–NÉMETORSZÁG 1918-1939

A nácik hatalomra jutása és a totális diktatúra kiépítése

Németország elvesztette az első világháborút társadalmi elégedetlenség,

politikai válság alakult ki  a császárság összeomlott  Berlinben kikiáltották
a Német Köztársaságot.
Ideiglenes kormány alakult legerősebb pártból: szociáldemokraták (mérsékelt
baloldali párt)
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Weimarban ült össze (mérsékelt középpártok)
 1919-1933 közötti időszak a weimari köztársaság.

Az új alkotmány biztosította a demokratikus politikai berendezkedést:

 A kancellár a birodalmi gyűlésnek(törvényhozás) volt felelős
 A Reichstag tagjait általános, titkos, közvetlen módon választották
 Az államfő a közvetlenül választott köztársasági elnök
 Elnök volt a hadsereg főparancsnoka, kinevezte a kancellárt, kiírta az új
választásokat

A weimari demokrácia születése pillanatától súlyos gondokkal küszködött:

Szélsőséges erők támadása: kommunista felkelések, szélsőjobboldali
puccskísérletek, politikai gyilkosságok
Az állam, ill. a közvélemény jóval veszélyesebbnek tartotta a szélsőbaloldali
akciókat  bíróságok keményen lesújtottak a kommunistákra, míg elnézőbben
ítélték meg a szélsőjobb bűncselekményeit.

A 20-as években helyi, kis pártként működött a Német Nemzetiszocialista

Munkáspárt  NSDAP vagy náci párt.  szélsőjobboldali csoportosulás
Az I. világháború után lépett a pártba az osztrák származású Adolf Hitler 
rövidesen a párt vezető személyisége lett.
1923-ban Bajorország fővárosában Münchenben a náci megkísérelték átvenni a
hatalmat  az ún. sörpuccs azonban kudarcot vallott.
Hitlert és társait várfogságra ítélték  a börtönben töltött közel 1 év alatt „írta”
programját összefoglaló művét: Mein Kampfot.
1. a versailles-i béke minden korlátozásának felszámolása
2. élettérelmélet (Lebensraum): Németország túlnépesedik, új területekre
van szükség: EU valamennyi németjét egy államban egyesíteni, majd
egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, német világuralom
3. fajelmélet: a német a felsőbbrendű, uralkodó nép
 másodrendű fajok a rokonnépek: nyugati germánok, skandinávok
 alsóbbrendű, rabszolga népek: szlávok, keleti népek
 kiirtandó népek: pl. a zsidók  faji alapú antiszemitizmus
  antikapitalista, antiliberális, antibolsevista tartalommal
is bírt
Az 1920-as évek első felében No. még súlyos gazdasági problémákkal
küszködött (jóvátétel)  a Dawes-terv keretében megkezdődött a német
gazdaság talpra állítása  a teljesítési politika eredményeként az ország
nemzetközi tekintélye helyreállt és gazdasági, kulturális fellendülés
kezdődött.

A Weimari Köztársaság válsága:

A gazdasági világválság Európában legsúlyosabban Németországot
érintette  hatalmas mértékű munkanélküliség.
Politikai következmények: kormányválságok, rendeleti kormányzás,
szélsőségek megerősödése, utcai összecsapások

A közvélemény és a vezető körök (nagytőke, tisztikar,

nagybirtokosok) legveszélyesebbnek a kommunistákat tartották. A nácik
hatalomra kerülését a kommunistákkal szembeni erőteljes fellépésük is
segítette. A vezető körök úgy képzelték, hogy a háttérből irányíthatják
Hitlert, s ha már nem lesz rá szükség, elmozdíthatják a hatalomból.

1932 nyarán (a válság mélypontján) relatív többséggel, de a nácik nyerték

meg a választásokat.
1933. január 30-án Hindenburg köztársasági elnök kénytelen volt birodalmi
kancellárrá kinevezni Adolf Hitlert.

A náci hatalomátvétel:
 Hitler a jobboldali pártokkal koalíciós kormányt alakított
 Hitler rendkívül gyorsan végrehajtotta a demokratikus
intézményrendszer felszámolását
 Új választásokat íratott ki, s ennek során leszámolt legfőbb politikai
ellenfelével, a kommunista párttal (ürügy a Reichstag leégése)
 Felhatalmazási törvény elfogadtatása: Hitler magához ragadta a
törvényhozó hatalmat
 A többi párt működését ellehetetlenítették, majd betiltották

Eredmény: 1933 júliusára az egyetlen működő párt Németországban a náci

párt.  a rendszer ellenségeit börtönbe és koncentrációs táborokban zárták.
 betiltották a szakszervezeteket, a civil szervezeteket, a sajtót, a kultúrát teljes
mértékben a párt ellenőrizte.

Párton belüli leszámolás:

1934. június végén felszámolták a párt félkatonai alakulatát, az SA-t
(hosszúkések éjszakája)  az ebben részt vevő erőszakszervezeteket H.
megerősítette: SS  párt elit katonai alakulata lett
Gestapo  rettegett, törvények felett álló politikai rendőrség

Hitler hatalmának koncentrálása: 1934 augusztusában meghalt Hindenburg

köztársasági elnök  Hitler saját hatáskörébe vonta az államfői jogkört 
„Führer” (vezér) a Harmadik Birodalom egyszemélyi vezetője lett.
Hitler lett a német hadsereg, a Wehrmacht főparancsnoka is.

Totális diktatúra:
Felerősödött az antiszemitizmus –a zsidókat megfosztották emberi
méltóságuktól, korlátozták vállalkozásaikat, majd 1935-ben a nürnbergi faji
törvényekben megfosztották őket német állampolgárságukat
Kristályéjszaka (1938): összehangolt, brutális támadást indítottak a zsidók ellen,
a keletkezett anyagi károkat magával a zsidósággal fizettették meg.
Létrehozták a párt ifjúsági szervezeteit: Jungvolk (10-14 év), Hitlerjugend (14-
18 év)
A nácik ellenezték a női emancipációt: csökkentették a nők arányát a
felsőoktatásban. A párt ideológiája szerint a nők kizárólagos szerepköre, hogy
kötelességtudó családanyák legyenek, akik erős és egészséges gyerekeket
szülnek és nevelnek a birodalomnak.
A nácik a sportot is propagandájuk szolgálatába állították: 1936-os berlini
olimpián kívánták bizonyítani az árja sportolók felsőbbrendűségét.

Összegzés: a náci-német Harmadik Birodalomban totális diktatúra épült ki, azaz

senki és semmi nem vonhatta ki magát ill. nem működhetett a párt irányítása és
ellenőrzése nélkül.

A német külpolitika az 1930-as években:

Hitler már az 1920-as években kifejtette külpolitikai céljait (Mein Kampf)
 a versailles-i béke felszámolása, össznémetség egyesítése a Harmadik
Birodalomban, Lebensraum, náci hegemónia.

Megvalósítás:
 Kilépett a Nemzetek Szövetségéből
 A Saar-vidéki népszavazás a Németországhoz való csatlakozásról döntött
 A német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe
 Sorra felszámolta a versailles-i béke katonai korlátozásait: bevezette az
általános hadkötelezettséget, létrehozta a Luftwaffe-t, modern
fegyverekkel szerelte fel a hadsereget

Reagálások a náci lépésekre:

  A nyugati demokráciák ún. megbékéltetési politikát folytattak
 Az USA szilárdan izolacionista maradt
 A SZU együttműködési szerződéseket irt alá a németek által leginkább
fenyegetett államokkal: Lengyelország, Csehszlovákia, Franciaország
 ideológiai különbségek és a kölcsönös bizalmatlanság miatt az
együttműködés nem valósult meg.

A „tengely” kialakulása:
 Mussolini olasz diktátor felismerte, hogy Olaszország ereje nem
mérhető a németekéhez
 Birodalomépítési ambícióhoz szükséges volt Hitler támogatása 
 A két ország 1936-ban szövetséget kötött  ún. Berlin-Róma tengely
 a II. vh-t kirobbantó államokat nevezzük tengelyhatalmaknak
 1936-ban Németo. és Japán is szövetséget kötött: hivatalosan a
kommunista Szovjetunióval szemben  Antikomintern-paktum
 1937-ben Olaszország is csatlakozott
 1938-ban Hitler megszállta Ausztriát Ezzel megvalósult az
Anschluss.
 1938. szept: müncheni négyhatalmi konferencia
 Téma: Németország követelte az ún. Szudéta-vidék (nagy számban
németek lakták) átadását Csehszlovákiától
 Résztvevők. Németország, Olaszország, Nagy-Britannia,
Franciaország --  Csehszlovákiát nem hívták.
 Döntés: Csehszlovákiának át kell adnia a Szudéta-vidéket.  magyar
vonatkozás: 1938. nov. 2. – első bécsi döntés értelmében Mo.
visszakapta a Felvidék déli részét Csehszlovákiától
 1939 márciusában Hitler megszegve ígértét megszállta a megmaradt
csehszlovák területeket  a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára

Összegzés:
Az 1929-33-as gazdasági világválság idején hatalomra jutott náci párt, ill.
vezére, Adolf Hitler kihasználva a Weimari Köztársaság gyengeségeit,
befolyásos társadalmi vezető csoportok támogatásával törvényes keretek közt
nyerte meg a választásokat. A hatalom birtokában viszont törvénytelen
eszközökkel, erőszakszervezeteire támaszkodva építette ki a történelem egyik
legbrutálisabb totális diktatúráját.
Hitler népszerűségéhez hozzájárult, hogy a nácik ígéretükhöz híven
felszámolták a munkanélküliséget, elsősorban a hadiipar felfuttatásával.
A 30-as évek végére Németország felkészült az újabb háborúra.