Németország az I. világháború után.

A nácizmus hatalomra jutása és jellemzői

1. Németország helyzete a háború után:

- A katonai vereség után súlyos válság bontakozott ki.

Okai:

● a gazdaság összeomlása miatt árú és élelmiszerhiány keletkezett,

● a növekvő munkanélküliség és infláció miatt Berlinben munkásfelkelés volt, Bajorországban tanácsköztársaság vette át a
hatalmat,
● a frontokról hazatérő katonák szerepet vállaltak a forradalmak leverésében.

- 1919-ben a szociáldemokraták szerezték meg a vezetést. A Weimarban elfogadott alkotmány köztársaságot teremtett és
bővítette az emberi jogokat.

- A Weimari Köztársaság nem volt képes teljesíteni a Versailles-i béke (1919) követeléseit, ezért csak az USA pénzügyi
segítségével tudott túljutni a válságon (Dawis-terv).

- A világgazdasági válság hatására súlyos gazdasági és politikai gondok jelentkeztek:

● a vállalatok többsége csődbe jutott,

● tömegessé vált a munkanélküliség,
● megerősödtek a szélsőséges politikai pártok,
● az egymást váltó kormányok egyike sem tudta kezelni a válságot.

2. Az NSDAP hatalomra jutása:

- A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Náci Párt, NSDAP) elődje 1919-ben alakult Münchenben. Alapítói elutasították a
Versailles-i békét. Céljaik között szerepelt a kommunizmus visszaszorítása és a belső rend helyreállítása.

- 1920-ben Adolf Hitler lett a párt egyik vezetője.

- A nácik 1923-ben Münchenben foglyul ejtették a bajor kormány néhány tagját egy sörözőben (sörpuccs), ezért Hitlert és társait
börtönbe zárták.

- Hitler a börtönben írta meg fő művét, a Mein Kampfot (Harcom).

- A gazdasági világválság idején megnőtt a radikális változásokat ígérő nácik és a kommunisták támogatottsága, ezért a kommunista
veszély elhárítása érdekében a konzervatív erők szövetséget kötöttek a nácikkal (Harzburgi front).

- Nyomásukra Hindenburg elnök 1933. január 30-án Hitlert nevezte ki kancellárnak.

3. A náci diktatúra kiépítése:

- Hatalomra jutása után Hitler a teljes hatalom megszerzésére törekedett, ezért:

● a parlament feloszlatása után új választásokat rendeztek,

● felgyújtották a parlament épületét (Reichstag), amivel a kommunistákat vádolták meg, ezért a baloldali pártokat és
sajtót felszámolták,
● elfogadtatta a felhatalmazási törvényt: a kancellár a parlament felhatalmazása nélkül bocsáthat ki törvényeket, ezzel
megnyílt az út a diktatúra kiépítéséhez.
● 1933 nyarán a választásokon már csak a nácik indulhattak, ezzel megvalósult az egypártrendszer és kialakult a
diktatúra,
● 1934-ben Hindenburg halála után az államfői hatalom is Hitler kezébe került,
● minden területen központosítást hajtottak végre, így minden hatalom az NSDAP és Hitler kezében összpontosult,
● a diktatúra kiépítésében játszott szerepe miatt az Ernst Röhm vezette SA igényt tartott a hadsereg irányítására, ami
veszélyt jelentett Hitler számára, ezért leszámolt velük, vezetőit kivégeztette (1934. június 29-30. - „hosszú kések éjszakája”),
● az SA helyét a Hitler testőrségeként létrehozott SS (Védő osztag) vette át Himmler vezetésével,
● létrehozták a Gestapo-t (Állami Titkosrendőrség), amely közvetlenül Hitler ellenőrzése alatt állt,
● az egész társadalmat a náci ideológia szolgálatába állították (pl.: Hitlerjugend),
● teljes cenzúra érvényesült a sajtóban, a művészetben és a tudományban,
● a gazdaságot az állami céljaira használták, pl.: a hadiipar erőszakos fejlesztése (fegyverkezés),
● 1933-tól megindult a zsidók szervezett üldözése:
○ nem vásároltak a zsidók üzleteiben, kizárták őket az egyetemekről és az államigazgatásból,
○ 1935-ben a nürnbergi törvények megfosztották a zsidókat a német állampolgárságuktól, megtiltották a zsidók és az
árják közötti házasságot,
○ 1938. november 9-10-én megrendezték a „kristályéjszakát” (letartóztatások, gyilkosságok, zsinagógák felgyújtása,
könyvégetés).

4. A náci ideológia jellemzői:

- A nemzetszocializmus szélsőjobboldali irányzat, melyben nemzeti és szociális demagógia egyesül.

- Alapját a 19. századi ideológiák képezték:

● fajelmélet: a történelem fajok harca, ahol az győz, aki az erősebb,

● térelmélet: a népek fenntartása attól függ, hogy képesek e lakosságukat és ahhoz a területüket növelni,
● tömeglélektan: az arctalan tömeget lehet irányítani, mert igényli, hogy vezessék,
● szociál- és nacionáldarwinizmus: az emberi társadalomban a népek között is harc van a létért, mert zajlik a szelekció (mint
az állatoknál).

- A náci párt ideológiáját Hitler a Mein Kampfban fogalmazta meg. Alapjai:

● fajelmélet:
○ a magasabb rendű fajok (árják) a germánok, közülük a német az uralkodó nép,
○ léteznek másodrendű rokon népek (pl. dánok, hollandok),
○ alacsonyabb rendű fajok a rabszolga népek (latinok, afrikaiak, ázsiaiak, szlávok),
○ a kiirtandó népek, a zsidók és a cigányok,
● antiszemitizmus:
○ a zsidók tehetnek a németek szenvedéseiről, mert „mindenhol ott vannak”,
○ faji és politikai alapon kívánt leszámolni velük,
● „élettér elmélet”:
○ nagyobb élettérre van szüksége a német népnek, ezért kelet felé kell terjeszkedni,
○ a kisebbségben élő németek védelmezőjeként lépett fel, egyesíteni kívánta őket,
○ náci birodalom megteremtése volt a célja,
● revans:
○ a háborús sérelmek orvoslása,
○ a franciák és angolok legyőzése a célja,
● szociális demagógia alkalmazása:
○ a munkásoknak munkát és a nagytőke megfékezését,
○ a tőkéseknek a kommunisták és szakszervezetek korlátozását,
○ a parasztoknak földet ígért.

- A cél eléréséhez új harci stílust teremtett az SA (rohamosztag) létrehozásával.

5. A náci propaganda jellemzői:

- A náci párt a propaganda eszközeit használta a hatalom megszerzéséhez és a diktatúra fenntartásához.

- Jellemzői:

● az élet minden területére kiterjedt,

● széles tömegekhez szólt,
● szelektív volt és egyoldalú,
● kevés témára koncentrált és azokat kitartóan ismételte.

- 1933-tól Goebbels propagandaminiszterként fokozta a nép meggyőzését.

- Eszközei:

● sajtó, rádió, megafon,

● filmek,
● hatalmas ünnepségek, utcai felvonulások, gyűlések, stb.

- Hitler személye körül kultuszt teremtettek:

● szónoklatokkal hatott a tömegekre,

● Führernek (vezér) nevezték.