II. Forradalmak Oroszországban.

A Szovjetunió létrejötte és a sztálinizmus jellemzői

1. Az 1917-es forradalmak:

A februári forradalom:

- 1917. február 23-án Lvov herceg vezetésével sikeres polgári forradalom zajlott Oroszországban, melynek hatására lemondott II. Miklós cár.

- Ideiglenes Kormány alakult, amely nem tudott úrrá lenni a válságon.

Okai:

● nem lépett ki a háborúból,

● nem tartott földosztást,
● nem volt teljesen birtokában a hatalomnak, mert helyi szinteteken a (munkásokból, parasztokból és katonákból alakult) szovjetek
vették át az irányítást a bolsevikok vezetésével. (Tovább kell vinni a forradalmat és meg kell szerezni a hatalmat - Lenin: „Áprilisi tézisek”)
● 1917 nyarán a Kerenszkij offenzíva összeomlása után sztrájkok kezdődtek.

Az októberi forradalom:

- 1917. október 25-én (november 7.) a bolsevikok megdöntötték az Ideiglenes Kormányt, és átvették az irányítást Péterváron.

- Intézkedéseik:

● békedekrétumot tettek közzé, és később megkötötték a Breszt-Litovszki békét,

● földről szóló dekrétum (földosztás).

De: nem nőtt jelentősen a bolsevikok támogatottsága, ezért feloszlatták az újonnan parlamentet (proletárdiktatúra bevezetése).

2. A Szovjetunió létrejötte:

- A parlamentből kiszorult erők az antant hatalmak támogatásával polgárháborút folytattak 1918-22 között, amely a bolsevikok győzelmével
végződött.

- A szovjethatalom győzelmének okai:

● az elhúzódó polgárháború nagy kegyetlenséggel zajlott, kivégezték a cári családot,

● az antant hatalmak elhagyták Oroszországot,
● 1918-1921 között a bolsevikok (vörösök) hadikommunizmust vezettek be:
○ államosítások (az ipari üzemek),
○ beszolgáltatás,
○ jegyrendszer,
○ statárium,
○ teljes diktatúra alkalmazása.

Eredménye:

● megszűntek a piaci viszonyok,

● az ellátási gondok (éhezés) hatására sztrájkok kezdődtek.
● a válság rendezésére 1921-ben Lenin kidolgozta a NEP-et (új gazdaságpolitika):
○ részlegesen visszaállították a piaci viszonyokat,
○ engedélyezték s kisüzemeket és a külföldi tulajdont,

Eredménye: javult az ellátás.

- A polgárháború után 1922-ben megalakult a Szovjetunió (CCCP – SZSZSZR: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége), amely kommunista
berendezkedésű államként határozta meg önmagát az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) vezetésével. Első alkotmányát 1924-es adták ki.

3. A Szovjetunió első évtizedei:

- 1924-ben, Lenin halála után harc kezdődött a hatalomért az SZKP vezetésén belül:
● a lehetséges vezetők Sztálin és Trockij voltak,
● Sztálin szövetkezett Trockij ellenfeleivel és 1927-ig magához ragadta a hatalmat az SZKP apparátusának segítségével.

- A hatalom megszerzése után Sztálin a saját akarata szerint alakította át a Szovjetuniót:

● bevezette a tervgazdálkodást:
○ központi tervezés (ötéves tervek),
○ gyorsított ütemű iparosítás (nehézipar, bányászat és energiaipar),
○ célja a fegyverkezés volt (fel kell készülni egy esetleges háborúra),
○ kollektivizálta a mezőgazdaságot:
■ az ipar fejlesztéséhez szükséges munkaerőrőt a mezőgazdaságból vonták el a földek államosításával,
■ a parasztgazdaságok helyét a termelőszövetkezetek (KOLHOZ) és állami gazdaságok (SZOVHOZ) vették át.

- A gazdaság erőszakos átszervezése miatt súlyos problémák keletkeztek:

● a jómódú parasztok (kulákok) ellen álltak a kollektivizálásnak, ezért ellenséggé váltak (kivégezték vagy kitelepítették őket pl. Szibériába),
● nem állt rendelkezésre elegendő eszköz és szaktudás, ezért nem volt elegendő gabona (1929-1930 között éhínség volt),
● a tervgazdálkodás megszüntette a piaci viszonyokat (irracionális terveket kellett teljesíteni, az emberek kimerültek, fennmaradt a
nyomor, stb.).

4. A sztálini diktatúra jellemzői:

- Sztálin minden posztra a saját embereit nevezte ki.

- A hatalmának ellenállókat meggyilkoltatta, vagy börtönbe, munkatáborokba záratta (politikai perek kezdődtek koholt vádak alapján).

- Az ellenséggé nyilvánított foglyok számára a Szovjetunió területén (többnyire Szibériában) munkatáborokat hoztak létre (GULAG: Lágerek
Főparancsnoksága).

- Politikai rendőrséget állítottak fel (CSEKA), ami az SZKP erőszakszervezeteként működött.

- Sztálin saját személye körül kultuszt építtetett ki, a propaganda eszközeivel : képek, versek, filmek, szobrok, városok, utak, terek