4. feladat: Az a n számtani sorozat tagjai között az alábbi összefüggések állnak fenn:

a 5  a 6  a 7  72 és a10  a11  a12  87 .

Határozza meg a sorozat első tagját!

Megoldás:

a5  a1  4d 

a 6  a1  5d   a5  a6  a 7  3a1  15d  72
a7  a1  6d 

a10  a1  9d 

a11  a1  10d   a10  a11  a12  3a1  30d  87
a12  a1  11d 

Vagyis

3a1  15d  72  /   1

3a1  30 d  87 

 3a1  15d  72


3a1  30d  87 

15d  15
d 1
a1  19
5. feladat: Határozzuk meg annak a számtani sorozatnak az első elemét, amelynek n-edik
eleme 30, a különbsége -3, és az első n elem összeg 225!

Megoldás:

Feltételek: a n  30, d  3, S n  225

Dolgozzunk a két ismert összefüggéssel!

a n  a1  (n  1)  d (a1  a n )
Sn  n
30  a1  (n  1)  (3) 2
30  a1  3n  3 (a  30)
225  1 n
27  a1  3n 2
450  (a1  30)  n

Egy egyenletrendszert kaptunk:

a1  27  3n 

(a1  30)  n  450

(27  3n  30)  n  450

3n 2  57 n  450  0

n 2  19n  150  0
 19  361  600  19  31 n1  25
n1, 2   
2 2 n2  6

Ekkor viszont a1  27  3n  27  3  6  27  18  45 .

6. feladat: Hány oldalú az a sokszög, amelynek belső szögei számtani sorozatot alkotnak;
legkisebb szöge 105°-os, legnagyobb szöge 135°-os?

Megoldás:

Legyen a sokszögnek n oldala, és ekkor nyílván n belső szöge!

Ekkor a1  105, a n  135 . A belső szögek összegére igaz:

a) (n  2)  180
(a  a )
b) S n  1 n  n (Mivel a belső szögek egy számtani sorozatot alkotnak.)
2

Vagyis
 (105  135)
 n  ( n  2)  180
2
120  n  180  n  360
60  n  360
n6
A sokszög 6 oldalú.

1
7. feladat: Egy mértani sorozat első eleme 1024, kvóciense . Határozzuk meg a sorozat
2
1001. elemét!

Megoldás:

Az ismert képlet szerint:

1000
1 1 210 1
a1001  a1  q 10011  1024     210    990  2 990
2 21000 2 1000
2

8. feladat: Hány elemből áll az a mértani sorozat, amelynek első eleme 12, utolsó eleme
4 1
, hányadosa ?
243 3

Megoldás:

Álljon ez a sorozat n elemből!

a n  a1 q n 1
n 1
4 1
 12   
243  3
n
1 1
 
2187  3 
7 n n
1 1 1
     , n    szig . mon.
3 3  3
n7

9. feladat: Hány elemű az a mértani sorozat, amelynek első eleme 2, hányadosa 3, összege
59048?

Megoldás: Legyen a sorozat n elemű!

 a1 (q n  1)
sn 
q 1
2  (3 n  1)
59048 
3 1
59049  3 n
310  3 n n  3 n szig . mon.
n  10
Függvények

1. feladat: Ábrázoljuk és jellemezzük a következő függvényt: f :   2; 1  R , x  x 1  2

!

Megoldás:

x  x Eltolás az x tengellyel
párhuzamosan pozitív
irányba 2 egységgel
x  x 1

Eltolás az y tengellyel
párhuzamosan pozitív
x x 1  2 irányba 2 egységgel

Tulajdonságok:

 Értelmezési tartomány: D f    2; 1
 Monotonitás:
  2;  1 -on szig. mon. csökk.
  1; 1 -on szig. mon. növ.
 Szélsőérték:
Min: x  1 helyen y  2
Max: x  1 helyen y  4
 Zérushelyek: nincs
 Értékkészlet: R f   y  R 2  y  4   2; 4

2. feladat: Ábrázoljuk és jellemezzük a következő függvényt: f : R  R, x  2   x  3 2  4 !

Megoldás:

x  x2 Eltolás az x tengellyel
párhuzamosan negatív
irányba 3 egységgel
x  x  3 2
Nyújtás

x  2   x  3
2

Tükrözés az x
tengelyre
2   x  3
2
x
Eltolás az y tengellyel
párhuzamosan negatív
irányba 4 egységgel
2   x  3  4
2
x
Tulajdonságok:

 Értelmezési tartomány: D f  R
 Monotonitás:
  ;  3 -on szig. mon. növ.
  3;   -on szig. mon. csökk.
 Szélsőérték:
Min: nincs
Max: x  3 helyen y  4
 Zérushelyek: nincs
 Értékkészlet: R f   y  R y  4    ;  4
Egyenletek

1. feladat: Melyik az a tört, amelynek számlálója 2-vel nagyobb a nevezőjénél, és tudjuk,

értéke nem változik, ha a számlálójához ötöt adunk, nevezőjét pedig kétszeresére
növeljük?

Megoldás:

x2
A tört: .
x

x2 x25

x 2x
x2 x7

x 2x
2x 2  4x  x 2  7 x
x 2  3x  0
x  x  3  0
x1  0, mert a nevező lenne.
x2  3

5
Tehát a tört az .
3

2. feladat: A 150 km hosszúságú útszakaszon az egyik gépkocsi 10 km/h sebességgel

gyorsabban haladt, ezért fél órával hamarabb ért célba, mint a másik, pedig egyszerre
indultak. Mekkora sebességgel haladt a két gépkocsi?

Megoldás:

Sebesség (km/h) Út (km) Idő (h)

1. kocsi x 150 150
x
2. kocsi x + 10 150 150
x  10

150 150 1
  / 2 x  x  10
x x  10 2
300 x  3000  300 x  x 2  10 x
x 2  10 x  3000  0
 10  100  12000  10  110 x  60
x1, 2    1
2 2 x 2  50

Azaz 50 km/h és 60 km/h sebességgel haladtak a kocsik.

3. feladat: Oldjuk meg a következő egyenletet a valós számok halmazán!

 x 1  5x  1

Megoldás:

1
5x  1  0  x  
5
x 1  5x  1 / 2 Nem ekvivalens.
 x  1 2   5x  1  2

x  2x  1  5x  1
2

x 2  3x  0
x   x  3  0
x1  0 Hamis gyök, behelyettesítéssel kapjuk.
x2  3

Tehát az egyenlet valós megoldása a 3.

4. feladat: Oldjuk meg a következő egyenletet a valós számok halmazán!

3 2 x 1  3 x  2  162

Megoldás:

Új ismeretlent kell majd bevezetnünk.

3 2 x 1  3 x  2  162
3  3 2 x  33  3 x  162
3   3 x   9  3 x  162 / : 3
2

3 
x 2
 3  3 x  54
a : 3 x
a 2  3a  54  0
3  9  216 3  15
a1, 2  
2 2
a1  6 3  6
x
Nem lehet.
a2  9 3x  9
3 x  32 Mivel x  3 x szig. mon.
x2

5. feladat: Oldjuk meg a következő egyenletet a valós számok halmazán!

lg x  1  lg x  1  lg 8  lg x  2 

Megoldás:
x  1  0  x  1
x 1  0  x  1
x  2  0  x  2

lg x  1  lg x  1  lg 8  lg x  2

lg  x  1 x  1   lg 8   x  2  Mivel x  lg x szig. mon.
x  1  8 x  16
2

x 2  8 x  15  0
8  64  60 8  2
x1, 2  
2 2
x1  3
x2  5

6. feladat: Oldjuk meg a következő egyenletet a valós számok halmazán!

lg 2 x  lg x 2  1

Megoldás:

x0
lg 2 x  lg x 2  1
 lg x  2  2 lg x  1  0 a : lg x
a  2a  1  0
2

 a  1 2
0
a1  a 2  1
lg x  1 A log . def . miatt :
1
x
10
Kombinatorika, valószínűség-számítás

1. feladat: Hány hatjegyű 5-tel osztható szám készíthető az 1, 2, 2, 3, 3, 5 számjegyekből?

Megoldás:

Hogy 5-tel osztható legyen a szám, 5-re kell, hogy végződjön. Tehát a feladat úgy módosul,
hogy az 1, 2, 2, 3, 3 számokat kell sorrendbe állítanunk. A sorrendek számát keressük:

5!
P52 , 2   30
2!2!

2. feladat: 10 különböző magasságú ember hányféleképpen állhat sorban, ha azt akarjuk,

hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb egymás mellé kerüljön?

Megoldás:

A legmagasabb és a legalacsonyabb egymáshoz viszonyított sorrendje a következő lehet:

a) A legmagasabb előbb áll, mint a legalacsonyabb (de egymás mellett vannak)

Az esetek összeszámlálását egyszerűbbé teszi az, ha a legmagasabbra és a legalacsonyabbra

mint egy emberre tekintünk (ők úgy is egymás mellett állnak). A feladat tehát úgy módosul,
hogy 9 ember sorrendjeinek számát keressük:

P9  9! .

b) A legalacsonyabb előbb áll, mint a legmagasabb (de egymás mellett vannak)

Az a) esethez hasonlóan ekkor is 9! sorrend lehetséges.

Összefoglalva:

Az a) és b) esetből összesen 9!9!  2  9! 241920 sorrend lehet.

3. feladat: Az A, E, K, M, T betűkből (minden betűt egyszer felhasználva) felírjuk az összes
(többségében nem értelmes) szót, majd ezeket ábécé sorrendbe rendezzük. Hányadik
helyen áll ekkor a MATEK szó?

Megoldás:

Menjünk sorrendben!

A-val kezdődő szavak száma: 4! = 24.

E-vel kezdődő szavak száma: 4! = 24.
K-val kezdődő szavak száma: 4! = 24.

Ez eddig 3  24  72 szó; az ábécé sorrendbe írt szavak közül az első 72.

Ezek után a MA-val kezdődő szavak következnek a sorrendben (ezek között lesz a MATEK).

MA-val kezdődő szavak száma: 3! = 6. Ezek:

MA EKT a 73. az ábécé sorrendben.

MA ETK a 74. az ábécé sorrendben.
MA KET a 75. az ábécé sorrendben.
MA KTE a 76. az ábécé sorrendben.
MA TEK a 77. az ábécé sorrendben. Mi pont ezt kerestük.

Tehát a MATEK szó a 77. helyen áll.

4. feladat: Kilenc különböző színből hányféle háromszínű csíkos zászló készíthető, he egy
szín csak egyszer szerepelhet?

Megoldás:

A színek sorrendje számít, így 9 elem 3-adosztályú ismétlés nélküli variációinak számát
keressük:

V93  9  8  7  504 .
5. feladat: A 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyek felhasználásával hány ötjegyű szám
készíthető? (Hány ötjegyű szám van?)

Megoldás:

Az első számjegy 9-féle lehet (a 0 nem). A maradék négy helyre a 10 számjegyből bármelyik
kerülhet. Ez azt jelenti, hogy 10 elem 4-edosztályú ismétléses variációinak a számát keressük:

V104i  10 4

Vagyis összesen 9  10 4  90000 ötjegyű szám van.

6. feladat: Egy községben 32 háztartásban van telefon. Hányféle telefonbeszélgetés

létesülhet a községben?

Megoldás:

 32  32!
    496 .
 2  2!30!

7. feladat: Határozzuk meg, hogy egy 5 elemű halmaznak hány 3 elemű részhalmaza van!

Megoldás:

Egy halmaz elemei között nem adhatunk meg semmilyen sorrendet. Így gyakorlatilag azt
keressük, hogy 5 elem közül hányféleképpen tudunk kiválasztani 3-at. Vagyis 5 elem 3-
adosztályú ismétlés nélküli kombinációinak számát keressük:

 5 5!
    10 .
 3  3!2!

8. feladat: Hány pozitív osztója van 1500-nak?

Megoldás:

Írjuk fel 1500-at prímtényezők szorzataként:

1500 2
750 2
375 3
125 5
25 5
5 5
1
1500  2 2  3  5 3

Az 1500 osztói a 2, 3 és az 5 különböző hatványú szorzataként állnak elő.

A 2 a következő hatványokon lehet: 0, 1, 2 (3 db)

A 3 a következő hatványokon lehet: 0, 1 (2 db)
Az 5 a következő hatványokon lehet: 0, 1, 2, 3 (4 db)

Háromtényezős szorzatokat keresünk:

Az 1. tényező helyén (valamilyen 2 hatvány lesz) 3 szám lehet ( 2 0 ;21 ;2 2 ).

A 2. tényező helyén (valamilyen 3 hatvány lesz) 2 szám lehet ( 3 0 ;31 ).
A 3. tényező helyén (valamilyen 5 hatvány lesz) 4 szám lehet ( 5 0 ;51 ;5 2 ;5 3 ).

Ez összesen 3  2  4  24 szám.

Vagyis 1500-nak 24 pozitív osztója van.

9. feladat: Egy játék három nyertese egy olyan urnából húzhat (mindhárman egy-egy
borítékot), amiben különböző értékű vásárlási utalványok vannak: 5 db 1000, 5 db 2000, 3
db 3000 és 2 db 4000 Ft értékű. Hányféleképpen húzhatnak, ha az össznyereményük
6000 Ft?

Megoldás:

Először írjuk fel a 6000-t három szám összegeként, ahol a számok 1000, 2000, 3000, 4000
lehetnek:

a) 6000 = 1000 + 2000 + 3000

b) 6000 = 1000 + 1000 + 4000

a) Az egyik 1000 Ft-ost húz, a másik 2000 Ft-ost, a harmadik 3000 Ft-ost:

 5   5   3
         5  5  3  75
 1  1 1

b) Két darab 1000 Ft-ost húznak ki és egy 4000 Ft-ost:

 5  4
      10  4  40
 2  1 

Összefoglalva: 75 + 40 = 115 lehet a húzások száma.

10. feladat: Mennyi a valószínűsége annak, hogy ötösünk lesz a lottón?

Megoldás:

A = {ötösöm van a lottón}

Kedvező esetek száma: 1. (Hiszen csak egy számötös a nyerő.)

 90 
Összes esetek száma:  5  .
 

1 1 5!85!
P ( A)     0,00000002
 90  90! 90! (elég kevés).
 
5
  5! 85!

11. feladat: A 32 lapos magyar kártyából egyszerre három lapot húzunk. Mi a valószínűsége
annak, hogy a kihúzott lapok között legalább egy zöld van?

Megoldás:

(A 32 lapos magyar kártyában négyfajta szín van, mindegyikből azonos mennyiségű lap, így 8
darab zöld lap van.)

A = {legalább egy zöld lapot kihúzunk}

Érdemes először az ellentett esemény valószínűségét kiszámolnunk.

A {a kihúzott lapok között nincs zöld}

Ebben az esetben:

 24 
Kedvező esetek száma:  3  (A három lapot a 24 nem zöld közül húzzuk ki.)
 
 32 
Összes esetek száma:  3  (A 32 lap közül húzunk ki hármat.)
 

 24  24!
 
  3
P A     3!21! 
 32  32!
2024
4960
 0,41.
 
 3 3!29!

Ekkor az A esemény valószínűsége:

 
P ( A)  1  P A  1  0,41  0,59 .
12. feladat: Az 1, 2, 3, 4 számjegyekből négyjegyű számokat készítünk. Mi a valószínűsége
annak, hogy a kapott szám nem osztható 4-gyel?

Megoldás:

A = {a kapott szám nem osztható 4-gyel}

Érdemes az ellentett esemény valószínűségét kiszámítani.

A {a kapott szám osztható 4-gyel}

Ebben az esetben:

Kedvező esetek: a kapott négyjegyű szám utolsó két számjegyéből álló szám dönti el, hogy a
szám osztható-e néggyel. A végződések elehetnek: 12, 24, 32.

a) 12-re végződik: 2! = 2.
b) 24-re végződik: 2! = 2.
c) 32-re végződik: 2! = 2.

Kedvező esetek száma: 6.

Összes esetek száma: 4! = 24.

 
P A 
6 1
  0,25.
24 4

Ekkor az A esemény valószínűsége:

 
P ( A)  1  P A  1,025  0,75.
Trigonometria (sinustétel, cosinustétel)

1. feladat: Ismerjük egy háromszög egyik oldalát (230 m), és az ezen az oldalon fekvő két
szöget (58° és 79°). Határozzuk meg a másik két oldal hosszát!

Megoldás:

Nézzük az adatokat:

c  230 m
  58
  79

A sinustételt fogjuk használni, de ehhez szükség van a harmadik szögre is:

  180  58  79  43 .

Most jöhet a sinustétel:

a sin  c  sin  230  sin 58 230  0,8480

 a    285,98  286 m .
c sin  sin  sin 43 0,6820

Nézzük a másik oldalt:

b sin  c  sin  230  sin 79 230  0,9816

 b    331,04  331 m .
c sin  sin  sin 43 0,6820

Tehát a háromszög másik két oldalának hossza közelítőleg 286 és 331 m.

2. feladat: Mekkora a területe annak a háromszögnek, melynek egyik oldala 8,8 cm, a rajta
fekvő két szög pedig 48°, illetve 36°?

Megoldás:
A háromszög tompaszögű lesz. Nézzük az adatokat:

c  8,8 cm
  48
  36

Ekkor   180      180  48  36  96 .

A feladat a háromszög területét keresi:

a  c  sin 
T  .
2

Meg kell határoznunk az a oldalt. Ehhez a sinustételt használjuk fel:

a sin  c  sin  8,8  sin 48 8,8  0,7431

 a    6,56 cm
c sin  sin  sin 96 0,9945

Ekkor a terület:

a  c  sin  6,56  8,8  sin 36 6,56  8,8  0,5978

T     17,24 cm 2 .
2 2 2

3. feladat: Egy trapéz két párhuzamos oldalának hossza 44 cm és 28 cm. A hosszabbik

alapon lévő két szög 59°-os és 38°-os. Mekkorák a trapéz szárai?

Megoldás:

a  44 cm
c  28 cm
  59
  38

Az adatokból látszik, hogy a trapéz nem szimmetrikus. Készítsünk ábrát!

A trapéz C csúcsán át húzzunk párhuzamost a d oldallal. Ekkor a PBC háromszöget kapjuk,
amelynek a P-nél lévő szöge α, lévén egyállású szögek az A-nál lévő szöggel.

Erre a háromszögre fogjuk alkalmazni a sinustételt:

PB  a  c  44  28  16 cm
  180      180  59  38  83

b sin  PB  sin  16  sin 59 16  0,8572

 b    13,82 cm
PB sin  sin  sin 83 0,9925
d sin  PB  sin  16  sin 38 16  0,6157
 d     9,93 cm
PB sin  sin  sin 83 0,9925

Tehát a trapéz szárai 13,82 cm és 9,93 cm hosszúak.

4. feladat: Adott egy háromszög a = 14 cm, b = 9 cm hosszúságú oldala és a közbezárt

  73 -os szöge. Számítsuk ki a háromszög hiányzó adatait!

Megoldás:

Készítsünk ábrát:
a  14 cm
b  9 cm
  73
c?
?
?

Az ABC háromszögben a cosinustétel szerint:

c 2  a 2  b 2  2ab cos 
c 2  142  92  2  14  9  cos 73
c 2  196  81  252  0,2924
c 2  203,3152
c  14,26 cm

Az ABC háromszögben a sinustétel szerint:

a sin  a  sin  14  sin 73 14  0,9563

  sin      0,9389
c sin  c 14,26 14,26
 1  69,86
 2  110,14 nem lehet , mert   73

Ekkor   180      180  69,86  73  37,14 .

Azaz a háromszög hiányzó oldala 14,26 cm hosszú, a keresett szögek pedig 69,86° és 37,14°
nagyok.

5. feladat: Adott a háromszög három oldalhossza: 9, 13 és 7 cm. Számítsuk ki a háromszög

szögeinek nagyságát!

Megoldás:

a  9 cm
b  13 cm
c  7 cm
A cosinustételt használjuk az egyik szög (γ) meghatározásához:
c 2  a 2  b 2  2ab cos 
7 2  9 2  13 2  2  9  13  cos 
49  250  234 cos 
 201  234 cos 
0,8590  cos 
  30,8

A következő szöget már meghatározhatnánk sinustétellel is, de elképzelhető, hogy két

megoldást kapnánk, ami további vizsgálatot igényelne. Viszont ha most is cosinustételt
használunk, fix, hogy csak egy megoldást kapunk:

a 2  b 2  c 2  2bc cos 
9 2  13 2  7 2  2  13  7  cos 
81  218  182 cos 
 137  182 cos 
0,7527  cos 
  41,17

Innen   180      180  41,17  30,8  108,03 .

Tehát a háromszög szögei 41,17°, 108,03° és 30,8° nagyságúak.

6. feladat: Sík terepen az A és B megközelíthetetlen pontok távolságának meghatározására

kijelöltük a mérhető CD szakaszt, és szögmérő műszerrel megmértük az ábrán látható α,
β, γ, és δ szögeket. CD = 40 m, α = 35,3°, β = 53,5°, γ = 62°, δ = 29,5°. Számítsuk ki az
AB szakasz hosszát!

Megoldás:

Először határozzuk meg az ACD háromszögben az AC oldalt! A sinustétel szerint:

AC sin  40  sin 62

  AC   72,39 m
CD sin 180        sin 29,2

Most határozzuk meg az BCD háromszögben a BC oldalt a sinustétel segítségével:

BC sin      40  sin 91,5
  BC   69,71 m
CD sin 180        sin 35

Most pedig használjuk fel a cosinustételt az ABC háromszögben:

AB 2  AC 2  BC 2  2  AC  BC  cos 
AB 2  72,39 2  69,712  2  72,39  69,71  cos 35,3
AB 2  1883,24
AB  43,4 m

Tehát a keresett távolság 43,4 m.

7. feladat: Egy háromszög belső szögeinek aránya 3:4:5. Legrövidebb oldala 4 2 cm

hosszú. Mekkora a háromszög köré írt körének sugara?

Megoldás:

Az általánosított sinustételt fogjuk felhasználni, de ehhez még meg kell adnunk a legkisebb
szöget - ez van a legrövidebb oldallal szemben.

 ::   3: 4:5
  3 x;   4 x;   5 x  180        3 x  4 x  5 x  12 x  x  15
  45
  60
  75

Ekkor

a 4 2 4 2
a  2r sin   r     4 cm
2 sin  2  sin 45 2 .
2
2
Tehát a háromszög köré írt kör sugara 4 cm.
Koordináta-geometria

1. feladat: Milyen messze van a 4 x 2  4 y 2  16 x  32 y  44  0 egyenletű kör középpontja

az y  x  3 egyenletű egyenestől?

Megoldás:

Végeredményben egy pont és egy egyenes távolságát kell meghatározni. Ez a távolság

definíció szerint a pontból az egyenesre bocsátott merőleges szakasz hossza. Koordináta-
geometriában szakasz hosszát két pont távolságaként (vektor hosszaként) adjuk meg. Így a
megadott pontból (a kör középpontjából) kell merőlegest állítanunk a megadott egyenesre.
(Ennek az egyenesnek az egyenletét írjuk fel.) A metszéspont koordinátáit kell megadnunk,
majd a távolság számítható.

Először a kör egyenletéből kell kihámoznunk a kör középpontjának koordinátáit. Ehhez teljes
négyzetté alakítunk – az egyenlet egyszerűsítése után.

4 x 2  4 y 2  16 x  32 y  44  0 /:4
x  4 x  y  8 y  11  0
2 2

 x  2 2  4   y  4 2  16  11  0
 x  2 2   y  4 2  31

Innen a kör középpontjának koordinátái: C   2; 4  .

Most ebből a pontból bocsátunk merőlegest az y  x  3 egyenesre. (Ez lesz az f egyenes,

mert az eredetit e-vel jelöljük.)

Az f egyenes egyenletének felírásához ismernünk kell egy pontot (a C éppen jó), valamint
vagy az egyenes irányvektorát, vagy normálvektorát vagy iránytangensét. Legyen mondjuk az
irányvektor az, amit felhasználunk.
Az f egyenes irányvektora párhuzamos f-fel, ekkor viszont merőleges e-re (hiszen a két
egyenes is merőleges egymásra: e  f ), ami azt jelenti, hogy e-nek normálvektora. Így ha
megadjuk e egy normálvektorát, akkor éppen f egy irányvektorát kapjuk..

Az általános normálvektoros egyenlet a következő: Ax  By  Ax0  By 0 , ahol A és B a

normálvektor két koordinátája ( n  A; B  ), x 0 és y 0 az egyenesen megadott pont két
koordinátája ( P0  x0 ; y 0  ).

Az e egyenes egyenletéből leolvasható az e normálvektorának két koordinátája, csak ehhez

kicsit át kell alakítani az egyenletet:

e: y  x3
3  x  y
x  y  3
1  x    1  y  3
Ax  By  ...
A 1
B  1
n e 1;  1

Megkaptuk az e normálvektorát, így megvan f irányvektora: n e 1;  1  v f .

Ekkor az f egyenlete már felírható. Az irányvektoros egyenlet általánosan a következő:

v 2 x  v1 y  v 2 x0  v1 y 0 , ahol v1 és v 2 az irányvektor két koordinátája ( v  v1 ; v 2  ), x 0 és
y 0 pedig az egyenesen lévő pont két koordinátája ( P0  x 0 ; y 0  )

f: v f 1;  1 C   2; 4
v2 x  v1 y  v 2 x0  v1 y0
1  x  1  y  1    2   1  4
x  y  2  4
 x  y  2 /   1
f: x y 2

Hogy választ tudjunk adni a feladat eredeti kérdésére, a P pontot kell megadnunk. Ez viszont
az e és f egyenes metszéspontja. Két egyenes metszéspontjának koordinátáit az egyenesek
egyenletéből álló egyenletrendszer megoldásai adják meg.
e : y  x  3 f : x  y  2
y  x  3 

x  y  2
x   x  3  2
2 x  3  2
2 x  1
1
x  0,5  
2
5
y  x  3  0,5  3  2,5 
2

Vagyis a két egyenes metszéspontjának koordinátái: P   0,5; 2,5 . (Az ábrán is valahol ott
van.)

Ezek után már csak a CP szakasz hosszát kell megadnunk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen
távol van a kör középpontja az e egyenestől. Ehhez a CP vektor koordinátáit írjuk fel.
CP  p  c
P  0,5; 2,5  p  0,5; 2,5
C   2; 4   c  2; 4 
CP   0,5    2  ; 2,5  4   1,5;  1,5
1,5 2    1,5
2
CP  CP   2,25  2,25  4,5  2,12

Így a kör középpontja kb. 2,12 egység távol van az egyenestől.

2. feladat: Egy derékszögű háromszög átfogójának két végpontja A (7; 2) és B (1; 10).
a) Írja fel a háromszög köré írható kör egyenletét!
b) A háromszög harmadik csúcsa illeszkedik a 3x + 4y = 11 egyenletű egyenesre. Adja
meg ennek a csúcsnak a koordinátáit!
c) Számítsa ki a háromszög szögeit!

Megoldás:

a)

Kell a kör középpontja és sugara.

A kör középpontja (K) az AB szakasz felezési pontja:

 7  1 2  10 
K ;    4; 6  .
 2 2 

A sugár pedig a KA szakasz hossza:

KA 7  4; 2  6    3;  4 
3 2    4
2
r  KA   9  16  25  5

Így a kör egyenlete:

 x  4 2   y  6 2  25

b)

A keresett pont (C) illeszkedik a körre és a megadott egyenesre is. Így a C pont a kör és az
egyenes metszéspontja. Koordináta-geometriában pedig két alakzat metszéspontjának
koordinátáit az alakzatok egyenletéből álló egyenletrendszer megoldásával kapjuk.

3 x  4 y  11   y  11  3 x
 4
 x  4 2   y  6 2  25

 x  4  2   11  3x  6   25
 4 
2

 x  4  2   11  3x  24   25
 4 
2

 x  4  2    13  3x   25
 4 

 x  4  2    13  3 x 
2
 25
16
169  78 x  9 x 2
x 2  8 x  16   25 / 16
16
16 x 2  128 x  256  169  78 x  9 x 2  400
25 x 2  50 x  425  400
25 x 2  50 x  25  0 / : 25
x  2x  1  0
2

2
44
x1; 2  1
2
Megjegyzés : x 2  2 x  1   x  1
2

x 1
11  3 x 11  3
y  2
4 4
C 1; 2 

c)

A C csúcsnál lévő szög derékszög (90°, Thalész tétele miatt). Még keressük az A-nál lévő
szöget (  ), és a B-nél lévő szöget (  ).
AC  6
AB  2 AK  2  5  10
BC  8

BC
sin  
AB
8
sin  
10
sin   0,8
  53,13
  90    36,87