A világháborút követő években Németországban a háborúból hazatért fiatalok tömege nem
találta a helyét a társadalomban. Gyűlölték a civil világot, ezért tömegesen csatlakoztak a háború után alakult szélsőjobboldali szervezetekhez, melyek erős (diktatórikus), igazságos hatalom megvalósítására törekedtek. A nácizmust a Weimari-köztársaság előzte meg, mely az I. világháború után jött létre. A munkanélküliség nagyon magas volt ebben az időszakban. A nemzetszocialista mozgalom először 1923-ban hívta fel magára a figyelmet, amikoris puccsot hajtottak végre Münchenben, egy sörcsarnokban, ahol túszul ejtették a bajor kormány tagjait. Gyorsan leverték a felkelést, börtönbüntetés járt a támadóknak, köztük a párt vezetőjének is, Adolf Hitlernek. A nácizmus egyik alappillére volt még az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeitspartei), melyet Anton Drexler alapított 1919-ben. Hitler, aki ennek a pártnak volt a vezetője, a börtönben megírta programját, a Mein Kampfot (Én harcom), ebben foglalta össze gondolatait. A munkásoknak munkát ígért, és a tőke megfékezését, a tőkéseknek a kommunisták és a szakszervezetek korlátozását, a parasztoknak földet ígért. A németek háborús sérelmeit kívánta kijavítani. A náci ideológia központja a fajelmélet volt: Hitler a németséget felsőbbrendűnek (übermentsch) gondolta, míg a letöbb népet, például a zsidókat alsóbbrendűnek. Elsősorban ez az elmélet a zsidóság ellen szólt, amivel a tömegeket akarták mozgósítani, egy ellenségképet kialakítani. Ebből következett aztán a faji alapú zsidóellenesség, az antiszemitizmus. Hitler és a nácik megvetették a demokráciát. Egypártrendszert kívántak kialakítani, Hitler személyi kultuszával társítva. Erős akaratú vezérnek hívták, ő volt a Führer. Náci jelkép volt a horogkereszt. 1933.01.31 – Hitler kancellári kinevezése 1933.02.27-én felgyújtják a Reichstagot, amit Hitler kihasználva kizáratta a kommunistákat a választásokról, a nácik azonnal korlátozták más pártok működését. Lebensraum: élettérelmélet, keletre való terjeszkedés elmélete Júniustól életbe lépett az egypártrendszer, nyílt, személyes diktatúra vette kezdetét. Hitler maga mellé állította a népet, személyi kultusza hatalmas volt, mindenkinek magasztalnia kellett a Führer személyét. Az állam beleszólt a gazdaság irányításába, később ennek érdekében hozta létre a Neuer Plant. Nagyobb fejlesztések a náci Németországban: autópályarendszer, Volkswagen, fegyverkezési program, modernizáció. A munkanélküliség megszűnt. Hitler hatalmát a náci párt rohamosztaga, az SA egy idő után már fenyegette, emiatt leszámolt velük, ez volt a „hosszú kések éjszakája” (1934.06.30). Hitlernek két másik fontos szervezete volt: az SS (védőosztag), illetve a Gestapo (titkos államrendőrség). Létrejöttek ifjúsági szervezetek is: Hitlerjugend. Ezt a korszakot jellemezte még a könyvégetés is. Koncentrációs táborok, úgynevezett lágerek jöttek létre. 1935-ben megszülettek a Nürnbergi (faji) törvények, a zsidókat megfosztják állampolgárságuktól. Az antiszemitizmust napirenden tartotta Hitler. 1938.11.9 - 10.: „kristályéjszaka (Kristallnacht)”: szervezett zsidók elleni támadás.