TÖRTÉNELEM EMELT SZINT

2021
 V. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK
XIV. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI DIKTATÚRÁK ÉS IDEOLÓGIÁJUK
• SZTÁLINI DIKTATÚRA,
• OLASZ FASIZMUS,
• NÁCI NÉMETORSZÁG

ELŐZMÉNYEK
• I. VILÁGHÁBORÚ (1914-1918) KITÖRÉSÉNEK OKAI:
→ nagyhatalmi egyensúly felbomlása & Balkán problémái,
→ franciák revansa (bosszúja) Németországgal szemben,
→ gyarmati versengés & szövetségi rendszerek ellentétei.
• A „CASUS BELLI”
→ 1914. június 28-án, Szarajevóban egy szerb merénylő (Gavrilo Princip)
megölte Ferenc Ferdinándot,
→ 1 hónap múlva az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának.
• RÉSZTVEVŐK
→ központi hatalmak (Németország, OMM, később törökök),
→ hármas antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, később olaszok,
majd az USA).
• A HÁBORÚ
→ a villámháború elképzelése szertefoszlott → nyugati & keleti fronton – álló
háború,
→ központi hatalmak összeomlottak, hármas antant – GYŐZELEM,
→ A harcok 1918 őszére véget értek – 10 millió áldozat.
• VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG
→ 1929. OKTÓBER 24. – „FEKETE CSÜTÖRTÖK”: A New York-i tőzsde
összeomlott – milliók váltak munkanélkülivé (szélsőségesek megerősödtek –
megígérték, hogy megoldják a problémákat).

BOLSEVIK IDEOLÓGIA & LENIN HATALOMÁTVÉTELE

• A bolsevizmus ideológiai alapja a MARXIZMUS*
→ osztályharc: társadalom a magántulajdon kialakulása óta egymással szemben álló
osztályokra oszlik:

BURZSOÁZIA PROLETARIÁTUS

→ cél: proletariátus hatalomra juttatása – ennek eredményeképpen egy olyan

társadalom jönne létre, amelyben megszűnik a magántulajdon, az emberek
kizsákmányolása, egyenlő értékű lesz a jólét,
→ szocialista forradalom: proletariátus hatalomra juttatásához.
• A XIX. század végére javult a munkásság gazdasági & jogi helyzete Európa nyugati &
középső részében
→ marxi elképzelések támogatottsága NEM volt jelentős.
 MARXIZMUS*
Forradalmi munkásmozgalom kialakulására legnagyobb hatással
→ KARL MARX & FRIEDRICH ENGELS volt,
→ Kommunista Kiáltvány (1848),
→ cél: kommunista társadalom, amelyben megszűnik a magántulajdon &
mindenki a közjóért fog dolgozni.

• Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártban (OSZDMP) a századfordulón

jelentős erőt képviseltek a FORRADALMI MARXISTÁK
→ Lenin szerint: valamennyi történelmi jelenség mögött az osztályharc húzódik meg,
→ centralizált szervezet nélkül nem győzhető le a kapitalista rendszer,
→ permanens forradalom.

• SIKERES POLGÁRI FORRADALOM Oroszországban, 1917. február 23.

(március 8. – Gergely naptár szerint)
→ bolsevikok hatalomra kerülése fegyveres puccsal: október 24-25. (november 6-7.).

• Bevezették a PROLETÁRDIKTATÚRÁT
→ állam szerepét abszolutizálták & erőszakot alkalmaztak,
→ társadalmi egyenlőség: 8 órás munkaidő, fizetett szabadság, polgári házasság,
ingyenes orvosi ellátás, nők egyenjogúsága, stb.,
→ államosították az ipari üzemeket,
→ III. Internacionálé (Komintern).

SZTÁLIN HATALOMRA JUTÁSA

• 1922 decemberében LÉTREJÖTT A SZOVJETUNIÓ – kommunista pártállam.
• 1924-ben meghalt Lenin:

SZTÁLIN TROCKIJ

• Hatalmi harcban SZTÁLIN („Koba”) GYŐZÖTT

→ 1927-től megszerezte az ország vezetését.

GAZDASÁGPOLITIKA
NEP
• NEP (1921-1928) – Új Gazdaságpolitika
→ Novaja Economicseszkaja Polityika,
→ fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak,
→ terményadót vezettek be,
→ javultak a mezőgazdasági eredmények, nőtt az ipari termelés,
→ cél: önellátás megteremtése, függetlenedés a kapitalista országoktól.
 • Társadalom differenciálódni kezdett: kereskedők & kulákok közül többen is
jelentősebb vagyont szereztek.

• Differenciálódás, infláció & ellátási problémák MEGOSZTOTTÁK A BOLSEVIK PÁRT

VEZETŐSÉGÉT:

A fordulat (1928-1929)
→ megtorpant a NEP-hez köthető gazdasági fejlődés,
→ növekedett a külpolitikai veszélyérzet,
→ társadalmi veszélyek: NEP-nek köszönhetően
gazdagodni kezdtek a parasztok (kulákok),
→ FELSZÁMOLTÁK A NEP-ET: sztálini kollektivizálás &
iparosítás kezdődött.

NEHÉZIPAR FEJLESZTÉSE
• Célja: bizonyítani, hogy a cári birodalom fejletlen, s annak helyére egy fejlett állam lép,
minél rövidebb idő alatt.
• Nehézipar & termelési eszközök gyártásának fejlesztése.

TERVGAZDÁLKODÁS
→ Állami tervutasításos rendszer,
→ élén a GOSZPLAN, állami tervhivatal,
→ megszüntette a piaci viszonyokat,
→ munkaerő mértéktelen kihasználására épült: sztahanovista mozgalom.

• Tervgazdálkodás → első ötéves terv (1928-1932)

→ 1928 után a gazdaságirányítás tervutasításokkal történt – központi apparátus hozta a
rendeleteket,
→ magas termelési elvárások (sokszor kivitelezhetetleb),
→ munkaversenyeket hirdettek (sztahanovizmus),
→ terv nem teljesítése esetén bűnösöket kerestek (szabotázs – szabotőrök),
→ beruházás- & forráshiány miatt → ÁRUHIÁNY.
• Tervgazdálkodás → második ötéves terv (1933-1937)
→ már nagyobb hangsúlyt fektettek a fogyasztási cikkek gyártására.

IPARI ÖSSZTERMELÉSBEN SZOVJETUNIÓ MEGELŐZTE NÉMETORSZÁGOT, ANGLIÁT,

FRANCIAORSZÁGOT
(de a fejlettségi mutatókban messze elmaradt tőlük)
 MEZŐGAZDASÁG
• Bevezették a beszolgáltatási rendszert: intenzív iparosítást szolgálta
→ megszerzett gabonából biztosították: iparosítás anyagi alapjait & munkásság ellátását.

• Mezőgazdaság szövetkezesítése → kolhozok szervezése.

• Kollektivizálás → 1932-1933-ban nagy éhséghez vezetett
→ közel tízmillió paraszt halt éhen Ukrajnában (holodomor).

TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK & PROPAGANDA

• Munkás-paraszti réteg uralkodó osztállyá emelése
→ intenzív iparosításnak köszönhetően a MUNKÁSSÁG ARÁNYA NŐTT,
→ egyéni parasztság aránya viszont csökkent.
• Kuláktalanítás: osztályellenségnek tekintett gazdagabb parasztság megtörése.
• Emelkedett az értelmiség aránya is
→ megnőtt a társadalmi mobilitás – munkások & parasztok millió lettek tanárok,
mérnökök, hivatalnokok.
PROPAGANDA
• Fontos volt bizonyítani a szocializmus életképességét & magasabbrendűségét a
kapitalista világgal szemben
• → bemutatta a gazdaság nagyszerű eredményeit (sokszor nem valósághű adatokkal).
SZTÁLIN DIKTATÚRÁJA
• Erőszakszervezetek → Cseka,
→ GPU,
→ OGPU,
→ 1934-től NKVD.

• TERROR:(Lehetséges) ellenfelek meggyilkoltatása

→ 1934: Kirov (leningrádi pártbizottság népszerű titkára volt, Sztálin ölette meg),
→ 1940: Trockij (Mexikóban végzett vele egy merénylő),
→ 1938-1939: értelmiség ellen lépett fel, sok tudóst végeztek ki.

• KONCEPCIÓS PEREK: hamis vádakon alapult

→ előre megírt forgatókönyv alapján,
→ kényszerekkel tettek „beismerő vallomásokat”.
• GULAG: munkatáborok
→ kényszerek ellenére sem működött együtt a rendszerrel, azokat vitték a gulágba,
→ cél: elvileg átnevelés, gyakorlatilag MUNKA,
→ embertelen körülmények, magas elhalálozási arány (milliós nagyságrend).

• SZEMÉLYI KULTUSZ → 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz
első elemei,
→ képek, versek, szobrok Sztálinról.
 FASISZTA IDEOLÓGIA
• Szélsőjobboldali fasiszta mozgalom megalapítója: BENITO MUSSOLINI.
• Jelképük: összekötött vesszőnyalábba dugott bárd*
*fasces – vesszőnyaláb, ókori Rómban
az állami hatalom jelképe volt.

• Olyan rétegekben találtak támogatásra, amelyek a háborúban / háború után a

legnagyobb veszteségeket szenvedték el.

LEGFONTOSABB ELVEIK
→ háború jótékony hatást gyakorol a társadalomra & egyénekre – ezzel
összpontosíthatja győzelemre viszi az erőt,
→ állam irányítására az aktív kisebbség hivatott,
→ demokrácia a társadalmak „elfajulásához” vezet,
→ nemzeti érdekeket mindenek fölé kell helyezni,
→ államnak totális hatalmat kell gyakorolni a polgárai felett.

MUSSOLINI HATALOMRA JUTÁSA

HÁBORÚ UTÁN
• Olaszország győztes hatalom volt ugyan, de
→ mégsem kaptak észak-afrikai területeket, német gyarmatokat,
→ Fiume sem került hozzájuk,
→ NEMZETI ÉRZELMEK FELERŐSÖDÉSÉHEZ VEZETTEK.
• Olasz gazdaság nagyon legyengült
→ megerősödtek a szélsőségesek – a kormány tartott a baloldaltól, így a szélsőjobboldal
erőszakos politikai módszereit elnézték.

• A „vörös két év” (1919-1920)

→ fellendült a munkásmozgalom: sztrájkok & földfoglalások,
→ 1921-ben megalakult az Nemzeti Fasiszta Párt: erős államot kívántak létrehozni
(nemzeti felemelkedés, tőke korlátozása, kisemberek felkarolása).

• Szélsőjobboldal aktivizálódása
→ 1919-ben elfoglalták Fiumét d’Annunzio vezetésével,
→ BENITO MUSSOLINI létrehozta Fasci di Combattimento szervezetét (baloldali
program & nacionalizmus) & megszervezte a mozgalom rohamosztagait (squadrák) +
„fekete ingesek”.

„MARCIA SU ROMA” – „Menetelés Rómába” (1922. október 28.)

– Mussolini csapatai bevonultak Rómába –
– III. Viktor Emánuel király kinevezte Mussolinit miniszterelnöknek –
 GAZDAGSÁGPOLITIKA
• Erőteljes állami beavatkozás.
• Cél → gazdagsági önellátás megteremtése: kiemelt szerep – bányászat,
energiatermelés, vegyipar,
→ „földéhség” csillapítása: mocsárlecsapásokkal művelhető területek bővítése.

MUSSOLINI DIKTATÚRÁJA
• Mussolini 1922-ben koalíciós kormányt alakított
→ megígérte az alkotmányos keretek betartását, DE
→ létrehozta a Fasiszta Nagytanácsot – fokozatosan az állam vezető testületévé vált.

• 1925. január 3-án kezdődött meg MUSSOLINI DIKTATÚRÁJA

→ betiltották a baloldali pártokat,
→ bevezették a cenzúrát,
→ Mussolini felvette a duce (vezér) címet,
→ totális diktatúra,
→ minden kérdésben a duce & Fasiszta Nagytanács döntött, FASISZTA ÁLLAM
→ államosítás, (formálisan királyság maradt,
→ korporációs rendszer, de a vezér Mussolini lett)
→ gazdaság fejlesztése,
→ állami gondoskodás,
→ diplomáciai kapcsolat Szovjetunióval.

• KORPORÁCIÓK: totális állam létrehozásának eszköze volt (1927-1934-re fejeződött

be a kiépítése)
→ rendszer élén: Korporációk Nemzeti Tanácsa,
→ mindent & mindenkit az ellenőrzése alatt tud tartani,
→ állami irányítás alatt tervgazdálkodást folytatnak,
→ korporatív állam: korporációban (hivatásrend) az azonos iparágban dolgozó
munkavállalók & munkaadók is részt vettek.

KÜLPOLITIKA
• Vezető szerepre törekedett Közép-Európában & Balkánon
→ több térségbeli országgal barátsági szerződést kötött.
• Meg akart növelni a befolyást az Adrián & Földközi-tengeren
→ 1923-ban megszerezte Fiumét.
• Terjeszkedni kívánt Afrikában is
→ csak 1935-1936-ban került sor rá az etiópiai háborúban,
→ innentől olasz külpolitika csupán Németország felé kereste a szövetségi
kapcsolatokat.

• LATERÁNI SZERZŐDÉS (1929)

→ Megállapodott a pápasággal,
→ az államvallás: katolikus,
→ VATIKÁN FÜGGETLEN ÁLLAM,
→ cserében az egyház elismerte, hogy RÓMA OLASZORSZÁG FŐVÁROSA.
 OLASZ FASIZMUS & NÉMET NÁCIZMUS ÖSSZEHASONLÍTÁSA

• Azonosságok
→ új rendet, új civilizációt & nemzeti-faji kollektívumot hirdettek,
→ kispolgári tömegeket is mozgósító tömegmozgalom segítségével, parlamentáris
keretek között kerültek hatalomra,
→ vezérelv (Duce – Führer).

• Különbségek: az olasz fasizmus

→ nem antiszemita,
→ fenntartotta a királyság intézményét,
→ nem egyház- & vallásellenes,
→ tradicionális külpolitikát követ,
→ messzebbre jutott a korporatív államberendezkedés megvalósításában.

NÁCI IDEOLÓGIA & NSDAP LÉTREJÖTTE

• NSDAP – Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt)
→ Nationalsozialistische Deutsche Arbaiterpartei,
→ 1919-ben alakult meg,
→ müncheni sörpuccs (1923): kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a
hatalomátvételt – kudarcba fulladt,
→ Hitler & társai börtönbe kerültek (Hitler itt írta meg a „Mein Kampf” – „Harcom”
könyvét, amiben a programjait vázolta fel).

NÁCI PÁRT PROGRAMJAI

→ nemzetiszocialista ideológia az alapja,
→ wilsoni pontokra hivatkozik (népek önrendelkezési elve),
→ az elcsatolt német területek visszaadását & Anschlusst követeli,
→ élettérelmélet (Lebensraum → Kelet-Európa meghódítása),
→ parasztoknak földet ígért, munkásoknak munkát,
→ fajelmélet: német az uralkodó – árja – faj,
→ megszüntették a zsidóság állampolgárságát – később antiszemitizmus,
→ szociáldarwinizmus.

térelmélet
tömeglélektan népek fennmaradása attól függ, hogy képesek-e
arctalan tömeg irányítható, lakosságukat, s ahhoz területüket növelni
sőt igényli a vezetést
 HITLERI FAJELMÉLET
• Magasabb rendű fajok (árják)
→ germánok,
→ német az uralkodó nép,
→ másodrendű rokon népek (dánok, hollandok, stb.).
• Alacsonyabb rendű fajok (rabszolga népek)
→ latin népek,
→ szlávok,
→ afrikaiak,
→ ázsiaiak.
• Kiirtandó népek
→ zsidók – legalacsonyabb rendű & legveszélyesebb fajnak tartotta,
→ cigányok.

HITLER HATALOMRA JUTÁSA

• Német gazdagságot érintette a legérzékenyebben (1929-1933)
→ termelés rohamosan csökkent,
→ válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot!
→ felborult a politikai egyensúly: szélsőségesek megerősödése.

• Náci párt kihasználta a helyzetet

→ tömegagitációba kezdett,
→ Hitler a szociális demagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy
csak ő képviseli a társadalmi igazságosságot & nemzeti érdekeket,
→ a tömeg elutasította a kommunistákat (1919-es események miatt), nácik népszerűk
lettek a nemzeti érdekek hangsúlyozásával.

• 1932-ES VÁLASZTÁSOK
→ elnökké választották Hindenburgot,
→ júliusi parlamenti választásokat az NSDAP nyerte (37,4%).
• NSDAP tagjai → Adolf Hitler,
→ Hermann Göring,
→ Josef Goebbels,
→ Rudolf Hess,
→ Ernst Röhm (SA vezetője).

• 1933. január 30-án lett Németország kancellárja Hitler

→ kancellár – kormányfő,
→ Hindenburg nevezte ki,
→ felszámolta az alkotmányosságot,
→ Reichtstag felgyújtásával kizáratta a kommunistákat a parlamentből (őket vádolta a
felgyújtással).

• 1933. március 24.: FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNY

→ a kormányt törvényhozói teljhatalommal ruházta fel.
 HITLER DIKTATÚRÁJA
• MEGINDULT A TOTÁLIS ÁLLAM KIÉPÍTÉSE
→ felállították az első koncentrációs tábort (Dachau): „gyanús elemeket”
deportáltak ide (zsidók – holokauszt, baloldaliak, homoszexuálisok, stb.),
→ megalakult a GESTAPO: politikai rendőrség, Göring vezetésével,
→ feloszlatták a szakszervezeteket,
→ betiltották az ellenzéki újságokat,
→ kihirdették az egypártrendszert: betiltották a többi pártot.

• Hindenburg halála után, Hitler lett az elnök & hadsereg főparancsnoka (1934) –
Führer.

• Erőszakszervezetek → SA: Sturmabteilung – rohamosztag,

→ SS: Schutzstaffel – védőosztag,
→ GESTAPO: Geheime Staatspolizei – titkos rendőrség.

GAZDASÁGPOLITIKA
• 4 éves terv: 1936-tól Göring vezetésével
→ már a háborús felkészülést célozta – hadiipar fejlesztése,
→ modern iparágak: autógyártás, repülőgépgyártás, vegyipar.

TOTÁLIS ÁLLAM JELLEMZŐI

• Egységes ideológia: nácizmus.
• Egy tömegpárt: NSDAP.
• Sajtómonopólium: propaganda – újság, rádió, film.
• Terrorisztikus rendőrség: GESTAPO.
• Fegyvermonopólium: rohamosztag – SA, hadsereg – SS.

• Közösségi ellenségkép → zsidóság

→ 1933-tól megindult a zsidóság szervezett üldözése: üzleteik bojkottja, kizárásuk az
egyetemekről, stb.,
→ 1935-ben nürnbergi törvények: zsidókat megfosztották német állampolgárságuktól,
megtiltották a zsidók & árják házasságát, szexuális kapcsolatát,
→ 1938. november 9-10.: „Kristályéjszaka” – szervezett támadás a zsidóság ellen
(zsinagógák felgyújtása, zsidó üzletek kifosztása).

TÁRSADALOM EGYSÉGESÍTÉSE (GLEICHSCHALTOLÁSA)

• Közös ellenségkép: zsidóság.
• Közös jövőkép: újra felemelkedő Nagynémet Birodalom.
• Közös vezér: Führer.
• Nemzeti Munkafront: átszervezték a munka világát.

• Nők: „3 K” politika → „Kinder-Kirche-Küche” – gyerekszülés-egyház (gyereknevelés)-

konyha (család ellátás).
• Ifjúság: Hitlerjugend → fiúk (6-18 év között), „Hit és Szépség” → lányok.
 PROPAGANDA
• Hitler meggyőződése szerint a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa.

PROPAGANDA ELVEI
→ totalitás (emberi élet valamennyi területére kiterjedjen),
→ széles tömegekhez szóljon,
→ szubjektív & egyoldalú legyen,
→ kevés témára koncentráljon – de azokat kitartóan ismételje.

• 1933-tól Goebbels volt a propagandaminiszter

→ felhasználták a sajtót, rádiót & megafont a tömeggyűléseken,
→ ünnepségek: nürnbergi egyhetes pártkongresszus, megemlékezés – Führer
születésnapján, stb.,
→ nyilvános könyvégetések.
• Hitlerjugend: náci párt ifjúsági szervezete
→ Führer iránti feltétlen hűségre & engedelmességre nevelték őket,
→ könnyen manipulálhatóak voltak.

Szélsőbal & szélsőjobb összehasonlítása

 KRONOLÓGIA
• 1848: Kommunista Kiáltvány.
• 1914-1918: I. világháború.
• 1914. június 28.: Szarajevói merénylet, az I. világháború kirobbanása.
• 1917. február 23.: polgári forradalom Oroszországban,
• 1917. október 24-25.: hatalomra kerülnek a bolsevikok.
• 1919-1920: „vörös két év”.
• 1919: elfoglalják Fiumét d'Annunzio vezetésével.
• 1919: megalakul az NSDAP.
• 1921-1928: NEP működése.
• 1922. október 28.: Marce su Roma.
• 1922. december: létrejön a Szovjetunió.
• 1923: müncheni sörpuccs.
• 1925. január 3.: megkezdődik Mussolini diktatúrája.
• 1927-től: Sztálin megszerzi Szovjetunió vezetését.
• 1928-1929: fordulat a szovjet gazdaságban.
• 1928-1932: első ötéves terv.
• 1929. október 24.: világgazdasági válság.
• 1929-től: Sztálin személyi kultusza.
• 1929: lateráni szerződés.
• 1933. január 30.: Hitler Németország kancellárja lett.
• 1932-1933: nagy ukrajnai éhség.
• 1932: a választásokat az NSDAP nyeri meg.
• 1933-1937: második ötéves terv.
• 1933: megindul a zsidóság szervezett üldözése.
• 1933. március 24.: felhatalmazási törvény.
• 1934: megölik Kirovot.
• 1934: Hitler az elnök & hadsereg parancsnoka.
• 1935: nürnbergi törvények.
• 1938-1939: Sztálin az értelmiség ellen lép fel.
• 1938. november 9-10.: „Kristályéjszaka”.
• 1940: végeznek Trockijjal.

• Karl Marx (1818-1883)

• Lev Davidovics Trockij (1879-1940)
• Vlagyimir Iljics Lenin (1917-1924)
• Joszif Visszarionovics Sztálin (1922-1934)
• Adolf Hitler (1933-1945)
• Benito Mussolini (1922-1945)
• III. Viktor Emánuel (1900-1946)
• Paul von Hindenburg (1925-1934)
 FOGALOMTÁR
• agitáció: rábeszélés.
• Anschluss: németül „csatlakozás”, Ausztria Németországhoz való csatolása.
• apparátus: berendezkedés, intézmény.
• bolsevikok: bolsisztvo szó jelentése többség. Az orosz forradalmi baloldal, a vezetőjük Lenin
volt.
• burzsoázia: magántulajdonnal rendelkező kisebbség.
• dekrétum: határozat.
• demagógia: üres, teljesíthetetlen ígéret.
• fasces: vesszőnyaláb, ókori Római birodalom hatalmi jelképe.
• GULAG: szovjet munkatábor.
• holodomor: nagy ukrajnai éhezés.
• holokauszt: teljesen égő áldozat, szervezett népirtás (zsidóság).
• internacionálé: nemzetközi.
• kapitalizmus: tőkés termelési rendszeren alapuló gazdaság.
• kolhoz: termelőszövetkezet.
• koncepciós per: hamis vádakon alapuló
• konkordátum: az egyház és az állam között létrejött szerződés, megállapodás.
• korporáció: a fasiszta Olaszországban kialakult szervezetek, dolgozók és a munkáltatók közös
érdekképviseleti szervezetei voltak.
• kulák: nagygazda, a paraszti világ elitjének a megnevezése, internálótáborokba hurcolták őket.
• kuláktalanítás: osztályellenségnek tekintett gazdagabb parasztság megtörése.
• Lebensraum: élettérelmélet, németek keleti terjeszkedése.
• Marcia su Roma: menetelés Rómába.
• Mein Kampf: Harcom, Hitler műve, amelyben összefoglalta programjait.
• nacionalizmus: (natio – nemzet): a XVIII. században megjelenő nemzetállam létrehozására,
védelmére, tiszteletére vonatkozó, ezt a legfontosabb politikai értéknek tekintő politikai
irányzat (nyelvi-etnikai, politikai nemzetfogalom).
• NEP: Új Gazdaságpolitika (Novaja Economicseszkaja Polityika).
• „nepmanok”: kereskedők.
• NSDAP: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt.
• legitim: törvényszerű.
• pártállam: egypártrendszer, amelyben a diktatórikus párt minden demokratikus ellenőrzés
nélkül gyakorolja a hatalmat.
• permanens: folyamatos.
• proletár: vagyontalanok.
• puccs: államcsíny, összeesküvés az állam irányításának megszerzéséért.
• SA & SS: Sturmabteilung – rohamosztag & SS: Schutzstaffel – védőosztag,
• squadrák: rohamosztagok.
• szabotázs: egy munkafolyamat szándékos megakadályozása / feltartása.
• szociáldarwinizmus:
• szovhoz: állami gazdaság.
• szovjet: tanács.
• sztahanovizmus: munkaverseny.
• társadalmi mobilitás: más társadalmi csoportba kerülés, felemelkedés / lesüllyedés útján.
• tervgazdálkodás: olyan gazdasági rendszer, amelyben megszűnik a magántulajdon, az állam
irányítja a gazdaságot előre meghatározott tervekben.
• vezérelv: egyszemélyi vezető kizárólagos hatalmába és tévedhetetlenségébe vetett fanatikus hit.
 MÉG TÖBB INFÓÉRT
ELŐZMÉNYEK
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-az-elso-vilaghaboru/az-i-vilaghaboru-i
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-az-elso-vilaghaboru/az-i-vilaghaboru-ii
• https://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenyei/parizs-kornyeki-bekek-uj-allamok-kozep
• https://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-europa-es-vilag-ket-vilaghaboru-kozott/vilaggazdasagi-valsag

SZTÁLINI DIKTATÚRA
• https://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-europa-es-vilag-ket-vilaghaboru-kozott/diktatorok-iii
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_04_031
• http://tortenelemcikkek.hu/node/368
• https://youtu.be/1I78VdlJufE
• https://youtu.be/9okKjtLUlvg

OLASZ FASIZMUS
• https://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-europa-es-vilag-ket-vilaghaboru-kozott/diktatorok-i
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_04_030
• http://tortenelemcikkek.hu/node/368
• https://youtu.be/zpYaRY376p4
• https://youtu.be/Beh5t-oEhH0

NÁCI NÉMETORSZÁG
• https://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-europa-es-vilag-ket-vilaghaboru-kozott/diktatorok-ii
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_04_033
• http://tortenelemcikkek.hu/node/368
• https://youtu.be/gIVz9OED91A
• https://youtu.be/EoptvwXVLbY

• B. Mátyus Gyöngyi & Bori István: Történelem érettségi témavázlatok (2016)

• Farkas Judit 2021. évi érettségi tételek történelemből (emelt)
• Száray Miklós Történelem 11.