A TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD ALAKULÁSA MO.

-N

- Trianon megváltoztatta a magyar társadalom néhány fontos jellegzetességét:

● a soknemzetiségű jelleg megszűnt,

● a lakosság 10%-a maradt nem magyar anyanyelvű (a legtöbben németek) (500 ezren),
● a vallási felekezetek közül a görögkeletiek és görögkatolikusok száma csökkent a legjobban.

- 1920 és 1941 között jelentősen nőtt a lakosság száma és az átlagos élettartam.

- Az előző kori társadalmi ellentétek és problémák fennmaradtak ( pl. antiszemitizmus, női egyenjogúság kérdése)

- Fennmaradt a torlódó társadalmi struktúra és a tekintélyelvű viselkedés-mód.

- Nőttek a jövedelmi különbségek.

- Társadalmi rétegek:

Arisztokrácia:

○ nagybirtokosok (kb. 200 család):

■ számuk csökkent,
■ mérséklődtek bevételeik,
■ életvitelük szerényebb lett,
■ az ország földterületének 30%-át birtokolták,
■ a politikai életben meghatározó maradt a befolyásuk.
■ nagypolgárság (kb. 50 család):
■ politikai szerephez továbbra sem jutottak,
■ befolyásuk a kormányzati politikára erősödött.
● Középosztály:
○ úri középbirtokosok (200-1000 hold) és az államapparátus vezetői:
■ befolyásuk nőtt,
■ az uralkodó elit harmadik csoportját alkották. (Közéjük tartozott Horthy Miklós is)
■ a közigazgatás, a hadsereg és a csendőrség vezetői.
■ beosztott tisztviselők, magánalkalmazottak, értelmiségiek:
■ a középosztályzömét adták,
■ életnívójuk csökkent a századfordulóhoz képest.
● Kispolgárság:
○ igen tarka képet mutatott (városokban és falvakban éltek),
○ jövedelmeik nagyon eltérőek voltak,
○ létbiztonságot adott az önálló üzlet és műhely, az állami fix fizetés és nyugdíj.
○ politikailag is sokszínű: fogékony az antiszemitizmusra
● Parasztság:
○ a lakosság 48%-a (4,4-4,5 millió ember),
○ erősen differenciálódott:
■ gazdag- és középparaszt:
■ a 20 holdnál nagyobb földdel rendelkeztek,
■ a parasztság 7%-át tették ki,
■ kis- és középparasztság:
■ 5-20 holddal rendelkeztek,
■ szigorú beosztással éltek,
■ jellemző volt rájuk az "egykézés",
■ törpebirtokosok:
■ 1-5 holddal rendelkeztek,
■ nagy nyomorban éltek,
■ béresként, részes művelőként próbálták magukat fenntartani,
■ uradalmi cselédek: igen kiszolgáltatottan éltek,
■ mezőgazdasági napszámosok: kb. 500 ezer kereső.
● Munkásság:
○ számának növekedése lelassult,
○ gyarapodott a nők száma (textilipar),
○ nőtt a segéd- és betanított munkások aránya.

A magyar kissebségek helyzete:

- A történelmi Magyarország szétesése után Csehszlovákia, Románia és a Szerb - Horvát - Szlovén Királyság nemzetállamot akart
kialakítani.

- Az elcsatolt területeken élő magyarság a középosztály és az értelmiség távozásával nagy számbeli veszteségeket szenvedett.

- Az arisztokrácia egy része is Magyarországra költözött.

- A győztes hatalmak által megfogalmazott kisebbségvédelmi szerződéseket az utódállamok tudatosan szabotálták.

- A kezdetben passzív ellenállásra berendezkedő kisebbségi középosztályok néhány év múlva hozzáláttak politikai és kulturális
szervezeteik megteremtéséhez.

- A magyarságot hátrányosan érintették a szomszéd országok földreformjai, az iskolák államosításai, a kisebbségi intézmények, a
sajtó, a könyvkiadás, a tudományos élet állami támogatásának hiánya vagy aránytalansága.